2021. évi XCI. törvény indokolás
2021. évi XCI. törvény indokolás
a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A törvényjavaslat célja kettős. Egyrészről a nemzeti adatvagyon hasznosításának ösztönzése, elősegítése érdekében létrehozza az ezt támogató szervezetrendszert: a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget, és a Nemzeti Adatvagyon Tanácsot, továbbá megállapítja ezek főbb feladatait. Másrészt a javaslat egységes szerkezetbe foglalja a nemzeti adatvagyon gazdálkodásával és védelmével kapcsolatos szervezeti szabályokat, beemelve a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény rendelkezéseit is a javaslat szövegébe.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A törvény hatályát állapítja meg.
A § tisztázza a javaslat viszonyát a közadatok megismerésére és újrahasznosítására vonatkozó jogszabályokkal.
A javaslat értelemszerűen nem érinti a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályozási környezetet, a közérdekű adatok megismerése e javaslattól függetlenül továbbra is az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint történik.
A javaslat nem érinti továbbá a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Közadat. tv.) szerinti újrahasznosítási eljárást sem. A Közadat tv. az adatkezelő kezelésében álló közadatok újrahasznosítás céljából való rendelkezésre bocsátását szabályozza, azaz a Közadat tv. alapján kizárólag olyan adatkészletek igényelhetőek, amelyek az adatkezelőnél eleve léteznek (alapfeladata ellátása keretében keletkeztek), az adatkezelő a Közadat tv. alapján nem kötelezhető ezen adatok átalakítására, feldolgozására. Ezzel szemben a jelen javaslatban szereplő tájékoztatási szolgáltatások a több adatkezelő kezelésében álló nyilvántartások megfelelő összekapcsolásán és elemzésén alapuló adatszolgáltatás szabályait fektetik le. Ezen szolgáltatások keretében a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az általa végzett adatelemzés alapján olyan adatkészleteket állít elő, amelyek korábban nem léteztek, és semmilyen adatkezelő részére sem álltak rendelkezésre. Erre tekintettel jelen javaslat és a Közadat tv. szerinti adatszolgáltatási rezsim élesen elkülönül, azok nem érintik egymás eljárási szabályait.
A javaslat nem érinti továbbá az adatkezelő közfeladatot ellátó szervek egyéb, alaptevékenységükhöz kapcsolódó adatszolgáltatásait sem. Ezen adatszolgáltatások – beleértve a közhiteles adatszolgáltatásokat, a működéshez kapcsolódó egyéb intézményközi adatcserét, adatelemzést – tehát a jelen javaslatban szereplő rendelkezésektől függetlenül zajlanak a javaslat elfogadását követően is. A javaslat nem érinti az ezen adatszolgáltatásokkal összefüggésben megállapított és szedett díjakat (pl. igazgatási szolgáltatási díjakat) sem.
A 2. §-hoz
A javaslat értelmező rendelkezéseit tartalmazza. A javaslat e §-ban meghatározza a nemzeti adatvagyon fogalmát, valamint az adatvagyon-gazdálkodással összefüggő főbb tevékenységeket, szolgáltatásokat.
A 3–4. §-hoz
A javaslat az állami adatvagyon hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátására a Nemzeti Adatvagyon Ügynökséget jelöli ki, a § az Ügynökség fontosabb feladatait határozza meg:
– a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény végrehajtásának elősegítése, ehhez kapcsolódóan a nemzeti közadatportál üzemeltetése, nemzeti közadatkataszter létrehozása és gondozása;
– a Kormány által kijelölt kulcsszolgáltató, és az adatbázisok kezeléséért felelős szerv közreműködésével anonimizált adatbázisok feldolgozása, elemzése;
– adatelemzési szolgáltatások nyújtása a kormányzat, a piac és az állampolgárok felé.
A javaslat egyes szolgáltatásokhoz különös szabályokat állapít meg (lásd 7–11. §), illetve a Kormány részére ad felhatalmazást az itt szereplő feladatok részletszabályainak rendeletben való megállapítására.
Az 5–6. §-hoz
A javaslat az adatvagyon-gazdálkodással összefüggésben létrehozza a Nemzeti Adatvagyon Tanácsot, amely a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti kormánybizottságként működik. A Nemzeti Adatvagyon Tanács tagjai a Kormány adatgazdálkodásban érintett miniszterei. A Tanács iránymutatásokat és alapelveket határoz meg a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség tevékenységével kapcsolatban, valamint jóváhagyja annak a piaci megkereséseket teljesítő adatszolgáltatásait.
A 7. §-hoz
A tájékoztatási szolgáltatásokra vonatkozó közös szabályokat állapítja meg.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség a tájékoztatási szolgáltatások teljesítése érdekében megkeresheti az igényben érintett adatokat kezelő szerveket annak érdekében, hogy az adatszolgáltatáshoz szükséges adatokat rendelkezésére bocsássák. A megkeresésben érintett adatok lehetnek közadatok, illetve anonimizált személyes adatok is.
A megkeresett adatgazda szervezet főszabály szerint köteles teljesíteni a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség megkeresését, a megkeresést meg kell tagadnia ugyanakkor, ha a kért adatok esetében az anonimizálás nem valósítható meg érdemben. Meg kell tagadni a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség felé az adatszolgáltatást abban az esetben is, ha a kért adatok a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény szerint sem lennének az igénylő részére átadhatóak. Összességében tehát az adatokat kezelő közfeladatot ellátó szervek anonimizált személyes adatot, vagy a közadat-újrahasznosítási rezsim keretében egyébként is bárki számára rendelkezésre bocsátandó közadatokat kötelesek átadni a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére.
Az adatszolgáltatással összefüggő többletköltségeket – pl. adatok lekérésével, leválogatásával, anonimizálás végrehajtásával összefüggésben felmerült többletköltségek – a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az adatkezelővel kötött megállapodás keretében megtéríti az adatkezelő részére. A költségeket önköltségi alapon, az adatkezelőnél alkalmazott számviteli politika alapulvételével kell megállapítani. Kiemelendő, hogy a Nemzeti Adatvagyon Ügynökségtől más jogcímen – pl. az adatkezelő adatszolgáltatásáért egyébként felszámított igazgatási díj – nem követelhető egyéb díj vagy költségtérítés.
A Nemzeti Adatvagyon Ügynökség az igény teljesítését az igénylő felé is hasonló okokból utasíthatja el – azaz, ha anonimizálással sem biztosítható a személyek beazonosíthatatlansága, illetve, ha a megismerést törvény korlátozza.
A 8–9. §-hoz
A piaci szervezetek és állampolgárok felé történő adatszolgáltatás különös szabályait állapítja meg. Az igény teljesítéséről Nemzeti Adatvagyon Ügynökség gondoskodik. A § rendelkezik továbbá az igénylővel kötendő megállapodás egyes tartalmi elemeiről is. Ezekkel az adatszolgáltatásokkal kapcsolatban a Nemzeti Adatvagyon Tanács jóváhagyási joggal bír.
A 10–11. §-hoz
A §-ok az anonimizáláson alapuló adatszolgáltatás, adatelemzés különös szabályait állapítják meg. Annak érdekében, hogy a személyes adatok védelme teljes mértékben érvényesüljön és azokat közvetetten sem ismerhesse meg arra nem jogosult szervezet, a személyes adaton alapuló adatbázis-összekapcsolással összefüggő igények esetén a személyes adatokat kezelő együttműködő szerv a Kormány által rendeletben kijelölt kulcsszolgáltató szervezet szolgáltatását igénybe véve köteles a személyes adatokat tartalmazó nyilvántartások megfelelő anonimizálását, vagy anonimizálását elvégezni, és az adatokat ilyen módon a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére továbbítani.
Az anonimizálás során
– gondoskodni kell arról, hogy az érintett személyes adatok visszafordíthatatlanul beazonosíthatatlanok legyenek, azokat sem a kulcsszolgáltató szervezet, sem a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség sem ismerheti meg,
– egyedi, véletlenszerűen generált kódokat kell alkalmazni, amelyeket az érintetteknek legkésőbb az igény teljesítését követően törölniük kell,
– az igény teljesítését követően az összekapcsolt adatbázisok közötti kapcsolatot is meg kell szüntetni.
Az anonimizálás folyamata során az együttműködő szerv (az adat kezelését egyébként végző közfeladatot ellátó szerv) végzi mindazokat a feladatokat, amelyek során személyes adat kezelése megvalósul. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 10. pontja szerint adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése. Ennek alapján az anonimizálás mint tevékenység az adat kezelésének minősül.
Az Infotv. 5. § (1) bekezdése szerint személyes adat akkor kezelhető, ha azt jogszabály közérdeken alapuló célból elrendeli. Ennek megfelelően az adatkezelést elrendelő jogszabályok kivétel nélkül tartalmazzák is az adatkezelés célját. Mivel ezekben az anonimizálás mint adatkezelési cél nem szerepel, szükséges a törvényben rendelkezni arról, hogy minden olyan szervnél, amely személyes adatokat kezel, az adatkezelés célja kiegészül az anonimizálással. Ezt a tevékenységet kizárólag az adatgazda végezheti, aki egyébként is jogosult az érintett adat kezelésére. Az adatgazda ehhez a tevékenységéhez igénybe veszi a kulcsszolgáltatótól kapott kulcsot, majd az ilyen módon anonimizált adatokat továbbítja a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részére. Ennek alapján a kulcsszolgáltató, vagy a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség részéről az Infotv. szerinti adatkezelés nem valósul meg.
Az ilyen igények teljesítésekor a személyes adatot tartalmazó nyilvántartást vezető szervezet köteles együttműködni a kulcsszolgáltató szervezettel és Nemzeti Adatvagyon Ügynökséggel is. A kulcsszolgáltató szervezet a szolgáltatásért díjra jogosult, amely díj megállapítására az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter jogosult azzal, hogy ezt az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével teheti meg.
A 12–13. §-hoz
A 12. § a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény rendelkezéseit emeli át a javaslatba annak érdekében, hogy a nemzeti adatvagyon védelmével, illetve a nemzeti adatvagyon-gazdálkodással összefüggő szervezeti szabályok egységesen, egy törvényben legyenek megállapítva. A javaslat nem változtat e tekintetben a hatályos szabályozás szerint működő rendszeren, a 2010. évi CLVII. törvény rendelkezéseit változtatás nélkül emeli át.
A 14–17. §-hoz
A záró rendelkezéseket tartalmazza.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás