2021. évi LXXXIX. törvény indokolás
2021. évi LXXXIX. Törvény indokolás
a Magyarország 2022. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2021. évi LXXXIX. Törvényhez
(Az indokolás az Indokolások Tárában közzétételre kerül)
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 22. § (5) bekezdése alapján a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatot készít, amelyet úgy nyújt be az Országgyűlésnek, hogy az a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A törvényjavaslat a Kormány ezen kötelezettségének teljesítéseként a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapozásához szükséges törvény-módosításokat tartalmazza.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz és a 2. §-hoz
A javaslat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben szereplő Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap elnevezéseket Gazdaság-újraindítási Foglalkoztatási Alapra módosítja, megteremtve az összhangot a központi költségvetés címrendjével.
Emellett a javaslat a szakképzési hozzájárulás megszüntetésével kapcsolatos koherenciát biztosítja, erre tekintettel tartalmaz hatályon kívül helyező rendelkezéseket.
A 3. §-hoz és a 4. §-hoz
A javaslat a hatásköri törvény módosítása révén megteremti az összhangot az Áht. helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó egyes rendelkezéseivel.
Az 5. §–10. §-hoz
A javaslat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) utazási költségtérítésre vonatkozó szabályait módosítja. Ezzel összefüggésben a javaslat pontosítja a helyi utazás fogalmát. A jelenlegi fogalom-meghatározás lehetővé teszi, hogy az utazási költségtérítés iránti kérelem elutasításra kerüljön azon útszakaszokra, amelyeket a biztosított két település közötti utazás során, a települések közigazgatási határain belül tesz meg. Mivel az eredeti jogalkotói szándék is az volt, hogy az utazási költségtérítésre való jogosultság akkor kerüljön elutasításra, ha a biztosított lakóhelye és az egészségügyi szolgáltató telephelye ugyanazon településen belül található, ezért a módosítás ennek megfelelően határozza meg az utazási költségtérítés fogalmát.
Az utazási költségtérítés jelenlegi rendszere úgy működik, hogy a biztosított a beutaló orvosától kéri, hogy állítsa ki számára az „Utazási utalvány Igazolás útiköltség-térítéshez” elnevezésű nyomtatványt, amit magával visz a beutalás helye szerinti egészségügyi szolgáltatóhoz, ahol az orvos igazolja – az utalvány „Igazoló szelvény”-én – a megjelenést. Ezzel szemben az utazási támogatások új rendszere abból indul ki, hogy a biztosítottnak nem kell előzetesen kérnie a nyomtatvány kiállítását, hanem a megjelenés helye szerinti intézmény fogja egy informatikai rendszerben rögzíteni, hogy a beteg kért-e utazási támogatást. Mivel az újonnan kialakítandóval szemben a jelenlegi rendszer túlnyomórészt beutalás szempontú, ezért szükséges az ezzel összefüggő módosítások elvégzése.
A javaslat pontosítja, hogy a támogatás a biztosított lakóhelye (tartózkodási helye, szállása) és az egészségügyi szolgáltató közötti, kilométerben meghatározott távolságra kérhető. A támogatás abban az esetben jár, ha a biztosított Magyarország területén belül utazik. Ugyanakkor, ha valaki külföldön lakik (Magyarországon sem lakó-, sem tartózkodási helyet nem létesített), de Magyarországon biztosított, akkor részére is jár utazási támogatás, azonban speciális szabályok szerint: ha ténylegesen Magyarországon lakik, de bármilyen ok miatt a lakcímét nem jelentette be a lakcímnyilvántartásba, akkor – nyilatkozata alapján – a szállásául szolgáló épület lakcímét kell figyelembe venni; ennek hiányában pedig a külföldi lakóhelyéhez legközelebb eső határátkelőhely és az egészségügyi intézmény közötti útvonalra jár neki támogatás. (Hasonló elv szerint kell eljárni akkor is, ha valamely okból kifolyólag a magyarországi lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező biztosított ezen lakcímektől eltérő helyről utazik az egészségügyi szolgáltatóhoz, természetesen ez esetben vizsgálatra kerül az onnan történő utazás indokoltsága.)
Mivel az eddigi rendszerben utazási költségtérítésről beszéltünk, értelemszerűen nem volt a biztosítottnak költsége, ha mentővel, betegszállítóval vitték az egészségügyi szolgáltatóhoz. Ugyanakkor mivel az új rendszer a jogintézményt más aspektusból közelíti meg (nem költséget térít, hanem támogatást biztosít), ezért szükséges annak a kimondása, hogy a biztosítottat utazási támogatás nem illeti meg az ilyen esetekben. A megváltozó szemléletmód indokolja egyúttal azt is, hogy az Ebtv. 22. §-át megelőzően az alcím megnevezése „Utazási költségtérítés”-ről „Utazási költségtérítési támogatás”-ra módosuljon.
A javaslat továbbá törvényi szintre emeli a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ebtv vhr.) 11. § (7)–(7b) bekezdése szerinti jogosultsági eseteket is.
Az utazási költségtérítési támogatás egy viszonylag egyszerű megítélésű ügy, amennyiben a kérelem benyújtásakor már a hatóság rendelkezésére állnak a döntéshozatalhoz szükséges adatok. A 2022. január 1-jétől bevezetni tervezett új informatikai rendszerben annak a technikai feltételei is rendelkezésre fognak állni, hogy az elektronikus úton benyújtott kérelmek emberi beavatkozás nélkül – automatikus döntéshozatali eljárás keretében – elbírálásra kerülhessenek. Ennek érdekében a javaslat rögzíti – figyelemmel az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 40. § a) pontjában foglaltakra –, hogy az egészségbiztosító az automatikus döntéshozatali eljárás keretében jogosult eljárni.
Az Ebtv. 62. § (2a) és (2b) bekezdése pontosító jellegű módosítást tartalmaz az utazási költségtérítési támogatás rendszerének eltérő megközelítésű új szabályaira való tekintettel.
A javaslat pontosítja az Ebtv. 29. § (1) bekezdés c) pontját, mivel az „Utazási utalvánnyal” az orvos nem az utazási költségtérítésre való jogosultságot igazolja, hanem azt, hogy a biztosított utazási költségtérítést kíván igénybe venni, és hogy az egészségügyi szolgáltatónál megjelent. A jogosultságot ezzel szemben az egészségbiztosítási szerv bírálja el. Ehhez kapcsolódik az utazási támogatások rendszerének átstrukturálása, amelyre való tekintettel a javaslat a jogszabály szövegezését is megváltoztatja. Az utazási támogatások új rendszerében megszűnik a papír alapú igazolás (azaz a jelenlegi „Utazási utalvány”), az egészségügyi szolgáltató orvosa az általa használt informatikai rendszerben fogja rögzíteni az utazási támogatás iránti kérelem elbírálásához szükséges adatokat, amelyek a kérelem elbírálásakor átadásra kerülnek a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságok informatikai rendszereinek.
A 11–14. §-hoz
Magyarországon az Európai Csalás Elleni Hivatallal (a továbbiakban: OLAF) való együttműködésért, valamint ennek keretében a kapcsolódó feladatok ellátásáért az OLAF Koordinációs Iroda (a továbbiakban: Iroda) felel, így a 2020/2223/EU, EURATOM Rendeletben szereplő illetékes hatóságon keresztül történő együttműködés teljesítése érdekében szükséges az Iroda feladatkörének kiterjesztése a bankszámlaadatok rendelkezésre bocsátása során jelentkező együttműködésre.
Az Iroda kijelölését követően a 883/2013/EU, Euratom rendelet 7. cikk (3a) bekezdésében rögzített adatkör vonatkozásában az OLAF az Irodán keresztül küldhet megkeresést a hazai hitelintézetek részére.
A 15. §-hoz
A köztulajdonú gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Takarékos törvény) pontosítására irányuló javaslatok következtében a felügyelőbizottság tevékenységei könnyebben értelmezhetőek, amelyek által megvalósul a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló további jogszabályi rendelkezésekkel való teljes körű összhang. A módosítás továbbá egyértelműsíti a felügyelőbizottság soron kívüli ellenőrzésére, illetve tanácsadói tevékenységére vonatkozó szerepét.
A 16. §-hoz
A javaslat a Takarékos törvény módosításával kiemeli a Takarékos törvény 7/J. §-ának – a belső kontrollrendszer működtetésére vonatkozó rendelkezések – hatálya alól az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-t (a továbbiakban: ÁKK Zrt.), a társaság speciális tevékenységére tekintettel. Az ÁKK Zrt. elsődleges és legfontosabb tevékenysége a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) alapján az adósságot keletkeztető ügyletek (hitelfelvétel, állampapír-kibocsátás, adósságátvállalás, stb.) kezelése, amelyek nem a saját számviteli nyilvántartásaiban, hanem az államháztartási nyilvántartásokban jelennek meg. Ezen ügyletek és a kapcsolódó tevékenységek ellenőrzése külön rendben történik, az irányadó államháztartási jogszabályok szerint biztosított. Az ÁKK Zrt.-nél a belső kontrollrendszer működtetésére vonatkozó rendelkezések végrehajtása nem tekinthető értéknövelőnek, azok adott esetben kapacitást vonhatnak el olyan feladatokról, amelyek végrehajtása a stratégiai célok teljesítéséhez szükséges.
A javaslat továbbá lehetővé teszi azt is, hogy a felügyelőbizottság mellett a tulajdonosi joggyakorló is kezdeményezhesse a belső kontrollrendszer kialakítását és működtetését, tekintettel arra, hogy a tulajdonosi joggyakorlónak ugyanolyan érdeke fűződik a belső kontrollrendszer alkalmazásához, mint a felügyelőbizottságnak.
A 17. §-hoz
A nemzeti minősített adat kezelésére vonatkozó engedély, továbbá a nemzeti minősített adat kezelésére szolgáló elektronikus rendszerek használatba vételére vonatkozó engedély megszerzéséhez és a nemzeti minősített adat védelmére vonatkozó fizikai és elektronikusbiztonsági feltételek megteremtése érdekében a javaslat hosszabb felkészülési időt biztosít a jogalkalmazóknak.
A 18. §-hoz
A módosítás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) törvényességi felügyeleti eljárásaival kapcsolatos szabályai és az Áht. szabályszerűségi, pénzügyi ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései közötti összhangot teremti meg azáltal, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok számára lehetővé teszi a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatásának az Állami Számvevőszéknél történő kezdeményezése mellett – időben azt megelőzően – a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) ellenőrzésének a kezdeményezését.
A 19. §-hoz
A módosítás az államháztartási jogszabályok és az Mötv. közötti összhangot teremti meg azáltal, hogy az Mötv. 120. § (1) bekezdés a) pontjából is elhagyja a pénzügyi bizottság által véleményezett dokumentumok köréből a költségvetés végrehajtásáról szóló féléves beszámolót, tekintettel arra, hogy a hatályos államháztartási szabályok nem írják elő a féléves beszámoló készítésének a kötelezettségét.
A 20. §-hoz
Az Áht. módosításával a központi költségvetés XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet „Állami örökléssel kapcsolatos kiadások elszámolása” előirányzata tekintetében lehetővé válik, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. által benyújtott hivatalos, számviteli dokumentumokon alapuló elszámolások összegével a fejezetet irányító szerv ezen előirányzatot módosíthatja.
A javaslat pontosítja továbbá azon egyéb vagyonkezelőkre vonatkozó rendelkezéseket, amelyeket megillet az a lehetőség, hogy számukra a tárgyévben pozitív irányú előirányzat módosításra, új előirányzat létrehozatalára kerüljön sor az általuk értékesített állami vagyon értékesítési bevétele erejéig. A bevétel lehetséges felhasználási céljai is kiegészítésre, pontosításra kerülnek a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. által vagyonkezelt informatikai eszközökhöz igazodóan.
A 21. §-hoz
A javaslat a Beruházási Alapból finanszírozott beruházások esetében lehetővé teszi, hogy a lebonyolító szerv a fejezetet irányító szerv nevében és megbízásából költségvetési éven túli évre vagy évekre kötelezettséget vállaljon.
A 22. §-hoz és a 23. §-hoz
Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tapasztalatai alapján indokolt a kulcs gazdálkodási jogköröket gyakorlók felelősségét egyértelművé tenni. A cél a szervezeti felelősség egyértelműsítése a közpénzekkel való gazdálkodás vonatkozásában.
A 24. §-hoz
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy költségvetési felügyelőt olyan gazdasági társasághoz is ki lehessen rendelni, ami az állam legalább többségi tulajdonában álló gazdasági társaság kizárólagos tulajdonában áll. Ezen gazdasági társaságok bár önálló jogi személynek minősülnek, szervezetük és gazdálkodásuk mégis nagymértékben függ attól a gazdasági társaságtól, aminek tulajdonában a gazdasági társaság egyébként áll, ezért indokolt megteremteni annak lehetőségét, hogy az ilyen gazdasági társaságokhoz is költségvetési felügyelőt lehessen kirendelni.
A 25. §-hoz
A módosítás alapján a Kincstár a foglalkoztatót bírsággal szankcionálhatja, ha az az illetményszámfejtő programban késedelmes vagy nem megfelelő adatrögzítést hajt végre. A módosítást az indokolja, hogy azon szervezetek egy része, amelyeknek a Kincstár végzi a számfejtést, jelentős késéssel rögzítenek adatokat az illetményszámfejtő rendszerben, ami akadályozza, hogy a Kincstár az általa számfejtett biztosítotti jogviszonyok fennállásáról pontos és naprakész információval rendelkezzen. A javaslat rögzíti továbbá, hogy bírságfizetési kötelezettséget csak abban az esetben állapíthat meg a Kincstár, ha a valótlan, késedelmes adatszolgáltatásra a kötelezett önhibájából kerül sor.
A 26. §-hoz
A javaslat a bírósági eljárásra vonatkozó hatásköri szabály beiktatásával egyértelművé teszi a támogatói okirattal, támogatási szerződéssel létrejövő támogatási jogviszony létesítésére irányuló eljárás eljárásjogi megítélését, illetve azt, hogy a támogató ezen időszakban hozott (pl. pályázati kérelmet) elutasító, nem formalizált döntését polgári bíróság, polgári peres eljárásban jogosult a felek jogvitája tekintetében eldönteni. A módosítással egyértelművé válik – a támogatási jogviszony vegyes jogági jellegére is tekintettel –, hogy a támogatási jogviszony létrejöttét megelőző jognyilatkozatok, eljárások vonatkozásában a jogvita – a közigazgatási hatósági határozattal, hatósági szerződéssel létesülő támogatási jogviszonyokkal kapcsolatos eljárásokkal ellentétben – nem tartozik a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény hatálya alá.
A 27. §-hoz
A módosítás törvényi szintre emeli a jelenleg kormányrendeleti szintű, a támogatások felhasználására vonatkozó felhasználási szabályt, ami szerint a helyi önkormányzat kedvezményezett költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközt állampapír vásárlásával hasznosíthatja és az így elért hozamot, kamatbevételt kizárólag a támogatott tevékenységgel kapcsolatos kiadásokra használhatja fel. A módosítás által azonos jogforrási szinten (törvényben) kerülnek megfogalmazásra a támogatások felhasználásának garanciális szabályai.
A módosítás emellett lehetővé teszi azt is, hogy a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat is állampapír vásárlásával hasznosítsa a fejlesztési, beruházási céllal nyújtott költségvetési támogatásból származó átmenetileg szabad pénzeszközeit a helyi önkormányzatokhoz hasonló módon.
A 28. §-hoz
A javaslat az Áht. és a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvénnyel (Szankciótv.) közötti összhang megteremtésére irányul, tekintettel arra, hogy a belső ellenőri tevékenységtől való eltiltás eltérő szabályait a Szankciótv. alapján csak törvény vagy felhatalmazásán alapuló kormányrendelet rögzítheti, pontosítani szükséges az Áht. ezen rendelkezését.
A 29. §-hoz
A módosítás megteremti a jogszabályi lehetőségét annak, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok erre irányú saját döntésük esetén pénzforgalmi számláikat a Kincstárnál vezethessék. A rendelkezés kiterjed arra is, hogy ha a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány közfeladataként felsőoktatási tevékenységet is ellát, akkor – az alapítvány szintén ilyen irányú megbízása alapján – a kincstári számlavezetés az alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény pénzforgalmi számlavezetésére is kiterjedjen.
A módosítás biztosítja továbbá, hogy a Nemzeti Eszközkezelő Program szerinti Lebonyolítói minőségétől függetlenül a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) rendelkezzen kincstári számlával.
A 30. §-hoz
A javaslat a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival összefüggésben az MVH szerepének és eljárásának rögzítését célozza. Külön pontosításra kerül továbbá, hogy e tárgyban követelések fejében nem kizárólag üzletrész és vagyon kerülhet értékesítési, hasznosítási céllal az MVH-hoz, hanem vagyonhoz nem kapcsolódó követelések (pl.: bankszámla-követelés) is, amelyek kezelése és érvényesítése szintén az MVH feladata.
A 31. §-hoz és a 33. §-hoz
A javaslat törvényi szintű felhatalmazást ad arra, hogy a Kormány meghatározott adatszolgáltatásra hívhatja fel a kincstárnál vezetett fizetési számlával rendelkező helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, társulást, térségi fejlesztési tanácsot a számlaállományára vonatkozó adatszolgáltatás teljesítése érdekében. Az adatszolgáltatás célja az, hogy az e körben kincstári számlát vezető helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, társulások, térségi fejlesztési tanácsok Kincstári Egységes Számlán (a továbbiakban: KESZ) tartott betétszámlák várható felhasználásáról, valamint a felhasználás nettó finanszírozási igényt érintő hatásáról az államháztartásért felelős miniszter pontos és naprakész információkkal rendelkezzen. A szabályozás a Kincstár KGR-K11 rendszerén keresztül, elektronikus úton valósul meg.
A módosítás emellett a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében az államháztartás információs rendszerében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályokat egészíti ki két olyan, jelenleg is fennálló adatszolgáltatási kötelezettséggel, amik a javasolt rendelkezés megalkotásáig nem az Áht.-ban, hanem a központi költségvetésről szóló törvényben kerültek szabályozásra. A javaslat szerint a különleges gazdasági övezet fekvése szerinti megye megyei önkormányzatának a helyi adók összegéből önkormányzatoknak támogatással juttatott forrással, valamint a települési önkormányzatnak az iparűzési adóerő-képességet meghatározó iparűzési adóalap összegére vonatkozó adatokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségeit az államháztartás információs rendszerében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozó szabályok között kerülnek megállapításra.
A fentieken túl a § jogtechnikai pontosítást tartalmaz.
A 32. §-hoz
A módosítás megteremti annak a lehetőségét, hogy a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatásként, a rozsdaövezeti akcióterületek fejlesztésének elősegítése érdekében nyújtott adó-visszatérítési támogatásra a Kormány a költségvetési támogatások nyújtására vonatkozó, államháztartásra vonatkozó általános szabályoktól eltérő szabályokat is megállapíthasson.
Az Áht. alapján az államháztartásért felelős miniszter teszi közzé a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek felsorolását. A tapasztalatok azt mutatják, hogy több esetben a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet nem rendelkezett információval arról, hogy kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek minősült, ezért nem tett eleget az ezen jogállásból fakadó többletkötelezettségeknek. Ugyanakkor az említett többletkötelezettség kizárólag a költségvetési tervezés és végrehajtás során adatszolgáltatásra kötelezett szervezetek esetében áll fenn, ezért az adminisztráció szükségtelen megnövekedésének elkerülése érdekében csak a kormányrendelet alapján adatszolgáltatásra kötelezett szervezetet és a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetet szükséges értesíteni a besorolás tényéről. Erre tekintettel a javaslat rögzíti az érintett szervezetek felé történő tájékoztatási kötelezettséget is.
A 34. §-hoz
A javaslat egyértelművé teszi, hogy a jogalkotási jogkörrel nem rendelkező fejezetet irányító szerv vezetője az általa kezelt előirányzatok felhasználási szabályait meghatározó normatív utasításban is kijelölhet kezelő szervet vagy kezelő szerveket.
A javaslat az Áht. és a központi költségvetés címrendje közötti összhangot teremti meg azáltal, hogy a Gazdaságvédelmi Alapra vonatkozó szövegrészeket Gazdaság-újraindítási Alapra módosítja.
A javaslat a központi alrendszerbe tartozó költségvetési szerv által ellenérték nélkül vállalható kötelezettségek, valamint teljesíthető kifizetések tilalma alóli kivételszabályt egészíti ki annak érdekében, hogy tanulók, hallgatók ösztöndíj támogatásban részesülhessenek, foglalkoztatási jogviszony létesítésére irányuló kötelezettség vállalása ellenében.
A módosítás egyértelműsíti azt, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal az eljárása során eljárási bírság kiszabására jogosult, ha az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más személy, szervezet vezetője, alkalmazottja az együttműködési, illetve jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi.
A módosítás felhatalmazást ad arra, hogy a Kormány rendeletben állapíthassa meg az alapítványok belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályokat, valamint azon bírságkiszabás részletszabályait, ami szerint a Kincstár a foglalkoztatót bírsággal szankcionálhatja, ha az az illetményszámfejtő programban késedelmes vagy nem megfelelő adatrögzítést hajt végre.
A szakképzési hozzájárulás megszüntetésére tekintettel a javaslat megteremti a jogszabályok közötti koherenciát.
A § a továbbiakban szövegpontosításokat tartalmaz.
A 35. §-hoz
A javaslat hatályon kívül helyezi az Áht. azon rendelkezését, ami szerint a helyi önkormányzat az éves költségvetési beszámolójában a költségvetési évben folyósított támogatások felhasználásával kapcsolatos önellenőrzést kezdeményezhet. A rendelkezés hatályon kívül helyezését egyrészt az indokolja, hogy az önellenőrzés lehetőségével az önkormányzatok igen kis száma él csak. Másrészt az önellenőrzés időszaka átfedésben van az Áht. 59. §-a szerinti felülvizsgálattal, ami a felülvizsgálat lefolytatását nehezíti, illetve a helyi önkormányzatok jellemzően a felülvizsgálat keretében érvényesítik támogatás elszámolás javítását.
A § továbbá jogtechnikai és szövegpontosítást tartalmaz.
A 36. §-hoz, a 37. §-hoz, az 51. §-hoz, az 52. §-hoz, az 54. §-hoz, az 57. §-hoz és az 58. §-hoz
A javaslat a központosított illetményszámfejtés körébe tartozó szervezetekben foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyokat szabályozó törvényeket pontosítja annak érdekében, hogy a munkáltató kizárólag a forint számlára utalása esetén viselje az utalás költségét, és csak ekkor vonatkozzon rá a tárgyhónap ötödik napjáig történő kifizetés szabálya.
A külföldi számlaszámra utalás indokolt lehet abban az esetben, ha az érintett a munkáját ott végzi, vagy oda rendelik ki (pl. tartós külszolgálat, kirendelés), de belföldön dolgozó esetén az indokoltsága megkérdőjelezhető. A munkáltatótól indokolatlan elvárni, hogy ő viselje az adott havi utalás jelentős többletköltségét, ráadásul ilyen esetben is vonatkozik rá a tárgyhónapot követő ötödik napi fizetési határidő, aminek több napos utalási idővel nem tud megfelelni.
A 38. §-hoz és a 39. §-hoz
A javaslat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosításával a korábbi járulékfizetési rendszert állítja vissza oly módon, hogy a hulladéklerakási járulékot a hulladékgazdálkodási hatóság fizetési számlája helyett az e célra vezetett központi költségvetési fizetési számlára kell megfizetni.
A 40. §-hoz
A javaslat a jogalkalmazás elősegítése érdekében két évvel hosszabbítja meg azt a határidőt, amely alatt az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonsági feltételeinek történő megfelelést biztosítani szükséges.
A 41. §-hoz és a 42. §-hoz
A §-ok a szociális temetés jogintézményének hatálybalépési időpontjával kapcsolatos jogtechnikai pontosításokat tartalmaznak.
A 43–50. §-hoz
A §-ok a Nemzeti Laboratóriumok Programot (a továbbiakban: program) érintően a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFI törvény) módosítására tesz javaslatot.
A 2020. évben elindított program egy többéves, nemzetközi szintű kutatási eredmények elérést is célzó kiemelt kormányzati program. A Nemzeti Laboratóriumok finanszírozására a 2020. és a 2021. évben a Nemzeti Laboratóriumok fejezeti kezelésű előirányzat biztosított forrást. A fejezeti kezelésű forrás éves rendelkezésre állása miatt a támogatói döntéshozatal, így a Nemzeti Laboratóriumok tevékenységének finanszírozása éves szakaszokban valósul meg. Emiatt nem biztosított a Nemzeti Laboratóriumok folyamatos működése, a forrásátadás késedelme a kutatások eredményességét veszélyeztetheti. A fejezeti kezelésű előirányzatokkal szemben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap (a továbbiakban: NKFI Alap) tekintetében legfeljebb 5 évre vállalható kötelezettség, ezáltal a Nemzeti Laboratóriumok működésének folyamatosságát jelentősen támogatja a Nemzeti Laboratóriumok finanszírozási forrásának NKFI Alapba történő átvezetése, amellyel az adminisztrációs terhek is lényegesen csökkennének.
A fenti célok érdekében a módosítás bevezeti a Nemzeti Laboratórium fogalmát, amelyet a Nemzeti Laboratóriumok felügyelő testülete fogalmazott meg. Továbbá megfogalmazásra kerül a Nemzeti Laboratórium támogatásának kormányzati feladata, illetve a program értékelési rendszere, ezáltal illesztve a Nemzeti Laboratóriumok támogatását KFI törvény által meghatározott rendszerbe.
A Nemzeti Laboratóriumok támogatása a kutatás-fejlesztési és az innovációs támogatások vegyes rendszere, így sem a Kutatási, sem az Innovációs Alaprész nem alkalmas arra, hogy valamennyi nemzeti laboratórium a KFI törvényben az adott alaprészre meghatározott támogatási célok szerint részesüljön támogatásban. Szükséges egy új, önálló alaprész kialakítása, amely a Nemzeti Laboratóriumok rendszerét teljes mértékben lefedi és egységesen szabályozza a támogatási célokat és a támogatás nyújtásának alapvető szabályait, ezáltal átlátható módon biztosítható valamennyi nemzeti laboratórium támogatása. A módosítás illeszkedik a KFI törvény Kutatási és Innovációs Alaprészére vonatkozó szabályozási megoldásokhoz.
A támogatás felhasználásáról, illetve a kutatómunka előrehaladásáról történő éves beszámolási kötelezettség a többéves kutatási tevékenységek esetén sokszor nem illeszkedik a projekt, a kutatómunka tényleges alakulásához, előrehaladásához. Az ilyen projektek esetén a „félkész” állapotban történő beszámolók indokolatlan adminisztratív terhet jelentenek a kedvezményezetteknek és a támogató számára sem adnak helyes képet a kutatómunka állásáról, a projekt keretében vállalt előrehaladás megfelelő üteméről. Mindezek alapján indokolt a beszámoltatási rend előírására vonatkozó szabályozás módosítása, amelyet az adott felhívás céljához igazítottan, differenciáltan javasolt meghatározni, a pályázati felhívás előírása szerint.
A fentieken túlmenően a javaslat technikai jellegű módosításokat fogalmaz meg, amelyek a Nemzeti Laboratóriumok Alaprész, mint új alaprész KFI törvénybe történő illesztése miatt szükségesek, az egyes alaprészekre vonatkozó szabályozások következetes elhatárolása érdekében.
Az 53. §-hoz
A javaslat a választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosításával a koncessziós eljárásokkal, koncessziós szerződésekkel összefüggő jogvitákat a Koncessziós Állandó Választottbíróság, illetve az eljárási szabályzatuk szerint megalakított választottbírósági tanács hatáskörébe utalja.
Az 55. §-hoz és az 56. §-hoz
A javaslat alapján a tanulmányaikat a közigazgatási mesterképzésen 2014 előtt megkezdő és az oklevelükben okleveles közigazgatási menedzser szakképzettséget szerzettek megfelelhetnek a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Kit.) foglalt vezetői kritériumoknak, azonban a tanulmányaikat 2014 után megkezdett és eltérő szakképzettséget szerzők nem. A Kit. szakmai felsővezetőkre vonatkozó szabályai sorában az új szakképzettség már szerepel, azonban a szakmai vezetők szabályai közé is be kell ezt illeszteni.
Az 59–62. §-hoz és az 1. melléklethez
A Felső-Szabolcsi Kórház fenntartóváltásáról szóló 1216/2021. (IV. 29.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kormányhatározat) értelmében a kisvárdai Felső-Szabolcsi Kórházat (a továbbiakban: Kórház) és az általa ellátott közfeladatokat a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház (a továbbiakban: Görögkatolikus Metropólia) a veszi át.
A kormányhatározat 2. pontjában a Kormány felhívta az emberi erőforrások miniszterét, mint az alapítói jogok gyakorlóját, hogy az átadás végrehajtása érdekében intézkedjen a közfeladat-ellátáshoz szükséges vagyon ingyenes átadása előkészítéséről.
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján az állami vagyon tulajdonjogát ingyenesen átruházni csak törvény rendelkezése alapján lehet.
Az állami tulajdonú vagyon az 1. mellékletében felsorolt, jelenleg a Kórház vagyonkezelésében álló ingatlanokból, továbbá a szintén a Kórház vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingóságokból áll. A vagyonátadásnak a teljes állami vagyonra ki kell terjednie, ezért a törvényjavaslat az ingatlanokra és az ingóságokra is tartalmaz rendelkezéseket.
Az Országgyűlés rendelkezik arról, hogy a Görögkatolikus Metropólia a Kórház fenntartói jogának gyakorlása érdekében a Kórház vagyonkezelésében lévő ingatlanok tulajdonjogát ingyenes megszerezze, az ingatlanokat terhelő terhekkel és kötelezettségekkel együtt.
Az ingyenes vagyonátadásra vonatkozó megállapodást a Görögkatolikus Metropóliával a tulajdonosi joggyakorló köti meg, az ingatlanok tekintetében a nyilvántartási értéken történő átvezetéssel.
A javaslat alapján az Országgyűlés rendelkezik arról is, hogy a Görögkatolikus Metropólia a Kórház fenntartói jogának gyakorlása érdekében a Kórház vagyonkezelésében lévő ingóságok tulajdonjogát is ingyenes megszerezze. Az ingó vagyonelemek számosságára tekintettel azok nem a törvényjavaslat mellékleteként kerülnek felsorolásra, hanem az átadó és az átvevő tételes jegyzőkönyvet vesz fel az átadásra kerülő ingó vagyonelemekről.
A Kórház vagyonkezelésében lévő ingatlanok és ingóságok tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg rendelkezni kell a jelenleg hatályos vagyonkezelési szerződés megszüntetéséről is, illetve a Görögkatolikus Metropólia részére a használati jog biztosítja az egészségügyi ellátás folyamatosságát, mely csak a tulajdonjog rendezéséig áll fenn és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre nem kerül.
A 63. §-hoz
A § a törvényjavaslat hatálybalépéséről rendelkezik.
A 64. §-hoz
A § a törvényjavaslat egyes rendelkezéseinek a sarkalatosságára utal.
A 65. §-hoz
Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása a 883/2013/EU, Euratom rendeletnek az Európai Ügyészséggel való együttműködés és az Európai Csalás Elleni Hivatal vizsgálatai hatékonysága tekintetében történő módosításáról szóló 2020. december 23-i (EU, Euratom) 2020/2223 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelést szolgálja.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás