2021. évi XCII. törvény indokolás

2026.01.01.

2021. évi XCII. törvény indokolás

a jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvényhez

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

1. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) a klasszikus polgári jogi jogviszonyok mellett a társasági jogot és a főbb magánjogi jogi személyeket is szabályozza. A korábbi Ptk. néhány mondatos rendelkezései helyett az új kódex kimunkálta a jogi személyek általános szabályait, illetve magába olvasztotta a polgári jogviszonyokban megjelenő, kiemelt jelentőségű jogi személy típusokra vonatkozó különös szabályokat is. Ennek alapján a Ptk. a gazdasági társaságok és a szövetkezetek mellett az egyesületeket és az alapítványokat is szabályozza.

A Ptk. jogi személyre vonatkozó általános rendelkezéseiből logikusan következik az egységes jogi személy nyilvántartás kívánalma. Ezt támasztja alá az is, hogy a legfontosabb garanciális szabályokat meghatározó általános rendelkezések szempontjából (a jogi személy alapítása, megszűnése, nyilvántartása, a jogi személy neve, székhelye, szervezete, képviselője stb.) a Ptk. nem tesz különbséget az egyes jogi személy típusok között. Az egységes magánjogi szemlélet önmagában is azt indokolja, hogy ez a nyilvántartás vonatkozásában is megvalósuljon.

A Ptk.-ban megjelenő egységes magánjogi szemlélet a nyilvántartás vonatkozásában is megvalósítható. Ezt támasztja alá az is, hogy több uniós országban jelenleg is egységesen tartják nyilván a cégeket és a civil szervezeteket (pl. Ausztria, Belgium, Dánia, Lengyelország).

A közös nyilvántartás főbb előnyei a következőkben foglalhatóak össze:

– egységes eljárási szabályok (egységesítés, kiszámíthatóság);

– gyors eljárás (kötött ügyintézési határidők, az automata útján történő bejegyzésnél pedig rövid alatt megtörténhet a bejegyzés);

– eltérő jogalkalmazási gyakorlat megszüntetése (egységes elbírálási szempontok);

– az állami nyilvántartások összekapcsolásával a nyilvántartásban szereplő adatok fokozottabb helytállóságának a biztosítása, tovább az ügyfelek számára további adminisztratív tehercsökkentés (a más állami nyilvántartásból átvehető adatokat nem kell a szervezetnek külön bejelentenie);

– az állami adatvagyonnal való hatékonyabb gazdálkodás.

Az egységes jogi személy nyilvántartás azonban a magánjogi jogi személyeken túlmutató jelentőségű. Míg (az ügyvédi irodák kivételével) a magánjogi jogi személyek bejegyzését, törlését, a jegyzék vezetését és jellemzően a törvényességi felügyeletét a törvényszék látja el, addig ezen a körön kívüli továbbá jogi személyek adatát is feltünteti a jogi személyek nyilvántartása. Utóbbi esetben a bejegyzési eljárást nem a bíróság folytatja le, hanem az egyéb jogi személyre irányadó anyagi jogi jogszabályban kijelölt szervezet (kamara, Kincstár stb.), azonban a bejegyzés eredményét, a bejegyzendő adatokat nem külön nyilvántartásba vezeti be, hanem ezen egységes nyilvántartásban kerül feltüntetésre.

2. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) hatálybalépése óta számos alkalommal került módosításra, a normaszöveg mára több kérdésben is nehezen áttekinthetővé vált. Ennek elsődleges oka, hogy a Ctv. megalkotásakor a cégeljárásban az elektronikus ügyintézés volt a kivételes eljárás, és a papír alapú ügyintézés volt az általánosnak tekinthető. Emiatt a törvény szövegezése, megoldásai a papír alapú ügyintézés gondolkodásmódját tükrözik, így az elmúlt évek Ctv.-t érintő törvénymódosításai nehezen voltak koherensen beépíthetőek a normaszövegbe. A Javaslat a bíróság által lefolytatandó nemperes eljárások szabályozása körében olyan nagy jelentőségű szemléletváltást vezet be, mind eljárásjogi, mind informatikai értelemben, amely már a hatályos törvény keretei közé semmiképp sem illeszthető.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) sok szempontból a cégjogi megoldásokból táplálkozik. Az elmúlt időszakban felerősödött az a jogalkalmazói kívánalom, hogy a civil nyilvántartásban szereplő szervezetek nyilvántartásba vétele, változásbejegyzése a cégekhez hasonló gördülékeny módon mehessen végbe. Ez jogalkotói oldalon a 2016-s nyilvántartási reform továbbfejlesztésének szükségességét vetette fel. A nyilvántartási eljárás kialakítása megfelelő továbblépést biztosít a Cnytv. szabályai szerint nyilvántartott szervezetek eljárásaiban is.

A Javaslat az elmúlt évek jelentős kódexalkotási technikájához igazodóan § címeket alkalmaz, amely a törvény áttekinthetőségét javítja. A Javaslatban egységesítésre kerültek a magánjogi nyilvántartási (korábbi cégjogi) fogalmak, továbbá ezek a fogalmak valamennyi jogi személy nyilvántartására értelmezhetőekké válnak. A cégekkel valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő, Cnytv.-ben nevesített szervezetekkel kapcsolatos, a törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokat a Javaslat egységesen nyilvántartási eljárásnak nevezi, és meghatározza azok közös, általános szabályait.

3. A jelenlegi bejegyzési (nyilvántartásba vételi) és változásbejegyzési, továbbá átalakulás, egyesülés és szétválás bejegyzési iránti eljárásokat egységesen bejegyzési eljárásként nevesíti, ezáltal a normaszövegben való hivatkozások is egyszerűbbé válnak.

Mindenképpen indokolt a bíróság szemléletén változtatni, annak érdekében, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás, illetve a létesítő okirat változásának bejegyzése a közhiteles nyilvántartás vezetése szempontjából érdemi jelentőséggel bíró elemekre terjedjen ki, és a tagok kompetenciájában maradjanak azok a kérdések, amelyeket a Ptk. diszpozitív szabályozása alapján a tagok privátautonómiája körében tartoznak. A bíróság ugyanis a magánjogi jogi személy (a Javaslat szűkebb szóhasználata alapján itt a szervezetek értendők) nyilvántartásba vételekor, illetve a létesítő okirata módosításának bejegyzésekor nem azt „engedélyezi”, hogy a tagok a létesítő okirat szerinti tartalommal alapítsanak jogi személyt, hanem azt vizsgálja, hogy a bejegyzéshez szükséges feltételen érvényesülést kívánó jogszabályi feltételek teljesülnek-e. E körben is utalni lehet arra, hogy a Ptk. 3:3. § (2) és (3) bekezdése alapján a Ptk. Harmadik könyvének általános szabályait minden magánjogi alapon létrejött jogalanyisággal felruházott szervezetre alkalmazni kell. A Javaslat e gondolat mentén vezeti be az automatikus döntéshozatalt a bejegyzési ügyek döntő hányadában.

4. Az automatikus bejegyzések terén a bírósági munka egyszerűbbé válására és az ügyteher csökkenésére tekintettel koncepcionális kérdés, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra a Javaslat nagyobb hangsúlyt fektessen. Figyelemmel arra, hogy az automatikus döntéshozatal bevezetése jelentős ügytehertől mentesíti a bíróságokat, a bíróságok ellenőrző funkciója a törvényességi felügyeleti eljárásokra irányítható.

A törvényességi felügyeleti eljárás fő célja a nyilvántartási jegyzék közhitelességének és koherenciájának erősítése akként, hogy a nyilvántartás a valóságnak megfelelő, naprakész nyilvántartás legyen. A nyilvántartás, a nyilvántartási jegyzék közhitelességének biztosítása érdekében az informatikai rendszer jelzése alapján is indulhat hivatalból törvényességi felügyeleti eljárás. Az automata által végzett bejegyzési eljáráshoz hasonlóan, azzal arányosan, cél a törvényességi felügyeleti eljárást illetően is az eljárás gyorsabbá tétele, az eljárási határidők rövidítése, az automata által végezhető ügyintézési cselekmények automatizálása.

Új, különleges törvényességi felügyeleti eljárások kerülnek bevezetésre (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőség hiánya miatt, törvényességi felügyeleti eljárás számviteli törvény szerinti beszámoló közzétételének elmulasztása esetén), illetve egyes meglévő különleges törvényességi felügyeleti eljárások részletesebben kerülnek szabályozásra (pl.: adószám törlésével érintett szervezet, a legfőbb szerv összehívása érdekében kezdeményezett törvényességi felügyeleti eljárás).

5. A cégek, valamint a civil szervezetek jogutód nélküli megszüntetési eljárásaira vonatkozó egységes szabályok kialakítására külön törvényben kerül sor. E törvény fogja tartalmazni a végelszámolásra és ezen szervezetek bíróság általi kényszereljárással történő megszüntetésére vonatkozó szabályokat is. A fizetésképtelenségi szabályok azonban továbbra is külön kezelendőek.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Alapvető rendelkezések

Az 1. §-hoz
[A törvény hatálya]

A Javaslat rögzíti azokat a főbb eljárástípusokat, és egyéb feladatokat, mely a törvény tárgyi hatályába tartoznak.

Annak érdekében, hogy a törvény első szakasza áttekintő tájékoztatást nyújtson a törvény által felölelt szabályozási kérdésekről, a Javaslat tárgyi hatályt meghatározó rendelkezést alkalmaz.

A Javaslat hatálya kettős. A Javaslat egyik része, amely meghatározza a jogi személyek nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket, tehát azokat a szabályokat, amelyek valamennyi, a nyilvántartásban szereplő jogi személyre, valamint magára a nyilvántartásra vonatkoznak. E szabályok hatóköre, kivéve, ha a Javaslat szóhasználata alapján a szabály szűkebb alanyi körre vonatkozik, a jogi személyek nyilvántartásában szereplő valamennyi jogi személyre kiterjed. Ezeket a szabályokat tartalmazza az I. fejezet.

A nyilvántartási eljárás jelentős részben a cégeknek, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetekre vonatkozó bírósági nemperes eljárás szabályait jelenti. Az egyéb jogi személyek esetében is értelmezhető azonban szűk körben a nyilvántartási eljárás.

A 2. §-hoz
[A jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalanyok]

A Javaslat felsorolja azokat a jogi személy típusokat, amelyek adatait a jogi személyek nyilvántartása tartalmazza.

A Javaslat megtartja a „cég” gyűjtőfogalmat, azonban a Ctv.-től eltérően nem kíván tartalmi fogalomalkotást végezni. Ennek oka, hogy a cégek körébe eső jogalanyok köre nem tekinthető egységesnek, így a Ctv. azon kitétele, hogy cég az a jogalany, amely üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre, nem igaz a cégformák egy részére.

A Javaslat hiányt pótló módon immár a törvényi rendelkezések körében sorolja fel a cégformákat.

A közös vállalat, a vállalat cégforma kivezetésre kerül cégnyilvántartásból. A hatályos nyilvántartási jegyzék adatai alapján másfél tucat működő (a nyilvántartási jegyzék adatai alapján működőnek tűnő) céget jelent e két cégforma. Az állami vállalatokról szóló 1997. évi VI. törvény 42. § (1) bekezdés b) pontja alapján a vállalat megszűnik, ha gazdasági társasággá vagy szövetkezetté alakul.

Közös vállalat esetében kiemelhető, hogy a régi Ptk. (1959. évi IV. törvény), továbbá az 1997-es társasági törvény (a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény) is rögzítette, hogy jogi személyiségű gazdasági társaság: a közös vállalat, a korlátolt felelősségű társaság és a részvénytársaság, továbbá, hogy a gazdasági társaság átalakulással is megszűnhet. Az 1997-es társasági törvény nem tartalmazott korlátozást a közös vállalat tekintetében, így a közös vállalat más társasági formává alakulhatott. A 2006-os társasági törvény 333. § (7) bekezdése kimondta, hogy a „törvény hatálybalépése után új közös vállalat nem alapítható. Az e törvény hatálybalépése napján a cégnyilvántartásba bejegyzett, vagy bejegyzés alatt álló közös vállalat a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvénynek a 2006. június 30-án hatályos rendelkezései szerint működhet tovább.”

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 9. § (5) bekezdése a régi Ptk.-ból kivezetésre került jogi személy formák esetében kimondta az újonnan alapítás tilalmát, a közös vállalat tekintetében pedig a 2006-os társasági törvény hivatkozott rendelkezésére mutat. Mindebből következően a hatályos, illetve már hatályban nem lévő, de alkalmazandó előírások alapján nincs akadálya, hogy eme néhány cég a nyilvántartásban maradó gazdasági társasági cégformává (esetleg a vállalat szövetkezetté) alakuljon át vagy gazdasági társasággal egyesüljön. Annak sincs törvényi akadálya, hogy az érintett cégek jogutód nélküli megszűnésükről rendelkezzenek. Az átmeneti rendelkezések kapcsolódnak e változáshoz.

A Javaslat átemeli a Cnytv. 4. §-ában meghatározott szervezeti formákat is, továbbá megtartja rájuk gyűjtőfogalomként a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet fogalmat is. Kiemelhető, hogy a cégek mellett ezek a szervezetek bejegyzési eljárását, törvényességi felügyeletét látja el a törvényszék egységesített eljárással. E jogalanyokra gyűjtőfogalomként szervezet fogalommal utal a Javaslat.

A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet fogalma alá tartozó szervezetek köre a jövőben bővülhet, figyelemmel a felsorolás utolsó, általános megfogalmazására. Kiemelhető, hogy a jövőben a társasházakat is a törvényszékek tartják nyilván a jogi személyek nyilvántartásában. A jövőben a társasház is jogi személlyé válik.

Egyéb jogi személynek nevezi a Javaslat azokat a jogi személyeket, amelyek adatai a nyilvántartásban szerepelnek, azonban kívül esnek a cégek, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek körén.

A 3. §-hoz
[Általános értelmező rendelkezések]

A § a Javaslatban használt fogalmakat egy bekezdésben rögzíti, és egyben ezzel tisztázza is.

A § nem rövid elnevezés bevezetésével, hanem értelmező rendelkezés segítségével rögzíti a Javaslatban használt jogi személy, egyéb jogi személy és szervezet fogalmakat. Szervezet gyűjtőfogalom alá tartoznak a jövőben a cégek és a civil nyilvántartásban szereplő jogalanyok, valamint a társasház. Az egyéb jogi személyek kategóriája azokat a jogalanyokat fedi le, akik bejegyzési eljárását nem a bíróság folytatja le, vagyis nem a bíróság dönt a bejegyzésükről. Ezen egyéb jogi személyek esetében jellemzően van ún. nyilvántartó szerv, amely a bejegyzést megalapozó határozatot meghozza. Ha azonban törvény rendelkezik e jogi személy létrejöttéről, ilyen nyilvántartó szervről nem beszélhetünk, azonban ezen jogi személyek adatait is rögzíteni kell a jogi személyek nyilvántartásában.

Fontos még kiemelni a kiemelt adatigénylő fogalmát. E fogalom a Ctv. szerinti közfeladatot ellátó szervek fogalmára épül, azonban annál szélesebb értelmezési tartományt fed le. A Ctv. szerinti közfeladatot ellátó szervek is nyilvános cégadathoz jutnak hozzá, azonban adatmegismerésük könnyített. A Javaslat kormányrendeleti szintre utalja az adatvagyon hasznosításának részletszabályait. Ennek keretében kerülhet szabályozásra az a feltételrendszer, amelynek esetén egyes szervek, hatóságok, egyéb személyek könnyített módon juthatnak nyilvántartási adathoz, irathoz. E feltételrendszer kiemelt szempontja a közfeladat ellátása, azonban nem az egyetlen szempontja. A Javaslat ezért a kiemelt adatigénylő fogalmát határozza meg. A közfeladatot ellátó szervek Ctv.-beli felsorolását – bővített alanyi körrel – a Javaslat változatlanul fenntartja. E felsorolásnak azért van jelentősége, mert ezen kiemelt adatigénylők a Javaslat rendelkezése alapján jogosultak nyilvános és nem nyilvános adat és irat megismerésére is. A Kormány rendeletében megjelölt további kiemelt adatigénylők nem nyilvános adat, illetve irat megismerésére csak akkor lesznek jogosultak, ha a megismerés lehetőségét számukra törvény biztosítja. A Javaslat végül megjeleníti azon személyi kört is, akik törvény rendelkezése alapján a kiemelt adatigénylőket megillető adat-, illetve iratmegismerésre jogosultak.

Jelezhető, hogy e § mellett a Javaslat I. Fejezete számos értelmező rendelkezésnek (is) minősülő rendelkezést tartalmaz.

A 4. §-hoz
[Nyilvántartási eljárás]

A Javaslat gyűjtőfogalomként vezeti be nyilvántartási eljárás fogalmát. A Javaslat nyilvántartási eljárásnak hív minden olyan nemperes ügyet vagy intézkedést, amelyet a nyilvántartó bíróság a nyilvántartott jogi személlyel kapcsolatosan folytat le.

A Javaslat differenciálja a nyilvántartási eljárásként értelmezhető nemperes eljárásokat a szervezetek (cégek, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek) esetében és az egyéb jogi személyek esetében. Utóbbi igen szűk körű. A Javaslat kivételes esetben az egyéb jogi személlyel kapcsolatosan a bíróságnak nemperes eljárás lefolytatását vagy intézkedés meghozatalát írja elő. Ennek példája az automatikus bejegyzésekkel összefüggő eljárások. Az automatikus bejegyzésekkel más bíróságtól, hatóságtól származó adatok kerülnek a jogi személyek nyilvántartásában átvezetésre, amely bejegyzés során a nyilvántartó bíróság bejegyző aktusa automatizált. Kiemelhető, hogy az automatikus bejegyzés során a bejegyzés tartalmát bejegyzés előtt a nyilvántartó bíróság törvényességi ellenőrzésnek nem veti alá, kizárólag az értesítésben és a nyilvántartásban szereplő adatok egyezőségét ellenőrzi le. Mivel ebben az esetben a nyilvántartó bíróság (még ha automata által is) intézkedik a bejegyzésről, az automatikus bejegyzés hibája esetén, az azzal kapcsolatos eljárást a nyilvántartó bíróság folytatja le akkor is, ha a hibás automatikus bejegyzés az egyéb jogi személy adatát érinti.

Az 5. §-hoz
[A jogi személyek nyilvántartása, a nyilvántartási jegyzék, a nyilvántartási adat, a nyilvántartási irat, az elektronikus irattár]

A Javaslat bevezeti a jogi személyek nyilvántartása, a nyilvántartási jegyzék, a nyilvántartási irat fogalmát. A jogi személyek nyilvántartása a cégnyilvántartás, a nyilvántartási jegyzék a cégjegyzék fogalmának érdemben, gyakorlati megközelítésben megfelel. A nyilvántartási jegyzék jelenti a teljes adatbázist, vagyis valamennyi bejegyzett (élő és törölt szervezetet és annak adatait tartalmazó nyilvántartást), és jelentheti a konkrét szervezet nyilvántartási jegyzékét, vagyis a szervezet adatait tartalmazó nyilvántartási adattartalmat is egyben.

A nyilvántartási jegyzék a szervezet adatairól vezetett elektronikus nyilvántartás.

A jogi személyek nyilvántartása a nyilvántartási jegyzéket, továbbá a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat igazolására szolgáló mellékletek együttesét jelenti. A Javaslat elhagyja a közérdekből és a forgalom biztonsága és a hitelezői érdekek védelme érdekében törvényi kötelezettségre tekintettel benyújtandó további okiratokra való utalást. Ennek oka az, hogy az elmúlt években ezen további iratok (így a 2006-os társasági törvény szerinti fizetőképességi nyilatkozat, a számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezése a bíróságon) kivezetésre kerültek, így e hatályos törvényi rendelkezés mögött sincs valós tartalom már. A Javaslat értelmében a számviteli beszámolót formálisan a nyilvántartási portálon nyújtják be a szervezetek és esetlegesen kötelezett más jogi személyek, azonban azok közzétételére nem bírósági honlapon kerül sor, ezért az nem tekinthető nyilvántartási iratnak. A Javaslat értelmében nyilvántartási iratnak elsődlegesen a szervezet bejegyzéséhez, a szervezet adatai változásához, egyéb változásbejegyzési kérelméhez benyújtott iratok minősülnek. Más nyilvántartási eljárás iratai, valamint a bejegyzési eljárásban keletkezett egyéb iratok – például a bűnügyi nyilvántartó hatóságtól érkező értesítés – nem tartoznak nyilvántartási irat fogalma alá. Nyilvántartási irat fogalma alá kerülnek a jövőben az automatikus bejegyzés iratai is, vagyis maga az értesítés és az esetlegesen csatolt irat (határozat stb.). Ennek oka az, hogy ezekben az esetekben az értesítésben megadott adatokat a bírósági informatikai rendszer – a megadott adatok formai ellenőrzését leszámítva – az értesítés alapján jegyzi be a nyilvántartási jegyzékbe, vagyis tág értelemben véve ezekben az esetekben is kérelemre történik a bejegyzés.

Kiemelhető e körben, hogy a Javaslat jelentős mértékben átalakítja a bejegyzési eljárás körében a bejegyzéshez szükséges iratokkal kapcsolatos szabályozást. Az automatikus döntéshozatal egyik garanciális alappillére, hogy a kérelem törvényességi szempontú vizsgálata megoszlik a bíróság és az eljáró jogi képviselő között. A jogi képviselő vizsgálati körébe esik annak megítélése, hogy az adott kérelem a rendelkezésre álló iratok alapján jogszerűen benyújtható a bírósághoz. A bírósághoz ezért esetlegesen már csak a legfontosabb iratok kerülnek majd benyújtásra – ezek a nyilvántartási iratok –, vagyis a bejegyzési eljárásoknál a jövőben (ismét) lesznek olyan iratok, amelyeket a bíróság közvetlenül nem vizsgál, hanem azokat a jogi képviselő őrzi, és a kérelmen nyilatkozik azok megfelelőségéről. Ezen eseteket és iratokat végrehajtási rendelet fogja meghatározni.

A Javaslat változatlanul fenntartja azt a magánjogi szabályozási elvet, hogy a jogi személyt és adatait a nyilvántartási jegyzékben kell nyilvántartani. Ezen szabály azonban a jogi személyek nyilvántartásának létrehozásával nyeri el tényleges érvényesülését. A nyilvántartási jegyzék adattartalma részben a Javaslat mellékletében, részben végrehajtási rendeletben kerül elhelyezésre.

A Javaslat csupán utal arra, hogy a szervezet nyilvántartási jegyzékének adatai és nyilvántartási iratai az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén is nyilvántarthatóak; a részletszabályok azonban a jövőben végrehajtási rendeletbe kerülnek. A másolat, kivonat, bizonyítvány kiadásakor az Európai Unió bármely hivatalos nyelvén kérhető a nyilvántartási jegyzék adata (rovata) megnevezésének megjelenítése.

A Javaslat törvényi szintre emeli az elektronikus irattár fogalmát. Elektronikus irattár jelenti valamennyi nyilvántartási eljárás iratát. A jövőben tehát az irat megismerésére jogosultak nemcsak a bejegyzési ügyek iratait tudják majd elektronikusan megtekinteni, hanem más nyilvántartási eljárás iratait is. Ez azt jelenti, hogy például a törvényességi felügyeleti eljárás iratai megismeréséhez nem kell az azt lefolytató bíróságra a betekintőnek elmennie, hanem az elektronikus úton is megismerhető lesz.

A 6. §-hoz
[Nyilvántartási adat nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése, törlése]

A Javaslat általános igényű szabállyal kívánja megjeleníteni, hogy a nyilvántartási jegyzékbe milyen módokon kerülhet bejegyzésre adat. Így egy helyre gyűjti össze azokat a bejegyzési típusokat, amelyek felmerülhetnek.

A nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzés elsődlegesen a szervezet kérelmére történik, hiszen a szervezet nyilvántartási jegyzéke a szervezet adatairól vezetett nyilvántartás. A Javaslat rendelkezik a kötelező bejegyzésről, a bejegyzési kérelem, a változásbejegyzési kérelem benyújtásának határidejéről, továbbá arról, hogy ha a bíróság elutasítja az adat változásának bejegyzését, és az adat feltüntetése kötelező, a bejelentési kötelezettség továbbra is terheli a szervezetet.

Az egyéb jogi személy esetében az erre külön jogszabályban kijelölt nyilvántartó szerv jogosult a bejegyzéshez szükséges határozat meghozatalára, és e (egyéb) jogi személy adatainak bejegyzésére. Ha ilyen nyilvántartó szerv nem értelmezhető az egyéb jogi személy vonatkozásában, akkor a bíróság rögzíti az egyéb jogi személy adatait a nyilvántartásban. Az automatikus bejegyzéssel, más állami nyilvántartásból, más bíróságtól átvett adatokat az egyéb jogi személy nyilvántartási jegyzékében a bírósági informatikai rendszer jegyzi be.

A bejegyzések kis részében a bíróság hivatalból jár el. Erre általában akkor van szükség, ha a nyilvántartási jegyzék közhitelessége azt indokolja (törvényességi felügyeleti eljárásban), vagy ha az adat bejegyzését a jogszabály a bíróságra telepíti (végelszámolás esetén a névhez kapcsolódóan a végelszámolásra utaló toldat bejegyzése vagy törlése, EUID-val rendelkező cégekkel összefüggő egyes bejegyzések).

A nyilvántartási jegyzék adatainak egy része hitelezővédelmi, illetve közérdekvédelmi funkciót lát el. Ezen adatok általában kedvezőtlenek a jogi személyre nézve (végrehajtás, büntetőjogi intézkedés stb.), így ezek bejegyzésére nem a jogi személy kérelmére kerül sor, hanem az illetékes bíróság, hatóság, egyéb szerv (szervezet) (együttesen: bejelentő szervek) értesítése alapján. Ezen bejegyzések kezelését (bejegyzését, törlését) már a jelenlegi cégbírósági informatikai rendszerben is automata végzi. A bejelentő szervek elektronikus űrlapon (értesítésben) küldik meg a (cég)bíróság (automatája) számára a bejegyzendő vagy törlendő adatokat, szükség szerint csatolva a bejegyzés vagy törlés alapjául szolgáló iratot is. Automatikus intézkedéssel történik a bejegyzés akkor is, amikor a jogi személy adatában bekövetkezett változást az informatikai rendszer átvezeti olyan más jogi személy adataiban is, amely jogi személy nyilvántartási jegyzéke tartalmazza az adatváltozással érintett jogi személy adatait is; mert abban tag, vezető tisztségviselő, könyvvizsgáló stb.

Fontos kiemelni azt, hogy a Javaslat az általa bevezetett fogalmakat következetesen használja, tehát az automatikus bejegyzés, az automatikus adatátvezetés nem azonos eljárási fogalmakat jelentenek, bár mindkét esetben emberi közreműködés nélkül történik meg a bejegyzés. Ezektől is elkülönülő eset a hivatalbóli bejegyzés, valamint az automatikus döntéshozatallal történő bejegyzés, és a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés.

A 7. §-hoz
[A nyilvántartó bíróság, a nyilvántartó szerv, a perbíróság, az információs szolgálat]

A Javaslat nem változtat azon, hogy a nyilvántartás vezetése, a nyilvántartásba vételi, a változásbejegyzési kérelmek (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás iránti kérelmet is) elbírálása, a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása, a törvényben szabályozott egyéb ügyek a törvényszék mint nyilvántartó bíróság hatáskörébe tartoznak. A szervezet megszűnésével összefüggő eljárások – kivéve a fizetésképtelenségi eljárásokat – külön törvényben kerülnek szabályozásra. Az egyéb jogi személyek körében, ahol a nyilvántartással kapcsolatos eljárások lefolytatását jogszabályban kijelölt szerv végzi, e jogi személyek nyilvántartása tekintetében a bíróság a nyilvántartásnak a kezelője.

A Javaslat szerinti megoldásban a nyilvántartói bírósági munka súlypontja a rutin bejegyzési és változásbejegyzési ügyekről az egyéb ügyekre, elsődlegesen a törvényességi felügyeltre helyeződik át. A rutin ügyeket a jövőben automaták végzik. Azokban a bejegyzési ügyekben, egyéb eljárásokban, ahol az érdemi határozatot nem automata hozza, fontos szabályozási cél, hogy a bírósági joggyakorlat egységessé váljon.

A bíróság feladatainak tételes felsorolását a Javaslat nem tartalmazza, mert az valós normatív tartalommal nem bír, és felesleges a törvényben megjelenő feladatokat tételesen megjeleníteni.

Az egyéb jogi személyek esetében nem a bíróság látja el a bejegyzéshez szükséges határozathozatali (engedélyezési) eljárást, hanem külön jogszabályban, törvényben meghatározott szervezet. Ilyen például a területi kamara az ügyvédi iroda tekintetében. E szerveket a Javaslat nyilvántartó szervnek nevezi. Ezekben az esetekben a bíróság semmilyen módon nem vesz részt az eljárásban, a nyilvántartásba vételt, a kérelemre történő adatváltozást, vagy akár e jogi személy törlését nem engedélyezi, nem bírálja felül. Lesznek ugyanakkor olyan egyéb jogi személyek is, amelyek adatait a jogi személyek nyilvántartása feltünteti, azonban velük kapcsolatban nyilvántartó szerv nem értelmezhető. Ezekben az esetekben a jogi személy megadja az adatait a nyilvántartási portál erre a célra szolgáló felületén (részén), és a bíróság az adatok formális ellenőrzése után azokat bejegyzéssel rögzíti a nyilvántartásban. Kiemelhető, hogy a bíróság ebben az esetben sem folytat le törvényességi szempontú vizsgálatot, kizárólag az adatok más állami nyilvántartással való egyezőségét vizsgálja, és azt, hogy az adat bejegyzését abszolút kizáró ok nem merül fel. Ilyen lehet a büntetőjogi okból fennálló akadály.

Annak érdekében, hogy a bíróságot mint nyilvántartó bíróságot a szövegezésben egyértelműen meg lehessen különböztetni a perben eljáró bíróságtól, a Javaslat bevezeti a perbíróság fogalmat.

Az információs szolgálat (jelenlegi Céginformációs Szolgálat) szerepe a nyilvántartási eljárásban jelentős mértékben felértékelődik a jövőben. E minisztériumi szervezeti egység működteti, biztosítja a nyilvántartási eljáráshoz szükséges elektronikus ügyintézést támogató rendszereket, továbbá a jövőben is ellátja a bejegyzési kérelmek befogadhatóságára vonatkozó informatikai és formai vizsgálatot, adategyeztetési feladatot. A nyilvántartási információ biztosításának új és részletes szabályait kormányrendelet fogja a jövőben rögzíteni.

A 8. §-hoz
[A jogi személyek nyilvántartási portálja, a bírósági informatikai rendszer]

A Javaslat a nyilvántartásra vonatkozó alapvető rendelkezések között megjeleníti a nyilvántartási portált és a bírósági informatikai rendszert is. A bírósági informatikai rendszer nem újonnan kerül kialakításra, hiszen már a cégbejegyzésről és a nyilvántartási jegyzékről szóló 13/1989. (XII. 16.) IM rendelet számítógépes nyilvántartás vezetésének lehetőségéről rendelkezik, és az informatikai fejlesztések meg is indultak minden bíróságon. Ezen bírósági informatikai rendszer az elmúlt több mint harminc év során folyamatosan fejlesztésre került, és mára egy komplex informatikai rendszernek tekinthető, amely biztosítja a bírósági ügyintézést, a kapcsolattartást más érintett szervezetekkel (például állami adó- és vámhatóság, KSH), továbbá számos automatikus bírósági intézkedést is „átvállalt” az évek során (automatikus bejegyzések, adatátvezetések), és további feladatokat is ellát. A Cnytv. szerinti nyilvántartó bíróság ügyviteli és ügykezelési rendszere is fejlesztésre került az elmúlt időszakban. A bírósági informatikai rendszer a jogi személyek nyilvántartásának kialakításával megújításra kerül.

Új elemként jelenik meg a jogi személyek nyilvántartási portálja, amely egy komplex feladatot ellátó szakrendszerként kerül kialakításra. A nyilvántartási portál létrehozásának elsődleges célja a Ctv.-ben szabályozott email alapú kapcsolattartás felváltása egy, az E-ügyintézési törvény rendelkezésének megfelelő, önállóan működtethető ügyintézési felülettel. Az internetes felület kialakítása számos további előnnyel is jár. Így különösen segítséget nyújt a kérelmek összeállításában, az eljárásokra vagy szolgáltatásokra vonatkozó általános tájékoztatás nyújtásában.

A 9. §-hoz
[A nyilvántartási eljárás működtetési költségeinek biztosítása]

A Javaslat változatlan tartalommal tartja fenn a Ctv. hatályos rendelkezését, azon csak a Javaslat szerinti új szóhasználatból következő pontosításokat vezeti át.

A közhitelesség, a nyilvánosság, a Cégközlöny

A 10. §-hoz
[A jogi személyek nyilvántartásának közhitelessége]

A társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv nem tartalmaz előírást a tekintetben, hogy a tagállami cégnyilvántartásnak milyen módon kell működnie. Az európai modellek egy részében regisztrációs, bejelentési elv szerint működik a cégnyilvántartás, az európai modellek egy része a cégnyilvántartásba való bejegyzés előtt állami (hatósági, bírósági, kamarai) ellenőrzést ír elő. A magyar hatályos rendszer a bejegyzési kérelmek törvényességi szempontú vizsgálatát helyezte előtérbe. Ezen egy rövid ideig az egyszerűsített cégeljárás vert éket, amikor a bejegyzéshez minimális okirat vizsgálatot írt elő.

A Javaslat szerinti bejegyzési eljárásban a bíróságnak a benyújtott nyilvántartási iratok törvényességi szempontú vizsgálata a nyilvántartás vezetéséhez szorosan kapcsolódó elemek vizsgálatára korlátozódik, továbbá az automatikus döntéshozatali eljárásban a létesítő okirat rendelkezéseinek közvetlen vizsgálata nem is történik meg; a bíróság a kérelem és a jogi képviselőnek a nyilvántartási iratokra vonatkozó nyilatkozata alapján hozza meg a döntést.

Megfelelve az irányelv szövegének is, a Javaslat továbbra is kimondja az immár kibővült nyilvántartás közhitelességét. A közhitelesség szabályait a Ptk. rendelkezésével együtt kell értelmezni, ezért a Javaslatban nem szerepelnek azok a garanciális szabályok, amelyeket a Ptk. tartalmaz. A nyilvántartási jegyzék tekintetében a Javaslat biztosítja azt a jogi szabályozást, hogy az abban foglalt adatok megegyeznek a szervezet kérelmében (a kérelem kitöltött nyomtatványában) meghatározott adatokkal, és hogy az adatokat a bíróság törvényességi (vagyis jogi) és adathelyességi vizsgálat (vagyis más állami nyilvántartásból való adatigénylés) után jegyezte be. A nyilvántartási irat tekintetében pedig a jogi képviselő eljárása, és a döntéshozó személy általi elbíráláskor a részletes bírósági vizsgálat, továbbá az utóellenőrzés jogintézménye biztosítja a nyilvántartási iratok – nyilvántartási adatokkal való – egyezőségét. A Javaslat fenntartja, hogy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat valóságával szemben van helye ellenbizonyításnak. A nyilvántartási jegyzék közhitelességéhez a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adatban bízva, ellenérték fejében jogot szerző fel jóhiszeműségének vélelmét köti a Javaslat.

A Javaslat pontosított tartalommal tartja fenn azokat a rendelkezéseket, amelyek az 2017/1132/EU irányelv, illetve az (EU) 2017/1132 irányelvnek a digitális eszközök és folyamatok társasági jog terén történő használata tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. július 11-i (EU) 2019/1151 európai parlamenti és tanács irányelv (a továbbiakban: digitális irányelv) átültetését szolgálják. A digitális irányelv tartalmazza a bejegyzett és a Cégközlönyben megjelent, valamint a nyilvántartási iratokban megjelenő adat eltérésére vonatkozó szabályt. A bejegyzett és a Cégközlönyben megjelenő adateltérés jelentősége egyre kisebb, hiszen az elektronikus eljárásokban egyre kisebb az esélye annak, hogy az elektronikus eljárásban bejegyzett, és elektronikus úton megjelenésre (korábbi szabályozásban közzétételre) továbbított adat egymástól eltérjen. A digitális irányelv új elemként mondja ki, hogy eltérés esetén a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat az irányadó; ezt a Javaslat is rögzíti.

Figyelemmel arra, hogy ezen irányelvi eredetű szabályok összeegyeztethetőek valamennyi, a jogi személyek nyilvántartásában szereplő jogalany szabályozási elveivel, a közhitelesség szabályai valamennyi nyilvántartott jogalany tekintetében érvényesülnek.

A 11. §-hoz
[A jogi személyek nyilvántartásának nyilvánossága]

A Javaslat a nyilvántartás nyilvánossága körében jelentős változtatásokat vezet be. Az elektronikus kommunikáció egyre szélesebb körű elterjedésével, illetve az interneten elérhető adatok egyszerű megismerhetőségével az elmúlt évek egyre fontosabb kérdésévé vált a személyes adatok védelme. A hatályos Ctv. a cégre vonatkozó adatok és iratok szinte korlátlan megismerhetőségét biztosítja. Nem lehet azonban eltekintetni attól, hogy a 2006-ban rendelkezésre álló eszközök egy adott irat vagy adat megismerésére mások voltak, mint jelenleg, másrészt az elmúlt években az adatvédelem területén is jelentős szigorítások történtek.

A Javaslat immár a szükséges és indokolt mértékre korlátozza a nyilvánosság körét. A törvény a jövőben bővíti a nem nyilvános iratok és eljárások körét, továbbá a nyilvántartási jegyzék adattartalmát sem teszi bárki számára teljes mértékben megismerhetővé. A bejegyzési eljárás tekintetében kiemelhető, hogy a nyilvántartási jegyzékben nyilvántartott természetes személyek adatai közül csak a személy nevét, születési idejét és anyja nevét ismerheti meg majd bárki. Ha a természetes személy adatait törlik a nyilvántartásból, mert már nem vesz részt a szervezet működésében, vagy a szervezetet egyébként törlik a nyilvántartási jegyzékből, a törölt természetes személy adatai a törlés után tíz évvel már minden adatra kiterjedően nem nyilvános adattá válnak. A törlés után azonban tíz évig még úgy ismerhető meg az adat, mint a hatályossága esetén (tehát nyilvános adat ekkor is a természetes személy neve, születési ideje és az anyja neve). A bejegyzési kérelem formanyomtatványa nem lesz nyilvános irat, továbbá a visszautasított és elutasított kérelmek, valamint a megszüntetett bejegyzési eljárásban benyújtott kérelem mellékletei (nyilvántartási iratai) sem lesznek nyilvánosak.

A jövőben főszabályként nem lesznek nyilvánosak a törvényességi felügyeleti eljárás iratai sem. Ez alól a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek törvényességi felügyeleti eljárásainak egy része képez majd kivételt. A kivétel oka, hogy ebbe a körbe számos olyan szervezet tartozik, melynek működését közérdeklődés, fokozottabb figyelem kíséri (szakszervezetek, szövetségek, vagyonkezelő alapítványok, a Javaslat hatálya alá tartozó vallási közösségek). A civil szféra transzparens, átlátható működését, a jogkövető magatartást elősegíti, ha az alappal megindult törvényességi felügyeleti eljárás iratai a nyilvánosság számára továbbra is hozzáférhetővé válnak. Az iratbetekintésre a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 50. alcímében foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a szervezet vezető tisztségviselőjét, tagját, felügyelőbizottsági tagját, továbbá az egyes jogi személy típushoz szorosan kapcsolódó, a Javaslatban felsorolt személyeket minden esetben megilleti az irat-betekintési jog. Ezen személyek a Pp. fogalmai szerint nem tekinthetőek feleknek (így betekintési joguk a Pp. alapján automatikusan nem biztosított), azonban a jogi személyek jogában kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy ezen személyek minél egyszerűbben hozzájussanak a szervezettel kapcsolatos információkhoz. Erre tekintettel rendelkezik irat-betekintési jogukról a Javaslat.

A 12. §-hoz
[A nyilvántartási adatok nyilvánosságának korlátai]

A Javaslat a nyilvántartási jegyzék adatai és a nyilvántartási iratok nyilvánosságának korlátait részletesebben is szabályozza. Az adatok a jövőben nem lesznek korlátlan mértékben nyilvánosak. Ugyanakkor a forgalom biztonsága, a piaci szereplők átláthatósága azt kívánja meg, hogy akinek jogi érdeke fűződik a nyilvános adatokon túl is a nyilvántartási jegyzékben nyilvántartott adat megismerésére, az lehetőség szerint garanciák beépítésével azokat megismerhesse.

A nyilvántartási jegyzékben feltüntetésre kerülő természetes személyeknek tudniuk kell, hogy adataikat a nyilvántartási jegyzék mint állami nyilvántartás nyilvántartja, és azok harmadik személyek számára is megismerhetőek lehetnek. A megismerhetőséghez fűződő érdek azonban a természetes személynek a nyilvántartási jegyzékből való törlését követően egyre kevésbé áll fenn, a Javaslat értelmében tíz év után elenyészik. A természetes személy nyilvántartási jegyzékből való törlését követő tíz év után a nyilvántartási jegyzékből már sem neve, sem születési ideje, sem az anyja neve nem lesz megismerhető. A természetes személy törlésére egyrészt sor kerül, ha a szervezet működésében már nem vesz részt, vagy ha a szervezetet törlik a nyilvántartási jegyzékből. A nyilvántartási iratok tekintetében ezt a minősítést nem lehet elvégezni, így a tíz évvel korábbi nyilvántartási iratokból a természetes személy valamely adata továbbra is megállapítható marad.

A Javaslat értelmében a szervezet tagja és a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett személy (vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag stb.) a nem nyilvános nyilvántartási adat megismerésére jogosult. Egyéb személyeket sem zár ki a Javaslat a nem nyilvános adat megismeréséből, azonban többletkövetelményt társít hozzá. Az információt kérőnek egyértelműen azonosítania kell magát, és a megismerés célját meg kell jelölnie.

A törvény garanciális szabályként mondja ki, hogy a rendelkezésben felsorolt kiemelt adatigénylők nem nyilvános adat megismerésére is jogosultak, vagyis számukra a nyilvántartási adat megismerésére a Javaslat maga ad felhatalmazást. A külön kormányrendeletben felsorolt, kiemelt adatigénylőnek minősülő személy vagy szerv esetében a Javaslat annyit említ, hogy a nem nyilvános adat megismerésére vonatkozó jogukat törvénynek kell biztosítania.

A nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett belföldi természetes személyek lakcímének megismerését a fentiekben nem említett személyek a nyilvántartási jegyzékből információként nem igényelhetik. A lakcímet a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásból lehet igényelni.

A 13. §-hoz
[A nyilvántartási iratok nyilvánosságának korlátai]

A Javaslat a nyilvántartási iratok megismerhetősége tekintetében is speciális rendelkezést tartalmaz. Fontos emlékeztetni arra, hogy a nyilvántartási irat továbbra is csak a bejegyzési eljárásban benyújtott irat, vagyis egyéb nyilvántartási eljárás (például törvényességi felügyeleti eljárás) iratai nem minősülnek nyilvántartási iratnak.

A jövőben a bejegyzési kérelem nyomtatványa nem nyilvános nyilvántartási irattá válik, hiszen abban olyan adatok is szerepelnek, amelyek nyilvántartott, de nem nyilvános adatok. Nem válik nyilvánossá a visszautasított vagy elutasított bejegyzési kérelem, a megszüntetett bejegyzési eljárásban benyújtott kérelem sem. A nyomtatvány egyáltalán nem nyilvános irat, így az utóbbi esetekben a Javaslatnak csak a kérelem mellékleteiről kell rendelkeznie. A rendelkezés indoka, hogy ezeknek a kérelmeknek a megismeréséhez a forgalom biztonsága szempontjából érdek nem fűződik, hiszen bejegyzés a nyilvántartási jegyzékbe nem történik.

Fontos újítása a Javaslatnak, hogy a bíróság a jövőben egyedi ügyekben – akár kérelemre, akár hivatalból – dönthet a nyilvántartási irat nem nyilvános kezeléséről, vagyis arról, hogy az irat csak akkor ismerhető meg, ha arra a nem nyilvános iratra vonatkozó rendelkezés alapján egyébként mód van. A nyilvántartási irat kérelemre történő nem nyilvános kezelésének elrendelésére irányuló eljárási szabályokat a bejegyzési eljárás szabályai között részletezi a Javaslat. A szervezet létesítő okirata és annak módosítása nem kezelhető nem nyilvános iratként, hiszen az a szervezet alapdokumentuma. A közérdekű adatot tartalmazó nyilvántartási iratokkal kapcsolatosan a Javaslat rögzíti, hogy az ilyen irat nem nyilvános kezelése nem érinti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infó tv.) és egyéb törvényekben biztosított, a közérdekű adat megismerését szolgáló rendelkezések alkalmazását. Vagyis ezen iratok a jogi személyek nyilvántartása tekintetében lesznek nem nyilvános iratok, azonban azok külön törvény szerinti megismeréshez fűződő jogot a Javaslat nem érinti. Ezt maga az Infó tv. 27. § (8) bekezdése is rögzíti, mikor kimondja, hogy [e] fejezet rendelkezései nem alkalmazhatók a közhitelű nyilvántartásból történő – külön törvényben szabályozott – adatszolgáltatásra.

A Javaslat fenntartja azt a jelenlegi cégjogi rendelkezést, hogy az okiratot szerkesztő jogi képviselőnek tájékoztatnia kell a felet, ha olyan személyes adatok is szerepelnek az iratokban, amelyeket a törvény nem ír elő. E rendelkezés az okiratot szerkesztő jogi képviselő feladatain keresztül közelíti meg a problémát. Az okiratot szerkesztő jogi képviselőnek a feladata ugyanis, hogy az okirat jogszabályoknak való megfelelőségét garantálja, így mérlegelje azt, milyen adatok és nyilatkozatok feltüntetése szükséges. A szükséges mértéket meghaladó adatközlés veszélyeire neki kell a felek figyelmét felhívnia és az okiratot szerkesztő jogi képviselőnek az ügyfél érdekében e körben is kellő körültekintéssel kell eljárnia, és felesleges személyes adatok szerepeltetését el kell kerülnie. Ha jogi képviselő nem vesz részt az eljárásban, erre a bíróság hívja fel a szervezet figyelmét.

A rendelkezés a civil szervezet fogalmát használja. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) határozza meg a civil szervezet fogalmát, és ettől a Javaslat sem tér el.

A 14. §-hoz
[A nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzés közzététele, a Cégközlöny]

A Cégközlöny működésében változásokra van szükség. A Cégközlöny az igazságügyi minisztérium hivatalos lapja, amelynek fő feladata, hogy abban a cégekre vonatkozó bírósági döntéseket nyilvánosságra hozzák. Az uniós jogalkotási törekvések nyomán megszülető szabályok azonban a jövőben nem teszik lehetővé, hogy a nyilvántartási jegyzékbe való bejegyzés és a közzététel között idő teljen el, hanem a nyilvánosságra hozatalon (közzétételen) a bejegyzést kell érteni. A Hivatalos Lapban vagy más platformon való közzététel egy a tagállamok döntési kompetenciájába eső többlet lehetőség, azonban a harmadik személyek megismeréséhez fűződő határidők és jogkövetkezmények a nyilvánosságra hozatalhoz kapcsolódnak. Megjegyezhető továbbá, hogy a Cégközlöny már ma sem tekinthető a szó gyakorlati értelmében lapnak, hiszen a Cégközlönyben megjelennek óra-perc pontosan közzétett közlemények, napi egyszeri felöltéssel közlemények, illetve vannak hetente közzétett közlemények.

A Cégközlöny a köztudatban szorosan összekapcsolódott a közzététellel, így a Javaslat nem szünteti meg a Cégközlöny intézményét.

Jelenleg is már csak pár óra telik el a cégjegyzékbe történő bejegyzés és a közzététel között. A Cégközlönyben 0 órakor jelennek meg az előző napon meghozott bejegyzésekről szóló végzések, így nem indokolt – különös figyelemmel a közhitelesség szabályára –, hogy eltérő szabályozás legyen a 2017/1132/EU irányelv, illetve a digitális irányelv hatálya alá társasági formák és a többi szervezeti forma között a közzététel, a közzétételhez fűződő joghatás között. A Javaslat szerinti megoldás zárt rendszert hoz létre. A bejegyzéssel válnak nyilvánosan hozzáférhetővé az iratok, válik jogerőssé a bejegyzés. A közhitelesség tehát a bejegyzéshez kötődik, és a bejegyzés Cégközlönyben való megjelenése tájékoztatási célt szolgál a jövőben. Ugyanakkor a Javaslat speciális rendelkezésként a Cégközlönyben történő közzétételhez kapcsol perindítási határidőt.

A Javaslat nem változtat azon, mely bírósági, más bírósági közlemények jelennek meg a Cégközlönyben, azonban általános megfogalmazással jeleníti meg azokat. A bírósági végzések tekintetében nem utal az automatikus bejegyzésekre, hiszen az felesleges. Más bíróságok közleményeit pedig nem sorolja fel, hiszen úgyis a külön jogszabály határozza meg, mit és hogyan kell a Cégközlönyben közzétennie a bíróságnak. A Javaslat továbbá elhagyja a közzététel módjára vonatkozó részletes szabályokat is. A jövőben végrehajtási rendelet fogja meghatározni, hogy a szervezetre vonatkozó bírósági közlemények milyen eljárással, milyen időponttal kerülnek megjelenítésre, és hogy a szervezetek a közvetlen közleményeiket hogyan kell megküldeni, és mikor jelenhetnek meg a Cégközlöny felületén.

Fontos rendelkezés, hogy a jövőben a nyilvántartásban szereplő valamennyi jogi személy esetében e közzétételi, nyilvánosságra hozatali szabályok érvényesülnek.

A jogi személyekre vonatkozó nyilvántartási információk alapvető rendelkezései

15. §-hoz
[A jogi személyre vonatkozó nyilvántartási információ]

A Javaslat meghatározza, mi minősül nyilvántartási információnak. A nyilvántartási információ a nyilvántartási jegyzék adatára, a nyilvántartási iratra és a számviteli beszámolóra vonatkozó információ. Ez az információ irányulhat az egyes szervezetekre vonatkozó információra, de akár a nyilvántartási jegyzék teljes tartalmának meghatározott szempontú csoportosítása is nyilvántartási információ lehet. A Javaslat a legalapvetőbb nyilvántartási információkat jeleníti meg. A nyilvántartási információ fogalmába beemeli a számviteli beszámolókról való információt is. A további információs szolgáltatásokra, a nyilvántartási információ egyes fajtáira és azok igénybevételére vonatkozó részletes szabályok kormányrendeletből ismerhetőek meg.

A Javaslat egyik fontos újdonsága, hogy a jövőben minden járási hivatalban (kormányablakban) nyilvántartási kivonat, nyilvántartási másolat, nyilvántartási bizonyítvány, nyilvántartási névjegy vagy akár nyilvántartási iratról másolat kérhető, vagyis jelentősen bővül azon helyek köre, ahol információhoz lehet jutni. Az elektronikusan biztosított információ szolgáltatásának jelentős javulását eredményezi az, hogy a nyilvántartási portálon keresztül azonnali fizetés mellett online információhoz lehet jutni. Emellett megmarad a bíróságnál igényelhető információ lehetősége is. A törvény a jövőben normatív módon rögzíti, hogy közhiteles nyilvántartási információt csak közvetlenül az „állami szolgáltatótól” lehet igényelni, vagyis más piaci szolgáltató által biztosított, a nyilvántartási jegyzék adatára vonatkozó adatszolgáltatás nem közhiteles. A Javaslat továbbá egyes elnevezések esetében kimondja, hogy azokat a nem „állami szolgáltatótól” igényelt információ során nem lehet használni.

A nyilvántartási információs szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat (automatizált információ, állandó hozzáférését biztosító információ, csoportosított információ stb.) kormányrendelet fogja tartalmazni.

A 16. §-hoz
[Ingyenes nyilvántartási információ]

A Javaslat alapján is biztosít az állam ingyenes információt. Az állam által biztosított ingyenes információ célja, hogy az információt igénylő megbizonyosodhasson arról, hogy a szervezet létezik, továbbá, hogy megismerhesse e szervezet nyilvános adatait. Az ingyenes információ tájékoztató jellegű.

A 17. §-hoz
[E-Justice portál]

A Javaslat a digitális irányelvre figyelemmel szabályozza az e-Justice portálon keresztül biztosított uniós információs szolgáltatást, azzal, hogy a megismerhető adatok a nyilvántartási információról szóló kormányrendeletbe kerülnek.

A jogi személy számviteli törvény szerinti beszámolójának közzététele

A 18. §-hoz
[Számviteli beszámolók közzététele]

A számviteli beszámolók közzétételéről és letétbe helyezéséről a számviteli jogszabályok rendelkeznek. Jelenleg a cégeknek a Céginformációs Szolgálat részére, a civil szervezeteknek az Országos Bírósági Hivatal részére kell megküldeniük a számviteli beszámolóikat. A cégek a számviteli beszámolóikat 2009-től (első ízben a 2008-as üzleti évről) közzététel és letétbe helyezés céljára kizárólag az erre létrehozott informatikai rendszeren keresztül, elektronikus úton küldhetik meg. A civil szervezetek esetében – az előírásoktól függően – még papír alapon és elektronikus úton is történhet a benyújtás. A számviteli beszámoló benyújtás mulasztásának jogkövetkezményei is többfélék jelenleg. Cégek esetében a jogkövetkezményt az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adó- és vámhivatal alkalmazza (adószámtörlés), a civil szervezetek esetében pedig a Cnytv. alapján a nyilvántartó bíróság (bírság). Míg a cégek esetében akár a cég megszüntetéséhez is vezethet a mulasztás, civil szervezet esetén kizárólag bírság kerül kiszabásra. Megjegyezhető az is, hogy a jelenlegi helyzet az állami adó- és vámhatóság számára például azért okozhat nehézségét, mert más szerv eljárásában elkövetett jogsértés ügyében kell eljárnia, így például a kimentésként megfogalmazott körülményeket nem tudja közvetlen módon vizsgálni. A civil szervezetek esetén is más szervezethez kell benyújtani a beszámolót, mint amely később szankcionálja a benyújtás elmaradását.

A Javaslat ezeket a különféle megoldásokat hozza egy nevezőre, és a számviteli beszámoló letétbe helyezésével, közzétételével és a benyújtás esetleges elmulasztásával összefüggő felhívási és értesítési feladatokat kizárólagosan az információs szolgálathoz telepíti. Ezzel a megoldással a mulasztással összefüggő intézkedések alkalmazására (felhívás, stb.) is sokkal gyorsabban kerül majd sor.

A Javaslat a jogi személyek számviteli törvény szerinti beszámolójának közzététele körében csak a legalapvetőbb rendelkezéseket tartalmazza, a többi kérdés végrehajtási rendeleti szinten kerül meghatározásra. A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet tekintetében jelentős változást jelent a javaslatbeli megoldás. A Javaslat alapján a számviteli beszámoló közzétételére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni arra a nyilvántartásban szereplő jogalanyra, amelyet a rá vonatkozó törvény e § szerinti közzétételi eljárásra kötelez.

A jogi személyek alapvető adataira vonatkozó közös rendelkezések

A 19. §-hoz
[A nyilvántartási szám, a jogi személy elnevezése, székhelye]

A rendelkezés valamennyi, a nyilvántartásban szereplő jogi személyre vonatkozó adatként rögzíti a nyilvántartási számot, a nevet és a székhelyet.

FEJEZET

A SZERVEZETRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A szervezet alapvető adataira vonatkozó rendelkezések

A 20. §-hoz
[Az EUID]

A Javaslat önálló szakaszban jeleníti meg az EUID-t.

A 21–22. §-hoz
[A jogi személy elnevezése]

[Kizárt elnevezések, a névre vonatkozó egyéb feltételek]

A Ptk. 3:1. §-a a jogi személy általános rendelkezései között a jogi személy jogképességéhez kapcsolódó rendelkezéseket tartalmazza, vagyis minden rendelkezése feltétlen érvényesülést kívánó norma. A Ptk. 3:1. § (5) bekezdése szerint „a jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie”. A Ptk. 3:2. § értelmében a jogi személyek általános szabályai érvényesülnek a Ptk.-ban nem szabályozott jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező, azonban jogalanyisággal felruházott személyre. Ebből következően minden szervezetnek névvel kell rendelkeznie, hiszen saját elnevezés nélkül nem teljesül az egyik fontos törvényi feltétel, a saját név.

A Javaslat a név körében csak az alapvető rendelkezéseket tartalmazza. A Javaslat nem ismétli meg azokat a szabályokat, amelyeket a Ptk. 3:6. §-a már kimond. (Fontos jelezni, hogy a Ptk. 3:6. § is módosításra kerül.)

A részletszabályok végrehajtási rendeletben kerülnek elhelyezésre. Így végrehajtási rendeletbe kerül az állami, nemzeti szó használatához kapcsolódó, a szervezet tagjának, a gazdasági társaság tulajdonosának nevének feltüntetéséhez, a történelem kiemelkedő személyiségének nevének feltüntetéséhez kapcsolódó és egyéb, a Ctv.-ben lévő részletező jellegű rendelkezés. Mivel ezek a névre vonatkozó jogszabályi előírások, nem pedig bíróságnak a név elfogadhatóságára vonatkozó döntési jogát korlátozzák, elhelyezhetőek a törvényi szintnél alacsonyabb szintű jogszabályban is. Fontos jelezni, hogy ehelyütt a Javaslat normatív módon is utal arra, hogy a névre vonatkozó rendelkezések egy része végrehajtási jogszabályban kerül rendezésre.

A jogi személy nevének vonatkozásában kiemelhető, hogy a Javaslat a garanciális szabályok között fenntartja a névvalódiság, a névszabatosság és a névkizárólagosság szabályát.

A szervezet tagjának nevének szabályozásánál a Javaslat a szervezet tagjának neve mellett megjeleníti a szervezet alapítójának a nevét is, mert egyes szervezeti formák esetében az anyagi jogi rendelkezések is alapítóról rendelkeznek.

A Javaslat továbbra is megtartja a név elemeinek a meghatározását. A szervezet tevékenységére utaló jelzők használatáról a Javaslat ismét rendelkezik, azonban kötelezővé nem teszi, hogy a szervezet a nevében utaljon főtevékenységére. A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy a rövidített névben a választott cégforma kizárólag rövidített formában tüntethető fel. A bírói gyakorlat már kimunkálta, hogy a név (cégnév) írásmódjának is jelentősége van, így ha a szervezet a neve bejegyzését követően a neve írásmódját megváltoztatja, akár a rövidített név tekintetében, az változásbejegyzési eljárást von maga után. A szervezeti forma megnevezése, a névben való feltüntetése a névnek nem a szervezet által meghatározható része. Ezért a jövőben – a végrehajtási rendelet – egyértelműen meghatározza, hogy a szervezeti formákat hogyan és milyen írásmóddal kell feltüntetni. Ez alól csupán a civil szervezetek képeznek kivételt, figyelemmel arra, hogy az Ectv. 4. § (1) bekezdése szerint „[a]z egyesület (különös formájú egyesület) nevében nem kell feltüntetni az egyesület típusára vagy formájára vonatkozó elnevezést; egyesület (különös formájú egyesület) létrehozható és működtethető olyan elnevezéssel is, melyben a szövetség vagy az egyesülési jog gyakorlására utaló egyéb kifejezés szerepel.”

A 23. §-hoz
[A székhely, a telephely]

A Javaslat a székhelyet a Ptk. székhelyre vonatkozó rendelkezése mellett elsődlegesen a központi ügyintézés helyeként határozza meg. Főszabályként a szervezet székhelye az ügyvezetés helye, így a központi ügyintézés helye szervezet vezetésének, vagyis ügyvezetésének helye. A szervezet székhelye további funkciókat is ellát: a szervezet hivatalos iratainak postai kézbesítési helye és itt kell ellátni a külön jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeket is. A Javaslat ezen utóbbi összefoglaló fordulattal él, és elhagyja a kazuisztikus felsorolást a definícióból, mert a külön jogszabály rendelkezéseire utalás, a példálódzó felsorolás jellegű szabályozás valós normatív tartalmat nem hordoz. A cégtábla követelményét a Javaslat megváltoztatja és nem annak fizikai, tényleges cégtáblával történő megjelenítését írja elő, hanem azt, hogy egyértelműen azonosítani lehessen egy ingatlannál, hogy az székhelyül (is) szolgál.

A Javaslat továbbra is lehetőséget ad arra, hogy a központi ügyintézés, vagyis az ügyvezetés tényleges helye eltérjen a székhelytől. Ez azonban nem változtat azon, hogy a székhely további funkcióit a székhelyen kell biztosítania a szervezetnek, így különösen a postai küldemények átvételét. Fontos rámutatni arra, hogy a központi ügyintézés helye nem befolyásolja a szervezet döntéshozó szervének ülésezési helyét, tehát az a jövőben is bárhol lehet, feltéve, hogy a szervezet a Ptk. vonatkozó rendelkezései szerint eljárva a döntéshozó szerv ülésezésének helyét – ha az nem a székhelyen történik – rögzíti a létesítő okiratban.

Fontos változtatás, hogy a Javaslat elhagyja a telephely-fióktelep megkülönböztetését a székhelyen kívüli üzemi letelepedés körében. A mai viszonyokban ugyanis már nincs jelentősége, hogy valamely telephely eltérő vagy azonos településen van-e, mint a székhely. Minden belföldi tevékenység végzési hely, amely tartós, önállósult, az telephely.

A 24. §-hoz
[A szervezet fióktelepe, a cég tevékenysége elsődleges folytatásának helye]

A fióktelep fogalmát a Javaslat a szervezet külföldi fióktelepének megjelölésére tartja fenn, ezzel megszüntet a Ctv. egyes rendelkezéseinek értelmezési nehézségét.

A Javaslat 39. alcímében az EUID-val rendelkező cégekre vonatkozó egyes bejegyzésekről szóló §-ban a digitális irányelv előírásának megfelelve rögzíti, hogy az EUID-val rendelkező cégek Európai Unión belül alapított fióktelepét a jövőben a bíróság hivatalból, külön kérelem nélkül is maga jegyzi be, mert a digitális irányelv rendelkezése alapján a fióktelep szerinti tagállam nyilvántartása ezt az információt átadja a magyar bíróságnak. E bejegyzés azonban nem tartozik az automatikus bejegyzések alá, mert ebben az esetben – nyilvánvalóan – nem a hazai szabályozás szerinti formalizált értesítést küld a tagállami nyilvántartás, hanem uniós végrehajtási rendelet határozza meg az informatikai és formai elemeket. Amennyiben az értesítés alkalmas lesz arra, hogy azt automata értelmezze, a magyar bejegyzésre humán erőforrás nélkül kerülhet sor.

A Javaslat a § (2) és (3) bekezdése tekintetében nem változtat érdemben a Ctv. rendelkezésén, csupán elhagyja az arra való utalást, hogy a cég a (cég)nyilvántartásba bejegyzett, hiszen e kitétel szükségtelen. A cég csak az a jogalany lehet, amely a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett.

A 25. §-hoz
[Képviselet, cégjegyzés]

Az adott jogi személy típusra, cégformára vonatkozó anyagi jogi szabályok határozzák meg, hogy kik rendelkeznek, rendelkezhetnek képviseleti joggal. A szervezet képviselői általános megközelítésben két kategóriába sorolhatóak. Egyrészt törvényes képviselők, vagyis a szervezet ügyvezetését ellátó személy, vagy személyek. Másrészt képviseleti joggal rendelkeznek azok a személyek, akiket a Ptk. 3:30. §-a szervezeti képviselőknek tekint.

Az ügyvezetés, a vezető tisztségviselők tekintetében fontos rámutatni a következőkre. A Ptk. általános rendelkezése [3:21. § (1) bekezdése] szerint a jogi személy irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a tagok vagy az alapítók hatáskörébe, egy vagy több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület jogosult. A Ptk. 3:29. § (1) bekezdése szerint a jogi személy törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő látja el. A törvényes képviselet körében kiemelhető, hogy a vezető tisztségviselő képviseleti jogának létrejöttéhez elegendő a vezető tisztségviselői megbízás létrejötte, vagyis a képviseleti jog a vezető tisztségviselés evidens velejárója. A képviseleti jog ugyanakkor nem tapad elválaszthatatlanul a vezető tisztségviselői megbízáshoz, vagyis a polgári jog szabályai szerint nem kizárt – testületi jellegű vezetés esetében elsődlegesen –, hogy a vezető tisztségviselő képviseleti joggal ne rendelkezzen. A cégjogi szabályozás 2018-ig a cégjegyzék tartalmaként a cég képviselőit tartalmazta, és e megoldás zavart nem keltett, mert a szövetkezeti cégforma esetében merült csak fel a fenti kérdés. Nemzetközi tapasztalatok, elvárások miatt azonban változtatni kellett a cégjegyzék tartalmán, és 2018-tól a következő szabályozó elv érvényesül. A cég minden vezető tisztségviselőjének a cégjegyzékből megismerhetőnek kell lennie, és ha további személyek is képviseleti joggal rendelkeznek, akkor indokolt, hogy ők is megismerhetőek legyenek a cégjegyzékből.

Ezen cégjogi megközelítés sajnálatos módon nem várt zavart keltett, és egyes ügyekben olybá tűnt, hogy bejegyezhető olyan vezető tisztségviselő is, aki képviseleti joggal nem rendelkezik, tekintet nélkül arra, hogy a cégnek más képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselője nincs. Ez azonban nem megengedhető. Ehelyütt ismét utalni lehet a Ptk. 3:1. § (5) bekezdésére, amely szerint a jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie. E normatív előírás feltétel nélküli érvényesülést kívánó norma, vagyis bármely elem hiánya esetén jogi személyről nem beszélhetünk. E normából egyértelműen megállapítható, hogy az ügyvezetést és képviseletet ellátó szerv a jogi személy létrejöttének és törvényes működésének egyik feltétele, vagyis a jogi személynek olyan szervvel kell rendelkeznie, amely e két funkciót együttesen ellátja. Ha a szervezetnek nincs képviseleti joggal rendelkező ügyvezetést ellátó szerve vagy ilyen személye, akkor a jogi személy alapvető kritériuma nem teljesül. A Javaslat egyértelmű rendelkezéssel mondja ki, hogy a szervezet vonatkozásában a nyilvántartási jegyzékben legalább egy képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőnek lennie kell. Fontos kiemelni tehát, hogy a cégjog azon változása, amely bevezetésre került az elmúlt évben, és amelyet a Javaslat is fenntart, nem változtatta meg a korábbi elvárásokat, hanem további személyek feltüntetését eredményezi a nyilvántartásban. A Javaslat fenntartja a cégjegyzés fogalmát és immár valamennyi szervezet esetében használatossá válik. A cégjegyzés a szervezet írásbeli képviseletére való jogosultság.

A 26. §-hoz
[Címpéldány, aláírás-minta]

A Javaslat fenntartja az aláírási címpéldány és az aláírás-minta jogintézményét. A Javaslat már nem tartalmazza a címpéldány, aláírás-minta nyilvántartási jegyzék adatával való összekapcsolás szabályát, továbbá azon szabályt, hogy az ügyvéd, kamarai jogtanácsos mikor készíthet aláírás-mintát. E rendelkezések végrehajtási rendeleti szinten kerülnek újragondolásra.

A § első mondata kimondja, hogy a szervezet kérelmére a nyilvántartási jegyzék tartalmazza a cégjegyzésre jogosult elektronikus címpéldányáról készített tanúsítványát. A címpéldány bejegyzési eljárásban való benyújtása – mind papír alapú formában, mind elektronikus tanúsítvány formájában – a szervezet számára azzal az előnnyel jár, hogy működése során az eljáró képviselőnek nem kell külön igazolnia ilyetén minőségét és aláírásképének (elektronikus aláírása jellemzőinek) valódiságát, mert az a nyilvántartási jegyzékből megismerhető. Kiemelhető, hogy a rendelkezés nem azt mondja ki, hogy csak az minősül szabályszerű elektronikus aláírásnak, amelyet olyan elektronikus aláírással láttak el, amelyet a szervezet korábban benyújtott a bírósághoz, hanem azt, hogy ha benyújtották a szervezet képviseletére jogosult elektronikus címpéldányának tanúsítványát, az annak megfelelő elektronikus aláírás szabályszerű (cégszerű) aláírásnak minősül – vagyis az aláírás tekintetében egyéb igazolásra nincs szükség.

A Pp. 325. § (1) bekezdés d) pontja szerint teljes bizonyító erejű a magánokirat, ha az okiratot a jogi személy képviseletére jogosult személy a rá vonatkozó szabályok szerint megfelelően aláírja. Ebből az következik, hogy a Pp. által írt „rá vonatkozó szabály” a cégek tekintetében a Javaslat értelmezésével azt jelenti, hogy a cégjegyzés során egyértelműen ki kell derülnie a nyilatkozatból, hogy a képviselő a szervezet nevében ír alá. Ez egyrészt jelenti azt, hogy az aláírói minőségnek megállapíthatónak kell lennie (tehát hogy képviselőként ír alá a természetes személy), másrészt azt, hogy ténylegesen alá is kell írnia a dokumentumot. Ezt a bírósági gyakorlati is visszaigazolja. A BDT2017. 3667. számon közzétett eseti döntés kimondja, hogy „[25] A cégjegyzés fogalmát a Ctv. 8. § (1) bekezdése határozza meg: a cégjegyzési jog a cég írásbeli képviseletére, a cég nevében történő aláírásra való jogosultság. Az aláírás az aláíró nevének saját kezű leírását jelenti. Az aláírás bélyegzőlenyomata nem tekinthető sem aláírásnak, sem kézjegynek, mert nem köthető egyértelműen az aláíró személyéhez. A cégjegyzési jogot tehát csak aláírással lehet gyakorolni, a névbélyegző használata cégjegyzésre nem alkalmas.”

A fentiek alapján elektronikus úton tett cégjegyzésnek minősül bármilyen megoldás, amelynél teljesül az a feltétel, hogy a képviselőtől származó, hozzá köthető elektronikus aláírás jön létre, és az aláírt dokumentumból kiderül, hogy az aláíró azt a szervezet nevében írta alá.

FEJEZET

A NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Általános eljárási szabályok

A 27. §-hoz
[Polgári peres és nemperes szabályok alkalmazása, az általános intézkedési kötelezettség határideje]

A Javaslat önálló fejezetben jeleníti meg mindazokat az általános eljárási kérdéseket, amelyek a jövőben minden nyilvántartási eljárás tekintetében közös szabályként működnek. A közös szabályok egy helyre koncentrálása kettős célt szolgál. Egyrészt megszünteti a hatályos nyilvántartási törvényeknek azt a megoldását, amely minden egyes nemperes eljárás (bejegyzési eljárás, törvényességi felügyeleti eljárás, kényszertörlés stb.) tekintetében megállapítja az alapvető szabályokat. E párhuzamosságok fenntartása szükségtelen. Másrészt a szabályok koncentrációja érdemi változtatást is jelent, hiszen a fejezet rendelkezései gyakorlatilag minden nyilvántartási eljárásban az eljárási kérdések alapját képezik, vagyis minden egyes nyilvántartási eljárás típus ezen eljárási kiindulóponton nyugszik a jövőben.

A § általános szabályként rögzíti immár, hogy a nyilvántartási eljárás elektronikus polgári nemperes eljárás. A rendelkezés nem utal az első, másodfokra külön, vagyis minden szakaszban, és a felülvizsgálati eljárásban érvényesül, hogy a kapcsolattartás elektronikus. Kimondja ezt a Javaslat még annak mérlegelése után is, hogy a szerveztek egy szűk rétege tekintetében nem érvényesül a teljes elektronikus kommunikáció, hiszen a bíróság a szervezetnek a bírósági iratokat papír alapon, postai úton kénytelen kézbesíteni.

Az (1) bekezdés kapcsán indokolt kiemelni azt, hogy a nyilvántartási eljárás nemperes eljárási jellegéből az következik, hogy az eljárási kérdések feltárása több lépcsőben történik. A Javaslat elsődleges háttérjogszabálya a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Pnp.) a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezései. Ezen hivatkozott 11 bekezdésben foglalt szabályozás az első lépcső. E törvényből következik, hogy a nyilvántartási eljárás nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, és hogy az elsőfokú eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, holott a nyilvántartási eljárás törvényszék előtt folyik. E rendelkezésre figyelemmel kell a bejegyzési eljárásban kifejezetten rendelkezni a kötelező jogi képviseletről.

Az eljárási kérdések feltárásának következő lépcsője a Pp. Mindazokban a kérdésekben, amelyekről a Pnp. nem rendelkezik, ott a Pp. rendelkezéseit kell figyelembe venni, feltéve, hogy a Javaslat nem tér el ezen két törvény rendelkezéseitől.

A Javaslat általános szabályként tartja fenn immár a nyilvántartási eljárásban érvényesülő szabályként, hogy szünetelésnek, és cégek esetében költségkedvezmény engedélyezésének nincs helye; a törvényen alapuló költségkedvezményt természetesen ez nem érinti. A jelenleg hatályos törvényi rendelkezések és a gyakorlat alapján is megállapítható, hogy a bíróság az általa lefolytatott eljárásokban okirati bizonyítás mellett jár el. A személyes meghallgatás kivételesnek tekinthető. Figyelemmel arra, hogy a személyes meghallgatásnak más, a Javaslat hatálya alá tartozó nemperes eljárás esetén a jövőben is szerepe lehet (pl.: törvényességi felügyeleti eljárás), a § (3) bekezdése utal arra, hogy az okirati bizonyítás mellett a törvény más megoldást is kínálhat.

Fontos változás, hogy a civil nyilvántartási eljárás szabályaihoz közeledő szemlélettel a Javaslat azt rögzíti, hogy főszabály szerint a bírósági titkár is önálló aláírási joggal, érdemi határozatok meghozatalára is kiterjedően eljárhat a nyilvántartási eljárásban. A jövőben a bírósági rendszernek a dömpingügyekben a gyors és kiszámítható bejegyzésekre, ugyanakkor a valós és állami kényszer erejű törvényesség felügyeleti eljárásokra kell épülnie. E feladatok ellátásban a bírósági titkárok hathatós és magas szakmai színvonalú segítséget tudnak biztosítani. Ahol annak garanciális jelentősége van, ott a Javaslat kifejezetten rendelkezik a kizárólagos bírói jogkörről.

A Javaslat megjeleníti a bírósági fogalmazót megillető eljárási jogkört is. A bírósági fogalmazó továbbra is részt vehet a nyilvántartási eljárás intézésében, azonban érdemi végzéseket, vagy fellebbezéssel támadható végzéseket nem hozhat.

A bírósági ügyintéző által ellátható feladatok a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról szóló 56/2008. (III. 26.) Korm. rendeletben kerülnek a jövőben meghatározásra.

A Javaslat a nyilvántartási eljárás általános szabályai között rögzíti azt is, hogy az automaták által elvégezhető eljárási cselekmények humán erőforrás nélkül, automatizált módon végezhetőek. A Javaslat számos olyan eljárási cselekményt szabályoz (például adatigénylés más szervezettől, nyilvántartási jegyzékbe történő egyes bejegyzések, bírósági végzések közzététele), amelyek tényleges elvégzésére automatizáltan (automatikus végzéssel, automatikus intézkedéssel) kerül sor. Ezekben az esetekben a bírósági ügyintézést támogató automata vagy az információs szolgálat automatája hozza meg a szükséges intézkedést, azonban fontos kiemelni, hogy ezen intézkedések is bírósági, illetve információs szolgálat általi intézkedésnek minősülnek. Nincs tehát jogi különbség abban, hogy a konkrét intézkedés ember által vagy automata által történik; jelentősége annak van, hogy mely szervezet nevében és milyen intézkedés történik. A Javaslat azonban nem jeleníti meg, hogy az adott intézkedés automatizált módon történik, mert azon intézkedéseket, eljárási szakaszokat, amelyek automatizáltan végezhetőek, továbbá a részletszabályokat végrehajtási rendelet állapítja meg. Ezzel a szabályozási technikával kellően magas absztrakciós, törvényi szinten lehet szabályozni az eljárást, és az informatikai rendszer fejlesztéseit nem kell törvényi szinten lekövetni, hiszen erre szükség sincsen.

A Javaslat az általános eljárási szabályok között határozza meg a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határidejét. Mindazokban az esetekben, amikor a Javaslat konkrét határidőt nem állapít meg, akkor a beadványnak a bíróság informatikai rendszerébe történő érkezését követő munkanaptól, a beadvány benyújtására nyitva álló határidő lejártától, az intézkedésre okot adó egyéb körülmény bekövetkezésétől számított legkésőbb öt munkanapon belül a bíróságnak intézkednie kell.

Az általános intézkedési határidő meghatározása biztosítja, hogy a Javaslatban ne kelljen minden egyes intézkedés vonatkozásában külön nevesíteni az adott intézkedéssel kapcsolatos intézkedési határidőt, csak azokban az esetekben, amikor a határidő eltér az általános intézkedési határidőtől. Amennyiben a Javaslat valamely beadvánnyal kapcsolatban intézkedési kötelezettséget ír elő, de nem határozza meg annak határidejét, azt a bíróságnak legkésőbb öt munkanapon belül kell teljesítenie. Ha a szervezet, vagy az eljárásban részt vevő más személy a bíróság felhívásának határidőben nem tesz eleget, ennek következményeit a bíróságnak legkésőbb a határidő lejártától számított öt munkanapon belül le kell vonnia. Ha a perbíróságnak határozata megérkezik a bírósághoz, amely olyan az intézkedésre okot adó esemény, amely nem beadványhoz, vagy a bíróság által meghatározott határidőhöz köthető, ugyanakkor intézkedési kötelezettséget feltételez, amelyre konkrét rendelkezés hiányában az általános intézkedési határidő az irányadó.

A 28. §-hoz
[A bíróság illetékessége]

A Javaslat szerinti nyilvántartási eljárási ügyek az általános, székhely szerinti illetékesség szerint alakulnak, azonban a Javaslat rögzíti, hogy törvény kizárólagos illetékességi szabályt is előírhat. A Javaslat – jelen § (3) bekezdésében – maga is meghatároz néhány kizárólagos illetékességi szabályt.

A 29. §-hoz
[Elektronikus kapcsolattartás]

A nyilvántartási eljárásban a kapcsolattartás keretében – figyelemmel arra, hogy a Pnp. etekintetben rendelkezést nem tartalmaz, – a Pp. elektronikus kapcsolattartási szabályai kerülnek figyelembevételre. Megállapítható, hogy a Pp. rendelkezési kevés kivételtől eltekintve alkalmazhatóak és értelmezhetőek a nyilvántartási eljárásban is.

A szervezetek jelentős része az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) és a Pp. alapján elektronikus ügyintézésre köteles. Az E-ügyintézési törvény 9. §-ának (1) bekezdése határozza meg az elektronikus ügyintézésre kötelezettek körét (különösen: gazdálkodó szervezetek, köztestület). Az E-ügyintézési törvény 1. § 23. pontja a gazdálkodó szervezet fogalmát a Pp.-re utalással határozza meg azzal, hogy nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület és alapítvány. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a Javaslatban meghatározott valamennyi szervezeti formában működő szervezet, illetve a szervezet ügyében kérelembenyújtási joggal rendelkező személy főszabályként elektronikus kapcsolattartásra köteles.

A szervezet vezető tisztségviselői tekintetében a Javaslat mondja ki, hogy a hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezetek vezető tisztségviselői a nyilvántartási eljárásokban elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek. Az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus ügyintézésre kötelezettek egyéb szervezetek (bíróságok, hatóságok, ügyész), amelyek a törvényességi felügyeleti eljárásban a Pp. szerinti kötelező elektronikus kapcsolattartás szabályainak alkalmazásával járhatnak el. Mivel azonban ezek a szervezetek a nyilvántartási portált nem tudják az általános módon használni, mert az azonosításuk nem a benyújtó személyhez kötődik, a Javaslat biztosítja, hogy beadványaikat – az eljárást megindító kérelmeiket – a szervezet hivatali kapujáról adhassák be. Természetesen, ha az nyilvántartási portál, illetve az elektronikus ügyintézés szabályai biztosítani tudják, hogy a portált használó természetes személynek a szervezettel összefüggő kapcsolata is azonosítható legyen, a nyilvántartási portál használata a hatóságok, ügyészség, bíróságok esetében sem lesz probléma. Fontos kiemelni azt, hogy a bár a hatóság, ügyészség, bíróság a hivatali kapuján keresztül tarthatja a kapcsolatot, a beadvány és a kérelem benyújtására vonatkozó rendelkezéseket be kell tartania, tehát elektronikus formában és az előírt nyomtatványon kell a beadványt, kérelmet benyújtani. A rendelkezés csak a benyújtás módjában tér el a főszabálytól. Az eljáró jogi képviselők esetében az a tény, hogy őket az ügyvédi, közjegyzői kamara aktív tagként tartja nyilván, ellenőrzésre fog kerülni. Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett személyekre a Pp. 605–606. §-ait kell alkalmazni.

A szervezeteknek van egy szűk rétege, az adószámmal nem rendelkező egyesületek, alapítványok, amelyek az E-ügyintézési tv. alapján hivatalos elérhetőséggel nem kell, hogy rendelkezzenek. A nyilvántartási eljárás, elsődlegesen a bejegyzési eljárás új informatikai megoldásai, az automatizált formai és tartami ellenőrzések elvégzése azonban indokolttá teszik, hogy ezen szervezetek kérelme, beadványa már a bírósághoz érkezéskor elektronikusan feldolgozható, automaták által értelmezhető legyen. Erre tekintettel a Javaslat azt írja elő, hogy ezen szervezetek is elektronikus úton, a nyilvántartási portálon keresztül adják be a kérelmeiket és beadványaikat, azonban segítséget kapnak állami szolgáltatás útján. Ezek a szervezetek a bejegyzési eljárásban kötelesek a kérelmeiket és beadványaikat az ügyintézési portálon biztosított szolgáltatás segítségével a nyilvántartási portálról benyújtani, más nyilvántartási eljárás esetén pedig választhatják a benyújtás ezen módját. Annak részletszabályait, hogy e szolgáltatás mire terjed ki, és mely szerv biztosítja, a Javaslat kormányrendeleti szintre utalja. Ha a kérelem vagy beadvány benyújtása állami szolgáltatás segítségével a nyilvántartási portálon történik, a bíróság papír alapon, postai úton kézbesít.

Sajátos eljárási előírásként rögzíti a Javaslat, hogy a szervezet, a vezető tisztségviselő, az elektronikus kapcsolattartást vállaló személy, továbbá a jogi képviselővel eljáró személy a beadványait, kérelmeit a nyilvántartási portálon köteles benyújtani. A nyilvántartási portál létrehozásának elsődleges célja, hogy a bíróság és a szervezet, egyéb résztvevők, ideértve az eljáró jogi képviselőket is, gördülékenyen, a platform adta lehetőségeket kihasználva tartsák a kapcsolatot.

A nyilvántartási eljárásban nyomtatványok segítségével lehet beadványokat készíteni. Ezen űrlapok, nyomtatványok a nyilvántartási portálon elérhetőek lesznek. A kérelmező, a beadványt benyújtó személy a nyilvántartási portálon tölti ki a kérelmet, és azonosítását követően tudja az E-ügyintézési törvénynek megfelelően a beadványt benyújtani.

A Javaslat – a Pp. hasonló rendelkezésének szellemében – sajátos eljárási szabályt rögzít azokra az esetekre, amikor az eljárásban részt vevő személy nem a Javaslat szerinti módon terjeszti elő beadványát. Ezekre az esetekre – a Pp. azonos szabályozási célú rendelkezésére figyelemmel – a Javaslat kimondja, hogy az eljárást megindító kérelmet a bíróság visszautasítja, az egyéb beadvány tekintetében pedig a fél nyilatkozatai hatálytalanok, vagyis az abban foglaltakhoz joghatás nem fűződik. Garanciális okokból a hatálytalan beadvány esetén az azt benyújtó fél a hatálytalanság tényéről értesítést fog kapni. E rendelkezésnek különösen a Javaslat alkalmazásának kezdeti időszakában lesz jelentősége. A Javaslat az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó általános szabálytól történő eltérést a nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályok között, az elektronikus kapcsolattartást vállaló személy tekintetében enged.

Fenntartja a Javaslat – a Pp. 616. §-át nem érintve, vagyis az azzal együtt érvényesülő eljárási rendelkezésként – azt a garanciális szabályt, hogy a bíróság által kiadott elektronikus aláírással vagy szervezeti bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokiratnak minősül. A Pp. 608. §-ával összefüggésben rögzíti, hogy – míg a felek jelentős része a fentiekben ismertetett módon az E-ügyintézési tv. és a végrehajtási rendeletétől eltérő módon, a nyilvántartási portál útján nyújtja be a bíróságnak a beadványát, addig – a bíróság mindig az E-ügyintézési tv. és a végrehajtási rendeletei szerint kézbesít, vagyis cégkapura vagy más E-ügyintézési tv. szerinti elérhetőségre küldi meg a bírósági iratokat.

A 30. §-hoz
[A hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjének kötelező elektronikus kapcsolattartása]

A Javaslat kötelező elektronikus kapcsolattartási kötelezettséget ír elő a hivatalos elérhetőséggel rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjének. A gyors és hathatós nyilvántartási eljárásnak az egyik feltétele, hogy ha arra szükség mutatkozik, akkor a bíróság a lehető legkisebb adminisztratív teher mellett, elektronikus úton tudjon kapcsolatba lépni a szervezet vezető tisztségviselőjével.

A 31. §-hoz
[Pénzbírság]

A Pp. pénzbírságra vonatkozó rendelkezései a nyilvántartási eljárásban „megfelelően” nem kerülhetnek alkalmazásra, ezért szabályozza a Javaslat a nyilvántartási eljárásban alkalmazható pénzbírság jogintézményét. A Javaslat így sajátos nyilvántartási eljárási pénzbírsági előírást tartalmaz, amely a nyilvántartási eljárás lefolytatása során alkalmazható. A Javaslat több ponton utal a pénzbírságra, vagy úgy, hogy a bíróság pénzbírságot alkalmaz, vagy úgy, hogy alkalmazhat.

Adatigénylés

A 32. §-hoz
[Adatigénylés]

A Javaslat általános szabályként rögzíti azt, hogy a bíróság más állami nyilvántartásokból adatot igényelhet, ha az a feladata ellátásához szükséges. Emiatt nincs szükség például a törvényességi felügyelet szabályai között rögzíteni, hogy a bíróság szükség esetén megkeresi a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szervet.

Az állami nyilvántartások közötti adatátadások egyre jelentősebb szerepet kapnak a nyilvántartás vezetésében, az ellenőrzések lefolytatásában.

A nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályok

A 33. §-hoz
[A beadvány alaki feltételei, a beadvány benyújtása]

A Javaslat általános szabályokat fogalmaz meg a nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványok alaki feltételeire, hiánypótlás elrendelésére és visszautasítására vonatkozóan. Ezekben a kérdésekben főszabályként a Pp. rendelkezései érvényesülnek. A Javaslat azonban néhány speciális szabályt is meghatároz. A Javaslat rögzíti, hogy a nyilvántartási eljárásban minden beadványt nyomtatványon kell előterjeszteni. A nyomtatvány használata azzal az előnnyel jár, hogy így a beadás előtt már ellenőrizhető, hogy a nyomtatványban megjelölt nyilvántartási adatok helyesek, a beadványhoz előírt mellékletek csatolásra kerültek-e stb.

A Javaslat elsődlegesen a Pp. szerinti elektronikus okiratok benyújtását teszi lehetővé, amelyet a Pp. elismer. Jelezhető, hogy a Javaslat speciális rendelkezéseket tartalmaz a bejegyzési eljárás körében. Fontos érdek, hogy ha a bejegyzési eljárásban papír alapú okiratokról készített digitalizált iratok kerülnek benyújtásra, akkor ezen papír alapú okiratok átalakítását főszabályként a jogi képviselő végezze el (szkennelje).

A Javaslat nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványokra vonatkozó általános szabályok között rendelkezik arról az informatikai és formai vizsgálatról, amelyhez hasonló eljárási cselekményt a Ctv. a bejegyzési, változásbejegyzési eljárás keretében szabályoz. A szabályozás oka az, hogy az elektronikus nyilvántartási eljárásban az általános szabályok között az elektronikusan érkező beadványokat kell szabályozni, hiszen kivételessé válik a papír alapú beadvány előterjesztése.

A beadvány nyomtatványa a nyilvántartási portálon lesz elérhető, és a nyomtatvány kitöltésére, a beadvány összeállítására is lehetőség lesz az oldalon. A beadvány „elküldése” előtt az információs szolgálat elvégzi azokat a feladatokat, amit már jelenleg is ellát a cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmek vonatkozásában. Az informatikai ellenőrzést, a kérelem formai és koherencia ellenőrzését.

Az informatikai rendszer a benyújtónak visszaigazolást küld arról, hogy továbbította a kérelmet a bíróságnak.

A 34. §-hoz
[Hiánypótlás elrendelése, a beadvány visszautasítása]

A Javaslat általános szabályokat fogalmaz meg a nyilvántartási eljárásban benyújtható beadványok tekintetében a hiánypótlás elrendelésére és a visszautasításra vonatkozóan. Ezekben a kérdésekben főszabályként a Pp. rendelkezései érvényesülnek. A Javaslat azonban néhány speciális szabályt is meghatároz. A Javaslat határidőt ír elő arra, hogy legfeljebb hány napos hiánypótlási határidő adható. A Javaslat rendelkezik arról is, hogy a beadványt a Pp. 115. § (6) bekezdésében meghatározott okok alapján visszautasító végzés ellen akkor van helye fellebbezésnek, ha azt a Javaslat lehetővé teszi.

A 35. §-hoz
[Papíralapú beadványokra vonatkozó eltérő szabályok]

A nyilvántartási eljárás elektronikus eljárás, azonban lehetséges, hogy egyes részt vevő személyek mégis papír alapon kommunikálnak a bírósággal. Erre akkor kerülhet sor, ha a részt vevő személy sem az E-ügyintézési tv., sem a Javaslat alapján elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, és azt nem is vállalja. Ilyen eset lehet, ha természetes személy kezdeményez valamely nyilvántartási eljárást (törvényességi felügyeleti eljárást) vagy e törvényben előírt bejelentést, beadványt ad be. Ezekre az esetekre speciális rendelkezéseket kell adni. A Javaslat ezért egyértelművé teszi, hogy a papír alapú beadványokat nem az információs szolgálatnál, hanem közvetlenül a bíróságnál kell előterjeszteni.

A rendelkezés a Pp. szabályaira is figyelemmel speciális kivételt állapít meg a hatálytalan nyilatkozat szabálya alól. A Javaslat az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezésekhez képest eltérést enged az elektronikus kapcsolattartást vállaló személy papír alapon előterjesztett beadványának hatálytalansága tekintetében akkor, ha papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére is sor kerül.

A Javaslat a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje tekintetében az általános szabálytól eltérően kimondja, hogy az általános intézkedési kötelezettség határideje papír alapú beadvány esetén a beadványnak a bíróság általi érkeztetését követő munkanapon kezdődik.

A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai

A 36. §-hoz
[A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem]

A Javaslat speciális beadványként szabályozza a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet, melynek általános követelményként meghatározza kötelező tartalmi elemeit és mellékleteit. A nyilvántartási eljárást megindító egyes kérelmekre vonatkozó többlet követelményeket a Javaslat az adott nyilvántartási eljárást megindító kérelemnél határozza meg.

A 37. §-hoz
[A képviseleti jogosultság ellenőrzése más nyilvántartásokból]

A nyilvántartási eljárás alapvető kérdése, hogy a kérelmet az arra jogosult adja-e be, és ha jogi képviselő jár el, az eljáró jogi képviselő a kamarai nyilvántartások alapján az eljárásban eljárhat. Ennek érdekében a bíróság a kamarai nyilvántartásokból történő adatigénylés útján megbizonyosodik arról, hogy a jogi képviselő a kamarai nyilvántartásba bejegyzett és aktív tag. A jogi képviselő képviselői jogállása nemcsak meghatalmazáson, hanem törvény közvetlen rendelkezésén is alapulhat. A közjegyző a felet nem meghatalmazás alapján képviseli, hanem a törvény közvetlen rendelkezése alapján illeti meg a képviselő jogállása. Esetében tehát a bíróság nem meghatalmazást, hanem képviseleti jogosultságot vizsgál, mégpedig úgy, hogy meggyőződik arról, hogy a megkeresést benyújtó személy valóban közjegyző, illetve közjegyzőhelyettes.

A 38. §-hoz
[A nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános vizsgálata, a hiánypótlás elrendelése, a kérelem visszautasítása]

A Javaslat rendelkezik a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem vizsgálatának, hiánypótlás elrendelésének és a kérelem visszautasításának általános szabályairól, külön meghatározva azokat az eseteket, amikor a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve vissza kell utasítani, illetve amikor a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem tekintetében hiánypótlási felhívás kiadható.

Jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok

A 39. §-hoz
[Jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok]

A Pnp. 1. § (5) bekezdése kimondja, hogy „az eljárásban az ügy érdemében is végzéssel kell határozni. Az eljárást befejező végzés ellen fellebbezésnek van helye.” Erre figyelemmel a § (1) bekezdése akár szükségtelennek is tekinthető. Figyelemmel azonban arra, hogy a nyilvántartási eljárásban részt vevő személyek (szervezetek, egyéb felek) szempontjából kiemelt jelentőségű érdek szól amellett, hogy világos legyen, hogy az ügy érdemében születő végzés ítéleti hatályú, tehát vele szemben fellebbezésnek van helye. Ugyanakkor vannak olyan esetek a nyilvántartási eljárásban, hagyományosan a bejegyzési eljárás bejegyző végzése vonatkozásában, a cégek esetében, ahol a forgalom biztonsága, a szervezetek érdekének elsődlegessége miatt a bejegyző végzés rögtön jogerőssé válik. A bejegyző végzés ellen nem fellebbezésnek van helye, hanem pernek.

Egyes, nem kérelemre történő bejegyzések ellen továbbra sincs helye fellebbezésnek. Ennek oka, hogy ezen bejegyzések javítására a Pp. szerinti kijavítással vagy a hatályos előírások fenntartásával megmaradó, kijavítást célzó nemperes eljárással kerülhet sor.

FEJEZET

EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Egyéb jogi személyek nyilvántartása, a nyilvántartási adataik kezelése

A 40. §-hoz
[Egyéb jogi személyek nyilvántartásba vétele, a nyilvántartási adataik kezelése]

A § rendelkezik az egyéb jogi személyek nyilvántartásának vezetésére vonatkozó alapvető rendelkezésekről. Az egyéb jogi személy létesítésével, adatai változásával és törlésével kapcsolatos eljárást nem a bíróság folytatja le, hanem az egyéb jogi személyre vonatkozó jogszabályban meghatározott szervezetek (például kamara), amelyeket a Javaslat egységesen nyilvántartó szervnek nevez. E nyilvántartó szerv határoz az egyéb jogi személy tekintetében a bejegyzésről, törlésről, és az adatokat a nyilvántartásba bejegyzi, illetve onnan törli.

A jogi személy nyilvántartás létrehozásának egyik fontos célkitűzése, hogy a nyilvántartásból, nyilvántartási jegyzékből megismerhető adatok ellenőrzöttsége, más állami nyilvántartásokkal való egyezősége biztosított legyen. Így ezekben az esetekben is kiemelt jelentősége van annak, hogy a bejegyzendő adatok helyesek, más állami nyilvántartásokkal egyezőek legyenek, valamint az, hogy a bejegyzett természetes személy vonatkozásában – ha törvény alapján az lehetséges – létrejöjjön a kapcsolati kód, amelynek segítségével később frissülni tudnak az adatok. Mindezek érdekében a Javaslat kimondja, hogy a szükséges adatigényléseket és adatellenőrzéseket a nyilvántartó szerv végzi el.

A 41. §-hoz
[Egyéb jogi személyek nyilvántartásba vétele nyilvántartó szerv hiányában]

A jogi személyek nyilvántartása olyan jogi személyek adatait is tartalmazni fogja, amelyeket törvény hozott létre, illetve amelyekkel kapcsolatosan a nyilvántartó szerv fogalma nem értelmezhető. Ezekre az esetekre a Javaslat azt írja elő, hogy magának a jogi személynek kell az adatait megadnia a nyilvántartási portál erre a célra szolgáló felületén, és az adatok beküldését követően a bíróság végzi el a szükséges adatellenőrzéseket, adatigényléseket. Ha ennek során a bíróság olyan hibát észlel, amely miatt az adat nem bejegyezhető (például a feltüntetett természetes személy nem azonosítható más állami nyilvántartásból vagy súlyos kizáró ok merül fel), akkor a bejegyzés nem történik meg, hanem a bíróság erről értesíti a jogi személyt. Ezekben az esetekben lehetséges, hogy csak rosszul került például a név vagy egyéb adat megadásra, de nem kizárt, hogy valóban a bejegyzést kizáró ok merül fel. Ha az adathiba kis jelentőségű, amely nem zárja ki a bejegyzést, a bíróság bejegyzéssel rögzíti az egyéb jogi személyt és adatait a nyilvántartási jegyzékben.

A nyilvántartó szerv értesítése

A 42. §-hoz
[Egyéb jogi személyek nyilvántartási adataival kapcsolatos értesítés]

Lehetnek olyan adatváltozások a nyilvántartásban, amelyek a nyilvántartó szerv tekintetében intézkedést nem igényelnek (például az egyéb jogi személy adószáma, KSH-száma megváltozik stb.), de lehetnek olyan változások is (pl. bejegyzett képviselő halála, bűnügyi nyilvántartó szervtől évente igényelt adatban megjelölt kizáró ok felmerülése), amely intézkedést kívánnak. Ezekről a bíróság, hatóság, egyéb személyek (végrehajtó stb.) automatizált intézkedéssel értesítik a nyilvántartó szervet.

FEJEZET

BEJEGYZÉSI ELJÁRÁS

A bejegyzési eljárás közös szabályai

A 43. §-hoz
[Általános eljárási szabályok]

A Javaslat alapján bejegyzési eljárás gyűjtőfogalom alá tartozik a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárás (alapítás bejegyzése), a változásbejegyzési eljárás (ideértve a szervezet nyilvántartási jegyzékből való törlését is), a közhasznúvá minősítésről való döntés és annak bejegyzése, törlése, továbbá a szervezet átalakulásnak, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárás. Azok a rendelkezések tehát, amelyeket a Javaslat az általános eljárási szabályok között rögzít – a kérelem általános vizsgálatára, hiánypótlására és visszautasítására vonatkozó § kivételével –, minden bejegyzési eljárásban alkalmazandóak.

A Javaslat az eljárás felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések közé beilleszti azt az esetet, amikor a szervezet nyilvántartásba vételére irányuló eljárás alatt a létesítő okirat érvénytelenségének megállapítása iránt per indul. Ezen eset száma az automatikus döntéshozatal mellett igen kevés lehet, azonban mégsem zárható ki. Ha a szervezet nyilvántartásba vétele előtt a létesítő okirat teljes érvénytelenségét állapítja meg a bíróság, az azzal a következménnyel jár, hogy a szervezet a nyilvántartási jegyzékbe nem jegyezhető be. A bejegyzési eljárás során felmerülő esetekre általánosan utal a rendelkezés, hiszen felesleges felsorolás szintjén megjeleníteni azokat az eseteket, amelyek a következő §-okból egyébként is kiderülnek.

A Javaslat fenntartja a bejegyzési kérelem visszavonására vonatkozó rendelkezést, továbbá azt a garanciális szabályt, ami a „próbaperek” megakadályozását célozza. Fontos rámutatni ugyanakkor arra, hogy a Javaslat alapján jelentősen felgyorsulnak majd a másodfokú eljárások, vagyis a jogértelmezési, joggyakorlatbeli „vitákat” a szervezetek fellebbezése folytán a jövőben ésszerű idő alatt lesz lehetséges lefolytatni.

A Javaslat a bejegyzési eljárásokban bevezeti, kimondja a sorrendiség szabályát. Ennek értelmében, főszabály szerint mindaddig, amíg a folyamatban lévő változásbejegyzési kérelem jogerős elbírálására nem került sor, a később beadott változásbejegyzési kérelem elbírálására nem kerül sor. Az automatikus döntéshozatal bevezetése oly mértékben gyorsítja fel a gazdasági társaságok kérelmeinek elbírálását, hogy a sorrendiség szabálya gazdasági társaságok esetében a gyakorlatban nem is lesz érzékelhető, kivéve, ha a törvényben meghatározott ok miatt a változásbejegyzési eljárás felfüggesztésre kerül. A többi szervezetforma esetében a sorban álló kérelmek problémája elenyészőnek tekinthető. A sorrendiség szabálya megoldja azt a helyzetet, amely jelenleg csak az eljárás felfüggesztésével rendezhető, ugyanakkor a normál működést mutató szervezetek esetében tényleges joggyakorlatbeli változást nem okoz.

A Javaslat megjelöli azokat a határozatokat, amelyek konstitutív hatályúak. A szervezet nyilvántartásba vételére (létesítésére) és törlésére vonatkozó konstitutív bírósági döntés a Ptk. rendelkezéséből is következik. A jegyzett tőke leszállítására vonatkozó jogi tényt keletkeztető aktus is levezethető a Javaslat rendelkezéséből, azonban az eltérő jogértelmezések egy mederbe terelése érdekében normatívan is kimondásra kerül. Azoknál a változásoknál, ahol a szervezet az adatváltozás időpontját megadhatja, a bíróság a bejegyzéshez szükséges körülményeket vizsgálja, de nem a bíróság döntése keletkezteti a változást, hanem annak bírósági általi jóváhagyását biztosítja (abban a vizsgálati körben, amelyre a nyilvántartó bíróság jogköre kiterjed). A Javaslat kimondja ehelyütt is, hogy a közhasznú jogállás bejegyzése és törlése is konstitutív, amely a Civil törvény rendelkezéséből is következik.

A Ctv. számos rendelkezése – okirati bizonyítás, költségkedvezmények kizárása – a bejegyzési eljárás általános szabályai közé kerül át. Ez a rendszertani változás azonban a bejegyzési eljárásokat tekintve változást nem jelent, hiszen a bejegyzési eljárás is nyilvántartási eljárás.

A 44. §-hoz
[A bejegyzési kérelem benyújtására kötelezett személy, a kötelező jogi képviselet]

A Javaslat fenntartja a kötelező jogi képviseletet a bejegyzési eljárásban a cégek tekintetében. Azon szervezetek esetében pedig, amelyekre vonatkozóan a Cnytv. kötelező elektronikus kapcsolattartást ír elő, jogi képviselő közreműködését teszi kötelezővé a jövőben. Fontos ugyanis, hogy ezen kiemelt jelentőségű szervezetek esetében is biztosított legyen a professzionális jogi támogatás. Kötelező lesz továbbá a jogi képviselet közhasznú szervezetté nyilvánítás iránti eljárásban és automatikus döntéshozatal esetén, akkor is, ha a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet a § (3) bekezdése alapján egyébként nem köteles jogi képviselőt megbízni.

A Javaslat megtartja a Cnytv. speciális előírásait az alapítvány képviselete körében, továbbá speciális szabályt mond ki az MRP-szervezet esetében.

Az ügyvédi tevékenységet az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) szabályozza. Az Üttv. általános elvek szintjén rögzíti, hogy „az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre” [Üttv. 1. § (5) bekezdése]. Az ügyvédek és kamarai jogtanácsosok (a továbbiakban együtt: ügyvéd) az igazságszolgáltatás közreműködőiként, a rendszer működésébe vetett közbizalom egyik letéteményesei, munkájuknak és a cégügyekkel kapcsolatos kötelező közreműködésüknek a jogbiztonság és a bírósági eljárások időszerű lefolytatása szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. A bejegyzési eljárásokban az ügyvédi közreműködés a jogi munka mellett garanciális jellegű. Az ügyvéd ugyanis az Üttv. alapján elvégzi a felek személyazonosítását, valamint a székhely (telephely) megfelelőségének igazolását, továbbá elvégzi a pénzmosási előírásokhoz kapcsolódó vizsgálati és adminisztratív teendőket is. Cégügyekben jelenleg az ügyvédekkel való kapcsolatfelvétel gyors és közvetlen, ezért ezen szolgáltatások könnyen elérhetőek bárki számára. Tekintettel arra, hogy az ügyvédi irodák túlnyomó része eljár cég- és ingatlanjogi ügyekben, ez szintén megkönnyíti a szolgáltatás elérhetőségét.

Általában elmondható, hogy jogügyletek biztonságának elősegítése érdekében az ügyvédek az Üttv. 32. §-a alapján ügyfél-azonosítást végeznek. Az ügyfelek azonosítása tipikusan a megbízás létrejöttekor megtörténik. Ellenjegyzésköteles esetekben legkésőbb az okirat ellenjegyzése előtt sor kerül a személyazonosító igazolványok hatósági adatbázisokban való ellenőrzésére, illetve jogi személy esetében szintén az okiratok ellenjegyzését megelőzően ellenőrzésre kerül a nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat. Amennyiben az ügyvéd a jogszabály által meghatározott körülményt tapasztal az ügyfél azonosítása során, megtagadja közreműködését, illetve az okirat ellenjegyzését. Megjegyzendő továbbá, hogy az eljáró jogi képviselők a teljesen elektronikusan zajló cégeljárás alapjául szolgáló eredeti, tipikusan papír alapú dokumentumok őrzését is végzik a jogbiztonság elősegítése érdekében is.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) ezen felül előírja, hogy az ügyvédek és a közjegyzők mely esetekben kötelesek eleget tenni ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségeiknek. Az ügyfél átvilágítási kötelezettség körében az ügyvéd az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítására, és személyazonosságának igazoló ellenőrzésére, az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan adatrögzítésre, továbbá az üzleti kapcsolat monitoringjára köteles. Jelenleg a bíróság a benyújtott kérelem jogi tartalmi vizsgálatát tudja elvégezni, azonban arra a kérelemben megjelölt természetes személyek adatait, annak megfelelőségét ellenőrizni nincs módja, továbbá az ügyvéd által jelenleg elvégzett pénzmosási feladatokat ellátni nem tudja.

A Pmt. 2017. június 26-ai hatálybalépésével a pénzmosási és terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos hazai szabályozás szigorodott. A pénzmosási és terrorizmus-finanszírozás megelőzési rezsim (ügyfél-átvilágítási, bejelentési kötelezettség, illetve e rendelkezések megsértése esetén szankciók) az ügyvédet akkor terheli, ha többek között gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet alapításában, illetve megszűntetésében közreműködik [Pmt. 73. § (1) bekezdés c) pont]. Magyarországon a magánjogi szervezetek alapításához és más cégügyekhez kapcsolódó Pmt. által meghatározott kötelezettségeknek mint tipikusan közreműködők, a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók, az ügyek többségében ügyvédek tesznek eleget.

A 45. §-hoz
[Létesítő okirat minta]

A Javaslat a létesítő okirat minta alkalmazását normatív módon nem szűkíti a szervezet nyilvántartásba vétele iránti eljárásra. Eljárási jogkövetkezménnyel a létesítő okirat minta alkalmazása nem jár abban az értelemben, hogy egyszerűsített eljárás a létesítő okirat minta alkalmazása körében nem lesz, azonban a létesítő okirat minta alkalmazása egyszerűbbé teszi a bejegyzési eljárást, mert annak használata szinte kizárja, hogy abba jogszabályellenes kikötések kerüljenek. Fontos kiemelni, hogy egyes esetekben a Javaslat végrehajtási rendelete létesítő okirat iratminta használatát kötelezővé teheti majd. A létesítő okirat mintákat a jövőben is miniszteri rendelet fogja meghatározni.

A 46. §-hoz
[Kézbesítési megbízott]

A rendelkezés fenntartja a kézbesítési megbízott jogintézményét. Fontos eltérés a hatályos cégjogi rendelkezésekhez képest, hogy a kézbesítési megbízottnak az E-ügyintézési tv. rendelkezései szerint elektronikusan elérhetőnek kell lennie, továbbá az, hogy a Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy cselekvőképességében korlátozott személy nem lehet kézbesítési megbízott. További fontos eltérés, hogy a Javaslat a külföldi személy tudomásszerzése vélelmének beálltát a kézbesítési megbízottnak való kézbesítést követő ötödik munkanapban határozza meg. Ennek oka az, hogy a jelenlegi informatikai eszközök és a mindennapi kommunikációba beépült informatikai kapcsolattartási módok mellett nincs már indok arra, hogy ennél több adattovábbítási „türelmi időt” állapítson meg a szabályozás. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha a külföldi személy a szervezet vezető tisztségviselője, akkor a kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések miatt a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítés esetére a Javaslat nem vélelmet állít fel, hanem kimondja, hogy a kézbesítési megbízottnak történő szabályszerű kézbesítés a vezető tisztségviselőnek történő kézbesítést jelenti. A vezető tisztségviselői megbízás elfogadása, a vezető tisztségviselő részére vállalt kézbesítési megbízotti minőség fokozott gondosságot kíván. A Javaslat rögzíti, hogy a bíróság a hivatalos elérhetőségen keresztül tart kapcsolatot a kézbesítési megbízottal, és rajta keresztül a természetes személlyel, szervezettel.

A 47. §-hoz
[A bejegyzési kérelem benyújtásának határideje]

A Javaslat fenntartja a szervezet bejegyzése iránti kérelmének benyújtására vonatkozó 30 napos szabályt, egyezően a Ptk. előírásával. A változásbejegyzési kérelem benyújtására vonatkozó 30 napos határidőt viszont a gazdasági társaság esetén – kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaságot és a Javaslat hatálya alá tartozó jogi személyiséggel rendelkező vallási közösséget – 15 napra szállítja le. A jövőbeli időre vonatkozó ún. előre bejegyzés lehetőségének biztosítása mellett kellően rugalmas a kérelem beadására nyitvaálló időtartam. Az iratok előkészítése két hétnél több időt nem vehet igénybe. A bejegyzési eljárásban is elérhetővé válik az azonnali fizetés lehetősége. A nyilvántartási jegyzék közhitelessége is azt kívánja meg, hogy a szervezetek döntő hányadát jelentő gazdasági társaságok esetében a lehető leggyorsabban kerüljenek átvezetésre az adatváltozások. A Javaslat megtartja a késedelmes kérelembenyújtás bírságolásának lehetőségét mint jogkövetkezményt.

A 48. §-hoz
[Névfoglalás]

A Javaslat fenntartja a névfoglalást, az eljárási szabályok pontosítása mellett. A névfoglalásra kerülhet sor szervezet alapítását megelőzőn, de akár névváltoztatást megelőzően is, a szervezet névváltozása bejegyzése iránti változásbejegyzési kérelem benyújtása előtt. A kérelem előterjesztésére nyomtatványon kerül sor. A kérelmet a bíróság egy munkanapon belül megvizsgálja. Ha a kérelem visszautasításának az általános szabályok szerint nincs helye, dönt a kérelemről. A névfoglalás jogintézményével élhetnek egyrészt az alakuló szervezetek, melyek még bejegyzési kérelmüket nem terjesztették elő, másrészt azok a szervezetek, melyek bejegyzett nevük megváltoztatását tervezik, de a névváltozás bejegyzése iránti kérelmet még nem nyújtották be.

A névfoglalási eljárás során a bíróság vizsgálja, hogy a kérelemben megjelölt név az adott időpontban a nyilvántartásban bejegyzett, bejegyzés alatt álló, illetve névfoglalás hatálya alatt álló más szervezet nevétől a szükséges mértékben különbözik-e. A névkizárólagosság mellett a bíróság vizsgálja továbbá a névvalódiság, a névszabatosság elvének, vagy egyéb, a névvel összefüggő jogszabályi rendelkezésnek a betartását is. A bíróság a kérelemben megjelölt nevek közül azt foglalja le, mely a kérelmező által felállított sorrendben elsőként felel meg a szervezet elnevezésére vonatkozó követelményeknek.

A Javaslat elhagyja a névfoglalás idejének meghosszabbodására vonatkozó rendelkezést, figyelemmel arra, hogy a felgyorsuló kommunikációs megoldások mellett életszerűtlen, hogy a szervezet ne lenne képes a névfoglaláshoz kapcsolódó bejegyzési kérelmét a névfoglalási időszakon belül benyújtani, vagy a szükséges egyéb intézkedéseket megtenni. Ugyanakkor a névfoglalás időtartamát 60 napban határozza meg a Javaslat.

Fontos rendelkezés, hogy névfoglalásban lefoglalt név megfelelőségét a bejegyzési eljárásban már nem lehet felülvizsgálni.

A 49. §-hoz
[A nyilvántartási irat nem nyilvános kezelése iránti kérelem]

A nyilvántartási irat nem nyilvános kezelése iránti kérelem és annak elbírálási szabályait a Javaslat a bejegyzési eljárás szabályait között rendezi. A névfoglaláshoz hasonlóan nagyon gyors eljárásként szabályozza a kérelemről való döntést. A Javaslat főszabályként arról rendelkezik, hogy a bíróság még a bejegyzési kérelem elbírálása előtt dönt az érintett nyilvántartási irat nem nyilvános kezeléséről. Ennek oka, hogy a bejegyzési ügyek döntő hányada automatikus döntéshozatali eljárás alá fog tartozni, amelynek keretében a nyilvántartási irat nyilvánosságának korlátozásáról dönteni nem lehetséges. Ha a Javaslat csak bejegyzés után tenné lehetővé a kérelem benyújtását, akkor indokolt esetben sem lenne biztosított a nyilvántartási iratban foglalt üzleti és egyéb adatok védelme, hiszen egy ideig az nyilvános iratként lenne kezelve. Ezért a névfoglaláshoz hasonlóan a Javaslat előzetes bírósági döntést modellez. Ez alól a döntéshozó személy által lefolytatott bejegyzési eljárások képeznek kivételt, ahol a bejegyzési kérelemmel együtt mód van a nyilvántartási irat sorsáról való döntésre is. Mivel azonban a bejegyzési eljárástól független a kérelem tárgya, külön végzést kell hozni. Lehetséges ugyanis, hogy a bejegyzési kérelemnek helyt ad a bíróság, de a nyilvántartási irat nem nyilvánosa kezelése iránti kérelmet elutasítja.

A Javaslat nem zárja ki, hogy utólag, a bejegyzési eljárás lezárását követően kerüljön előterjesztésre a kérelem.

A bejegyzési kérelem

Az 50. §-hoz
[A bejegyzési kérelem nyomtatványa]

A bejegyzési eljárásban a jövőben is a kérelem kötelező eleme lesz a kitöltött nyomtatvány. Fontos kiemelni, hogy a nyomtatvány a jövőben a jelenleginél is hangsúlyosabb szerepet kap, mert az tartalmazni fogja a jogi képviselő törvényességi szempontú ellenőrzésére vonatkozó nyilatkozatát, továbbá automatikus döntéshozatali ügyekben a jogi képviselő a nyomtatványon a mellékletek tartalmáról is nyilatkozatot tesz.

Bár a Javaslat törekszik arra, hogy túlzóan részletező rendelkezéseket ne tartalmazzon, az adótitok, személyes adatok törvényi védelme miatt továbbra is törvényi szinten kell rögzíteni, hogy az adóazonosító szám feltüntetése a nyomtatványon mely esetekben szükséges.

Az 51. §-hoz
[A bejegyzési kérelem mellékletei]

A Javaslat speciális meghatalmazási szabályt ír elő arra az esetre, ha kötelemi megállapodáson alapuló tagváltozás iránt kérelmet vagy a tag részesedését terhelő jog bejegyzése vagy törlése iránti kérelmet nyújtanak be. Ezekben az esetekben a szervezet képviseletében a kérelem benyújtására jogosult személy jogi képviselőnek adott meghatalmazása kibővül minden érintett fél jogi képviselőnek adott meghatalmazásával. A Javaslat így kívánja megelőzni a visszaéléseket. Hangsúlyozható, hogy ez a nem kötelemi jogi alapú tagváltozásra nem vonatkozik. Ha tehát a tag tagsági jogviszonya a Ptk. rendelkezésére figyelemmel azért szűnik meg, mert a vagyoni hozzájárulását nem teljesíti, e tagtól nem vár el a Javaslat meghatalmazást. És ugyanígy, mivel nem a szervezet vagy az érdekelt fél kérelmére és nem is a bejegyzési eljárás keretében történik a bejegyzés, a végrehajtási jog és egyéb, automatikus bejegyzéssel a nyilvántartási jegyzékbe kerülő adatokra sem vonatkozik a rendelkezés.

A Javaslat fenntartja azt a garanciális szabályt, hogy az eljáró jogi képviselőnek kell a benyújtandó papír alapú okiratokat elektronikus formátumúvá alakítania.

A Javaslat egyértelműen rögzíti, hogy az elektronikus közokiratok és az elektronikus magánokiratok közvetlenül csatolhatóak a kérelemhez. Ezen okiratok tekintetében nincs szükség a jogi képviselő részéről sem külön elektronikus aláírásra, sem ezen elektronikus okiratok bármilyen átalakítására.

Új rendelkezés, hogy a kérelem összes papírból digitalizált mellékletét és a kérelem nyomtatványát is külön elektronikus aláírással kell ellátni vagy a mellékletek összességét kell elektronikus aláírással ellátni. A jövőben tehát nem elegendő a kérelem egészét (a kitöltött nyomtatványt és a melléketeket együtt) elektronikusan aláírnia a jogi képviselőnek. Ennek oka az, hogy ha a kérelem egésze van elektronikus aláírással ellátva, akkor az egyes mellékletek nem kezelhetőek irattári szempontból külön, mert ezáltal sérülne az elektronikus aláíráshoz fűződő garancia. További oka az új rendelkezésnek az, hogy a bejegyzési eljárásban ezáltal a benyújtott okiratok bizonyító ereje is biztosított. A Javaslat szerint a jogi képviselő köteles őrizni a papír alapú nyilvántartási iratokat is. A Pp. 327. §-a alapján az őrzött iratról készített másolat akkor rendelkezik bizonyító erővel – és igazolja, hogy annak tartalma megegyezik az eredeti dokumentuméval –, ha a jogi személy (jelen esetben értelemszerűen a jogi képviselő) azt minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és a Javaslat előírása miatt időbélyegzővel látja el. Ezt a Javaslat sajátos bejegyzési eljárási szabályként is rögzíti.

A rendelkezés szabályozza azt az esetet is, ha a szervezet elektronikus úton köteles eljárni, azonban jogi képviselő igénybevételére nem köteles. Ebben az esetben a fenti feladatokat a szervezet képviselőjének kell ellátnia azzal, hogy ha magas biztonságú elektronikus aláírással nem rendelkezik, az iratokat elegendő ÁVDH szolgáltatással hitelesíteni.

Az 52. §-hoz
[Az iratok őrzése, a bíróság részére való bemutatása]

A Javaslat a személyes adatok, az üzleti titkok védelme érdekében azon az elvi alapon közelít a bejegyzési eljáráshoz, hogy a jövőben csak a legszükségesebb iratok váljanak nyilvános irattá, nyilvántartási irattá. Az automatikus döntéshozatal egyik fontos feltétele továbbá, hogy az a bejegyzési kérelem nyomtatványából megismerhető adatokon és jogi nyilatkozatokon nyugodjon. E két fontos szempont az, amely alapján a Javaslat megkülönbözteti a bejegyzési kérelemhez csatolt iratokat, és egyéb, a jogi képviselő törvényességi ellenőrzésébe eső iratokat.

Korábban az egyszerűsített cégeljárás körében volt hatályban olyan szabályozás, amely ismerte a bírósághoz be nem nyújtott, a jogi képviselő által őrzött nyilvántartási iratot. E megoldást alkalmazza a Javaslat is akkor, amikor rögzíti, hogy a jövőben kétféle irat képezi a szervezet kérelme szerinti bejegyzés törvényességének alapját. Az iratok egy részét a szervezetnek továbbra is be kell nyújtania a bírósághoz, ezek a szervezet működésének legfontosabb iratai. Az iratok egy része azonban benyújtásra nem kerül, hanem a jogi képviselő vizsgálja meg azokat, hogy azok megfelelőek-e. Hogy egyes bejegyzési eljáráshoz, egyes szervezeti formák esetében milyen iratok benyújtására lesz szükség, illetve mi marad a jogi képviselő őrizetében, a Javaslathoz kapcsolódó végrehajtási rendelet fogja meghatározni.

A bejegyzési kérelem informatikai és formai ellenőrzése

Az 53. §-hoz
[Adatigénylés a természetes személyek nyilvántartásából]

A bejegyzési kérelem informatikai és formai vizsgálatának szabályait immár a bejegyzési eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályai tartalmazzák. A bejegyzési kérelem tekintetében annyit indokolt kiemelni, hogy az informatikai fejlesztés lehetőséget biztosít majd arra, hogy a jogi képviselők, szükség szerint a szervezetek a nyilvántartási portált mint személyre szabott ügyintézési felületet tudják használni. A nyilvántartási portál lehetőséget fog biztosítani arra, hogy a kérelmező a kérelem nyomtatványának kitöltéséhez online nyilvántartási információkat használjon fel, továbbá, hogy a kérelmet ezen a felületen állítsa össze. A bejegyzési kérelem tekintetében megmaradnak a jelenleg is alkalmazott ellenőrzések. Az információs szolgálat a kérelmet informatikai szempontból – az elektronikus aláírás hitelessége, az adatok sértetlensége, az időbélyegző dátuma és hitelessége, az elektronikus okirat formátuma tekintetében – is megvizsgálja. Ezen túlmenően formai vizsgálatot is lefolytat. A kérelem formai vizsgálata kiterjed a kötelezően kitöltendő adat hiánytalan kitöltésére, továbbá a nyomtatványban megadott adatok formai megfelelőségére. Ilyen különösen a székhely, telephely címadatának megfelelősége, a főtevékenység és további tevékenységi kör(ök) TEÁOR nomenklatúrájával való egyezősége, a megadott jegyzett tőke pénznemének az ISO 4217 szabványnak való megfelelősége, de akár a kérelemben megjelölt EUID-nak az ISO 6523 szabványnak, illetve a Bizottságnak a nyilvántartások összekapcsolására szolgáló 2009/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel létrehozott rendszer céljából szükséges műszaki leírások és eljárások megállapításáról szóló 2015. június 8-i (EU) 2015/884 végrehajtási rendeletének való megfelelősége.

Ezek mellett szükséges a kérelem nyomtatványában feltüntetett természetes személyek azonosítása. Ezért a § speciális kiegészítő rendelkezésként rögzíti a természetes személyek nyilvántartásából történő adatigénylést, amely a formai ellenőrzés része.

A nyilvántartás olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben gyakorlatilag a teljes piaci foglalkoztatást, a nemzetgazdasági termelőképességet biztosító jogalanyok köre feltüntetésre kerül. Ebből következően elemi érdek, hogy e nyilvántartás a lehető legpontosabb adatokat tartalmazza a szervezetekről.

A nyilvántartásban fellelhető adatok egy részét a jogi személyek nyilvántartása elődleges adatnyilvántartóként jegyzi (pl. nyilvántartási szám), azonban számos olyan adat is szerepel a nyilvántartásban, amelyet elsődlegesen más állami nyilvántartás tartalmaz (pl. természetes személy adatok, lakcím, adószám stb.) Az adatok egy részét a nyilvántartás már az állami nyilvántartások együttműködésének eredményeként online kapcsolatban jegyzi be vagy frissíti. A Javaslat továbbra is biztosítja, hogy a nyilvántartásban szereplő természetes személyek adatai is – az állami nyilvántartások együttműködése által – pontosan és naprakészen kerüljenek a nyilvántartásba.

A közreműködő jogi képviselő több célból is ellenőrzi a természetes személy ügyfél azonosságát. A jogi képviselőnek személyazonosság ellenőrzést kell végeznie, továbbá a bejegyzési eljárás olyan eljárás, amelynél a jogi képviselőnek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozás megelőzéséről szóló törvény alapján is ellenőrzést kell végeznie. A bíróság az adatigénylés útján tud meggyőződni a kérelemben feltüntetett természetes személy adatainak pontosságáról, valóságtartalmáról. Az adatigénylés célja tehát, hogy már a bírósági informatikai rendszer felé való továbbítás előtt tisztázásra kerüljön, hogy a kérelemben és a természetes személyek nyilvántartásában szereplő személy beazonosítható, és a kérelemben megadott adatai ellenőrzésére is sor kerüljön.

Az adatigénylés a kérelem bírósághoz való továbbítását megelőző eljárási cselekmény, és az adatigénylést az információs szolgálat folytatja le. Ha a kérelemben megjelölt természetes személy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül, a természetes személyazonosító adatait, továbbá a képzett kapcsolati kódot a bírósági informatikai rendszer tárolja a természetes személy nyilvántartási jegyzékből való törléséig. Az automata által nem kezelhető formai hiba esetén, amelyet a Javaslat a hatályos szabályozással egyezően érdem hibának nevez, a kérelem hibájáról a benyújtó értesítést kap. Ebben az esetben a kérelem a bírósági informatikai rendszer felé nem kerül továbbításra, és úgy tekintendő, mintha a kérelmet nem nyújtották volna be. A kérelmet tehát a hiba javítása után ismét be kell küldeni a nyilvántartási portálról.

Az 54. §-hoz
[Adatellenőrzés a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül]

Az Információs Szolgálat a BRIS rendszeren keresztül ellenőrzi a kérelemben feltüntetett, EUID-val rendelkező külföldi vállalkozás adatait.

A bejegyzési kérelem bírósághoz való érkezése, a bíróság intézkedései

Az 55. §-hoz
[A bírósági ügyintézési határidő kezdete]

A Javaslat nem változtat érdemben a bejegyzési eljárás jelenlegi dinamikáján, csupán igyekszik egy helyen megjeleníteni az ügyintézési határidőket, az eljárás felfüggesztésének jelentős eseteit. Fontos, hogy ugyanakkor ezen szabályok jelentős felgyorsulását fogják jelenteni a Cnytv. szerinti eljárásoknak. Figyelemmel arra, hogy az állami adó- és vámhatósággal, továbbá a bűnügyi nyilvántartó szervvel automata kommunikál, a gondnokoltak nyilvántartásával való közvetlen adatkapcsolattal járó feladatokat is automata végzi, felfüggesztési ok bekövetkeztetét is meg tudja állapítani az automata. Az eljárás felfüggesztéséről automata, a bíróság automatikus intézkedésével tud intézkedni. Az eljárás felfüggesztésének megszűnésére a törvény erejénél fogva kerül sor.

Új szabályként a Javaslat rögzíti, hogy a szervezet egyes bejegyzési kérelmei főszabályként sorrendben állnak, vagyis a jövőben nem történhet meg az, hogy míg az első kérelmet a bíróság érdemben vizsgálja, és esetlegesen hiánypótlás miatt a tényleges ügyintézési határidő meghosszabbodik, addig a később beadott kérelem adatai a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzéssel a nyilvántartási jegyzékbe kerülnek. E rendelkezés elmozdulást jelent a jelenlegi gyakorlathoz képest, hiszen most szabály híján a bíróság egyedileg mérlegeli, hogy a sorban álló kérelmek közül mely kérelmek bírálhatóak el önállóan és melyek függnek az elbírálás alatt álló kérelemtől. Ez a megoldás azonban az eljárás átláthatósága ellen hat, továbbá a többes, sorban álló kérelmek a bejegyzési eljárásban nem is jellemzőek. Kiemelhető ugyanakkor, hogy a sorrendiség szabályától a bíróság eltérhet a bejegyzési eljárás általános eljárási szabályaiban meghatározott okból.

Az ügyintézési határidő kezdetére vonatkozó speciális szabályt rögzít a (2) bekezdés.

Az 56. §-hoz
[Az adatok rögzítése, a nyilvántartási szám, az EUID, az adószám, a statisztikai számjel]

A Javaslat nem változtat a jelenlegi, egymásra épülő bírósági intézkedések rendszerén. Vagyis a szervezet nyilvántartási számot kap, továbbá szükség szerint EUID-t is kap. Ezt követően kerül sor – szükség szerint – az adóhatósági és statisztikai jelzőszámok igénylésére. Annyi változás történik, hogy az adatok már a bírósági informatikai rendszerbe való beérkezéskor rögzítésre és megjelenítésre kerülnek a bejegyzés alatt megjegyzéssel.

Az 57–59. §-hoz
[Adatigénylés a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, ellenőrzés a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek körében, a székhelyszolgáltató ellenőrzése]

[Az eltiltott személyekre vonatkozó vizsgálat]

[Adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]

A nyilvántartási jegyzék közhitelességét, a forgalom biztonságát szolgálja a kérelemben feltüntetett személyek tekintetében az ellenőrzés lefolytatása a bűnügyi nyilvántartási rendszerből, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokból, az ún. szankciós listából, továbbá a gondnokoltak nyilvántartásából. A szankciós lista az ENSZ és az Európai Unió honlapján közzétételre kerül. Az ellenőrzések célja, hogy a bíróság feltárja, ha olyan személy bejegyzését kérik, aki semmilyen körülmények között nem jegyezhető be a nyilvántartási jegyzékbe, mert az anyagi jogi szabályok abszolút kizáró oknak tekinti azokat.

A székhelyszolgáltatással biztosított székhely lehetősége a jövőben is fennmarad. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény alapján kockázatos adózó, amelynek székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve, és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt véglegessé vált döntésben eljárási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben. A székhelyszolgáltatás igénybevétele ugyanis a gyakorlati tapasztalatok alapján sok esetben nem jogszerű célra történik. Kiemelhető, hogy a székhelyszolgáltatók a pénzmosási szabályok tekintetében is külön kezelendők. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 19/A. alcíme a székhelyszolgáltatók nyilvántartásba vételét és ellenőrzését írja elő. Mindezekre figyelemmel a Javaslat előírja, hogy ha székhelyszolgáltatót vesz igénybe a szervezet a székhelye biztosítására, a bejegyzés előtt a bíróság ellenőrzi, hogy a székhelyszolgáltató valóban szerepel-e a hatósági nyilvántartásban.

A 60. §-hoz
[A bejegyzési kérelem visszautasítása]

A Javaslat az automata által elvégzett ellenőrzések és vizsgálatok alapján a jövőben biztosítani tudja, hogy egyes visszautasítási okok fennállása egyértelműen megállapítható legyen. E §-ban felsorolt visszautasítási okok lényegében lefedik a Ctv. 45. §-ában foglalt eseteket, így a Javaslat szerinti megoldás a bejegyzési eljárás időigényét 3 munkanappal egyben le is rövidíti. A bűnügyi nyilvántartó szervtől igényelt adatok alapján e § szerinti visszautasításra csak a Ptk. 3:22. § (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállta esetén kerülhet sor. A Ptk. 3:22. § (4) bekezdése szerint „nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült”. E jogi tény a bűnügyi nyilvántartó szerve adatszolgáltatása alapján egyértelműen megállapítható lesz. Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a bejegyzési eljárásban, továbbá az évenkénti adatigénylés során az érintett személynek azt – az esetleges – kifogását, hogy a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesítenie kellett volna, a bejegyzési eljárásban nem terjesztheti elő. A mentesítést a bűnügyi nyilvántartásban kell rögzíteni, a bíróságnak e körben semmilyen feladata és hatásköre nincs. Ezen bírósági intézkedések nem tartoznak az automatikus bejegyzéssel bejegyzett adatok kijavítására vonatkozó nemperes eljárások hatálya alá sem.

A Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok körében egyedi elbírálásra épülő eljárást lehet csak kialakítani.

Hasonló elvek érvényesülnek a székhelyszolgáltatóval összefüggő visszautasítási ok esetében is. Ha a bíróság és a Pmt. szerinti hatóság közötti adatszolgáltatás azt tartalmazza, hogy a bejegyzési kérelemben megjelölt székhelyszolgáltató a tevékenységének megkezdését megelőzően bejelenést nem tett, vagy bár bejelentést tett, de nem szerepel a nyilvántartásban; mert nem vették nyilvántartásba, vagy időközben törölték, ezen adatszolgáltatásban foglaltakkal szemben sem bejegyzési eljárásban kell fellépni, hanem a Pmt. szerinti felügyeleti hatóságnál kell eljárni.

A bejegyzési eljárásban már bevált módon a visszautasítás esetén az újbóli benyújtás lehetősége – a helyes tartalommal – biztosított a szervezet számára. A Javaslat külön nem rögzíti, hogy a korábbi iratok felhasználhatóak, mert az következik abból, hogy ebben az esetben a kérelem benyújtásához fűződő joghatások fennmaradnak. Tehát azok az iratok, amelyekre a visszautasítás oka nem terjed ki, ismételten felhasználhatóak.

A 61. §-hoz
[A bejegyzési kérelem felfüggesztése egyes bejegyzést kizáró okok észlelése esetén]

A Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerint „nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.” A bűnügyi nyilvántartásban az érintett személy által nem végezhető tevékenységek nem a TEÁOR nómenklatúra szerint tartják nyilván, ezért a bűnügyi nyilvántartásból érkező, az érintett személy Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok fennállásra vonatkozó üzenete automata által nem lesz feldolgozható. Ezen esetek száma várhatóan igen alacsony lesz, továbbá a bírósági ügyintézés racionalizálása is azt indokolja, hogy ezekben az esetekben humán erőforrás kerüljön bevonásra a bejegyzési kérelem elbírálásába. Ekkor a kizáró ok vizsgálata és a kérelem elbírálása együtt történik meg. Ha a kizáró ok vizsgálata bonyolult megítélésű, a bíróság törvényességi felügyeleti eljárást is lefolytathat a körülmények tisztázására. Ugyanezen megfontolások alapján a gondnokoltak nyilvántartásában szereplő személyek esetében is ugyanezen megoldás érvényesül.

Ha a bejegyzési kérelemben (annak nyomtatványában) olyan személy kerül feltüntetésre, aki az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekről hozott határozatokban szerepel, akkor a bíróságnak az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: 2017. évi LII. törvény) előírásai szerint kell eljárnia. A 2017. évi LII. törvény rendelkezik arról, hogy az ún. vagyoni nyilvántartást vezető szervek (a bejegyzési eljárás tekintetében a bíróság) haladéktalanul bejelentenek a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szervnek minden olyan adatot, tényt, körülményt, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással (a továbbiakban: vagyon) rendelkezik. A hatóság a szolgáltató és a vagyoni nyilvántartást vezető szerv bejelentését annak megtételét követő négy munkanapon belül megvizsgálja. (2017. évi LII. törvény 4. §)

A 2017. évi LII. törvény 5. § (6) bekezdése szerint a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárást felfüggeszti és a bejegyzést a 4. § szerinti bejelentés megtételét követő négy munkanap alatt nem teljesítheti, ha a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény, körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső személlyel illetve vagyonnal lehet kapcsolatos, kivéve, ha a vagyoni nyilvántartást vezető szerv arról kap értesítési, hogy az adott személy nem áll korlátozó intézkedés hatálya alatt. A 2017. évi LII. törvény 5. § (7) bekezdése értelmében a vagyoni nyilvántartást vezető szerv a bejegyzési vagy változásbejegyzési eljárásának felfüggesztését megszünteti és a bejegyzés vagy változásbejegyzés iránti kérelem teljesítése iránt a bejelentés megtételét követő ötödik munkanaptól kezdődően intézkedhet, kivéve, ha a nyilvántartó arról kap értesítést, hogy az érintett személy korlátozó intézkedés hatálya alatt áll. A Javaslat a 2017. évi LII. törvény szabályainak nyilvántartási eljárási folyományaként egyértelműen rendelkezik arról, hogy a bíróság visszautasítja a kérelmet, ha abban olyan személy került feltüntetésre, aki a szankciós listán szerepel.

Az automatikus ügyelőkészítés, a bejegyzési kérelem érdemi vizsgálatának közös szabályai

A 62. §-hoz
[Automatikus ügyelőkészítés]

A Javaslat automatikus ügyelőkészítésként nevesíti azoknak a vizsgálatoknak az eredményét, amelyet jövőben az informatikai rendszer végez el. Ezen automatikus ügyelőkészítés egyik része azok az adatigénylések, amelyeket részben az információs szolgálat, részben a bíróság igényel. A jelenlegihez képest új önálló elem lesz azonban a kérelem nyomtatványának, az abban feltüntetett adatoknak és nyilatkozatoknak a jogi szempontú vizsgálata. Az automata olyan vizsgálatokat tud így elvégezni, amely a rendelkezésre álló adatok alapján informatikai „műveletként” elvégezhetők. Ilyen például a kiskorú, korlátlan felelősséggel rendelkező tagok (közkereseti társaság esetében) kiszűrése, a jegyzett tőke kötelező minimumára keresés stb. E jogi vizsgálat már a bíróság által lefolytatott jogi vizsgálat körében esik. A vizsgálat eredménye a bírósági informatikai rendszerben rögzítésre kerül. E vizsgálat lesz az automatikus döntéshozatal alapja, azonban a döntéshozó személy általi elbírálás szabályai között is jelzi a Javaslat, hogy az eljáró személy az automatikus ügyelőkészítés eredményeinek értékelése mellett végzi el a kérelem vizsgálatát.

A 63. §-hoz
[A jogi képviselő kötelező nyilatkozata. A létesítő okirat és egyéb irat vizsgálatának korlátai]

A Javaslat általános bejegyzési szabályként írja elő a jogi képviselőnek a kérelem alapjául szolgáló iratokra vonatkozó jogszerűségi nyilatkozatát. Ilyen nyilatkozatot eddig az egyszerűsített bejegyzési eljárásban alkalmazott a cégjog. A nyilatkozat hatálya kiterjed azokra az iratokra is, amiket a bírósághoz nem kell benyújtani, hanem a jogi képviselőnél kerülnek megőrzésre.

A Javaslat e §-a az egyik kiemelt eleme annak a szemléletváltásnak, ami megfelel a Ptk. igényeinek is. A Ptk. Parlamenthez benyújtott javaslatának indokolása kiemeli az alábbiakat:

„[v]alamennyi jogi személy vonatkozásában alapelvként rögzíti a Javaslat, hogy a jogi személyek létrehozása a polgári jogi jogalanyok magánautonómiája körébe tartozó döntés, amelyet szabadon, az állam egyedi beavatkozása nélkül hozhatnak meg. Az állam a jogi személyek alapításába az alapítás szabályainak normatív meghatározásával és a jogi személyek nyilvántartásba vételével vesz részt; ezt az utóbbi – közérdekvédelmi szempontból nélkülözhetetlen – mozzanatot sem használhatja fel egyedi beavatkozásra, mert a jogi személyek nyilvántartásba vételét csak jogszabályban normatív módon meghatározott okok alapján tagadhatja meg. Mindez annyit jelent, hogy az állam nem mérlegelheti célszerűségi szempontok alapján, hogy megítélése szerint szükség van-e egy adott jogi személyre, hanem a normatív feltételek teljesítése esetén a nyilvántartásba vétellel biztosítania kell a jogi létezés lehetőségét. A jogi személy létrejötte ugyanis két mozzanatból áll: az alapítóknak vagy tagoknak az alapításra irányuló szándéka egy létesítő okiratban kell, hogy kifejezést nyerjen; ehhez járul (második feltételként) az állami nyilvántartásba vétel. A Javaslat a létesítés szabadságára vonatkozó szabályok között rendelkezik arról, hogy a jogi személyek alapítói vagy tagjai nem csupán a jogi személy létesítésének tényéről dönthetnek szabadon, hanem a jogi személyre vonatkozó szabályokat is szabadon állapíthatják meg, és ennek keretében a jogszabályi rendelkezésektől is eltérhetnek. Az eltérést engedő szabályozás nemcsak azt fejezi ki, hogy a jogi személyek létesítése és működtetése is a magánjogi jogalanyok magánautonómiája körébe tartozó kérdés, de azt is lehetővé teszi, hogy a jogi személyeket létrehozó személyek a lehető leginkább az igényeiknek megfelelően alakíthassák ki a jogi személy működési szabályait.”

A bíróság elsődleges feladata a jogi személy létrejöttének, megszűnésének (törlésének) konstitutív bejegyzése, a jogi személyről és az adatairól közhiteles nyilvántartás vezetése. Mindenképpen indokolt a bíróság általi bejegyzés során felmerülő törvényességi szempontú vizsgálat körén változtatni, annak érdekében, hogy a bejegyzési eljárás a közhiteles nyilvántartás vezetése szempontjából érdemi jelentőséggel bíró elemekre terjedjen ki, és a tagok kompetenciájában maradjanak azok a kérdések, amelyeket a Ptk. diszpozitív szabályozása alapján a tagok privátautonómiája körébe tartoznak.

A szabályozási cél, hogy a bejegyzési eljárás során a bíróság a szervezetek létrejöttéhez, a nyilvántartásba vételéhez, illetve létesítő okirat változásuk bejegyzéséhez szükséges törvényi feltételeket és a bejegyzendő adatok helyességét vizsgálja. A létesítő okiratnak a szerződéses szabadság körébe eső elemeibe azonban ne szóljon bele (pl. taggyűlési meghívó, jogi személy szerveinek hatásköre stb.), és ezen kérdések tekintetében ne is végezzen érvényességi vizsgálati kontrollt. A bíróság ugyanis a szervezet nyilvántartásba vételekor, illetve a létesítő okirat módosításakor nem azt „engedélyezi”, hogy a tagok a létesítő okirat szerinti tartalommal alapítsanak vagy működtessenek jogi személyt (a Javaslat vonatkozásában szervezetet), hanem azt vizsgálja, hogy

a) a létesítő okirat teljesíti-e a jogi személlyel szemben támasztott alapvető követelményeket [Ptk. 3:1. § (4) és (5) bekezdés]

b) a létrehozni kívánt jogi személy megfelel-e a törvényben nevesített valamely – nyilvántartásba veendő – jogi személy típusnak,

c) a nyilvántartásba vételhez előírt követelmények is teljesülnek-e (alakiság, igazolások, befizetések, a tagokkal illetve a vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények),

d) bejegyezni kért adatok megfelelnek a követelményeknek.

E körben is utalni lehet arra, hogy a Ptk. 3:3. § (2) és (3) bekezdése alapján a Ptk. Harmadik könyvének általános szabályait minden magánjogi alapon létrejött jogalanyisággal felruházott szervezetre alkalmazni kell, tehát a nem jogi személy szervezeti formák (cégformák) esetében is megfelelően érvényesül a fenti okfejtés.

A Javaslat a nyilvánvaló érvénytelen kikötések elkerülése érdekében a bíróság törvényességi szempontú vizsgálata körében előírja, hogy az egyébként a szerződéses szabadság körébe eső kérdések tekintetében [Ptk. 3:4. § (2) bekezdés] a létesítő okiratot vizsgálja atekintetben, hogy az a Ptk. valamely kógens rendelkezésébe, vagy ágazati törvény eltérést nem engedő, imperatív előírásába ütközik-e. Így a normaszöveg utal azokra az esetekre is, amikor egy egyébként diszpozitív rendelkezés azáltal válik eltérést nem engedővé, hogy annak alkalmazását külön jogszabály kötelezővé teszi. Ennek példája lehet a felügyelőbizottság, amelynek kötelező felállítását – a Ptk. kötelező esetein túl – külön jogszabályok előírják.

A bejegyzési eljárásban benyújtandó létesítő okirat, egyéb irat vizsgálatának korlátaira a Javaslat annyiban utal, hogy egyértelműen rendezi, hogy a szerződéses szabadság körébe eső kérdések tekintetében a bejegyzési kérelemmel egyidejűleg kérelmezett törvényességi felügyeleti eljárás esetének kivételével az iratok (létesítő okirat, egyéb irat) tartalmát csak a kógens rendelkezéseknek való megfelelés tekintetében vizsgálja. A bírói gyakorlat kimunkálta már azt, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési kérelem vizsgálata során hivatalból nem folytat le törvényességi felügyeleti eljárást (kivéve természetesen a törvényben előírt eseteket), vagyis a cégbíróság nem vizsgálja, nem is vizsgálhatja, hogy a változásbejegyzés alapjául szolgáló döntéshozó szervi ülés összehívása szabályos volt-e, határozatképes volt-e stb. (Ide nem értendőek azok az esetek jelenleg, ahol a Ctv. egyes cégformánál ilyen igazoló okiratok benyújtását írja elő.) Ezek a kérdések ugyanis peres eljárásra tartozó, a felek közötti vita területei. A bírói gyakorlat lefektette már azt a szabályt is, hogy a cégbíróság kizárólag az előírt mellékletek becsatolását kérheti, további bizonyítást, más okiratok becsatolását nem kérheti.

Összességében tehát elmondható, hogy a bíróság a nyilvántartásba vétel során (változásbejegyzés során) a benyújtott kérelem és mellékletei jogszerűségét a nyilvántartásba venni kért adatok jogszerűsége tekintetében vizsgálja, azonban nem gyakorol egyidejűleg törvényességi felügyeleti jogkört.

A bejegyzési eljárásban a kérelem kitöltött formanyomtatványának és a kérelem mellékleteinek összhangban kell állnia. Az automatikus döntéshozatali eljárás során ezen feltétel a jogi képviselő, illetve a kérelmező nyilatkozatának vizsgálatával, elsődlegesen a jogi képviselő eljárásába vetett jogalkotói bizalommal valósul meg. A bíróság az utóellenőrzés során ellenőrzi, hogy a jogi képviselőnek a mellékletekre tett nyilatkozata megfelelő volt-e. Ha eltérést tapasztal, akár törvényességi felügyeleti eljárásnak is helye van. Döntéshozó személy általi elbírálás során a kérelem nyomtatványa és a mellékletek tartalmának eltérése esetén hiánypótlási felhívásának van helye.

Automatikus döntéshozatali eljárás

A 64. §-hoz
[Automatikus döntéshozatal]

A Javaslat a bejegyzési kérelmek döntő hányadára automatikus döntéshozatali eljárást vezet be. A gazdasági társaságok a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett szervezetek több mint kilencven százalékát teszik ki. E cégek és egyéb szervezetek bejegyzési és változásbejegyzési kérelmeiről való automatizált döntés bevezetése érdemben tudja a bírósági munka jellegét megváltoztatni. Az elmúlt évtized cégjogi jogalkotásának mindig kiemelt szempontja volt az, hogy a törvényességi felügyeleti eljárásra nagyobb hangsúly kerüljön, hogy a bíróságnak a törvényes működés kikényszerítése hathatós, és a gyakorlatban is működő eszköze legyen. A bejegyzési és a változásbejegyzési eljárások magas éves száma miatt azonban a korábbi szabályozási célok nem teljesültek.

A § (1) bekezdése szerint a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével a gazdasági társaság, az egyéni cég, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az egyesülés, az automatikus döntéshozatali eljárást választó egyesület, – a közalapítvány és a vagyonkezelői alapítvány kivételével – az alapítvány és a sportegyesület bejegyzési kérelmei automatikus döntéshozatal alá tartoznak, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában. E rendelkezésből két fontos dolog következik. Az egyik, hogy az egyéb szervezeti formák esetében továbbra is humán erőforrás igénybevétele mellett zajlik majd a szervezet nyilvántartásba vétele iránti és a változásbejegyzési eljárása. A másik, hogy még az automatikus döntéshozatal alá tartozó szervezeti kör esetében is lesznek olyan ügyek, ahol humán erőforrás bevonásával születik meg a döntés. Ezen ügyek részletezése azonban nem a törvényben történik meg, kivéve a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyeit, amelyet a Javaslat döntéshozó személy általi elbírálásra utal, hanem a törvény végrehajtási rendelete fogja ezeket az ügyeket felsorolni. Ilyen eljárás lesz várhatóan az átalakulás, az egyesülés, a szétválás elbírálása, hiszen ezen ügyekben a sematizálás, automata általi teljes ügyelbírálás nem alkalmazható, illetve garanciális, hitelezővédelmi okból nem is lenne célszerű. A nyilvánosan működő részvénytársaságok esetében a Javaslat egyrészt kizárólagosan eljáró bíróságot is kijelöl, másrészt bíró általi elbírálást alkalmaz.

Az automatikus döntéshozatali eljárás tekintetében fontos kiemelni, hogy ez is kérelemre induló eljárás. Vagyis, bár automata jár el, ezen bejegyzési eljárást nem tévesztendő össze az automatikus bejegyzéssel, amely utóbbi fogalom az adat nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése, törlése elnevezésű rendelkezésben meghatározott, a kérelemre induló eljárástól eltérő típusú bejegyzés.

Az automatikus döntéshozatali eljárás meghatározása összhangban áll az E-ügyintézési törvény rendelkezésével.

A 65. §-hoz
[A kérelmező részletes nyilatkozata, a bejegyzési feltételek vizsgálata]

Az automatikus döntéshozatali eljárás során az automata azokat a feltételeket tudja vizsgálni, amelyek az automata számára felismerhetőek, értelmezhetőek. Az automatikus ügyelőkészítés már a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzendő adatok helyessége tekintetében „elvégzi” a kérelem vizsgálatát. Az automatikus döntéshozatal alá kerülő ügyekben a jogi képviselő további nyilatkozatokat is tesz a kérelem nyomtatványában. E nyilatkozatoknak az a célja, hogy a bíróság (automata által eljárva) a válaszok alapján győződjön meg egyes jogi tényekről. Szkennelt pdf. formátumú mellékletek esetén az automata közvetlenül nem tudja értelmezni azok tartalmát, ezért a megtett nyilatkozaton keresztül történik meg a létesítő okirat vizsgálata. Európai Uniós előírások miatt a közeljövőben gazdasági társaságok esetében már automata által feldolgozható tartalmú mellékletek csatolására lesz csak mód.

A 66. §-hoz
[A bejegyzési kérelem elbírálása]

Az automatikus döntéshozatali eljárásban, figyelemmel arra, hogy ezekben az ügyekben percek alatt megszületik a döntés, hiánypótlási felhívásra lehetőség nincs, illetve az nem szükséges. Ha az automata a vizsgálat során bejegyzési akadályt nem észlel, a bejegyzés egy órán belül megtörténik. Itt fontos utalni a bíróságra vonatkozó határidő kezdetét megállapító rendelkezésre. Kiemelhető tehát, hogyha az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény nem merül fel, akkor azonnal kezdődik, amikor a kérelem a bírósági informatikai rendszerbe érkezik. Az informatikai rendszer az állami nyilvántartásból való adatigénylés alapján megállapíthatja, hogy helytelen a nyomtatványban megjelölt adat, és a hiba nem minősül érdeminek (egyszerű elütés), akkor a Javaslat szerint a helyes adattartalommal kerül a nyilvántartási jegyzékben rögzítésre az adat. Erre figyelemmel a Javaslat azt rögzíti, hogy a nyilvántartási jegyzékben rögzített adatokkal történik meg a bejegyzés, és nem a kérelemre utal.

Ha a bejegyzési kérelem elutasításra kerül, az ismételt beadás lehetőségét a Javaslat biztosítja. Az újbóli benyújtásra egy alkalommal kerülhet sor. A kérelem újbóli, hiánytalan benyújtására a jelenlegi 8 nap helyett 15 napot biztosít a javaslat.

A § (6) bekezdése szerinti helyzet nagyon ritka lehet, azonban kizárni nem lehet, hogy az informatikai rendszerben hiba lép fel vagy a kérelem mégsem értelmezhető az automata által és emiatt a kérelem elbírálására nem kerül sor. Ennek orvoslását biztosítja a Javaslat.

A 67. §-hoz
[Bejegyzést elrendelő végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálata]

Tekintettel arra, hogy az automatikus döntéshozatali eljárás esetén nem zárható ki teljes mértékben az, hogy a bejegyzés téves lehet, a Javaslat a kontrollperek megelőzése érdekében egy olyan eljárást tesz lehetővé a bejegyzéstől számított rövid, öt munkanapos határidőn belül, amely az automata által elvégzett bejegyzés döntéshozó személy általi vizsgálatát teszi lehetővé. Az eljárás kérelemre induló nemperes eljárás, amelyben a kérelemre és általános vizsgálatára a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy hiánypótlásra felhívásnak nincsen helye, és az intézkedési határidő öt munkanap helyett egy munkanap. Ha a kérelem az érdemi vizsgálatra alkalmas, a bíróság dönt arról, hogy a kérelemben megjelölt ok alapján van-e helye az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott bejegyző végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálatának. Ha a döntéshozó személy általi felülvizsgálat feltételei fennállnak, a bíróság a bejegyzési kérelmet a bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálásának rendje szerint újból megvizsgálja. A bíróság az újbóli bejegyzési eljárás eredményeként az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott végzést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi és szükség szerint a bejegyzési kérelmet visszautasítja vagy elutasítja. Abban az esetben viszont, ha az újból lefolytatott bejegyzési eljárás eredményeként a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem elutasításának vagy visszautasításának lenne helye, a bíróság a bejegyzett szervezetet nem törölheti a bejegyző végzés hatályon kívül helyezésével. Ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti, és felhívja az ügyészt a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránti per megindítására. Ennek oka, hogy az alapítás teljes érvénytelenségét perben kell megállapítani.

Ha a bíróság a kérelem vizsgálata alapján azt állapítja meg, hogy a kérelemben megjelölt ok alapján nincsen helye az automatikus döntéshozatali eljárásban hozott bejegyző végzés döntéshozó személy általi felülvizsgálatának, a kérelmet elutasítja. Ebben az esetben az elutasító végzés ellen nincs helye fellebbezésnek, de a kérelmező bejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti, vagy más polgári pert indíthat.

A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálása

A 68. §-hoz
[A kérelem döntéshozó személy általi elbírálásának fogalma]

A Javaslat azokat a bejegyzési ügyeket, ahol a bíróság a kérelemről humán erőforrás bevonása mellett dönt, döntéshozó személy általi elbírálásnak nevezi. Fontos hangsúlyozni, hogy a döntéshozó személy általi ügyekben is jelentős tehercsökkenést eredményeznek az automaták által elvégzett cselekmények. Így az automatikus ügyelőkészítés ezekben az ügyekben is megtörténik.

A Javaslat garanciális okokból egyes szervezeti formák esetében kizárólagos bírói jogkört állapít meg.

A 69. §-hoz
[Tanúsítvány]

A Javaslat nem szünteti meg a cégeljárásban már ismert tanúsítvány megküldésének szabályát.

A 70. §-hoz
[A kérelem vizsgálata, hiánypótlás]

A Javaslat nem változtat érdemben a döntéshozó személy általi eljárásnak a Ctv.-ben megállapított dinamikáján. A határidők tekintetében a változást az indokolja, hogy a kérelem visszautasítására az automata által fog sor kerülni, így ezen eljárási szakaszra fordított idő kiiktatható az eljárásból. Utalni lehet továbbá arra, hogy az automatikus ügyelőkészítés érdemben csökkenti a kérelmet elbíráló személy munkaterhét. A hiánypótlásra felhívó végzést így öt munkanapon belül kell kiadni. A hiánypótlásra vonatkozó rendelkezéseken a Javaslat érdemben nem változtat. A bírói gyakorlat etekintetben kialakult. A hiánypótlásra csak egy ízben kerülhet sor, és a bíróság eseti döntésben már rögzítette, hogy eljárási szabályt sért a bíróság, ha ismételt hiánypótlásra hívja fel a szervezetet. A bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a kérelem minden hibáját meg kell jelölnie. A bíróságnak a végzését úgy kell megfogalmaznia, hogy abból egyértelműen megállapítható legyen a bejegyzés akadálya, vagyis a kérelem hibája, valamint az is, hogy kérelem bejegyzésének akadályát képező hiányosság hogyan szüntethető meg, illetve pótolható. A hiánypótlásra felhívó végzésben nem szereplő okból a bejegyzési kérelem nem utasítható el, illetve a bejegyzési kérelem elutasításának alapjául szolgáló olyan hiba, hiányosság, amely a hiánypótlásra felhívó végzésben nem került feltüntetésre, a fellebbezési eljárásban kiküszöbölhető. A hiánypótlásra felhívó végzésben megjelölt hiba, hiányosság más esetben a fellebbezési eljárásban nem pótolható joghatályosan. A hiánypótlásra felhívó végzés kiadására vonatkozó határidőt a bírói gyakorlat kötelezőnek tekinti, így a hatodik vagy azt követő bírósági ügyintézési munkanapon hiánypótlási felhívás kiadásának már nincs helye.

A 71. §-hoz
[Döntés a bejegyzési kérelemről]

A Javaslat fenntartja a Ctv. azon fordulatát, amely szerint a forgalom biztonsága védelme érdekében a törvényben meghatározott határidőn belül kell a bíróságnak döntenie a kérelemről. A Javaslat azonban elhagyja a hitelezői érdek védelmét a szövegből. Egyrészt mert az már a forgalom biztonsága fordulatban is benne foglaltatik, másrészt azért mert a hitelezőknek, a hitelezők érdekének a bejegyzési eljárásban szerepe nincs. A bejegyzési eljárásban, ha a feltételek fennállnak, a bíróságnak a bejegyzésről rendelkeznie kell, vagyis például hitelezői érdek miatt egy tőkekivonási célú tőkeleszállítási kérelmet nem utasíthat el. A rendelkezés külön bejegyzési határidőt ír elő a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet esetén.

A 72. §-hoz
[A törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés]

A Javaslat a kérelemről való érdemi döntés elmaradása miatti bejegyzéseket szóhasználatilag is elválasztja az automatikus bejegyzésektől, vagyis azoktól az esetektől, amikor más bíróság, hatóság, szervezet értesítése alapján vagy a bíróság automatizált intézkedésével történik meg a bejegyzés. A bíróság érdemi döntésének elmaradása miatti, törvényben garantált bejegyzést a Javaslat a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzésnek nevezi.

A bejegyzési eljárás speciális szabályai

A 73. §-hoz
[A bíróság papíralapú kapcsolattartásával járó bejegyzési eljárás eltérő szabályai]

A § arra az esetre határoz meg eltérő rendelkezéseket, amikor a bíróság a nyilvántartási eljárás általános szabálya szerint a bírósági iratokat papír alapon, postai úton kézbesíti. A rendelkezések lényege, hogy bár a szervezet állami segítséggel elektronikusan adja be a kérelmét, a kérelmezővel való kapcsolattartás papír alapon történik. A rendelkezés a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetekre vonatkozó bírósági ügyintézési határidőket alkalmazza ebben az esetben is.

A 74. §-hoz
[A bejegyzett egyházra, a nyilvántartásba vett egyházra, a vallási egyesületre vonatkozó speciális rendelkezések]

A § megtartja a Cnytv. speciális rendelkezéseit.

A változásbejegyzési eljárás eltérő szabályai

A 75. §-hoz
[Kérelem benyújtása a változás bekövetkezte előtt]

A Javaslat változásbejegyzési kérelem esetében továbbra is fenntartja azt a lehetőséget, hogy a szervezet a már elhatározott adatváltozásokat tartalmazó változásbejegyzési kérelmét még a változás bekövetkezte előtt benyújthassa a bírósághoz. A Javaslat fenntartja, hogy legfeljebb harminc nappal előre lehet változást bejelenteni. A Javaslat utal arra, hogy ezen utóbbi rendelkezés alól lehetnek kivételek. Ilyen kivétel az átalakulás, egyesülés, szétválás esete, ahol a változás napja legfeljebb 90 nappal előzheti meg a kérelem benyújtásának napját.

A 76. §-hoz
[Változás időpontja]

A Javaslat fenntartja a Ctv. azon legutóbbi újítását, hogy a szervezet meghatározhatja az adata változásának időpontját. Cégek esetében a jegyzett tőke leszállításakor továbbra sincs lehetőség a változás időpontjának megadására.

Fontos kiemelni továbbra is azt, hogy az adat változásának feltüntetése a szervezet részéről nem kötelező eleme a kérelemnek. Ha a szervezet nem adja meg a változás időpontját, vagy azok ellentmondóak, a változás időpontja a változásról döntő bírósági határozat meghozatalának a napja.

A 77. §-hoz
[A létesítő okirat módosítása, az egységes szerkezetű létesítő okirat benyújtása]

A Javaslat lényegét tekintve fenntartja a jelenlegi előírásokat, azonban egységes megfogalmazással közelíti meg azokat az eseteket, amelyeknél a létesítő okiratban szereplő adat nem a szervezet döntése miatt, hanem más szerv adatszolgáltatása miatt változik; például természetes személy neve, lakcíme. Fontos eltérés a jelenleg hatályos rendelkezésekhez képest, hogy az egységes szerkezetű létesítő okiratban a tagokra vonatkozó adatok hatályosítása nem kötelező. Azon szervezeti formák esetében, ahol a nyilvántartási jegyzék a tagokat nyilvántartja, ott az egységes szerkezetű létesítő okiratban, a tagok adatait is hatályosítani kell. Azon szervezeti formák esetében, ahol a nyilvántartási jegyzék nem írja elő a tagok vagy valamennyi tag nyilvántartását, ott az egységes szerkezetű létesítő okiratnak nem feladata, hogy nyilvántartási jegyzéket pótló jelleggel mégis feltüntesse az aktuális tagokat és adataikat. A részlegesen nyilvántartott tagsági adatoknál (zártkörűen működő részvénytársaság) szintén elmondható, hogy a nyilvánosságra tartozó tagságra vonatkozó adatok a nyilvántartási jegyzékből ismerhetőek meg, továbbá más adathozzáférési megoldásokat biztosít a jogi szabályozás (részvénytársaság esetében a részvénykönyvbe való betekintés). Ezért zártkörűen működő részvénytársaság esetében kifejezetten kimondja a Javaslat, hogy a tagokat (részvényeseket) nem kell aktualizálni az egységes szerkezetű létesítő okiratban.

A Javaslat egyértelművé teszi, hogy az eljáró jogi képviselőnek az egységes szerkezetű létesítő okiratot főszabályként nem kell ellenjegyeznie, csak aláírnia kell. A Javaslat szabályozza azt is, hogy az egységes szerkezetű okirat aláírása milyen módon történik, ha a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezet a Javaslat rendelkezéseire figyelemmel jogi képviselő nélkül jogosult eljárni a bejegyzési eljárásban.

A Javaslat a korábban hatályos rendelkezésekhez hasonlóan a létesítő okirat minta alkalmazására való áttérésre, létesítő okirat mintáról egyedi létesítő okiratra való áttérésre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést.

A 78. §-hoz
[Kötelező változásbejelentés]

A nyilvántartási jegyzék közhitelességének biztosítása érdekében a Javaslat garanciális kötelezettségként írja elő, hogy ha a bíróság visszautasít vagy elutasít valamely változásbejegyzési kérelmet, azonban az adat bejelentése kötelező, akkor a szervezet köteles a változásbejegyzési kérelmét – javított tartalommal – ismételten benyújtani.

Egyes változásbejegyzési eljárásokra vonatkozó rendelkezések

A 79. §-hoz
[A szervezet székhelyének változása]

A Javaslat tartalmaz rendelkezést arra az esetre, ha a szervezet a székhelyváltozással más nyilvántartási jegyzékbe kerül át, vagyis másik megyébe helyezi át a székhelyét vagy a fővárosi nyilvántartási jegyzékből megyei nyilvántartási jegyzékbe kerül vagy viszont, és vele szemben törvényességi felügyeleti eljárás is folyamatban van. A szervezet székhelye ugyanis a szervezet működését felügyelő állami szervek illetékességét is meghatározza, vagyis a szervezet székhelyének módosítása adott esetben arra is szolgálhat, hogy a szervezet kikerüljön valamely állami szerv illetékessége alól. Erre figyelemmel, ha a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárás is folyik, akkor a székhelyáthelyezési kérelme addig nem teljesíthető, ameddig a törvényes működését nem állítja helyre. A rendelkezés nem a bíróság illetékessége oldaláról szabályozza a kérdést. A Javaslat nem tiltja, hogy a szervezet a törvényességi felügyeleti eljárás miatt változásbejegyzési kérelmet nyújtson be, és azt sem, hogy a bíróság annak helyt adjon. A törvényességi felügyeleti eljárás alatt is jogosult ugyanis a szervezet működni, adatai változásának átvezetését kérni. Ha azonban a bíróság illetékességét is megváltoztató új székhellyel kapcsolatos az adatváltozás, a bíróság vizsgálni fogja, hogy az összefügg-e a törvényes állapot helyreállításával, és ha nem, el fogja utasítani a változásbejegyzési kérelmet.

A 80. §-hoz
[Részvénytársaság formaváltásának bejegyzése]

A Javaslat új megoldással biztosítja a részvénytársaságok esetében a nyilvánosan működő részvénytársasággá való átalakulás bejegyzését. A Ctv. jelenlegi megoldása a gyakorlatba nem ágyazódott be, mert a tőkepiaci szereplők továbbra is kockázatot látnak abban, hogy a bejegyzési eljárási folyamat nincs véglegesen lezárva, a nyilvánosan működő részvénytársaság csak függő hatállyal kerül bejegyzésre a nyilvántartási jegyzékbe, és a függő hatály megszüntetéséhez egy további, bíróságnak benyújtott kérelem szükséges. A Javaslat – a Ptk. vonatkozó rendelkezésének párhuzamos módosításával – lehetővé teszi a jövőben, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaság a működési formaváltásról hozott döntésre, és az elfogadott alapszabályra alapítva a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerüljön. Bár a bejegyzéssel még nem teljesül a Ptk. azon kitétele, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságnak legalább egy részvénysorozatának lennie kell, amely a tőzsdére bevezetésre került, mivel a nyilvánosan működő részvénytársaságot és ezzel az alapszabályát a bíróság bejegyezte, így a társaság ezen új, nyilvánosan működő részvénytársasági alapszabálya szerint működik. A társaságnak a tőzsdei engedélyeztetési eljárások lefolytatására egy év áll a rendelkezésére. Ha a társaság egy éven belül nem igazolja legalább egy részvénysorozatának a tőzsdére való bevezetését, akkor a társaságnak a zártkörű működés érdekében megfelelő változásbejegyzési kérelmet kell előterjesztenie.

A Javaslat rendelkezést tartalmaz arra is, hogy milyen kötelezettsége van a nyilvánosan működő részvénytársaságnak akkor, amikor a tőzsdei társaságként való működésének feltételeit már nem tudja biztosítani.

A 81. §-hoz
[Nyilvánosan működő részvénytársaság jegyzett tőkéjének emelése]

A Javaslat fenntartja a nyilvánosan működő részvénytársaság tőkeemelésével kapcsolatos speciális szabályt. Biztosítja, hogy a nyilvánosan működő részvénytársaságok tőkeemelése a lehető leggyorsabban átvezethető legyen a nyilvántartáson. Mivel a tőzsdei társaságok tőkeemelése során a Magyar Nemzeti Bank mint Felügyelet, engedélyezési, ellenőrzési jogkört gyakorol, a bíróság az eljárása során formális ellenőrzést végez. A tőkepiaci folyamatok sikere elsődleges fontosságú ezekben az ügyekben, így a törvény biztosítani kívánja, hogy a részvényjegyzés lezárását követően a lehető legrövidebb időn belül megkezdődhessen a részvények keletkeztetése; ez utóbbi ugyanis a bírósági bejegyzéstől függ. A szabályozás értelmében, a fenti esetekben a tőkeemelési kérelemről a bíróság három munkanapon belül dönt. A három munkanapos ügyintézési határidő hiánypótlási eljárás lefolytatását nem teszi lehetővé, így a bíróság vagy elutasítja a kérelmet, vagy bejegyzi. Elutasítás esetén a társaság a kérelmét 15 napon belül ismételten benyújthatja, és ebben az esetben az elutasításhoz fűződő jogkövetkezményeket a bíróság nem alkalmazza. Ezekben az ügyekben a bírósági döntés elmaradása esetén már a következő munkanapon a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzéssel megtörténik a jegyzett tőke emelésének bejegyzése, vagyis a bíróság elnökének nincs lehetősége arra, hogy – póthatáridő mellett – intézkedjen a kérelem elbírálásáról.

A 82. §-hoz
[Társasági részesedést, üzletrészt terhelő jog bejegyzése, illetve törlése]

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátolt felelősségű társaság nyilvántartási jegyzékében a társasági részesedést, üzletrészt terhelő egyes kötelmi alapú jogok (vételi, visszavásárlási, opciós jog stb.) bejegyzésre kerülhessenek. E bejegyezhető jogokat ezen formák nyilvántartási adatait meghatározó végrehajtási rendelet fogja megállapítani. A Javaslat ezért általános jelleggel határozza meg a bírósági vizsgálat terjedelmét ezen kérelmek esetében. A zálogjoggal kapcsolatos cégjogi szabályozással egyezően a Javaslat nem teszi lehetővé a bíróság számára, hogy szerződés vagy egyoldalú jognyilatkozat érvényességét, vagy annak kötelmi tartalmát vizsgálja, csupán azt, hogy a felek megjelölését ellenőrizze. A zálogjogi bizományosra vonatkozó cégjogi rendelkezést a Javaslat változatlan módon fenntartja.

A 83. §-hoz
[Gazdasági társaság jegyzett tőkéjének rendelkezésre bocsátásának bejelentése]

A nyilvántartási jegyzék gazdasági társaság esetén a jövőben tartalmazza azt a tényt, hogy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett jegyzett tőkét a tagok valóban a társaság rendelkezésére bocsátották-e. E jogi tény bejelentésére és bejegyzésére változásbejegyzéssel kerül sor, feltéve, hogy a teljes jegyzett tőke már bejegyzéskor nem kerül rendelkezésre bocsátásra.

A 84. §-hoz
[A szövetség nyilvántartásban szereplő adatainak módosítására irányuló eljárás]

A Javaslat az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénnyel és más törvényekkel összhangban rendelkezik arról, hogy amennyiben a szövetséghez újabb tag (egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság) csatlakozik, a bíróság szövetség erre irányuló változásbejegyzési kérelmére a szövetség adatai közé bejegyzi az új tag nevét, székhelyét és nyilvántartási számát.

A 85. §-hoz
[Az alapítvány változásbejegyzési eljárására vonatkozó speciális szabálya]

A Javaslat megtartja a Cnytv. speciális rendelkezését a kérelem benyújtója tekintetében, ha a közhasznú jogállású alapítvány alapítói jogainak gyakorlójává települési önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság válik.

A 86. §-hoz
[Az alapítvány kuratóriuma tagjának változása]

A Javaslat megtartja a kuratórium tagjának vagy kurátornak a visszahívására vonatkozó speciális Cnytv.-beli rendelkezéseket. Azt, hogy a kérelemhez milyen okiratokat kell csatolni, végrehajtási rendelet fogja meghatározni.

A 87. és 88. §-hoz
[A közhasznúvá minősítéssel kapcsolatos eljárások]

[A közhasznú szervezet beszámolójának automatikus vizsgálata]

A bíróság a szervezet – alapítvány esetében az alapító – kérelmére polgári nemperes eljárásban harminc munkanapon belül dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről, és az erre vonatkozó adat nyilvántartásba történő bejegyzéséről. A bíróság a beszámolók, és a létesítő okirat alapján dönt a szervezet közhasznúvá minősítéséről.

Lényeges szabály az, hogy a bíróságnak a közhasznú szervezet letétbe helyezett beszámolóját a letétbe helyezést követő hatvan napon belül meg kell megvizsgálnia. Amennyiben azt állapítja meg, hogy a szervezet a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg, a szervezet közhasznú minősítésének megszüntetéséről és az erre vonatkozó adat nyilvántartásból való törléséről határoz.

A szervezet átalakulásának, egyesülésének, szétválásának bejegyzése iránti eljárás

A 89–91. §-hoz
[A szervezet átalakulásának bejegyzése iránti eljárás]

[Egyesülés bejegyzése iránti eljárás]

[Szétválás bejegyzése iránti eljárás]

Az elektronikus ügyintézés tapasztalatai, az elektronikus irattár bevezetése miatt az eljárási szabályok jelentős egyszerűsítésére van mód. A Javaslat az átalakulás időpontjaként a jogelőd szervezet törlésének napját tekinti. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 141. § (3a) bekezdése szerint az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában továbbműködő gazdasági társaságot) könyvviteli nyilvántartásait az átalakulás napját követő nappal nyitja meg a végleges vagyonmérlege és a végleges vagyonleltára alapján. Annak érdekében, hogy a jogelőd törlése, a jogutód bejegyzése és az átalakulás napja igazodjon a számviteli elvekhez, arra van szükség, hogy a magánjogi nyilvántartási szabály ne a jogutód bejegyzéséhez, hanem a jogelőd törléséhez kösse az átalakulás napját. Az átalakulás, egyesülés, szétválás a magánjogi szempontok mellett elsődlegesen gazdálkodási, gazdasági üzleti döntés, így a jogi keretek meghatározásakor figyelembe lehet venni a kapcsolódó számviteli előírásokat is. A bejegyzés részletes szabályait az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény tartalmazza. Ennek szabályozása szerint a jogelőd jogi személy törlése és a jogutód jogi személy bejegyzése nem eshet azonos napra, hanem a jogutód bejegyzésének hatálya csak a törlést követő nap lehet.

A 92. §-hoz
[Alapítványok egyesülésére, szétválására vonatkozó speciális szabályok]

A § alapítványok egyesülésének vagy szétválásának bejegyzésére vonatkozó speciális szabályokat állapít meg a Ptk.-val összhangban.

Egyes jogutód nélküli megszűnésekkel összefüggő változásbejegyzési eljárásra vonatkozó rendelkezések

A 93. §-hoz
[A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének, a külföldi vállalkozás kereskedelmi képviseletének és a külföldi székhelyű európai gazdasági egyesülés magyarországi telephelyének megszüntetése]

A Javaslat nem változtat a hatályos cégjogi rendelkezéseken.

A szervezet törlése a nyilvántartási jegyzékből

A 94. §-hoz
[A szervezet törlése a nyilvántartási jegyzékből]

A Ptk. 3:48. §-ával összhangban áll az a megoldás, hogy a szervezet vagyoni viszonyait lezáró eljárás után, önálló bírósági aktussal kerül sor a szervezet törlésére. Vagyis a szervezet törlése a jövőben a jogutód nélküli megszüntetési eljárásokhoz kapcsolódóan, de önálló bírósági intézkedésként kerül kialakításra. A törvény érthetőségét javítja az, ha a törlés mint változás ehelyütt csak azt az esetet határozza meg részletesebben, ahol végelszámolás lefolytatására nem kerül sor.

A 95. §-hoz
[A szervezet jogi személy szervezeti egységének törlése]

A rendelkezés megtartja a Cnytv. vonatkozó szabályát.

Uniós cégformákra vonatkozó speciális rendelkezések

A 96–97. §-hoz
[Az Európai Uniós cégformák székhelyáthelyezése]

[Az európai részvénytársaság, európai szövetkezet alapítása egyesüléssel]

A Javaslat nem változtat érdemben a Ctv. rendelkezésein.

A bejegyzési kérelem nyomtatványában szereplő adat helyesbítése iránti eljárás

A 98. §-hoz
[A helyesbítés esetei]

Sajátos eljárásjogi kijavítási eljárást biztosít a Javaslat. Az automatikus döntéshozatal mellett felgyorsuló bejegyzési eljárásban életszerűen fordulhat majd elő, hogy a kérelem nyomtatványán a tévedésből nem jól kerül valamely adat megadásra és a hiba olyan, amit az automata sem tud felismerni (például beltag és a kültag felcserélése, ügyvezetőként bejegyezni kért személy helyett a cégvezető személyének megadása, és akár ez fordítva stb.). Ezekre az esetekben a Javaslat rövid határidőn belül helyesbítésre ad lehetőséget. Fontos tehát utalni arra, hogy ezen helyesbítés akkor áll rendelkezésre, ha a nyomtatvány kitöltése során adatcsere történt. Új adat bejegyzésére így nincs mód, és arra sem, hogy az adat kijavítása történjen meg vagy a kérelem mellékletei kicserélésre, módosításra kerüljenek. A helyesbítés hatálya alá tartozó hibák a bejegyzésről kapott bírósági okiratból rögtön kitűnnek, a szervezetnek (jogi képviselőnek) szűk határidő – a bejegyző végzés átvételét követő munkanap – áll a rendelkezésére arra, hogy helyesbítést kérjen. Automatikus döntéshozatal mellett a bíróság azt fogja vizsgálni, hogy a javított nyomtatványi adattartalom bejegyezhető-e. Vagyis, ha a fenti példával élve a beltag és a kültag felcserélődése a helyesbítés tárgya, azonban a beltagként megjelölt személy beltagként nem jegyezhető be, mert beltag már más társaságban korlátlanul felelős tag, a kérelmet a bíróság elutasítja. Ebben az esetben a kötelező változásbejegyzés szabályai szerint a társaságnak a törvényes működés, a jogszabályoknak megfelelő változásbejegyzési kérelem benyújtása iránt intézkednie kell.

A helyesbítés lehetőségét a Javaslat biztosítja a döntéshozó személy általi elbírálásra utalt eljárásokban is a törvény erejénél fogva történő automatikus bejegyzés esetén. Ennek oka, hogy ha a bíróság a törvényben előírt eljárást lefolytatta volna, a hiánypótlási eljárás keretében fel tudta volna hívni a szervezet figyelmét arra, hogy a kérelem nyomtatványa és a mellékelt okiratok nem állnak összhangban. Ebben az esetben ezért a helyesbítési kérelmet is a döntéshozó személy általi elbírálás szabályai szerint bírálja el a bíróság. Fontos jelezni azonban, hogy az eljárás ebben az esetben is csak a helyesbíteni kért adatra vonatkozik. A teljes kérelem elbírálására ekkor már nincs módja a bíróságnak.

A teljes nyomtatvány és mellékleteinek ismételt benyújtására a nyilvántartás egysége miatt van szükség. Annak biztosítása a cél, hogy a bejegyzés adatai és iratai egységesen kerülhessenek kezelésre.

Ha a helyesbítési kérelem alapján a helyesbített adat bejegyzésre, a helytelen adat törlése kerül, azonban a nyilvántartási jegyzék jelzi, hogy helyesbített adatról van szó.

Az automatikus döntéshozatali eljárás nyilvántartási iratainak ellenőrzése

A 99. §-hoz
[Ellenőrzésre kiválasztás, utóellenőrzés]

Az automatikus döntéshozatal során nem zárható ki, hogy hibás iratok kerülnek az irattárba, ezért az automatikus döntéshozatallal bejegyzésre kerülő ügyekben elsődlegesen szúrópróba szerű ellenőrzés történik. Természetesen nincs akadálya annak, hogy a bíróság konkrét ellenőrzést folytasson, így például akkor, ha a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárás is folyik, vagy más indok támasztja azt alá. Az utóellenőrzésre kiválasztás szempontjait és az utóellenőrzés alá kerülő ügyek legkisebb számát végrehajtási rendelet fogja megállapítani.

Fontos garanciális előírás, hogy az utóellenőrzés nem automatizálható, vagyis itt humán erőforrás igénybevétele mellett kell elvégezni az ellenőrzést.

A 100. §-hoz
[Utóellenőrzés naplózása, további intézkedések]

Az utóellenőrzés során a bíróság vizsgálja, hogy a bejegyzési kérelemhez csatolt nyilvántartási irat formailag és alakilag megfelelő, így különösen (a) hiánytalan: minden oldalát tartalmazza a melléklet, (b) olvasható: tartalma megnyitható, olvasható, jól látható, (c) valós: a melléklet az elnevezésének megfelel és a szervezetre vonatkozik, (d) okirati jellegű: jogszabályban előírt formai követelményeknek megfelel. Emellett jogi szempontból azt vizsgálja, hogy a kérelem kitöltött nyomtatványával koherens-e az irat, vagyis a jogi képviselőnek az iratokra tett részletes nyilatkozatai a nyilvántartási iratok tartalmának megfelelnek. Egyebekben azonban az iratoknak a törvényességi szempontú vizsgálatára nem kerülhet sor utóellenőrzés során, vagyis nem ismételt elbírálás történik, hanem csak annak ellenőrzése, hogy a bejegyzés és az elektronikus irattár között fennáll-e az összhang. Ha azonban az utóellenőrzés során a bíróság olyan hibát észlel, amely törvényességi felügyeleti eljárás alapját képezheti (például helytelen tartalmú vagy nem jogosulttól származó vezető tisztségviselői elfogadó nyilatkozat), akkor törvényességi felügyeleti eljárásnak is helye lehet.

Az utóellenőrzés elsődleges célja, hogy a nyilvántartási jegyzék és a nyilvántartási iratok összhangban legyenek, vagyis ha formálisan rossz az irat, a formailag megfelelő irat beszerzését kell biztosítani. Erre a jogi képviselőt kell felhívni.

A bejegyzési eljárás jogorvoslatra vonatkozó szabályai

A 101. §-hoz
[A bejegyzési eljárásban a jogorvoslatra vonatkozó általános szabályok]

A civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek tekintetében a Javaslat fenntartja a Cnytv. előírását és a Cnytv.-ben is meghatározott bejegyzést elrendelő végzések válnak elsőfokon jogerőssé, és így a végzéssel szemben, ha az perben támadható, továbbra sem lesz fellebbezésnek helye, hanem pert lehet indítani. A Cnytv. szerint nem minden bejegyző végzés, csak az egyesület, az alapítvány és a sportról szóló törvény szerinti sportegyesület, továbbá az automatikus döntéshozatal esetében a bejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzés, valamint a közhasznú nyilvántartásba vételt elrendelő végzés válik azonnali jogerőssé.

A társasház bejegyzési eljárásában hozott bejegyző végzés ellen fellebbezésnek nem lesz helye, a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránti per indítható a társasház ellen.

Az ügyésznek, ha a szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, a bejegyző végzést meg kell küldeni.

Fontos újítása a Javaslatnak, hogy a bejegyzési ügyekben fellebbezhető végzésekkel szembeni fellebbezés elbírálására törvényi határidőt ír elő. A másodfokú bíróságnak ugyanazon okiratok alapján ugyanazon jogkérdésben kell döntenie, mint az elsőfokú bíróságnak, így indokolt, hogy e döntési határidő is keretek közé legyen szorítva. A másodfokon eljáró ítélőtábla harminc munkanapon belül dönt, és ugyanezen idő alatt intézkedik határozatának a bíróság részére való megküldéséről is. Fontos változás, hogy a szükséges bejegyzésről a másodfokú bíróság gondoskodik, így e bejegyző végzéssel szemben, ha egyébként perben támadható, csak felülvizsgálatnak van helye.

A bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított per szabályai

A 102. §-hoz
[A bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított per általános szabályai]

A Javaslat fenntartja a perindításra jogosultak körére és a perindítás határidejére vonatkozó rendelkezéseket. A perben felperes az ügyész lehet, továbbá az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz. Közvetett érintettségre kereshetőségi jogot nem lehet alapozni, továbbá az érintettség kérdését a bírói gyakorlat atekintetben is megszorítólag értelmezi, hogy az érintett személy is csak a közvetlenül rá vonatkozó rendelkezés tekintetében támadhatja meg a bejegyző végzést, illetve az irat jogszabályba ütközésére is csak e részben hivatkozhat.

Továbbra is garanciális szabály, hogy a perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amit a bíróságnak észlelnie kellett volna. Etekintetben utalni lehet a bíróság vizsgálati jogkörének korlátai vonatkozásában már kifejtettekre is. A bírói gyakorlat etekintetben is kimunkálta már, hogy olyan jogsértés, ami kívül esik a bejegyzési eljárás keretein (például a taggyűlés szabályosságának kérdése), az e perben sem vizsgálható. Ez ugyanis a társasági határozat (jogi személy határozatának) megtámadása iránti perben vizsgálható. E perben további iratok vizsgálatára nincs mód, hiszen a perbíróság valójában a bírósági eljárást vizsgálja felül, vagyis azt, hogy az adott eljárásban az irányadó jogszabályok és a kérelem, valamint a csatolt iratok alapján helye volt-e bejegyzésnek. Erre figyelemmel a perbíróságnak sem lehet tágabb vizsgálati jogköre.

Az ügyész vonatkozásában a Javaslat – alkalmazva a civil eljárásjogban már bevezetett szabályt – akkor biztosítja a perindítás lehetőségét, ha a bejegyzéssel egyben a közérdek is sérült. Ennek oka az, hogy a Javaslat egésze azt célozza, hogy a magánautonómia Ptk. által kereteit a bejegyzési eljárás ne korlátozza. Ebből következően nem indokolt az ügyészt minden esetben „érintett félként” kezelni, csak akkor, ha a bejegyzés hatályban maradása sérti a közérdeket (például figyelmen kívül hagyva a bűnügyi nyilvántartás adatait, kizárt személyt jegyez be a bíróság vezető tisztségviselővé).

A 103. §-hoz
[A bíróság határozata eljárási jogszabálysértés esetén]

A Javaslat meghatározza, hogy a bejegyzést elrendelő végzés felülvizsgálata iránt indított kontrollperben a bíróság eljárási jogszabálysértés esetén milyen döntéseket hozhat. Az (1) bekezdésben meghatározott ok fennállta esetén a bíróságnak nincsen mérlegelési lehetősége, ugyanakkor a jogi személy nyilvántartásba vétele esetén a forgalom biztonsága érdekében és irányelvi rendelkezés okán sem kerülhet sor a jogi személy bejegyzésének visszamenőleges törlésére. Ebben az esetben hatályában fenntartja a bejegyző végzést a perbíróság és úgy utasítja a bejegyzési eljárásban eljárt bíróságot új eljárásra. Ha a megismételt eljárásban jutna arra a bíróság, hogy a jogi személyt nem lehetne bejegyezni, akkor sem történhet visszamenőleges törlés, hanem a törvényességi felügyeleti eljárás keretei között kell a bíróságnak megtenni a szükséges intézkedéseket a törvényes állapot, törvényes működés kialakításához. A (3) és az (5) bekezdésben foglalt döntés bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik.

A 104. §-hoz
[A bíróság határozata a bejegyzést elrendelő végzés vagy a meghozatala alapjául szolgáló irat jogszabályba ütközése esetén]

A bíróság határozatai körében a Javaslat nem változtat érdemben a már kialakult gyakorlaton. E körben utalni lehet rá, hogy a cégeljárás haladó szemlélettel mindig is a forgalom biztonságát, a cég, a szervezet megmentését tartotta szem előtt, így a kialakult perjogi szabályokban is elsődleges szempont a bejegyzés, illetve az alapul szolgáló iratok kijavítására törekvés, a jogszabálysértés kiküszöbölése. A bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére így főszabály szerint akkor kerül sor, ha a perbíróság erőfeszítései ellenére a törvényes állapot nem biztosítható.

A 105. §-hoz
[A létesítő okiratnak, illetve módosításának a bejegyzési eljárásban észlelhető érvénytelensége]

A bejegyző végzés felülvizsgálatának sajátos esete, amikor a felperes a létesítő okirat érvénytelenségére alapítja keresetét. A Javaslat nem különíti már el a nyilvántartási jegyzék adattal összefüggő érvénytelenséget a nem nyilvántartási jegyzék adattal összefüggő érvénytelenségtől. Változatlan azonban, hogy ebben az esetben is a bíróság által észlelendő érvénytelenségre lehet hivatkozni. Figyelemmel a bírósági vizsgálat korlátai tekintetében kifejtettekre, leszögezhető, hogy ezen perben a teljes érvénytelenségre, vagy a kógens rendelkezések be nem tartására lehet hivatkozni. A szerződéses szabadság alá eső kérdések tekintetében – ha az érintett kérdésben a Ptk. tiltó klauzulát nem alkalmaz – nincsen helye ezen per megindításának. Ezen kérdések ugyanis a Ptk. szerinti érvénytelenségi per keretében vizsgálandóak.

A Javaslat fenntartja a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i 2017/1132/EU európai parlamenti és tanács irányelv 11. cikkében meghatározott érvénytelenségi okokat, bár az automatikus ügyelőkészítés, automatikus döntéshozatal gyakorlatilag kizárja, hogy egyes érvénytelenségi okok mellett történjen meg a bejegyzés (pl. jegyzett tőke esetében, előírt taglétszám esetében szinte kizárt, hogy hibás bejegyzés történjen). Hangsúlyozni kell, hogy a Javaslat ezen típusú, a bejegyző végzés felülvizsgálata iránti per megindítását is a végzés meghozatalának, vagyis a bejegyzésnek a napjától számított harminc napon belül teszi lehetővé, hiszen eltérő szabályt nem alkalmaz, így az irányelv 12. cikk (1) bekezdésében foglalt határidő betartása is biztosított.

FEJEZET

TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETI ELJÁRÁS

A törvényességi felügyeleti eljárás közös szabályai

A 106. §-hoz
[A törvényességi felügyelet alapvető rendelkezései]

A Javaslat által meghatározott, törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azokra a szervezetekre kell alkalmazni, melyek felett törvény alapján bíróság gyakorolja a törvényességi felügyeletet.

Az automatikus bejegyzések folytán a bírósági munka egyszerűbbé válására és az ügyteher csökkenésére tekintettel a törvényességi felügyeleti eljárásra a Javaslat nagyobb hangsúlyt fektet. Figyelemmel arra, hogy az automatikus szervezetbejegyzés bevezetése jelentős ügytehertől mentesíti a bíróságokat, a bíróságok ellenőrző funkciója a törvényességi felügyeleti eljárásokra irányítható.

A Javaslat szerint a jogi személyek nyilvántartása hitelesen tanúsítja a benne feltüntetett adatok fennállását, illetve azok változásait. A törvényességi felügyeleti eljárás egyik fő célja a nyilvántartás közhitelességének és koherenciájának erősítése akként, hogy a nyilvántartási jegyzék a valóságnak megfeleljen (például a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett személy legyen a szervezet törvényes képviselője, a szervezet a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett székhelyén működjön), naprakész, és törvényes adatokat tartalmazzon (például jegyzett tőke mértéke feleljen meg a jogszabályi előírásoknak).

A törvényességi felügyeleti eljárás másik fő célja, hogy a szervezetek törvényes működését biztosítsa. A törvénysértő működés megállapítható nyilvántartási jegyzéki adatokból (például határozott időre választott vezető tisztségviselő megbízási idejének lejárta után a szervezet nem választ új vezető tisztségviselőt), vagy nyilvántartási jegyzéki adatokon kívül eső körülmények alapján (például a szervezet a szervezetre vonatkozó anyagi jogszabályokban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget).

A törvényességi felügyeleti intézkedés csak eszköz annak érdekében, hogy a bíróság a szervezetet a törvényes működésre kényszerítse. Törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásával csak akkor zárul le a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak eredményeképpen a törvényes állapot bekövetkezik. A már megindult törvényességi felügyeleti eljárást ezért addig kell folytatni, amíg a szervezet törvényes működése helyre nem áll, vagy végső esetben a szervezet külön törvény szerinti, bíróság általi jogutód nélküli megszüntetésére kerül sor.

A Ptk. 3:34. § (1) bekezdése szerint a jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el.

Közérdek, hogy a közhiteles nyilvántartási jegyzékben csak a jogszabályoknak megfelelő adatok szerepeljenek, illetve, hogy a szervezetek a jogszabályoknak megfelelően működjenek. Ezért a Javaslat kimondja, hogy a Javaslatnak a törvényességi felügyeletre vonatkozó rendelkezései az egyes szervezeti formák esetében abban az esetben is irányadók, ha az adott szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok a törvényességi felügyelet jogintézményéről nem rendelkeznek. Az adott szervezeti formára vonatkozó anyagi jogi jogszabályok többsége tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az adott szervezeti forma törvényességi felügyeletét a bíróság látja el, vagy hogy a bíróságnak az adott szervezeti formával kapcsolatos eljárására (nyilvántartási eljárására) a szervezetre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni [például: az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 24. § (2) bekezdése, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 26. § (2) bekezdése, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 39. § (1) bekezdése, a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 40. § (1) bekezdése, az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény 35. §-a, az európai gazdasági egyesülésről, valamint a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény és a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2003. évi XLIX. törvény 1. § (2) bekezdése, az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 2. §-a, az európai szövetkezetről szóló 2006. évi LXIX. törvény 2. §-a].

Az adott szervezetre vonatkozó anyagi jogi szabályok más szervezet részére is biztosíthatnak – a Javaslatban foglaltaktól eltérő – törvényességi felügyeleti jogokat. (Például a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 253/D. § (1) bekezdése szerint a miniszter [az 1994. évi LIII. törvény 34/A. § (1) bekezdése alapján az igazságügyért felelős miniszter] törvényességi felügyeletet gyakorol a Kar működése felett. A törvényességi felügyelet nem terjed ki olyan ügyre, amelyben bírósági eljárásnak van helye.)

A 107. §-hoz
[A törvényességi felügyeleti eljárást kizáró körülmények]

A Javaslat e §-a azt határozza meg, mikor nincs lehetőség törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására.

Az (1) bekezdésben foglalt korlátozások célja a párhuzamos eljárásokkal konkuráló eljárások kiküszöbölése.

Negatív hatásköri szabályt jelent az a rendelkezés is, mely szerint a bíróság törvényességi felügyeleti jogköre nem terjed ki a szervezet gazdálkodásának, döntéseinek gazdasági-célszerűségi vizsgálatára. Gazdasági-célszerűségi szempontok nem érintik a nyilvántartási jegyzék közhitelességét, ilyen jellegű szempontok vizsgálata meghaladná a bíróság általános törvényességi felügyeleti jogkörét.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a felszámolási eljárás egymáshoz való viszonyára tekintettel – figyelemmel arra, hogy a felszámolási eljárás is bírósági felügyelet mellett folyik – felesleges és indokolatlan a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárást is lefolytatni akár kérelemre, akár hivatalból. Ennek oka ugyanis az, hogy ezekben az esetekben a törvényességi felügyeleti eljárásban a szervezetnek nincs valós érdeke a törvényes működés helyreállítására. A törvényességi felügyeleti eljárás (5) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetésekor azonban lehetőség van arra, hogy a bíróság pénzbírság kiszabásáról még rendelkezhessen, ha az eljárásban már megállapítható volt, hogy a bírság kiszabásának feltételei fennállnak, így ezen intézkedést a bíróság alkalmazná (alkalmazhatná), ha az eljárás tovább folyna.

A 108. §-hoz
[A törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai]

A törvényességi felügyeleti eljárás nyilvántartási eljárás. A nyilvántartási eljárásra vonatkozó általános szabályokat tehát a törvényességi felügyeleti eljárásra a törvényességi felügyeleti eljárásra vonatkozó fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A nyilvántartási eljárás elektronikus polgári nemperes eljárás, amelyre – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – a Pnp.-nek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.

A Pnp. 1. § (6) bekezdéséből következően – a Javaslat eltérő rendelkezése hiányában – a törvényességi felügyeleti eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, azonban az ítélőtábla előtti eljárásban az ügy érdemében hozott végzés elleni fellebbezést, továbbá a Kúria előtti eljárásban a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő személy számára a jogi képviselet kötelező.

Mivel az eljárás gyors befejezése közérdek – a törvényességi felügyeleti eljárásban nincsen helye szünetelésnek, valamint cégek esetében nincsen helye költségkedvezmény engedélyezésének. A Pnp. 1. § (9) bekezdése alapján, ha szünetelésnek lenne helye, de törvény azt kizárja, az eljárás hivatalból történő megszüntetésének van helye.

Speciális többletrendelkezést tartalmaz a Javaslat, amikor a Pp. kizárásra vonatkozó szabályait azzal egészíti ki, hogy annak a törvényességi felügyeleti ügynek az elbírálásában, mely azért indult, mert a létesítő okirat vagy annak módosítása, egyéb nyilvántartási irat, illetve a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat a bejegyzést megelőzően már fennálló ok folytán törvénysértő, vagy mert a létesítő okirat vagy annak módosítása, illetve a nyilvántartási jegyzék nem tartalmazza azt, amit a szervezetre vonatkozó jogszabályok kötelezően előírnak, nem vehet részt az a döntéshozó személy, aki az eljárás tárgyává tett ügyben a bejegyzési kérelemnek helyt adó bejegyző végzést hozta. Ellenkező esetekben a döntéshozó személy a saját korábbi döntése helytállósága kérdésében foglalna állást, ami nem megengedhető. E rendelkezés az automatikus döntéshozatali eljárás esetén nem értelmezhető, hiszen ebben az eljárásban természetes személy döntéshozó nem vesz részt.

A Javaslat lehetővé teszi, hogy törvényességi felügyeleti eljárásban a bíróság az általa szükségesnek talált bizonyítást hivatalból is elrendelje. A Pp.-ben szabályozott bizonyítási eszközök a törvényességi felügyeleti eljárás során csak szűk körben vehetők igénybe. A Javaslat alapján csak okirati bizonyításnak van helye. A Javaslat nem korlátozza azon okiratok körét, melyek az eljárás során figyelembe vehetők: a bíróság azon, jogi képviselő által őrzött iratok bemutatását is kérheti, amelyeknek nyilvántartási iratként való benyújtását a bejegyzési eljárás során e törvény végrehajtási rendelete nem írja elő.

Ezen túlmenően azonban egyéb bizonyítás lefolytatásának (például tanúmeghallgatásnak, szakértő kirendelésének) nincs helye. A Javaslat a személyes meghallgatást, írásbeli nyilatkozat beszerzését is lehetővé teszi.

A Javaslat alapján a hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás során hozott, eljárást befejező határozattal szemben a szervezetet, kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárás esetén – az eljárás kontradiktórius jellegére tekintettel – a szervezetet és a kérelmezőt illeti meg a jogorvoslati jog.

A Javaslat szerint hivatalból és a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárások egyesítésére akkor sincs mód, ha a törvényességi felügyeleti eljárások ugyanazon szervezet ellen indultak.

A Javaslat újdonsága a költségviselés terén, hogy amennyiben a szervezet a törvényes működését a bíróság felhívására helyreállította és ezért bírósági intézkedés alkalmazására nem került sor, a törvényességi felügyeleti eljárásban felmerült költségeket az állam viseli. Kivételt képez ez alól a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása, mert ebben az esetben a bíróság a felhívással egyidejűleg pénzbírság intézkedést alkalmaz, így a költségeket a szervezet viseli akkor is, ha a szervezet a számviteli beszámoló közzétételi kötelezettségének a bíróság felhívása alapján eleget tesz. A költségviselést megállapító, a díjmegállapításról rendelkező végzés ellen külön fellebbezésnek van helye. A Pp. 365. § (5) bekezdése folytán az is fellebbezhet, akinek a fizetendő költséget a bíróság végzésében megállapítja (pl. a felügyelőbiztos).

A 109. §-hoz
[A törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmények]

A Javaslat e §-a meghatározza a bíróság törvényességi felügyeleti jogkörét. A különleges törvényességi felügyeleti eljárásoknak az ezekre az eljárásokra meghatározott okok alapján van helye.

Az a) pont szerint akkor van helye törvényességi felügyeleti eljárásnak, ha bejegyzést megelőzően fennálló ok miatt törvénysértő:

– a létesítő okirat, vagy

– a létesítő okirat módosítása, vagy

– egyéb nyilvántartási irat, vagy

– nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett adat (akár a létesítő okirattal vagy létesítő okirat módosításával, vagy egyéb nyilvántartási irattal összefüggésben vagy azoktól függetlenül).

Mindegyik esetben a törvénysértésnek már a bejegyzés előtt, így a bejegyzéskor is fenn kell állnia.

A b) pont szerint akkor áll fenn a bíróság törvényességi felügyeleti jogköre, ha a bejegyzéskor a nyilvántartási jegyzéki adat nem volt törvénysértő, az adat nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése megfelelt a jogszabályoknak és a valóságnak, azonban a bejegyzést követően az adat törvénysértővé vált.

Például a bejegyzett vezető tisztségviselő elláthatta a feladatát, csak később következett be olyan körülmény, mely kizárta a tisztség törvényes ellátását.

A c) pont alapján akkor áll fenn a bíróság törvényességi felügyeleti jogköre, ha

– a létesítő okiratból vagy a létesítő okirat módosításából hiányzik olyan tartalmi elem, mely jogszabály folytán kötelező; vagy

– a nyilvántartási jegyzékből hiányzik olyan adat, melyet jogszabály folytán a nyilvántartási jegyzéknek tartalmaznia kell (függetlenül attól, hogy a nyilvántartási jegyzéki adat hiánya összefügg-e a létesítő okirat vagy a létesítő okirat módosításának hiányos tartalmával).

A d) pont alapján járhat el a bíróság, ha a szervezet nem tartja be a szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket (például a vezető tisztségviselők megbízatásának ideje lejárt és nem választottak új vezető tisztségviselőt, vagy a szervezet engedélyköteles tevékenységet hatósági engedély hiányában végez) vagy a saját létesítő okirata rendelkezéseit (például, ha a korlátolt felelősségű társaság társasági szerződése kizárja a taggyűlés elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével történő megtartásának lehetőségét, azonban ezt a szabályt mégsem tartják be és ezzel a tagok egy részének számára lehetetlenné válik a taggyűlésen való részvétel).

Az e) pont alapján jár el a bíróság, ha törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását akár e törvény, akár más törvény kötelezővé teszi.

A 110. §-hoz
[A bíróság eljárása hivatalból]

A törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból vagy kérelemre indulhat.

Hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha az eljárás lefolytatásának szükségességéről, az arra okot adó körülményről hivatalos eljárása során, illetve a bírósági informatikai rendszer jelzése alapján maga szerez tudomást.

Az (1) bekezdés a) pontja alapján indulhat hivatalból az eljárás, ha például a kérelmező kérelmét visszavonta, vagy ha a kérelem visszautasítására került sor (például a kérelmező nem jogosult a kérelem előterjesztésére, vagy a kérelem elkésett), de a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.

A törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból indulhat más, olyan személytől történő tudomásszerzés alapján, aki az eljárásban nem jogosult (például jogi érdek valószínűsítésének hiánya okán) kérelmezőként részt venni a törvényességi felügyeleti eljárásban. Amennyiben a bejelentő a beadványából a törvényességi felügyeleti eljárásra okot adó körülmény jut a bíróság tudomására, nem zárható ki a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlásának lehetősége, amennyiben a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának hivatalból is helye van. A Javaslat szerint ezt az esetet úgy kell tekinteni, mintha a bíróság saját eljárása során szerzett volna tudomást a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának szükségességéről.

A bíróság saját hivatalos eljárásai során észlelhet olyan tényeket, melyek törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását teszik szükségessé.

Hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha azt más bíróság, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó kezdeményezi. A törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményező bíróság lehet az adott törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatására illetékes bíróságtól eltérő bíróság, valamint ugyanazon törvényszék más szervezeti egységéhez tartozó bíró, bírói tanács is. Az eljárást kezdeményező más bíróság, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó nem minősül kérelmezőnek, nem illetik meg a kérelmező jogai, azonban a bíróság kötelezettsége, hogy az eljárás megindításáról és befejezéséről értesítse a kezdeményező bíróságot, közjegyzőt, önálló bírósági végrehajtót.

Hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha törvény előírja. Ilyen eset például az állami adóhatóság által kezdeményezett, adószám törléssel érintett szervezettel szembeni különleges törvényességi felügyeleti eljárás.

A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárás nem kontradiktórius eljárás.

Hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás esetén az eljárás során felmerült költségeket az állam előlegezi (pl. a felügyelőbiztos költségei, vagy meghallgatás költségei). A Javaslat alapján a költségeket a szervezet viseli, ha a bíróság intézkedést alkalmaz. A költségeket az állam viseli, ha az eljárást a bíróság jogsértés hiányában szünteti meg, vagy ha a szervezet a törvényes működését a bíróság felhívására helyreállítja, kivéve a számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása miatti törvényességi felügyeleti eljárást. A Javaslat a korábban hatályos szabályokhoz képest eltérően szabályozza a költségviselést abban az esetben, ha a szervezet a törvényes működését helyreállítja. Míg a korábban hatályos rendelkezések alapján, ha a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárásban a szervezet a törvényes működését helyreállította, a felmerült költségek viselésére a szervezetet kellett kötelezni, a Javaslat szerint a költségeket az állam viseli, ha intézkedés alkalmazása nélkül a szervezet a törvényes működését a bíróság felhívására helyreállítja. Ennek az az oka, hogy ha a szervezet ez a bíróság felhívására eleget tesz a kötelezettségének és megszünteti a jogszabályellenes helyzetet, azt a Javaslat azzal is méltányolja, hogy költségviselésre nem kötelezi a szervezetet.

A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást a Javaslat alapján a bíróság két esetben szüntetheti meg.

Az egyik eset a törvényességi felügyeleti eljárás általános szabályai közt került elhelyezésre, így a hivatalból indult eljárásra is vonatkozik. Ennek értelmében a bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást megszünteti, ha az eljárás eredményeként a szervezet a törvénysértő állapotot megszüntette, illetve a törvényes működését helyreállította.

A hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárás megszüntetésének másik esetét a Javaslat a kizárólag a bíróság hivatalból történő eljárására vonatkozó rendelkezések között szabályozza. Ez szerint a hivatalból indult törvényességi felügyeleti eljárást meg kell szüntetni, ha az eljárás lefolytatása alapján a bíróság megállapítja, hogy jogsértés nem történt.

A 111. §-hoz
[A törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelem]

A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárás kontradiktórius eljárás, melyben a kérelmező és a kérelmezett vesz részt.

A Javaslat taxatív felsorolásban határozza meg azokat a jogosultakat, akik törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását kérhetik. Az itt felsorolt jogosultaknak sem korlátlan azonban az eljárás megindítása iránti jogosultságuk, figyelemmel például a törvényességi felügyeleti eljárást kizáró körülményekre.

Az (1) bekezdés a) pontja szerint változatlanul megilleti az ügyészt az eljárás kezdeményezésének joga, azonban a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint nem korlátlanul illeti meg az ügyészt ez a jog. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 1. § (2) bekezdése értelmében az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A Javaslat alapján az ügyész közérdekvédelmi feladata szervezetek esetében a törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezésében realizálódik akként, hogy az ügyész számára – ha az ügyész a szervezet felett törvényességi ellenőrzést nem gyakorol – a Javaslat abban az esetben biztosítja a törvényességi felügyeleti eljárás indítványozásának jogát, ha indítványát az eljárásra okot adó körülmény megjelölése mellett a közérdek sérelmére alapítja, és e közérdek fennállását valószínűsíti. Ha az ügyész a szervezet felett törvényességi ellenőrzést gyakorol, a törvényességi felügyeleti eljárás megindításához nem szükséges közérdek sérelmének megjelölése és fennállásának valószínűsítése. Az ügyész a Pp. alapján a költségek előlegezésére és viselésére nem köteles.

Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogosultak tekintetében feltételezhető, hogy működésük során olyan tényekről, körülményekről szereznek tudomást, melyek indokolttá teszik a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását. A hatóság vagy közigazgatási szerv, illetve a területileg illetékes gazdasági vagy szakmai kamara kizárólag jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése körében jogosult törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezni és nem minden olyan esetben, amikor azt indokoltnak tartaná. Például a könyvvizsgálói kamara kérheti a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatását, ha a nyilvántartási jegyzékbe könyvvizsgálóként bejegyzett személy nem szerepel a könyvvizsgálókról vezetett nyilvántartásban, de nem jogosult az eljárás lefolytatását kérni arra történő hivatkozással, hogy a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező ügyvezetőnek nincsen kézbesítési megbízottja.

A legtágabb kérelmezői kört az (1) bekezdés c) pontja határozza meg: kérelmező lehet, akinek jogi érdeke fűződik az eljárás lefolytatásához, és e jogi érdeket valószínűsíti is. A Javaslat a (3) bekezdésben törvényi szintre emeli azt a bírói gyakorlatot, mely szerint a törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdeke különösen akkor állapítható meg, ha az eljárás eredménye a kérelmező jogviszonyára, jogainak gyakorlására, kötelezettségei teljesítésére közvetlen hatással van. Például a kérelemben foglaltak érdemi elbírálásának eredményeképpen jogokat szerez, vagy kötelezettségektől szabadul, vagy a döntés más módon kihat rá.

A Javaslat (1) bekezdés d) pontja szerint kérelemre indul a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak lefolytatását az kéri, akit jogszabály az eljárás kezdeményezésére kötelez, de csak abban az esetben, ha jogszabály rendelkezése alapján a törvényességi felügyeleti eljárás nem hivatalból indul.

A kérelemre induló törvényességi felügyeleti eljárásban fél a szervezet és a kérelmező is. Alapítvány esetében fél lehet az alapítvány mellett annak alapítója, ha a törvényes működés helyreállításához, illetve az adatok törvényességének helyreállításához az alapító döntése szükséges. Több alapító esetén mindegyik alapító eljárási részvétele kötelező. Alapítványok esetében a kérelmezett szervezet nem mindig jogosult a törvényes működés helyreállításához szükséges döntések meghozatalára. Legtöbbször ezeket a döntéseket az alapítványtól elkülönült alapító(k) jogosult(ak) meghozni, ezért célszerű a félként történő bevonása is az eljárásba.

A Javaslat a (5) és (7) bekezdésben meghatározza a törvényességi felügyeleti eljárást megindító kérelem tartalmára és mellékleteire vonatkozó többletkövetelményeket. A kérelemben nem szükséges meghatározni, hogy a bíróság milyen intézkedést alkalmazzon, hiszen főszabály szerint a bíróság a kérelmező által kért intézkedéshez nincs kötve, egyes különleges törvényességi felügyeleti eljárásoknál pedig maga a Javaslat határozza meg, hogy milyen intézkedést kell alkalmaznia a bíróságnak.

A Javaslat – a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályától eltérően – tíz munkanapos határidőt határoz meg a kérelem bíróság általi megvizsgálására. Civil szervezetek esetén előfordulnak bonyolultabb, hosszabb kérelmek, melyek vizsgálata időigényesebb, erre tekintettel írja elő a Javaslat a húsz munkanapos határidőt.

A 112. §-hoz
[A bíróság eljárása kérelemre]

Az eljárás indokolatlan elhúzódásának elkerülése érdekében az eljárás során a kérelmező a kérelme előterjesztésének okát nem változtathatja meg. Annak viszont nincs akadálya, hogy újabb okra alapozva új kérelmet terjesszen elő, ha annak feltételei fennállnak.

A Javaslat meghatározza a költségek előlegezésére, viselésére vonatkozó rendelkezéseket és a kérelem elutasításának esetét.

A kérelem visszautasítása, vagy az eljárásnak a kérelem visszavonása okán történt megszüntetése nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kérelemben megjelölt jogsértéssel összefüggésben a bíróság hivatalból indítson törvényességi felügyeleti eljárást, ha törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van. Ez esetben az eljárásra a hivatalból indított eljárás szabályai az irányadóak.

A 113. §-hoz
[A törvényességi felügyeleti eljárás megindításának határideje, lefolytatása]

A Javaslat a törvényességi felügyeleti eljárás megindítására vonatkozóan szubjektív, illetve objektív határidőt állapít meg.

Kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban továbbra is főszabály, hogy a törvényességi felügyeleti eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzéstől számított harminc napos határidőn belül (szubjektív határidő), illetve az eljárásra okot adó körülmény bekövetkezéstől számított egy éves jogvesztő határidőn belül (objektív határidő) lehet kérni. Mind a szubjektív, mind az objektív határidő anyagi jogi jellegű, vagyis a kérelem benyújtásának időpontja az irányadó. A szubjektív határidő anyagi jogi, elévülési jellegű határidő, a késedelem kimenthető. Az objektív határidő anyagi jogi, de jogvesztő jellegű.

Speciális szabály vonatkozik arra az esetre, amikor a jogszabálysértő állapot vagy helyzet változatlanul fennáll, még nem fejeződött be. Ebben az esetben az eljárás megindítása mindaddig kérhető, amíg ez a helyzet fennáll. Az objektív határidő elteltének ekkor nincs jelentősége.

Ha a kérelem előterjesztésére nyitva álló határidő elmulasztása miatt a kérelmet a bíróság jogerősen visszautasítja, a bíróság az eljárást hivatalból megindíthatja, ha a törvényességi felügyeleti eljárásnak hivatalból is helye van.

Törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő megindítására a kérelemre induló eljárás határidejére vonatkozó rendelkezések irányadóak az alábbi két eltéréssel. A Javaslat kivételesen indokolt esetben arra is lehetőséget biztosít, hogy a bíróság a törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból, a törvénysértő nyilvántartási jegyzékadat kiküszöbölése érdekében az egy éves határidőt követően is megindíthassa. Ellenkező esetben egy év elteltével a nyilvántartási jegyzék közhitelességét csorbító adat véglegesen a nyilvántartási jegyzék részét képezné.

Az eljárás megindítására speciális határidőt ír elő a Javaslat abban az esetben, ha az eljárás megindítására okot adó körülményt a bírósági informatikai rendszer jelzi. Ebben az esetben az eljárás a jelzést követő egy munkanapon belül megindul.

A Javaslat (4) és (5) bekezdése határidőket határoz meg annak érdekében, hogy a törvényességi felügyeleti eljárás ne húzódhasson el és a törvényes állapot kikényszeríthető legyen. A törvényességi felügyeleti intézkedés csak eszköz annak érdekében, hogy a bíróság a szervezetet a törvényes működésre kényszerítse. Törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásával csak akkor zárul le a törvényességi felügyeleti eljárás, ha annak eredményeképpen a törvényes állapot bekövetkezik. A már megindult törvényességi felügyeleti eljárást ezért addig kell folytatni, amíg a szervezet törvényes működés helyre nem áll, vagy végső esetben a szervezet külön törvény szerinti, bíróság általi jogutód nélküli megszüntetésére kerül sor.

A 114. §-hoz
[A bíróság felhívása]

Ha a kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban a kérelem visszautasításának nincsen helye, vagy ha a törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból indul, a bíróságnak a Javaslatban meghatározott tartalmú végzést kell hoznia. A végzést a szervezetnek kézbesíteni kell, kérelemre indult eljárás esetén a kérelemmel együtt, módot adva számára álláspontja kifejtésére, illetve, ha a végzésben, illetve a kérelemben foglaltakkal érdemben egyetért, a törvénysértő állapot önkéntes megszüntetésére. A végzésben meg kell jelölni az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértést, a lehetséges jogkövetkezményeket arra az esetre, ha a szervezet a törvényes működését nem állítja helyre, a határidőt, amelyen belül a szervezetnek a törvényes működését helyre kell állítania vagy nyilatkoznia arról, hogy a törvénysértő működést vitatja.

A végzésben meg kell jelölni az eljárás alapjául szolgáló jogszabálysértést. Ennek azért van jelentősége, mert felhívásában nem szereplő, a törvényességi felügyeleti eljárás tárgyát nem képező jogszabálysértés miatt törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának nincs helye.

A végzésben foglaltak teljesítésére a bíróság legfeljebb harminc napot biztosíthat, ezen a kereten belül tehát a bíróság mérlegelésétől függ, milyen mértékű határidőt ír elő, de a harminc napnál hosszabb határidőt indokolt esetben sem határozhat meg. Ugyanakkor a bíróság az általa biztosított határidőt a szervezetnek a határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. Erre különösen akkor kerülhet sor, amikor a szervezet jelzi, hogy a törvénysértő állapot fennállását nem vitatja, azonban hosszabb időre van szüksége a jogszabálysértés kiküszöbölésére, például össze kell hívnia a legfőbb szerv ülését.

Ha a törvénysértés többféle módon is megszüntethető, a szervezet jogosultsága meghatározni, hogy melyik módon szünteti meg a törvénysértést. A bíróság tehát – ha a törvénysértés többféle módon is megszüntethető – nem írhatja elő, hogy a szervezet melyik módot válassza.

A Javaslat lehetővé teszi, hogy alapítványok esetén a bíróság a felhívást az alapító részére is címezhesse, attól függően, hogy ő jogosult-e a törvényes állapot helyreállítására.

A 115. §-hoz
[A bíróság intézkedései]

Főszabály szerint törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazására akkor kerülhet sor, ha a szervezet a bíróság felhívása ellenére nem állítja helyre a törvényes állapotot. A bíróság akkor alkalmazhat a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti intézkedést, ha a felhívást követően az eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a felhívás ellenére a törvénysértő állapot vagy működés továbbra is fennáll. Ha a szervezet a végzésben megjelölt határidőn belül nem nyilatkozik, a törvénysértő állapotot vagy működést nem szünteti meg, akkor a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazásának van helye.

A Javaslat meghatározza a bíróság által alkalmazható törvényességi felügyeleti intézkedéseket, melyek által a bíróság a szervezetet a törvénysértő állapot megszüntetésére késztetheti. Az intézkedés csak eszközt jelent a bíróság számára, ezért az alkalmazása önmagában nem eredményezheti a törvényességi felügyeleti eljárás befejezését.

A bíróság az intézkedések közül az intézkedésre okot adó körülménytől, annak súlyától függően mérlegelési jogkörben választhat. A bíróság kérelemre indult törvényességi felügyeleti eljárásban nincsen kötve a kérelmező által kért intézkedéshez. Nincsen akadálya annak sem, hogy a bíróság a szervezettel szemben az a)–e) pontokban meghatározottak közül egyszerre több intézkedést alkalmazzon, illetve a pénzbírságot ismételten is kiszabja.

Gyakran alkalmazott törvényességi felügyeleti intézkedés a pénzbírság kiszabása. A Javaslat a pénzbírság mértékét a Cnytv. szerint határozza meg. amely összhangban áll a Pp. rendelkezése szerinti legmagasabb összegű pénzbírsággal is. A bíróság a pénzbírságot ismételten is kiszabhatja. A Javaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy a bíróság kifejezetten a vezető tisztségviselőt vagy alapítvány esetében az alapítót és ne a szervezetet sújtsa pénzbírsággal, ha megállapítható, hogy az ő tevékenységére vagy mulasztására vezethető vissza a törvénysértő állapot. Ilyen eset például, ha a szervezet döntéshozó szervének határozata nyomán a szükséges változásbejegyzési kérelmet a vezető tisztségviselő mint a szervezet képviselője nem nyújtja be a bírósághoz.

A bíróság a szervezet illetve az alapítvány alapítója által hozott határozatot megsemmisíti, ha az jogszabályba, vagy a szervezet létesítő okiratában foglaltakba ütközik. A határozat megsemmisítése mellett ugyanakkor nem kell, hogy minden esetben új határozat hozatalára is kötelezze a szervezetet a bíróság. Amennyiben azonban a törvényes állapot helyreállításához a jogszabályba, illetve a létesítő okiratba ütköző határozat megsemmisítése mellett az is szükséges, hogy a szervezet új határozatot hozzon, a bíróságnak nemcsak a határozat megsemmisítéséről, hanem új határozat hozataláról is kell rendelkeznie.

Ha a szervezet törvényes működése a döntéshozó szervének határozatával előreláthatólag helyreállítható, összehívja a szervezet döntéshozó szervét, vagy a döntéshozó szerv ülésének összehívására, illetve ülés tartása nélküli döntéshozatal lebonyolítására megfelelő személyt vagy szervezetet rendel ki. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti intézkedés csak a szervezet döntéshozó szervének vagy döntéshozó szerve ülésének összehívására irányulhat, a szervezet egyéb szervének összehívására ezen pont alapján nincsen lehetőség.

A törvényes állapot helyreállítása érdekében a bíróság felügyelőbiztost rendelhet ki, aki megteheti azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a törvényes működés helyreállításához elengedhetetlenek.

A Javaslat lehetővé teszi, hogy a bíróság nyilvántartási jegyzékadatot hivatalból jegyezzen be a nyilvántartási jegyzékbe, ha a törvényes állapot, illetve a szervezet törvényes működése az intézkedés által helyreállítható.

A Javaslat törvényességi felügyeleti intézkedésként lehetővé teszi külön törvény szerinti, bíróság általi jogutód nélküli megszüntetés kezdeményezésének lehetőségét, melyre akár a törvényességi felügyeleti felhívás kiadását követően, első intézkedésként is sor kerülhet. A bíróságnak ezen intézkedést elrendelő végzését részletesen indokolnia kell.

Annak érdekében, hogy a szervezetjogi személyek nyilvántartása megfeleljen a törvényes előírásoknak, a valóságos, tényleges helyzetet mutassa, a bíróság – amennyiben a szervezet nem nyújt be változásbejegyzési kérelmet a törvényes állapot helyreállítása érdekében – a törvényességi felügyeleti eljárás keretén belül az (1) bekezdésben felsorolt intézkedések alkalmazása mellett a jogszabálysértő adatot a nyilvántartási jegyzékből törölheti.

A 116. §-hoz
[Sorrendiség]

Ha a szervezetnek rendelkeznie kell E-ügyintézési törvény szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséggel, annak hiánya esetén különleges törvényességi felügyeleti eljárásnak van helye.

A hivatalos elérhetőség hiánya miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás elsőbbséget élvez a szervezettel szemben más, a törvényességi felügyelet megindítására okot adó körülményre alapozott törvényességi felügyeleti eljárással szemben.

Ha hivatalos elérhetőség hiánya miatt törvényességi felügyeleti eljárás indult a szervezet ellen, akkor más ok miatt indult törvényességi felügyeleti eljárást fel kell függeszteni, amíg a hivatalos elérhetőség hiánya miatt már folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárásban a törvényes állapot helyre nem áll. Mivel a szervezetnek nincsen hivatalos elérhetősége, melyre a felfüggesztő végzés kézbesíthető lenne, a felfüggesztő végzést a bíróság a szervezettel a Cégközlöny útján közli. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye.

A 117. §-hoz
[A felügyelőbiztos]

A Javaslat a felügyeleti intézkedésként lehetőséget biztosít a bíróság számára arra, hogy – amennyiben a szervezet működése törvényességének helyreállítása más módon nem biztosítható – a szervezethez felügyelőbiztost rendeljen ki.

Különösen akkor lehet indokolt felügyelőbiztos kirendelése, ha a szervezet törvénysértő működése bonyolultabb, összetettebb okokra vezethető vissza, illetve az olyan mulasztásban nyilvánul meg, amelynek kiküszöbölése hosszabb időt vesz igénybe és adott esetben meg kell, hogy előzze annak feltárása, hogy mi vezetett a törvényellenes működéshez.

A felügyelőbiztos kirendelésére mint intézkedésre hivatalból és kérelemre egyaránt sor kerülhet. A bíróságnak a felügyelőbiztost kirendelő végzésében – az eset összes körülményét, a törvénysértő működés jellegét figyelembe véve – pontosan meg kell határoznia a felügyelőbiztos feladatkörét.

Alapvetően kétféle jogkört láthat el a felügyelőbiztos és ehhez igazodik a feladatkörének a meghatározása is.

Az első esetben önálló döntési jogkörrel nem rendelkezik, a szervezet vezető tisztségviselőinek a hatáskörét nem vonhatja el, ugyanakkor a vezető tisztségviselőknek is tekintettel kell lenniük a felügyelőbiztost kirendelő végzésben foglaltakra. Ha a felügyelőbiztos kirendelése a szervezet tagja (részvényese) kérelmére történik, a bíróság feljogosíthatja arra, hogy betekintsen a szervezet könyvvezetésébe, szerződéseit, számláit megvizsgálhassa, és a halaszthatatlan intézkedések megtételére is jogosult. Szerződést azonban csak akkor köthet, ha ezáltal a szervezetet nyilvánvaló károsodásról óvja meg.

A második esetben, ha a kirendelésére azért került sor, mert a szervezetnek nincs megválasztott vezető tisztségviselője (a korábbi vezető tisztségviselő megbízatása lejárt vagy az egyedüli vezető tisztségviselő meghalt és az utódját bármilyen okból nem választották meg), a felügyelőbiztos a vezető tisztségviselő jogkörét gyakorolja, a bíróság által meghatározottak szerint. Erre tekintettel őt a bíróság e minőségében bejegyzi a nyilvántartási jegyzékbe is, mellyel egyidejűleg a bíróság a jogosult hivatalból is törölni a nyilvántartási jegyzékből a korábbi vezető tisztségviselőt, ha erre szükség van. Ha a felügyelőbiztos vezető tisztségviselői tevékenységet lát el, az alapvető feladata ebben az esetben is az, hogy a működésére csak átmenetileg legyen szükség. Meg kell ezért tennie mindent annak érdekében, hogy a szervezet a jogszabályoknak megfelelően megválassza a vezető tisztségviselőjét és ezáltal a felügyelőbiztos működésére már ne legyen szükség.

Ha felügyelőbiztos munkáját a kirendelő végzésben meghatározott határidő lejárta előtt eredményesen befejezi, a felügyelőbiztos felmentésére már korábban is sor kerülhet. A kilencven napos határidő legfeljebb egy alkalommal, kérelemre vagy hivatalból további legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.

Aki a felügyelőbiztos tevékenységét akadályozza, a Javaslat szerinti pénzbírsággal sújtható.

A felügyelőbiztos jogszabálysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatt (függetlenül attól, hogy ellát-e vezető tisztségviselői feladatot vagy sem) a sérelmet szenvedett személy vagy szervezet a bíróságnál kifogással élhet.

A 118. §-hoz
[Törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési kérelem elbírálásával egyidejűleg]

A Javaslat szerint, törvényességi felügyeleti eljárás a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódóan hivatalból kizárólag a bűnügyi nyilvántartó szervnek a Ptk. 3:22. § (5) bekezdése szerinti kizáró okot tartalmazó értesítésében foglalt, illetve a gondnokoltak nyilvántartásából történő közvetlen lekérdezés alapján fennálló kizáró ok fennállásának tisztázása céljából indítható. A bejegyzési kérelem elbírálása során a kizáró ok tisztázása érdekében a bíróság hivatalból indított törvényességi felügyeleti eljárás keretében is tisztázhatja a körülményeket, de ezt meghaladóan nincsen helye törvényességi felügyeleti eljárás hivatalból történő megindításának.

A bejegyzési kérelem elbírálásának folyamatban léte alatt akkor terjeszthető elő törvényességi felügyeleti kérelem, ha az a bejegyzési kérelem tárgyához kapcsolódik és a bejegyzési kérelem nyomtatványa vagy melléklete jogszabályba ütközésére hivatkozik. Ennek megfelelően a törvényességi felügyeleti kérelem a bejegyzési kérelem elutasítására irányulhat. A törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztőnek és a kérelemnek meg kell felelnie a kérelmezőre és a kérelemre vonatkozó rendelkezéseknek.

Az e § alapján indult eljárás során a kizárásra vonatkozó rendelkezés nem érvényesül, mert még nem született határozat abban az ügyben, melyet a törvényességi felügyeleti kérelem érint.

A bíróság a bejegyzési kérelemről és a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelemről együttesen dönt. Az érdemi döntés kétféle lehet, ehhez igazodóan a jogorvoslati lehetőség is eltérő:

– A bíróság törvényességi felügyeleti kérelmet elutasítja, ezáltal a bejegyzési kérelemnek megfelelően rendelkezik a bejegyzésről. Ebben az esetben fellebbezésnek nincs helye, de a törvényességi felügyeleti kérelmet előterjesztő a végzés felülvizsgálata iránt pert indíthat, függetlenül attól, hogy a bejegyző végzés tartalmaz-e reá nézve rendelkezést, mert a keresetindítási jog az e § (4) bekezdése alapján illeti meg.

– A bíróság a bejegyzési kérelmet elutasítja, ezáltal a kérelemnek megfelelő bejegyzés nem történik. A végzés ellen fellebbezésnek van helye.

A bejegyzési kérelem döntéshozó személy általi elbírálására meghatározott határidő elmulasztásának az a jogkövetkezménye, hogy a bejegyzés a következő munkanapon a törvény erejénél fogva megtörténik. A törvényességi felügyeleti kérelem elbírálására viszont hosszabb ügyintézési határidő áll rendelkezésre. A Javaslat (5) bekezdése ezért lehetővé teszi a bejegyzési eljárás hatvan napra történő felfüggesztését.

Különleges törvényességi felügyeleti eljárások

A különleges törvényességi felügyeleti eljárások folyamatukban, az eljárásokban alkalmazható vagy alkalmazandó törvényességi felügyeleti intézkedések tekintetében eltérnek az általános szabályoktól.

A 119. §-hoz
[A kisebbségi és a hitelezői jogokkal összefüggő törvényességi felügyeleti eljárás]

Amennyiben anyagi jogszabály biztosítja a kisebbségvédelmi vagy hitelezői jog érvényesítése iránti jogosultságot, a kérelem tárgyában indokolt és szükséges a lehető leggyorsabban határozni, hiszen ez egyrészt a szervezet törvényes működésének megőrzését szolgálhatja, mely által elkerülhetővé válik egy későbbi törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatásának szükségessége, másrészt a kisebbség és a hitelezők hatékony védelmét szolgálja.

A kisebbségvédelmi és hitelezői jogosultságot az anyagi jogszabályok nemcsak gazdasági társaságok, hanem más szervezeti formák esetén is biztosíthatják. [Például a Ptk. 3:57. §-a, a Ptk. 3:103. §-ának (1) bekezdése, a Ptk. 3:104. § (1) bekezdése, a Ptk. 196. § (4) bekezdése, a Ptk. 3:261. §-ának (4) bekezdése, a Ptk. 3:362. §-ának (1) bekezdése, a Ptk. 363. § (1) bekezdése, az európai részvénytársaságról szóló 2004. évi XLV. törvény 3. §-a és a Tanácsnak az európai részvénytársaság (SE) statútumáról szóló 2157/2001/EK rendelete 55. cikk (1) és (3) bekezdése.]

A bíróságnak a kérelmet – mint nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet – a beérkezéstől számított öt munkanapon belül meg kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy a kérelem előterjesztésének e törvényben vagy az anyagi jogszabályban meghatározott feltételei fennállnak-e. Azt, hogy a kérelem előterjesztői jogosultak-e a kérelem előterjesztésére, az adott jogosultságot szabályozó anyagi jogszabály alapján kell vizsgálni [például a Ptk. 3:57. §-a alapján indult eljárásban a kérelmezők az ellenőrzött tag tagjai-e, rendelkeznek-e a szavazatok legalább 5%-ával). Azt, hogy a kérelem tartalma megfelel-e a jogszabályoknak, az adott jogosultságot szabályozó anyagi jogszabály alapján (például a Ptk. 3:103. §-ának (1) bekezdése vagy a Ptk. 3:362. §-ának (1) bekezdése alapján indult eljárásban a kérelemben megjelölésre került-e az ok és a cél] valamint a Javaslat törvényességi felügyeleti kérelemre és nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelemre vonatkozó rendelkezései alapján kell vizsgálni.

Ha a kérelem visszautasításának nincsen helye, a bíróságnak a kérelmet érdemben kell elbírálnia. A szervezet öt munkanapos jogvesztő határidő alatt nyilatkozhat a kérelemben foglaltakra. Nyilatkozatának hiányát úgy kell tekinteni, hogy a kérelemben foglaltakat nem vitatja.

A 120. §-hoz
[Törvényességi felügyeleti eljárás közkereseti társaság tagjai számának egy főre csökkenése és betéti társaság valamennyi beltagja vagy valamennyi kültagja jogviszonyának megszűnése esetén]

A Javaslat e §-a a Ptk. 3:152. § (1) bekezdésének és a Ptk. 3:158. § (1) bekezdésének módosításához igazodó különleges törvényességi felügyeleti eljárási szabályokat állapítja meg. A Ptk. módosítása nem változtat azon a jogi helyzeten, hogy a közkereseti társaságban vagy a betéti társaságban fennálló társasági részesedés nem része a hagyatéknak, így a tag halála esetén a hagyaték átadása főszabályként független kérdés a társasággal kapcsolatos tagsági kérdésektől. A Ptk. módosítása előtti helyzetben a tagok sokszor nem voltak tisztában a jogi helyzettel, ezért a tagsági jogviszonyok rendezésével megvárták a hagyatékátadó végzést, ami azonban sok esetben ahhoz vezetett, hogy a társaság a Ptk. rendelkezése alapján törvény erejénél fogva időközben megszűnt. A Ptk. módosítása megszünteti a társaság törvény erejénél fogva történő megszűnését, mint jogkövetkezményt. Ha a Ptk. előírása alapján a társaság a hat hónapos határidő alatt új tagot nem jelent be a bírósághoz, a társasággal szemben törvényességi felügyeleti eljárás indul, amelynek során a társaság még helyreállíthatja megfelelő intézkedések meghozatalával a törvényes működését E törvényességi felügyeleti eljárásnak a speciális formája, ha a társaság a bíróság felhívására úgy nyilatkozik, hogy kifejezetten az elhunyt tag örökösével kíván megállapodni, azonban az örökös személye bizonytalan. Ez a bizonytalanság fakadhat abból, hogy a hagyatékátadó végzést még nem hozták meg, de akár abból is, hogy örökösödési vita áll fenn. Ebben az esetben a jogi eljárás lezárultáig a bíróság felfüggeszti a különleges törvényességi felügyeleti eljárást, és a társaságnak a jogi eljárást lezárultát követően kell a törvényes működését helyreállítania.

A 121. §-hoz
[Jogszabályba ütköző név miatt indított törvényességi felügyeleti eljárás]

A Javaslat különleges törvényességi felügyeleti eljárást vezet be arra az esetre, ha a szervezet névfoglalási eljárásban vagy automatikus döntéshozatali eljárásban bejegyzett neve nem felel meg a Javaslatban foglalt, a szervezet elnevezésére, valamint a kizárt elnevezésekre, a névre vonatkozó §-aiban foglalt előírásoknak. Ezen okokból a perindítás kizárt.

A 122. §-hoz
[Törvényességi felügyeleti eljárás a hivatalos elérhetőség hiánya miatt]

Ha a szervezetnek rendelkeznie kell E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséggel, az E-ügyintézési törvény 14. § (1) bekezdése szerint az elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséget a nyilvántartásba vételt követő nyolc napon belül kell bejelenteni a rendelkezési nyilvántartásba.

A szervezet azonban a szervezetbejegyzés iránti kérelmének benyújtásakor még nem rendelkezik elektronikus kapcsolattartásra szolgáló hivatalos elérhetőséggel, mert azt az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 90. § (1) bekezdése alapján csak azután igényelheti, hogy a szervezetbejegyzésre irányuló kérelmének beküldését követően nyilvántartási számot kapott.

A Javaslat sorrendiségi szabálya folytán az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárás elsőbbséget élvez a szervezettel szemben más, a törvényességi felügyelet megindítására okot adó körülményre alapozott törvényességi felügyeleti eljárással szemben.

A hivatalos elérhetőség hiánya miatt hivatalból indul a törvényességi felügyeleti eljárás a szervezet ellen vagy azért, mert a szervezet bejegyzéséig a szervezet hivatalos elérhetősége a nyilvántartási jegyzékben nem kerül feltüntetésre, és a szervezet nyilvántartásba történő bejegyzését követő harminc napon belül a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján nem kerül sor annak a nyilvántartási jegyzékben való feltüntetésére, vagy azért, mert a szervezet nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett hivatalos elérhetőségének törlését követő harminc napon belül az új hivatalos elérhetőség a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv elektronikus adattovábbítása alapján nem kerül a szervezet nyilvántartási jegyzékében feltüntetésre.

Az eljárás során a bíróság papír alapú végzést küld a szervezet székhelyére, melyben felhívja a szervezetet, hogy harminc napos, jogvesztő határidőn belül tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az E-ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetősége a szervezetjogi személyek nyilvántartásába bejegyzésre kerüljön.

Ha a határidő eredménytelenül telik el, a bíróság megállapítja a jogsértés tényét és további intézkedés alkalmazása nélkül kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti, bíróság általi jogutód nélküli megszüntetését.

A 123. §-hoz
[Törvényességi felügyeleti eljárás a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett személynek a szervezettel kapcsolatos jogviszony törlésére irányuló kérelmére]

A szervezet adatainak a nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése főszabály szerint kérelemre történik.

A nyilvántartási jegyzék közhitelessége elvének biztosítása érdekében a Javaslat biztosítja olyan törvényességi felügyeleti eljárás lehetőségét, amelyben a nyilvántartási jegyzékben szereplő személy kérelmére a bíróság a kérelmezőt törli a nyilvántartási jegyzékből a szervezettel fennálló jogviszonya megszűnése miatt. Például, ha gazdasági társaság tagjaiban, vezető tisztségviselőinek személyében változás történik, a változást be kell jelenteni a bíróságnak annak érdekében, hogy a nyilvántartási jegyzéki adat módosítása minél előbb megtörténhessen, mert harmadik személlyel szemben a nyilvántartási jegyzékadatra a szervezet csak ezt követően hivatkozhat. A Javaslat meghatározza a változásbejegyzési kérelem benyújtásának határidejét. Gyakran előfordul, hogy a szervezet törvényes képviselője elmulasztja a nyilvántartási jegyzékadat változására vonatkozó bejelentést és így a nyilvántartási jegyzék nem a valóságnak megfelelő állapotot mutatja.

Az e § szerinti különleges törvényességi felügyeleti eljárást – amennyiben annak feltételei fennállnak – a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett bármely személy kérelmére le kell folytatni, tehát például a szervezet nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett tagja (részvényese), valamint vezető tisztségviselője kérelme esetén is.

A kérelemhez mellékelni kell azt az okiratot, amely igazolja, hogy a kérelmező felhívta a szervezet vezető tisztségviselőjét (vagy ha a kérelmező a szervezet egyetlen bejegyzett vezető tisztségviselője, a szervezet tagjait, vagy alapítvány esetében az alapítót, alapítói jogok gyakorlóját) írásban arra, hogy a jogviszonyának megszűnését a bírósághoz jelentse be. Ezen túlmenően például azokat az okiratokat is, amelyekből megállapítható, hogy a jogviszonya jogszerűen megszűnt: felmondó nyilatkozat, taggyűlési jegyzőkönyvbe foglalt határozat stb.). Ha a szervezet vezető tisztségviselője azért fordul a bírósághoz, mert a Ptk. 3:25. § (4) bekezdésében meghatározott hatvan nap elteltével lemondása hatályossá vált, a kérelemhez csatolni kell a lemondó nyilatkozat másolatát és a lemondás joghatályos közlését igazoló iratot.

Ha a törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróság az eljárás lefolytatásának eredményeként azt állapítja meg, hogy a kérelem alapos, törvényességi felügyeleti intézkedést alkalmazhat (pl. a mulasztó vezető tisztségviselőt pénzbírsággal sújtja) annak érdekében, hogy a szervezet a törvényes működését állítsa helyre, pl. válasszon új felügyelőbizottsági tagot. A jogszabálysértő adatot a bíróság hivatalból is törölheti a nyilvántartási jegyzékből.

Speciális szabályok vonatkoznak arra az esetre, amikor a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett külföldi személy kézbesítési megbízottja kéri e minőségének a nyilvántartási jegyzékből való törlését törvényességi felügyeleti eljárás keretében. A Javaslat a szervezet külföldi tagjaival, képviselőivel való zavartalan kapcsolattartás, a hivatalos iratok kézbesítésének megkönnyítése érdekében írja elő, hogy amennyiben a külföldi személy nem rendelkezik belföldi lakóhellyel, kézbesítési megbízottat kell megbíznia a neki szóló küldemények átvételére.

A Javaslat kimondja, hogy a kézbesítési megbízottnak a felmondási szándékáról a külföldi személyt tájékoztatnia kell, és egyben fel kell hívnia arra, hogy gondoskodjon másik kézbesítési megbízottról. A kézbesítési megbízott személyére vonatkozó változásbejegyzési eljárást az érintett külföldön élő személynek kell kezdeményeznie a szervezet vezető tisztségviselőjénél, figyelemmel arra, hogy a kézbesítési megbízott közvetlenül nem a szervezettel, hanem az általa képviselt személlyel áll jogviszonyban.

A kézbesítési megbízottnak a törvényességi felügyeleti kérelme benyújtásáig el kell látnia a feladatát, kivéve, ha az azért lehetetlen, mivel igazoltan nem tud kapcsolatba lépni a képviselt személlyel, mivel már a felmondását tartalmazó okirat kézbesítése is sikertelen volt számára.

A bíróság a kézbesítési megbízott törlésével egyidejűleg megteszi a szükséges, illetve lehetséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a külföldi személynek a jövőre nézve legyen újabb kézbesítési megbízottja (például a szervezetet, illetve a vezető tisztségviselőt pénzbírsággal sújtja).

Különleges esetet szabályoz a (7) bekezdés arra az esetre, amikor a szervezet képviseletére kizárólag magyarországi lakóhellyel nem rendelkező, külföldi személy jogosult, akinek a kézbesítési megbízottját a bíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében törölte a nyilvántartási jegyzékből. Ebben az esetben a törvényességi felügyeleti eljárás során a bíróságnak értelemszerűen nem kell a szervezet vezető tisztségviselőjét felhívnia arra, hogy tegye meg a szükséges lépéseket újabb kézbesítési megbízott bejelentése érdekében. Ilyenkor ugyanis a vezető tisztségviselőnek saját magával szemben kellene eljárnia. Amikor a kézbesítési megbízott nyilvántartási jegyzékből történő törlésére sor kerül, és új kézbesítési megbízott nem kerül bejegyzésre, arra minden esetben megbízójának, a külföldi személynek a hibájából kerül sor (ismeretlen helyre távozott, anélkül, hogy az új lakcímét közölte volna vagy a kézbesítési megbízott felhívásának ellenére nem gondoskodott az utódlásról). Ezért – figyelemmel arra, hogy a szervezet vezető tisztségviselője Magyarországon nem érhető el, – ebben az esetben a bíróság az (6) bekezdés szerinti törvényességi felügyeleti intézkedés alkalmazása helyett a szervezettel szemben hivatalból törvényességi felügyeleti eljárást indít a szervezet képviseletére jogosult személy kézbesítési megbízottjának nyilvántartási jegyzékbe történő bejegyzése iránt.

A 124. §-hoz
[Ismeretlen székhelyű szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárás]

A szervezet ismeretlen székhelyű, ha a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett székhelyén nem található.

Ha a szervezet ismeretlen székhelyű, és a szervezet törvény alapján köteles hivatalos elérhetőséggel rendelkezni, akkor a bíróság a törvényes működés helyreállítására vonatkozó felhívását megküldi a szervezet hivatalos elérhetőségére.

Ha az ismeretlen székhelyű szervezetnek törvény alapján nem kell hivatalos elérhetőséggel rendelkeznie, a bíróság postai úton küldi meg a szervezetnek a törvényes működés helyreállítására vonatkozó felhívást. Ebben az esetben a felhívás postai úton történő megküldésének előírása a gyakorlati tapasztalatok alapján azért szükséges, mert a bíróság ezen a módon tud biztos tudomást szerezni arról, hogy a szervezet a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett székhelyén nem található.

Ha a bíróság felhívása a szervezetnek azért nem küldhető meg, mert a szervezet törvényben foglalt kötelezettsége ellenére nem rendelkezik hivatalos elérhetőséggel, a bíróság az ismeretlen székhelyű szervezet elleni törvényességi felügyeleti eljárást nem fellebbezhető végzéssel felfüggeszti, és hivatalos elérhetőség hiánya miatti törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból megindítja. Ha hivatalos elérhetőség miatt indult törvényességi felügyeleti eljárás eredményeként a szervezet hivatalos elérhetősége a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül, a bíróság a szervezettel a továbbiakban kommunikálni tud a szervezet hivatalos elérhetőségén keresztül, ezért az ismeretlen székhelyű szervezet elleni felfüggesztett törvényességi felügyeleti eljárás folytatható.

Ha a szervezet hivatalos elérhetőségére vagy székhelyére megküldött, a törvényes működés helyreállítására vonatkozó felhívás eredménytelen, a bíróság a Cégközlönyben felhívást tesz közzé azzal, hogy akinek a szervezet székhelyére vonatkozó adatról tudomása van, azt a közzétételtől számított harminc napon belül a bíróságnak jelentse be. Ha a Cégközlönyben közzétett felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telik el, a bíróság további intézkedés alkalmazása nélkül megállapítja a jogsértés tényét és kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.

A bíróság a jogerős végzést a Cégközlönyben közzéteszi.

A 125. §-hoz
[Adószám törléssel érintett szervezettel szembeni törvényességi felügyeleti eljárás]

A Javaslat e §-ában szabályozott különleges törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy ne szerepelhessen a nyilvántartási jegyzékben olyan, egyébként adószámmal rendelkező szervezet, melynek az állami adó- és vámhatóság az adószámát véglegesen törölte. Ellenkező esetben az adószámmal nem rendelkező, de a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett, így jogalanyisággal bíró szervezet a törölt adószám ellenére végezhetne adóköteles tevékenységet.

A gazdasági élet tisztaságának, valamint a költségvetés érdekeinek védelmében különösen indokolt, hogy az adószám törlése és a szervezet nyilvántartási jegyzékből történő törlése között a lehető legrövidebb idő teljen el. Ennek érdekében a Javaslat az ügyintézési határidőket lényegesen lerövidíti. Ha az állami adó- és vámhatóság értesíti a bíróságot arról, hogy a szervezet adószámát jogerősen törölte, a bíróság hivatalból jár el. A Javaslat új eljárási szabályként vezeti be, hogy a bíróságnak az adóhatóság kezdeményezésétől számított öt munkanapon belül fel kell hívnia a szervezetet, hogy tizenöt napos jogvesztő határidőn nyilatkozhat arról, ha a rendelkezik érvényes adószámmal vagy a végleges adószám törlési határozatot bíróság előtt támadta meg. Ha a szervezet nyilatkozata alapján vagy más módon a bíróság tudomására jut, hogy a szervezet rendelkezik érvényes adószámmal, vagy az állami adó- és vámhatóság határozatát a perbíróság hatályon kívül helyezte, a törvényességi felügyeleti eljárást a bíróság megszünteti.

Ha az eljárás megszüntetésének feltételei nem állnak fenn, a bíróság megállapítja, hogy a szervezet adószáma az állami adó- és vámhatóság által törlésre került, és további intézkedés alkalmazása nélkül kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti, jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.

A 126. §-hoz
[Törvényességi felügyeleti eljárás számviteli beszámoló közzétételének elmulasztása esetén]

A Javaslat új különleges törvényességi felügyeleti eljárást vezet be arra az esetre, ha a számviteli beszámolója közzétételére kötelezett szervezet, továbbá az a jogi személy, amelyet törvény számviteli beszámolójának e törvény szerinti közzétételére kötelez (ezen § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett személy) a számviteli beszámoló közzététele iránti kötelezettségét elmulasztja, és ennek a kötelezettségének az információs szolgálat felhívását követően harminc napon belül sem tesz eleget. Ebben az esetben az információs szolgálat értesíti a bíróságot, a bíróság a kötelezett személlyel szemben hivatalból lefolytatja az e § szerinti törvényességi felügyeleti eljárást.

A bíróság az információs szolgálat értesítését követő öt munkanapon belül törvényességi felügyeleti intézkedésként a kötelezett személyt pénzbírsággal sújtja és tizenöt napos jogvesztő határidő tűzésével felhívja a beszámoló közzétételére. A bíróság értesíti az információs szolgálatot arról az időpontról, amikor a végzés kézbesítettnek minősül. A kötelezettség teljesítését az információs szolgálat ellenőrzi, és értesíti a bíróságot, arról, hogy a kötelezett személy a beszámolót közzétette-e. Ha az információs szolgálat arról értesíti a bíróságot, hogy a kötelezett személy nem teljesítette a beszámoló közzétételi kötelezettségét, a bíróság megállapítja a jogsértés tényét és további intézkedés alkalmazása nélkül kezdeményezi a kötelezett személy külön törvény szerinti, jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását.

A Javaslat a közhasznú szervezetek tekintetében arról rendelkezik, hogy a beszámoló közzétételi kötelezettség elmulasztása esetén a bíróság nemcsak a jogsértés tényét állapítja meg és kezdeményezi a szervezet külön törvény szerinti, jogutód nélküli megszüntetésére irányuló bírósági eljárás lefolytatását, hanem a közhasznú jogállást is törli. Ezáltal kizárt lesz, hogy a jogutód nélküli megszüntetéshez vezető eljárás időtartama alatt közhasznú minősítéssel rendelkezzen olyan szervezet, amely beszámolóját nem helyezte letétbe.

A 127. §-hoz
[Más hatóság eljárásának kezdeményezése]

Speciális törvényességi felügyeleti eljárás, amikor a bíróság csak szignalizációs jogot gyakorol, az eljárást nem maga folytatja le, csak kezdeményezőként lép fel.

Sokszor előfordul ugyanis a gyakorlatban, hogy a bíróság észleli, hogy más hatósági intézkedésre is szükség lenne a szervezet jogellenes működésére tekintettel, erre azonban maga nem jogosult.

Amikor a bíróság más hatóság eljárását kezdeményezi, erre általában a szervezet tagjai (részvényesei), illetve a hitelezők védelme céljából kerül sor. A megkeresett hatóság harminc napon belül köteles tájékoztatni a bíróságot arról, hogy az eljárást megindította-e és ez a tájékoztatási kötelezettség fennáll az eljárás befejezésekor is, ideértve a megtett intézkedésekről történő információk megadását is.

Természetesen az érintett hatóság diszkrecionális joga, hogy indít-e eljárást vagy sem. Amennyiben az érintett hatóság az eljárást nem indítja meg, a bíróságot nem illeti meg jogorvoslati jog, a hatóság által megindított eljárásban pedig a bíróság nem az eljárás alanya, így eljárási jogai, kötelezettségei a hatóság által indított eljárásban nincsenek.

A 128. §-hoz
[A szervezet működésének felfüggesztése]

A különleges törvényességi felügyeleti eljárások között szabályozza a törvény, amikor nemzetközi jogi kötelezettség alapján, illetve az Európai Unió rendelkezéseinek megfelelően a szervezettel kapcsolatban korlátozó intézkedést kell hozni.

Ha a bíróság hivatalos tudomást szerez arról, hogy a szervezet vagy annak valamelyik tagja a vonatkozó nemzetközi határozatban előírt korlátozás vagy az Európai Unió Működéséről Szóló szerződés 75. cikke, vagy 215. cikke alapján elfogadott, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi vagy vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozik, a bíróság törvényességi felügyeleti jogkörében a szervezet működésének felfüggesztéséről kell, hogy döntsön.

FEJEZET

A JOGI SZEMÉLYEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ, BÍRÓSÁG ÁLTAL LEFOLYTATOTT EGYÉB NEMPERES ELJÁRÁSOK

A bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárások általános szabályai

A 129. §-hoz
[A jogi személyekkel összefüggő, bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárások iránti kérelem]

A § meghatározza a jogi személyekkel összefüggő, bíróság által lefolytatott egyéb nemperes eljárást megindító kérelem tartalmára és mellékleteire vonatkozó többletkövetelményeket. A Javaslat – a nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelem általános szabályától eltérően – tíz munkanapos határidőt határoz meg a kérelem bíróság általi megvizsgálására.

Az alapítvány működésével kapcsolatos egyéb nemperes eljárások

A 130. §-hoz
[Az alapítói jogok gyakorlásának felfüggesztésére irányuló nemperes eljárás]

A Ptk. 3:82. § (4) bekezdése szerint, ha az alapító az alapító okiratban meghatározott határidőn belül a teljes juttatott vagyont nem ruházza át az alapítványra, a kuratórium az alapítót megfelelő határidő tűzésével felszólítja kötelezettségének teljesítésére. A határidő eredménytelen elteltét követően a bíróság – a kuratórium bejelentése alapján – az alapítói jogok gyakorlását felfüggeszti. A felfüggesztés időtartama alatt az alapítói jogokat a nyilvántartó bíróság gyakorolja. A Ptk. tehát a bíróság feladatává teszi, hogy az alapító vagyonátruházási kötelezettségének elmulasztása esetén az alapítói jogok gyakorlását felfüggessze, ezért a Javaslat tartalmazza a felfüggesztéssel és annak megszüntetésével kapcsolatos eljárási szabályokat.

A Javaslat nem tartalmazza, hogy a kérelemhez pontosan milyen mellékleteket kell csatolni, mert azt végrehajtási rendelet fogja meghatározni. Fontos azonban kiemelni, hogy e körben a Cnytv. 52/A. §-ban meghatározott iratok változatlanul a kérelem kötelező mellékletei lesznek.

A 131. §-hoz
[Az alapítvány kuratóriuma tagjának vagy kurátorának bíróság általi kijelölésére irányuló eljárás]

Ha a Ptk. 3:394. §-ának (4) bekezdése alapján nincs az alapítói jogok gyakorlására jogosult személy vagy szerv, akkor a bíróságnak kell határoznia a kezelő szerv (szervezet) kijelöléséről. Tekintettel arra, hogy e körben jogvita nem áll fenn, a kijelölés nemperes eljárásban történhet, s érvényesül a kérelemre történő eljárás elve is. A kérelem akkor terjeszthető elő, ha az alapító nem él a kezelő szerv (szervezet) kijelölésének jogával vagy az alapító által kijelölt szerv (szervezet) a feladat ellátását nem vállalja, illetve ha az alapító halála vagy jogutód nélküli megszűnése miatt az alapítói jogok gyakorlására nem kerülhet sor. A bíróság az alapítvány célja szerinti szakterületen működő szervezettől javaslatot kérhet a kezelő szerv (szervezet) tagjaira vonatkozóan, melyet figyelme vehet, döntése meghozatalánál azonban a törvény – értelemszerűen – nem köti.

A szervezetek megszűnésével kapcsolatos egyéb nemperes eljárások

A 132. §-hoz
[Az alapítvány jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nemperes eljárás]

A Javaslat szerint a bíróság a Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a), b), illetve 3:403. § (1) bekezdés a), b), c) pontjaiban meghatározott esetekben nem az alapítvány megszűnését, hanem a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja meg. Ezekben a nemperes eljárásokban – tekintettel arra, hogy alapítvány felett az ügyész nem gyakorol törvényességi ellenőrzést – az ügyészt akkor illeti meg az eljárás indítványozásának a joga, ha indítványát – a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztén túl – közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

A 133. §-hoz
[Az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló nemperes eljárás]

A § tartalmazza az állami alapító által alapított alapítvány és közalapítvány megszüntetésére irányuló nemperes eljárás szabályait.

A 134. §-hoz
[Az egyesület jogutód nélküli megszűnését eredményező ok megállapítására irányuló nemperes eljárás]

A Javaslat szerint a bíróság a Ptk. 3:48. § (1) bekezdés a), b), illetve 3:84. § a), b) pontjaiban meghatározott esetekben nem az egyesület megszűnését, hanem a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkezését állapítja meg. Ezekben a nemperes eljárásokban – tekintettel arra, hogy egyesület felett az ügyész nem gyakorol törvényességi ellenőrzést – az ügyészt akkor illeti meg az eljárás indítványozásának a joga, ha indítványát – a jogutód nélküli megszűnési ok bekövetkeztén túl – közérdek sérelmére alapítja és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti.

FEJEZET

NYILVÁNTARTÁSI JEGYZÉKRE VONATKOZÓ EGYES RENDELKEZÉSEK

Automatikus bejegyzések, automatikus adatátvezetések

A 135. §-hoz
[Automatikus bejegyzések, automatikus adatátvezetések]

A Javaslat egy szakaszba gyűjti össze a nyilvántartási jegyzéki adatokat, amelyek bejegyzésére, változására, törlésére küldő szervezetek (bíróság, hatóság, egyéb személyek) elektronikus értesítése, a nyilvántartási portálon való beküldése alapján elektronikus feldolgozással kerül sor. Ezen bejegyzések közös jellemzője, hogy humán erőforrás nem vesz részt a bejegyzésben, az automata intézi ezen ügyeket. Emiatt a Javaslat ezen bejegyzésekkel összefüggésben már nem használja a hivatalbóli bejegyzés fogalmát. Megjegyezhető, hogy az automatikus bejegyzéseknek van egy olyan része – elsődlegesen az állami adó- és vámhatóságtól átvett adatok tekintetében – ahol az informatikai rendszerek közötti adatkapcsolat már jól kialakított módon fennáll, így a normaszöveg kifejezetten utal rá, hogy jogszabály az automatikus bejegyzés alapját képező értesítés megküldésének más módját is meghatározhatja a nyilvántartási portálról történő adattovábbítás mellett.

Fontos változás, hogy a Javaslat megszünteti a szövetkezet, európai szövetkezet, európai gazdasági egyesülés, külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe és külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete jegyzett tőkéje esetében a kötelező éves bejelentési kötelezettséget. Ehelyett arról rendelkezik, hogy az adat az elektronikus beszámoló rendszerből az e célra megtett nyilatkozat segítségével kerül átadásra és bejegyzésre. A civil és egyéb, cégnek nem minősüli szervezetek esetében ezek az automatikus bejegyzések a jelenleg hatályos nyilvántartás vezetéshez képest jelentős előrelépést fognak jelenteni.

A Javaslat fenntartja – illetve a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek és egyéb jogi személyek esetében bevezeti – a jogi személy nyilvántartási jegyzék adatainak automatikus átvezetésére vonatkozó rendelkezést. Az automatikus átvezetések gyakorlata alapján szükségessé válik annak a helyzetnek a kezelése is, amikor az automatikus adatátvezetéssel más szervezet adatai közé átemelt adat feleslegessé válik. Ilyen eset lehet például, ha az informatikai rendszer átvezeti a szervezet székhelyének változását a kért változási időponttal abban a szervezetben, ahol az adatváltozással érintett jogi személy tag, azonban a székhelyváltozás előtt a jogi személy már eladta a részesedését, így a későbbi tagváltozás bejegyzésével felesleges adatként marad a nyilvántartási jegyzékben a már egyébként korábbi hatállyal törölt tag székhelyváltozási adata.

Automatikus bejegyzéssel összefüggő eljárások

A 136. §-hoz
[Az automatikus bejegyzéssel bejegyzett adatok javítása iránti eljárás]

Körültekintő eljárás mellett is előfordulhat, hogy a nyilvántartási jegyzékbe olyan adat kerül bejegyzésre, amely hibás. Ha a bíróság más bíróság vagy hatóság, egyéb személy jelzése alapján jegyez be egy adatot (végrehajtás, zár alá vétel, büntetőjogi intézkedés, stb.) a bíróság (az informatikai rendszer) a megküldött adatok helyességét ellenőrizni nem tudja, csupán arra van módja, hogy a jogi személyre vagy a bejegyzett tagra vonatkozóan megadott adatokat egyezőség céljából összevesse a nyilvántartási jegyzék adataival. Emiatt lehetséges, hogy valamely jogi személy vagy tag vonatkozásában olyan adat kerül bejegyzésre, amely a jogi személyre (tagra) nézve hátrányos, ugyanakkor valójában nem is rá vonatkozik. A Javaslat az ilyen típusú bejegyzésekkel szemben a fellebbezés lehetőségét az általános nyilvántartási eljárási szabályok között kizárja, hiszen ilyen esetekben nem a bíróság eljárásra a helytelen, hanem elsődlegesen a bíróság által kapott értesítés rossz. Annak érdekében azonban, hogy ezen nyilvántartási jegyzéki bejegyzések hibája esetén is érdemben fel lehessen lépni, a Javaslat fenntartja az automatikus bejegyzések esetében a bejegyzés kijavítására irányuló nemperes eljárást. Egyrészt kötelezővé teszi a bejegyzés alapját képező értesítést küldő szervezet (bíróság, hatóság stb.) megkeresését, annak érdekében, hogy a bíróság bizonyosságot szerezhessen arról, hogy az eredeti értesítés helyes vagy hibás adatokat tartalmazott. Másrészt a szabályozás kötelezővé teszi minden olyan hibás adat törölt adatként való megismerést is kizáró törlését a nyilvántartási jegyzékből, amelyről beigazolódott, hogy vagy a bíróság hibájából, vagy az értesítés tartalmi hibájából került sor annak bejegyzésére.

A Javaslat továbbra sem teszi lehetővé, hogy a jogi személy vagy a tag a rá vonatkozó – helyesen bejegyzett – negatív tartalmú bejegyzés (végrehajtás, büntetőjogi intézkedés stb.) törölt adatként való megismerést is kizáró törlését kérje azon arra hivatkozással, hogy a bejegyzést utóbb törölték az adott eljárás megszűnése, megszüntetése miatt. Ezek az adatok a jogi személy nyilvántartási adatairól kiadott nyilvántartási másolatban továbbra is megjelennek, ezek törölt adatként való megismerést is kizáró törlésére nincs mód, hiszen azok hitelezővédelmi célból kerültek a nyilvántartási jegyzékbe, amely cél az adatok törlése után is fennáll, mivel a jogi személy előéletéről adnak közhiteles tájékoztatást.

Ezen eljárás a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek és egyéb jogi személyek esetében új eljárásként kerül bevezetésre.

A 137. §-hoz
[Az automatikus bejegyzés elmaradása miatti eljárás]

A Javaslat fenntartja azt a lehetőséget is, hogy a jogi személy vagy az ügyész jelezze, hogy valamely bíróság, hatóság, illetve egyéb személy elmulasztotta bejelenteni azt, hogy valamely hitelezővédelmi okból bejegyzésre került adatot be kell jegyezni, vagy épp törölni kell a nyilvántartási jegyzékből.

Ezen eljárás a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek és egyéb jogi személyek esetében új eljárásként kerül bevezetésre.

Egyes nyilvántartási jegyzék adatra vonatkozó rendelkezések

A 138. §-hoz
[Engedély-, illetve bejelentésköteles tevékenységi körökre vonatkozó rendelkezések]

A Javaslat a nyilvántartási jegyzék közhitelességének erősítése érdekében a jövőben biztosítani kívánja, hogy az engedélyköteles, illetve bejelentésköteles tevékenységi körök esetében valós adatok kerüljenek a nyilvántartási jegyzékbe. Az állami nyilvántartások közötti adatátadás révén biztosítani kell a jövőben, hogy az engedélyező, illetve a bejelentést fogadó hatóság a szükséges adatokat átadja a bíróság részére. A Javaslat továbbra sem gördít akadályt az elé, hogy a jogi személy engedélyköteles vagy bejelentésköteles tevékenységi kört tűntessen fel tevékenységi körei között. Abban az esetben azonban, ha az illetékes hatóság a tevékenység kör bejegyzésétől (felvételétől) hat hónapon belül nem értesíti a bíróságot az engedély véglegessé vált kiadásáról vagy a bejelentés megtörténtéről, a bíróság törli a bejegyzett, de a tevékenység végzésének jogosultságát nem igazolt tevékenységi kört. Ha a bíróság problémát észlel az egyéb jogi személy kapcsán, értesíti a nyilvántartó szervet.

A 139. §-hoz
[Hivatalos elérhetőségre vonatkozó rendelkezések]

Az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségre vonatkozó rendelkezések körében a törvényességi felügyelet szabályaihoz fűzött indokolásra lehet utalni. Az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőség sajátos nyilvántartási jegyzéki adat, ugyanis az E-ügyintézési tv. és végrehajtási rendelete alapján a jogi személynek e nyilvántartási jegyzéki adattal, feltéve, hogy ún. cégkapuról, vagyis állami szolgáltatásról van szó, legkésőbb a bejegyzését követő nyolc napon belül kell rendelkeznie. Ezen kötelező nyilvántartási jegyzéki adat megléte tehát nem feltétele a jogi személy nyilvántartásba való bejegyzésének, ugyanakkor kötelező nyilvántartási jegyzéki adat, ha hivatalos elérhetőséggel törvény alapján rendelkeznie kell. A nyilvántartási jegyzék közhitelessége érdekében az informatikai rendszer azon jogi személyek esetében, amelyek számára kötelezővé teszi az E-ügyintézési tv., hogy hivatalos elérhetőséggel rendelkezzen, a jövőben figyelemmel kíséri, hogy ezen kötelező nyilvántartási jegyzék adattal, a jogi személy rendelkezik-e. Ha a jogszabályban biztosított határidő lejár, és a jogi személy E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetősége bejegyzésére a nyilvántartási jegyzékbe nem kerül sor, az informatikai rendszer jelzi a törvényességi felügyeleti eljárás megindításának szükségességét. Ugyanígy jár el, ha a rendelkezési nyilvántartás értesítése alapján E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőség (jelenlegi gyakorlatban a cégkapu) megszüntetésre került.

A bíróság egyéb jogi személy esetén értesíti a nyilvántartó szervet.

A 140–141. §-hoz
[Európai Uniós cégformákra vonatkozó rendelkezések]

[Az EUID-val rendelkező cégekre vonatkozó egyes bejegyzések]

A Javaslat fenntartja az uniós cégformák és EUID-val rendelkező cégek esetében meglévő sajátos szabályokat.

FEJEZET

JOGI SZEMÉLYEK NYILVÁNTARTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ÁLLAMI FELADATOK

Elektronikus adatszolgáltatás, a nyilvántartáshoz kapcsolódó információs szolgáltatás

A 142. §-hoz
[Kiemelt adatigénylők részére biztosított nyilvántartási információ, adatszolgáltatás]

A kiemelt adatigénylők számára biztosított nyilvántartási információ már hagyományosnak tekinthető a cégek vonatkozásában. A Javaslat a kiemelt adatigénylő részére biztosított nyilvántartási információra vonatkozóan részletes szabályokat nem tartalmaz, mert az információ fajtáinak rögzítése, az igénybevételéhez szükséges feltételeknek és egyéb körülményeknek a meghatározása kormányrendeletben kerül megállapításra.

A Javaslat ugyanakkor garanciális okokból megjelenít két kiemelt adatszolgáltatást. Az egyik az, amikor a nyilvántartásba vételhez kapcsolódó egyablakos ügyintézés során – jellemzően – az állami adó- és vámhatóságnak a nyilvántartásba vételi kérelem egyes további adataira, esetlegesen nyilvántartási iratban foglalt információkra is szüksége van az adóregisztrációs eljárás lefolytatásához. Az adóregisztrációs eljárás hatékony lefolytatására érdekében a Javaslat rögzíti, hogy kérésre ezeket a kiegészítő adatokat és iratokat a bíróság megküldi. A másik az a hagyományosnak tekinthető adatszolgáltatás, amely szerint – elsődlegesen – az állami adó- és vámhatóság, a Központi Statisztikai Hivatal a bejegyzett szervezetek adatairól és azok változásáról automatikusan értesítést kap. Azt, hogy mely más kiemelt adatigénylők lesznek jogosultak a jövőben ilyen automatikus adatszolgáltatásra, kormányrendelet fogja megállapítani.

A 143. §-hoz
[Adatszolgáltatás EUID-val rendelkező cégek esetében]

A rendelkezés irányelvi harmonizációt valósít meg, tartalmában megfelel a már hatályos rendelkezéseknek.

Nyilvántartás-figyelési szolgáltatás, a szervezetek automatikus értesítése

A 144. §-hoz
[Nyilvántartás-figyelés]

A Javaslat törvényi szinten jeleníti meg a jelenleg rendeleti szinten a cégjogi területen szabályozott, és kellően ki nem használt állami szolgáltatást. Az üzleti élet biztonságát, a piaci szereplők magatartásának orientálását a közhiteles forrásból eredő információ biztosítani tudja. Ma is lehetséges az, hogy valamely személy megjelölt cég adataiban való változást, a cégről megjelenő cégközlönybeli közleményeket figyelemmel kísérjen. Ezt azonban kevesen veszik igénybe, holott az elérhető előny nagy. Ezért a Javaslat kellő súlyt kíván adni ennek a lehetőségnek, továbbá bővíteni kívánja a szolgáltatás körét és kiterjeszti a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetre és az egyéb jogi személyre is. A jövőben lehetőség lesz arra, hogy az ingatlan tulajdonosa értesüljön arról, ha ingatlana címe a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzésre kerül; ezáltal ellenőrizni tudja, hogy ahhoz engedélyt adott, vagy sem. A szervezet tagja, illetve a szervezet nyilvántartási jegyzékében bejegyzett egyéb személy (felügyelőbizottsági tag, könyvvizsgáló) részére bővített nyilvántartás-figyelési szolgáltatás kerül biztosításra, ugyanis ezen személyek részére tájékoztatás nyújtható arról is, ha a szervezettel szemben törvényességi felügyeleti eljárás indul. Ezekben az esetekben főszabály szerint nem mindig jelenik meg a Cégközlönyben bírósági közlemény, így a § (2) bekezdésében szabályozott nyilvántartás-figyelés révén a tényleges bírósággal kapcsolatos tényekről nem kapna tájékoztatást az érintett személy. Erre azonban igény mutatkozik, különösen akkor, ha a szervezet vezetése és a tagok (egyes tag) viszonya megromlik. Figyelemmel arra, hogy a jogszabálysértő működés következménye a tagot, egyéb személyt is terhelheti (helytállás, eltiltás), biztosítani kell, hogy a tag, a szervezet nyilvántartási jegyzékébe bejegyzett személy információhoz jusson.

A nyilvántartás-figyelési szolgáltatás végső soron hozzájárulhat a nyilvántartási jegyzék adatai helyességének biztosításához is annak révén, hogy az esetlegesen szabályellenesen a nyilvántartási jegyzékbe kerülő adatok gyorsan az érintett tudomására jutnak. A nyilvántartás-figyelés továbbá erősíti a hitelezői érdekek védelmét is.

A 145. §-hoz
[Szervezetek értesítése]

Új állami szolgáltatásként kerül megjelenítésre a szervezetek értesítése. A szervezetek sokszor nincsenek tudatában annak, hogy valamilyen eljárási vagy anyagi jogi kötelezettségük áll fenn. Ennek oka az, hogy a szervezetek jelentős része állandó jogi képviselői támogatással nem rendelkezik, ezért sok esetben nem is tudják, hogy adatbejelentési, más jogi kötelezettség határideje lejárt, vagy nem tudják felmérni, valamely kötelezettség velük szemben fennáll-e vagy sem, illetve annak elmulasztása milyen következményekkel jár.

A jövőben a szervezet az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőségén értesítést fog kapni, ha a nyilvántartási jegyzékből megállapíthatóan valamely bejelentési kötelezettség fennáll, vagy rövid időn belül törvénysértő helyzet alakulhat ki. Ilyen helyzet lehet, ha a szervezet vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsági tagjának határozott időre bejegyzett megbízása rövid időn belül le fog járni, ha a személyiadat- és lakcímnyilvántartás értesítése azt tartalmazza, hogy a szervezet tagja, vezető tisztségviselője elhalálozott, továbbá akár, ha valamely kötelezettség megtételére törvény határidőt állapít meg és a szervezet nem tett eleget a kötelezettségének.

Adatigénylés, adatellenőrzés

A 146–147. §-hoz
[Évenkénti adatigénylés vezető tisztségviselővel szembeni kizáró okokról]

[Évenkénti adatigénylés a gondnokoltak nyilvántartásából]

A bírósági informatikai rendszer évente elvégzi a nyilvántartási jegyzékbe bejegyzett érintett természetes személyeknek a gondnokoltak nyilvántartásából, valamint a bűnügyi nyilvántartásból megállapítható kizáró ok fennálltára vonatkozó vizsgálatát.

A 148. §-hoz
[A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedésekben szereplő személyek ellenőrzése]

A Javaslat biztosítja a pénzmosási intézkedésekhez kapcsolódó intézkedések végrehajtását.

Az Európai Unió által elrendelt és közvetlenül alkalmazandó pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések hazai végrehajtására 2007-ben kidolgozásra kerültek a szükséges eljárási szabályok. A vagyoni nyilvántartást vezető szervek (így például a jogi személyek nyilvántartását vezető bíróságok) kötelesek

– folyamatosan figyelemmel kísérni a korlátozó intézkedéseket elrendelő uniós jogi aktusok, illetve ENSZ BT határozatok kiadását és változásait, kiemelten a szankciós listák – az azon szereplő személyek és szervezetek – vonatkozásában bekövetkezett változásokat, és

– bejelentést tenni minden olyan adatról, tényről vagy körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya, azaz a szankciós listán szereplő személy vagy szervezet Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik.

A pénzmosási, terrorizmus elleni fellépésben a bíróságnak törvényben meghatározott eljárás szerinti bejelentési, intézkedési kötelezettsége van.

A szankciós listák elérhetőek az ENSZ honlapján (Consolidated United Nations Security Council Sanctions List) és az Európai Unió honlapján. Az informatikai rendszer e hivatalos forrásokból veszi át az adatokat.

FEJEZET

A SZERVEZETEK MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYES PEREK SZABÁLYAI

A létesítő okirat (módosítása) érvénytelenségének megállapítása iránt indított per

A 149. §-hoz
[A létesítő okirat (módosítása) érvénytelenségének megállapítása iránt indított per]

A § a létesítő okirat módosítására alapított érvénytelenségi per sajátos szabályait tartalmazza. Az eljáró perbíróság e pertípusban is először megkísérli az érvénytelenségi ok kiküszöbölését. Ha ez eredményre vezet, akkor csak az érvénytelenség tényét állapítja meg és a bíróságot hívja fel az új helyzetnek megfelelő nyilvántartási adatok bejegyzésére, bejegyeztetésére. Ha az érvénytelenségi ok nem küszöbölhető ki, a perbíróság ítéletében megállapítja a létesítő okirat módosításának érvénytelenségét. A rendelkezés figyelemmel az európai uniós rendelkezésekre, az alapítás (teljes) érvénytelenségének megállapítása iránti pert csak a szervezet nyilvántartásba vételét követő hat hónapos jogvesztő határidőn belül teszi lehetővé, valamint kimondja, hogy csak ugyanazon okokból lehet az alapítás érvénytelenségét kimondani, amelyeket a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés elleni per szabályai között meghatároz.

A szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata iránti per

A 150. §-hoz
[A szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított per]

A Javaslat annak érdekében, hogy a szervezet határozatainak bírósági felülvizsgálata iránt indított per elhúzódását korlátozza, az eljárás gyorsítását elősegítse, kizárja az igazolást, viszontkeresetet, szünetelést, beavatkozást, a másodfokú eljárásban lerövidíti a fellebbező fél ellenfele számára a tárgyalás tartása iránti kérelem, a fellebbezési ellenkérelem és a csatlakozó fellebbezés előterjesztésének határidejét, és bevezeti a felülvizsgálati eljárás kapcsán is az elbírálásra nyitva álló határidőt.

A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránt indított per

A 151. §-hoz
[A gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránt indított per szabályai]

A Javaslat a Ctv.-vel egyezően tartalmazza a gazdasági társaság és a szövetkezet tagjának kizárása iránti per szabályait.

Gazdasági társaság és a szövetkezeti tag tagsági jogviszonya megszűnésének egyik esete, ha a tagot a perbíróság a gazdasági társaság, illetve a szövetkezet által indított perben a társaságból, illetve a szövetkezetből kizárja [Ptk. 3:107. § (3) bek., 3:358. § d) pont]. A gazdasági társaság tagja és a szövetkezet tagja ellen kizárás iránti per akkor kezdeményezhető, ha a legfőbb szerv ilyen tartalmú határozatot hozott [Ptk. 3:108. § (1) bek., 3:360. § (2) bek.]. A tag kizárása iránti per megindításának határideje a gazdasági társaságoknál és a szövetkezeteknél azonos, a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított 15 napos jogvesztő határidő [Ptk. 3:108. § (2) bek., 3:360. § (3) bek.]. A keresetnek 15 napon belül a perbírósághoz meg kell érkeznie, a határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

Felperesi pozícióban a gazdasági társaság, illetve a szövetkezet áll, alperesi pozícióban pedig az a tag, akinek/amelynek tagsági jogviszonya megszüntetését kéri a felperes.

A gyors ügyintézést szolgálja az a szabály, hogy a tag kizárása iránti kereset más keresettel nem kapcsolható össze, keresetváltoztatásnak, viszontkeresetnek nincs helye.

A perbíróság a per alatt – kérelemre – a kizárással érintett tag tagsági jogainak gyakorlását felfüggesztheti, amely határozat ellen nincs helye fellebbezésnek, és azt a perbíróság maga is megváltoztathatja.

A kizárással érintett alperes tag tagsági jogainak felfüggesztése iránti kérelmet elutasító bírósági határozat – mivel azt jogszabály nem zárja ki – fellebbezéssel támadható.

A jogerős ítélet ellen sem felülvizsgálatnak, sem perújításnak nincs helye.

A gazdasági társaság és a szövetkezet legfőbb szervének a tag ellen kizárás iránti per megindításáról döntő határozatának bírósági felülvizsgálata iránt külön per nem indítható, azonban a tag kizárására irányuló perben lehet hivatkozni olyan okokra, amelyek a legfőbb szerv határozatának felülvizsgálata iránti pert megalapozhatnák. A keresetlevélben csak olyan kizárási okra lehet hivatkozni, amelyet a tag kizárásának megindításáról rendelkező határozat kifejezetten megjelölt, és figyelemmel arra, hogy a törvény a keresetindításra jogvesztő határidőt állapít meg, keresetváltoztatás keretében újabb kizárási okra hivatkozni nem lehet, és a bíróság az érdemi határozatában is csak a döntéshozó szerv által a perindítás alapjául szolgáló határozatban meghatározott magatartásokat értékelheti.

Az alapítvány kuratóriuma új tagjának vagy új kurátorának bejegyzésére irányuló peres eljárás

A 152. §-hoz
[Az új kuratóriumi tag bejegyzésére irányuló per]

Ha az alapítvány kuratóriuma tagjának változására irányuló nemperes eljárást peres eljárás követi, a perre az alapítvány székhelye szerinti perbíróság illetékes. A pert az alapítónak az alapítvány és a kuratórium változásbejegyzési kérelemmel érintett tagja vagy a kurátor ellen kell megindítania. Az ügyfélbarát eljárás érdekében a perbíróság feladata, hogy beszerezze a nemperes ügy iratait, amelyeket ennek hiányában a keresetlevélhez ismételten kellene a félnek csatolnia. Ha a perbíróság a keresetlevélben foglaltaknak helyt ad, a jogerős ítéletet alapján hivatalból kell módosítani a nyilvántartás adatait.

FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A 153. §-hoz
[Felhatalmazó rendelkezések]

A magánjogi jogi személyek nyilvántartásával összefüggésben újdonságként jelentkezik, hogy a végrehajtási rendeletek kétszintűvé válnak. A törvényből kikerülő, illetve nem törvényben rendezett jelentősebb súlyú végrehajtási rendelkezések kormányrendeleti szintre kerülnek. Miniszteri rendeleti szinten maradnak a technikai jellegű részletező szabályok, létesítő okirat minták, nyomtatványok tartalmának meghatározásai.

A 154. §-hoz
[Hatálybalépés]

A Javaslat a szükséges felkészülési idő biztosítása érdekében 2023. július 1-jét jelöli meg a hatálybalépés napjaként. Ez az időpont több mint egy éves felkészülést tesz lehetővé, és biztosítja a hatálybalépéshez szükséges további jogszabályok megalkotását. Az átmeneti rendelkezéseket, a szervezetek jogutód nélküli megszüntetésére vonatkozó eljárásokat és a Javaslathoz kapcsolódó módosítandó szabályokat külön törvény határozza majd meg.

A 155. §-hoz
[Jogharmonizációs záradék]

A Javaslat az implementált irányelveket sorolja fel.

A 156. §-hoz
[Hatályon kívül helyezés]

A rendelkezés hatályon kívül helyezi a Ctv.-t és a Cnytv.-t.

Az 1. melléklethez

A nyilvántartási jegyzék tartalma tekintetében kizárólag a nyilvántartási jegyzék adatköreit jeleníti meg. Azt hogy adott jogi személy esetében mely adatkör értelmezhető, és az adatkörön belül pontosan milyen adatokat fog tartalmazni a nyilvántartás, kormányrendelet fogja meghatározni.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek

2021. évi XCII. törvény indokolás

Megnyitottak