• Tartalom

2021. évi XCII. törvény

2021. évi XCII. törvény

a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról1

2023.07.01.

E törvény célja, hogy az Európai Unió szabályozásával, valamint a jogi személy létrehozásának és működésének szabadságára vonatkozó polgári jogi rendelkezésekkel összhangban, korszerű jogi keretek megteremtésével, az elektronikus ügyintézés és az informatikai fejlődés adta lehetőségek széles körű kihasználásával állapítsa meg a jogi személyek nyilvántartásának, nyilvánosságának és a bírósági nyilvántartási eljárásnak a szabályait.
Mindezek érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Alapvető rendelkezések

1. § [A törvény hatálya]

E törvény állapítja meg a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok nyilvántartására, a bírósági nyilvántartási eljárásra, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámoló közzétételével összefüggő eljárásra, a nyilvántartott adatokra és okiratokra vonatkozó információ biztosítására, továbbá a nyilvántartással összefüggő egyes perekre vonatkozó alapvető szabályokat.

2. § [A jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok]

(1) A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza a cégek, a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek, a társasházak, továbbá azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok adatait, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli. A jogi személyek nyilvántartása tartalmazza továbbá a törvény által létrehozott jogi személyek adatait is.

(2) Törvény előírhatja jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanynak a jogi személyek nyilvántartásába való bejegyzését is.

(3) A cégformák a következők:

1. gazdasági társaság esetén önálló cégforma

a) a közkereseti társaság;

b) a betéti társaság;

c) a korlátolt felelősségű társaság;

d) a részvénytársaság (zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság);

2. az egyesülés;

3. az egyéni cég;

4. a szövetkezet;

5. a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe;

6. a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete;

7. a vízgazdálkodási társulat (vízitársulat, víziközmű-társulat);

8. az erdőbirtokossági társulat;

9. a végrehajtói iroda;

10. a közjegyzői iroda;

11. az európai gazdasági egyesülés;

12. az európai részvénytársaság (zártkörűen működő európai részvénytársaság, nyilvánosan működő európai részvénytársaság);

13. az európai szövetkezet;

14. a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye.

(4) A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezeti formák a következők:

1. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) alapján létrehozott egyesület;

2. az Ectv. alapján létrehozott és a sportról szóló törvény alapján működő szervezet;

3. a sportról szóló törvény alapján működő országos sportági szakszövetség;

4. törzskönyvi jogi személynek nem minősülő köztestület, amelynek bíróság általi nyilvántartásba vételét törvény elrendeli;

5. az alapítvány, a közalapítvány;

6. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény alapján alapított magánnyugdíjpénztár;

7. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény szerint alapított önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a pénztárak szövetsége, és az átalakulással létrejövő vegyes nyugdíjpénztár;

8. a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerint létrehozott a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja;

9. a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény szerint alapított Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezet (a továbbiakban: MRP-szervezet);

10. a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyház, nyilvántartásba vett egyház, vallási egyesület;

11. a társasház;

12. azon jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, amelynek bíróság általi nyilvántartásba vételét törvény elrendeli.

(5) Azon jogi személyek vagy nem jogi személy jogalanyok, amelyek vonatkozásában a nyilvántartással összefüggő határozathozatali eljárást nem bíróság folytatja le, és amelyek adatainak e törvény szerinti nyilvántartásba vételét törvény elrendeli, a következők:

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján nyilvántartásba vett törzskönyvi jogi személy;

2. a köztestület, amely nem tartozik a (4) bekezdés 4. pontja alá;

3. az ügyvédi iroda;

4. a törzskönyvi jogi személynek nem minősülő felsőoktatási, illetve köznevelési jogi személy;

5. a befektetési alap;

6. az európai területi társulás;

7. azon jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, amely adatainak a jogi személyek nyilvántartásában való feltüntetését törvény elrendeli.

3. § [Általános értelmező rendelkezések]

E törvény alkalmazásában

1. egyéb jogi személy: a 2. § (5) bekezdése szerinti jogi személy vagy nem jogi személy jogalany, valamint a törvény által létrehozott jogi személy;

2. jogi személy: a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalany;

3. jogi szempontú vizsgálat: a bejegyzési eljárásban a jogszabályi rendelkezésekből következő feltételek teljesülésének ellenőrzése, amelynek során az automata meghatározott következtetések levonását végzi el a jogszabályi feltételekhez rendelt követelményrendszer és a bejegyzési eljárásban benyújtott nyomtatvány adatai és a nyomtatványon feltüntetett nyilatkozatok összevetése alapján;

4. kiemelt adatigénylő:

a) a bíróság, az ügyész, a nemzetbiztonsági szolgálat, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv, a rendvédelmi szerv, a szabálysértés miatt eljáró hatóság, a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv, illetve más közigazgatási szerv, a közjegyző, a bírósági végrehajtó, a felszámoló, valamint a gazdasági, illetve szakmai kamara, a Központi Statisztikai Hivatal,

b) a Kormány rendeletében kiemelt adatigénylőként meghatározott személy, hatóság vagy egyéb jogalany, valamint

c) az a személy, hatóság vagy egyéb jogalany, amelyre vonatkozó törvény a nyilvántartási adat vagy irat megismerését az a) vagy a b) pont szerinti kiemelt adatigénylővel azonos módon teszi lehetővé;

5. szervezet: a 2. § (3) bekezdése szerinti cég, valamint a 2. § (4) bekezdése szerinti civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet.

4. § [Nyilvántartási eljárás]

(1) A nyilvántartási eljárás a jogi személyek nyilvántartására, a közhiteles nyilvántartás vezetésére és e törvény rendelkezése alapján a működésük felügyeletére irányuló, valamint az ezekkel összefüggő nemperes bírósági eljárás vagy intézkedés.

(2) Nyilvántartási eljárás a szervezetek esetében

a) a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárás,

b) a változásbejegyzési eljárás,

c) a közhasznúvá minősítésre, a közhasznú jogállás megszüntetésére és a közhasznú jogállás nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzésére, illetve törlésére irányuló eljárás,

d) a szervezet átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárás [az a)–d) pontban meghatározott eljárás a továbbiakban együtt: bejegyzési eljárás],

e) a törvényességi felügyeleti eljárás, ha a szervezet törvényességi felügyeletét a nyilvántartó bíróság látja el,

f) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) és más, az egyes szervezeti formákra vonatkozó törvényekben, illetve az Európai Unió rendeleteiben meghatározott, a kisebbségi jogok gyakorlását, valamint a hitelezői jogok védelmét biztosító kérelmek elbírálása,

g) törvényben előírt, a nyilvántartó bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárás vagy intézkedés.

(3) Nyilvántartási eljárás az egyéb jogi személyek esetében az e törvényben előírt, a jogi személyek, vagy az egyéb jogi személy vonatkozásában a nyilvántartó bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárás vagy intézkedés.

5. § [A jogi személyek nyilvántartása, a nyilvántartási jegyzék, a nyilvántartási adat, a nyilvántartási irat, az elektronikus irattár]

(1) A jogi személyek nyilvántartása a nyilvántartási jegyzékből, valamint a nyilvántartási iratokból áll. A jogi személyek nyilvántartása jogszabályban meghatározott résznyilvántartásokra is elkülöníthető.

(2) A jogi személy nyilvántartására – a rá vonatkozó adatokkal, ideértve a jogokat és a tényeket is – nyilvántartási jegyzékben kerül sor. A nyilvántartási jegyzék adata a jogi személy adata. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a nyilvántartási jegyzékben a törölt adatnak is megállapíthatónak kell lennie. A nyilvántartási jegyzék a nyilvántartott adat hatályosságát feltünteti.

(3) Az 1. melléklet állapítja meg azokat az adatköröket, amelyeket a nyilvántartási jegyzék tartalmaz. A jogi személy típusok, illetve szervezeti formák nyilvántartási jegyzékének adatait a Kormány rendelete állapítja meg.

(4) A nyilvántartási irat a bejegyzési eljárás során a szervezet vagy a bejegyzési kérelem benyújtására jogosult személy által benyújtott irat, valamint az e törvény szerinti automatikus bejegyzés alapjául szolgáló értesítés és az ahhoz jogszabály alapján csatolt igazoló okirat.

(5) A nyilvántartó bíróság a nyilvántartási eljárás iratait elektronikus okirat formájában, elektronikus irattárban tartja nyilván. A papíralapú iratokat a nyilvántartó bíróság – jogszabályban meghatározott módon – elektronikus okirattá alakítja és az elektronikus irattárba helyezi.

(6) A nyilvántartási jegyzék adatának megnevezése az Európai Unió valamennyi hivatalos nyelvén megjeleníthető. Jogszabályban meghatározott esetben a bíróság a jogi személy adatait és a nyilvántartási iratokat az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is nyilvántartja.

6. § [A nyilvántartási adat nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése, törlése]

(1) A jogi személy és a nyilvántartási adatainak a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – kérelemre történik.

(2) A bíróság e törvényben meghatározott esetben hivatalból jegyez be vagy töröl nyilvántartási adatot, és hivatalból törli a szervezetet a nyilvántartási jegyzékből.

(3) E törvényben meghatározott esetben a nyilvántartási adat bejegyzésére és törlésére a bíróság automatikus intézkedésével kerül sor, ha az más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy e törvény szerinti értesítése alapján (automatikus bejegyzés), valamint a nyilvántartási jegyzéken belüli adatátvezetéssel történik (automatikus adatátvezetés), továbbá akkor is, ha e törvény így rendelkezik.

7. § [A nyilvántartó bíróság, a nyilvántartó szerv, a perbíróság, az információs szolgálat]

(1) A jogi személyek nyilvántartását a törvényszék mint nyilvántartó bíróság (a továbbiakban: bíróság) a szervezetek tekintetében vezeti, az egyéb jogi személyek tekintetében kezeli. A nyilvántartási eljárás lefolytatására a bíróságnak van hatásköre.

(2) Az egyéb jogi személy nyilvántartásával kapcsolatos határozathozatali eljárást és annak eredményeként e jogi személy nyilvántartásba vételét, az adatai változásának bejegyzését, valamint e jogi személy törlését a jogszabály által meghatározott nyilvántartó szerv (a továbbiakban: nyilvántartó szerv) végzi. Nyilvántartó szerv hiányában az egyéb jogi személyt és adatait, az adatai változását, valamint a jogi személy megszűnése esetén a törlését a bíróság e törvényben előírt módon rögzíti a nyilvántartásban.

(3) E törvényben szabályozott perek lefolytatására, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a törvényszéknek (a továbbiakban: perbíróság) van hatásköre.

(4) Az igazságügyért felelős miniszter a jogi személyekre vonatkozó információs és az elektronikus nyilvántartási eljárásban közreműködő szolgálatot (a továbbiakban: információs szolgálat) működtet. A jogi személyek nyilvántartását, valamint a nyilvántartási eljárást és az e törvény szerinti elektronikus ügyintézést támogató informatikai rendszerek adatkezelője az információs szolgálat.

8. § [A jogi személyek nyilvántartási portálja, a bírósági informatikai rendszer]

(1) A jogi személyek nyilvántartási portálja a nyilvántartási eljárás és a jogi személyekre vonatkozó, a nyilvánosság támogatására szolgáló, az interneten elérhető informatikai rendszer (a továbbiakban: nyilvántartási portál).

(2) A bíróság a bírósági ügyintézést támogató informatikai rendszer (a továbbiakban: bírósági informatikai rendszer) használatával jár el.

9. § [A nyilvántartási eljárás működtetési költségeinek biztosítása]

A nyilvántartási eljárásban fizetendő közzétételi költségtérítés és az információért fizetendő költségtérítés a központi költségvetés bevételét képezi. A nyilvántartási eljárás, az e törvény szerinti szolgáltatások során az elektronikus eljárást és ügyintézést támogató rendszer, a jogi személyek nyilvántartási portálja üzemeltetésével, fejlesztésével, az adatok feldolgozásával, valamint a Cégközlöny működtetésével összefüggésben felmerült személyes és igazolt költségeket a központi költségvetés utólagos elszámolási kötelezettség mellett legkésőbb a tárgyév február 15. napjáig biztosítja.

2. A közhitelesség, a nyilvánosság, a Cégközlöny

10. § [A jogi személyek nyilvántartásának közhitelessége]

(1) A jogi személyek nyilvántartásának közhitelességére a Ptk. 3:13. § (2) bekezdése és az e §-ban foglalt rendelkezések együttesen alkalmazandóak.

(2) A jogi személyek nyilvántartása hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok fennállását, illetve azok változásait.

(3) A jogi személy a nyilvántartási adatára, illetve az elektronikus irattárban szereplő nyilvántartási iratra harmadik személlyel szemben csak azt követően hivatkozhat, hogy az adat a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre került, kivéve, ha bizonyítja, hogy a harmadik személy az adatot, illetve az iratot már korábban ismerte. A bejegyzést követő tizenhatodik napig a harmadik személy ugyanakkor bizonyíthatja, hogy a nyilvántartási adat, illetve a nyilvántartási irat megismerésére nem volt lehetősége.

(4) Ha a Cégközlönyben megjelent adat, a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat, illetve a nyilvántartási irat tartalma egymástól eltér, a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat az irányadó. Harmadik személy hivatkozhat olyan adatra vagy iratra is, amely tekintetében a jogi személy nem tett eleget a bejelentési, illetve közzétételi kötelezettségének, kivéve, ha az okiratban foglaltakhoz bejelentés és nyilvánosságra hozatal hiányában nem fűződik joghatás.

(5) Ha a jogi személy a képviseletére jogosult személyre vonatkozó adatokat bejelentette és azok a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerültek, a képviselő megválasztásával vagy kinevezésével kapcsolatos jogszabálysértésre harmadik személlyel szemben a jogi személy csak akkor hivatkozhat, ha bizonyítja, hogy a harmadik személynek a jogszabálysértésről tudomása volt.

11. § [A jogi személyek nyilvántartásának nyilvánossága]

(1) Ha e törvény vagy jogszabály másként nem rendelkezik, nyilvános a nyilvántartási jegyzék bejegyzett – hatályos és nem hatályos –, illetve törölt adata, valamint a nyilvántartási irat. Civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek esetében továbbá nyilvános a törvényességi felügyeleti eljárás irata, ha a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására került sor, illetve ha a bíróság felhívására a törvényes működését helyreállította, de az eljárás megindítására okot adott.

(2) A nyilvános irat kivételével a nyilvántartási eljárásban keletkezett irat megtekintésére, másolatkészítésére, adatkezelésére a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogi személy vezető tisztségviselője, tagja, felügyelőbizottsági tagja, az alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre, az MRP-szervezet alapítója, illetve az utóbbi személy feladatkörében eljáró meghatalmazott iratbetekintésre jogosult. Az ügyész iratbetekintésre jogosult, ha a jogi személy felett törvényességi ellenőrzést gyakorol.

(3) Az e törvény szerint közzétett, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámoló (a továbbiakban: számviteli beszámoló) nyilvános.

12. § [A nyilvántartási adatok nyilvánosságának korlátai]

(1) A nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett természetes személy neve, születési helye és ideje, valamint anyja születési neve nyilvános adat, de lakcíme nem nyilvános adat. A belső egyházi jogi személy képviselőjének lakcíme és anyja születési neve nem nyilvános adat.

(2) A nyilvántartási jegyzékből való jogerős törlésétől számított tíz év után a természetes személy egyetlen adata sem nyilvános.

(3) Ha e törvény vagy jogszabály valamely nyilvántartási adat tekintetében arról rendelkezik, hogy az nem nyilvános, akkor annak megismerésére az jogosult, akit törvény erre feljogosít. A jogi személy tagjai, az alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, a vagyonkezelő alapítvány vagyonellenőre, az MRP-szervezet alapítója, illetve az utóbbi személy feladatkörében eljáró meghatalmazott, és a jogi személy nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett személyek nem nyilvános adat megismerésére is jogosultak. Nem nyilvános adat megismerésére egyéb esetben az jogosult, aki magát azonosítja és megjelöli a nem nyilvános adatra vonatkozó adatigénylése célját.

(4) Az a 3. § 4. pont b) vagy c) alpontja szerinti kiemelt adatigénylő, amelynek a nem nyilvános adat megismeréséhez való jogát törvény lehetővé teszi, valamint – közfeladatai ellátása érdekében, a közfeladat megjelölése mellett – a 3. § 4. pont a) alpontja szerinti kiemelt adatigénylő, nem nyilvános adat megismerésére is jogosult.

(5) A nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett természetes személy lakcímére vonatkozó adatszolgáltatás – a (3) és a (4) bekezdés kivételével – a nyilvántartási jegyzékből nem igényelhető.

13. § [A nyilvántartási iratok nyilvánosságának korlátai]

(1) A szervezetek bejegyzési eljárásának iratai – e §-ban foglalt kivételekkel – a bejegyzéssel nyilvánossá válnak. A bejegyzési eljárás iratai nyilvánossá válnak akkor is, ha a változásbejegyzési eljárásban a bíróság a kérelemnek csak részben ad helyt.

(2) A bejegyzési eljárásban benyújtott kérelem nyomtatványa nem nyilvános irat. A civil szervezet jelenléti íve, valamint az egyesület, a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház tagnyilvántartása nem nyilvános irat.

(3) A visszautasított, illetve elutasított bejegyzési kérelem melléklete, a megszüntetett bejegyzési eljárásban benyújtott kérelem melléklete, valamint e törvény elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezése alapján hatálytalan beadvány részét képező irat nem nyilvános irat.

(4) Ha a nyilvántartási iratban a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó személyes adat, illetve nem nyilvános adat kerül feltüntetésre, az iratot szerkesztő jogi képviselő köteles felhívni a természetes személy figyelmét arra, hogy a személyes adatának az okiratban való feltüntetéséhez való hozzájárulása egyben azzal is jár, hogy az az iratok nyilvánosságának elve alapján bárki számára megismerhetővé válik.

(5) Ha a jogi képviselő nélkül eljáró szervezet esetében a benyújtott irat a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó személyes adatot, illetve nem nyilvános adatot tartalmaz, a bíróság a szervezetet erről a körülményről, valamint az irat nyilvános megismerhetőségéről az eljárás során tájékoztatja.

(6) A bíróság hivatalból vagy kérelemre elrendelheti a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését. A létesítő okiratnak, illetve módosításának – ideértve az egységes szerkezetű létesítő okiratot is – nem nyilvános kezelése nem rendelhető el. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését akkor lehet elrendelni, ha az irat az érintett tartalom nélkül nem nyújtható be és az abban szereplő információ nyilvánosságra hozatala a szervezet, más személy üzleti titokhoz való jogát vagy az iratban megnevezett kiskorú személy jogos érdekét súlyosan sértené, illetve az információ büntetőeljárás lefolytatásával áll összefüggésben. A kérelmet elutasító végzéssel szemben fellebbezésnek van helye azzal, hogy a végzés jogerőre emelkedéséig az iratot nem lehet nyilvános iratként kezelni. A közérdekű adatot tartalmazó nyilvántartási iratnak a nem nyilvános kezelése nem érinti a más törvényben biztosított, a közérdekű adat megismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazását.

(7) Az egyéb jogi személyek esetében a jogi személyek nyilvántartása nyilvántartási iratot – ha e törvény rendelkezéséből más nem következik – nem tartalmaz, és a nyilvántartási jegyzék adatának alátámasztását szolgáló irat az egyéb jogi személyre vonatkozó jogszabály rendelkezése alapján ismerhető meg.

14. § [A nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzés közzététele, a Cégközlöny]

(1) A Cégközlöny az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapja, amely a nyilvántartási portálnak a közlemények megismerését szolgáló része. A Cégközlöny egyes közleményei a nyilvántartási portálról nem távolíthatók el.

(2) A jogi személy adatainak, azok változásának, valamint a jogi személy létesítő okiratának, módosításának közzététele – ideértve a jogi személy bejegyzésének és törlésének közzétételét is – a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzéssel valósul meg. A bíróság a bejegyző végzését – a nyilvántartási jegyzék nem nyilvános adatára vonatkozó tartalom nélkül, a gazdasági forgalom biztonsága és a hitelezők védelme érdekében – a Cégközlönyben is megjelenteti, azonban a joghatás a bejegyzéshez fűződik. A Cégközlönyben kerül közzétételre e törvényben meghatározott esetben a bíróság jogi személyre vonatkozó egyéb végzésének rendelkező része.

(3) A Cégközlönyben jogszabályi rendelkezés alapján kerül közzétételre más bíróság határozatának rendelkező része is. Közzétételre kerülnek azok a közlemények is, amelyeknek a Cégközlönyben való közzétételére törvény közvetlenül a jogi személyt kötelezi.

(4) Az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének bejegyzésére, valamint törlésére vonatkozó adatoknak a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzését követő harminc napon belül a bíróság intézkedik az adatoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő nyilvánosságra hozataláról az Európai Unió hivatalos közlemények közzétételéért felelős hivatalának való megküldés útján. Ennek során a bíróság feltünteti a bejegyzésre vonatkozó végzésének számát, a végzés keltét, azt a tényt, hogy a közzétételre Magyarországon a Cégközlönyben is sor került, valamint a Cégközlönyben történt közzététel napját is.

3. A jogi személyekre vonatkozó nyilvántartási információk alapvető rendelkezései

15. § [A jogi személyre vonatkozó nyilvántartási információ]

(1) A jogi személyekre vonatkozó nyilvántartási információ a nyilvántartási adatról, a nyilvántartási iratról, továbbá a számviteli beszámolóról való tájékoztatás.

(2) A jogi személy nyilvántartási adatairól nyilvántartási másolat, nyilvántartási kivonat vagy nyilvántartási bizonyítvány kiadása kérhető. A nyilvántartási másolat a jogi személy valamennyi bejegyzett – hatályos és nem hatályos –, továbbá a törölt adatát, a nyilvántartási kivonat a jogi személy valamennyi hatályos adatát, a nyilvántartási bizonyítvány pedig – a kérelemtől függően – a jogi személy egyes bejegyzett vagy törölt adatait tanúsítja hitelesen, illetve azt, hogy valamely meghatározott bejegyzés a nyilvántartási jegyzékben nem szerepel vagy nem szerepelt. A nyilvántartási másolat, a nyilvántartási kivonat és a nyilvántartási bizonyítvány a nyilvántartási jegyzék nem nyilvános adatát akkor tartalmazza, ha annak e törvény szerinti feltételei fennállnak.

(3) A nyilvántartási adatok (2) bekezdés szerinti formában való kiadása, továbbá a nyilvántartási iratról készült másolat kiadása kérhető a bíróságtól, a fővárosi és a megyei kormányhivatal kirendeltségeként működő járási (fővárosi kerületi) hivataltól és a Kormány rendeletében kijelölt szervtől.

(4) A jogi személyről közhiteles nyilvántartási információt kizárólag a (3) bekezdésben meghatározott szervezetek nyújtanak. Az információ más általi biztosítása esetén jól látható módon fel kell tüntetni, hogy az információ nem közhiteles, továbbá a nyilvántartási adatra vonatkozó információ nem nevezhető nyilvántartási másolatnak, nyilvántartási kivonatnak vagy nyilvántartási bizonyítványnak.

(5) E § szerinti nyilvántartási információ a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetében a szervezet törölt adatait 2015. január 1. napját követően tartalmazza.

16. § [Ingyenes nyilvántartási információ]

(1) A Kormány rendeletében kijelölt szerv a nyilvántartási jegyzékben szereplő fennálló vagy törölt adatok, valamint a bejegyzési kérelem elektronikusan rögzített, még be nem jegyzett adatainak a megismerését betekintéssel bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen biztosítja. A Kormány rendeletében kijelölt szerv az erre szolgáló honlapon – a hitelezők védelme érdekében – biztosítja egyes nyilvántartási jegyzéki adatok ingyenesen történő megismerését. E bekezdés szerinti ingyenes nyilvántartási információ tájékoztató jellegű, az adat közhiteles igazolására nem alkalmas.

(2) Ha a jogi személy hivatalos elérhetőséggel rendelkezik, a Kormány rendeletében kijelölt szerv a jogi személyt a jogi személy adatában bekövetkezett változásról a jogi személynek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 14. §-a szerinti hivatalos elérhetőségére (a továbbiakban: hivatalos elérhetőség) megküldött, közokirati formában kiállított elektronikus bizonyítvánnyal értesíti.

17. § [E-Justice portál]

(1) Az Európai Bizottság által üzemeltetett európai igazságügyi portálon (a továbbiakban: e-Justice portál) keresztül hozzáférhető a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, továbbá az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete jogszabályban meghatározott adatai és nyilvántartási iratai.

(2) Az e-Justice portálon ingyenesen ismerhetőek meg az (1) bekezdés szerinti szervezet képviseletére jogosult személy hatályos nyilvános adatai, valamint a szervezet jogszabályban meghatározott egyes további hatályos nyilvántartási adatai. A szervezet ingyenesen megismerhető adatát meghaladó nyilvántartási adatra és iratra vonatkozó információért jogszabályban meghatározott költségtérítést kell fizetni, amelynek összege nem haladhatja meg az adatközléssel felmerült költségek mértékét.

4. A jogi személy számviteli beszámolójának közzététele

18. § [Számviteli beszámolók közzététele]

(1) A számviteli beszámolója közzétételére kötelezett szervezet, továbbá az a jogi személy, amelyet törvény az e § szerinti közzétételi eljárásra kötelez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett személy), a számviteli beszámolóját annak közzététele céljából kizárólag a nyilvántartási portálon keresztül küldheti meg. Ha a kötelezettség teljesítésekor a kötelezett már jogutód nélkül megszűnt, jogszabály a számviteli beszámoló megküldésének más módját is előírhatja. A beszámoló közzétételére az erre szolgáló honlapon napi feltöltéssel kerül sor.

(2) Ha a kötelezett személy közzétételi kötelezettségét elmulasztja, az információs szolgálat harmincnapos határidőt biztosítva felhívja kötelezettségének teljesítésére. Ha a kötelezett személy ennek nem tesz eleget, az információs szolgálat erről értesíti a bíróságot.

(3) Az állami adó- és vámhatóság folyamatos adatszolgáltatás keretében elektronikus úton átadja az információs szolgálat részére azon kötelezett személyek adószámát, az üzleti éve kezdetének és végének dátumát (mérlegfordulónapját), amelyek az előző év vonatkozásában a számviteli beszámolójuk közzétételére kötelesek.

(4) Az információs szolgálat az állami adó- és vámhatóság részére hozzáférést biztosít az elektronikus beszámoló rendszerben közzétett számviteli beszámolókhoz az állami adó- és vámhatóság feladatainak ellátása érdekében.

(5) Az információs szolgálat a közzétett számviteli beszámolót a jogi személynek a nyilvántartásból való törlését követő tíz évig őrzi meg. A számviteli beszámolót úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosított legyen az ahhoz való hozzáférés, valamint az elektronikus okirat értelmezhetősége. A számviteli beszámolót védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen.

5. A jogi személyek alapvető adataira vonatkozó közös rendelkezések

19. § [A nyilvántartási szám, a jogi személy elnevezése, székhelye]

(1) A jogi személy az azonosítására és valamennyi a nyilvántartásban szereplő más jogi személytől való megkülönböztetésére alkalmas nyilvántartási számot kap.

(2) A jogi személy elnevezésének (nevének) legalább vezérszót és a jogi személy típus vagy forma megnevezését kell tartalmaznia, valamint azt, amit jogszabály kötelezően előír. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a jogi személy elnevezését törvény állapítja meg.

(3) A jogi személynek székhellyel kell rendelkeznie.

II. Fejezet

A SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6. A szervezetek alapvető adataira vonatkozó rendelkezések

20. § [Az EUID]

A korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, az európai részvénytársaság, továbbá az Európai Unió más tagállamában bejegyzett vállalkozás által alapított külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete a nyilvántartási szám mellett európai egyedi azonosítót (a továbbiakban: EUID) kap, amely lehetővé teszi a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő adatcsere során a cég egyértelmű azonosítását.

21. § [A szervezet elnevezése]

(1) A szervezet elnevezésére (nevére) a Ptk. 3:6. §-át és e törvény rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a szervezet nevének legalább vezérszót és a szervezeti forma megnevezését kell tartalmaznia. A szervezet nevének tartalmaznia kell azt, amit jogszabály kötelezően előír. A név a vezérszót követően tartalmazhatja a szervezet alapvető tevékenységére utaló jelzőt. A névhez szükség szerint jogszabályban meghatározott toldat járul, amelyet a bíróság a nyilvántartási jegyzékbe hivatalból jegyez be és hivatalból töröl.

(3) A vezérszó a szervezet nevében az első helyen áll. A vezérszó több szóból is állhat, valamint mozaikszót is tartalmazhat. A vezérszó elősegíti a szervezet azonosítását, illetve más, azonos vagy hasonló tevékenységű szervezettől való megkülönböztetését.

(4) A szervezet rövidített neve a vezérszóból és a szervezet szervezeti formájának rövidített megjelöléséből áll.

(5) A szervezet nevében rövidítés csak a vezérszó esetén, illetve a szervezeti forma meghatározásánál lehetséges.

(6) A Ptk. 3:6. § (1) bekezdése szerinti név alatt a névfoglalással lefoglalt elnevezést is érteni kell, továbbá a név viselésének joga azt a szervezetet illeti meg, amelyik a bejegyzési kérelmét elsőként nyújtotta be, illetve amelyik a névfoglalással élt vagy azzal előbb élt.

22. § [Kizárt elnevezések, a névre vonatkozó egyéb feltételek]

(1) A szervezet nevében nem szerepelhet a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható személy neve vagy kifejezés.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a névben nem szerepelhet a közhatalmi vagy közigazgatási szervek hivatalos, illetve a köznyelvben használt elnevezése.

(3) A névben az „állami” vagy „nemzeti” kifejezés csak abban az esetben szerepelhet, ha

a) a szervezetben az állam közvetlenül vagy szervezetei útján a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik,

b) a szervezet tartós állami tulajdoni körbe tartozik, vagy

c) a szervezet által ellátott kiemelten fontos közfeladat ellátására tekintettel a Kormány nyilvános határozatában erre engedélyt ad. A kormányhatározat visszavonásával az engedély érvényét veszti.

(4) A névben jogszabályban meghatározott feltételek esetén szerepelhet

a) a történelem kiemelkedő személyiségének a neve, illetve

b) a szervezet tagjának vagy alapítójának a neve.

(5) Olyan elnevezést, amelyhez másnak jogi érdeke fűződik, csak a jogosult hozzájárulásával lehet a szervezet nevében szerepeltetni.

(6) A jogi személy nevével összefüggő további követelményeket jogszabály állapítja meg.

23. § [A székhely, a telephely]

(1) A szervezet székhelye a szervezet levelezési címe, ahol a szervezet az iratok átvételéről köteles gondoskodni, és amely – a (2) bekezdés szerinti esetet kivéve – a központi ügyintézés (ügyvezetési döntéshozatal) helye. A szervezetnek a székhelyét úgy kell megjelölnie, hogy az a székhelyül szolgáló ingatlan külső megtekintésével biztosítsa a székhely azonosítását.

(2) A cég központi ügyintézési helye eltérhet a székhelyétől. A központi ügyintézés helyét ilyen esetben a cég létesítő okiratában és a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni.

(3) Székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének címe, a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének címe, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének címe.

(4) A szervezet telephelye a szervezet tevékenysége gyakorlásának a létesítő okiratban foglalt, Magyarországon található, tartós, önállósult üzleti (üzemi, szervezeti) letelepedéssel járó helye. A telephelyet a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni.

(5) Szervezet székhelye és telephelye olyan ingatlan lehet, amely a szervezet tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára a szervezet jogosult.

(6) A szervezet székhelye székhelyszolgáltatás útján is biztosítható.

24. § [A szervezet fióktelepe, a cég tevékenysége elsődleges folytatásának helye]

(1) A magyar szervezet külföldön lévő gazdálkodási szervezeti egysége a szervezet fióktelepe, amelynek a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzéséhez a szervezetnek igazolnia kell, hogy a fióktelepet külföldön nyilvántartásba vették.

(2) A cég az Európai Unió más tagállamában is jogosult tevékenysége elsődleges folytatására, illetve tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét áthelyezheti az Európai Unió más tagállamába is. A cég ez irányú döntése – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem igényli a székhelyének módosítását.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a cég tevékenysége elsődleges folytatásának, illetve tevékenysége gyakorlása elsődleges helyét a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni.

25. § [Képviselet, cégjegyzés]

(1) A szervezet képviseletére vonatkozó rendelkezéseket az adott szervezeti formára irányadó jogszabály állapítja meg. A szervezet törvényes képviseletét ellátó vezető tisztségviselőt a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni, a szervezet Ptk. 3:30. §-a szerinti szervezeti képviselője feltüntethető. A szervezetnek képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselővel rendelkeznie kell.

(2) A cégjegyzési jog a szervezet írásbeli képviseletére, a szervezet nevében történő aláírásra való jogosultság. A képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet.

(3) A cégjegyzés módja önálló vagy együttes. Kettőnél több cégjegyzésre jogosult esetén a szervezet úgy is rendelkezhet, hogy egyes jogosultakat önálló, más jogosultakat együttes cégjegyzési jog illet meg, vagy hogy az együttes cégjegyzésre jogosultak közül az egyik aláíró mindig meghatározott személy.

(4) Ugyanaz a személy csak egyféle módon – vagy önállóan, vagy mással együttesen – jegyezheti a szervezetet.

26. § [Címpéldány, elektronikus aláírás tanúsítvány]

(1) A szervezet képviseletére jogosult személy bejegyzése esetén a bejegyzési kérelem mellékleteként benyújtható közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldány, vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásminta (a továbbiakban együtt: címpéldány). Jogszabályban meghatározott esetben a címpéldány a képviseletre jogosult személy bejegyzését követően is benyújtható.

(2) A cégjegyzésre jogosultnak a szervezet nevében olyan módon, illetve formában kell aláírnia, ahogyan azt a bírósághoz benyújtott címpéldány tartalmazza.

(3) A címpéldányon fel kell tüntetni a szervezet nevét, a cégjegyzésre jogosult nevét, a képviselet jogcímét, a cégjegyzés módját, valamint a cégjegyzésre jogosult aláírási mintáját. A cégjegyzésre jogosult munkavállaló kérésére a címpéldányon a szervezetnél ellátott feladatköre, beosztása is szerepeltethető.

(4) A cégjegyzési jog fennállását a cégjegyzésre jogosult elektronikus aláírásának tanúsítványa is igazolhatja, oly módon, hogy a tanúsítvány tartalmazza a szervezet nevét és a képviselet jogcímét is.

III. Fejezet

A NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

7. Általános eljárási szabályok

27. § [Polgári peres és nemperes szabályok alkalmazása, az általános intézkedési kötelezettség határideje]

(1) A nyilvántartási eljárás elektronikus polgári nemperes eljárás, amelyre – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nyilvántartási eljárásban nincs helye szünetelésnek és cég esetében költségkedvezmény engedélyezésének.

(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilvántartási eljárás során csak okirati bizonyítás folytatható le.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a nyilvántartási eljárásban bírósági titkár első fokon önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, érdemi határozatot hozhat.

(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nyilvántartási eljárásban bírósági fogalmazó első fokon önállóan, önálló aláírási joggal eljárhat, azonban érdemi végzést, vagy olyan végzést, amely ellen külön fellebbezésnek van helye, nem hozhat.

(6) A nyilvántartási eljárásban bírósági ügyintéző jogszabályban meghatározott esetben járhat el.

(7) A nyilvántartási eljárásban az emberi közreműködést nem igénylő eljárási cselekmények az informatikai rendszer útján a bíróság vagy az információs szolgálat intézkedéseként automatizáltan is végezhetőek.

(8) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bíróság

a) a beadványnak a bírósági informatikai rendszerbe történő érkezését követő munkanaptól,

b) a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, vagy

c) az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől

számított öt munkanapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket.

28. § [A bíróság illetékessége]

(1) A jogi személyre vonatkozó törvény a nyilvántartási eljárás lefolytatására kizárólagos illetékességet állapíthat meg.

(2) Kizárólagos illetékesség hiányában a nyilvántartási eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amelynek illetékességi területén a szervezet székhelye van.

(3) A Fővárosi Törvényszéknek van kizárólagos illetékessége a vagyonkezelő alapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány és a nyilvánosan működő részvénytársaság tekintetében a nyilvántartási eljárás lefolytatására.

29. § [Elektronikus kapcsolattartás]

(1) Az E-ügyintézési tv. alapján hivatalos elérhetőséggel kötelezően rendelkező szervezet, vagy a szervezet vonatkozásában a benyújtásra jogosult személy a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát a nyilvántartási portálról nyújtja be.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó szervezet vagy a szervezet vonatkozásában a benyújtásra jogosult személy – a (3) és a (4) bekezdésben foglalt eseteket kivéve – a bejegyzési eljárásban az eljárás megindítása iránti kérelmét és egyéb beadványait köteles a nyilvántartási portálról jogszabályban meghatározott szolgáltatás igénybevételével benyújtani. Egyéb esetben a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát a nyilvántartási portálról jogszabályban meghatározott szolgáltatás igénybevételével is benyújthatja.

(3) A nyilvántartási eljárásban részt vevő, elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, azonban elektronikus kapcsolattartást vállaló személy a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát a nyilvántartási portálról nyújtja be. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha törvény a nyilvántartási irat bírósághoz való benyújtására közvetlenül valamely személyt kötelez.

(4) A jogi képviselővel eljáró személy a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát a nyilvántartási portálról nyújtja be.

(5) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyész és egyéb hatóság a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, valamint egyéb beadványát hivatalos elérhetőségén keresztül is benyújthatja.

(6) Ha az (1)–(5) bekezdés szerint elektronikusan kapcsolatot tartó személy a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét vagy egyéb beadványát nem e törvényben meghatározott elektronikus úton, vagy papíralapon terjeszti elő, a bíróság a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmét, a fellebbezését, a felülvizsgálati kérelmét visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan. A bíróság az egyéb beadvány hatálytalanságának tényéről az (1)–(5) bekezdés szerint elektronikusan kapcsolatot tartó személyt értesíti.

(7) Elektronikus kapcsolattartás során a bíróság az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon elektronikusan kézbesít. A bíróság által kiadott elektronikus aláírással vagy szervezeti bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokiratnak minősül. A (2) bekezdés szerinti esetben a bíróság papíralapon, postai úton kézbesít.

(8) Az elektronikus kapcsolattartás során a Pp. 615. §-a és 618. §-a nem alkalmazandó.

30. § [A hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjének kötelező elektronikus kapcsolattartása]

(1) A hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselője a nyilvántartási eljárásban elektronikus kapcsolattartásra köteles és a bíróság részére a beadványait a nyilvántartási portálról nyújtja be.

(2) Ha a szervezet vezető tisztségviselője hivatalos elérhetőséggel nem rendelkező szervezet, részére a bíróság a bírósági iratot a szervezet hivatalos elérhetőségére küldi meg.

(3) Ha a szervezet természetes személy vezető tisztségviselője az E-ügyintézési tv. 15. §-a szerint hivatalos elérhetőséget nem adott meg, részére a bíróság a bírósági iratot a szervezet hivatalos elérhetőségére küldi meg.

(4) Ha a szervezet vezető tisztségviselője e törvény rendelkezése szerint kézbesítési megbízottal rendelkezik, részére a bíróság a bírósági iratot a kézbesítési megbízottnak küldi meg.

(5) Ha a (2)–(4) bekezdés szerint a bíróság a bírósági iratot a vezető tisztségviselőnek a szervezet hivatalos elérhetőségére vagy a kézbesítési megbízottnak küldi meg, a szabályszerű kézbesítés a vezető tisztségviselőnek történő kézbesítésnek minősül.

31. § [Pénzbírság]

(1) A nyilvántartási eljárásban kiszabható pénzbírság összege tízezer forinttól kilencszázezer forintig terjed. A pénzbírság ismételten is kiszabható.

(2) A pénzbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kiszabására okot adó cselekmény súlyát és következményeit, a korábbi bírságolások számát és mértékét, az egyéb intézkedéseket.

(3) A pénzbírságot kiszabó végzés ellen fellebbezésnek van helye. A bíróság a végzést módosíthatja vagy visszavonhatja.

8. Adatigénylés

32. § [Adatigénylés]

(1) A bíróság és az információs szolgálat jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása, a jogi személyek nyilvántartása közhitelességének biztosítása érdekében a nyilvántartási jegyzékben feltüntetett adatok ellenőrzése érdekében – térítésmentesen – adatot igényelhet más közhiteles nyilvántartásból.

(2) A bíróság, továbbá az információs szolgálat megkeresésére az állami adó- és vámhatóság átadja a jogi személyek nyilvántartásban kezelt adóazonosító számhoz tartozó titkosított összerendelési kapcsolati kódot az e §, az 50. § (2) bekezdése és az 53. § szerinti feladatellátás céljából.

9. A nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályok

33. § [A beadvány alaki feltételei, a beadvány benyújtása]

(1) A nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványt nyomtatványon kell előterjeszteni.

(2) A nyilvántartási eljárásban benyújtható beadvány alaki feltételeire a Pp. 114. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Jogszabály iratminta kötelező használatát írhatja elő.

(4) A beadvány mindaddig nem minősül benyújtottnak, ameddig a nyilvántartási portál – jogszabályban meghatározott – érdemi hibának minősülő informatikai vagy formai hibát jelez.

(5) A benyújtó elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel ellátott igazolást kap a beadvány benyújtásának megtörténtéről és a bíróságnak való továbbításról.

34. § [A hiánypótlás elrendelése, a beadvány visszautasítása]

(1) A hiánypótlás elrendelésére és a beadvány visszautasítására a Pp. 115. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy hiánypótlás elrendelésére kerülhet sor akkor is, ha a beadvány e törvény rendelkezéseinek nem felel meg. A hiányok pótlására – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – harmincnapos határidő biztosítható, amely kérelemre legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(2) A beadványt a Pp. 115. § (6) bekezdésében foglalt okok alapján visszautasító végzés ellen fellebbezésnek akkor van helye, ha e törvény lehetővé teszi.

35. § [A papíralapú beadványokra vonatkozó eltérő szabályok]

(1) Ha a beadványt benyújtó személy az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles és azt nem is vállalja, papíralapú beadványát közvetlenül a bíróságnak nyújtja be.

(2) Ha az elektronikus kapcsolattartást vállaló személy beadványát nem elektronikus úton nyújtotta be, beadványa akkor hatályos, ha a papíralapú eljárásra való áttérés engedélyezését is kéri egyidejűleg. A kérelmezőnek a kérelemben valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene. A papíralapú eljárásra való áttérés engedélyezéséről külön végzés nélkül határoz a bíróság, az áttérés iránti kérelem elutasításáról a bíróság végzéssel határoz, a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) A papíralapú eljárásra való áttérés iránti kérelem elutasítása esetén azonos okból ismételten áttérés iránti kérelmet nem lehet benyújtani, az ennek ellenére benyújtott áttérés iránti kérelmet a bíróság visszautasítja.

(4) Ha a bíróság az áttérés iránti kérelmet elutasítja, felhívja a kérelmezőt, hogy a papíralapon megküldött beadványt szabályszerűen elektronikus úton nyújtsa be. Ha a kérelmező e felhívásnak nem tesz eleget, a bíróság a kérelmet visszautasítja. A bíróság a felhívást, az áttérés iránti kérelem elutasítását és a kérelem visszautasítását papíralapon közli a kérelmezővel.

(5) A bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje papíralapú beadvány esetén a beadványnak a bíróság általi érkeztetését követő munkanapon kezdődik.

10. A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai

36. § [A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem]

(1) A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem kötelezően tartalmazza

a) a kérelmező és – ha az eljárásban kérelmezett szerepel – a kérelmezett nevét (elnevezését), eljárásbeli állását, a Pp. szerinti azonosító adatait,

b) meghatalmazottal történő eljárás esetén

ba) a meghatalmazott nevét és a Pp. szerinti azonosító adatait, jogi képviselő meghatalmazott esetén a jogi képviselő nevét, irodája címét, kamarai jogtanácsos esetén munkáltatója nevét és székhelyét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, kamarai azonosító számát,

bb) nyilatkozatot arról, ha a meghatalmazása a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel,

bc) több meghatalmazott esetén a hivatalos iratok átvételére kijelölt meghatalmazott nevét,

c) a nyilvántartási eljárás lefolytatására irányuló határozott kérelmet,

d) a megfizetett illeték, illetve közzétételi költségtérítés összegét és a megfizetését igazoló adatot, ha a nyilvántartási eljárásban a kérelmező illeték lerovására, illetve közzétételi költségtérítés megfizetésére kötelezett, vagy a jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást.

(2) A kérelemhez mellékletként csatolni kell

a) meghatalmazott útján eljáró kérelmező esetén a meghatalmazást, kivéve, ha a meghatalmazás a meghatalmazott nyilatkozata szerint a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel, valamint

b) a jogszabály által előírt mellékleteket.

(3) Bejegyzési eljárásban csak egy jogi képviselőnek adható meghatalmazás.

(4) A kérelemhez csatolt idegen nyelvű melléklet esetén – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – csatolni kell annak legalább egyszerű magyar nyelvű fordítását.

(5) A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelemre – ezen alcímben szabályozott eltérésekkel – a nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

37. § [A képviseleti jogosultság ellenőrzése más nyilvántartásokból]

(1) Ha a meghatalmazott nyilatkozata szerint a meghatalmazása a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában szerepel, a bíróság a megjelölt nyilvántartásból adatot igényel, illetve a meghatalmazást a megjelölt nyilvántartásba történő betekintéssel ellenőrzi.

(2) A bíróság a jogi képviselő képviseleti jogának ellenőrzése céljából adatot igényel az ügyvédi kamarai nyilvántartásból vagy a közjegyzői nyilvántartásból.

38. § [A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános vizsgálata, a hiánypótlás elrendelése, a kérelem visszautasítása]

(1) A bíróság a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet megvizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy nincs-e helye

a) a kérelem áttételének,

b) a kérelem hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve történő visszautasításának vagy

c) hiánypótlási felhívás kiadásának

és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) A bíróság – hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve – a kérelmet visszautasítja, ha

a) a kérelmezőnek vagy a kérelmezettnek nincs perbeli jogképessége,

b) törvény rendelkezése alapján nincs helye nyilvántartási eljárásnak,

c) a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére,

d) a jogi képviselővel eljáró kérelmező

da) kérelme nem tartalmazza azt, amit jogszabály a kérelem tartalmára kötelezően előír, vagy

db) nem csatolta a jogszabály által kötelezően előírt mellékleteket,

e) a jogi képviselő meghatalmazása nem felel meg a jogszabályoknak,

f) a meghatalmazás – a meghatalmazott nyilatkozata ellenére – nem szerepel a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában, vagy az ott szereplő meghatalmazás lejárt, illetve annak tárgyi hatálya az ügyre nem terjed ki,

g) a nyilvántartási eljárásban a kérelmező illeték lerovására, illetve közzétételi költségtérítés megfizetésére kötelezett, a jogi képviselővel eljáró kérelmező az illetéket, illetve a közzétételi költségtérítést nem, vagy hiányosan fizette meg, és jogszabályon alapuló költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő,

h) a kérelmező a kérelmet nem az előírt nyomtatványon vagy téves nyomtatványon terjesztette elő,

i) kötelező iratminta esetén a kérelmező a kérelméhez nem iratminta alapján készült mellékletet csatolt,

j) a kérelem előterjesztése jogszabály rendelkezése alapján határidőhöz kötött, a kérelmező pedig a kérelem előterjesztésére megállapított határidőt, kétoldalú eljárás esetén a jogvesztő határidőt elmulasztotta.

(3) A bíróság visszautasítja a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet, ha a hiánypótlási felhívás ellenére

a) a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmező

aa) kérelme nem tartalmazza azt, amit jogszabály a kérelem tartalmára kötelezően előír, vagy nem csatolta a jogszabály által kötelezően előírt mellékleteket,

ab) a nyilvántartási eljárásban illeték lerovására, illetve közzétételi költségtérítés megfizetésére kötelezett, azonban az illetéket, illetve közzétételi költségtérítést a kitűzött határidő alatt nem fizeti meg, vagy a hiányzó összeget nem pótolja,

b) a kérelmező a hiányokat a kitűzött határidő alatt nem pótolja vagy a kérelmet újból hiányosan adja be.

(4) A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a kérelem valamennyi hiányosságát, hibáját meg kell jelölni. A hiánypótlásra – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – megfelelő, legfeljebb harmincnapos határidőt kell biztosítani, amely kérelemre legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(5) A bejegyzési eljárásra e § nem alkalmazandó.

11. Jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok

39. § [Jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok]

(1) A nyilvántartási eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye, kivéve, ha a fellebbezés lehetőségét e törvény kizárja.

(2) Az automatikus bejegyzést elrendelő végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye.

IV. Fejezet

AZ EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

12. Egyéb jogi személyek nyilvántartása, a nyilvántartási adataik kezelése

40. § [Egyéb jogi személyek nyilvántartásba vétele, a nyilvántartási adataik kezelése]

(1) Az egyéb jogi személy létesítésére, adata változására és e jogi személy nyilvántartásból való törlésére irányuló határozathozatali eljárást a nyilvántartó szerv jogszabályban előírt módon folytatja le.

(2) Az egyéb jogi személyek közhiteles nyilvántartását a bíróság kezeli.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás eredményeként a nyilvántartó szerv jegyzi be a jogi személyek nyilvántartásába az egyéb jogi személy létesítésére, a nyilvántartási adata változására, az egyéb jogi személy megszűnésére vonatkozó nyilvántartási adatokat.

(4) E törvényben a bejegyzési eljárásban előírt, a nyilvántartási jegyzékben feltüntetésre kerülő természetes személyre és jogi személyre vonatkozó adatigénylési és adatellenőrzési feladatokat – ideértve a kapcsolati kód képzéséhez szükséges intézkedéseket is – a bejegyzési eljárás erre vonatkozó szabályainak alkalmazásával a nyilvántartó szerv végzi el.

(5) Ha az azonosított természetes személy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül, a bírósági informatikai rendszer a természetes személynek a nyilvántartási jegyzékből való törléséig tárolja a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.

41. § [Egyéb jogi személyek nyilvántartásba vétele nyilvántartó szerv hiányában]

(1) Ha az egyéb jogi személy tekintetében nyilvántartó szerv nincs kijelölve, akkor ezen egyéb jogi személyt és adatait, az adata változását, valamint e jogi személy megszűnése esetén a nyilvántartásból való törlését az egyéb jogi személy által a nyilvántartási portál e célra biztosított felületén keresztül megküldött értesítése alapján a bíróság automatikus bejegyzéssel rögzíti a nyilvántartásában.

(2) A bíróság nyilvántartási portál útján megküldött értesítésben feltüntetett természetes személyek, illetve jogi személyek tekintetében a bejegyzési eljárás erre vonatkozó szabályainak alkalmazásával elvégzi az adatigénylési és adatellenőrzési feladatokat, ideértve a kapcsolati kód képzéséhez szükséges intézkedéseket is.

(3) Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti adatigénylés vagy ellenőrzés során érdemi hibának minősülő adathibát vagy e törvény szerinti visszautasítási okot megalapozó hibát észlel, a bíróság az egyéb jogi személy adatait nem rögzíti, és erről az egyéb jogi személyt értesíti.

(4) Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti adatigénylés vagy ellenőrzés során olyan hibát észlel, amely alapján a szervezetek esetében a bejegyzési eljárásban törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának vagy hiánypótlási felhívásnak lenne helye, a bíróság az egyéb jogi személy adatait rögzíti, azonban az észlelt hibáról, hiányosságról értesíti a jogi személyt a szükséges intézkedések meghozatala érdekében.

(5) Ha a bíróság az azonosított természetes személyt a nyilvántartási jegyzékben rögzíti, a bírósági informatikai rendszer a természetes személynek a nyilvántartási jegyzékből való törléséig tárolja a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.

13. A nyilvántartó szerv értesítése

42. § [Egyéb jogi személyek nyilvántartási adataival kapcsolatos értesítés]

Ha az egyéb jogi személy nyilvántartási jegyzékében más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy értesítése alapján automatikus bejegyzéssel változás történik, vagy a bíróság e törvényben meghatározott módon tudomást szerez arról, hogy a nyilvántartásban szereplő adat más közhiteles nyilvántartás adataival ellentétes vagy jogszabályba ütközik, erről a nyilvántartó szervet értesíti. Az értesítést az informatikai rendszer rögzíti.

V. Fejezet

BEJEGYZÉSI ELJÁRÁS

14. A szervezetek bejegyzési eljárásának közös szabályai

43. § [Általános eljárási szabályok]

(1) A bejegyzési eljárás a 3. § 5. pontja szerinti szervezetek kérelmére induló, a 4. § (2) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott eljárás.

(2) A bejegyzési eljárásban az eljárás felfüggesztésére

a) a bejegyzési eljárás alatt, azzal összefüggésben indított törvényességi felügyeleti eljárás esetén,

b) a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárás alatt a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítására irányuló per esetén,

c) változásbejegyzési eljárásban, illetve átalakulás, egyesülés, szétválás bejegyzése iránti eljárásban,

d) e törvényben meghatározott egyéb esetben

kerülhet sor. A bejegyzési eljárás a)–d) pont szerinti okból való felfüggesztéséről hozott végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A bejegyzési kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. Ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti; a végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) A bejegyzési kérelem jogerős elbírálásáig – kivéve az ismételt benyújtás lehetőségét – ugyanazon szervezet bejegyzésére, illetve ugyanazon nyilvántartási adat bejegyzésére újabb kérelem nem nyújtható be. A bejegyzési kérelem elutasítása esetén a fellebbezési határidő alatt benyújtott újabb bejegyzési kérelmet az elutasító végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak, a fellebbezés benyújtását követően benyújtott újabb bejegyzési kérelmet a fellebbezés visszavonásának kell tekinteni; a szervezet ezzel ellentétes nyilatkozata hatálytalan.

(5) A változásbejegyzési eljárás alatt más változás bejegyzésére irányuló kérelem benyújtható, azonban a korábban érkezett kérelmet kell előbb jogerősen elbírálni (sorrendiség szabálya).

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól a bíróság döntéshozó személy általi elbírálás esetén akkor térhet el, ha a később benyújtott változásbejegyzési kérelem teljesítése a korábbi kérelem teljesítésének előfeltétele, illetve, ha a bíróság a különböző, egymással előfeltételi viszonyban nem lévő adatváltozásokra irányuló kérelmek esetén a kérelmek elbírálásának egyesítését rendelte el.

(7) A szervezet a jogi személyek nyilvántartásába történő bejegyzésével jön létre, és a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg. A szervezet jegyzett tőkéjének leszállítása esetén az erre vonatkozó nyilvántartási adat, valamint a közhasznú jogállás bejegyzése és törlése a bejegyzés napjával válik hatályossá.

44. § [A bejegyzési kérelem benyújtására kötelezett személy, a kötelező jogi képviselet]

(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a bejegyzési kérelem benyújtására a szervezet képviselője köteles.

(2) Az alapítvány esetében a bejegyzési kérelmet az alapító nyújtja be. Ha az alapítványnak több alapítója van, a bejegyzési kérelmet az alapítók együttesen, alapítók gyűlése esetén az erre a gyűlés által kijelölt alapító nyújtja be. A Kormány által létrehozott alapítvány bejegyzési eljárásában az alapítói jogok gyakorlójának a Kormány határozatában kijelölt személyt kell tekinteni. A bejegyzési eljárásban hozott határozatokat az alapítványnak is kézbesíteni kell.

(3) Az MRP-szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelmet az alapító nyújtja be, több alapító esetén az alapítók együttesen nyújtják be. Az ilyen szervezet változásbejegyzési kérelmét az alapul szolgáló döntés meghozatalára jogosult személy jogosult benyújtani.

(4) A jogi képviselet kötelező

a) cég,

b) a magánnyugdíjpénztár,

c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár,

d) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja,

e) a 2. § (4) bekezdés 4. pontja szerinti köztestület,

f) a kölcsönös biztosító egyesület,

g) az országos sportági szakszövetség,

h) a szövetség,

i) a közalapítvány,

j) közhasznú szervezet,

k) a vagyonkezelő alapítvány, valamint

l) az MRP-szervezet

bejegyzési eljárásában.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakon túl a jogi képviselet kötelező civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetében a közhasznú szervezetté minősítés iránti eljárásban, valamint az automatikus döntéshozatal választása esetén.

45. § [Létesítő okirat minta]

Jogszabályban meghatározott szervezeti forma esetén a szervezet a létesítő okiratát iratminta megfelelő kitöltésével is elkészítheti, jogszabály előírása esetén pedig köteles így elkészíteni. A létesítő okirat tartalmát kizárólag a kitöltött iratmintában foglalt rendelkezések alkotják.

46. § [Kézbesítési megbízott]

(1) Ha a bejegyzési kérelemben külföldi jogi személy vagy egyéb külföldi szervezet szerepel, vagy a bejegyzési kérelemben feltüntetett külföldi természetes személy nem rendelkezik magyarországi lakóhellyel, a kérelemben kézbesítési megbízottat kell megjelölni.

(2) A kézbesítési megbízott magyarországi székhellyel és hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet, vagy magyarországi lakóhellyel rendelkező nagykorú, cselekvőképességében nem korlátozott és az E-ügyintézési tv. 15. §-a szerint elektronikus kapcsolattartást vállaló természetes személy lehet. Kézbesítési megbízotti feladatot a szervezet tagja, vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottsági tagja a szervezet vonatkozásában nem láthat el.

(3) A kézbesítési megbízottal rendelkező külföldi személy részére a bíróság a bírósági iratot a kézbesítési megbízott hivatalos elérhetőségére, természetes személy esetén az E-ügyintézési tv. 15. §-a szerinti hivatalos elérhetőségére küldi meg.

(4) A kézbesítési megbízott feladata, hogy bíróságnak, közjegyzőnek vagy más hatóságnak a szervezet működésével összefüggésben keletkezett, a külföldi személy részére megküldött iratokat átvegye, és azokat a megbízó részére haladéktalanul továbbítsa. Vélelmezni kell, hogy az irat a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítést követő ötödik munkanapon a külföldi személy számára is ismertté vált.

47. § [A bejegyzési kérelem benyújtásának határideje]

(1) A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztésének határideje – ha törvény kivételt nem tesz – a létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított harminc nap. Ha a szervezet alapításához hatósági engedély szükséges, a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem előterjesztésének határideje az engedély kézhezvételétől számított tizenöt nap.

(2) Változásbejegyzési kérelem esetén – törvény eltérő rendelkezése hiányában – a kérelem benyújtásának határideje gazdasági társaság – kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságot – és jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség esetén a változás bekövetkezésétől számított tizenöt nap, más szervezeti forma és a nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a változás bekövetkezésétől számított harminc nap.

(3) A bíróság a szervezetet pénzbírsággal sújthatja, ha a bejegyzési kérelem benyújtási kötelezettségét késedelmesen teljesíti és késedelmét alapos indokkal nem menti ki.

48. § [Névfoglalás]

(1) A bíróság – kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő által benyújtott – kérelemre dönt arról, hogy a választott elnevezéssel a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett vagy bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más szervezet szerepel-e, továbbá lefolytatja a szervezet elnevezésére vonatkozó feltételek vizsgálatát.

(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a névfoglalási kérelemről automatikus döntéshozatallal egy munkanapon belül határoz.

(3) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, végzésével a megjelölt nevet hatvannapos időtartamra a kérelmező, vagy az általa megjelölt, létesítendő szervezet részére lefoglalja és a jogi személyek nevének elektronikus úton vezetett nyilvántartásában feltünteti. Ez alatt az idő alatt más szervezet ezzel a névvel nem jegyezhető be, illetve a név nem foglalható le. A bíróságnak a nyilvántartásba vétel elutasításáról hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Ha a szervezet bejegyzésére vagy a neve változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására a névfoglalás időtartama alatt nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik.

(5) Ha a bíróság a névfoglalási kérelemnek helyt ad, a névfoglalás tartama alatt benyújtott bejegyzési eljárásban a név jogszabályszerűsége már nem vizsgálható.

49. § [A nyilvántartási irat nem nyilvános kezelése iránti eljárás]

(1) A bíróság a bejegyzési kérelem benyújtása előtt – kötelező jogi képviselet esetén a jogi képviselő által benyújtott – kérelemre dönt arról, hogy a nyilvántartási iratként benyújtandó okirat nem nyilvános kezelése elrendelhető-e. A kérelmet a szervezet – ideértve az előtársaságot is –, továbbá az terjeszthet elő, akinek jogos érdeke fűződik a nyilvántartási irat nem nyilvános kezeléséhez. A kérelem a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem kötelező tartalmi elemein túl tartalmazza azt, hogy milyen okból kérik a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését, továbbá a kérelmező jogi érdeke fennállását alátámasztó tényeket és bizonyítékokat. A kérelemhez csatolni kell a nyilvántartási iratot és a megjelölt okirati bizonyítékokat.

(2) A bíróság a kérelem általános vizsgálatát egy munkanapon belül elvégzi. Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a kérelemről egy munkanapon belül dönt.

(3) Ha nem a szervezet a kérelmező és a nyilvántartási irat a sérelmezett tartalom nélkül is benyújtható, a bíróság a (2) bekezdés szerinti döntésében kötelezheti a szervezetet arra, hogy a nyilvántartási iratot a sérelmezett tartalom nélkül nyújtsa be. A bíróság a végzést a szervezetnek a hivatalos elérhetőségére, ha a szervezet bejegyzés alatt áll, papíralapon a létesítő okiratban megadott székhelyére küldi meg. Ha a szervezet a végzésben foglaltaknak nem tesz eleget, a szervezetet a bíróság pénzbírsággal sújtja.

(4) Automatikus döntéshozatali eljárás esetén a bejegyzési kérelem előterjesztését megelőzően kell kérelmezni a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését és a bejegyzési kérelem nyomtatványán kell feltüntetni a végzés jogszabályban meghatározott adatait.

(5) A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén az (1) bekezdés szerinti kérelem a bejegyzési kérelemmel együtt is előterjeszthető, ha a szervezet kéri a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését. E bekezdés szerinti esetben a bíróság a kérelem vizsgálatát a bejegyzési kérelem vizsgálatával együtt végzi el, azonban a kérelemről a bíróság külön végzésben dönt.

(6) Az elektronikus irattárban már elhelyezett nyilvántartási irat nem nyilvános kezelése iránt is előterjeszthető kérelem. Ebben az esetben is az (1)–(3) bekezdés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a nyilvántartási iratot a kérelemhez csatolni nem kell, azonban meg kell jelölni. Ha a bíróság a (3) bekezdés szerint elrendelte a nyilvántartási irat módosított tartalommal való benyújtását, egyben elrendeli az elektronikus irattárban már elhelyezett nyilvántartási irat nem nyilvános kezelését.

(7) A bíróság hivatalból jár el, ha más bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv a nyilvántartási irat nem nyilvános kezelésének szükségességéről értesíti.

15. A bejegyzési kérelem

50. § [A bejegyzési kérelem nyomtatványa]

(1) A bejegyzési kérelmet a szervezeti formának megfelelő nyomtatványon kell előterjeszteni.

(2) A nyilvántartási jegyzék vezetéséhez és a nyilvántartás közhitelessége biztosításához kapcsolódó adatigénylés, továbbá az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a bejegyzési kérelem nyomtatványában fel kell tüntetni a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett, illetve bejegyzendő személy adóazonosító számát. Az adóregisztrációs eljáráshoz kapcsolódó adatszolgáltatás érdekében a külföldi jogalany esetén – ha azzal rendelkezik – az illetősége szerinti állam által megállapított közteherviselési azonosítót kell feltüntetni.

51. § [A bejegyzési kérelem mellékletei]

(1) A bejegyzési kérelem nyomtatványához jogszabályban meghatározott iratokat kell csatolni.

(2) Ha a bejegyzési kérelem a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett tagja – polgári jogi kötelmi jogviszonyon alapuló – változására vonatkozó vagy a társasági részesedést, üzletrészt terhelő jog bejegyzése, illetve törlése iránti kérelmet tartalmaz, a bejegyzési kérelemhez olyan együttes meghatalmazást kell csatolni, amely minden érintett fél meghatalmazó nyilatkozatát tartalmazza. Ha a közjegyző törvényen alapuló képviselői jogállásában látja el a felek képviseletét, akkor a meghatalmazás helyett a közjegyzőnek azt a nyilatkozatát kell a kérelemhez csatolni, amely szerint a törvény szerint őt megillető képviselői jogállásában látja el a felek képviseletét, vagy ennek hiányában az alapul szolgáló közjegyzői okiratnak kell arra utalnia, hogy az okirat alapján szükséges bejegyzési eljárásban a felek képviseletében a közjegyző jár el.

(3) A szervezet jogi képviselőjének feladata a bejegyzési kérelem mellékletét képező papíralapú okiratok digitalizálása, ideértve a nem általa készített papíralapú okiratokat is.

(4) Az elektronikus közokirat, a teljes bizonyító erejű elektronikus magánokirat közvetlenül is csatolható a bejegyzési kérelemhez.

(5) A jogi képviselőnek a bejegyzési kérelem kitöltött nyomtatványát és a kérelemhez csatolt, a (3) bekezdés szerint elektronikus másolattá alakított mellékleteket együttesen vagy minden mellékletet külön minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel kell ellátnia, oly módon, hogy az időbélyegző alapján az aláírás használatára való jogosultság – az okirat aláírásának időpontjában való – fennállása megállapítható legyen.

(6) A jogi képviselőnek a kérelemhez csatolt papíralapú okirat elektronikus másolatán elhelyezett elektronikus aláírása egyben azt is tanúsítja, hogy az elektronikus másolat tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.

(7) Ha a bejegyzési eljárásban a jogi képviselő részvétele nem kötelező és a szervezet nem jogi képviselővel jár el, a szervezet vezető tisztségviselője jogosult és köteles a (3)–(6) bekezdésben foglaltak teljesítésére. A bejegyzési kérelem kitöltött nyomtatványát és a kérelemhez csatolt (3) bekezdés szerint elektronikus másolattá alakított mellékleteket a szervezet vezető tisztségviselőjének minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel kell ellátnia.

52. § [Az iratok őrzése, a bíróság részére való bemutatása]

(1) A jogi képviselő, jogi képviselő nélkül eljáró szervezet esetében a vezető tisztségviselő a bejegyzési kérelemhez csatolt digitalizált papíralapú okiratot köteles megőrizni, és a bíróság, más bíróság, a közjegyző vagy más hatóság felhívására bemutatni.

(2) A jogi képviselő azon iratok őrzésére is köteles, amelyek jogszabály alapján a bejegyzési kérelem mellékleteként benyújtásra nem kerülnek, azonban a jogi képviselő által végzett törvényességi szempontú ellenőrzés körébe esnek.

16. A bejegyzési kérelem informatikai és formai ellenőrzésének többletszabályai

53. § [Adatigénylés a természetes személyek nyilvántartásából]

(1) Az információs szolgálat a kérelem nyomtatványában megjelölt természetes személy adatainak ellenőrzése és a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő e törvény szerinti adatigényléshez szükséges adatok beszerzése céljából a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvényben megjelölt módon adatot igényel a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, továbbá a központi idegenrendészeti nyilvántartásból (a továbbiakban együtt: természetes személyek nyilvántartása).

(2) A természetes személyek nyilvántartása a kérelem nyomtatványában szereplő és az (1) bekezdésben megjelölt módon azonosított természetes személyre vonatkozóan kapcsolati kódot képez és azt, valamint a természetes személyazonosító adatokat átadja az igénylőnek.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti adatigénylésre automatikus információátadás útján kerül sor. Ha a bíróság az azonosított természetes személyt a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi, a bírósági informatikai rendszer a természetes személynek a nyilvántartási jegyzékből való törléséig tárolja a természetes személyek nyilvántartása által szolgáltatott, a nyilvántartási jegyzék adattartalmát meghaladó természetes személyazonosító adatokat és a kapcsolati kódot.

(4) Ameddig a bejegyzési kérelem az (1) bekezdés szerinti adatigénylés alapján – jogszabályban meghatározott – érdemi hibának minősülő adathibát tartalmaz, a bejegyzési kérelem nem minősül benyújtottnak.

54. § [Adatellenőrzés a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül]

(1) Az információs szolgálat a bejegyzési kérelemben feltüntetett EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás adatait a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül ellenőrzi.

(2) Ameddig a bejegyzési kérelem az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján – jogszabályban meghatározott – érdemi hibának minősülő adathibát tartalmaz, a bejegyzési kérelem nem minősül benyújtottnak.

17. A bejegyzési kérelem bírósághoz való érkezése, a bíróság intézkedései

55. § [A bírósági ügyintézési határidő kezdete]

(1) A bírósághoz szabályszerűen benyújtott, a bírósági informatikai rendszer által az illetékes bíróságnak megküldött, a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem érkezéséről a bíróság elektronikus tanúsítványt, a változásbejegyzési kérelem esetén igazolást küld a jogi képviselőnek vagy a jogi képviselő nélkül eljáró szervezet esetén a kérelmezőnek.

(2) A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi, más nyilvántartásból igényelt adat rendelkezésre állását, szervezet nyilvántartásba vétele esetén továbbá – ha szervezet esetében adószám megállapítása szükséges – az adószám megállapításáról szóló értesítés érkezését követő munkanapon kezdődik.

(3) Ha a szervezetnek az adott bejegyzési kérelmét megelőzően benyújtott bejegyzési kérelme jogerősen még nem került elbírálásra, a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő – ha az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény nem merül fel, – a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző kérelem jogerős elbírálását követő munkanapon kezdődik. Ha a bíróság a sorrendiség szabályától eltér, e rendelkezést a bíróság által meghatározott sorrend szerinti kérelmekre kell alkalmazni.

(4) Ha a szervezet adószámának megállapítása, illetve a bűnügyi nyilvántartási rendszerből vagy a gondnokoltak nyilvántartásából való adatigénylés miatt a bejegyzési eljárás felfüggesztésére kerül sor, a bejegyzési eljárás felfüggesztése a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor valamennyi szükséges adat a bíróság rendelkezésére áll. A bejegyzési kérelem elbírálására vonatkozó bírósági határidő az eljárás felfüggesztésének megszűnését követő munkanapon kezdődik.

56. § [Az adatok rögzítése, a nyilvántartási szám, az EUID, az adószám, a statisztikai számjel]

(1) A bejegyzési kérelem bírósági informatikai rendszerbe történő érkezését követően a nyilvántartási adatok a nyilvántartási jegyzékben rögzítésre kerülnek a „bejegyzés alatt” megjegyzés feltüntetésével. A bejegyzési kérelem nyomtatványában szereplő hibás adat helyett az adatigénylés alapján pontosított adat kerül a nyilvántartási jegyzékben rögzítésre.

(2) A szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelemnek a bírósági informatikai rendszerbe történő érkezésekor a szervezet nyilvántartási számot – valamint szükség szerint EUID-t – kap.

(3) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelemben e célból megadott adatok továbbításával az érintett szervezetektől szükség szerint beszerzi és a nyilvántartási jegyzékben rögzíti a szervezet adószámát (ideértve a közösségi adószámát is), valamint statisztikai számjelét.

(4) Ha a szervezet adószám megállapítását kéri vagy az adószám megállapítása egyébként kötelező, és az állami adó- és vámhatóság az adattovábbítástól számított egy munkanapon belül a szervezet adószámáról a bíróságot nem értesíti, a bíróság a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem elbírálását az állami adó- és vámhatóság értesítéséig felfüggeszti.

57. § [Adatigénylés a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, ellenőrzés a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek körében, a székhelyszolgáltató ellenőrzése]

(1) A bíróság a bejegyzési kérelemben feltüntetett vezető tisztségviselő (cégvezető), felügyelőbizottsági tag vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából a bűnügyi nyilvántartó szervtől elektronikus úton adatot igényel a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 67. § (1) bekezdés b) pontja alapján.

(2) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv az adatigénylési kérelem érkezésétől számított egy munkanapon belül az igényelt adatot nem továbbítja, a bíróság a bejegyzési kérelem elbírálását a bűnügyi nyilvántartó szerv adattovábbításáig felfüggeszti.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 69. § (3) bekezdése szerinti értesítést küld a bíróság részére.

(4) A bíróság a bejegyzési kérelemben feltüntetett természetes személy vagy szervezet tekintetében megvizsgálja azt, hogy szerepelnek-e az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban.

(5) Ha a szervezetnek a bejegyzési kérelemmel bejegyzendő székhelye székhelyszolgáltatás útján biztosított, a bíróság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 76/B. §-a szerinti felügyeleti szervtől elektronikus úton igényelt adat alapján ellenőrzi, hogy a székhelyszolgáltató a Pmt. szerint előírt bejelentési kötelezettségének eleget tett, illetve a nyilvántartásban szerepel.

58. § [Az eltiltott személyekre vonatkozó vizsgálat]

A bíróság megvizsgálja azt, hogy a szervezetnek a bejegyzési kérelem nyomtatványában feltüntetett tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja a nyilvántartási jegyzék adatai alapján eltiltás hatálya alatt áll-e.

59. § [Adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]

(1) A bíróság adatot igényel a gondnokoltak nyilvántartásából, hogy a bejegyzési kérelemben feltüntetett tag cselekvőképességének részleges vagy teljes korlátozására, a vezető tisztségviselő (cégvezető), felügyelőbizottsági tag vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okokra, valamint a kézbesítési megbízott cselekvőképességére vonatkozó adatot tartalmaz-e.

(2) Ha a gondnokoltak nyilvántartásához való közvetlen hozzáférést üzemzavar akadályozza, és amiatt az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés az adatigénylést követő egy munkanapon belül nem végezhető el, a bíróság a bejegyzési kérelem elbírálását az adatigénylés elvégzésének megtörténtéig felfüggeszti.

60. § [A bejegyzési kérelem visszautasítása]

(1) A bíróság a bejegyzési kérelmet hiánypótlási felhívást mellőzve visszautasítja akkor is, ha

a) a szervezet adószám megállapítását kérte vagy az adószám megállapítása egyébként kötelező, és az állami adó- és vámhatóság arról értesíti a bíróságot, hogy a szervezet adószámának megállapítását végleges határozatában megtagadja,

b) megállapítja a kérelem nyomtatványában feltüntetett személy tekintetében a Ptk. 3:22. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennálltát,

c) a szervezet bejegyzendő székhelye székhelyszolgáltatás útján biztosított, és a székhelyszolgáltató nem tett eleget a Pmt. szerint előírt bejelentési kötelezettségének, illetve nem szerepel a Pmt. szerinti nyilvántartásban,

d) a kérelem nyomtatványában megadott személy, illetve a rá vonatkozó nyilvántartási adat a nyilvántartási jegyzékben szereplő eltiltás miatt a nyilvántartási jegyzékbe nem jegyezhető be,

e) a szervezet vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottsági tagja cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll,

f) a szervezet bejegyzési kérelemben feltüntetett tagja cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll és a gondnok adatait a kérelem nyomtatványa nem tartalmazza,

g) a kézbesítési megbízott cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt áll, vagy kiskorú,

h) a kérelemhez nem csatoltak minden, jogszabályban előírt mellékletet,

i) a jogi képviselő meghatalmazottként jár el és meghatalmazása nem felel meg a jogszabályoknak,

j) a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére,

k) a meghatalmazás – a kérelemben foglaltak ellenére – nem szerepel a rendelkezési nyilvántartásban vagy az általános meghatalmazások országos és közhiteles nyilvántartásában, vagy az ott szereplő meghatalmazás lejárt, illetve annak tárgyi hatálya a bejegyzési ügyre nem terjed ki,

l) a kérelmező a kérelmet nem nyomtatványon vagy téves nyomtatványon terjesztette elő,

m) iratminta kötelező használata esetén a kérelmező a kérelméhez nem iratminta alapján készült mellékletet csatolt.

(2) Ha a szervezet a bejegyzési kérelmet a visszautasító végzés közlését követően nyolc napon belül a visszautasítási okot megszüntetve szabályszerűen újra benyújtja, a kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(3) Ha a bejegyzési kérelmet a szervezet a visszautasító végzés jogerőre emelkedését megelőzően, de a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl ismét szabályszerűen benyújtja, azt a visszautasító végzés ellen előterjesztett fellebbezés visszavonásának vagy a végzés elleni fellebbezési jogról való lemondásnak kell tekinteni. Az ezzel ellentétes nyilatkozat hatálytalan.

61. § [A bejegyzési eljárás felfüggesztése valamely bejegyzést kizáró ok észlelése esetén]

(1) Ha a bejegyzési kérelemben szereplő személy tekintetében a bűnügyi nyilvántartó szerv a Ptk. 3:22. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállására vonatkozó adatot továbbít a bíróság részére, a bíróság a bejegyzési kérelmet döntéshozó személy általi elbírálás szerint kezeli. A bejegyzési kérelem elbírálása során a kizáró ok fennállásának tisztázása céljából hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásnak is helye van.

(2) Ha a bejegyzési kérelemben szereplő tag, vezető tisztségviselő (cégvezető), felügyelőbizottsági tag tekintetében a gondnokoltak nyilvántartásából történő lekérdezés eredményeként a cselekvőképesség részleges korlátozására vonatkozó adat merül fel, a bíróság a kérelmet a döntéshozó személy általi elbírálás szabályai szerint kezeli. A bejegyzési kérelem elbírálása során a kizáró ok fennállásának tisztázása céljából hivatalbóli törvényességi felügyeleti eljárásnak is helye van.

(3) Ha a bejegyzési kérelemben feltüntetett természetes személy vagy szervezet az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban szerepel, a bíróság a bejegyzési eljárást – az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LII. törvény) 5. § (6) bekezdésében meghatározott időre – felfüggeszti és megteszi a bejelentést a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv (a továbbiakban: pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni hatóság) részére.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a bejegyzési kérelem elbírálására a 2017. évi LII. törvény 5. § (7) bekezdése alkalmazásával kerül sor. Ha a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni hatóság arról értesíti a bíróságot, hogy a bejegyzési kérelemben feltüntetett személy szerepel a (3) bekezdés szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban, a bíróság a bejegyzési kérelmet hiánypótlási felhívást mellőzve visszautasítja. A bejegyzési kérelmet visszautasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ha a szervezet a bejegyzési kérelmet a visszautasító végzés közlését követően tizenöt napon belül a visszautasítási okot megszüntetve szabályszerűen újra benyújtja, a kérelem előterjesztéséhez fűződő joghatások fennmaradnak. A határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

18. Az automatikus ügyelőkészítés, a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálatának közös szabályai

62. § [Automatikus ügyelőkészítés]

(1) A bírósági informatikai rendszer elvégzi a bejegyzési kérelem – automata által elvégezhető – jogi szempontú vizsgálatát.

(2) A bírósági informatikai rendszerben rögzítésre kerül

a) a kérelem informatikai és formai vizsgálatának eredménye,

b) a természetes személyek nyilvántartásából történő adatigénylés eredménye,

c) a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történt adatellenőrzés eredménye,

d) a bűnügyi nyilvántartási rendszerből és a gondnokoltak nyilvántartásából történő adatigénylés eredménye,

e) a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban való ellenőrzés eredménye,

f) az eltiltott személyekre vonatkozó kizáró ok vizsgálatának eredménye, továbbá

g) a jogi szempontú vizsgálat eredménye

(a továbbiakban együtt: automatikus ügyelőkészítés).

63. § [A jogi képviselő kötelező nyilatkozata. A létesítő okirat és egyéb irat vizsgálatának korlátai]

(1) A jogi képviselő a bejegyzési kérelemben nyilatkozik arról, hogy a csatolt, továbbá az általa őrzött egyéb okiratok törvényességi szempontú vizsgálatát elvégezte, azok megfelelőségéért helyt áll.

(2) A bíróság a bejegyzési kérelem elbírálása során – e törvényben meghatározott módon – megvizsgálja, hogy a bejegyezni kért adatok, továbbá hogy a kérelem mellékleteként benyújtott okiratok megfelelnek-e a jogszabályok rendelkezéseinek.

(3) A bíróság a létesítő okiratnak (módosításának), egyéb benyújtott okiratnak a Ptk. 3:4. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó rendelkezéseit – a bejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg kérelmezett törvényességi felügyeleti eljárás esetén túl – csak a Ptk. vagy más jogszabály eltérést nem engedő rendelkezéseivel való összhang tekintetében vizsgálja.

19. Automatikus döntéshozatali eljárás

64. § [Automatikus döntéshozatal]

(1) A bíróság – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – automatikus döntéshozatali eljárással dönt

a) – a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével – a gazdasági társaság,

b) az egyéni cég,

c) a végrehajtói iroda,

d) a közjegyzői iroda,

e) az egyesülés,

f) az automatikus döntéshozatali eljárást választó

fa) egyesület,

fb) – a közalapítvány és a vagyonkezelői alapítvány kivételével – alapítvány, valamint

fc) sportegyesület

bejegyzési kérelméről.

(2) Automatikus döntéshozatal során a bíróság emberi közreműködés nélkül, gépi adatfeldolgozás, a rendelkezésére álló, valamint az adatigénylés útján kapott adatok alapján hozza meg a határozatát. Automatikus döntéshozatali eljárásban hozott határozat közlésére automatikus intézkedéssel kerül sor.

(3) Automatikus döntéshozatali eljárásban a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi adat rendelkezésre állásakor, a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárás esetén továbbá a cég, valamint adószámot igénylő civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet adószáma megállapításáról szóló értesítés érkezésekor kezdődik.

65. § [A kérelmező részletes nyilatkozata, a bejegyzési feltételek vizsgálata]

(1) A jogi képviselő az okiratok törvényességi szempontú vizsgálatára vonatkozó kötelező nyilatkozaton túlmenően az automatikus döntéshozatali eljárásban a bejegyzési kérelem nyomtatványában a kérelem mellékleteinek egyedi tartalmára vonatkozó részletes nyilatkozatot is köteles tenni.

(2) A bíróság a bejegyzést elrendelő végzés meghozatalához szükséges feltételek teljesülését az automatikus ügyelőkészítés, valamint a jogi képviselő nyilatkozata alapján vizsgálja.

66. § [A bejegyzési kérelem elbírálása]

(1) Az automatikus döntéshozatali eljárásban hiánypótlási felhívás kiadására nem kerül sor. Az automatikus döntéshozatali eljárásban a bejegyzési kérelem részbeni bejegyzése nem rendelhető el. Ha a bejegyzési kérelem bármely része nem jegyezhető be, a kérelem elutasításának van helye.

(2) Ha a bejegyzési feltételek vizsgálata alapján a bejegyzésnek nincs akadálya, a bejegyzés egy órán belül a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatok szerinti tartalommal történik meg. A bejegyzést elrendelő végzést indokolni nem kell.

(3) Ha a bejegyzési feltételek vizsgálata alapján a bejegyzésnek jogszabályi akadálya merül fel, a bíróság a bejegyzési kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő alatt elutasítja az elutasítási ok megjelölése mellett.

(4) Ha a szervezet a bejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követő tizenöt napon belül a kérelmet az elutasítási okot megszüntetve ismételten benyújtja, akkor az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatóak. Az ismételt benyújtásra egy alkalommal kerülhet sor. A határidő elmulasztása miatt igazolásának helye nincs. Ismételt benyújtás esetén az elutasító végzéssel szemben benyújtott fellebbezést visszavontnak kell tekinteni.

(5) Az automatikus döntéshozatali eljárás során hozott végzéseket a bíróság elektronikus bélyegzőjével és időbélyegzővel látja el.

(6) Ha a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül a kérelem elbírálására nem kerül sor, a bíróság a kérelmet a továbbiakban döntéshozó személy általi elbírálás szerint kezeli.

67. § [Bejegyzést elrendelő végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálata]

(1) A szervezet, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a bejegyzés rá vonatkozó része ellen – az automatikus döntéshozatali eljárásban elrendelt bejegyzéstől számított öt napon belül kérheti az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott bejegyző végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálatát. A kérelmet kizárólag arra hivatkozással lehet előterjeszteni, hogy

a) a bejegyzés eltérést nem engedő jogszabályi rendelkezésbe ütközik,

b) a bejegyzési kérelmet nem az arra jogosult személy terjesztette elő,

c) a csatolt irat olyan súlyos formai hibában vagy hiányosságban szenved, amely kizárja a bejegyzést.

(2) Az e § szerinti eljárást bíró folytatja le. Az eljárásban jogi képviselet kötelező. Az (1) bekezdés szerinti kérelemre és általános vizsgálatára a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy hiánypótlásra felhívásnak nincsen helye, és a bírósági intézkedési határidő egy munkanap.

(3) Érdemi elbírálásra alkalmas kérelem esetén a bíróság három munkanapon belül dönt arról, hogy az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott bejegyző végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálatának feltételei a kérelemben megjelölt ok alapján fennállnak-e. A kérelemnek helyt adó e bekezdés szerinti végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) Ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, a bejegyzési kérelmet a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálásának rendje szerint újból megvizsgálja. Az újbóli bejegyzési eljárás eredményeként az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott végzést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és szükség szerint a bejegyzési kérelmet visszautasítja vagy elutasítja.

(5) Ha a (4) bekezdés szerint lefolytatott újbóli bejegyzési eljárás eredményeként a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem elutasításának vagy visszautasításának lenne helye, a bíróság az eljárást megszünteti, és felhívja az ügyészt a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránti per megindítására. Ha az ügyész a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt a bíróság e bekezdés szerinti felhívására indít pert, a közérdek sérelme e bekezdés alapján fennáll és a perindítási határidő e bekezdés szerinti végzés kézbesítésének napjától kezdődik.

(6) Ha a bíróság a (3) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a kérelmet elutasítja, e végzés ellen fellebbezésnek helye nincs, azonban a kérelmező az arra irányadó szabályok szerint az automatikus döntéshozatal során hozott bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti, vagy más polgári pert indíthat. Ebben az esetben az e törvényben meghatározott perindítási határidő az e bekezdés szerinti végzés kézbesítésének napjától kezdődik.

(7) Az e § szerinti eljárás ténye a kérelem beérkezésének és az eljárás befejezésének napja feltüntetésével a nyilvántartási jegyzékből megismerhető. Ha az automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzett adatot a bíróság a megismételt eljárás eredményeként a nyilvántartási jegyzékből törli, a törlés oka a nyilvántartási jegyzékben az érintett adatnál feltüntetésre kerül.

20. A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása

68. § [A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálásának fogalma]

(1) A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálására kerül sor azokban az eljárásokban, amelyekről a bíróság nem automatikus döntéshozatali eljárásban dönt. Ezekben az esetekben bíró, bírósági titkár vagy bírósági ügyintéző (a továbbiakban együtt: döntéshozó személy) jár el.

(2) Bíró jár el a nyilvánosan működő részvénytársaság változásbejegyzési eljárásában, ideértve a zártkörűen működő részvénytársaság működési formaváltását is.

(3) Bíró jár el

a) az alapítvány,

b) a 2. § (4) bekezdés 4. pontja szerinti köztestület,

c) az MRP-szervezet,

d) az európai gazdasági egyesülés,

e) az európai részvénytársaság,

f) az európai szövetkezet, valamint

g) a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye

bejegyzési eljárásában.

(4) Bíró vagy bírósági titkár jár el

a) a magánnyugdíjpénztár,

b) a pénztárak szövetsége,

c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és a vegyes nyugdíjpénztár, valamint

d) a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja

bejegyzési eljárásában.

69. § [Tanúsítvány]

A szervezet bejegyzése iránti kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén a jogi képviselő, vagy a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmező legkésőbb a bírósági ügyintézés első munkanapján a szervezet nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, – a cég, valamint adószámot igénylő civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet – adószámát, valamint statisztikai számjelét tartalmazó elektronikus tanúsítványt kap. A tanúsítványt a bíróság elektronikus bélyegzőjével és időbélyegzővel látja el.

70. § [A bejegyzési kérelem vizsgálata, hiánypótlás]

(1) A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén a bíróság – ha nincs helye a kérelem visszautasításának – öt munkanapon belül az automatikus ügyelőkészítés eredményeinek értékelése mellett elvégzi a kérelem nyomtatványának és mellékleteinek vizsgálatát.

(2) Ha a bejegyzési kérelem nyomtatványa, illetve mellékletei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, a bíróság elutasítás terhe mellett hiánypótlási felhívást ad ki. A hiánypótlásra felhívó végzést legkésőbb az ötödik munkanapon ki kell adni.

(3) Civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén az (1) és (2) bekezdésben foglalt határidő tizenöt munkanap.

(4) A hiánypótlási felhívás kiadására csak egy alkalommal kerülhet sor és abban a bejegyzési kérelem valamennyi hiányosságát, hibáját meg kell jelölni. A hiánypótlásra megfelelő határidőt kell biztosítani, amely azonban legfeljebb harminc nap, amely kérelemre harminc nappal meghosszabbítható.

(5) A bíróságra vonatkozó ügyintézési határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzésnek a kérelmező részére történő megküldésétől a hiányok pótlásáig eltelt idő nem vehető figyelembe.

(6) A hiánypótlás teljesítésére egy beadványban kerülhet sor. Ha a bejegyzést kérő a hiánypótlási határidőt elmulasztotta, vagy a hiánypótlást hiányosan, illetve hibásan terjesztette elő, a bíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja. Visszautasításnak már nincs helye. A hiánypótlás késedelmes vagy hiányos teljesítése miatt igazolásnak nincs helye. A szervezet a hiánypótlási felhívásban feltüntetett hiányokat a fellebbezési eljárásban sem pótolhatja joghatályosan.

71. § [Döntés a bejegyzési kérelemről]

(1) A bíróság a forgalom biztonsága érdekében – ha e törvény másként nem rendelkezik – a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén köteles tíz munkanapon, civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén huszonöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról. A bíróság e határidőn belül küldi meg a bejegyzést elrendelő, illetve a kérelmet elutasító végzést a jogi képviselő, vagy a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmező részére.

(2) Ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetőek, a bíróság dönthet a kérelemnek részben helyt adó bejegyzésről és a kérelem többi részének elutasításáról is.

(3) A bejegyzést elrendelő végzést nem kell indokolni.

72. § [A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés]

(1) Ha a bíróság a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása esetén döntési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, a bíróság vezetője a határidő lejártát követően, három munkanapon belül intézkedik a bejegyzési kérelem elbírálásáról. Ennek során hiánypótlásra történő felhívásnak nincs helye.

(2) Ha a bejegyzési kérelem elbírálására az (1) bekezdésben foglaltak alapján nem került sor, a bejegyzés az (1) bekezdésben meghatározott határidő elteltét követő munkanapon a törvény erejénél fogva – a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatok szerinti tartalommal – megtörténik.

21. A bejegyzési eljárás speciális szabályai

73. § [A bíróság papíralapú kapcsolattartásával járó bejegyzési eljárás eltérő szabályai]

(1) A bíróság a bejegyzési eljárás rendelkezéseit e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazza azon szervezetek bejegyzési eljárásában, amelyek részére a nyilvántartási eljárás általános szabálya szerint a bíróság a bírósági iratokat papíralapon, postai úton kézbesíti.

(2) A bíróság a tanúsítványt, illetve az igazolást, valamint egyéb bírósági iratot papíralapon, postai úton kézbesíti a kérelmezőnek.

(3) Ha a bíróság a kérelmet visszautasító végzést hoz, azt három munkanapon belül ki kell adni a kérelmezőnek.

(4) A bíróság – ha nincs helye a kérelem visszautasításának – tizenöt munkanapon belül az automatikus ügyelőkészítés eredményeinek értékelése mellett elvégzi a kérelem nyomtatványának és mellékleteinek vizsgálatát. Ha hiánypótlási felhívás kiadására van szükség, azt legkésőbb a tizenötödik munkanapon ki kell adni.

(5) A bíróság köteles huszonöt munkanapon belül dönteni a bejegyzésről vagy a kérelem elutasításáról, és a döntését a kérelmezőnek kiadni.

74. § [A bejegyzett egyházra, a nyilvántartásba vett egyházra, a vallási egyesületre vonatkozó speciális rendelkezések]

(1) E fejezet rendelkezéseit a bevett egyház kivételével a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség bejegyzési eljárásban akkor kell alkalmazni, ha az Ehtv. vagy e § eltérően nem rendelkezik.

(2) A szervezet bejegyzésére irányuló eljárást, a változásbejegyzési eljárást és a törlési eljárást a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú kérelmen kell előterjeszteni. A kérelemhez a Kormány rendeletében meghatározott okiratokat kell csatolni. Az eljárásban a kérelem érdemi vizsgálata során a bíróság kizárólag az Ehtv.-ben meghatározott feltételeket vizsgálja. Az eljárásban hiánypótlásnak csak az Ehtv.-ben meghatározott feltételek hiányos vagy hibás teljesítése esetén van helye. Az eljárásban automatikus döntéshozatalnak nincs helye.

(3) Az Ehtv. 14/A. § (2)–(6) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az ügyész keresete alapján a bíróság határozatot hoz a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház jogállásának megváltozásáról. A határozat meghozatalát követően a bejegyzett egyház, illetve nyilvántartásba vett egyház megváltozott adatait a bíróság határozata alapján a nyilvántartást vezető bíróság jegyzi be.

(4) Az Ehtv. 14/C. § (1) bekezdése szerinti határozatot a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. Az Ehtv. 14/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet vonatkozásában a fellebbezési határidő a közzététel időpontját követő napon kezdődik.

(5) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség egyesülése vagy szétválása során a létrejövő, illetve a fennmaradó jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségre irányadó bejegyzési szabályokat kell alkalmazni.

(6) A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba való bejegyzésére és a változásbejegyzésére az Ehtv. 18. §-át kell alkalmazni.

(7) Az Ehtv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel vizsgálatára irányuló eljárás időtartama az Ehtv. 14/B. § (1) bekezdésében foglalt határidőbe nem számít bele.

22. A változásbejegyzési eljárás eltérő szabályai

75. § [Kérelem benyújtása a változás bekövetkezte előtt]

Ha e törvény vagy más jogszabály rendelkezése alapján a szervezet az érintett nyilvántartási adat változásának időpontját a kérelem nyomtatványában meghatározza, akkor a kérelem már a változás bekövetkezte előtt előterjeszthető, azonban a kérelem benyújtásának napja ebben az esetben sem lehet korábbi, mint a változásról hozott döntés napja, és – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – legfeljebb harminc nappal előzheti meg a megadott nyilvántartási adat változásának időpontját.

76. § [A változás időpontja]

(1) A szervezet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a változásbejegyzési kérelemben a nyilvántartási adata változásának (hatályossága) időpontját meghatározhatja. A változás időpontja az a nap, amellyel az adat a nyilvántartási jegyzékben hatályossá válik. A változás időpontja nem lehet korábbi, mint a változás alapjául szolgáló határozat meghozatalának a napja. A változás időpontjának feltüntetése hiányában vagy ellentmondó adatok esetén a nyilvántartási adat változásának időpontja az alapul szolgáló határozat meghozatalának a napja.

(2) A cég a jegyzett tőke leszállítása esetén a változás időpontját nem határozhatja meg. Ebben az esetben a változás időpontja a jegyzett tőke változás bíróság általi bejegyzésének a napja.

(3) Ha a nyilvántartási adat változásának időpontja az adatváltozás bejegyzése napját követő időpont, utóbb nem nyújtható be olyan változásbejegyzési kérelem, amely a nyilvántartási adatot a változás időpontjának bekövetkezte előtti időponttal úgy kéri törölni a nyilvántartási jegyzékből, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.

77. § [A létesítő okirat módosítása, az egységes szerkezetű létesítő okirat benyújtása]

(1) A létesítő okirat módosítását változásbejegyzési kérelem benyújtásával kell bejelenteni a bíróságnak abban az esetben is, ha a változás a nyilvántartási jegyzék más adatát nem érinti.

(2) Ha a létesítő okirat tartalma változik – akár a létesítő okirat külön okiratban történő módosítása, akár a szervezet döntéshozó szervének határozata alapján –, a változásbejegyzési kérelemhez ezen okirat mellett csatolni kell a létesítő okirat változásokkal egységes szerkezetbe foglalt szövegét is. Az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban hatályosítani kell azokat az adatokat is, amelyeket törvény csak alapítás esetén ír elő a létesítő okirat tartalmaként. Ha a tagok adatait a nyilvántartási jegyzék tartalmazza, az egységes szerkezetű létesítő okiratban – a zártkörűen működő részvénytársaság kivételével – a tagokra vonatkozó adatokat is hatályosítani kell. Egyesületek változásbejegyzési eljárása során az alapszabály mellékletét képező tagjegyzéket nem kell benyújtani.

(3) Ha a létesítő okirat mintát alkalmazó szervezet létesítő okiratát a létesítő okirat minta megtartásával kívánja módosítani, a megváltozott adatoknak megfelelő létesítő okirat mintát kell kitölteni, amely a korábbi létesítő okirat helyébe lép. A létesítő okirat minta egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak minősül.

(4) Ha nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat változására automatikus vagy hivatalbóli bejegyzéssel kerül sor és ezen adatot a létesítő okirat tartalmazza, a szervezetnek az automatikus vagy hivatalbóli bejegyzést követő első létesítő okirat módosítását tartalmazó változásbejegyzési kérelemhez csatolandó egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratban kell átvezetnie ezen adatváltozásokat is. Ha az adatváltozás a szervezet létesítő okiratbeli főtevékenységére vonatkozik, a szervezetnek a (2) bekezdés alkalmazásával kell eljárnia.

(5) Az egységes szerkezetű okiratot az eljáró jogi képviselő, jogi képviselő nélkül eljáró szervezet esetében a szervezet vezető tisztségviselője, alapítvány esetén az alapítók együttesen, alapítók gyűlése esetén a gyűlés által erre kijelölt alapító, az MRP-szervezet esetében az arra törvény alapján jogosult személy írja alá. Az aláírás azt igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának. Ha jogi képviselőként a közjegyző jár el, és az egységes szerkezetbe foglalt szövegű létesítő okiratot nem foglalta közjegyzői okiratba, akkor a közjegyző nem az egységes szerkezetbe foglalt létesítő okiratot írja alá, hanem tanúsítvánnyal igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat hatályos tartalmának. Az egységes szerkezetű okiratot jogi képviselő eljárása esetén a (6) és a (7) bekezdés kivételével ellenjegyzéssel nem kell ellátni, közjegyzői okiratba nem kell foglalni. Az egységes szerkezetű okiratból egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az egységes szerkezetű okirat elkészítésére a létesítő okirat mely pontjának változása adott okot.

(6) Ha a szervezet a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan – a korábban nem használt – létesítő okirat minta alkalmazására tér át, a megváltozott adatoknak megfelelő létesítő okirat mintát kell kitölteni, amely a korábbi létesítő okirat helyébe lép. A létesítő okirat minta egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül.

(7) Ha a szervezet a továbbiakban létesítő okirat mintát már nem alkalmaz, a változásbejegyzési kérelemhez kapcsolódóan új létesítő okiratot kell készíteni a megváltozott adatokkal, amely a létesítő okirat minta alkalmazásával készült létesítő okirat helyébe lép. Az új létesítő okirat egyben egységes szerkezetű létesítő okiratnak is minősül.

78. § [Kötelező változásbejelentés]

Ha a változás (a változással érintett adat) bejegyzése kötelező és a bíróság a változásbejegyzési kérelmet visszautasítja, egészben vagy részben elutasítja, vagy a bejegyzési eljárást megszünteti, ez a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtása alól nem mentesít, és a benyújtási határidő a végzés jogerőre emelkedésének napjával ismét megindul.

23. Egyes változásbejegyzési eljárásokra vonatkozó rendelkezések

79. § [A szervezet székhelyének változása törvényességi felügyeleti eljárás esetén]

(1) Ha a bejegyzendő székhely más bíróság illetékességi területén van, mint a bejegyzett székhely és a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárás van folyamatban, a törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezéséig, illetve a törvényes állapot vagy működés helyreállításáig az új székhely bejegyzésére nem kerülhet sor, kivéve, ha az új székhely bejegyzésével a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény megszüntethető.

(2) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróság kezdeményezi a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását, a székhely változásának bejegyzésére irányuló bejegyzési kérelmet elutasítja.

80. § [Részvénytársaság formaváltásának bejegyzése]

(1) A zártkörűen működő részvénytársaság a működési formájának megváltoztatására irányuló változásbejegyzési kérelmet a működési formája megváltoztatásáról hozott határozat meghozatalát követő harminc napon belül nyújtja be. A kérelemhez tőzsdei igazolást nem kell csatolni.

(2) A nyilvánosan működő részvénytársaság bejegyzése esetén a bíróság a társaság részvényeire vonatkozó adatok között feltünteti annak tényét, hogy a részvénytársaság tőzsdére bevezetett részvénysorozattal nem rendelkezik.

(3) A nyilvánosan működő részvénytársaság a bejegyzéssel a nyilvánosan működő részvénytársasági alapszabálya szerint működik.

(4) A nyilvánosan működő részvénytársaság legalább egy részvénysorozata tőzsdei bevezetésének igazolásáról szóló okirat kézhezvételétől számított harminc napon belül, de legkésőbb a (2) bekezdés szerinti bejegyzéstől számított egy éven belül változásbejegyzési kérelemmel köteles részvénysorozata tőzsdei bevezetésének igazolásáról szóló okiratot a bírósághoz benyújtani. Az irat szabályszerű benyújtása esetén a bíróság a (2) bekezdés szerinti tényt törli. A részvénysorozatnak a (2) bekezdés szerinti bejegyzéstől számított egy éven túli tőzsdei bevezetéséről szóló okirat joghatás kiváltására nem alkalmas.

(5) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság valamennyi részvénysorozatát kivezették a tőzsdéről vagy a (4) bekezdés szerinti módon és határidőben legalább egy részvénysorozata tőzsdei bevezetését nem igazolja, a társaság ennek bekövetkeztét követő harminc napon belül köteles a zártkörűen működő részvénytársaságként való bejegyzéséhez szükséges változásbejegyzési kérelmet benyújtani a bírósághoz.

81. § [Nyilvánosan működő részvénytársaság jegyzett tőkéjének emelése]

(1) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság kizárólag a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzése iránt nyújt be változásbejegyzési kérelmet, a bíróság a kérelemről három munkanapon belül határoz. A kérelem bármely hibája vagy hiányossága esetén a bíróság a kérelmet – ide nem értve a kérelem visszautasításának esetét – hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

(2) Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság a bejegyzési kérelmet elutasító végzés közlését követő tizenöt napon belül a bejegyzési kérelmet az elutasítási okot megszüntetve ismételten benyújtja, akkor az elutasításhoz fűződő jogkövetkezmények nem alkalmazhatók. Az ismételt benyújtásra egy ízben kerülhet sor. A határidő elmulasztása miatt igazolásának helye nincs. Ismételt benyújtás esetén az elutasító végzéssel szemben benyújtott fellebbezést visszavontnak kell tekinteni.

(3) Ha a kérelem visszautasítására, a kérelemnek helyt adó bejegyzésre vagy a kérelem elutasítására az (1) bekezdés szerinti határidőn belül nem kerül sor, a határidő leteltét követő munkanapon a változásbejegyzés a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzéssel – a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatok szerinti tartalommal – megtörténik.

82. § [Társasági részesedést, üzletrészt terhelő jog bejegyzése, illetve törlése]

(1) A közkereseti társaságban vagy betéti társaságban fennálló társasági részesedést, valamint a korlátolt felelősségű társaság üzletrészét terhelő, jogszabály előírása alapján a nyilvántartási jegyzékbe bejegyezhető írásbeli szerződésen vagy egyoldalú jognyilatkozaton (a továbbiakban együtt: jogügylet) alapuló jog a tag (kötelezett) változásbejegyzési kérelme, vagy a jog jogosultjának változásbejegyzési kérelme és a jog kötelezettjének bejegyzési engedélye alapján kerül a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre. A bejegyzett jog törlésére pedig a jogosult kérelme, vagy a tag (kötelezett) kérelme és a jogosult törlési engedélye alapján kerül sor.

(2) A kérelem elbírálása során a bíróság a jogügyletet csak abból a szempontból vizsgálja, hogy a társaságnak és tagjának jogügyletben feltüntetett adatai egyeznek-e a nyilvántartási jegyzék adataival.

(3) Ha a zálogjogosult zálogjogosulti bizományost jelölt ki, a nyilvántartási jegyzékben a zálogjogosult helyett a zálogjogosulti bizományost kell feltüntetni a zálogjogosulti bizományos minőségének megjelölésével. Ha a zálogjogosult adatait a nyilvántartási jegyzék már tartalmazza, a zálogjogosulti bizományos bejegyzésével egyidejűleg törölni kell azon zálogjogosultra vonatkozó adatokat, akinek a javára a zálogjogosulti bizományos eljár.

83. § [Gazdasági társaság jegyzett tőkéje rendelkezésre bocsátásának bejelentése]

Gazdasági társaság esetén, ha a tagnak a létesítő okiratban vállalt vagyoni hozzájárulásának vagy a hozzájárulás egy részének a társaság nyilvántartásba vételét vagy a jegyzett tőkéje emelésének bejegyzését követő szolgáltatására lehetősége van, a gazdasági társaságnak változásbejegyzési kérelemben kell bejelentenie, hogy valamennyi tag a vállalt teljes vagyoni hozzájárulását teljesítette. E rendelkezést kell alkalmazni tőkeemelés esetén is.

84. § [A szövetség tagja változásának átvezetésére irányuló eljárás]

Ha a szövetséghez újabb tag csatlakozik, a bíróság a szövetség erre irányuló változásbejegyzési kérelmére a szövetség adatai közé bejegyzi az új tag nevét, székhelyét és – ha ezzel rendelkezik – nyilvántartási számát.

85. § [Az alapítvány változásbejegyzési eljárására vonatkozó speciális szabálya]

Ha az Ectv. alapján az alapítói jogok gyakorlójává a közhasznú jogállású alapítvány székhelye szerinti települési önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság válik, e személy nyújtja be a változással összefüggő változásbejegyzési kérelmet.

86. § [Az alapítvány kuratóriuma tagjának változása]

(1) Ha az alapítói jogok gyakorlója a kuratórium tagját vagy a kurátort a Ptk. 3:398. § (2) bekezdése alapján visszahívja és új kuratóriumi tagot vagy kurátort jelöl ki, változásbejegyzési kérelem benyújtásával kérheti az új kuratóriumi tag vagy kurátor nyilvántartásba vételét.

(2) A bíróság a kérelmet azzal a felhívással küldi meg a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagjának vagy a kurátornak, hogy a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül nyilatkozzon arról, hogy a kérelemben foglaltakat vitatja-e.

(3) Ha a kérelemben foglaltakat a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor vitatja, a bíróság a változásbejegyzési eljárást megszünteti, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagja vagy új kurátora kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését, erre az alapítót az eljárást megszüntető végzésben figyelmeztetni kell.

(4) Ha az eljárás (3) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetésének nincs helye, és az alapító által csatolt iratokból nem állapítható meg, hogy az alapítvány kuratóriumának tagja vagy a kurátora közvetlenül veszélyezteti az alapítvány tevékenységét, a bíróság a kérelmet elutasítja, egyben felhívja az alapítót, hogy harminc napon belül keresetlevél benyújtásával kezdeményezheti az alapítvány kuratóriuma új tagja vagy az új kurátora kijelölésének nyilvántartásba történő bejegyzését, erre az alapítót a kérelmet elutasító végzésben figyelmeztetni kell.

(5) Ha a változásbejegyzési eljárás során az alapítvány kuratóriumának valamennyi tagja vagy kurátora e tisztségéről lemond (a tagság elfogadására irányuló jognyilatkozatát visszavonja), a bíróság a lemondott kuratóriumi tagokat, illetve a kurátort a nyilvántartásból törli, egyidejűleg az alapító által bejelentett, az alapítvány új kuratóriumi tagjait vagy kuratóriumot nyilvántartásba veszi.

(6) Az (1)–(5) bekezdés szerint kell eljárni abban az esetben is, ha az alapító az alapító okiratnak a visszahívást meghatározott feltétel vagy ok bekövetkezte esetén lehetővé tevő rendelkezése alapján hívja vissza a kuratóriumot, kurátort, vagy a kuratórium tagját és nyújt be az alapítvány új kuratóriuma vagy kurátora nyilvántartásba történő bejegyzésére vagy a kuratórium új tagjának bejegyzésére irányuló változásbejegyzési kérelmet.

87. § [A közhasznúvá minősítéssel kapcsolatos eljárások]

(1) A bíróság a szervezet közhasznúvá minősítésére, a közhasznú jogállás törlésére, illetve a közhasznú jogállás megszüntetésére irányuló eljárásokban az Ectv. VII. Fejezetében foglaltak alapján dönt a közhasznúság nyilvántartásba vételére, törlésére, illetve a közhasznú jogállás megszüntetésére irányuló kérelem vagy indítvány beérkezésétől számított harminc munkanap alatt. A közhasznú jogállás megszüntetésére irányuló eljárásban a bíróságra vonatkozó ügyintézési határidőbe nem számít bele a felet az ellenkérelem (válaszirat) benyújtására felhívó végzés megküldésétől a nyilatkozat benyújtásáig, ennek hiányában a határidő lejártáig terjedő időtartam.

(2) Ha a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére nem bíróság jogosult, az erre jogosult szervezet az e § és a közhasznú szervezet beszámolójának automatikus vizsgálatára vonatkozó rendelkezések szerint jár el – az eljárására irányadó szabályok szerint – az általa nyilvántartott szervezet közhasznúvá minősítése és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzésére, illetve a közhasznú minősítés megszüntetése és a közhasznú jogállás nyilvántartásból való törlésére irányuló eljárás során.

(3) A közhasznúvá minősítés és a közhasznú jogállás nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmet alapítvány esetén az alapítónak kell benyújtania, ha a kérelemben úgy nyilatkozik, hogy a bírósághoz korábban benyújtott létesítő okirat nem tartalmazza az Ectv.-ben előírt rendelkezéseket.

(4) Ha a kérelemhez jogszabály rendelkezése alapján létesítő okiratot csatolnak, vagy ha a közhasznúvá minősítés iránti kérelem előterjesztése más nyilvántartott adat megváltoztatását is igényli, a bíróság a változásbejegyzési kérelemről és a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételéről döntéshozó személy által lefolytatott eljárásban együttesen dönt.

(5) A (4) bekezdés kivételével a bíróság a megküldött beszámoló és a bírósághoz legutóbb benyújtott létesítő okirat alapján dönt a közhasznúvá minősítésről. Ennek során hiánypótlási felhívás kibocsátásának nincs helye.

(6) A bíróság a közhasznúvá minősítés iránti kérelemmel érintett szervezet, továbbá a közhasznú szervezet vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottsági tagja vonatkozásában az Ectv. 39. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok vizsgálata céljából az állami adó- és vámhatóságtól adatot igényel.

(7) A nonprofit gazdasági társaság nyilvántartásba vételét követően az Ectv. 32. §-ában foglalt feltételek bekövetkezése és igazolása nélkül is kérheti közhasznúvá minősítését. Ha a létesítő okirat az Ectv. rendelkezéseinek megfelel, a bíróság a kérelemnek akkor ad helyt, ha a kérelmező igazolja, hogy közszolgáltatási szerződést kötött és teljes bizonyító erejű magánokiratban vállalja az Ectv. szerinti közhasznúsági feltételek teljesítését. A nonprofit gazdasági társaság a közhasznú jogállását elnevezésében feltüntetheti.

(8) A közhasznú jogállás a nyilvántartásba való bejegyzéssel lép hatályba és a nyilvántartásból történő törléssel szűnik meg.

88. § [A közhasznú szervezet beszámolójának automatikus vizsgálata]

(1) A bíróság a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül – az informatikai rendszer alkalmazásával, automatizált módon – megvizsgálja. Ha a beszámoló alapján azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú jogállásának megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartási jegyzékből való törléséről határoz. Ha a bíróság a beszámoló olyan hiányát vagy tartalmi ellentmondását észleli, amely alapján a minősítési feltételek fennállta egyértelműen nem dönthető el, úgy az e bekezdésben megállapított határidőn belül kezdeményezi az ügyésznél a közhasznú minősítés feltételei fennálltának vizsgálatát.

(2) Ha a közhasznú szervezet arra hivatkozással kéri közhasznú jogállásának törlését, hogy a közhasznú jogállás feltételeinek nem felel meg, a bíróság a szervezet közhasznú jogállását automatikus eljárásban törli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

24. A szervezet átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárás

89. § [A szervezet átalakulásának bejegyzése iránti eljárás]

(1) Ha a szervezetre vonatkozó jogszabály a szervezet átalakulását lehetővé teszi, a szervezet átalakulásának bejegyzése iránti kérelemről az átalakuló (jogelőd) szervezet székhelye szerint illetékes bíróság dönt. A szervezet átalakulását a jogutód létesítő okirat aláírásától, illetve elfogadásától számított hatvan napon belül kell bejelenteni a bíróságnak, azonban – ha a szervezetre vonatkozó jogszabály alapján a hitelezők a szervezettől biztosítékot követelhetnek – a hitelezők számára biztosított biztosíték követelési határidő letelte előtt a kérelem nem nyújtható be. Egyidejűleg kérni kell a jogelőd szervezet törlését is.

(2) Átalakulás esetén a kérelem elbírálására nyitva álló határidő húsz munkanap, amely akkor kezdődik, amikor az átalakulásban részt vevő jogelőd és jogutód szervezet kérelme benyújtásra került. A sorrendiség szabálya átalakulás bejegyzésére irányuló eljárásban is alkalmazandó azzal, hogy a bíróság a még el nem bírált kérelmek ügyében – kivéve az automatikus döntéshozatal esetét – három munkanapon belül köteles hiánypótlásra felhívó végzést kiadni vagy dönteni a bejegyzési kérelemről.

(3) A cég az átalakulás időpontját meghatározhatja. A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet az átalakulás időpontját akkor határozhatja meg, ha a rá vonatkozó jogszabály ezt lehetővé teszi.

(4) Ha a szervezet az átalakulás időpontját meghatározza, az átalakulás – a jogelőd szervezet törlése – nem a bejegyzés napjával, hanem a szervezet által megadott napon következik be. A szervezet által meghatározott időpont nem lehet későbbi, mint a kérelem bírósághoz történt benyújtását követő kilencvenedik nap, illetve nem lehet korábbi, mint a bejegyzés napja. Ha a szervezet által meghatározott időpont a bejegyzés napját megelőzné, a bíróság az átalakulás időpontjaként a jogelőd szervezet törlésének napját tünteti fel.

(5) A bíróság a jogelőd szervezetet – a jogutódra történő utalással – törli, egyúttal a jogutód szervezetet a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi, úgy, hogy a jogutód szervezet bejegyzésének hatálya a jogelőd szervezet törlését követő nap.

(6) A bíróság az átalakulás iránti kérelmet elutasítja, ha a büntetőügyben az átalakulással érintett szervezettel szemben intézkedés alkalmazásának lehet helye, és erről a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság a bíróságot értesítette.

90. § [Egyesülés bejegyzése iránti eljárás]

(1) Az egyesülés bejegyzése iránti eljárásra az átalakulás bejegyzése iránti eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az egyesülés bejegyzése iránti kérelmet összeolvadás esetén a jogutód szervezet létesítő okiratának aláírásától, illetve elfogadásától, beolvadás esetén az átvevő szervezet létesítő okirata módosításának aláírásától, illetve elfogadásától, ennek hiányában az egyesülési szerződés jóváhagyásától (aláírásától) számított hatvan napon belül kell a bírósághoz benyújtani.

(3) Összeolvadás bejegyzése iránti kérelemről az összeolvadással létrejövő szervezet székhelye szerint illetékes, beolvadás bejegyzése iránti kérelemről az átvevő (jogelőd) szervezet székhelye szerint illetékes bíróság dönt.

91. § [Szétválás bejegyzése iránti eljárás]

(1) A szétválás bejegyzése iránti eljárásra az átalakulás és az egyesülés bejegyzése iránti eljárás szabályait megfelelően alkalmazni kell.

(2) Szétválás bejegyzése iránti kérelemről a szétválással érintett (jogelőd) szervezet székhelye szerint illetékes bíróság dönt.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályok irányadók beolvadásos kiválás és beolvadásos különválás esetén is.

92. § [Alapítványok egyesülésére, szétválására vonatkozó speciális szabályok]

Az alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzése iránti kérelmet a bíróság akkor is elutasítja, ha az egyesülés vagy szétválás az egyesülő vagy szétváló alapítvány alapítványi vagyonának csorbításával vagy alapítványi céljának veszélyeztetésével jár.

25. Egyes jogutód nélküli megszűnésekkel összefüggő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezések

93. § [A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének, a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének és a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének megszüntetése]

(1) A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének és a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének megszüntetése iránt változásbejegyzési kérelmet kell a bírósághoz benyújtani. A változásbejegyzési kérelem benyújtásának tényéről a bíróság az állami adó- és vámhatóságot értesíti.

(2) A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének törlésére – ha a fióktelep nem fizetésképtelen – végelszámolás lefolytatása nélkül kerül sor, azt követően, hogy a szervezet a törléshez szükséges, a rá vonatkozó anyagi jogszabályban meghatározott feltételek meglétét igazolta.

(3) Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye esetén a szervezetnek változásként be kell jelentenie azt is, ha a külföldi vállalkozás vagy a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés ellen fizetésképtelenség megállapítása iránti eljárás indult vagy a külföldi vállalkozás végelszámolás alatt áll.

(4) A bíróság az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepét törvényességi felügyeleti eljárás keretében hívja fel a (3) bekezdés szerinti változásbejegyzési kérelem benyújtására, ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kap értesítést a külföldi vállalkozás ellen indult fizetésképtelenségi vagy végelszámolási eljárásról.

(5) Ha a külföldi vállalkozás megszűnt és ezt megelőzően, erre figyelemmel nem kérték a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, valamint a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelye megszüntetését, illetve törlését, a bíróság a szervezetet hivatalból törli a nyilvántartásból.

(6) E §-ban foglaltak – az állami adó- és vámhatóság értesítésére vonatkozó rendelkezés kivételével – megfelelően irányadók a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének törlésére is.

26. A szervezet törlése a nyilvántartási jegyzékből

94. § [A szervezet törlése a nyilvántartási jegyzékből]

(1) A szervezet a nyilvántartási jegyzékből való törléssel szűnik meg, a törlés bejegyzésének napjával.

(2) A bíróság a szervezetet a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló eljárás szabályait megállapító törvény rendelkezései szerint törli a nyilvántartási jegyzékből.

(3) Ha a szervezetre irányadó jogszabály végelszámolás lefolytatásáról nem rendelkezik, a szervezetre irányadó jogszabályban meghatározott jogutód nélküli megszűnéshez szükséges eljárás lefolytatása vagy feltétel igazolása után a bíróság a szervezet által változásbejegyzési kérelemként előterjesztett kérelemre törli a szervezetet a nyilvántartási jegyzékből.

(4) Ha más bíróság az egyesületet a szervezetre irányadó jogszabályok alapján feloszlatja, a feloszlatásról szóló jogerős ítéletet megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak. A bíróság a jogerős ítélet alapján a vagyoni viszonyok lezárása érdekében a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását rendeli el, és ennek befejeztével rendelkezik a nyilvántartásból való törlésről.

(5) A bíróság automatikus bejegyzéssel törli a szervezetet a nyilvántartási jegyzékből a felszámolási eljárást lefolytató bíróságnak a szervezet jogerős megszüntetéséről szóló értesítése alapján.

95. § [A szervezet jogi személy szervezeti egységének törlése]

(1) A szervezet jogi személy szervezeti egysége jogi személyiségének megszűnése esetén a jogi személy szervezeti egységének törlése iránti kérelmet változásbejegyzési kérelemként kell benyújtani.

(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi

a) a jogi személy szervezeti egység jogi személyiségének megszűnéséről szóló döntésről szóló okiratot és

b) azt a felhívást, hogy az a hitelező, akinek követelése a döntés közzététele előtt keletkezett, a közzétételtől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül a szervezettől megfelelő biztosítékot követelhet, ha követelésének kielégítését a szervezeti egység jogi személyiségének megszűnése veszélyezteti.

(3) A bíróság a jogi személy szervezeti egységét a nyilvántartásból akkor törli, ha a szervezet a harmincnapos jogvesztő határidő elteltét követően bejelenti, hogy biztosíték adására nem hívták fel, vagy csatolja azt az okiratot, amely szerint a hitelező a felajánlott biztosítékot megfelelőként elfogadta.

27. Az Európai Uniós cégformákra vonatkozó speciális rendelkezések

96. § [Az Európai Uniós cégformák székhelyáthelyezése]

(1) Az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet székhelyének áthelyezésére irányuló eljárás során a székhelyáthelyezés végrehajtása érdekében a bíróság végzésben tanúsítja, hogy a székhelyáthelyezésre irányuló eljárás a jogszabályi előírásoknak megfelelően folyt le, és az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet a szükséges intézkedéseket megtette, valamint a formai előírásokat teljesítette.

(2) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, valamint az európai szövetkezet a székhelyének más tagállamba történő áthelyezését határozza el, a szervezetnek székhely-áthelyezési tervet kell a bírósághoz benyújtania, amely tartalmazza a szervezet új székhelyét. Ezzel egyidejűleg a szervezetnek a székhely-áthelyezési tervet a Cégközlönyben is közzé kell tennie. A székhelyáthelyezés következtében a szervezetnek a magyarországi nyilvántartási jegyzékből való törlésére a másik tagállamban lévő új székhely bejegyzésének az Európai Unió Hivatalos Lapjában történt közzétételét követően harminc napon belül, hivatalból kerül sor.

97. § [Az európai részvénytársaság, európai szövetkezet alapítása egyesüléssel]

(1) Ha az európai részvénytársaság alapítása beolvadással történik, és ennek folytán az átvevő részvénytársaság cégformája európai részvénytársaság cégformára változik, a bíróság az európai részvénytársaságot az új cégformának megfelelően új nyilvántartási számmal és EUID-val jegyzi be. Az átvevő társaság korábbi, illetve az új cégforma szerinti nyilvántartási jegyzékében utalni kell arra, hogy az átvevő részvénytársaság a beolvadás során cégformát változtatott. A korábbi cégforma törlése nem jelenti az átvevő részvénytársaság mint jogi személy megszűnését, illetve új jogi személy létrejöttét.

(2) Ha az európai részvénytársaság egyesüléssel jön létre, a bejegyzés során a jogelőd társaságok törlésére vonatkozó rendelkezéseket csak akkor kell alkalmazni, ha azok székhelye Magyarországon van.

(3) Az európai részvénytársaság bejegyzése iránti kérelmet a különleges tárgyaló testület megalakulásától számított nyolc hónapon belül kell benyújtani. Ha a tárgyalási időszak meghosszabbodik, a benyújtásra nyitva álló határidő a tárgyalási időszak lejártát követő hatvan nap.

(4) Az európai szövetkezet alapítása során az (1)–(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

28. A bejegyzési kérelem nyomtatványában szereplő adat helyesbítése iránti eljárás

98. § [A helyesbítés esetei]

(1) Helyesbítési kérelem benyújtására kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem nyomtatványában megadott adatok összecserélődése miatt hibás adat került bejegyzésre, és ezáltal a bejegyzés tartalma eltér a nyilvántartott iratokban foglaltaktól.

(2) Helyesbítési kérelem kizárólag az automatikus döntéshozatallal vagy a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzéssel a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat javítása iránt nyújtható be, legkésőbb a bejegyző végzés kézhezvételét követő munkanapon. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a bejegyzéssel a szervezet más bíróság illetékessége alá került, a helyesbítési kérelmet az új székhely szerinti bírósághoz kell benyújtani.

(3) A szervezetnek a helyesbítés iránt a bejegyzési kérelem nyomtatványát kell a helyesen megadott tartalommal benyújtania és a nyomtatványon jelölnie kell, hogy a szervezet helyesbítést kér. A helyesbítési kérelemhez a korábbi kérelem mellékleteit ismételten csatolni kell.

(4) Ha a helyesbített nyomtatvány alapján a helyesbített adat bejegyezhető, a helyesbített adat – a bejegyzési kérelemre irányadó elbírálási szabályok szerint lefolytatott eljárásban – a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül.

(5) A helyesbítés ténye a nyilvántartási jegyzékből megismerhető.

(6) Ha a helyesbítési kérelem alapján a helyesbített adat nem jegyezhető be, a kérelmet a bíróság elutasítja. Ebben az esetben a szervezet a nyilvántartási jegyzékbe bejegyezhető adatot a jogszabályoknak megfelelő bejegyzési kérelem benyújtásával köteles bejelenteni.

29. Az automatikus döntéshozatali eljárás nyilvántartott iratainak ellenőrzése

99. § [Ellenőrzésre kiválasztás, utóellenőrzés]

(1) A bíróság elvégzi az automatikus döntéshozatali eljárásban elbírált, a bírósági informatikai rendszer által kijelölt ügyek utólagos ellenőrzését. Ezen felül utóellenőrzés alá vonható a bíróság által egyedileg kiválasztott bejegyzés is.

(2) Az utóellenőrzés elvégzése nem automatizálható.

(3) Az utóellenőrzés során a bíróság a bejegyzési kérelemhez csatolt nyilvántartott iratok formai, alaki megfelelőségét vizsgálja, továbbá azt, hogy a nyilvántartott irat tartalma összhangban áll-e a bejegyzési kérelem nyomtatványában megadott adatokkal és nyilatkozatokkal.

100. § [Utóellenőrzés naplózása, további intézkedések]

(1) Ha az utóellenőrzés alapján bírósági intézkedésre nincs szükség, az utóellenőrzés megtörténtének tényét a bírósági informatikai rendszerben rögzíteni kell. A bírósági informatikai rendszer a végzett utóellenőrzésről jogszabályban meghatározott adattartalommal naplót készít. A napló adatait meg kell őrizni és biztosítani kell, hogy azok folyamatosan hozzáférhetőek és olvashatóak legyenek.

(2) Ha a bíróság az utóellenőrzés során a nyilvántartott iratnak a papíralapú okirat digitalizálására visszavezethető hibáját állapítja meg, és a hiba a nyilvántartott irat ismételt benyújtásával kiküszöbölhető, a bíróság – a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – öt munkanapos határidőt biztosítva felhívja az érintett kérelem benyújtóját a nyilvántartott irat ismételt benyújtására. A határidő nem hosszabbítható meg, igazolásnak nincs helye.

(3) Ha a bíróság az utóellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a nyilvántartott irat hibája annak ismételt benyújtásával nem küszöbölhető ki, és a nyilvántartott irat törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó tartalmi, formai vagy alaki hibában szenved, – ide nem értve azt a hibát, amely vizsgálatára e törvény rendelkezése alapján a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása során sem kerül sor, – a bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, ha a szervezet felett a törvényességi felügyeletet a bíróság gyakorolja. E bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a (2) bekezdés szerinti felhívás nem vezet eredményre.

30. A bejegyzési eljárás jogorvoslatra vonatkozó szabályai

101. § [A bejegyzési eljárásban a jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok]

(1) A bejegyzési kérelmet elutasító, vagy – ha a változásbejegyzési kérelem egyes részei elkülöníthetők – a változásbejegyzési kérelmet részben elutasító végzés ellen – ha a végzést a bíróság az általa lefolytatott bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásba hozta – a szervezet, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés rá vonatkozó része ellen, a szervezet számára nyitva álló határidőn belül – fellebbezéssel élhet.

(2) A cég, a társasház, az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület bejegyzési eljárásában a bejegyzést elrendelő, továbbá az automatikus döntéshozatal esetében a bejegyzést elrendelő, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. Ezen határozatok meghozataluk napján jogerőre emelkednek, a bíróság a határozatához ugyanezen naptól kötve van.

(3) Ha az ügyészség látja el a szervezet feletti törvényességi ellenőrzést, az ügyésznek kézbesíteni kell a bejegyzést elrendelő végzést.

(4) A másodfokú eljárást az ítélőtáblának az iratok hozzá való beérkezésétől számított harminc munkanapon belül be kell fejeznie és határozatát meg kell küldenie a bíróság részére. Hiánypótlás elrendelése esetén a hiánypótlásra felhívó végzés kézbesítésétől a hiány pótlásáig vagy a hiánypótlási határidő lejártáig eltelt idő e határidőbe nem számít bele. Ha a másodfokú bíróság a bejegyzési kérelmet elutasító végzést megváltoztatja, egyidejűleg a szükséges változtatásokat a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi, amely bejegyző végzéssel szemben a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránti per nem indítható, hanem felülvizsgálatnak van helye.

31. A fellebbezéssel nem támadható bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított per szabályai

102. § [A fellebbezéssel nem támadható bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított per általános szabályai]

(1) A cég, a társasház, az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület bejegyzési eljárásában a bejegyzést elrendelő, továbbá az automatikus döntéshozatal esetében a bejegyzést elrendelő, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételét elrendelő végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló eljárás, illetve a végzés meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a szervezet ellen a végzés felülvizsgálata iránt a szervezet székhelye szerint illetékes perbíróság előtt.

(2) A per megindításának a végzés Cégközlönyben történt közzétételétől számított harminc napon belül van helye. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) Az ügyészt a perindítás joga akkor illeti meg, ha keresetét – a jogszabálysértés megjelölése mellett – közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

(4) A szervezet kérelemre történő törlését elrendelő végzés felülvizsgálata iránt a pert a perbíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.

(5) Ha a per szétválás folytán létrejött valamely szervezet ellen indul, a perben a szétváló szervezet valamennyi jogutódjának perben állása kötelező. A pert a jogelőd szervezet székhelye szerint illetékes törvényszék mint perbíróság előtt kell megindítani.

(6) A keresetlevélben a felperesnek meg kell jelölnie a jogszabálysértést. A keresetben a jogszabálysértés megállapítását, továbbá ezen alcímben meghatározott jogkövetkezmény alkalmazását lehet kérni. A felperes csak olyan jogszabálysértésre hivatkozhat, amelyet a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság észlelhetett, vagy észlelnie kellett volna.

(7) A kereset más keresettel nem kapcsolható össze, viszontkeresetnek nincs helye. A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye.

103. § [A perbíróság határozata eljárási jogszabálysértés esetén]

(1) A perbíróság a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság végzését – a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett – a megismételt bejegyzési eljárás jogerős befejezéséig hatályossá nyilvánítja, és a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, ha

a) a végzés meghozatalában olyan döntéshozó személy vett részt, akivel szemben a Pp. alapján kizáró ok állt fenn, vagy

b) a végzés olyan orvosolhatatlan formai hiányosságban szenved, amely miatt érdemi felülbírálatra alkalmatlan.

(2) Ha a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság a megismételt eljárásban az alapeljárásban hozott végzésével azonos eredményre jut, e végzését hatályában fenntartja. Ellenkező esetben a korábbi bejegyző végzését hatályon kívül helyezi, és törli az annak alapján bejegyzett nyilvántartási adatot vagy elrendeli a nyilvántartási adat szükséges bejegyzését. A megismételt eljárásban azonban az alapeljárásban jogszabálysértően nyilvántartásba vett jogi személy visszamenőleges hatályú törlése nem rendelhető el, hanem a végzés hatályában való fenntartása mellett hivatalból indítandó törvényességi felügyeleti eljárásban kell meghozni a szükséges intézkedéseket.

(3) A perbíróság az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a bejegyzési eljárás megismétlése vagy kiegészítése szükséges, mert a bejegyzési eljárás lényeges szabályainak megsértése az ügy érdemi eldöntésére kihatott, és annak orvoslása a perben nem lehetséges, vagy nem észszerű.

(4) A megismételt bejegyzési eljárásban automatikus döntéshozatalnak nincs helye.

(5) Ha a bejegyzési eljárásban eljárt bíróság eljárása jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű, a perbíróság a végzést a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett – további intézkedés elrendelése nélkül – hatályában fenntartja.

104. § [A perbíróság határozata a bejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése esetén]

(1) Ha bejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, a perbíróság megfelelő határidő tűzésével felhívja a szervezetet a jogszabálysértő állapot megszüntetéséhez szükséges intézkedés megtételére, valamint az ehhez kapcsolódó nyilvántartott irat benyújtására.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt intézkedés eredményre vezet, a perbíróság ítéletében a végzést hatályában fenntartja vagy azt megváltoztatja és szükség szerint megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, valamint a nyilvántartott iratok között helyezze el a bíróságnak megküldött iratot, illetve – indokolt esetben – törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hívja fel a szervezetet a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedés megtételére.

(3) Ha a szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a perbíróság (1) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget, és a végzés teljes hatályon kívül helyezésének feltételei nem állnak fenn, a perbíróság a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (2) bekezdés alkalmazásával megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot.

(4) Ha a változásbejegyzést elrendelő végzés, közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított perben a jogszabálysértés nem küszöbölhető ki, vagy a szervezet a perbíróság (1) bekezdés szerinti felhívásának nem tesz eleget, a perbíróság a végzést, illetve a végzésben szereplő többi adattól elkülöníthető jogszabálysértő adatot hatályon kívül helyezi és a (2) bekezdés alkalmazásával megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot.

(5) Ha a bejegyzést elrendelő végzés vagy a végzés meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű és nyilvántartási adatot nem érint, a perbíróság a végzést a jogszabálysértés tényének megállapítása mellett – további intézkedés elrendelése nélkül – hatályában fenntartja.

(6) A bíróság jogerős ítéletét megküldi a nyilvántartást vezető bíróságnak, amely gondoskodik az ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről.

105. § [A létesítő okiratnak, illetve módosításának a bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelensége]

(1) Ha a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított perben a felperes a bejegyzést vagy adat változásának bejegyzését elrendelő végzés jogszabályba ütközését az alapjául szolgáló létesítő okiratnak, illetve módosításának a bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelenségére alapítja, a perbíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését.

(2) A szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat teljes érvénytelensége megállapításának csak akkor van helye, ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, kiküszöbölésére nem került sor, és ha

a) a létesítő okirat ügyvédi, illetve az alapító kamarai jogtanácsosa általi ellenjegyzésére vagy közjegyzői okiratba foglalására törvény előírása ellenére nem került sor,

b) a létesítő okirat nem tartalmazza a szervezet nevét, célját vagy főtevékenységét, valamint gazdasági társaság esetén a jegyzett tőkéjét, és a tag vagyoni hozzájárulása mértékét,

c) a szervezet tevékenységi köre jogszabályba ütközik,

d) a szervezet alapításában részt vevő valamennyi tag cselekvőképtelen volt, vagy az alapításában részt vevők a tagok legkisebb számára vonatkozó törvényi előírásokat megsértették,

e) a korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében a jegyzett tőke legkisebb összegére vonatkozó törvényi előírásokat megszegték, illetve

f) a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén törvény teljes érvénytelenséget eredményező okot állapít meg.

(3) Ha a szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés teljes hatályon kívül helyezésének, illetve a létesítő okirat teljes érvénytelensége megállapításának feltételei fennállnak, a perbíróság az alapítás érvénytelenségének megállapítása mellett az ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja, és megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot, hogy intézkedjen a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatásáról.

(4) Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, a kiküszöbölésére nem került sor, a perbíróság a végzést – az ítéletében megállapított időponttal – egészben vagy részben hatályon kívül helyezi és a létesítő okirat vagy a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét teljes egészében vagy részlegesen megállapítja, és szükség szerint megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, valamint a nyilvántartott iratok között helyezze el a bíróságnak megküldött iratot, illetve – indokolt esetben – törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hívja fel a szervezetet a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedés megtételére.

(5) A létesítő okiratnak a bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelensége folytán a változásbejegyző végzés teljes hatályon kívül helyezésére, illetve a létesítő okirat módosítása teljes érvénytelenségének megállapítására a (2) bekezdésben írtak hiányában is sor kerülhet. A perbíróság a perben a bejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése esetére irányadó rendelkezések alkalmazásával jár el.

(6) Ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt, kiküszöbölése megtörtént, a létesítő okiratot vagy annak módosítását a perbíróság visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja és szükség szerint a (4) bekezdésében foglaltak alkalmazásával megkeresi a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot.

VI. Fejezet

TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS

32. A törvényességi felügyeleti eljárás közös szabályai

106. § [A törvényességi felügyelet alapvető rendelkezései]

(1) E törvénynek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azokra a szervezetekre, amelyek felett törvény alapján bíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet.

(2) E törvénynek a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései az egyes szervezeti formák esetében irányadóak akkor is, ha az adott szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok a törvényességi felügyelet jogintézményéről nem rendelkeznek.

(3) A szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok más szervezet részére is biztosíthatnak – e törvényben foglaltaktól eltérő – törvényességi felügyeleti jogokat.

(4) A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a nyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a bíróság a szervezet adatainak törvényességét, illetve a szervezet törvényes működését kikényszerítse.

(5) A törvényességi felügyeleti eljárást addig kell folytatni, amíg a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése helyre nem áll.

107. § [A törvényességi felügyeleti eljárást kizáró körülmények]

(1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nincs helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha az arra vonatkozó igény perben, más bírósági vagy hatósági eljárásban érvényesíthető.

(2) A nyilvántartási jegyzékben szereplő adatra vonatkozóan törvényességi felügyeleti eljárást csak az indíthat, aki bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt perindításra nem jogosult.

(3) A törvényességi felügyelet nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának és döntéseinek gazdasági-célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye törvényességi felügyeleti eljárás megindításának, ha a szervezet jogerősen felszámolási eljárás hatálya alatt áll.

(5) Ha a törvényességi felügyeleti eljárás alatt a szervezet jogerősen felszámolási eljárás alá kerül, a törvényességi felügyeleti eljárást – ha e törvény eltérően nem rendelkezik, – meg kell szüntetni azzal, hogy az eljárás megszüntetésével egyidejűleg bírságolás intézkedés alkalmazására sor kerülhet.

108. § [A törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai]

(1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság hivatalból vagy kérelemre jár el.

(2) A 109. § a), illetve c) pontja alapján indult ügy elbírálásában nem vehet részt az a döntéshozó személy, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a bejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzést hozta.

(3) A törvényességi felügyeleti eljárást bíró folytatja le, ha a szervezet bejegyzési eljárásában e törvény előírása alapján bíró jár el. Bíró folytatja le továbbá a nyilvánosan működő részvénytársasággal szembeni törvényességi felügyeleti eljárást is.

(4) Ha a törvényességi felügyeleti eljárásban a bírósági irat kézbesítése postai úton meghiúsul – ideértve az E-ügyintézési tv. 101. § (3) bekezdése szerinti esetet is –, a bíróság a kézbesítendő iratot a Cégközlönyben történő közzététel útján kézbesíti azzal, hogy a közzétételt követő ötödik napon az irat kézbesítettnek tekintendő.

(5) Az eljárás során az ügyben érintettek személyes meghallgatásának is helye van. A bíróság az ügyben érintettektől írásbeli nyilatkozatot kérhet. A bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelheti. A bíróság azon, jogi képviselő által őrzött iratok bemutatását is kérheti, amelyeknek nyilvántartási iratként való benyújtását a bejegyzési eljárás során jogszabály nem írja elő.

(6) A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve törvényes működését helyreállította.

(7) A törvényességi felügyeleti eljárásban hozott eljárást befejező végzéssel szemben a szervezet, továbbá kérelemre indult eljárásban a kérelmező is jogorvoslattal élhet. A költségviselést megállapító, a díjmegállapításról rendelkező végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

(8) A számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása miatti törvényességi felügyeleti eljárás kivételével a törvényességi felügyeleti eljárásban felmerült költségeket az állam viseli, ha a szervezet a törvényes állapotot, illetve a törvényes működését a bíróság felhívására helyreállítja. Ha azonban a bíróság a szervezettel, vagy annak vezető tisztségviselőjével szemben intézkedést is alkalmaz, a felmerült költségek viselésére a szervezetet kell kötelezni.

(9) A hivatalból és a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások egyesítésére akkor sincs mód, ha a törvényességi felügyeleti eljárások ugyanazon szervezet ellen indultak.

109. § [A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények]

Törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha

a) a létesítő okirat vagy annak módosítása, egyéb szervezet által benyújtott nyilvántartási irat, illetve a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő,

b) a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést követően keletkezett ok miatt törvénysértő,

c) a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartási jegyzék nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak,

d) a szervezet a működése során nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, illetve a létesítő okiratában foglaltakat, illetve

e) törvény a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kötelezővé teszi.

110. § [A bíróság eljárása hivatalból]

(1) Hivatalból jár el a bíróság, ha

a) az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során, illetve a bírósági informatikai rendszer jelzése alapján maga szerez tudomást,

b) az eljárást más bíróság, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó kezdeményezi, vagy

c) törvény előírja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján indul meg a törvényességi felügyeleti eljárás akkor is, ha a bíróság az eljárás megindítására okot adó körülményről olyan személytől szerez tudomást, aki jogi érdeke, illetve más feltétel hiányában nem vehet részt a törvényességi felügyeleti eljárásban.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az eljárás megindításáról és befejezéséről a bíróság a kezdeményezőt értesíti.

(4) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban félként csak a szervezet vesz részt.

(5) A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás lefolytatása alapján a bíróság megállapítja, hogy jogsértés nem történt. Ebben az esetben a felmerült költségeket az állam viseli.

(6) Az eljárásban felmerült költségeket az állam előlegezi.

111. § [A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem]

(1) Kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását

a) az ügyész indítványozza,

b) jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése körében a szervezet tevékenységének ellenőrzésére jogosult hatóság, a területileg illetékes gazdasági, illetve szakmai kamara kéri,

c) az kéri, akinek az eljárás lefolytatásához jogi érdeke fűződik és e jogi érdeket valószínűsíti, vagy

d) az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez, ha jogszabály rendelkezése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás nem hivatalból indul.

(2) Az ügyészt – ha a szervezet felett nem gyakorol törvényességi ellenőrzést – a törvényességi felügyeleti eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha – a törvényességi felügyeleti eljárást megalapozó ok megjelölése mellett – indítványát az eljárásra okot adó körülmény megjelölése mellett a közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti. Ha az ügyész a szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem szükséges közérdek sérelmének megjelölése és fennállásának valószínűsítése.

(3) A kérelmezőnek az (1) bekezdés c) pontja szerinti, a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke különösen akkor állapítható meg, ha az eljárás eredménye a kérelmező jogviszonyára, jogainak gyakorlására, kötelezettségei teljesítésére közvetlen hatással van.

(4) A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárásban fél a szervezet és a kérelmező is. Alapítvány esetében fél lehet az alapítvány mellett annak alapítója, ha a törvényes működés helyreállításához, illetve az adatok törvényességének helyreállításához az alapító döntése szükséges. Több alapító esetén mindegyik alapító eljárási részvétele kötelező.

(5) A kérelem, az ügyészi indítvány (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem kötelező tartalmi elemein túl tartalmazza

a) a törvényességi felügyeleti eljárás okát és annak alapjául szolgáló tényeket és jogszabálysértést, valamint azt, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás okáról a kérelmező mikor és milyen módon szerzett tudomást,

b) a törvényességi felügyeleti eljárás okát megalapozó bizonyítékok megjelölését, bizonyítási indítványokat,

c) azon körülményeket, amelyekből a kérelem előterjesztésére vonatkozó jogosultság megállapítható, valamint

d) azt, amit jogszabály előír.

(6) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát is, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik. Nyilvántartási iratot a kérelemhez csatolni nem kell, azonban a nyilvántartási iratot egyértelműen kell megjelölni.

(7) A bíróság a kérelemnek a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai szerinti vizsgálatát tíz munkanapon, civil szervezet esetében húsz munkanapon belül végzi el.

112. § [A bíróság eljárása kérelemre]

(1) A törvényességi felügyeleti eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg, azonban kérelmét bármikor visszavonhatja. A kérelem visszavonása esetén az eljárást meg kell szüntetni.

(2) A bíróság a kérelmet elutasítja, ha a kérelemben megjelölt jogsértés nem áll fenn.

(3) A törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásával kapcsolatban felmerülő költségeket a Pp. általános rendelkezései szerint a kérelmező köteles előlegezni. A költségek viselése akkor terheli a kérelmezőt, ha a bíróság a kérelmet elutasítja.

(4) Ha a kérelem visszautasítására vagy visszavonására került sor, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.

113. § [A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolytatása]

(1) A törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezésétől számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet kérni. Az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg a jogszabálysértő helyzet vagy állapot fennáll.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak irányadók abban az esetben is, amikor a bíróság hivatalból indítja meg a törvényességi felügyeleti eljárást, azzal az eltéréssel, hogy kivételesen indokolt esetben az eljárás a törvénysértő nyilvántartási jegyzékadat kiküszöbölése érdekében az egyéves határidőt követően is megindítható.

(3) Ha az eljárás megindítására okot adó körülményt a bírósági informatikai rendszer jelzi, az eljárás a jelzést követő egy munkanapon belül megindul.

(4) A bíróságnak a 114. § szerinti felhívás kiadását követően – ha a szervezet a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat nem vitatja, illetve nem igazolja, hogy a törvényes állapotot, illetve a törvényes működését helyreállította – valamelyik intézkedést a felhívásban meghatározott határidő leteltét követő tizenöt munkanapon belül alkalmaznia kell.

(5) Ha a törvényes állapot, illetve a törvényes működés nem állt helyre, a törvényességi felügyeleti intézkedést tartalmazó határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül folytatni kell az eljárást. A jogerős intézkedést követő újabb intézkedést vagy az eljárást véglegesen lezáró határozatot legkésőbb az előző intézkedés jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül meg kell hozni.

114. § [A bíróság felhívása]

Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, vagy ha a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból indul, a bíróság a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel és az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértés pontos megjelölésével felhívja a szervezetet, alapítvány esetében a döntéshozatali jogosultsággal rendelkező személyt, hogy a végzésben meghatározott, legfeljebb harmincnapos határidőn belül – amely az eljárás okától függően a szervezetnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható –

a) nyilatkozzon arról, hogy vitatja-e a kérelemben, illetve a végzésben foglaltakat, vagy

b) ha nem vitatja a kérelemben vagy a végzésben foglaltakat, úgy a törvénysértő állapotot szüntesse meg, és azt szükség szerint igazolja.

115. § [A bíróság intézkedései]

(1) Ha a felhívás eredményeként az eljárás megszüntetésének vagy a kérelem elutasításának nincs helye, a bíróság az intézkedésre okot adó körülménytől, illetve annak súlyától függően a következő intézkedéseket hozhatja:

a) a szervezetet, illetve, ha megállapítható, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a vezető tisztségviselő vagy az alapítvány alapítója adott okot, a vezető tisztségviselőt, illetve az alapítót tízezer forinttól kilencszázezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtja,

b) megsemmisíti a szervezet, illetve az alapítvány alapítója által hozott jogszabálysértő vagy a szervezet létesítő okiratába ütköző határozatot, és szükség esetén megfelelő határidő kitűzésével új határozat hozatalát rendeli el,

c) ha a szervezet törvényes működése a döntéshozó szervének határozatával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy a döntéshozó szerv ülésének összehívására, illetve ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki,

d) ha a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható, és a szervezet működése vagy más körülmény alapján különösen indokolt, és az intézkedéstől előre láthatóan eredmény várható, felügyelőbiztost rendel ki,

e) ha a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése az intézkedés által helyreállítható, a bíróság hivatalból jogosult a nyilvántartási adatnak a nyilvántartási jegyzékbe való bejegyzésére, illetve törlésére,

f) ha a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a bíróság a jogsértést megállapítja és kezdeményezi a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.

(2) A bíróság az intézkedés alkalmazásakor tájékoztatja a szervezetet arról, hogy ha a szervezet a törvényes állapotot, illetve működést nem állítja helyre, további intézkedések alkalmazására kerül sor.

(3) A bíróság az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott intézkedéseket együttesen, illetve a bírságolási intézkedést ismételten is alkalmazhatja. A bíróság a kérelmező által kért intézkedéshez nincs kötve.

(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárás lefolytatásának kezdeményezésére a felhívás vagy az első intézkedés eredménytelenségét követően is sor kerülhet, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a törvényes állapot, illetve működés helyreállítására elrendelhető további intézkedések nem vezetnének eredményre. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárás lefolytatásának kezdeményezését azonban ebben az esetben részletesen indokolni kell.

(5) Ha a törvényes állapot helyreállításához változásbejegyzési kérelem benyújtása szükséges, és a szervezet nem tesz eleget ennek a kötelezettségének, a bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedések alkalmazása mellett a jogszabálysértő adatot hivatalból törölheti a nyilvántartási jegyzékből.

116. § [Sorrendiség]

(1) Ha a szervezet ellen a hivatalos elérhetőségének hiánya miatt törvényességi felügyeleti eljárás indul, a szervezettel szembeni további törvényességi felügyeleti eljárást fel kell függeszteni, amíg a hivatalos elérhetőség hiánya miatt már folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásban a törvényes állapot helyre nem áll. A felfüggesztő végzést a bíróság a szervezettel a Cégközlöny útján közli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(2) Új törvényességi felügyeleti eljárás esetén a bírósági ügyintézési határidő a hivatalos elérhetőség hiánya miatt folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárás jogerős befejezését követő napon kezdődik.

117. § [A felügyelőbiztos]

(1) A bíróság kérelemre vagy hivatalból végzésében felügyelőbiztost rendelhet ki. A felügyelőbiztos megbízatása legfeljebb kilencven napra szólhat, amely határidő hivatalból vagy a határidő lejárta előtt benyújtott kérelemre egy alkalommal, legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.

(2) A felügyelőbiztos feladata a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működésének helyreállításához szükséges intézkedések megtétele, ennek érdekében a bíróság végzésében meghatározza a felügyelőbiztos feladatkörét. A felügyelőbiztos kérelmére a bíróság a felügyelőbiztos tevékenységét akadályozó személyt pénzbírsággal sújtja.

(3) A szervezet vezető tisztségviselői a hatáskörüket csak a felügyelőbiztos részére biztosított jogok megsértése nélkül gyakorolhatják. Ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak az az oka, hogy a szervezetnek nincs megválasztott vezető tisztségviselője, a felügyelőbiztos – a bíróság végzésében meghatározottak szerint – a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja. Erre tekintettel a bíróság a felügyelőbiztost a nyilvántartási jegyzékbe hivatalból bejegyzi.

(4) Ha a felügyelőbiztos kirendelésére a szervezet tagja kérelmére került sor, a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörében a halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, követelést csak akkor ismerhet el, illetve jogról csak akkor mondhat le, ha ezáltal az általa képviselt szervezetet nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

(5) A felügyelőbiztos a működése során az adott helyzetben általában elvárható gondossággal köteles eljárni. A kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel.

(6) A felügyelőbiztos jogszabálysértő vagy a szervezet, annak tagjai, hitelezői vagy más személy jogos érdekét sértő tevékenysége vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett személy a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül, de legfeljebb a felügyelőbiztos kirendelésének időtartama alatt a bíróságnál kifogással élhet.

(7) Ha a kifogásolt intézkedés megfelel a jogszabályoknak, illetve az intézkedés vagy annak elmulasztása nem jogszabálysértő, a bíróság a kifogást elutasítja. Ha a kifogásolt intézkedés jogszabálysértő, a bíróság a kifogásolt intézkedést egészben vagy részben megsemmisíti és szükség szerint a felügyelőbiztost a megfelelő intézkedés megtételére kötelezi. Intézkedés elmulasztása esetén, ha a mulasztás jogszabálysértő, a bíróság a felügyelőbiztost az elmulasztott intézkedés megtételére kötelezheti. A kifogás tárgyában hozott végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(8) Ha a törvényes működés helyreállt, vagy a kirendelési idő lejárt, a bíróság a felügyelőbiztost felmenti és költségeit, valamint díját megállapítja azzal, hogy azt a szervezet viseli.

118. § [Törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg]

(1) Törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból kizárólag a bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítésében foglalt, illetve a gondnokoltak nyilvántartásából történő közvetlen lekérdezéssel ellenőrzött kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indítható.

(2) Törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása – ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik – a bejegyzési eljárás alatt is kérelmezhető, ha a bejegyzési kérelem nyomtatványa, illetve melléklete jogszabályba ütközik.

(3) Az e § alapján indult törvényességi felügyeleti eljárásban a 108. § (2) bekezdésében foglalt kizáró rendelkezést nem kell alkalmazni. A bíróság a bejegyzési kérelemről és az annak tárgyához kapcsolódó törvényességi felügyeleti eljárás tárgyáról együttesen dönt, azonban a változásbejegyzési kérelem részben történő elutasítására nem kerülhet sor.

(4) A bejegyzési kérelemnek helyt adó és ezáltal a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasító végzés ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban a bejegyző végzés felülvizsgálatával kapcsolatos perindítási jog a kérelmezőt is megilleti.

(5) A törvényességi felügyeleti eljárásra tekintettel a bejegyzési eljárás legfeljebb hatvan napra felfüggeszthető.

33. Különleges törvényességi felügyeleti eljárások

119. § [A kisebbségi és a hitelezői jogokkal összefüggő törvényességi felügyeleti eljárás]

(1) Ha a kérelmet a kérelmezők jogszabályban biztosított kisebbségi vagy hitelezői joguk érvényesítése érdekében nyújtják be, a bíróság a kérelem általános vizsgálata keretében megvizsgálja azt is, hogy a kérelem előterjesztésének jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e.

(2) A törvényességi felügyeleti eljárás megindítása esetén a bíróság a kérelmet megküldi a szervezetnek azzal a felhívással, hogy öt munkanapos jogvesztő határidőn belül nyilatkozzon a kérelemben foglaltakra. A határidő elmulasztása esetén úgy kell tekinteni, hogy a szervezet a kérelemben foglaltakat nem vitatja.

(3) A bíróság a kérelmet a (2) bekezdésben meghatározott határidő utolsó napját követő öt munkanapon belül érdemben elbírálja.

120. § [Törvényességi felügyeleti eljárás közkereseti társaság tagjai számának egy főre csökkenése vagy betéti társaság valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja jogviszonyának megszűnése esetén]

(1) Az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye, ha a tag halálát követően a Ptk. 3:152. § (1) bekezdése vagy a Ptk. 3:158. § (1) bekezdése folytán válik szükségessé a törvényességi felügyeleti eljárás, és a bíróság felhívására a társaság bejelenti, hogy a működés törvényes feltételeit azért nem tudja helyreállítani, mert a volt tag örökösével való megállapodás útján kívánja a törvényes működést helyreállítani, azonban az örökös személye bizonytalan. Ebben az esetben a társaságnak igazolnia kell, hogy az örökös személyét illetően bírósági vagy közjegyzői eljárás van folyamatban.

(2) A bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást intézkedés alkalmazása nélkül az örökös személyének jogerős megállapításáig felfüggeszti és egyben felhívja a társaságot, hogy a felfüggesztési ok megszűnését haladéktalanul jelentse be.

(3) A felfüggesztett törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendeléséről a bíróság a társaság bejelentését, – ha a felfüggesztési ok megszűnéséről hivatalos tudomást szerez – a tudomásszerzést követően határoz. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

(4) A törvényességi felügyeleti eljárás folytatásának elrendeléséről hozott végzésben a bíróság arra hívja fel a társaságot, hogy a törvényes működés feltételeit három hónapon belül állítsa helyre.

121. § [Jogszabályba ütköző név miatt indított törvényességi felügyeleti eljárás]

Kérelemre vagy hivatalból törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye a szervezet ellen, ha a szervezet névfoglalási eljárásban vagy automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzett neve nem felel meg az e törvényben foglalt, a szervezet elnevezésére, a kizárt elnevezésekre, valamint a névre vonatkozó egyéb feltételekre vonatkozó előírásoknak. A szervezet neve miatt ezen okokból per nem indítható.

122. § [Törvényességi felügyeleti eljárás a hivatalos elérhetőség hiánya miatt]

(1) Ha a törvényességi felügyeleti eljárás a szervezet ellen a hivatalos elérhetőségének hiánya miatt indul, a bíróság a felhívását postai úton küldi meg a szervezet székhelyére azzal, hogy a szervezet harmincnapos jogvesztő határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a hivatalos elérhetősége a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerüljön.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül a jogsértés tényét megállapítja és kezdeményezi a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását. A bíróság a végzését a szervezet székhelyére postai úton küldi meg. A végzés ellen a postai úton történt közléstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye.

(3) A másodfokú bíróság a szervezet részére küldendő valamennyi bírósági iratot a szervezet székhelyére postai úton küldi meg.

(4) A bíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.

123. § [Törvényességi felügyeleti eljárás a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett személynek a szervezettel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelmére]

(1) A szervezet nyilvántartási jegyzékében bejegyzett személy kérelmére – ha a kérelemben érintett adat módosítása iránt változásbejegyzési eljárás nincs folyamatban – törvényességi felügyeleti eljárást kell lefolytatni, ha a kérelmező igazolja, hogy a szervezet vezető tisztségviselőjétől, vagy ha a kérelmező a szervezet egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője, a szervezet tagjaitól (alapítójától, alapítói jogok gyakorlójától) írásban kérte a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnésének a bírósághoz történő bejelentését, ennek azonban a szervezet harminc napon belül nem tett eleget. A felhívás elküldését, illetve a jogviszony megszűnését igazoló iratot a kérelemhez csatolni kell.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a szervezet vezető tisztségviselője azért fordul a bírósághoz, mert a Ptk. 3:25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével lemondása hatályossá vált, a kérelemhez csatolni kell a lemondó nyilatkozat másolatát és a lemondás joghatályos közlését igazoló iratot. A bíróság a szabályszerűen előterjesztett kérelemről haladéktalanul értesíti az ügyészt, ha a szervezet felett az ügyész törvényességi ellenőrzést lát el. Ha a szervezet felett más szervezet lát el törvényességi ellenőrzést, a kérelemről e szervezetet értesíti a bíróság.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott okból a kézbesítési megbízott fordul a bírósághoz, igazolnia kell azt is, hogy a külföldi személyt tájékoztatta a megbízási szerződése felmondásáról, és írásban felhívta, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról, azonban a külföldi személy az értesítést követő harminc napon belül nem jelölt ki új kézbesítési megbízottat, vagy a külföldi személy részére a felmondást tartalmazó okirat nem volt kézbesíthető.

(4) A kézbesítési megbízottnak a kérelméhez, illetve a vezető tisztségviselőhöz intézett bejelentéséhez a felhívás elküldését, illetve a kézbesítés sikertelenségét igazoló iratokat csatolnia kell.

(5) A kézbesítési megbízott a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelme benyújtásáig köteles a kézbesítési megbízotti feladatokat ellátni, kivéve, ha már a felmondását tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen volt a külföldi személy részére.

(6) A bíróság a kérelem megalapozottsága esetén a kérelmezőt törli a nyilvántartási jegyzékből, és egyidejűleg a szervezettel szemben intézkedést alkalmaz.

(7) Ha a szervezet képviseletére kizárólag olyan személy jogosult, akinek a kézbesítési megbízottját a bíróság törölte a nyilvántartási jegyzékből, a bíróság a (6) bekezdéstől eltérően a szervezettel szembeni intézkedés helyett a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít a szervezet képviseletére jogosult személy kézbesítési megbízottjának nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése iránt.

(8) Az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárás a szervezettel szembeni felszámolási eljárás és a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás alatt is indítható és folytatható.

124. § [Ismeretlen székhelyű szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárás]

(1) Ismeretlen székhelyűnek minősül a szervezet, ha a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett székhelyén személyesen vagy postai úton nem található.

(2) Ha a bíróság tudomást szerez arról, hogy a szervezet ismeretlen székhelyű, a bíróság a felhívását a szervezet hivatalos elérhetőségére küldi meg. Ha a szervezet törvény alapján nem köteles hivatalos elérhetőséggel rendelkezni, a bíróság a felhívását postai úton küldi meg a szervezet bejegyzett székhelyére.

(3) Ha a bíróság felhívása a szervezetnek azért nem küldhető meg, mert a szervezet törvényben előírt kötelezettsége ellenére hivatalos elérhetőséggel nem rendelkezik, a bíróság az e § alapján indult törvényességi felügyeleti eljárást felfüggeszti és a hivatalos elérhetőség hiánya miatti törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból megindítja. Az eljárást felfüggesztő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, a bíróság a végzést a szervezettel a Cégközlöny útján közli.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti felhívás nem vezet eredményre, a bíróság a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy akinek a szervezet székhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a bíróságnak jelentse be.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti felhívás eredménytelen, a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül a jogsértés tényét megállapítja és kezdeményezi a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását. A bíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.

125. § [Adószám törléssel érintett szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás]

(1) A bíróság hivatalból jár el, ha az állami adó- és vámhatóság a szervezet adószámának végleges törlése miatt e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményez.

(2) A bíróság az állami adó- és vámhatóság kezdeményezésétől számított öt munkanapon belül felhívja a szervezetet, hogy tizenöt napos jogvesztő határidőn belül nyilatkozhat arról, ha a (3) bekezdés szerinti valamelyik, eljárást megszüntető ok fennáll.

(3) A bíróság az e § szerinti eljárását megszünteti, ha a szervezet igazolja, vagy a bíróság tudomást szerez arról, hogy a szervezet érvényes adószámmal rendelkezik, vagy az állami adó- és vámhatóságnak az adószám törléséről szóló határozatát perben eljáró bíróság hatályon kívül helyezte.

(4) Ha az eljárás megszüntetésének (3) bekezdésben foglalt feltételei nem állnak fenn, a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül megállapítja, hogy a szervezet adószáma az állami adó- és vámhatóság által törlésre került és érvényes adószámmal nem rendelkezik, és kezdeményezi a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.

(5) A (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú eljárásban.

126. § [Törvényességi felügyeleti eljárás a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén]

(1) A bíróság hivatalból jár el, ha az információs szolgálat arról értesíti a bíróságot, hogy a számviteli beszámolója közzétételére kötelezett szervezet, továbbá az a jogi személy, amelyet törvény a számviteli beszámolójának e törvény szerinti közzétételére kötelez (ezen § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett személy), a számviteli beszámoló közzétételét elmulasztotta. Az információs szolgálat értesítését követő öt munkanapon belül a bíróság a kötelezett személlyel szemben bírságolási intézkedést alkalmaz, és felhívja a kötelezett személyt, hogy a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének tizenöt napos jogvesztő határidőn belül tegyen eleget. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(2) A bíróság értesíti az információs szolgálatot arról az időpontról, amikor az (1) bekezdés szerinti végzés kézbesítettnek minősül.

(3) Az információs szolgálat a (2) bekezdés szerinti értesítésben foglalt időpont alapján a tizenöt napos határidő utolsó napjától számított három munkanapon belül ellenőrzi, hogy a kötelezett személy eleget tett-e a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének, és ennek eredményéről a bíróságot értesíti.

(4) Ha az információs szolgálat (3) bekezdés szerinti értesítése szerint a kötelezett személy nem teljesítette a beszámoló közzétételi kötelezettségét, a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül megállapítja a jogsértés tényét és kezdeményezi a kötelezett személy jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.

(5) Ha a kötelezett személy közhasznú, a bíróság a (4) bekezdésben foglalt esetben a szervezet közhasznú jogállását egyidejűleg törli.

127. § [Más hatóság eljárásának kezdeményezése]

A bíróság más hatóság eljárásának lefolytatását kezdeményezi, ha azt a szervezet jogszabálysértő működése vagy a vezető tisztségviselők jogellenes tevékenysége miatt a tagok, illetve a hitelezők védelme céljából szükségesnek látja. A kezdeményezett eljárást lefolytató hatóság harminc napon belül köteles tájékoztatni a bíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e, a későbbiekben pedig a megindított eljárás befejezéséről, illetve a megtett intézkedésekről is.

128. § [A szervezet működésének felfüggesztése]

(1) Ha a bíróság hivatalos tudomására jut, hogy a szervezet vagy annak tagja nemzetközi jogi kötelezettségen alapuló, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződés 75. cikke, illetve 215. cikke alapján elfogadott, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatok által elrendelt pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a bíróság a szervezet működését felfüggeszti.

(2) A bíróság az (1) bekezdésben foglalt intézkedést megszünteti, ha a szervezet vagy annak tagja már nem tartozik az (1) bekezdés szerinti pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá, illetve a szervezet a törvényes működését helyreállította.

(3) Az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárás a szervezettel szembeni felszámolási eljárás és a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás alatt is indítható és folytatható.

VII. Fejezet

A JOGI SZEMÉLYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ, BÍRÓSÁG ÁLTAL LEFOLYTATOTT EGYÉB NEMPERES ELJÁRÁSOK

34. A bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárások általános szabályai

129. § [A jogi személyekkel összefüggő, bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárások iránti kérelem]

(1) A kérelem vagy az ügyészi indítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) – ha a jogi személyekkel összefüggő egyéb nemperes eljárás kérelemre indul – a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem kötelező tartalmi elemein túl tartalmazza

a) az eljárás megindításának okát és annak alapjául szolgáló tényeket,

b) az eljárás megindításának okát megalapozó bizonyítékok megjelölését, bizonyítási indítványokat,

c) azon körülményeket, amelyekből a kérelem előterjesztésére vonatkozó jogosultság megállapítható, valamint

d) azt, amit jogszabály előír.

(2) A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát is, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik. Nyilvántartási iratot a kérelemhez csatolni nem kell, azonban a nyilvántartási iratot egyértelműen kell megjelölni.

(3) A bíróság a kérelemnek a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai szerinti vizsgálatát tíz munkanapon belül végzi el.

(4) Az eljárást bíró folytatja le, ha jogi személy bejegyzési eljárásában e törvény előírása alapján bíró jár el.

35. Az alapítvány működésével kapcsolatos egyéb nemperes eljárások

130. § [Az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztésére irányuló nemperes eljárás]

(1) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti a bíróságnak, hogy az alapító a kuratórium felszólítása ellenére a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a bíróság az alapító alapítói jogainak gyakorlását végzéssel felfüggeszti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat a felfüggesztés időtartama alatt a bíróság gyakorolja.

(2) Ha a kuratórium vagy a kurátor bejelenti a bíróságnak, hogy az alapító a teljes juttatott vagyont az alapítványra átruházta, a bíróság az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztését végzéssel megszünteti és megállapítja, hogy az alapítói jogokat az alapító gyakorolja.

131. § [Az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának bíróság általi kijelölésére irányuló eljárás]

(1) A bíróság a kuratórium vagy a kurátor kijelöléséről nemperes eljárásban határoz, ha

a) az alapító nem él a kuratórium vagy kurátor kijelölésének jogával vagy az alapító által kijelölt szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja, vagy

b) az alapítói jogokat a bíróság gyakorolja.

(2) Ha a kuratórium vagy kurátor kijelölésének feltételei fennállnak, a bíróság hivatalból az eljárást megindíthatja, vagy az egyéb érdekelt kérelmére az eljárást megindítja.

(3) Az e §-ban szabályozott eljárás során a bíróság az alapítvány célja szerinti szakterületen működő szervezettől javaslatot kérhet a kuratórium tagjaira vagy a kurátorra vonatkozóan.

36. A szervezetek megszűnésével kapcsolatos egyéb nemperes eljárások

132. § [Az alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nemperes eljárás]

(1) A bíróság az ügyész indítványára, az alapító (alapítók) vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha

a) az alapítványt határozott időre alapították és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],

b) az alapítvány megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],

c) az alapítvány célját megvalósította, és az alapító új célt nem határozott meg [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés a) pont],

d) az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és a cél módosítására vagy más alapítvánnyal való egyesülésre nincs mód [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés b) pont],

e) az alapítvány három éven át a célja megvalósítása érdekében nem folytatott tevékenységet [Ptk. 3:403. § (1) bekezdés c) pont].

(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát – az (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott okok valamelyike mellett – közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

133. § [Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló nemperes eljárás]

(1) Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló nemperes eljárásban a bíróság az e §-ban foglaltakat, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény szabályait alkalmazva jár el.

(2) E § alkalmazásában állami alapító

a) az Országgyűlés,

b) a Kormány,

c) a minisztérium (miniszter),

d) aki alapítói jogát a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (8) bekezdése szerint gyakorolja, vagy

e) az a költségvetési szerv, amelynek alapítói, fenntartói joga a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 2. § (1) bekezdése alapján az államra szállt.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni akkor is, ha az állami alapító alapítói jogát a Ptk. szerinti kijelölés alapján gyakorolja.

134. § [Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nemperes eljárás]

(1) A bíróság az ügyész indítványára, az egyesület vagy más jogilag érdekelt kérelmére megállapítja a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztét, ha az egyesület

a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a) pont],

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett [Ptk. 3:48. § (1) bekezdés b) pont],

c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg [Ptk. 3:84. § a) pont],

d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken [Ptk. 3:84. § b) pont], feltéve, hogy az a)–c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.

(2) Az ügyészt az eljárás indítványozásának joga akkor illeti meg, ha indítványát – az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott okok mellett – közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

VIII. Fejezet

A NYILVÁNTARTÁSI JEGYZÉKRE VONATKOZÓ EGYES RENDELKEZÉSEK

37. Automatikus bejegyzések, automatikus adatátvezetések

135. § [Automatikus bejegyzések, automatikus adatátvezetések]

(1) A bíróság automatikus bejegyzéssel jegyzi be és teszi közzé más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy által – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a nyilvántartási portál útján megküldött értesítése alapján az alábbi nyilvántartási adatokat, illetve azok változását:

1. az állami adó- és vámhatóság elektronikus értesítése alapján

a) a jogi személy adószámát, közösségi adószámát, azok törlésére vonatkozó adatokat,

b) a jogi személy főtevékenységének és további tevékenységi köreinek, a civil szervezet esetén a kiegészítő jellegű gazdasági főtevékenysége és tevékenységi köreinek változására vonatkozó adatokat (gazdasági tevékenység esetén annak mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével),

c) a jogi személynek az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett külföldi pénzforgalmi számlájára vonatkozó adatokat,

d) az állami adó- és vámhatóság által elrendelt végrehajtás adatait, a végrehajtás megszüntetésére, felfüggesztésére vonatkozó adatokat,

e) a szervezet végelszámolásának kezdő időpontját, a végelszámolásnak a szervezet működése továbbfolytatásával történő megszüntetésének vagy befejezésének időpontját,

2. a Központi Statisztikai Hivatal elektronikus értesítése alapján a jogi személy statisztikai számjelét,

3. a számlát vezető belföldi pénzforgalmi szolgáltató elektronikus adattovábbítása alapján a jogi személy pénzforgalmi számlájára, a pénzforgalmi számla megszűnésére vonatkozó adatot,

4. a felszámolási eljárást lefolytató bíróság elektronikus értesítése alapján a nyilvántartásba kerülő adatokat, a jogi személy jogerős megszüntetését,

5. az E-ügyintézési tv. szerinti rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján a jogi személy hivatalos elérhetőségét, annak törlését,

6. a természetes személyek nyilvántartását vezető szerv értesítése alapján, vagy a természetes személyek nyilvántartásából történő bírósági adatigénylés útján a kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy nyilvántartási jegyzékben szereplő természetes személyazonosító adatainak és lakcímének változását,

7. szervezet esetén a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus értesítése alapján a Ptk. 3:22. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró ok hatálya alá eső személy nyilvántartási jegyzékből való törlését,

8. szervezet esetén a gondnokoltak nyilvántartásából történő adatigénylés alapján a fennálló kizáró ok hatálya alá eső személy nyilvántartási jegyzékből való törlését,

9. az információs szolgálat elektronikus adattovábbítása alapján a szervezetnek az üzleti évre benyújtott számviteli beszámolója közzététele során tett írásbeli bejelentése alapján a szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete esetében a jegyzett tőke, illetve a jegyzett tőkeként bejegyzett összeg változását,

10. a tevékenység végzését engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság elektronikus értesítése alapján a nyilvántartásba kerülő adatokat,

11. a perben eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján a jogi személy létesítésével, határozatainak megtámadásával, a társasági jogvitával összefüggésben a nyilvántartásba kerülő adatokat,

12. az intézkedést elrendelő bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság elektronikus értesítése alapján az 1. melléklet 14–16. pontja szerinti adatokat,

13. az arra jogosult szerv (végrehajtó, végrehajtást foganatosító egyéb hatóság, bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság) elektronikus értesítése alapján az 1. melléklet 13. pontja szerinti nyilvántartásba kerülő adatokat,

14. a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 79. § (10) bekezdése szerinti bejelentés alapján a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt felügyeleti biztosra, illetve a felügyeleti biztos feladatainak ellátására kijelölt személyre vonatkozó adatokat.

(2) Az értesítésen feltüntetett, az adatot igazoló okirat az értesítéshez mellékletként csatolható. A mellékletként csatolt iratot anonimizált formában kell csatolni úgy, hogy abban az érintett természetes személy nevén túl további személyes adat ne legyen megismerhető.

(3) A nyilvántartási jegyzékben feltüntetésre kerülő perre vonatkozó adat hatályossága addig áll fenn, amíg a per jogerősen be nem fejeződik.

(4) A természetes személyek nyilvántartását vezető szerv elektronikus úton haladéktalanul értesíti a bíróságot a kapcsolati kóddal rendelkező természetes személy halálának tényéről, valamint időpontjáról. Ha az elhunyt személy bejegyzett vezető tisztségviselő, illetve képviselő vagy bejegyzett felügyelőbizottsági tag, a bíróság az elhunyt személyt hivatalból törli a nyilvántartási jegyzékből.

(5) Automatikusan kerül átvezetésre a szervezet nyilvántartási adatában bekövetkező olyan változás, amelyet a jogi személy vonatkozásában a nyilvántartási jegyzék más jogi személy fennálló nyilvántartási adatai között nyilvántart, ide nem értve az átalakulás, egyesülés, szétválás során a létrejövő (jogutód, fennmaradó) szervezet adatait. Ha jogi személy automatikusan átvezetett nyilvántartási adatának feltüntetése más jogi személy fennálló nyilvántartási adatai között ezen utóbbi jogi személy adataiban bejegyzett változás miatt már felesleges, a bíróság az automatikusan átvezetett nyilvántartási adatot hivatalból törli.

(6) Az eltiltásra vonatkozó adatok az eltiltás időtartamának lejártát követő napon a nyilvántartási jegyzékből úgy kerülnek törlésre, hogy azok törölt adatként nem megismerhetőek, azonban a bíróság azokról más bíróság vagy hatóság megkeresésére tájékoztatást ad.

(7) Az elismert vállalatcsoport uralkodó tagjának a vállalatcsoport létrehozására vonatkozó bejelentése alapján a többi érintett cég (ellenőrzött társaság) nyilvántartási jegyzékébe a vállalatcsoportra vonatkozó adatok automatikus bejegyzéssel kerülnek bejegyzésre.

(8) A belföldi székhelyű anyavállalat, külföldi székhelyű anyavállalat esetén a belföldi székhelyű leányvállalat bejelentése alapján a többi érintett belföldi cég nyilvántartási jegyzékébe az anya- és leányvállalatra vonatkozó, – az (5) bekezdés alapján automatikus adatátvezetéssel nem érintett – a nyilvántartásba kerülő adatok automatikus bejegyzéssel kerülnek bejegyzésre. A cég a bejelentést az összevont (konszolidált) éves beszámoló letétbe helyezésével és közzétételével egyidejűleg köteles megtenni.

38. Automatikus bejegyzéssel összefüggő eljárások

136. § [Az automatikus bejegyzéssel bejegyzett adatok javítása iránti eljárás]

(1) Ha valamely nyilvántartási adat nyilvántartásba vétele más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy e törvény szerinti értesítése, adattovábbítása alapján automatikus bejegyzéssel (e § alkalmazásában a továbbiakban: bejegyzés) történik és a bejegyzés hibás, az automatikus bejegyzést kezdeményező személy vagy szervezet (a továbbiakban együtt e § alkalmazásában: bejegyzést kérő), valamint a jogi személy, az ügyész, és az, akire a bejegyzés rendelkezést tartalmaz, kérheti a hibás bejegyzés javítását.

(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a bejegyzést kérőt – legfeljebb harmincnapos határidőt biztosítva – felhívja arra, hogy írásban nyilatkozzon a bejegyzés alapját képező értesítésben feltüntetett adat helyességéről.

(3) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma eltér, és a hiba a határozat kijavítására vonatkozó szabályok szerint nem szüntethető meg, a bejegyző végzést hatályon kívül helyezi.

(4) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma megegyezik, azonban a bejegyzés céljából továbbított adat hibás, a bejegyző végzést hatályon kívül helyezi.

(5) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bejegyzés céljából továbbított adat és a bejegyzés tartalma megegyezik, és a bejegyzés céljából továbbított adat nem hibás, a kérelmet elutasítja.

(6) Ha a bíróság az eljárás eredményeként a bejegyző végzést hatályon kívül helyezi, azzal egyidejűleg a hibás bejegyzést a nyilvántartási jegyzékből úgy kell törölni, hogy az mint törölt adat se legyen megismerhető.

137. § [Az automatikus bejegyzés elmaradása miatti eljárás]

(1) A jogi személy, valamint az ügyész kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy nem tett eleget a nyilvántartási jegyzékbe automatikus bejegyzéssel nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó kötelezettségének, ideértve azt az esetet is, ha más bíróság, hatóság, illetve erre feljogosított személy a nyilvántartási jegyzékbe már bejegyzett adat törléséhez szükséges adattovábbítási kötelezettségének nem tett eleget. A kérelemhez csatolni kell azt az okiratot vagy annak másolatát, amelyre a kérelmező bizonyítékként hivatkozik.

(2) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság az illetékes bíróságot, hatóságot, illetve az erre feljogosított személyt – legfeljebb harmincnapos határidőt biztosítva – felhívja arra, hogy írásban nyilatkozzon a kérelemben foglaltakról, és szükség szerint tegye meg az automatikus bejegyzéshez szükséges intézkedéseket.

(3) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a bíróság, a hatóság, illetve az erre feljogosított személy nem tett eleget kötelezettségének, ideértve azt is, ha a (2) bekezdésben foglalt felhívás ellenére a szükséges intézkedés nem történt meg, a megfelelően igazolt adatok rendelkezésre állása esetén a bíróság jogosult az adat hivatalból történő bejegyzésére vagy törlésére.

39. Egyes nyilvántartási jegyzék adatra vonatkozó rendelkezések

138. § [Engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi körökre vonatkozó rendelkezések]

(1) Ha a jogi személy nyilvántartási jegyzéke engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi kört tartalmaz, a bíróság a tevékenységi kör bejegyzésekor az engedélyre, illetve a bejelentésre vonatkozó adatok hiányára vonatkozó tényt – a tevékenység végzését engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság elektronikus értesítéséig – a nyilvántartási jegyzékben feltünteti.

(2) Ha a bíróság a tevékenységet engedélyező vagy ellenőrző hatóságnak a tevékenység gyakorlását megtiltó vagy az engedélyt visszavonó véglegessé vált határozatáról szóló értesítése alapján az érintett tevékenységi kört törli a nyilvántartási jegyzékből, erről értesíti az állami adó- és vámhatóságot, valamint egyéb jogi személy esetén a nyilvántartó szervet.

(3) Ha az engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi kör jogszerű gyakorlásához szükséges e törvény szerinti automatikus bejegyzés alapjául szolgáló hatósági értesítés a tevékenységi kör nyilvántartási jegyzékbe való bejegyzésétől számított hat hónapon belül nem érkezik meg, a bíróság az érintett tevékenységi kört hivatalból törli a szervezet nyilvántartási jegyzékéből, és erről értesíti az állami adó- és vámhatóságot, valamint egyéb jogi személy esetén a nyilvántartó szervet.

139. § [Hivatalos elérhetőségre vonatkozó rendelkezések]

(1) Ha a jogi személy törvény alapján köteles hivatalos elérhetőséggel rendelkezni, és bejegyzéséig a hivatalos elérhetősége a nyilvántartási jegyzékben nem kerül feltüntetésre, és arra a jogi személy nyilvántartásba vételét követő harminc napon belül a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján sem kerül sor, a bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, egyéb jogi személy esetén értesíti a nyilvántartó szervet.

(2) Ha a jogi személy törvény alapján köteles hivatalos elérhetőséggel rendelkezni, és a jogi személy nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett hivatalos elérhetőségének törlését követő harminc napon belül az új hivatalos elérhetőség a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján nem kerül a jogi személy nyilvántartási jegyzékében feltüntetésre, a bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, egyéb jogi személy esetén értesíti a nyilvántartó szervet.

140. § [Az Európai Uniós cégformákra vonatkozó rendelkezések]

(1) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, vagy az európai szövetkezet székhelyáthelyezés következtében kéri a bejegyzést, a nyilvántartási jegyzékben fel kell tüntetni a korábbi székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet korábbi nyilvántartási számát, illetve EUID-ját.

(2) Ha az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, vagy az európai szövetkezet törlésére székhelyáthelyezés következtében kerül sor, a bíróság a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzi az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet új székhelyét, a nyilvántartását vezető hatóságot és az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az európai szövetkezet nyilvántartási számát, illetve EUID-ját.

(3) A külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés jogutód nélküli megszűnése esetén a magyarországi telephelyet a bíróság törli a nyilvántartási jegyzékből.

(4) Ha a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés Magyarországra helyezi át a székhelyét, a bejegyzési kérelem benyújtásával egyidejűleg kezdeményeznie kell a korábban már a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett magyarországi telephelye önálló nyilvántartásának megszüntetését is.

141. § [Az EUID-val rendelkező cégekre vonatkozó egyes bejegyzések]

(1) A bíróság hivatalból jegyzi be az EUID-val rendelkező szervezet nyilvántartási jegyzékébe a cég Európai Unió más tagállamában bejegyzett fióktelepét, ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesítést kap a fióktelep bejegyzéséről.

(2) A bíróság hivatalból törli a nyilvántartási jegyzékből az EUID-val rendelkező társaság fióktelepét, ha a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesítést kap arról, hogy a fióktelepet törölték.

(3) A bíróság hivatalból jegyzi be a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kapott értesítés alapján az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe nyilvántartási jegyzékébe a külföldi vállalkozás nyilvántartási jegyzékben nyilvántartott adatainak változását, valamint intézkedik a külföldi vállalkozás számviteli beszámolójának közzététele iránt.

(4) A tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül kapott értesítés alapján történő bejegyzésre az automatikus bejegyzésre és az automatikus bejegyzéssel összefüggő eljárásokra vonatkozó rendelkezéseket nem lehet alkalmazni.

(5) A bíróság haladéktalanul fogadja az EUID-val rendelkező szervezetekkel összefüggésben a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül érkező információkat, értesítéseket, visszaigazolja az értesítés kézhezvételét, és a nyilvántartásban a kapott adatokat (változásokat) átvezeti, okiratokat elhelyezi.

IX. Fejezet

JOGI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI FELADATOK

40. Elektronikus adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz kapcsolódó információs szolgáltatás

142. § [Kiemelt adatigénylők részére biztosított nyilvántartási információ, adatszolgáltatás]

(1) A bíróság, illetve a Kormány rendeletében kijelölt szerv a kiemelt adatigénylők részére – jogszabályban meghatározott nyilvántartási információt, illetve adatszolgáltatást biztosít.

(2) Ha törvény előírja, a kiemelt adatigénylők részére biztosított információ, illetve adatszolgáltatás nem nyilvános adatra, illetve nyilvántartási iratra is kiterjedhet. A 3. § 4. pont a) alpontja szerinti kiemelt adatigénylők e törvény alapján nem nyilvános adat, illetve nem nyilvános nyilvántartási irat megismerésére is jogosultak.

(3) Az állami adó- és vámhatóság, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére – az adóregisztrációs eljárás lefolytatása érdekében, illetve ha előre meghatározott okból kérik, – a bíróság a nyilvántartásba vételi kérelem érkezését követően továbbításra kerülő adatokkal együtt megküldi a nyilvántartásba vételi kérelem igényelt adatait, illetve mellékleteit is.

(4) A bíróság a szervezet nyilvántartásba vételéről, az adatairól, és az adatainak változásáról – ideértve a szervezet törlését is – automatikus adatszolgáltatással értesíti az állami adó- és vámhatóságot, a Központi Statisztikai Hivatalt, valamint a Kormány rendeletében e bekezdés szerinti adatszolgáltatásra jogosult kiemelt adatigénylőt.

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, sem az információ, sem az adatszolgáltatás, sem az adattovábbítás nem köthető díjfizetéshez. Az információs szolgáltatásra vonatkozó megállapodás határozza meg a szolgáltatás biztosításának részletes feltételeit, továbbá az igazoltan felmerült költségekre és egyéb költségtérítésre vonatkozó rendelkezéseket.

143. § [Adatszolgáltatás EUID-val rendelkező cégek esetében]

(1) A bíróság az EUID-val rendelkező szervezetek esetében a szervezet EUID-ját, a csődeljárásra, felszámolási eljárásra, valamint a bíróság általi megszüntetésére vagy jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó nyilvántartási adatokat a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszer számára haladéktalanul hozzáférhetővé teszi.

(2) A bíróság a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesíti az EUID-val rendelkező szervezet fióktelepét nyilvántartó tagállami nyilvántartást a szervezet nevének, székhelyének, nyilvántartási számának, társasági formájának, a vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, egyéb képviselője, könyvvizsgálója adatának változásáról vagy e személyek változásáról, továbbá a szervezet számviteli beszámolójával összefüggő adatról, okiratról.

(3) A bíróság az EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének a nyilvántartási jegyzékből való törléséről a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül értesíti a külföldi vállalkozás bejegyzésének helye szerinti tagállam nyilvántartását.

(4) A tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül történő információcsere a tagállami cégnyilvántartások számára ingyenes.

41. Nyilvántartás-figyelési szolgáltatás, a szervezetek automatikus értesítése

144. § [Nyilvántartás-figyelés]

(1) A Kormány rendeletében meghatározott szerv nyilvántartás-figyelési szolgáltatást biztosít bármely E-ügyintézési tv. szerinti gazdálkodó szervezet vagy elektronikus kapcsolattartást vállaló természetes személy részére.

(2) A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás irányulhat a szolgáltatás igénybevételekor megjelölt jogi személy adatában bekövetkező változásra, a megjelölt jogi személlyel kapcsolatosan a Cégközlönyben megjelenő hirdetményre, továbbá arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonos az ingatlana címének a nyilvántartási jegyzékbe való bejegyzéséről értesüljön.

(3) A szervezet tagja, illetve a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett egyéb személy részére biztosított nyilvántartás-figyelési szolgáltatás – a (2) bekezdésen túl – irányulhat arra is, hogy a szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás megindításáról értesüljön.

(4) A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás jogszabályban meghatározott esetben ingyenes.

145. § [Szervezetek értesítése]

(1) A Kormány rendeletében meghatározott szerv a szervezet törvényes működésének fenntartása érdekében a szervezet hivatalos elérhetőségére automatikus értesítést küld, ha a nyilvántartási jegyzék adatai alapján vagy természetes személyek nyilvántartásának értesítése alapján a szervezetnek intézkedési kötelezettsége áll fenn (e § alkalmazásában a továbbiakban: automatikus értesítés).

(2) Az automatikus értesítés célja kizárólag a szervezet tájékoztatása. A szervezet intézkedési kötelezettsége teljesítésének elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén nem hivatkozhat arra, hogy az automatikus értesítést nem vagy nem a megfelelő határidőben kapta meg, vagy automatikus értesítés megküldésére nem került sor a Kormány rendeletében meghatározott szerv részéről.

42. Adatigénylés, adatellenőrzés

146. § [Évenkénti adatigénylés vezető tisztségviselővel szembeni kizáró okokról]

(1) A jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a bíróság a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállásának ellenőrzése céljából a jogi személy nyilvántartásba vételét követően évente adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatigénylés célja kizárólag annak megállapítása, hogy a jogi személy vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja vonatkozásában a Ptk. 3:22. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott kizáró okok fennállnak-e.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv a Bnytv. 69. § (3) bekezdése szerinti értesítést küld a bíróság részére.

(4) A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (4) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a bíróság hivatalból törli az eltiltással érintett személyt mindazon jogi személy bejegyzett adatai közül, ahol mint a szervezet vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja szerepel. Egyéb jogi személy esetében a bíróság értesíti a nyilvántartó szervet.

(5) A bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítése alapján a bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, ha a kizáró ok fennállásának tisztázására van szükség. Egyéb jogi személy esetében a bíróság értesíti a nyilvántartó szervet.

147. § [Évenkénti adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]

(1) A jogi személy tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), valamint felügyelőbizottsági tagja, valamint a kézbesítési megbízott vonatkozásában a bíróság a cselekvőképesség fennállásának ellenőrzése céljából a jogi személy nyilvántartásba vételét követően évente adatot igényel a gondnokoltak nyilvántartásából.

(2) Az adatigénylés alapján a bíróság hivatalból törli a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személyt mindazon szervezet bejegyzett adatai közül, ahol mint a szervezet vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottságának tagja szerepel. Az adatigénylés alapján a szervezet nyilvántartási jegyzékéből a bíróság hivatalból törli a kézbesítési megbízottat, ha cselekvőképességében részlegesen vagy teljesen korlátozott. Egyéb jogi személy esetében a bíróság értesíti a nyilvántartó szervet.

(3) A bíróság a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít, ha

a) az adatigénylés alapján a szervezet bejegyzett tagja cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt áll és gondnoka a nyilvántartási jegyzékben nem került feltüntetésre,

b) a szervezet bejegyzett tagja, vezető tisztségviselője (cégvezetője), felügyelőbizottsági tagja tekintetében a cselekvőképesség részleges korlátozására vonatkozó adat alapján a kizáró ok fennállásának tisztázására van szükség.

(4) Egyéb jogi személy esetében a (3) bekezdésben meghatározott okok észleléséről a bíróság értesíti a nyilvántartó szervet.

148. § [A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek ellenőrzése]

(1) A bíróság az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatok változása esetén a határozatokban újonnan feltüntetésre kerülő személy adatait a változásról való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül összeveti a nyilvántartási jegyzék hatályos adataival.

(2) Ha az újonnan feltüntetésre kerülő személy a nyilvántartási jegyzékben szerepel, szervezet esetében a bíróság szükség szerint törvényességi felügyeleti jogkörében intézkedik a szervezet működésének felfüggesztéséről, illetve eleget tesz a 2017. évi LII. törvényben foglalt kötelezettségeknek. Egyéb jogi személy esetében szükség szerint értesíti a nyilvántartó szervet.

X. Fejezet

A SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES PEREK SZABÁLYAI

43. A létesítő okirat (módosítása) érvénytelenségének megállapítása iránt indított per

149. § [A létesítő okirat (módosítása) érvénytelenségének megállapítása iránt indított per]

(1) A szervezet nyilvántartásba vételét követően a létesítő okirat vagy módosítása érvénytelenségének megállapítása iránt a Ptk. rendelkezései alapján a szervezet székhelye szerint illetékes perbíróság előtt indítható per a szervezet ellen. A szervezet nyilvántartásba vételét követően az alapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per azonban csak a szervezet nyilvántartásba vételét elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül indítható.

(2) A kereset más keresettel nem kapcsolható össze, viszontkeresetnek nincs helye. A perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének nincs helye.

(3) A perbíróság a per során megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. Ha az érvénytelenségi ok változatlanul fennáll, kiküszöbölésére nem került sor, a perbíróság a létesítő okirat vagy a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét teljes egészében vagy részlegesen megállapítja. A perbíróság ítéletében emellett szükség szerint megkeresi a bíróságot, hogy hivatalból jegyezze be vagy törölje az érintett adatot, valamint a nyilvántartási iratok között helyezze el a perbíróságnak megküldött nyilvántartási iratokat, illetve – indokolt esetben – törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva hívja fel a szervezetet a törvényes állapot helyreállításához szükséges intézkedések megtételére.

(4) A létesítő okirat teljes érvénytelensége miatt az alapítás érvénytelenségének megállapítására csak a 105. § (2) bekezdésében meghatározott valamely okból kerülhet sor. Ha a perbíróság a létesítő okirat teljes érvénytelensége miatt az alapítás érvénytelenségét megállapítja, az ítéletében megállapított időpontig a létesítő okiratot hatályossá nyilvánítja, és megkeresi a bíróságot, hogy intézkedjen a szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatásáról.

(5) Ha az érvénytelenség oka utóbb megszűnt, kiküszöbölése megtörtént, a létesítő okiratot (módosítását) a perbíróság visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánítja, és emellett a (3) bekezdés alkalmazásával megkeresi a bíróságot.

(6) A perbíróság jogerős ítéletét megküldi a bíróságnak, amely gondoskodik az ítélet rendelkező részének a Cégközlönyben való közzétételéről.

44. A szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított per

150. § [A szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított per]

(1) A szervezet határozatainak a Ptk.-ban szabályozott bírósági felülvizsgálata iránt a pert a szervezet székhelye szerint illetékes perbíróság előtt kell megindítani. A perben a keresetlevélnek – a Pp. 170. §-ában meghatározottakon túl – tartalmaznia kell

a) a megtámadott határozat megjelölését,

b) annak az időpontnak a megjelölését, amikor a megtámadott határozatról a felperes tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna,

c) azt, hogy a megtámadott határozatot a felperes miért tartja jogszabálysértőnek vagy a létesítő okiratba ütközőnek.

(2) A keresetlevélhez – a Pp. 171. §-ában meghatározottakon túl – csatolni kell a nyilvántartási iratok között nem szereplő megtámadott határozatot és létesítő okiratot, ha az a felperes rendelkezésére áll.

(3) A perben

a) igazolásnak,

b) viszontkeresetnek,

c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,

d) a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének,

e) az eljárás felfüggesztésének,

f) kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, és

g) beavatkozásnak

nincs helye.

(4) A kereset más keresettel nem kapcsolható össze.

(5) A megtámadott határozat végrehajtásának felfüggesztéséről, továbbá annak megszüntetéséről a perbíróság a bíróságot a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzés végett értesíti.

(6) A perbíróság a jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütköző határozatot hatályon kívül helyezi, és ha a határozattal összefüggésben a nyilvántartási jegyzékben adat került bejegyzésre, megkeresi a bíróságot a szükséges intézkedések megtétele végett.

(7) A másodfokú perbíróság a fellebbezést – ha az hiánypótlásra nem szorul – az iratok beérkezésétől számított három munkanapon belül kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, aki a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül köteles fellebbezési ellenkérelmét és az esetleges csatlakozó fellebbezést – az ellenféllel közvetlenül is közlendően – a másodfokú perbíróságnál előterjeszteni. A határidő nem hosszabbítható meg, és elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbező fél az ellenkérelemre, csatlakozó fellebbezésre vonatkozó észrevételeit további tizenöt napon belül a másodfokú perbíróságnál – ellenféllel közvetlenül is közlendően – előterjesztheti. A másodfokú perbíróság a fellebbezést – annak beérkezésétől számított – hatvan munkanapon belül tárgyaláson kívül bírálja el. A másodfokú perbíróság a Pp. 376. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak alapján tárgyalást tarthat.

(8) A Kúria a felülvizsgálati kérelmet legkésőbb az iratok beérkezésétől számított hatvan munkanapon belül köteles elbírálni.

(9) A perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.

45. A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránt indított per

151. § [A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránt indított per szabályai]

(1) A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának a Ptk.-ban szabályozott kizárása iránt indított perben a tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze. A keresetlevélhez – a Pp. 171. §-ában meghatározottakon túl – csatolni kell a legfőbb szervnek a tag kizárása és a perindítás tárgyában hozott határozatát, valamint a létesítő okiratot, ha az a felperes rendelkezésére áll.

(2) A perben

a) viszontkeresetnek,

b) a perfelvétel során további írásbeli perfelvétel elrendelésének,

c) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek, valamint

d) az eljárás felfüggesztésének

nincs helye.

(3) A felperes a perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozatban foglaltakon kívül más kizárási okra nem hivatkozhat és a keresettel érvényesített jog megváltoztatásának nincs helye. A felperes a keresettől az eljárás bármely szakaszában alperesi hozzájárulás nélkül elállhat.

(4) A perindítást elhatározó társasági, szövetkezeti határozat bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, annak jogsértő voltára azonban a kizárási perben az alperes hivatkozhat.

(5) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő végzés és a felfüggesztő végzés megváltoztatása iránti kérelmet elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek; a perbíróság a felfüggesztő végzést kérelemre megváltoztathatja. A felfüggesztés iránti kérelmet elutasító végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

(6) Az alperes tagsági jogait felfüggesztő végzés adatai, valamint a végzés megváltoztatásával a tagsági jogok felfüggesztésének megszüntetésére vonatkozó adatok a perbíróság értesítése alapján automatikus bejegyzéssel kerülnek a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre.

(7) A másodfokú perbíróság a fellebbezést – ha az hiánypótlásra nem szorul – az iratok beérkezésétől számított három munkanapon belül kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, aki a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül köteles fellebbezési ellenkérelmét és az esetleges csatlakozó fellebbezést – az ellenféllel közvetlenül is közlendően – a másodfokú perbíróságnál előterjeszteni. A határidő nem hosszabbítható meg, és elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A fellebbező fél az ellenkérelemre, csatlakozó fellebbezésre vonatkozó észrevételeit további tizenöt napon belül a másodfokú perbíróságnál – ellenféllel közvetlenül is közlendően – előterjesztheti. A másodfokú perbíróság a fellebbezést – annak beérkezésétől számított – hatvan munkanapon belül tárgyaláson kívül bírálja el. A másodfokú perbíróság a Pp. 376. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak alapján tárgyalást tarthat.

(8) Az ítélet ellen felülvizsgálatnak és perújításnak nincs helye.

46. Az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátorának bejegyzésére irányuló peres eljárás

152. § [Az új kuratóriumi tag bejegyzésére irányuló per]

(1) Az alapítvány alapítója által a 86. § (3) és (4) bekezdése alapján indított perre az alapítvány székhelye szerinti perbíróság az illetékes. A pert az alapítónak az alapítvány és a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor ellen kell megindítania. A perbíróság hivatalból beszerzi a nemperes ügy iratait.

(2) Ha a perbíróság a keresetlevélben foglaltaknak helyt ad, a jogerős ítélet alapján hivatalból kell módosítani a nyilvántartás adatait.

(3) Ha a bíróság az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora nyilvántartásba történő bejegyzésére irányuló változásbejegyzési eljárást a 86. § (3) bekezdésében meghatározott okból szünteti meg vagy a változásbejegyzési kérelmet a 86. § (4) bekezdésében meghatározott okból elutasítja, és a változásbejegyzési kérelem az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátora bejegyzésére irányuló kérelem mellett más adat bejegyzése (törlése) iránti kérelmet is tartalmaz, a bíróság a változásbejegyzési eljárást – a meg nem szüntetett vagy el nem utasított részben – a perindításra nyitva álló határidő eredménytelen elteltéig, illetve a jogerős ítélet meghozataláig (a per megszüntetéséig) felfüggeszti.

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

153. § [Felhatalmazó rendelkezések]

(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

1. a nyilvántartási portál és a bírósági informatikai rendszer, továbbá egyéb, az elektronikus nyilvántartási eljárást és ügyintézést támogató rendszerekre, alkalmazásaikra, a nyilvántartási portálhoz kapcsolódó szolgáltatásra, az informatikai működtetésre, továbbá informatikai biztonsági technológiai, szervezeti-szervezési és módszertani követelményekre,

2. az egyéb jogi személyek nyilvántartásba vételére, az egyéb jogi személy nyilvántartása során a nyilvántartó szerv vagy a bíróság eljárására,

3. a jogi személyek nyilvántartásából biztosított nyilvántartási információ fajtáira, annak tartalmára – ideértve a kiemelt adatigénylők részére biztosított információt, illetve adatszolgáltatást, és az e-Justice portálon keresztül hozzáférhető információt – a nyilvántartási információ, illetve adatszolgáltatás igénylésének és kiadásának feltételeire, továbbá a fizetendő költségtérítésre, egyéb díjazásra,

4. az ingyenes nyilvántartási információ biztosítására,

5. a jogi személyek nyilvántartási portálján történő benyújtáshoz biztosított állami szolgáltatásra

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

1. valamennyi nyilvántartásban szereplő jogi személyre vonatkozóan a jogi személyek nyilvántartásának adattartalmát, valamint a társasági részesedést, üzletrészt terhelő, a nyilvántartásba bejegyezhető jogokat,

2. a kiemelt adatigénylőket, a 3. § 4. pont c) alpontja esetén a nyilvántartási információval kapcsolatos jogosultság bejelentésének és igazolásának módját,

3. a nyilvántartási információ biztosítására, illetve az adatszolgáltatásra kijelölt szervet

rendeletben határozza meg.

(3) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

1. a jogi személyek nyilvántartására, a nyilvántartási iratokra vonatkozó előírásokra, ezek nyilvántartásával összefüggő eljárásokra,

2. a nyilvántartási eljárásra, a nyilvántartási eljárás iránti kérelem, egyéb beadvány tartalmára, annak benyújtására, informatikai és formai ellenőrzésére, a bejegyzési eljárást megelőző online módon végezhető cselekményekre, az online alapításra,

3. az információs szolgálat és a bíróság automatikus intézkedéseire, annak feltételeire, valamint az automatikus ügyelőkészítésre,

4. a nyilvántartási eljárásban, valamint az automatikus bejegyzéseknél érvényesülő formai és tartalmi, nyilatkozati elemekre,

5. a létesítő okirat minták, iratminták alkalmazásának feltételeire, a létesítő okirat minták, iratminták tartalmi és formai követelményeire, kötelező alkalmazásának eseteire,

6. az automata által végzett jogi szempontú vizsgálat rendszerének jogi szakmai auditálására, az automatikus döntéshozatali eljárás alól kivont bejegyzési kérelmek meghatározására,

7. az automatikus döntéshozatali eljáráshoz kapcsolódó utóellenőrzésre kiválasztás szempontjaira, az utóellenőrzésre kijelölt ügyek legkisebb számára, valamint az utóellenőrzési napló adattartalmára,

8. az automatikus és a hivatalbóli bejegyzés informatikai, formai és tartalmi követelményeire, az értesítéshez csatolható mellékletekre, az automatikus és a hivatalbóli bejegyzés eljárási és ügyviteli cselekményeire,

9. az információs szolgálat működésére,

10. a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő megküldése során csatolandó űrlap formai és tartalmi elemeire, a beszámoló elektronikus úton történő megküldésével kapcsolatos eljárásra,

11. a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételére és költségtérítésére,

12. az EUID képzésére, külföldi szervezetek vagy egyéb szervezetek EUID-jának adatkezelésére, a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül továbbított adatszolgáltatásért fizetendő költségtérítésre, a fizetés módjára,

13. a székhelyhasználat székhelyszolgáltatással való biztosítása esetén a székhelyszolgáltatási tevékenység végzésére, a székhely biztosításának feltételeire, a székhely biztosítására kötött szerződés tartalmára,

14. a felügyelőbiztos és a vagyonrendező jogállására és tevékenységére, díjazására,

15. az e-közigazgatásért, az idegenrendészetért és menekültügyért, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben a természetes személyek nyilvántartását vezető szervtől történő adatigénylésre, és ezzel összefüggésben a természetes személyek nyilvántartását vezető szerv, valamint a bíróság közötti kapcsolattartásra,

16. az e-közigazgatásért felelős miniszterrel egyetértésben a cégjegyzési jogot is tanúsító elektronikus aláírás tanúsítványának kibocsátására és a tanúsítvány érvényességének felfüggesztésére, visszavonására

vonatkozó részletes szabályokat rendeletben határozza meg.

(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy

1. a jogi személyek nyilvántartásának résznyilvántartásait,

2. a bejegyzési kérelemhez csatolandó iratokat, valamint azokat az iratokat, amelyek a bejegyzési kérelem mellékleteként a jogi képviselő által benyújtásra nem kerülnek

rendeletben határozza meg.

154. § [Hatálybalépés]

Ez a törvény 2023. július 1. napján lép hatályba.

155. § [Jogharmonizációs záradék]

(1) Ez a törvény – végrehajtási rendeleteivel, valamint a Ptk.-val és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvénnyel együtt –

a) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény – végrehajtási rendeleteivel, valamint a Ptk.-val együtt – a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a törvény az európai részvénytársaság statútumának a munkavállalói részvételre vonatkozó kiegészítéséről szóló, 2001. október 8-i 2001/86/EK tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) A 10. §, a 13. §, a 14. §, a 17. §, a 45. §, a 66. §, a 71. §, a 93. § és a 141. § az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. július 11-i (EU) 2019/1151 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) Ez a törvény

a) az európai gazdasági egyesülésről szóló, 1985. július 25-i 2137/85/EGK tanácsi rendelet,

b) az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló, 2001. október 8-i 2157/2001/EK tanácsi rendelet,

c) az európai szövetkezet (SCE) statútumáról szóló, 2003. július 22-i 1435/2003/EK tanácsi rendelet,

d) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszerre vonatkozó műszaki leírásokkal és eljárásokkal kapcsolatos alkalmazási szabályairól, valamint az (EU) 2015/884 bizottsági végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 17-i (EU) 2020/2244 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

156. § [Hatályon kívül helyezés]

Hatályát veszti

a) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény,

b) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény.

Áder János s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi XCII. törvényhez

A nyilvántartási jegyzék általános adatkörei

1. a nyilvántartási szám,

2. a név (elnevezés),

3. a székhely,

4. a telephely,

5. a létesítő okirat kelte,

6. közhasznú minősítésre vonatkozó adatok,

7. a jogi személy célja vagy tevékenysége (gazdasági tevékenység esetén annak mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelölésével),

8. a vagyoni hozzájárulás mértéke (jegyzett tőke, alaptőke, meghatározott célra rendelt vagy egyébként a jogi személy rendelkezésére bocsátott vagyon),

9. a tagok (alapító, alapítói vagy tulajdonosi jogkör gyakorló) adatai,

10. ha a jogi személy tagja (tulajdonosa) a magyar állam, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv adatai,

11. az ügyvezetés típusa,

12. a vezető tisztségviselő adatai, a képviselet módja,

13. a jogi személy – 12. pontba nem tartozó – képviseletére jogosult adatai, a képviselet módja,

14. tulajdonosi ellenőrzést biztosító vagy egyéb ellenőrző szerv típusa és tagjainak az adatai,

15. a könyvvizsgáló adatai,

16. az adószám, közösségi adószám,

17. a statisztika számjel,

18. az 1., a 16., a 17. pontba nem tartozó egyéb azonosító szám,

19. a pénzforgalmi számlával összefüggő adatok,

20. az E-ügyintési törvény szerinti hivatalos elérhetőség, és egyéb elérhetőség,

21. a reorganizációs célú eljárás adatai,

22. a jogelőd vagy jogutód adatai,

23. a jogutód nélküli megszűnési eljárás adatai,

24. ha a jogi személy megszűntnek nyilvánítására büntetőügyben eljáró bíróság döntése alapján került sor, az erre vonatkozó adatok,

25. a jogi személy elleni végrehajtás adatai,

26. a jogi személy tagja vagyoni részesedésének lefoglalása, továbbá a jogi személy tagja vagyoni részesedésére vonatkozóan a büntetőeljárásban alkalmazott zár alá vétel esetén az erre vonatkozó adatok,

27. ha a jogi személy ellen olyan eljárás van folyamatban, amelyben büntetőjogi intézkedés alkalmazásának lehet helye, az erre vonatkozó adatok,

28. a jogi személlyel kapcsolatos egyes perek adatai,

29. a bejegyzés időpontja,

30. az adat változásának időpontja,

31. egyéb adat.

1

A törvényt az Országgyűlés a 2021. június 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2021. június 25.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére