2021. évi XCIII. törvény
2021. évi XCIII. törvény
a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról1
Az Országgyűlés
– Magyarország és a magyar nemzet védelme, biztonságának fenntartása, fejlesztése és ezekkel összefüggő érdekeinek érvényesítése,
– az erre hivatott képességek összehangolt és hatékony irányítása és működtetése,
– a 21. századi biztonsági környezet sokrétű és összetett kihívásainak és fenyegetéseinek kezelhetősége,
– a természeti, a civilizációs eseményekkel, továbbá az emberi cselekményeken alapuló fenyegető, ártó, befolyásoló, támadó magatartásokkal szembeni összehangolt felkészülés és védekezés, valamint
– a válságkezelés és a különleges jogrend idejével összefüggő feladatok átfogó megközelítésének erősítése
érdekében, Magyarország Alaptörvényének végrehajtására, az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (1), (4), (5) és (6) bekezdése, 15. cikk (1) és (2) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, 46. cikk (6) bekezdése, 52. cikk (5) bekezdése, 53. cikk (1) bekezdése, valamint 54. cikk (8) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja:
A VÉDELEM ÉS BIZTONSÁGSZAVATOLÁS ALAPJAI
1. § Magyarország védelme és biztonsága nemzeti ügy, amelyen a nemzet fennmaradása és fejlődése, a közösségi és az egyéni jogok érvényesülése alapszik, ezért a magyar nemzet védelmével és biztonságának fenntartásával és fejlesztésével összefüggő jogszabályi rendelkezéseket e törvényre figyelemmel kell meghatározni.
2. § Az 1. §-ban meghatározottak biztosításának és az ezzel összefüggő korszerű biztonságfelfogás előmozdításának egységes irányítása, valamint az ebben érintett szervezetek, képességek és erőforrások működtetésének, illetve kiaknázásának összehangolása állami feladat.
3. § (1) Az 1. §-ban foglaltak érvényre juttatásának és szükség esetén Magyarország fegyveres védelmének három pillére
a) a honvédelem rendszere és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség),
b) a rendvédelem és a rendvédelmi szervek, valamint
c) a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervekkel az 1. §-ban meghatározottak érdekében a közigazgatási szervek kötelesek együttműködni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek és a közigazgatási szervek az 1. §-ban meghatározottakból eredő feladatok ellátása során a nemzetgazdaság erőforrásaira és szervezeteire, az állampolgárok elhivatottságára és kötelezettségeik teljesítésére, a lakosság és az anyagi javak megóvását szolgáló polgári védelemre, a civil szervezetek szerepvállalására, valamint a szövetséges államok és szövetségi rendszerek – különösen az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) és az Európai Unió (a továbbiakban: EU) – együttműködésére támaszkodnak.
(4) Az ország védelmének és biztonságának hatékonysága
a) az állami szervek felkészültségén, gyakorlásán és együttműködésén, továbbá személyi állományuk kapcsolódó ismereteinek folyamatos fejlesztésén és erősítésén,
b) a társadalom támogatásán és biztonságfelfogásának korszerűsítésén, valamint
c) a védelmi és biztonsági képességek és az azokkal összefüggő tudományos ismeretek folyamatos fejlesztésén
alapul, amelyek előmozdításához és szervezéséhez szükséges alapvető feltételeket – Magyarország teherbíró képességéhez mérten – az állam biztosítja.
ALAPVETŐ SZABÁLYOK
1. Alapelvek
4. § Magyarország védelme, biztonságának fenntartása és fejlesztése olyan összetett feladatrendszer, amelynek ellátása során az érintett szervezetek és természetes személyek különösen a következők szerint kötelesek eljárni:
a) a 3. § (1) és (2) bekezdése szerinti szervezetek a védelmi és biztonsági feladatellátásuk keretében alkalmazott jogkorlátozás tekintetében a megelőzni, elhárítani vagy felszámolni kívánt hátrány vagy sérelem mértékével és társadalmi hatásaival arányosan kötelesek eljárni, és fellépésük nem terjedhet túl az ehhez szükséges mértéken;
b) a védelmi és biztonsági érdek előmozdítását szolgáló döntések, az ezek alapján elrendelt feladatok és végrehajtott intézkedések, valamint az ezek felülvizsgálatára irányuló eljárások során a szükséges mérték megállapításában az elérni kívánt konkrét védelmi és biztonsági cél jelentőségének elsődlegességet kell biztosítani;
c) a védelmi és biztonsági feladatok ellátása, valamint az ezzel összefüggő döntéshozatal és intézkedések során úgy kell eljárni, hogy ha az adott cél elérése kisebb mérvű jogkorlátozást eredményező eljárással is elérhető, akkor az kerüljön foganatosításra;
d) a védelmi és biztonsági érdekek védelme és előmozdítása tekintetében a tervezés, a felkészülés, az irányítás, a műveletek végrehajtása, valamint a tapasztalatok feldolgozása során az érintett ágazatok és szervezetek összehangolt működésének, valamint a kihívások és fenyegetések legszélesebb körére kiterjedő, átfogó tudományos ismereteket figyelembe vevő megközelítés követelményének megfelelően kell eljárni;
e) a védelem és biztonság fenntartására és fejlesztésére irányuló – jogszabályban meghatározottakon alapuló – cselekmények végrehajtása során a jogszabályok érvényre juttatását, valamint a jogok érvényesülését a közösségi mértékű biztonságra figyelemmel kell biztosítani.
2. Értelmező rendelkezések
5. § E törvény alkalmazásában
1. foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, ügyészségi szolgálati jogviszony, bírói szolgálati jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony, igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszony, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony, vendégoktatói ösztöndíjas jogviszony, közfoglalkoztatási jogviszony, a hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszony, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona jogviszonya, az országgyűlési képviselői jogviszonya, tekintet nélkül arra, hogy ezen jogviszonyokban a foglalkoztatás teljes vagy részmunkaidőben történik;
2. gazdaságfelkészítés: a belgazdaság részét képező rendszerszerű és folyamatos tervezési, szolgáltatási és szabályozási tevékenység, amelynek során a feladatok végrehajtásába bevont kormányzati igazgatási szervek és a szolgáltatók felkészítik a nemzetgazdaságot a szükség esetén elrendelhető gazdaságmozgósítás feladataira, az erőforrások védelmi és biztonsági célú felszabadítására és igénybevételére;
3. gazdaságmozgósítás: e törvény és a felhatalmazás alapján kiadott kormányrendelet alapján a Kormány döntésével elrendelhető intézkedések rendszere, amely a nemzetgazdasági erőforrásoknak a védelmi és biztonsági események hatékony kezelése érdekében történő szabályozott igénybevételét, illetve sajátos működtetését teszi lehetővé;
4. helyi védelmi bizottság: a területileg illetékes területi védelmi bizottság irányítása alatt álló testületi közigazgatási szerv;
5. közigazgatási szerv: a kormányzati igazgatásról szóló törvény szerinti közigazgatási szerv;
6. NATO Válságreagálási Rendszer: a NATO szervezetének döntéshozatali és végrehajtási rendszere, amelyet a NATO a különböző válságkezelési és – szükség esetén – kollektív védelmi, valamint terrorizmus elleni feladatok előkészítése és végrehajtása érdekében alkalmaz;
7. nemzeti ellenálló képesség: az 1999. évi I. törvénnyel kihirdetett Észak-atlanti Szerződés 3. cikkével összhangban, a nemzetet alkotó lakosság, gazdaság és állam képessége arra, hogy külső vagy belső, a közrendet és közbiztonságot, valamint az állam honvédelmi és nemzetbiztonsági érdekeit, továbbá stabilitását sértő vagy veszélyeztető törekvések, támadások, természeti vagy ipari katasztrófák, járványok hatékony előrejelzését, megelőzését, a kockázatok lehető legkisebbre csökkentését, illetve bekövetkezésük esetén azok kezelését és azt követően a mielőbbi és hatékony helyreállítást a polgári és katonai felkészültségen keresztül – a biztonságtudatosság fejlesztésével, a felkészültség fokozásával és a szükséges védelmi intézkedések foganatba vételével – megfelelően biztosítsa;
8. rendvédelmi szerv: a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv;
9. rögzített védelmi ipari kapacitás: a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú mozgósítási feladataira kijelölt szolgáltató olyan békeidőszakban nem, vagy csökkentett mértékben üzemelő, vagy békeidőszakon kívül más célokra használható kapacitását jelenti, amelyek a gazdaságmozgósítás esetén a védelmi célú ellátás érdekében aktiválhatók, és amelyeket a jogszabályban meghatározott szerv ilyen kapacitásként kijelölt;
10. szövetségesi kötelezettség: a NATO és az EU, illetve más nemzetközi, az Országgyűlés által törvényben kihirdetett, kollektív védelmi együttműködés keretében teljesítendő – különösen honvédelmi, rendvédelmi és nemzetbiztonsági jellegű – tervezési, szervezési, felkészülési, felkészültségi, együttműködési és képesség alapú feladatok összessége;
11.2 területi védelmi bizottság: a főváros és a vármegyék területére kiterjedő illetékességgel, e törvényben meghatározottak szerint létesített, a Kormány irányítása alatt álló, testületi szervként működő területi közigazgatási szerv;
12. védelmi és biztonsági célú adat: a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének az 52. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, valamint a 71. § (2) bekezdésében meghatározott védelmi és biztonsági feladatainak ellátásával, az összehangolt védelmi tevékenységgel, valamint a különleges jogrendi működéssel közvetlenül összefüggő adat.
13. védelmi és biztonsági célú felkészítés: az állami szervek személyi állománya védelmi és biztonsági tudatosságának és további védelmi és biztonsági ismereteinek fejlesztése, naprakészen tartása és fokozása, jogszabályban meghatározott képzési rendszer keretében;
14. védelmi és biztonsági érdek: Magyarország szuverenitásának, függetlenségének, területi épségének, állami, társadalmi és gazdasági stabilitásának, valamint működőképességének, továbbá a magyar állampolgárok és az ország lakossága jogai általános érvényesülésének megóvásával, védelmével, illetve károsulásuk, sérelmük esetén ezek helyreállításával összefüggő érdekek összessége;
15. védelmi és biztonsági esemény:
a) törvényben meghatározott ágazati üzemzavar, válsághelyzet vagy különleges jogrendnek nem minősülő veszélyhelyzet, illetve a lakosság ellátását, annak biztonságát vagy folytonosságát érintő súlyos esemény,
b) katasztrófa vagy annak veszélye,
c) az államhatár rendjét és annak megóvását érintő súlyos esemény,
d) a törvényes rendet, a közrendet és közbiztonságot súlyosan fenyegető esemény,
e) az államműködés folytonosságát sértő vagy veszélyeztető súlyos esemény,
f) Magyarországot jelentősen érintő katonai fenyegetés,
g) szövetségesi kötelezettség teljesítésére okot adó esemény, vagy
h) terrortámadás bekövetkezése, illetve annak jelentős veszélye;
16. védelmi és biztonsági igazgatás: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezetrendszer, amely a Kormány irányítása mellett a Magyarországot és annak lakosságát veszélyeztető fenyegetésekkel és támadásokkal szembeni fellépésre létrehozott, illetve jogszabályban ilyen feladatra kijelölt állami szervek központilag összehangolt tervező, végrehajtó és rendelkező tevékenysége, különös tekintettel a válsághelyzetek kezelésére, a különleges jogrend kihirdetésére, valamint a védelem- és biztonságtudatosság polgári és állami fokozásával összefüggő feladatokra és az ezekre való felkészülésre, beleértve a honvédelmi igazgatást és az annak részét képző katonai igazgatást, továbbá a kapcsolódó rendvédelmi szervek által ellátott igazgatást;
17. védelmi és biztonsági kötelezettségek: az ország és a nemzet védelme és biztonságának fenntartása és fejlesztése érdekében az állam által természetes személyek, jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek részére meghatározható kötelezettségek;
18. védelmi és biztonsági szervezetek: a Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség.
A VÉDELEMMEL ÉS BIZTONSÁGGAL ÖSSZEFÜGGŐ KÖTELEZETTSÉGEK
3. A kötelezettségek rendszere és alapvető szabályai
6. § (1) A védelmi és biztonsági kötelezettségek a következők:
a) hadiállapot idején, a honvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint bevezethető fegyveres vagy fegyver nélküli katonai szolgálat,
b) polgári védelmi kötelezettség,
c) hadiállapot idején a honvédelemről szóló törvényben meghatározottak szerint bevezethető honvédelmi munkakötelezettség,
d) gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség,
e) védelmi és biztonsági célú bejelentési kötelezettség.
(2) Az e törvényben meghatározott egyes védelmi és biztonsági feladatkörökkel összefüggő ágazati törvény – e törvény rendelkezéseire figyelemmel – a védelmi és biztonsági kötelezettségek tekintetében sajátos ágazati szabályokat határozhat meg.
7. § (1) A 6. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti védelmi és biztonsági kötelezettségek közül ugyanazon természetes személyre egyazon időszakra nézve csak egy kötelezettség teljesítése rendelhető el. Az elrendelés során az a kötelezettség élvez elsőbbséget, amelyből az elrendelésre okot adó körülmények és a kötelezett viszonyainak együttes értékelése alapján a védelmi és biztonsági érdek nagyobb mérvű érvényesülése következik. Erre vonatkozóan az elrendelésre okot adó körülményeknek megfelelően a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve jogosult az elrendelés során követendő ajánlást megfogalmazni az elrendelésre jogosult szervek részére.
(2) A különleges jogrend idejét ide nem értve, a védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítése – jogszabályban meghatározottak szerint – akkor rendelhető el, ha az elrendelésre okot adó feladatok ellátását az állam más módon nem tudja biztosítani, vagy a más módon történő ellátás a védelmi és biztonsági érdek jelentős sérelmével fenyegető késedelemmel járna együtt, vagy aránytalanul nagy ráfordítást igényelne.
(3) Az e törvény szerinti védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésével összefüggő határozat, jogszabályi kötelezés esetén az annak foganatosítását szolgáló intézkedésekkel, valamint a kártalanítási kötelezettséggel összefüggő határozat közigazgatási perben megtámadható.
(4) A polgármester által hozott védelmi és biztonsági kötelezettségek teljesítésével, valamint kártalanítási kötelezettséggel összefüggő határozatokkal szemben a fellebbezést a területileg illetékes területi védelmi bizottság elnöke bírálja el. Más esetben a határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.
4. A polgári védelmi kötelezettség alapvető szabályai
8. § (1) A polgári védelmi kötelezettség fegyveres összeütközések és katasztrófa időszakában
a) az emberi élet védelme,
b) az emberi létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme,
c) a vagyonbiztonság megóvásának jogszabályban meghatározottak szerinti előmozdítása, továbbá
d) humanitárius feladatok ellátása
érdekében elrendelt személyes kötelezettség.
(2) A polgári védelem feladatait, a polgári védelmi kötelezettség teljesítésének szervezeti kereteit, valamint a polgári védelemmel összefüggő adatszolgáltatás, adatkezelés szabályait törvény határozza meg.
(3) A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos ügyekben első fokon a kötelezett lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes helyi önkormányzat polgármestere jár el.
(4) A polgári védelmi kötelezettséghez kapcsolódó feladatok ellátását fegyveres összeütközés idején a honvédelmi feladatok ellátásának elsődlegességével kell megszervezni.
9. § (1) A polgári védelmi kötelezettség
a) az adatszolgáltatási,
b) a bejelentési,
c) a megjelenési, valamint
d) a polgári védelmi szolgálat teljesítésére irányuló (a továbbiakban: szolgálatadási kötelezettség)
kötelezettséget foglalja magában.
(2) A polgári védelmi megjelenési és szolgálatadási kötelezettség teljesítését, valamint a település azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataira történő beosztást a kötelezett lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes polgármester rendeli el.
10. § (1) Mentes a polgári védelmi kötelezettség alól, aki
a) 18. életévét még nem töltötte be,
b) annak végrehajtására fizikai vagy egészségi okból alkalmatlan,
c) a háztartásában legalább egy fő állandó ápolásra, gondozásra szoruló egyenes ági rokona, illetve házastársa vagy testvére ellátására állandó vagy átmeneti jelleggel egyedül kötelezett, és azt a védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítése miatt nem tudná teljesíteni,
d) saját háztartásában
da) egyedül kötelezett legalább egy fő kiskorú, vér szerinti, örökbefogadott vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodni, ideértve azt a nevelt gyermeket is, akit a kötelezett legalább egy éve tart el saját háztartásában, vagy akit a gyámhatóság döntése alapján családbafogadó gyámként vagy gyermekvédelmi nevelőszülőként nevel és nevelési feladatait a védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítése miatt nem tudná teljesíteni,
db) három vagy ennél több kiskorú vér szerinti, örökbefogadott, mostoha vagy nevelt gyermek eltartásáról gondoskodik, ideértve azt a nevelt gyermeket is, akit a kötelezett legalább egy éve tart el saját háztartásában, vagy akit a gyámhatóság döntése alapján családbafogadó gyámként vagy gyermekvédelmi nevelőszülőként nevel,
e) várandós, a várandósságának megállapításától kezdve,
f) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte,
g) cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alatt áll.
(2) A polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatása gyakorlásával teljesíti:
a) az országgyűlési képviselő és a nemzetiségi szószóló,
b) az európai parlamenti képviselő,
c) a szakmai felsővezető, a vezetői megbízású, valamint feladatköre szerint katasztrófavédelmi feladatot ellátó kormánytisztviselő, köztisztviselő és közalkalmazott,
d) a jegyző,
e)3 az alkotmánybíró és az Alkotmánybíróság Hivatalának foglalkoztatottja, a bíró, az ügyész, a közjegyző, a bírósági végrehajtó,
f) a Honvédség tényleges állományú, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, e szervek alkalmazottja,
g) az egészségügyi államigazgatási szerv kormánytisztviselője,
h) a fekvőbeteg, a járóbeteg- és alapellátást végző orvos és szakképzett szakdolgozó,
i) az állami mentőszolgálat dolgozója, betegszállító szervezet dolgozója,
j) a készenléti szolgálatot ellátó önkéntes, létesítményi és önkormányzati tűzoltó, az önkéntes tűzoltó egyesület szaktevékenységet végző tagja,
k) a közfeladatot ellátó ágazati védekezési szervezet tagja,
l) a közüzemi feladatot ellátó létesítmények üzemeltető személyzete,
m) a szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező, hivatását gyakorló pap, lelkész, rabbi,
n) a léginavigációs szolgáltatást ellátó szervezet személyzete,
o) a létfontosságú rendszerelem kritikus munkakörben foglalkoztatottja.
(3) A polgármester – kérelmére – a polgári védelmi kötelezettség alól legfeljebb egy év időtartamra mentesítheti azt a kötelezettet, aki
a) egyéni helyzete,
b) munkahelyi, családi vagy társadalmi kötelezettsége
miatt nem, vagy a polgári védelmi szolgálat teljesítésével elérhető előnyhöz képest aránytalanul nagy személyes áldozatok mellett tudná csak teljesíteni a polgári védelmi szolgálatot.
(4) Az (1) vagy (2) bekezdés hatálya alá tartozó, valamint a (3) bekezdés alapján mentesített természetes személyek megjelenésre és szolgálatadásra nem kötelezhetőek, polgári védelmi szervezetbe nem oszthatóak be, vagy ilyen beosztásukat meg kell szüntetni.
(5)4 A (2) bekezdés f) pontja szerinti természetes személyek adatszolgáltatási kötelezettsége a (2) bekezdés f) pontja hatálya alá tartozás tekintetében áll fenn. A polgári védelmi szolgálat (2) bekezdés f) pontja alapján történő ellátása tekintetében a Honvédség központi nyilvántartó szerve, a rendvédelmi szerv, a nemzetbiztonsági szolgálat, az Országgyűlési Őrség nyilatkozata irányadó. Az (1)–(2) bekezdés szerinti további mentesülési okok igazolásának módját jogszabály határozza meg.
11. § (1) A polgári védelmi szervezet tagja kiképzésre és gyakorlatra osztható be (a továbbiakban: felhívás), amelynek időtartama évente nem haladhatja meg kiképzés céljából a 40, gyakorlat esetében a 72 órát. A megjelenésre kötelezett a felhívásban megjelölt helyen és időpontban köteles megjelenni.
(2) A polgármester a kiképzésen és gyakorlaton való részvétel alól indokolt esetben kérelemre halasztást, illetve felmentést adhat.
(3) A (2) bekezdés szerinti felmentés alapjául szolgáló indokot kormányrendeletben meghatározottak szerint kell bejelenteni, igazolni és mérlegelni.
12. § (1) A polgári védelmi szervezet tagját polgári védelmi szolgálatra lehet kötelezni.
(2) A kötelezett jogszabályban meghatározottak szerint a polgári védelmi szolgálat folyamatos ellátására időbeli korlátozás nélkül áll rendelkezésre különleges jogrend idején.
(3) A polgári védelmi szervezetbe beosztott kötelezett részére ideiglenes polgári védelmi szolgálat rendelhető el, amelynek időtartama alkalmanként a 15 napot nem haladhatja meg.
(4) Akit szolgálatadásra köteleznek, köteles az abban megjelölt helyen és időpontban megjelenni, a rábízott polgári védelmi feladatot ellátni, és a kapott utasításokat végrehajtani, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.
(5) A (4) bekezdés szerinti utasítások nem eredményezhetik a beosztottak indokolatlan foglalkoztatását, emberi méltóságának megsértését, életük és testi épségük közvetlen veszélyeztetését.
(6) A polgármester a szolgálatadási kötelezettség alól indokolt esetben kérelemre felmentést adhat. A felmentés alapjául szolgáló okot a szolgálat elrendelt időpontját megelőző három napon belül kell bejelenteni és igazolni.
(7) Aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll, köteles a polgármester határozata alapján részt venni annak a településnek az azonnali beavatkozást igénylő mentési munkálataiban, amelynek területén tartózkodik.
(8) A (7) bekezdésben foglalt mentési munkák alól mentesíteni kell, aki igazolja, hogy hivatásbeli vagy szolgálati feladatának ellátása, illetőleg katonai kötelezettségének teljesítése céljából a helyszínt haladéktalanul el kell hagynia, illetőleg a munkavégzésre egészségi állapota miatt alkalmatlan.
13. § (1) Az ideiglenes polgári védelmi szolgálat azonnali teljesítésének elrendelésére a Kormány rendeletben, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, a területi vagy helyi védelmi bizottság elnöke, valamint a főpolgármester vagy a polgármester határozatban jogosult.
(2) A polgári védelmi szervezetbe beosztott foglalkoztatási jogviszonyban álló állampolgárt a polgári védelmi feladatok ellátására történő kiképzés, gyakorlat és ideiglenes polgári védelmi szolgálat ideje alatt az eredeti munkakörben nem terheli rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A felmentés időtartamára távolléti díj, vagy ha az adott jogviszonyban ilyen nincs, az annak megfelelő díjazás (a továbbiakban együtt: távolléti díj) jár.
(3) Ha a megjelenési vagy az ideiglenes szolgálatadási kötelezettségét teljesítő állampolgár nem áll foglalkoztatási jogviszonyban, a kötelezettség teljesítésének idejére a kötelező legkisebb munkabér egy órára járó mértékének alapulvételével megállapított térítésre jogosult, amelyet az elrendelő köteles részére a munkabér folyósítására vonatkozó szabályoknak megfelelően megfizetni.
(4) A polgári védelmi beosztott a (3) bekezdésben foglaltakon túl jogosult:
a) a szolgálat teljesítéséhez szükséges ellátásra,
b) norma szerinti ruházattal és felszereléssel való ellátásra,
c) egyenruha viselésére,
d) feladatának ellátásához szükséges felkészítésre,
e) feladatának ellátásához szükséges védőfelszereléssel, munkaeszközökkel történő ellátásra,
f) a munka-, tűz- és balesetvédelmi szabályok megismerésére,
g) távolléti díjra, utazási költségtérítésre, az ellátása igazolt költségeinek megtérítésére.
(5) A polgári védelmi szervezetbe beosztott mentesíthető részben vagy teljesen a helyi adó megfizetése alól.
(6) A távolléti díj és az ellátás igazolt költségei az elrendelőt terhelik, aki azt a munkáltató részére téríti meg.
(7) A polgári védelmi kötelezettséget teljesítő vagy a védelmi és biztonsági események kezelésében e törvény alapján közreműködő részére a honvédelmi vagy katasztrófavédelmi és honvédelmi feladatok teljesítésével összefüggésben bekövetkezett balesete vagy betegsége esetén a társadalombiztosítási rendelkezések szerinti baleseti ellátás jár. A polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő balesetnek minősül az is, ha a baleset a kötelezettséget teljesítőt a kötelezettség teljesítésének helyére vagy onnan vissza, menetközben éri.
(8) A polgári védelmi szervezetbe beosztott jogszabályban meghatározott esküt vagy fogadalmat tesz.
5. A gazdasági és anyagi szolgáltatások alapvető szabályai
14. § (1) A gazdasági és anyagi szolgáltatás célja az ország védelmével és biztonságával közvetlenül összefüggő, törvényben meghatározott feladatok ellátásához az anyagi és szolgáltatási feltételek nem állami forrásokból történő biztosítása, amennyiben azok más módon nem biztosíthatók.
(2) A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség kiterjed
a) meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére,
b) valamely tevékenységtől való tartózkodásra,
c) az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre,
d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére.
[ezen alcím alkalmazásában az a)–d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: szolgáltatás].
(3) Szolgáltatás igénybevételével biztosítható különösen
a) a védelmi és biztonsági szervezetek működéséhez szükséges anyagi javak és szolgáltatások rendelkezésre állása,
b) az ország kormányzati és közigazgatási rendszerének zavartalan működése,
c) a nemzetgazdaság működőképessége, szükség esetén a működőképesség helyreállítása,
d) a polgári védelmi feladatok ellátása,
e) az egészségügyi válsághelyzeti feladatok ellátása,
f) a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátása.
(4) A szolgáltatás elrendelésére való felkészülés érdekében a jogszabályban meghatározott szervek
a) az állami, illetve az állam számára jogszabályban meghatározottak alapján hozzáférhető nem állami adatbázisok,
b) önkéntes adatszolgáltatás,
c) szolgáltatásra történő előzetes kijelölés,
d) kötelező adatszolgáltatás
útján szerzik be a 3. mellékletben meghatározott, valamint kormányrendelet által előírt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki, technikai adatokat és tervezik a szolgáltatás elrendelését. Ha a tervezéshez szükséges információs igény a fenti felsorolásban előbb szereplő módon biztosítható, akkor az állami szerv köteles azt a módot alkalmazni.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése érdekében a szolgáltatásra előzetesen kijelölt részére elrendelhető:
a) az igénybevételre előzetesen kijelölt ingatlanok, továbbá ingó dolgok adataiban történt változások bejelentése, valamint igénybevételre alkalmas állapotban tartása,
b) a gazdaság működőképességének fenntartásához, a lakosság alapvető ellátásához, illetve az ezekkel összefüggő állami feladatellátás támogatásához szükséges tartalékok és készletek képzése,
c) a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges előkészületi tevékenység, ideértve a tervezési feladatokat és a szervezetek létrehozását is,
d) a bejelentések valódisága, a szolgáltatások teljesíthetősége céljából végrehajtásra kerülő helyszíni ellenőrzésben való közreműködés, az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetése,
e) védelmi és biztonsági szervezetek, valamint a védelmi igazgatás működéséhez, gyakorlataihoz, kiegészítéséhez szükséges ingatlanok és ingó dolgok ideiglenes igénybevétele.
15. § (1) A szolgáltatások igénybevételéről feladatkörét érintően dönthet
a)5 az ország egész területére vagy annak több vármegyét érintő részére rendeletben a Kormány, vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter,
b) illetékességi területén határozatban a területi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester,
c) a törvényben meghatározott esetben, jogszabályban meghatározottak szerint, határozatban a védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó ágazati igazgatási szerv vezetője, vagy hadiállapotban a katonai szervezet parancsnoka
[a továbbiakban együtt: igénybevételi hatóság].
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti szolgáltatást elrendelő illetékességi területén jogosult a más igénybevételi hatóság által még ki nem jelölt kötelezetteket – kormányrendeletben meghatározott szempontok alapján – mentesíteni a szolgáltatási kötelezettség alól. E mentesítésekről az illetékes igénybevételi hatóság évente összesítve tájékoztatja a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervét, amely jogosult a mentesítések felülvizsgálatára.
(3) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit.
(4) Az igénybe vevő az ingatlan, szolgáltatás vagy technikai eszköz igénybevételének biztosítása érdekében a tulajdonossal vagy a szolgáltatóval szerződést előzetesen köthet. Az ezzel összefüggő eljárási szabályokat kormányrendelet határozza meg.
(5) A szerződéssel igénybevételre lekötött ingatlant, szolgáltatást és technikai eszközt az igénybevételi hatóság – kormányrendeletben meghatározott kivétellel – igénybevételre nem jelölheti ki.
(6) Az igénybevételi hatóság jogszabályban meghatározottak szerint az igénybevételt elősegítő nyilvántartást vezet – a 3. mellékletekben meghatározott, valamint kormányrendelet által előírt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki, technikai adatokra tekintettel – a szolgáltatással érintett vagy arra tervezhető ingatlanokról, ingókról, termelési és szolgáltatási tevékenységekről, továbbá a mentesítettek köréről.
(7) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szolgáltatási kötelezettségek elrendelését és a kötelezettségek teljesítésével összefüggő feladatok végrehajtását, valamint a (6) bekezdés szerinti nyilvántartások naprakész működtetését a Kormány a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve útján hangolja össze.
(8) Hadiállapot vagy szükségállapot idején, ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatást elrendelő hatóság intézkedésének időigénye miatt a védelmi és biztonsági érdekek sérelmének súlyos és közvetlen veszélye áll fenn, az (1) bekezdés c) pontja szerinti szervezet vezetője a szolgáltatásra kötelezettel szemben közvetlenül elrendelheti a védekezéshez közvetlenül szükséges javak igénybevételét a védelmi érdekhez igazodó mértékben.
16. § Mentes a szolgáltatás alól:
a)6 az Országgyűlés, az Alkotmánybíróság, a Sándor-palota, az Állami Számvevőszék, az Alapvető Jogok Biztosának munkaszervezete, a minisztériumok, az Országos Bírósági Hivatal, a Kúria, a Legfőbb Ügyészség, az Országgyűlés Hivatala, a Magyar Nemzeti Bank és alapítványai, az autonóm államigazgatási szervek, továbbá az önálló szabályozó szervek,
b) a honvédelmi törvény szerinti honvédelmi szervezetek, valamint a védelmi és biztonsági szervezetek,
c) az a) pontban foglaltakon kívül a közigazgatási, bírósági és ügyészségi szervek alaprendeltetésük, valamint védelmi és biztonsági feladataik ellátásához szükséges mértékben,
d) a vallási közösségek azon dolgok és jogok tekintetében, amelyek közvetlenül a hitéleti feladatokat szolgálják,
e) az országgyűlési képviselettel rendelkező pártok, az országgyűlési képviseleti tevékenységhez szükséges mértékben,
f) az országos munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek, illetve érdekképviseleti szövetségei azon dolgok és jogok tekintetében, amelyek érdekképviseleti feladatuk ellátásához nélkülözhetetlenek,
g) azok az országos közutak kezelését ellátó a közforgalmú személyszállító, továbbá árufuvarozó szervezetek – ideértve a légi személyszállítást és légi árufuvarozást ellátó szervezeteket is –, amelyeket e tevékenység végzésére hoztak létre, vagy amelyek e tevékenységet szerződés illetve jogszabályi kijelölés alapján végzik, a létfontosságú közlekedés és szállítás fenntartásához szükséges mértékben, valamint a léginavigációs szolgáltatást ellátó szervezet,
h) a közszolgáltató vagy közüzemi tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyek, különösen az áram-, víz-, gáz-, távhőszolgáltatást, víziközmű-szolgáltatást, kommunálishulladék-eltávolítást végzők, és ezek üzemvitelét biztosító üzemek, a rendeltetésszerű feladataik teljesítéséhez nélkülözhetetlen mértékben, beleértve a hozzájuk tartozó védő és biztonsági területeket is,
i) létfontosságú rendszerek üzemeltetői és az üzemeltetéshez nélkülözhetetlen szolgáltatásokat teljesítő szervezetek a létfontosságú rendszerelemek üzemeltetéséhez kapcsolódó szolgáltatásokhoz szükséges eszközök és erőforrások erejéig.
17. § (1) A lakosság létfenntartása szempontjából nélkülözhetetlen egyéb termelési és szolgáltatási tevékenységet végzők kérelemre mentesíthetők a szolgáltatás alól.
(2) A nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult, valamint az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély alapján egészségügyi szolgáltatást nyújtó egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató) e minőségükben, továbbá a gyógyszertárak, valamint ezek egészségügyi célt szolgáló berendezései csak egészségügyi szolgáltatás céljára vehetők igénybe.
18. § A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért – a törvényben meghatározott esetek kivételével – a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével összefüggő intézkedésekre irányadó szabályok szerint – kártalanítás jár.
6. A védelmi és biztonsági célú bejelentési kötelezettség
19. § (1) Aki
a) a közrend, közbiztonság súlyos és erőszakos megzavarására alkalmas cselekményt,
b) katasztrófát vagy
c) az a) és b) pont szerinti körülmény közvetlen veszélyét
észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles azt bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdésen túlmenően a bejelentési kötelezettség összehangolt védelmi tevékenység fennállása idején, hadiállapot és szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően, továbbá különleges jogrend idején kiterjed
a) az ország honvédelmi érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető cselekmények,
b) az államhatár rendjét súlyosan sértő cselekmények,
c) az élet- és vagyonbiztonságot jelentős mértékben veszélyeztető létfontosságú rendszer üzemzavara, illetve károsítása vagy
d) az a)–c) pont szerinti körülmény közvetlen veszélye
bejelentésére is.
(3) A bejelentést
a) a készenléti segélyszolgálat,
b) a rendőrség,
c) a honvédelmi szervezet,
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
e) a területi kormányzati igazgatási szerv,
f) az önkormányzati tűzoltóság,
g) a polgármesteri hivatal vagy
h) a közös önkormányzati hivatal
felé kell teljesíteni.
(4) A (3) bekezdés alapján értesített szerv a tudomásszerzést követően haladéktalanul értesíti a tudomására jutott események kapcsán hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet, valamint a megítélése szerint országos jelentőségű esemény esetén a kormányügyeleti rendszer működtetéséért felelős szervet.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bejelentéssel összefüggésben az érintett állami szervek a bejelentőt nem kötelesek a megtett intézkedésekről és a bejelentés értékeléséről utólag tájékoztatni.
A VÉDELEM ÉS BIZTONSÁG TERVEZÉSE ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK
7. A védelmi és biztonsági célú tervezés rendszere
20. § (1) Az ország védelmének és biztonságának fenntartása, erősítése és az arra történő felkészülés érdekében a Kormány védelmi és biztonsági tervezési rendszert működtet.
(2) A védelmi és biztonsági tervezési rendszer rendeltetése a védelmi és biztonsági szervezetek, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő, Kormány irányítása alatt álló szervek eseménykezelésre való felkészítése, kapcsolódó működésük, fejlesztésük stratégiai meghatározása és az együttműködés kereteinek biztosítása.
(3) A védelmi és biztonsági tervezési rendszerben központilag meghatározott szempontrendszer szerint, ágazatilag elkülönülten, de kormányzati szinten összehangolt módon, a költségvetési források tervezésére is kiterjedő stratégiai és végrehajtási szintű tervdokumentumok kerülnek kialakításra.
21. § (1) A védelmi és biztonsági tervezési rendszer működtetése során – törvény eltérő rendelkezése hiányában – minden érintett állami szerv köteles
a) a Kormány által a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolása kapcsán meghatározott követelményeknek megfelelő védelmi és biztonsági stratégiák előkészítésére,
b) a nemzetbiztonsági érdekek elsődlegessége mellett a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek, szervezetek közti információk hatékony megosztására,
c) az egyes kihívások, fenyegetések, lehetséges válságok átfogó megközelítés szerinti elemzésére és a tervezés, valamint végrehajtás tekintetében a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában résztvevő szervek, szervezetek lehető legszélesebb körű együttműködésének előmozdítására,
d) a nemzetbiztonsági szolgálatok kihívásokkal, fenyegetésekkel, válságövezetekkel és kapcsolódó ellenérdekelt vagy veszélyes törekvésekkel kapcsolatos előrejelzéseinek és jelentéseinek felhasználására az ágazati szintű kidolgozás során,
e) a bekövetkezett események tapasztalatainak feldolgozásba, tervezésbe történő beépítésére,
f) a NATO, az EU és más védelmi és biztonsági célú nemzetközi együttműködések tervezési gyakorlatában kialakult és eredményesen működő megoldások hazai rendszerbe való átültetésének előmozdítására, valamint
g) a külföldi védelmi és biztonsági megoldások és újítások, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai és tudományos kutatások és azok eredményeinek, valamint a védelmi és biztonsági kihívást előidézni képes tudományos eredmények és technológiai újítások figyelemmel kísérésére.
(2) A védelmi és biztonsági tervezés rendszerét a Kormány irányítja.
8. A védelmi és biztonsági célú tervezés főbb dokumentumai
22. § (1) A védelmi és biztonsági tervezés rendszerének főbb dokumentumai
a) a Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei,
b) a Nemzeti Biztonsági Stratégia,
c) az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatás, valamint
d) ágazati törvényben és a Kormány rendeletében előírt ágazati, illetve kihívás- vagy fenyegetésközpontú, továbbá kockázatelemzésen alapuló stratégiák, alaptervek, illetve intézkedési tervek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott dokumentumok szerinti ágazati feladatok végrehajtásának hatékony tervezése érdekében miniszteri utasításban további tervezési dokumentumok kidolgozása határozható meg.
(3) A Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei a Kormány által előkészített, az Országgyűlés által meghatározott és elfogadott, hosszú távra vonatkozó, elvi szintű, nyilvános védelmi és biztonsági tervdokumentum, amely
a) az ország és a nemzet helyzetének és fenyegetettségének értékelése alapján,
b) a védelmi és biztonsági képességek és az ezzel összefüggésben tervezett fejlesztések alapulvételével,
c) az ország geostratégiai lehetőségeire figyelemmel
meghatározza a Kormány számára, hogy az irányítása alá tartozó szervek irányítása, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervekkel, szervezetekkel való együttműködés keretében mely fő elvek, irányok és célok szerint tervezze és hajtsa végre az ország védelmi és biztonsági célú felkészítését, illetve képességeinek fejlesztését, fenntartását és működtetését.
(4) A Nemzeti Biztonsági Stratégia a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveinek megfelelően a Kormány határozatával kiadott, nyilvános tervezési dokumentum, amely hosszú távra fogalmazza meg
a) az ország biztonsági helyzetének általános értékelését,
b) a védelmi és biztonsági képességek által védendő értékeket,
c) az ország védelmi és biztonsági helyzetét meghatározó kihívásokat, fenyegetéseket, potenciális válságokat,
d) az a)–c) ponttal összefüggő főbb fejlesztési irányokat, valamint
e) az a)–d) pontra figyelemmel meghatározott cselekvési irányokat.
(5) Az Integrált Védelmi és Biztonsági Iránymutatás a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveire, valamint a Nemzeti Biztonsági Stratégia alapján – a nemzetbiztonsági érdekek és minősített adatok védelmének elsőbbségére figyelemmel – a Kormány határozatában kiadott tervezési dokumentum, amely hosszú távra határozza meg
a) az ország védelmi és biztonsági érdekeinek érvényesítéséhez szükséges képességcélokat,
b) az ország biztonságának fenntartásához és megerősítéséhez szükséges részletes cselekvései irányokat,
c) az ország védelmével és biztonságával összefüggő átfogó feladatrendszerben érintett szervek együttműködésének főbb irányait, valamint
d) az a)–c) ponttal összefüggő főbb ágazati feladatokat.
A NEMZETGAZDASÁG VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI CÉLÚ FELKÉSZÍTÉSE ÉS MOZGÓSÍTÁSA
9. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének és mozgósításának keretei
23. § (1) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósítása az ország biztonsága és stabilitása, különösen a lakosság ellátása, valamint az államműködés folytonossága érdekében, a védelmi és biztonsági feladatok ellátásának összehangolása keretében megvalósuló
a) tervezési,
b) felkészülési,
c) tartalékolási,
d) igénybevételi, valamint
e) irányítási és felügyeleti
intézkedések és feladatok összessége.
(2) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése az állam és a gazdasági szereplők együttműködésével, a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú mozgósítása az állam irányításával hivatott biztosítani az egyes kihívásokból, fenyegetésekből, lehetséges válsághelyzetekből fakadó szükségesség alapján
a) a lakosság ellátásának fenntarthatóságát,
b) a védelmi és biztonsági intézkedésekhez szükséges, más úton nem biztosítható ingó és ingatlan javak rendelkezésre állását,
c) a gazdaság működőképességének fenntarthatóságát, valamint
d) a védelmi és biztonsági események gazdasági hatásainak mérséklését és a károk enyhítését.
(3) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával összefüggő feladatok teljesítését a védelmi és biztonsági kötelezettségek, valamint a törvényben meghatározott védelmi és biztonsági érdekű adatszolgáltatási kötelezettségek elrendelésével központilag összehangolt módon a Kormány – a belgazdaságért felelős miniszter koordinációjával – irányítja.
(4) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének helyzetéről és az e körben elvégzett feladatokról a belgazdaságért felelős miniszter évente beszámol a Kormánynak.
24. § (1) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósítása körében a Kormány az e törvényben meghatározottak szerint, összehangolt védelmi tevékenység elrendelését követően rendeletével dönthet ingó és ingatlan vagyontárgyak e törvényben meghatározott ideiglenes igénybevételének elrendeléséről.
(2) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósítása körében a Kormány az e törvényben meghatározottak szerint, hadiállapot vagy szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően, valamint különleges jogrendben rendeletével
a) gazdálkodó szervezetet állami felügyelet alá vonhat,
b) köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény szerinti köztulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: köztulajdonban álló gazdasági társaság) számára a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatások nyújtására szerződéskötési kötelezettséget írhat elő, valamint
c) dönthet a gazdaság mozgósításáról.
10. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének és mozgósításának sajátos tervezési feladatai
25. § (1) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének és mozgósításának irányait és összehangolt követelményeit a Védelemgazdasági Alapterv határozza meg.
(2) A Védelemgazdasági Alaptervet a belgazdaságért felelős miniszter a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek közreműködésével és adatszolgáltatása alapján állítja össze. A védelemgazdasági alapterv összeállításával kapcsolatos adatszolgáltatás a 4. melléklet szerint valósul meg.
(3) A Védelemgazdasági Alaptervet a Kormány hagyja jóvá.
(4)7 A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek a Védelemgazdasági Alapterv figyelembevételével a szervezetüket érintő részfeladatok meghatározása és ellátása érdekében védelemgazdasági tervet készítenek. A védelemgazdasági tervet a védelmi és biztonsági feladatok ellátásban részt vevő szerv vezetője – kormányrendeletben meghatározott szerv egyetértése esetén – hagyja jóvá.
11. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú tartalékolásának szabályai
26. § (1) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének részeként
a) állami célú tartalékok képezhetők, valamint
b) a nemzetgazdaság szereplői számára tartalékolási kötelezettség írható elő.
(2) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú tartalékolása során törekedni kell a gazdaságosság és a költségvetési források takarékos felhasználására.
27. § (1) A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú állami tartalékát különösen a következő ágazati besorolású termékek, eszközök alkotják:
a) ipari alapanyagok, késztermékek, eszközök,
b) haditechnikai, hadfelszerelési, fegyverzeti és kettős rendeltetésű eszközök,
c) közlekedési eszközök,
d) elektronikus hírközlési és informatikai eszközök,
e) mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, ideértve a lakosság ivóvízellátásához szükséges eszközöket és készleteket is,
f) egészségügyi és gyógyszeripari termékek, gyógyászati eszközök,
g) energetikai eszközök és készletek és elektronikus hírközlő hálózati kapacitások,
h) vízügyi és árvízvédelmi termékek,
i) pénzeszközök, valamint
j) az a)–i) pont alá nem tartozó létfontosságú rendszerelemek által nyújtott, a társadalom alapvető szükségleteit kielégítő szolgáltatások.
(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti energetikai eszközök nem foglalják magukban az atomenergiáról szóló törvény szerinti nukleáris üzemanyagot.
(3) Az állami célú tartalékok tekintetében a korlátozott felhasználhatóságú készleteket az elavulást, illetve a felhasználhatósági időtartam lejáratát megelőzően – a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – más állami célra kell felhasználni a tartalékkészletek egyidejű pótlása mellett. A fel nem használható készleteket – az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló jogszabályokban és a Kormány rendeletében meghatározottak szerint – az elavulást megelőzően a 26. § (2) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel értékesíteni kell.
(4) A tartalékolási kötelezettség teljesítéséhez az állam elsősorban pénzbeli támogatásának biztosítása során – az egyéb, jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén – elsőbbséget kell biztosítani a létfontosságú rendszerek üzemeltetői számára.
28. § (1) A nemzetgazdaság szereplői számára előírt tartalékolási kötelezettség teljesítéséhez az állam elsősorban pénzbeli támogatást biztosíthat. Az államot a tartalékolással felhalmozott javak tekintetében – az állami támogatás összegével csökkentett, felhalmozáskor megállapított vételár figyelembevételével – vételi jog illeti meg, amelynek gyakorlására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogosult. Ha az állam nem él a vételi jogával, akkor a tartalékolásra kötelezett jogosult a tartalékkészletet – annak egyidejű pótlásával – értékesíteni.
(2) Nem követelhető meg az előírt tartalékolási kötelezettség teljesítése abban az esetben, ha a teljesítés
a) a kötelezett számára aránytalan terhet jelentene, vagy
b) veszélyeztetné a kötelezettnek a saját fenntartható működéshez fűződő jogos érdekét.
(3) A nemzetgazdaság szereplői számára előírt tartalékolási kötelezettség olyan termékkörre terjedhet ki, amely
a) sajátos jellege miatt állami tartalékolás vagy gazdasági és anyagi szolgáltatás keretében nem vagy csak aránytalanul nagy ráfordítással biztosítható, vagy
b) pótolható jellege és a nemzetgazdasági szereplő működési körében meglévő jelentős forgóeszköz készlethez fűződő gazdasági érdekek, illetve az elkülönített készletezésből következő elavulás veszélye miatt csak fajlagos tartalékolási kötelezettséggel biztosítható.
12. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával összefüggő állami irányítás és felügyelet különös szabályai
29. § (1) A 24. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes igénybevétel (a továbbiakban: ideiglenes igénybevétel) alkalmazását a Kormány az összehangolt védelmi tevékenység során köztulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában álló ingó és ingatlan vagyontárgyak tekintetében rendelheti el.
(2) Az ideiglenes igénybevétel miatt felmerült vagyoni hátrányért a köztulajdonban álló gazdasági társaságot az okozott sérelemmel arányos kártalanítás illeti meg.
(3) Igénybe vevő szervként a Kormány rendeletében kizárólag azon, az összehangolt védelmi tevékenységben részt vevő szerv jelölhető ki, amely a válsághelyzet kezeléséhez szükséges intézkedést saját erőforrásai terhére csak aránytalanul nagy ráfordítással vagy késedelmesen tudná végrehajtani.
(4) Az ideiglenes igénybevétel az összehangolt védelmi tevékenység idejére, de legfeljebb három hónap időtartamra rendelhető el.
(5) Az ideiglenes igénybevételt az adott ingatlant és ingó vagyontárgyat bármilyen jogcímen használó harmadik személyek tűrni kötelesek.
(6) Az ideiglenes igénybevétel megkezdése előtt – lehetőség szerint – az érintett tulajdonost és – ha az adott ingó vagyontárgy vagy ingatlan harmadik személy használatában van – a használót (a továbbiakban együtt: tulajdonos és használó) tájékoztatni kell az igénybevétel jellegéről, várható időtartamáról és az utólagos kártalanítás biztosításáról.
30. § (1) A tulajdonos és használó az ideiglenes igénybevétellel szemben kifogással élhet, ha az igénybevétellel előreláthatólag okozott kár lényegesen meghaladja az igénybe vevő által jelzett használati célhoz fűződő érdeket.
(2) Ha az igénybe vevő a kifogást nem fogadja el, a jelzett kifogásról, valamint a kifogással kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul tájékoztatja az irányító jogkört gyakorló minisztert, aki 5 napon belül, a tulajdonos és használó tevékenysége szerint feladatkörrel rendelkező miniszterrel egyetértésben dönt a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról.
(3) Életet, testi épséget, egészséget fenyegető helyzetben a kifogásnak halasztó hatálya nincs.
31. § (1) Az ideiglenes igénybevételhez szükséges, a tulajdonos és használó érdekkörében fennálló feltételeket a tulajdonos és használó köteles biztosítani, ennek megtagadása esetén az igénybe vevő szerv az igénybevétel kikényszerítéséhez a rendőrség közreműködését veheti igénybe. A tulajdonos és használó az igénybe vevő szervvel együttműködésre köteles, az igénybe vevő szerv részére a vagyontárgy kezelésével kapcsolatos információkat köteles megadni.
(2) Az ideiglenes igénybevétel előtti állapotot jegyzőkönyvben kell rögzíteni oly módon, hogy az utólagosan alkalmas legyen a bekövetkezett károk megállapítására. Az igénybevétel előtti állapotfelmérésen a tulajdonos és használó képviselője köteles jelen lenni, biztosítani kell számára, hogy a dokumentációval kapcsolatosan írásos véleményt tegyen.
(3) Az összehangolt védelmi tevékenység megszüntetését követő 15 napon belül, de legfeljebb a 29. § (4) bekezdésében meghatározott határidő leteltéig az igénybe vevő szerv az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgyakat az eredeti állapot visszaállítása mellett – vagy ha ez nem lehetséges, akkor anélkül –, visszaszolgáltatja a tulajdonos és használó birtokába. A visszaszolgáltatás során a (2) bekezdésben meghatározottak szerint jegyzőkönyvben kell rögzíteni az igénybe vett ingó és ingatlan vagyontárgy állapotát.
32. § (1) A 24. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az állami felügyeleti jogkörben, az állam nevében – kormányrendeletben történő kijelöléssel – az államháztartásért felelős miniszter vagy kormánybiztos jár el. Az állami felügyeleti jog gyakorlására kijelölt személy egyszerre több gazdálkodó szervezet felügyeletével is megbízható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személy
a) áttekinti a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetét,
b) ellenjegyzi a gazdálkodó szervezet vagyoni jellegű kötelezettségvállalásait,
c) az állami felügyeleti jog gyakorlását megalapozó helyzet közvetlen elhárításával, illetve következményeinek enyhítésével összefüggésben dönt a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben.
(3) Az állam nevében az (1) bekezdés szerint kijelölt személy a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szerve hatáskörébe tartozó ügyekben hozott döntéseiről haladéktalanul írásban tájékoztatja a gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselőit és felügyelőbizottsága tagjait. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott döntéshozatali jog egyebekben nem érinti a gazdálkodó szervezet legfőbb döntéshozó szervének a hatásköreit.
(4) Az állam a gazdálkodó szervezet vagy tulajdonosa ténylegesen felmerült kárával megegyező kártalanítással tartozik az (1) bekezdésben meghatározott személy által a feladatkörébe tartozó döntéssel okozott kárért, ha a kár olyan rendelet alkalmazásának következménye, amit az Alkotmánybíróság utóbb megsemmisített.
33. § (1) A 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Kormány – kormányrendeletben kijelölt miniszternek az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszterrel egyetértésben meghozott javaslata alapján – a köztulajdonban álló gazdasági társaságok számára a tevékenységi körükbe tartozó szolgáltatások nyújtására rendeletben szerződéskötési kötelezettséget írhat elő.
(2) A szerződéskötési kötelezettség alapján nyújtott szolgáltatás teljesítésével összefüggésben felmerült vagyoni hátrányért a köztulajdonban álló gazdasági társaságot az okozott sérelemmel arányos kártalanítás illeti meg.
34. § (1) A 24. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetben a Kormány rendelettel dönthet a gazdaság mozgósításának elrendeléséről és az ezzel összefüggő fő feladatokról.
(2) A Kormány a gazdaságmozgósítás részletes szabályait és a gazdaságmozgósítási követelmények meghatározására jogosult szerveket (a továbbiakban: követelménytámasztó szerv) rendeletben határozza meg.
(3) A gazdaságmozgósítási feladat teljesítése érdekében a felelős teljesítő szervek (a továbbiakban: megrendelő) által teljesítendő követelményeket a követelménytámasztó szerv határozza meg. A megrendelőt a követelménytámasztó szerv vezetője jelöli ki.
(4) A gazdaságmozgósítási feladat teljesítése érdekében
a) a megrendelő a jogszabályban meghatározott feltételeknek és a követelménytámasztó szerv által meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltatóval gazdaságmozgósítási szerződést köt,
b) a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter, vagy az általa kijelölt önálló szabályozó szerv vezetője a rögzített védelmi ipari kapacitás fenntartójával – a költségvetési törvényben erre a célra rendelkezésre álló előirányzat terhére – kapacitásfenntartási rendelkezésre állási szerződést köt.
(5) A gazdaságmozgósítással összefüggő szerződéskötések körében, amennyiben az tényleges kapacitás lekötést jelent, közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, kivéve az EUMSZ 346. cikke alapján azokat a beszerzéseket, amelyek esetében a beszerzésre vonatkozó törvény szabályainak alkalmazása olyan információk átadására kötelezné Magyarországot, amelyek felfedése ellentétes a biztonságához fűződő alapvető érdekeivel, és amely beszerzések megrendelésére az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kezdeményezés alapján hozott előzetes döntésében a beszerzésre vonatkozó törvény alkalmazása alól felmentést adott.
(6) A rögzített védelmi ipari kapacitások korszerűsítésére, bővítésére szolgáló fejlesztésekre a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter – kormánydöntés alapján, kapacitásfejlesztési szerződéssel – támogatást nyújt. A támogatás biztosítása során – az egyéb, jogszabályban előírt feltételek fennállása esetén – a támogatásra vonatkozó rendes szabályoktól eltérően elsőbbséget kell biztosítani a létfontosságú rendszerek üzemeltetői számára.
13. A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával összefüggő kártalanítás közös szabályai
35. § Ezen alcím rendelkezéseit, ha törvény másként nem rendelkezik, a gazdasági és anyagi szolgáltatás, a szerződéskötési kötelezettség és az ideiglenes igénybevétel elrendelésével okozott kár megtérítésére kell alkalmazni.
36. § A nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével és mozgósításával kapcsolatos kártalanítás összegét az állam fizeti meg.
37. § (1)8 A kártalanításra jogosult a felmerült kár megtérítésére vonatkozó igényét a székhelye vagy lakóhelye, ennek hiányában belföldi tartózkodási helye szerint illetékes, ingatlan igénybevételét is magában foglaló igénybevétel esetében az ingatlan fekvése szerint illetékes járási kormányhivatalnál terjesztheti elő, amely azt a kárigény megalapozottságára vonatkozó véleményével ellátva 15 napon belül felterjeszti a fővárosi, vármegyei kormányhivatalhoz.
(2)9 A kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására – a 39. § szerinti kivétellel – a fővárosi, vármegyei kormányhivatal jogosult. A fővárosi, vármegyei kormányhivatal a kárigény benyújtását követő 3 napon belül, 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénybe vevő szervet, hogy nyilatkozzon a kárigény megalapozottságáról.
(3)10 A fővárosi, vármegyei kormányhivatal a kárigény benyújtásától számított 60 napon belül dönt.
(4) A kártalanítás összegének megállapításánál figyelembe kell venni
a) a gazdasági forgalomban lévő hasonló szolgáltatásért szokásos díjat,
b) az ideiglenes igénybevétel tárgyának használatra történő átengedéséért a használat során bekövetkezett értékcsökkenés mértékét,
c) ingó és ingatlan dolog állagában okozott kárnál a dolog szakszerű helyreállításának, kijavításának költségét,
d) az ideiglenes igénybevétel tárgyának elvesztése vagy megsemmisülése esetén az átvétel időpontjában meglévő forgalmi értékét,
e) a szolgáltatás teljesítése miatt elmaradt vagyoni előnyt, csökkentve az a) pontban meghatározott díj összegével,
f) a biztosítás alapján megtérülő összeget.
38. § (1) Gazdasági és anyagi szolgáltatással összefüggésben a kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult.
(2) A tevékenységért felelős miniszter által elrendelt szolgáltatás esetén a miniszter, vagy a Kormány által elrendelt szolgáltatás esetén az (1) bekezdés szerinti eljárást az államháztartásért felelős miniszter folytatja le.
39. § A kártalanítást utólag, pénzben kell megállapítani és megtéríteni.
40. § A kártalanítás ügyében hozott döntés közigazgatási perben megtámadható.
41. § (1)11 Ha az összehangolt védelmi tevékenység meghosszabbítása miatt, vagy más okból az igénybe vevő szerv az igénybevétel tárgyát képező ingatlant a törvényben meghatározott határidőig nem szolgáltatta vissza a jogosultnak, továbbá ha az eredeti állapot helyreállítása nem lehetséges vagy aránytalan költséggel jár, vagy az ingatlan rendeltetésszerű használata az igénybevétellel összefüggésben jelentős mértékben romlik, a tulajdonos ezen az alapon kérelmezheti a fővárosi, vármegyei kormányhivatalnál, hogy az igénybe vevő szervet kötelezze az ingatlan állam nevében és az állam javára való kisajátításra vonatkozó kérelem benyújtására.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kisajátítási kérelem benyújtására kötelezés iránti kérelem a visszaszolgáltatás késedelme esetén a határidő lejártától, egyéb esetekben a visszaszolgáltatás időpontjától számított 30 napon belül terjeszthető elő.
(3) Az eljárásra egyebekben a kisajátításról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A NEMZETI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉG
14. A nemzeti ellenálló képesség rendszere
42. § (1) Az ország függetlensége, területi integritása, stabilitása, a közrend és a közbiztonság, a törvényes rend, az élet és vagyonbiztonság elleni támadások, továbbá a természeti és ipari katasztrófák megelőzése, a bekövetkezett támadásokkal vagy természeti és ipari katasztrófákkal szembeni reagálás
a) társadalmi felkészültségi,
b) szabályozási,
c) közigazgatási
megerősítése és a káros hatások csökkentése érdekében a Kormány irányítása alatt álló szerveknek és a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szerveknek, szervezeteknek a kapcsolódó, törvényben meghatározott feladatrendszerek összehangolásával és a jelen törvényben meghatározottak szerint, a szövetségesi kötelezettségekre figyelemmel kell erősítenie a nemzeti ellenálló képességet.
(2) Az (1) bekezdés szerintiekkel összefüggő feladatellátás területei:
a) az Alaptörvényben meghatározott állami működés, a kormányzás és az alapvető fontosságú kormányzati szolgáltatások folytonosságának biztosítása,
b) rugalmas és a kihívásokhoz alkalmazkodó energetikai rendszer és energiabiztonsági megoldások kialakítása,
c) az ellenőrizetlen, tömeges személymozgások hatékony kezelésére való képesség,
d) a rugalmas és a kihívásokhoz alkalmazkodó, az alapvető élet- és egészségügyi feltételek fenntartását szolgáló rendszerek kialakítása, a társadalom alapvető szükségletei ellátásában nélkülözhetetlen létfontosságú rendszerek üzemfolytonos működésének biztosítása,
e) a tömeges mértékű személyi sérüléssel fenyegető események kezelésére való képesség,
f) a rugalmas és a kihívásokhoz alkalmazkodó infokommunikációs rendszer kialakítása és működtetése,
g) a rugalmas és a kihívásokhoz alkalmazkodó közlekedési rendszer kialakítása és működtetése,
h) a védelmi és biztonsági feladatokban részt vevő szervek személyi állományának magas fokú szakmai felkészültsége, elhivatottsága.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti feladatok ellátásának összehangolását jogszabályokban meghatározott keretek között a Kormány – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve útján – látja el.
(4) A nemzeti ellenálló képesség fejlesztése tekintetében kiemelt szempont különösen
a) a védelmi és biztonsági érdekek hatékony, korszerű, a polgári célokat is támogató érvényesítése,
b) a védelmi és biztonsági feladatok ellátásához szükséges képességek összehangolt fejlesztése és ebbe a nem állami szereplők fokozott bevonása,
c) az (1) bekezdés szerinti támadások vagy károsító események körébe tartozó válsághelyzeti és a különleges jogrendi események kezelése,
d) a lakosság ezzel összefüggő védelem- és biztonságtudatosságának erősítése,
e) a szövetségesi kötelezettségek és vállalások teljesítése,
f) a természeti és ipari katasztrófák megelőzése, valamint a kockázatok lehető legkisebbre csökkentése, a következmények mielőbbi helyreállítása, valamint
g) a társadalom alapvető szükségletei ellátásában nélkülözhetetlen létfontosságú rendszerek üzemfolytonos működése.
43. §12
A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉGEK IRÁNYÍTÁSA ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA, VALAMINT AZ EZZEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK SAJÁTOS IGAZGATÁSI RENDSZERE
A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉGEK IRÁNYÍTÁSA
15. Az Országgyűlés
44. § Az Országgyűlés
a) a Kormány javaslata alapján meghatározza a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveit és azok végrehajtásának főbb irányait,
b) a tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező bizottságai útján figyelemmel kíséri a Kormánynak a védelmi és biztonsági tevékenységek irányítása körében meghozott intézkedéseit,
c) az ország védelmével és biztonságával összefüggésben gyakorolja az Alaptörvény és a törvények által meghatározott további döntési, beszámoltatási, ellenőrzési jogosítványait.
16. A köztársasági elnök
45. § (1) A köztársasági elnök az elfogadásukat megelőzően áttekinti és véleményezi a 22. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti dokumentumokat.
(2) A köztársasági elnök soron kívül tájékoztatást kérhet a Kormánytól az ország védelmével és biztonságával összefüggő bármely ügyben.
17. A Kormány
46. § (1) A Kormány a védelmi és biztonsági feladatok összehangolt irányítása és ezzel összefüggésben a Kormány irányítása alá nem tartozó szervekkel való együttműködés biztosítása érdekében
a) az Országgyűlés elé terjeszti a Biztonság- és Védelempolitika Alapelveiről szóló határozati javaslatot és irányítja a védelmi és biztonsági célú tervezés további dokumentumainak kidolgozását,
b) összehangolja a védelemmel és biztonsággal összefüggő kormányzati és nemzetközi együttműködési feladatokat,
c) meghatározza a Kormány tagjainak és a Kormány irányítása alá tartozó állami szerveknek a védelmi és biztonsági célú felkészítéssel és feladatellátással összefüggő feladatait;
d) irányítja a védelmi és biztonsági igazgatás szervezetrendszerét,
e) meghatározza a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének követelményeit és dönt a gazdaság mozgósításáról,
f) gondoskodik az Alaptörvényben meghatározott állami működés és a kormányzás folytonosságának fenntartásáról, különös tekintettel a válsághelyzeti és a különleges jogrendi működés biztosítására,
g) gondoskodik a szövetségesi kötelezettségek és a nemzetközi együttműködés keretében vállalt feladatok összehangolt teljesítéséről és az erre való felkészülésről,
h) meghatározza a nemzeti ellenálló képesség fejlesztésének programját és irányítja annak összehangolt végrehajtását,
i) meghatározza a Honvédség, a rendvédelmi szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok összehangolt felkészülésének és feladatellátásának fő irányait, valamint az ezekkel összefüggő kivételes döntéshozatal kereteit,
j) meghatározza a katonai és a polgári kibertér műveleti erők védelmi, támadásmegelőzési és nemzetközi műveletekkel, továbbá felkészüléssel összefüggő feladatait, valamint az ezekkel összefüggő kivételes döntéshozatal kereteit,
k) tervezi és meghatározza a védelmi és biztonsági célú felkészítés és feladatellátás kormányzati összehangolásának költségeit, ezen belül elkülönítve a kormányzás folytonosságát biztosító infrastrukturális és infokommunikációs beruházások költségeit,
l) ellenőrzi a védelmi és biztonsági célú felkészülés és feladatellátás ágazati és szervezeti szintű feladatainak ellátását,
m) meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait,
n) meghatározza a védelmi és biztonsági célú riasztási rendszer döntéshozatali és működési rendjét,
o) meghatározza a kormányügyeleti és ezen belül a védelmi és biztonsági célú ügyeleti rendszer működésének szabályait,
p) rendeletben kijelöli azon gazdasági társaságot, amely az ott meghatározott termékek és szolgáltatások tekintetében honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek ellátására köteles,
q) dönt az összehangolt védelmi tevékenységről és az azzal összefüggő intézkedésekről.
(2) A Kormány a védelmi és biztonsági célú felkészítés és feladatellátás összehangolásának
a) tervezési és igazgatási feladatait a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve,
b) kormányzati döntéshozatali és szervezetvezetői egyeztetési feladatait az e célra kialakított döntés-előkészítési és döntéshozatali rendszer
útján látja el.
(3) A védelmi és biztonsági célú felkészítés és feladatellátás összehangolt irányítása érdekében a 49. § (1) bekezdésében felsorolt ágazati feladatot végző kormányzati szervek együttműködnek a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével.
(4) A Kormány évente beszámol a védelmi és biztonsági célú felkészítés és feladatellátás összkormányzati feladatainak megvalósításáról, valamint az ország védelmi és biztonsági felkészültségéről és állapotáról az Országgyűlés tárgykör szerint feladatkörrel rendelkező bizottságai előtt.
(5) Az (1) bekezdés p) pontja szerinti termékek és szolgáltatások rendeleti meghatározására az EUMSZ 346. cikk (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel kerülhet sor.
18. A miniszter
47. § (1) A miniszter az általa irányított ágazat vonatkozásában jogszabály rendelkezésének megfelelően és a Kormány által a védelmi és biztonsági célú felkészülés és feladatellátás összehangolása keretében meghatározottak szerint irányítja az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek és a feladatkörébe tartozó szakágazatok védelmi és biztonsági célú felkészítéssel és feladatellátással kapcsolatos tevékenységét.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben foglaltak érdekében
a) meghatározza a hatáskörébe tartozó védelmi és biztonsági feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit,
b) jogszabály rendelkezései szerint meghatározza az irányítása alá tartozó szerveknek a védelmi és biztonsági szervezetekkel, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás szerveivel való együttműködési rendjét,
c) gondoskodik a védelmi és biztonsági célú tervezés magasabb szintű dokumentumai által meghatározott keretek között az ágazati dokumentumok kidolgozásáról, illetve a több ágazatot érintő tervezési feladatok tekintetében a szakágazati együttműködésről,
d) biztosítja a védelmi és biztonsági célú tervezéshez szükséges szakágazati információkat a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve számára,
e) ellátja a védelem és biztonság szempontjából fontos létesítmények elhelyezésével, fenntartásával, továbbá az egészségügyi, a környezetvédelmi, az energetikai, a közlekedési, az elektronikus hírközlő és informatikai hálózat, valamint a légi, meteorológiai, a vegyi és sugárfigyelő, jelző- és riasztási rendszer működőképességének biztosításával összefüggésben meghatározott feladatokat,
f) a hatáskörébe tartozó költségvetés keretében elkülönítetten tervezi a védelmi és biztonsági feladatok végrehajtásának költségeit.
19. A védelmi és biztonsági szervezetek
48. § A védelmi és biztonsági szervezetek a védelmi és biztonsági tervezés dokumentumaiban meghatározottakra figyelemmel, az azonnali kezelést igénylő kihívások, fenyegetések, lehetséges válsághelyzetek megelőzése, elhárítása, kezelése, illetve következményeik felszámolása érdekében
a) a bejelentések, illetve a védelmi és biztonsági célú döntéshozatalhoz szükséges kiértesítések megvalósítására alkalmas, folyamatos működésű ügyeleti és készenléti szolgálatokat tartanak fenn,
b) együttműködnek más védelmi és biztonsági szervezetekkel,
c) biztosítják az azonnali reagálást igénylő fenyegetések kezelése érdekében az ehhez szükséges készenléti erők rendelkezésre állását és bevethetőségét,
d) felkészülnek a védelmi és biztonsági kötelezettségekkel, az összehangolt védelmi tevékenységekkel, a NATO válságreagálási rendszerében bevezethető intézkedésekkel, a védelmi és biztonsági célú riasztás rendszerével, valamint a különleges jogrendi működésre történő azonnali átállással összefüggésben szükséges feladatok végrehajtására,
e) részt vesznek a védelmi és biztonsági tervezés rendszerével összefüggő feladatok ellátásában és biztosítják a tervezéshez szükséges információkat,
f) biztosítják a jogszabály által számukra meghatározott védelmi és biztonsági igazgatási feladatok ellátásának személyi, képzési és tárgyi feltételeit, valamint
g) ellátják a jogszabályban meghatározott további védelmi és biztonsági feladataikat.
20. A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában résztvevő további szervezetek
49. § (1) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásban részt vesznek:
a) a kormányzati igazgatási szervek,
b) a helyi önkormányzatok és az irányításuk alatt álló szervek,
c) a bírósági és az ügyészi szervezet,
d) az egészségügyi szolgáltatók és gyógyszerellátást végző szervek,
e) az oktatási, kulturális, tudományos intézmények,
f) a nemzeti hírügynökség, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap,
g) a közlekedési, szállítási, elektronikus hírközlési, informatikai szervek és a posta szervei,
h) a Magyar Nemzeti Bank,
i) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
j) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
k) a közellátást, illetve a közüzemi szolgáltatást végző szervek,
l) az a)–k) pontban meghatározottakon túl a társadalom alapvető szükségleteinek ellátásában nélkülözhetetlen létfontosságú rendszerek üzemeltetői,
m) minden olyan szerv, amely jogszabály alapján védelmi és biztonsági feladat ellátására vagy védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szervek a jogszabályban meghatározott feladataik végrehajtása keretében, működési területükön
a) felkészülnek a jogszabályban meghatározott védelmi és biztonsági feladataik teljesítésére,
b) a védelmi és biztonsági igazgatás szerveivel történő hatékony együttműködés érdekében jogszabályban meghatározottak szerint védelmi és biztonsági igazgatási tisztviselőt jelölnek ki és gondoskodnak a kijelölt védelmi és biztonsági igazgatási tisztviselők jogszabályban meghatározott továbbképzésre történő rendelkezésre állásáról,
c) jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodnak személyi állományuk védelmi és biztonsági igazgatási továbbképzéséről,
d) folyamatosan biztosítják a védelmi és biztonsági célú működésük feltételeit, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységet is,
e) jogszabály rendelkezése esetén gondoskodnak a lakosság fegyveres összeütközések idején történő védelméről, védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő ellátásáról és a nélkülözhetetlen közüzemi, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatások fenntartásáról,
f) jogszabály rendelkezése esetén ellátják a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladataikat,
g) jogszabályban meghatározottak szerint közreműködnek a lakosság védelmi és biztonsági célú tájékoztatásában, riasztásában,
h) amennyiben arra kötelezettek, teljesítik gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeiket,
i) közreműködnek az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben szükséges intézkedések kidolgozásában és végrehajtásában,
j) közreműködnek a különleges jogrend idején kiadott rendeletek és intézkedések végrehajtásában,
k) részt vesznek a nemzeti ellenálló képesség erősítését szolgáló, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feladatok ellátásában.
(3) A civil szervezetek, a vallási közösségek és a karitatív szervezetek – önkéntes alapon – a védelmi és biztonsági igazgatás szervei által koordináltan vehetnek részt a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában.
50. § A kormányzati igazgatási szerv vezetője felelős a vezetése alá tartozó szerv – és irányító jogkör gyakorlása esetén az irányítása alá tartozó szervek –
a) jogszabályban meghatározott védelmi és biztonsági feladatainak ellátásáért és a feladatok ellátásának ellenőrzéséért,
b) védelmi és biztonsági szervezetekkel, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével való hatékony együttműködéséért,
c) védelmi és biztonsági feladataival összefüggő erőforrás- és költségvetés-tervezési feladatok ellátásáért,
d) védelmi és biztonsági célú adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséért,
e) állományára nézve jogszabályban meghatározottak szerinti védelmi és biztonsági igazgatási továbbképzési követelmények teljesítéséért,
f) a védelmi és biztonsági célú működés feltételeinek, beleértve az ehhez szükséges tervezési és előkészületi tevékenységek ellátásának biztosításáért,
g) által a fegyveres összeütközések időszakában végrehajtandó polgári védelmi feladatok ellátásáért és az erre való felkészüléséért,
h) jogszabályban meghatározott, a lakosság védelmi és biztonsági célú tájékoztatásában, riasztásában való közreműködéséért,
i) gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeinek teljesítéséért,
j) összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggő feladataira való felkészüléséért és azok végrehajtásáért,
k) különleges jogrendi feladataira való felkészüléséért és azok végrehajtásáért.
A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI IGAZGATÁS RENDSZERE
21. A védelmi és biztonsági igazgatás működési és szervezetrendszere
51. § A védelmi és biztonsági igazgatási rendszer rendeltetése
a) az ország és a nemzet védelmében és biztonságának fenntartásában és fejlesztésében érintett valamennyi szerv és szervezet tevékenységének és fejlesztésének összehangolása,
b) az összehangolt védelmi tevékenységre való felkészüléssel összefüggő kormányzati irányítás közvetítése a feladatkörrel érintett szervek felé,
c) a különleges jogrendi működésre való felkészüléssel összefüggő kormányzati irányítás közvetítése a feladatkörrel érintett szervek felé,
d) az ágazatokon átívelő feladatok ellátására való felkészülés és ezek gyakorlásának összehangolása,
e) jogszabályban meghatározottak szerint az egyes ágazatokon átívelő tevékenységek szakmai irányítása, valamint
f) a védelmi és biztonsági célú tevékenységekkel és az ezekre való felkészüléssel összefüggő ellenőrzések végrehajtása.
22. A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve
52. § A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve
a) összehangolja a Magyarország biztonsági és védelmi érdekeivel összefüggő igazgatási feladatokat és azok ellátását,
b) a Kormány irányítói jogkörének érvényesítése érdekében koordinálja az e törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tervezés feladatait,
c)13 a Kormány erre irányuló döntése esetén, az eseménykezelés érdekében nemzeti eseménykezelő központot működtet, amelynek fő feladata az összkormányzati válságkezelés, illetve a különleges jogrendi feladatellátás szakmai koordinációja és összehangolása felkészülési időszakban, valamint védelmi és biztonsági esemény idején,
d) koordinálja az összehangolt védelmi tevékenységre történő összkormányzati felkészülést,
e) előkészíti a védelmi és biztonsági szervezetek, valamint a közigazgatás állományának védelmi és biztonsági célú felkészítésének követelményeit,
f) összehangolja a nemzeti ellenálló képesség előmozdításával és fejlesztésével összefüggő feladatok tervezését és ellátását,
g) kormányrendeletben meghatározottak szerint koordinálja a Kormány válsághelyzeti és különleges jogrendi működéséhez szükséges speciális feltételek kialakítását és fenntartását, továbbá javaslatot tesz az e célra szükséges költségvetési forrásokra,
h) figyelemmel kíséri és feladatkörét érintően támogatja a védelmi és biztonsági érdekek érvényesítését, illetve az ezekkel összefüggő fejlesztéseket segítő, valamint a biztonsági és védelmi összefüggésű technológiai, illetve társadalmi kihívások beazonosításához hozzájáruló tudományos kutatásokat,
i)14 ellenőrzi a védelmi és biztonsági célú feladatellátást és az arra való felkészülést a minisztériumok, kormányzati főhivatalok és központi hivatalok tekintetében,
j) koordinálja a különleges jogrendi felkészülés ágazati feladatainak ellátását, valamint
k) ellátja a jogszabályban részére meghatározott további feladatokat.
23. A védelmi és biztonsági igazgatás területi és helyi szervei
53. § (1) A területi védelmi bizottságok irányítását a Kormány – az ágazati védekezési és felkészülési feladatok irányítását ide nem értve – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve útján látja el.
(2)15 A területi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, vármegyei főispán, általános elnökhelyettese a fővárosi, vármegyei kormányhivatal főigazgatója. Szakmai elnökhelyettesek – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője egyetértésével – a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője, honvédelmi feladatok tekintetében a honvédelemért felelős miniszter által kijelölt, a Honvédség tényleges állományának tiszti állománycsoportba tartozó tagja.
(3) A területi védelmi bizottság tagja az elnökön és az elnökhelyetteseken kívül
a)16 a vármegyei közgyűlés elnöke – a fővárosban a főpolgármester – vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy,
b) a megyei jogú város polgármestere vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy,
c)17 a területi katonai igazgatási szervének vezetője,
d) a bizottság szakmai elnökhelyettese kivételével a bizottság illetékességi területén működő, önálló hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szerv illetékes vezetője,
e) az egészségügyi államigazgatási szerv képviselője,
f) az árvízi védekezésért felelős szervezet vezetője,
g) a területi védelmi bizottság titkára.
(4) A területi védelmi bizottság szervezeti és működési rendjét – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve vezetőjének egyetértésével – maga állapítja meg.
(5)18 A területi védelmi bizottság költségeinek fedezetét a fővárosi, vármegyei kormányhivatal részére az egyes védelmi és biztonsági feladatokra biztosított költségvetési összegből, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló védelmi és biztonsági feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott állami támogatásból kell biztosítani.
(6) A területi védelmi bizottság hatáskörébe utalt hatósági, valamint más döntési jogköröket a bizottság elnöke kiadmányozza. Ha a bizottsági ülés megtartásának feltételei idő hiányában vagy más okból hiányoznak, vagy a bizottság a döntéshozatalban bármely okból akadályoztatott, halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke egy személyben gyakorolja. A bizottság jogkörében eljáró elnök a szakmailag érintett elnökhelyettes véleményének kikérését követően hozhatja meg a döntését, amelyről a területi védelmi bizottságot az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatja.
(7)19 A területi védelmi bizottság elnöke az igazgatási feladatait a fővárosi, vármegyei kormányhivatal közreműködésével látja el. Az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben, valamint különleges jogrend idején bevezetett intézkedések végrehajtásából eredő feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben a fővárosi, vármegyei kormányhivatal valamennyi kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.
54. § (1) A területi védelmi bizottság illetékességi területén ellátja a válsághelyzetekre és különleges jogrendre történő felkészülés, továbbá a védelmi és biztonsági események kezelésében, valamint a különleges jogrendi feladatokban történő közreműködés törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott területi feladatait.
(2) A területi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenysége keretében
a) irányítja a helyi védelmi bizottságokat,
b)20 összehangolja a főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek helyi védelmi bizottságok védelmi és biztonsági igazgatási feladataiban együttműködő szervezetek tevékenységét,
c) a szükséges feltételek fennállása esetén elrendeli a védelmi és biztonsági szervezetek és a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő egyéb szervek számára szükséges ingó, ingatlan, szolgáltatás igénybevételét, a területi gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségeket, amelyről gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást vezet, és az elrendelésről értesíti a polgármestert,
d) biztosítja a védelmi és biztonsági igazgatási szervek működésének feltételeit, és irányítja a rendkívüli intézkedésekkel hatáskörébe utalt feladatok végrehajtását,
e) kezdeményezi Kormány vagy más szerv hatáskörébe tartozó védelmi és biztonsági intézkedések megtételét,
f) halasztást nem tűrő esetben a helyben szokásos módon, átmeneti jelleggel elrendelheti az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges mértékben a veszélyeztetett területekről az állampolgárok kimenekítését, és erről haladéktalanul értesíti a Kormányt,
g) elrendeli az adott helyzetben védekezésért felelős miniszter intézkedése alapján – halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával – a polgári védelmi szervezetek alkalmazását, erről egyidejűleg tájékoztatja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjét,
h) összehangolja a lakosság és az anyagi javak kitelepítését, kimenekítését, befogadását, ellátását, továbbá a helyi védekezés megszervezését,
i) illetékességi területén gondoskodik a védelmi és biztonsági célú vezetési infrastruktúráról, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás infokommunikációs rendszerének folyamatos működőképességéről,
j) ideiglenesen magához vonhatja a védekezés irányítását, ha a saját vagy az érintett polgármester helyzetértékelése szerint a katasztrófa elleni védekezés a helyi védelmi bizottság lehetőségét meghaladja, erről haladéktalanul értesíti a Kormányt,
k) folyamatosan értékeli a kialakult helyzetet és a védekezést, minderről jelentést tesz a Kormánynak.
(3) A területi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenységre való felkészülés keretében
a)21 irányítja a helyi védelmi bizottságok és összehangolja főpolgármester, a vármegyei közgyűlés elnöke és a polgármesterek védelmi és biztonsági felkészítését,
b) megállapítja a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő szervek részére a védelmi és biztonsági felkészítés követelményeit és feladatait, összehangolja azok végrehajtását,
c) megszervezi az illetékességi területén található települések, kerületek, valamint a lakosság és a védekezésben érintett szervezetek közötti riasztás, kiértesítés és tájékoztatás, valamint kölcsönös segítségnyújtás rendjét,
d)22 gondoskodik a közigazgatási szervekkel, a védelmi és biztonsági szervezetekkel, és a civil szervezetekkel, valamint más vármegyékkel és a fővárossal történő együttműködés, kölcsönös segítségnyújtás feltételeinek és rendjének biztosításáról,
e)23 felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló területi polgári védelmi szervezetek létrehozásáért, valamint a területi veszélyelhárítási terv elkészítéséért,
f) illetékességi területén felelős a védelmi és biztonsági tevékenység koordinációjához és irányításához szükséges feltételek biztosításáért,
g) védelmi és biztonsági felkészítés feladatainak gyakorlása és ellenőrzése céljából a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének tájékoztatásával gyakorlatot vezethet a polgármesterek, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységben közreműködő szervek közreműködésével,
h) irányítja a hatáskörébe tartozó katasztrófavédelmi tervező tevékenységet,
i)24 a fővárosi, vármegyei védelmi bizottság ülésének napirendjére tűzi a védekezésben részt vevő szervek felkészültségéről szóló beszámolót,
j) az éves feladattervben meghatározza a polgármesterek felkészítésével kapcsolatos feladatokat,
k) egyetértési jogot gyakorol a területi polgári védelmi szervezetek felépítésére, létszámára vonatkozó – a területileg illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv által tett – javaslatokkal kapcsolatosan,
l) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére felterjeszti az illetékességi területén lévő települések polgármestereinek a települések katasztrófavédelmi besorolására vonatkozó javaslatait.
(4)25 A területi védelmi bizottság elnöke a területi veszélyelhárítási tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetőjének egyetértésével hagyja jóvá.
55. § (1) A helyi védelmi bizottság illetékességi területe a járásokhoz, a fővárosban a fővárosi kerületekhez igazodik.
(2)26 A helyi védelmi bizottság elnöke a fővárosi, vármegyei kormányhivatal járási, fővárosi kerületi hivatalának vezetője, szakmai elnökhelyettese a honvédelmi feladatok tekintetében a Honvédség állományából vezényelt katona, a katasztrófák elleni védekezés tekintetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének vezetője által kijelölt személy.
(3) A helyi védelmi bizottság tagja az elnökön és az elnökhelyetteseken kívül:
a) a bizottság szakmai elnökhelyettese kivételével a bizottság illetékességi területén működő, önálló hatáskörrel rendelkező rendvédelmi szerv illetékes vezetője,
b)27 a fővárosi, vármegyei kormányhivatal képviselője,
c)28 a területi katonai igazgatási szervének képviselője,
d) az árvízi védekezésért felelős szervezetnek a bizottság illetékességi területe szerinti vezetője,
e) a helyi védelmi bizottság titkára.
(4) A helyi védelmi bizottság szervezeti és működési rendjét – az illetékes területi védelmi bizottság elnökének egyetértésével – maga állapítja meg.
(5) A helyi védelmi bizottság költségeinek fedezetét járási, fővárosi kerületi hivatal részére az egyes védelmi és biztonsági feladatokra biztosított költségvetési előirányzatból, céltámogatásból, az illetékességi területhez tartozó településekre háruló védelmi és biztonsági feladatok és a lakosság létszámának arányában meghatározott állami támogatásból kell biztosítani.
(6) A helyi védelmi bizottság elnöke a válságkezelési, valamint a különleges jogrend idején bevezetett intézkedések végrehajtásából eredő feladatokat a járási hivatal közreműködésével látja el. A védelmi és biztonsági feladatok ellátása érdekében, a szükséges mértékben, a járási hivatal kormánytisztviselője és munkavállalója rendkívüli munkavégzésre kötelezhető.
(7) A helyi védelmi bizottság hatáskörébe utalt hatósági, valamint más döntési jogköröket a bizottság elnöke kiadmányozza. Ha a bizottsági ülés megtartásának feltételei idő hiányában vagy más okból hiányoznak, vagy a bizottság a döntéshozatalban bármely okból akadályoztatott, halaszthatatlan esetben a bizottság elnöke egyszemélyben gyakorolja. A bizottság jogkörében eljáró elnök a szakmailag érintett elnökhelyettessel egyetértésben hozhatja meg a döntését, amelyről a helyi védelmi bizottságot az akadályoztatás megszűnését követően haladéktalanul tájékoztatja.
56. § (1) A helyi védelmi bizottság a válsághelyzetekre és különleges jogrendre történő felkészülés, továbbá a védelmi és biztonsági események kezelésében, valamint a különleges jogrendi feladatokban történő közreműködés jogszabályban meghatározott – járásokra, illetve a főváros egyes kerületeire kiterjedő – helyi feladatait látja el.
(2) A helyi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenysége keretében
a)29 működési területén összehangolja a polgármesterek, valamint a védekezésben részt vevő szervek, szervezetek tevékenységét, a főpolgármester és a vármegyei közgyűlés elnöke kivételével utasíthatja őket a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,
b) irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok végrehajtását,
c) összehangolja az illetékességi területére háruló gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségek teljesítését,
d) közreműködik a különleges jogrendben hozott rendkívüli intézkedésekből adódó feladatok végrehajtásában,
e) szervezi és összehangolja a lakosság védelmével és ellátásával kapcsolatos feladatokat,
f) utasíthatja a védekezés irányítása során a védekezésben részt vevő szervezetek vezetőit a hatáskörükbe tartozó intézkedések megtételére,
g) intézkedik a védekezéshez igénybe vehető állomány és eszközök átcsoportosítására és bevonására.
(3)30 A helyi védelmi bizottság elnökének az (2) bekezdésben meghatározott irányítási és utasítási jogköre nem terjed ki a főpolgármesterre és a vármegyei közgyűlés elnökére.
(4) A helyi védelmi bizottság a védelmi és biztonsági tevékenységre való felkészülés keretében
a) irányítja és összehangolja a Honvédség hadkiegészítésével összefüggő közigazgatási feladatok előkészítését,
b) irányítja az illetékességi területe védelmi és biztonsági feladataihoz szükséges tájékoztatási rendszer kialakítását és működését,
c) részt vesz a területi védelmi bizottság által szervezett felkészítéseken, gyakorlatokon,
d) közreműködik az illetékességi területén lévő települések védelmi és biztonsági igazgatási felkészítéseinek, gyakorlatainak előkészítésében és végrehajtásában,
e) nyilvántartást vezet a jogszabályban meghatározott adatokról,
f) a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást vezet, amelyben elősegíti a területi védelmi bizottság elnökének, valamint a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlását, koordinálja az igénybevétel helyi szintű végrehajtását.
(5)31 A helyi védelmi bizottság elnöke a települési veszélyelhárítási tervet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerve vezetőjének egyetértésével hagyja jóvá.
57. §32 Ha a területi, illetve a helyi szintű védekezésben egyidejűleg a védelmi és biztonsági igazgatás több területi szervének együttműködése szükséges, a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezetőt illetékességi területén a területi védelmi bizottság elnöke, több vármegye területét illetően a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve jelöli ki. A kijelölésig az események következményeinek felszámolásában elsődlegesen érintett szerv vezetője végzi a védekezés irányítását.
58. § (1) A polgármester illetékességi területén ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban és a helyi védelmi bizottság által számára megállapított, települési szintű feladatokat, irányítja és összehangolja azok végrehajtását.
(2) A polgármester a védelmi és biztonsági tevékenységre való települési szintű felkészülés keretében:
a) felelős a települési lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért,
b) irányítja a védekezésre való felkészítést, részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a védelmi és biztonsági szervek által szervezett felkészítéseken,
c) gyakorolja az elsőfokú polgári védelmi hatósági jogkört, amit jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe,
d) felelős a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési polgári védelmi szervezet megalakításáért,
e) kijelöli a védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referenseket,
f) gondoskodik az illetékességi területen élő vagy tartózkodó személyek részére a veszélyekről, fenyegetésekről szóló, a magatartási szabályokat is tartalmazó tájékoztatásról,
g) felelős a települési (a fővárosban kerületi) veszélyelhárítási tervek elkészítéséért, valamint a helyi lehetőségek figyelembevételével a védekezés feltételeinek a biztosításáért,
h) irányítja a védekezésre való felkészítést,
i) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt a területi, települési, kerületi és munkahelyi polgári védelmi szervezetbe kiképzésre és gyakorlatra osztja be,
j) a gazdálkodó szervezetek részére elrendeli a polgári védelmi kötelezettségen alapuló települési és munkahelyi polgári védelmi szervezetek megalakítását és az alkalmazás feltételeinek biztosítását,
k) biztosítja a lakosság riasztására szolgáló és a közigazgatási területén lévő, rendelkezésre bocsátott technikai berendezések működtetését,
l) részt vesz a feladatainak ellátása érdekében, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv által szervezett felkészítéseken.
(3)33 A főpolgármester és a vármegyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a megyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos (2) bekezdés szerinti felkészülési feladatokat.
59. § (1) A polgármester a települési szintű védelmi és biztonsági tevékenysége keretében:
a) hatáskörrel rendelkező szerv kiérkezéséig irányítja a települési szintű védelmi és biztonsági tevékenységet,
b) halasztást nem tűrő esetben átmeneti jelleggel elrendeli az élet és az anyagi javak védelméhez szükséges intézkedéseket, és erről haladéktalanul értesíti a település szerint illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetőjét és a területi védelmi bizottság elnökét,
c) a polgári védelmi kötelezettség alatt álló állampolgárt polgári védelmi szolgálatra kötelezi,
d) szervezi és irányítja a lakosság védelmét, kitelepítését, kimenekítését, befogadását és visszatelepítését, az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggő, továbbá a különleges jogrenddel összefüggésben bevezetett intézkedésekből eredő települési feladatok végrehajtását,
e) a területi védelmi bizottság elnökének rendelkezése alapján – vagy halasztást nem tűrő esetben annak utólagos tájékoztatásával – elrendeli a települési polgári védelmi szervezetek alkalmazását,
f) elrendeli a hatáskörébe utalt gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítését, amelyről gazdasági és anyagi szolgáltatási nyilvántartást vezet,
g) együttműködik más települések polgármestereivel, a védekezésbe bevont más szervezetekkel,
h) szervezi és irányítja az anyagi javak védelmét, a lakosság létfenntartáshoz szükséges anyagi javakkal történő ellátását.
(2)34 A főpolgármester és a vármegyei közgyűlés elnöke szervezi és irányítja a fővárosi és a vármegyei önkormányzat közfeladataihoz kapcsolódó védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos (1) bekezdés szerinti feladatok ellátását.
24. A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei
60. § (1) A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei:
a) védelmi és biztonsági szervezetek,
b) védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő további szervezetek,
c) védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve,
d) védelmi és biztonsági igazgatás területi és helyi igazgatási szervei, valamint
e) a polgármester.
(2) A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei – hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően – együttműködnek egymással az általuk foglalkoztatott kiértesítésével és riasztásával kapcsolatosan, a gazdasági és anyagi szolgáltatások teljesítésének tervezésével, végrehajtásának irányításával, felügyeletével és ellenőrzésével, továbbá a védelemgazdasági adattárral kapcsolatos adatszolgáltatás során.
25. A védelmi és biztonsági adatkezeléssel kapcsolatos nyilvántartások köre
61. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve elektronikus nyilvántartás formájában a 71. § (2) bekezdésében meghatározott feladatai teljesítése céljából kiértesítési és riasztási nyilvántartást vezet.
(2) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek 25. § (2) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatáshoz a belgazdaságért felelős miniszter védelemgazdasági adattárat vezet.
26. A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei által foglalkoztatott kiértesítésével és a riasztásával kapcsolatos nyilvántartás
62. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve kezeli a védelmi és biztonsági célú felkészülés feladatai teljesítése érdekében a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervénél védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adatait.
(2) A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei az (1) bekezdés szerinti foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelentik a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének. Az adatváltozást a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve 8 napon belül átvezeti.
(3) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a 2. mellékletben meghatározott adatokat a biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottak jogviszonyának megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.
(4)35 A 60. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szervek, szervezetek a feladatkörükkel összefüggésben az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében a kiértesítéssel és a riasztással kapcsolatos nyilvántartáshoz adatszolgáltatást teljesítenek.
62/A. §36 (1) A 60. § (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti szervek, szervezetek a védelmi és biztonsági felkészülésre vonatkozó feladatkörükkel összefüggésben, a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából elektronikus nyilvántartás formájában kiértesítési és riasztási nyilvántartást vezetnek, amelyben a védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottak 2. melléklet szerinti adatait kezelik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatkezeléssel érintett foglalkoztatott a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelenti az adatkezelő számára. Az adatváltozást az adatkezelő 8 napon belül átvezeti.
(3) A 2. mellékletben meghatározott adatok az (1) bekezdésben meghatározott célból az adatkezelő szervnél védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottaknak az adatkezelő szervvel fennálló foglalkoztatási jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követően három évig kezelhetők.
(4) A 60. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szervezetek kiértesítési, riasztási tevékenységével összefüggésben, az (1) bekezdésben meghatározott cél érdekében, a nyilvántartás vezetéséhez az adatkezelő megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesítenek a védelmi és biztonsági adatkezelés szervei.
62/B. §37 A 60. § (1) bekezdés d) és e) pont szerinti szervek esetében, a védelmi és biztonsági igazgatás területi, helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében a kiértesítés és a riasztás tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a 2. mellékletben meghatározott adatokról
a) a területi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a területi védelmi bizottság elnöke részére
aa) a területi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,
ab) a területi védelmi bizottságnak a Kormány rendeletében meghatározott állandó meghívottja,
ac) a területi védelmi bizottság illetékességi területén a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő további szervezet vezetője,
ad) a területi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján védelmi és biztonsági feladat ellátására vagy védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,
ae) a területi védelmi bizottság elnöke által a területi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt (beosztott) személy foglalkoztatója, valamint
af) a területi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti helyi védelmi bizottság elnöke és titkára,
b) a helyi védelmi bizottság elnöke megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság elnöke részére
ba) a helyi védelmi bizottságnak a törvényben meghatározott tagja,
bb) a helyi védelmi bizottságnak a Kormány rendeletében meghatározott állandó meghívottja,
bc) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő további szervezet vezetője,
bd) a helyi védelmi bizottság illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján védelmi és biztonsági feladat ellátására vagy védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles,
be) a helyi védelmi bizottság elnöke által a helyi védelmi bizottság munkacsoportjába kijelölt (beosztott) személy foglalkoztatója, valamint
bf) a helyi védelmi bizottság illetékességi területe szerinti polgármester,
c) a polgármester megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a polgármester részére
ca) a polgármester illetékességi területén a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő további szervezet vezetője,
cb) a polgármester illetékességi területén minden olyan szerv vezetője, amely szerv jogszabály alapján védelmi és biztonsági feladat ellátására vagy védelmi és biztonsági kötelezettség teljesítésében való közreműködésre köteles, valamint
cc) a polgármesteri hivatalnál, a közös önkormányzati hivatalnál védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatott vonatkozásában a jegyző.
62/C. §38 (1) A helyi és a települési védelmi és biztonsági feladatok végrehajtása érdekében a helyi védelmi bizottság egyedi határozata alapján történő kiértesítés tervezése, gyakorlása és végrehajtása céljából a helyi védelmi bizottság nyilvántartást vezet a helyi védelmi bizottság illetékességi területén a polgármesterek, a védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referensek, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő helyi és települési szervek védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatottjainak 2. melléklet szerinti adatairól.
(2) A 2. mellékletben meghatározott adatok az (1) bekezdésben meghatározott célból a polgármester, a védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referens, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő helyi és települési szervnél védelmi és biztonsági feladatot ellátó foglalkoztatott jogviszonyának a megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezelhetők.
62/D. §39 (1) A 62/C. §-ban meghatározott adatkezelési cél megvalósulása érdekében a helyi védelmi bizottság részére, annak határozata alapján a 2. melléklet szerinti adatokról adatszolgáltatást teljesít a helyi védelmi bizottság illetékességi területén működő
a) polgármester,
b) védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő referens, továbbá
c) védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő helyi és települési szerv vezetője.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt adatszolgáltatásra kötelezettek a bejelentett adatok változásáról, a jogviszony megszűnéséről vagy megszüntetéséről 8 napon belül, a változási adatok megküldésével értesítik a helyi védelmi bizottságot.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak akadályoztatása esetén a helyi védelmi bizottság részére az adatszolgáltatást az adatszolgáltatásra kötelezett foglalkoztatója, irányítási vagy felügyeleti jogkört gyakorlója teljesíti.
27. A védelmi és biztonsági igazgatás területi és helyi igazgatási szerveinek gazdasági és anyagi szolgáltatással összefüggő adatnyilvántartása
63. § (1)40 A gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő területi, helyi és települési szintű feladatai teljesítése érdekében, a területi védelmi bizottság elnöke, a helyi védelmi bizottság elnöke és a polgármester hatáskörébe tartozó igénybevételi jog gyakorlásának segítése, a területi, a helyi és a települési szintű gazdasági és anyagi szolgáltatások és a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezettek körének megállapítása, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételének területi, helyi és települési szintű tervezése és végrehajtásának koordinálása céljából a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szerve a 3. melléklet szerinti, valamint kormányrendelet által előírt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki, technikai adatokról nyilvántartást vezet.
(1a)41 Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartáshoz a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szerve az adatokat:
a) a munkáltató, egyéni vállalkozó által teljesített adatszolgáltatásból,
b) a hadkiegészítő parancsnokság nyilvántartásából,
c) törvényben meghatározott egyéb szervek nyilvántartásából
gyűjti törvényben meghatározottak szerint.
(1b)42 Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás adatainak ellenőrzése és frissítése céljából a területi védelmi bizottság, a helyi védelmi bizottság, a polgármester, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a Honvédség központi nyilvántartó szerve és a területi katonai igazgatási szerve a 3. melléklet 1–4. pontjai szerinti adatot a személyiadat- és lakcímnyilvántartást kezelő szervtől is igényelheti.
(2)43 Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat a védelmi és biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos feladatok ellátása céljából megismerheti
a) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,
b) a honvédelemért felelős miniszter,
c) a védelemgazdaság központi tervező szerve,
d)44 a Honvéd Vezérkar főnöke,
e)45 a Honvédség központi nyilvántartó szerve,
f) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, valamint
g) a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve.
(3) Az (1) bekezdés szerint nyilvántartott adatok a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség teljesítésére kötelezés időtartama alatt kezelhetők.
(4) A gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett a bejelentett adatok változásáról, szolgáltatási tevékenységének a megszűnéséről vagy megszüntetéséről 8 napon belül, a változási adatok megküldésével értesíti a területi védelmi bizottság elnökét.
28. Adatszolgáltatás a gazdasági és anyagi szolgáltatással összefüggő adatok nyilvántartásához
64. § (1) A területi, helyi és települési feladatainak végrehajtása érdekében a gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezett ingatlan, szolgáltatás, technikai eszköz tulajdonosa, birtokosa, az azzal rendelkezni jogosult, valamint a szolgáltatást nyújtó a gazdasági és anyagi szolgáltatás igénybevételének tervezése és végrehajtásának koordinálása céljából, a területi védelmi bizottság elnökének, a helyi védelmi bizottság elnökének vagy a polgármesternek a megkeresése alapján adatszolgáltatást teljesít a 3. mellékletben meghatározott, valamint kormányrendelet által előírt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki, technikai adatok körében.
(2) Az adatszolgáltatás során – hadiállapot és szükségállapot idején kívül – a szolgáltatásra kötelezett nem kötelezhető olyan, az üzletvitelével kapcsolatos adat szolgáltatására, amely nem függ össze a szolgáltatás teljesítésével. Nem kötelezhető különösen:
a) a vállalkozás gazdaságossági mutatóira vonatkozó,
b) a hitel- és tőkekapcsolatokra vonatkozó,
c) az adózással összefüggő pénzügyi mutatókra vonatkozó,
d) a jogvédelem alá eső szellemi alkotásokra és vagyoni értéket képviselő know-how-ra vonatkozó,
e) a szerződéssel lekötött kapacitásokra vonatkozó és
f) a kártalanítással össze nem függő bér- és társadalombiztosítási
adat szolgáltatására.
29. A védelemgazdasági alapterv összeállításával kapcsolatos adatszolgáltatás
65. § (1) A védelemgazdasági tervezéshez a 25. § (2) bekezdése szerinti védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek a 4. melléklet szerinti adatkörben adatszolgáltatást teljesítenek.
(2) A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei a közölt adatokat – a tervezési rendnek megfelelően – központi, ágazati és területi szinten gyűjti be. A közölt adatokat csak a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével kapcsolatos célokra lehet felhasználni.
(3) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek az adatszolgáltatást a nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása feladatai végrehajtásának szabályozásáról szóló jogszabályban meghatározott tervezési adatlapok kitöltésével és a védelmi és biztonsági célú adatkezelés szerve részére történő visszaküldésével teljesítik a szerv által megadott határidőig.
(4) A védelmi és biztonsági célú adatkezelés szervei a gazdaságfelkészítési tervezés információs hátterének biztosításához a nemzetgazdasági folyamatokat leíró igazgatási célú adatbázisok aktuális adatállományából, valamint a hivatalos statisztikai adatokra vonatkozóan eseti jelleggel, adatszolgáltatást kérhetnek.
(5) A 4. melléklet szerinti adatok a kötelezés időtartama alatt kezelhetők.
30. A védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének adatkezelése
66. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a védelmi és biztonsági igazgatás állami szerveinek összehangolt feladatellátásának megszervezése, valamint az eseti operatív döntések megalapozása céljából, kizárólag az e célok elérése érdekében az 52. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, valamint a 71. § (2) bekezdésében meghatározott feladatokkal összefüggő, valamint a (2) bekezdés szerinti adatokat kezeli.
(2) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a védelmi és biztonsági esemény megelőzése, megismerése, felderítése és kiterjedésének megakadályozása érdekében, valamint az összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén az állami szervek összehangolt feladatellátása céljából, kizárólag az e célok elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges – az adattakarékosság elvét is figyelembe vevő – mértékben kezeli
a) a védelmi és biztonsági eseménnyel, valamint a 74. § szerinti körülménnyel érintett személyek,
b) az a) pontban meghatározott személyekkel kapcsolatban álló vagy kapcsolatba került személyek, valamint
c) a tevékenysége révén egyébként tudomására jutott személyek
adatkezelési céllal közvetlenül összefüggő személyes adatait.
(3) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve az érintett azonosítását lehetővé tevő személyes adatot kizárólag a (4) és (5) bekezdésben meghatározott módon akkor ismerhet meg és akkor kezelhet, ha az a védelmi és biztonsági esemény megelőzése, megismerése, felderítése és megakadályozása érdekében, valamint az összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén valamely halaszthatatlan intézkedés megtételéhez elengedhetetlenül szükséges, és egyúttal megalapozottan feltehető, hogy
a) az intézkedés az érintett azonosítását lehetővé tevő személyes adat személyazonosításra alkalmatlanná tétele, álnevesítése vagy más – az érintett azonosítását nem igénylő – adat megismerése útján nem volna megtehető, vagy
b) az intézkedés az a) pont szerinti módon való megtétele az intézkedés sikeressége szempontjából aránytalan nehézséggel vagy sérelemmel járna.
(4) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a (3) bekezdés szerint megismert, az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adatnak nem minősülő adatot – ha jogszabály vagy az EU kötelező jogi aktusa másként nem rendelkezik – kizárólag a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, annak munkaszervezete tevékenységében az intézkedés megtétele érdekében közvetlenül részt vevő személy ismerheti meg, egyebekben az ilyen adatot más, az intézkedésben közvetlenül részt vevő személy számára csak az adat személyazonosításra alkalmatlanná tételét vagy álnevesítését követően lehet megismerhetővé tenni.
(5) A (2) bekezdés szerint megismert, az érintett azonosítását lehetővé tevő egészségügyi adatot – ha jogszabály vagy az EU kötelező jogi aktusa másként nem rendelkezik – kizárólag a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, annak munkaszervezete tevékenységében az intézkedés megtétele érdekében közvetlenül részt vevő orvos ismerheti meg, egyebekben az ilyen adatot más, az intézkedésben közvetlenül részt vevő személy számára csak az adat személyazonosításra alkalmatlanná tételét vagy álnevesítését követően lehet megismerhetővé tenni.
66/A. §46 (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének az érintett azonosítását lehetővé tevő adat kezelése során az érintettet megillető jogosultságok érvényesítésére irányuló kérelem alapján megtett intézkedésekről, illetve a kérelem elutasításáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 15. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 12. cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően a kérelem beérkezésétől számított legkésőbb kilencven napon belül kell tájékoztatnia az érintettet, ha az állam külső és belső biztonságának hatékony és eredményes védelme az eltérést szükségessé teszi, azzal, hogy e határidő további meghosszabbítása nem lehetséges.
(2) Ha az érintett a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kezelt személyes adataival kapcsolatban az őt megillető jogosultságok érvényesítésére irányuló
a) kérelme alapján a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által megtett intézkedésekről, illetve a kérelem elutasításáról az Infotv. 15. § (1) bekezdés b) pontjában, illetve az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott határidőben nem kap tájékoztatást, vagy
b) kérelmét a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve elutasítja vagy e jogosultságoknak az érvényesítését korlátozza
az érintett – a rendelkezésére álló egyéb jogorvoslati lehetőségek mellett – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve intézkedése jogszerűségének vizsgálata céljából az Infotv. 51/A. § (2) bekezdésében meghatározott vizsgálatot is kezdeményezheti a Hatóságnál.
66/B. §47 (1) Ha – az állam külső és belső biztonságának hatékony és eredményes védelme biztosításával összefüggő – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kezelt, a beszerzésekre, a szerződésekre, a gazdálkodási adatokra, a személyi állományra, valamint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által működtetett nemzeti eseménykezelő központ felépítésére, működésére, technikai eszközeire és felszerelésére vonatkozó valamely adat megismerése Magyarország honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti, annak megismerése iránti igény teljesítését az adat keletkezésétől számított tíz évig meg kell tagadni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről – Magyarország nemzetbiztonsági, illetve honvédelmi érdekeit mérlegelve – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter, a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter véleményének kikérésével dönt.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott véleményt legkésőbb az annak kialakítására irányuló kérés beérkezését követő tizenöt napon belül kell megadni. A vélemény megkérésétől annak megadásáig vagy a véleményadási határidő eredménytelen elteltéig terjedő időtartam az adat megismerése iránti igény teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele.
67. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a védelmi és biztonsági célú adatot
a) az érintettnek az e törvényben előírt kötelező adatszolgáltatása alapján,
b) adatkezelést végző szerv adatszolgáltatása alapján vagy
c) közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján megvalósuló adatszolgáltatás alapján,
a védelmi és biztonsági feladat ellátásához feltétlenül szükséges időtartamig kezeli, amelynek szükségességét háromévente felülvizsgálja.
(2) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve az (1) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a védelmi és biztonsági célú adatokat
a) a védelmi és biztonsági szervezetek 48. §-ban meghatározott feladataival összefüggő,
b) az a) pontba nem tartozó, honvédelmi törvényben meghatározott honvédelmi szervezetek a törvényben előírt védelmi és biztonsági igazgatási tevékenységgel összefüggő,
d) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv, e tevékenységgel összefüggő,
e) a 49. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervezetek 49. § (2) bekezdésében meghatározott feladataival kapcsolatos
adatszolgáltatása alapján kezeli.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok és a terrorizmust elhárító szerv által kezelt adatok tekintetében az adatszolgáltatást az érintett főigazgató nemzetbiztonsági érdekből megtagadhatja.
(4) A közvetlen elektronikus adatkapcsolat útján együttműködő szerv adatkezelési rendszere elérését biztosító felülete kiépítésének és működtetésének költségét az adatot szolgáltató szerv viseli, az azon keresztül történő adatelérést a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének térítésmentesen biztosítja.
(5) A közvetlen elektronikus adatkapcsolatot olyan módon kell megvalósítani, hogy
a) a védelmi és biztonsági célú adat elérését tegye lehetővé,
b) annak jogszerűsége, célhoz kötöttsége, továbbá az adathoz hozzáférő személy egyéni felelőssége megállapítható legyen,
c) ne veszélyeztesse az adatot szolgáltató szerv hatékony működését.
(6) Ezen alcím alkalmazásában közvetlen elektronikus adatkapcsolat a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelő számítástechnikai alkalmazás, amely az együttműködő szerv által kiépített felületen keresztül lehetővé teszi az e törvényben meghatározottak szerinti dokumentált adatátadást.
(7) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve automatizált adatkezelési rendszerében – naplórendszerében – a meghatározottak szerint rögzíti a nyilvántartásban végzett adatkezelési művelettel összefüggő alábbi információkat:
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó személy megjelölését,
e) a személyes adatok továbbítása esetén az adattovábbítás címzettjét.
(8) Az elektronikus naplóban rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, továbbá büntetőeljárás lefolytatása céljából ismerhetőek meg és használhatóak fel.
(9) Az elektronikus naplóhoz a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság), továbbá a (8) bekezdésben meghatározott célból jogszabályban meghatározott tevékenységet folytató személy és szervezet részére – azok erre irányuló kérelmére – az adatkezelő és az adatfeldolgozó hozzáférést biztosít, abból részükre adatot továbbít.
(10) Az adatkezelői és az adatfeldolgozói nyilvántartásban, valamint az elektronikus naplóban rögzített adatokat a kezelt adat törlését követő tíz évig kell megőrizni.
67/A. §48 (1) Az e törvény szerinti nyilvántartásokból teljesített valamennyi adatszolgáltatásról az adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából a nyilvántartást vezető szerv nyilvántartást (a továbbiakban: adattovábbítási nyilvántartás) vezet
a) a szolgáltatott adatok körének,
b) az adatigénylő nevének és címének,
c) az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak és adatkezelési célnak, valamint az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá
d) az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak
feltüntetésével.
(2) Az adattovábbítási nyilvántartásba térítésmentesen betekinthet
a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a nyilvántartást vezető szerv irányításáért felelős szerv, valamint a Hatóság,
b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság.
67/B. §49 (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által ellenőrzési feladat ellátására kijelölt személy ellenőrzési feladatai ellátásával összefüggésben jogosult a minősített adat, az üzleti titok és az ellenőrzött szervezet, valamint az ellenőrzés kapcsán adatszolgáltatásra kötelezett szervezet által kezelt egyéb titokfajták minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával történő megismerésére, ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokba történő betekintésre, azokról másolat, kivonat készítésére.
(2) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve ellenőrzése során az ellenőrzött szerv, szervezet vagy más – az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatok, tények, információk birtokában lévő – személy, szervezet vezetője, alkalmazottja a jogszabályokban meghatározottak szerint adatszolgáltatásra és együttműködésre köteles.
31. A védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének adatigénylése
68. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a védelmi és biztonsági eseményt megalapozó körülmény megelőzése, megismerése, felderítése és kiterjedésének megakadályozása, valamint az állami szervek összehangolt feladatellátásának megszervezése céljából, kizárólag az e cél elérése érdekében elengedhetetlenül szükséges – az adattakarékosság elvét is figyelembe vevő – mértékben, az e §-ban meghatározott feltételekkel – a 66. § (2) bekezdés c) pontja szerint adatszolgáltatást kérhet bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől, amely ezen adatszolgáltatásnak köteles haladéktalanul, ingyenesen eleget tenni.
(2) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kérelem megküldését megelőzően a Hatóságot megkeresi az adatszolgáltatási kérelemmel összefüggő – különösen az adatkezelés jogszerűségével, terjedelmével, módjával kapcsolatos – előzetes véleménye megismerése érdekében.
(3) A (2) bekezdés szerinti, a Hatóság véleménye megismerésére irányuló megkeresésben a Hatóságot tájékoztatni kell
a) a tervezett adatszolgáltatás céljáról,
b) a tervezett adatszolgáltatás tárgyát képező adatokról és adatkörökről, az érintett személyes adatok kategóriáról, illetve az adatkezelés tervezett terjedelméről,
c) a tervezett adatszolgáltatás érdekében a megkeresendő adatkezelőkről,
d) a tervezett adatszolgáltatással érintett természetes személyek számáról, az adatszolgáltatás nyomán megvalósuló adatkezelés tervezett időtartamáról, valamint
e) a tervezett adatszolgáltatással érintett természetes személyek alapvető jogai érvényesülését biztosító garanciákról, valamint az adatkezelés során vagy a tervezett adatkezelés későbbi szakaszában esetlegesen alkalmazható további garanciák biztosítása – így különösen az adatok álnevesítése vagy személyazonosításra alkalmatlanná tétele – lehetőségéről.
(4) Az (2) és (3) bekezdés szerinti kérelem nyomán a Hatóság haladéktalanul, de legkésőbb három napon belül a tervezett adatszolgáltatási kérelemre vonatkozó írásos véleményét a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének megküldi. A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a Hatóság véleményében rögzített megállapításokat haladéktalanul megvizsgálja és szükség esetén intézkedik az adatszolgáltatási kérelem felülvizsgálatáról.
(5) Ha a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kérelemhez szükséges vélemény megismerése az adatszolgáltatás céljául megjelölt intézkedés megtétele szempontjából olyan nagyfokú késedelemmel járna, amely az adatkéréssel elérni kívánt cél elérését jelentősen veszélyeztetné vagy ellehetetlenítené, az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kérelem a Hatóság előzetes véleményének megismerése nélkül is előterjeszthető. E körülményről, az adatszolgáltatási kérelem (3) bekezdés szerinti tartalmáról, valamint a véleménykérés előzetes megismerése mellőzésének indokairól az adatszolgáltatási kérelem megküldésével egyidejűleg a Hatóságot is értesíteni kell.
(6) A Hatóság az (5) bekezdés alkalmazása esetén is jogosult az adatszolgáltatási kérelemmel összefüggő véleményét a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve részére – utólagosan – megküldeni. A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve a Hatóság utólagos véleményében rögzített megállapításokat haladéktalanul megvizsgálja és
a) szükség esetén intézkedik az adatszolgáltatási kérelem felülvizsgálatáról, vagy
b) ha az adatszolgáltatásra a kérelem nyomán már sor került, az adatszolgáltatási kérelem nyomán megismert személyes adatok kezelésének szükségességét felülvizsgálja azzal, hogy e felülvizsgálat körülményeit és eredményét dokumentálja, illetve e dokumentációt a különleges jogrend megszűnését követő tíz évig megőrzi és azt Hatóság kérésére a Hatóság rendelkezésére bocsátja.
32. A védelmi és biztonsági igazgatás rendszerével összefüggő adat- és információáramlás sajátos szabályai
69. § (1) A védelmi és biztonsági feladatok ellátása körében a jogszabályban e feladatok ellátására kijelölt szervek vezetői felelősek a védelmi és biztonsági célú feladatellátással összefüggő információk védelméért.
(2) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásával összefüggő nemzeti, NATO, EU, külföldi minősített adatok, továbbá a kormányzati döntés-előkészítéshez, illetve a honvédelmi törvényben meghatározottakhoz kapcsolódó nem nyilvános adatok fokozott védelme érdekében
a) a védelmi és biztonsági szervezeteknél,
b) a minisztériumoknál,
c) a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervénél,
d) az 1. mellékletben meghatározott védelmi és biztonsági feladatokat ellátó szerveknél, valamint
e) a Kormány által rendeletben meghatározott kormányzati igazgatási szerveknél
biztosítani kell azokat a feltételeket, amelyek a jelen bekezdésben meghatározott adatok biztonságos kezeléséhez szükségesek.
(3) A (2) bekezdés vonatkozásában biztosítani kell azokat a technikai feltételeket, amelyek
a) nemzeti minősített adat kezelésére és elektronikus továbbítására,
b) NATO, EU és minősített adatok kölcsönös védelmére irányuló kétoldalú megállapodás szerinti külföldi minősített adat kezelésére és elektronikus továbbítására, valamint
c) nemzeti és NATO minősített adat együttes kezelésére és elektronikus továbbítására
alkalmas.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott szervek tekintetében a Kormány – a minősített adatok védelmének elsődlegessége mellett – meghatározza azon vezetők körét, akik tekintetében az érintett szervek kötelesek a személyhez kötött, védett kommunikációs feltételek biztosítására.
(5) A (4) bekezdés szerinti személyhez kötött, védett kommunikációs feltételek kialakítása tekintetében biztosítani kell, hogy
a) a (2) bekezdés szerinti szervek vezetői számára rendelkezésre álljon egy minden fél számára elérhető védett kommunikációs platform,
b) az a) pont alá nem tartozó személyek tekintetében olyan technikai megoldások kerüljenek alkalmazásra, amelyek lehetővé teszik az információk védelmének hálózatos érvényesítését és e körben különösen a honvédelmi és a polgári információk elkülönítését.
A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI KÖTELEZETTSÉGEKKEL KAPCSOLATOS SZABÁLYSZEGÉS MEGÁLLAPÍTÁSA
70. § (1) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve, a területi védelmi bizottság elnöke, elnökhelyettese, a helyi védelmi bizottság elnöke, a polgármester, valamint az e törvény alapján védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó ágazati igazgatási szervek vezetője kezdeményezése alapján a fővárosi, vármegyei kormányhivatal – ha törvény súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem rendeli – közigazgatási hatósági eljárást folytat le azzal a természetes személlyel, jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalannyal szemben, aki
a) az e törvényben meghatározott polgári védelmi, valamint gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségét nem vagy nem megfelelően teljesíti,
b) a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésével összefüggő kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
c) az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggésben e törvény alapján bevezetett szabályokat megszegi.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő egy éven belül indítható meg.
(3) A fővárosi, vármegyei kormányhivatal az (1) bekezdés szerinti eljárásban, kormányrendeletben meghatározottak szerint védelmi és biztonsági bírságot szabhat ki.
(4) A fővárosi, vármegyei kormányhivatal a védelmi és biztonsági bírság összegét kormányrendeletben meghatározottak szerint mérsékelheti vagy korlátlanul enyhítheti, megfizetésére részletfizetést engedélyezhet.
A VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI CÉLÚ RIASZTÁS RENDSZERE
33. A védelmi és biztonsági célú riasztási rendszer rendeltetése és tagozódása
71. § (1) A védelmi és biztonsági szervezetek, valamint a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szerveknek, szervezeteknek a védelmi és biztonsági eseményekre való rugalmas, összehangolt és hatékony reagálása érdekében védelmi és biztonsági célú riasztási rendszer működik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott riasztási rendszer működtetését a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve koordinálja.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott riasztási rendszer
a) állami és
b) lakossági
riasztási és tájékoztatási eljárásrendekre tagozódik.
VÉDELMI ÉS BIZTONSÁGI CÉLÚ ELLENŐRZÉSEK ÉS GYAKORLATOK
34. A védelmi és biztonsági feladatok ellátásával összefüggő kötelezettségek ellenőrzése
72. § (1)51 A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve ellenőrzi az e törvényben és a kapcsolódó jogszabályokban meghatározott védelmi és biztonsági feladatok ellátásából fakadó kötelezettségek teljesítését a minisztériumok, a kormányzati főhivatalok, központi hivatalok és a nemzetbiztonsági szolgálatok körében.
(2) Az ellenőrzés magában foglalja a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggésben különösen
a) a tervezés,
b) a szervezés,
c) a képzés és kiképzés,
d) a felkészülés, valamint
e) a feladat-végrehajtás
hatékonyságára, eredményességére, kormányzati összehangolás keretében meghatározottaknak való megfelelésére irányuló tárgyilagos, tényfeltáró, következtetéseket levonó és javaslatokat megfogalmazó ellenőrzési tevékenységeket.
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzését a nemzetbiztonsági érdek elsődlegességével kell végrehajtani, amelynek során a nemzetbiztonsági tevékenység nem vizsgálható.
35. A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában résztvevő állami szervek gyakorlatainak közös szabályai
73. § (1) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő állami szervek – a katonai gyakorlatokat ide nem értve – felkészítések, gyakorlások és gyakorlatok (a továbbiakban együtt: gyakorlatok) keretében készülnek fel a védelmi és biztonsági feladatok ellátására.
(2) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő állami szervek széles körét érintő, összkormányzati jellegű, kötelező gyakorlatokat a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által előterjesztett éves ütemezés szerint a Kormány rendeli el, amely nem érinti az ágazatok által szervezett gyakorlatokat.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelező gyakorlatok lehetnek
a) több védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervet, továbbá azok központi és területi szintű szerveit érintő, vagy
b) egyes védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szerveket vagy több szervet, de csak a központi vagy csak a területi szinten érintő gyakorlatok.
(4) A (2) bekezdés szerinti gyakorlatok végrehajtását a Kormány által jóváhagyott ütemezés szerint a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve értékeli, amiről évenként beszámol a Kormánynak.
(5) A védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő állami szervek vezetői, valamint azok irányítói a szervezetük, valamint az irányításuk alá tartozó szervek tekintetében gyakorlatokat rendelhetnek el (a továbbiakban: ágazati gyakorlatok), amelyekbe megállapodás alapján más védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervet, szervezetet is bevonhatnak. Az ágazati gyakorlatot elrendelő szervezet a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervét előzetesen tájékoztatja a tervezett gyakorlatról.
(6) A védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő gyakorlatok során jogszabály eltérő rendelkezésének a hiányában
a) a fegyver és éles lőszer, valamint robbanószer, elektronikus hadviselésre rendszeresített eszköz használatával járó feladatok csak az erre törvényben feljogosított szervek lőterein, gyakorlóterein, illetve gyakorló eszközein, vagy erre szolgáló helyszínein valósíthatók meg,
b) a fegyverviseléssel, valamint jogszabályban meghatározott pirotechnikai eszközök és elektronikus hadviselésre rendszeresített eszközök alkalmazásával járó feladatok ellátása közterületen is elrendelhető az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv előzetes értesítése és az általa meghatározott intézkedések foganatosítása, továbbá a lakosság előzetes tájékoztatása mellett,
c) a védelmi és biztonsági szervezetek ügyeleti és készenléti szolgálatait érintő gyakorlatok során korlátozható e szolgálatok lakossági hozzáférése,
d) közigazgatási szervet érintő gyakorlat esetén a lakosság előzetes tájékoztatása mellett az ügyfélfogadás korlátozható, vagy a gyakorlat idejére felfüggeszthető, amely nem eredményezheti az ügyfél jelentős érdekének sérelmét,
e) közcélú szolgáltatást érintő gyakorlat esetén a lakosság előzetes és a gyakorlat eseményei során is folyamatos tájékoztatása mellett a szolgáltatás korlátozható,
f) a gyakorlattal érintett közterületek és közlekedési útvonalak forgalma az erre törvényben felhatalmazott szervek által korlátozható, valamint
g) a gyakorlattal érintett elektronikus hírközlő hálózatok használata, illetve az elektronikus adatok és információs társadalommal összefüggő szolgáltatások hozzáférése az erre törvényben felhatalmazott szervek által korlátozható.
(7) A (6) bekezdésben meghatározott korlátozások nem veszélyeztethetik a közrend, a közbiztonság, továbbá az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében szükséges ügyeleti, ügyfélfogadási, továbbá közszolgáltatási ellátások folytonosságát.
(8) A (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó gyakorlatokra nézve ágazati jogszabály – az e törvényben meghatározottakra figyelemmel – további szabályokat határozhat meg.
AZ ÖSSZEHANGOLT VÉDELMI TEVÉKENYSÉG ÉS A VÁLSÁGKEZELÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ SZÖVETSÉGESI FELADATOK
AZ ÖSSZEHANGOLT VÉDELMI TEVÉKENYSÉG
36. Az összehangolt védelmi tevékenység keretei
74. § (1) A Kormány súlyos vagy elhúzódó védelmi és biztonsági esemény esetén rendeletben dönthet az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről, ha annak kezelése több védelmi és biztonsági szervezet, illetve közigazgatási szerv hatáskörét együttesen érinti, valamint az e törvényben az összehangolt védelmi tevékenység esetére meghatározott vagy a NATO Válságreagálási Rendszerében meghatározott intézkedések alkalmazását teszi szükségessé.
(2) A Kormány az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről és az irányítása alá tartozó állami szervek ezzel összefüggő konkrét együttműködésének részletes szabályairól rendeletben dönt. A Kormány rendeletével – az összehangolt védelmi tevékenység ellátása érdekében – az irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek tekintetében a feladat- és hatáskörök ellátására ideiglenesen egyedi hatásköri és illetékességi szabályokat állapíthat meg, amely nem veszélyeztetheti az érintett központi államigazgatási szerv Alaptörvényben vagy törvényben rögzített alapfeladatainak ellátását, továbbá nem veszélyeztetheti a közfeladat megfelelő, hatékony és szakszerű ellátását.
(3) Az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről, annak okairól és a Kormány által az összehangolt védelmi tevékenység foganatosításával összefüggésben tervezett főbb döntésekről a Kormány köteles tájékoztatni a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladatkörrel rendelkező bizottságát.
(4) Az összehangolt védelmi tevékenység elrendeléséről a lakosságot – a nemzetbiztonsági érdek védelmének elsőbbségével – kormányrendeletben meghatározottak szerint azonnali hatállyal tájékoztatni kell és gondoskodni kell a lakosságtájékoztatás folyamatosságáról.
37. Az összehangolt védelmi tevékenység irányítása és a részt vevő szervek feladatai
75. §52 (1) Az összehangolt védelmi tevékenységgel kapcsolatos
a) döntés-előkészítést,
b) kormányzati kommunikációs feladatokat,
c) műveletek irányítását, valamint
d) a Kormány által bevezetett intézkedések végrehajtását
a Kormány erre kijelölt tagja vagy a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező erre kijelölt szerve – a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének együttműködésével – hangolja össze a Kormány által meghatározott szempontokra figyelemmel.
(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt személy vagy szerv javaslatot tehet a Kormánynak – illetve a Kormány feladat- és hatáskörrel rendelkező tagjának –
a) az összehangolt védelmi tevékenységgel összefüggő intézkedések elrendelésére,
b) a NATO Válságreagálási Rendszerébe tartozó intézkedések bevezetésére,
c) törvényben meghatározott válsághelyzeti intézkedés elrendelésére, valamint
d) az összehangolt védelmi tevékenységhez szükséges további védelmi és biztonsági erők bevonására.
(3) Az (1) bekezdés szerint kijelölt személy vagy szerv köteles a Kormánynak azonnal jelenteni, ha úgy értékeli, hogy az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésére okot adó körülmények hatékony kezeléséhez különleges jogrend kihirdetése lenne indokolt.
38. Az összehangolt védelmi tevékenység keretében bevezethető intézkedések
76. § (1) A Kormány rendeletben az összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén elrendelheti
a) egyes útvonalakon a közlekedés időszakos korlátozását,
b) az államhatár rendjének fokozott ellenőrzését,
c) az államhatáron történő átlépés fokozott ellenőrzését, illetve időszakos korlátozását,
d) az ország egyes területeit érintő személyforgalom és szállítási tevékenység korlátozását,
e) egyes – az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésére okot adó esemény jellegével összefüggő – intézmény, létesítmény, rendezvény látogatásának és szervezésének korlátozását,
f) a kijelölt közterületek és intézmények biztonságának fokozását szolgáló megközelítés-korlátozási, ellenőrzési és védelmi rendszabályok alkalmazását,
g) az összehangolt védelmi tevékenység elrendelésére okot adó eseményekhez kapcsolódó, különösen veszélyes személyek elfogása tekintetében a védelmi és biztonsági szervek erre kijelölt erőinek közös igénybevételét,
h) a köznevelésre, felsőoktatásra, szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó kiegészítő szabályok alkalmazását,
i) az a–h) pontban nem szereplő egyéb, törvényben meghatározott, az összehangolt védelmi tevékenységet megalapozó esemény kezelésével, felszámolásával, továbbá káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával közvetlenül összefüggő – alapjogot nem korlátozó – intézkedés bevezetését.
(2) A Kormány az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörében kizárólag
a) az összehangolt védelmi tevékenység ellátásával közvetlenül összefüggő, és
b) az összehangolt védelmi tevékenység ellátásához elengedhetetlenül szükséges mértékű, az összehangolt védelmi tevékenységet megalapozó esemény kezelésével, felszámolásával, továbbá káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával arányos
intézkedéseket hozhat meg.
(3) A Kormány az (1) bekezdés szerinti intézkedések ellensúlyozására köteles minden lehetséges intézkedést megtenni a lakosság ellátása és az esetleges károk enyhítése érdekében.
(4) A Kormány az (1) bekezdés szerinti intézkedéseket az elrendelésre okot adó körülményekhez igazodó módon, az ország meghatározott földrajzi területére, meghatározott időre, de legfeljebb három hónapra vezetheti be. A bevezetett intézkedések hatályát a Kormány szükség szerinti alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja, a meghosszabbítás okairól azonban köteles a köztársasági elnököt és az Országgyűlés tárgykör szerint feladatkörrel rendelkező bizottságát tájékoztatni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések tekintetében a Kormány elrendelheti a Honvédség közreműködését a kapcsolódó rendőrségi feladatok ellátásában, törvényben meghatározott részletes szabályok szerint.
A NATO VÁLSÁGREAGÁLÁSI RENDSZERÉVEL ÉS AZ EU VÁLSÁGKEZELÉS FELADATAIVAL ÖSSZEFÜGGŐ HAZAI SZABÁLYOK
39. A NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer alkalmazásának, és az EU válságkezelésben való nemzeti részvétel alapvető szabályai
77. § (1) A NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer keretében hozott döntések részeként az állami szervek által foganatosítandó intézkedések vezethetők be.
(2) A NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer intézkedéseit kell alkalmazni:
a) ha a NATO kezdeményezte a tagállamoknál a válságreagálási intézkedések bevezetését;
b) ha a NATO válságreagálási intézkedései szövetségi szintű bevezetésének Magyarország általi kezdeményezése, illetve szövetséges fegyveres erők magyarországi alkalmazása vagy más szövetségi válságreagáló képesség magyarországi igénybe vétele szükséges és a kialakult vagy fenyegető válsághelyzet szerinti nemzeti intézkedés bevezetésére jogosult szerv így dönt;
c) a NATO Válságreagálási Rendszert alkalmazó nemzetközi vagy nemzeti gyakorlatok során, továbbá az erre való felkészülés során vagy
d) sajátos nemzeti érdekből, a NATO Válságreagálási Rendszertől függetlenül a Kormány ilyen döntése esetén.
(3) Ha a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerben meghatározott intézkedések alkalmazása jogkorlátozást tesz szükségessé, arról a lakosságot az elrendeléssel egyidejűleg tájékoztatni kell.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a bevezetett intézkedések foganatosítása során a védelmi és biztonsági szervezetek az e törvényben és a feladataikat meghatározó törvényben meghatározott intézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására jogosultak.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti intézkedések csak a bevezetésre okot adó védelmi és biztonsági érdek érvényesítéséhez szükséges mértékű jogkorlátozással párosulhatnak.
(6) Az EU válságkezelés megosztott hatáskör alapján működő intézményeihez és mechanizmusaihoz tartozó riasztási, értesítési és tájékoztatási feladatokat a védelmi és biztonsági szervezetek az uniós jognak megfelelően hajtják végre.
(7) Az EU válságkezeléshez kapcsolódó, nemzeti hatáskörbe tartozó döntések előkészítésében és meghozatalában, valamint e döntésekből származó feladatok végrehajtásában a nemzeti jog eljárásrendjeit kell alkalmazni.
40. A NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer alkalmazásával összefüggő állami feladatok
78. § (1) A NATO Válságreagálási Rendszerének alkalmazásával összefüggő
a) felkészülési,
b) együttműködési,
c) tájékoztatási, valamint
d) végrehajtási
feladatokat az állami szervek a Kormány rendeletében meghatározottak szerint hajtják végre.
(2) A NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer intézkedéseinek alkalmazása érdekében egyes állami szervek működése, ügyfélfogadása a védelmi és biztonsági érdek érvényesítéséhez szükséges mértékben korlátozható.
(3) A NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer működtetésével kapcsolatos állami feladatok ellátására való felkészülést, valamint azok végrehajtását a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve koordinálja.
(4) A Kormány a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer működtetését támogató infrastruktúrát alakít ki és működtet.
A KÜLÖNLEGES JOGRENDI FELKÉSZÜLÉSRE ÉS MŰKÖDÉSRE IRÁNYADÓ SZABÁLYOK, VALAMINT A BEVEZETHETŐ RENDKÍVÜLI INTÉZKEDÉSEK KÖRE
A KÜLÖNLEGES JOGRENDI FELKÉSZÜLÉS ÉS MŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
41. A különleges jogrendi felkészülés keretei
79. § A Kormány a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének kezdeményezésére, illetve a veszélyhelyzet kihirdetésére irányuló kormányülés megkezdése előtt elrendelheti
a) a védelmi és biztonsági szervezetek,
b) a védelmi és biztonsági igazgatás,
c) a jogszabályban különleges jogrendi feladatok ellátására kijelölt kormányzati igazgatási szervek
fokozott készenlétét, illetve intézkedhet az ehhez szükséges mértékben a rendkívüli munkavégzés azonnali elrendelésére.
42. A különleges jogrendi működés
80. § (1) A Kormány
a) a hadiállapot vagy a szükségállapot kihirdetésének kezdeményezését követően,
b) hadiállapot idején,
c) szükségállapot idején,
d) veszélyhelyzet idején
az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti hatáskörét
a) a személyes szabadsággal és az életkörülményekkel összefüggő,
b) a gazdaság- és ellátásbiztonsággal összefüggő,
c) a közösségeket érintő biztonsági célú korlátozásokkal és a lakosság tájékoztatásával összefüggő,
d) az állami és önkormányzati működéssel összefüggő,
e) a törvényes rend, a közrend és a közbiztonság megóvásával vagy helyreállításával összefüggő,
f) az országvédelemmel és országmozgósítással összefüggő,
g) az a)–f) pontban nem szereplő egyéb, a hadiállapotot, a szükségállapotot, a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzésével, kezelésével, felszámolásával, továbbá káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával közvetlenül összefüggő
szabályozási tárgykörökben gyakorolhatja.
(3) A Kormány az (1) bekezdés szerinti hatáskörét – a hadiállapotot, a szükségállapotot, a veszélyhelyzetet kiváltó eseményhez igazodó szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – a hadiállapotot, a szükségállapotot, a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása céljából gyakorolhatja.
(4) A Kormány az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az (1) bekezdés szerinti hatáskörét – a (3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül – kizárólag olyan intézkedések bevezetésével összefüggésben gyakorolhatja, amelyek az azonnali reagálás érdekében, a kezelendő fenyegetéshez igazodó mértékben szükségesek és arányosak.
(5)53
81. § (1) Különleges jogrendben a 80. § (3) bekezdése szerinti célok érdekében az alapvető jogok korlátozására kizárólag a különleges jogrendet kiváltó eseményhez igazodó feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan kerülhet sor.
(2) Különleges jogrendben az alapvető jogok felfüggesztésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha az alapvető jogok (1) bekezdés szerinti korlátozása a 80. § (3) bekezdése szerinti cél érdekében nem elégséges, és a különleges jogrendet kiváltó esemény megelőzése, kezelése, felszámolása, továbbá káros hatásainak megelőzése, illetve elhárítása más módon nem garantálható.
(3) Az alapvető jogok korlátozásával és felfüggesztésével összefüggő, (1) és (2) bekezdés szerinti követelményektől eltérni nem lehet, azok érvényesülését a Kormány folyamatosan biztosítani köteles. Ha az alapvető jog korlátozásának vagy felfüggesztésének (1) és (2) bekezdés szerinti feltételei nem állnak fenn, a Kormány haladéktalanul köteles gondoskodni az alapvető jog korlátozásának vagy felfüggesztésének megszüntetéséről.
82. § (1) A 80. § (1) bekezdése, illetve a 80. § (4) bekezdése szerinti rendeletet a lineáris műsorszolgáltatók hírműsoraiban, a napilapokban, az internetes hírmegosztó portálokon, valamint hirdetmény útján térítésmentesen, az aláírás napján ki lehet hirdetni.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kihirdetés bármely okból akadályba ütközne, a kihirdetést a rendvédelmi szervek és a Honvédség technikai eszközeinek igénybevételével kell a lehetséges mértékben megvalósítani.
82/A. §54 Az Országgyűlés Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése szerinti döntését kezdeményező javaslat a felhatalmazás alkalmanként legfeljebb 180 napos időtartamú megadására irányulhat.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA
43. Felhatalmazó rendelkezések
83. §55 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
1. a polgári védelmi kötelezettséggel, valamint a gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettséggel összefüggő részletes szabályokat, a gazdasági és anyagi szolgáltatás elrendelése érdekében vezetett nyilvántartásban kezelt ingatlanra, szolgáltatásra, technikai eszközre vonatkozó műszaki adatokat,56
2.57 a védelmi és biztonsági bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét, a mérséklésével, az enyhítésével és a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos szabályokat, a bírság megfizetése módjának és a kapcsolódó eljárásnak a részletes szabályait,58
3. a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése, a gazdaságmozgósítás és az annak keretében bevezethető intézkedések részletes szabályait,59
4. a gazdasági társaság honvédelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére előírható ellátási kötelezettségének részletes szabályait, az ellátási kötelezettség körébe tartozó termékeket és szolgáltatásokat, valamint ezeknek a honvédelmi, és rendvédelmi, nemzetbiztonsági, valamint egyéb állami fegyveres szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét,60
5. a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervét, a védelmi és biztonsági igazgatási feladatokat ellátó szervek és személyek, valamint a nemzeti eseménykezelő központ feladataira és működési rendjére, a védelmi és biztonsági igazgatás szakmai irányítására, felkészítésére, továbbá a védelmi és biztonsági tervezésre és ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat,61
6. a védelmi és biztonsági igazgatási feladatok ellátásával összefüggő minősített adatközlési feltételek kialakítására és fenntartására, a védett kommunikáció kialakítására és működtetésére, valamint az érintett kormányzati igazgatási szervek kijelölésére vonatkozó szabályokat,
7.62
8. a NATO Válságreagálási Rendszerével összefüggő döntéshozatal és feladatellátás részletes szabályait, valamint az ezzel összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer alkalmazásával összefüggő szabályokat,63
9. az összehangolt védelmi tevékenység elrendelését, valamint az e törvényben meghatározott intézkedések bevezetését.
44.64
84. §
45. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés
85. § (1) E törvény
a) 6. § (1) bekezdés a)–d) pontja és 7. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (4), (5) és (6) bekezdése alapján,
b) 4. alcíme az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján,
c) 5. alcíme az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,
d) 79–81. §-a az Alaptörvény 52. cikk (5) bekezdése és 54. cikk (8) bekezdése alapján,
e) 82. §-a az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése alapján,
f) 86. §-a és 87. § (1) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
g)65
h) 92. § (5) bekezdés f) pontja az Alaptörvény 52. cikk (5) bekezdése alapján,
i) 92. § (5) bekezdés g) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján,
j) 92. § (5) bekezdés h) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
(1a)66 E törvény 82/A. §-a az Alaptörvény 52. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 93. § az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
46. Módosító és hatályon kívül helyező rendelkezések
86. §67
87. §68
88. §69
89. §70
90. §71
91. § (1)72
(2)73
(3)74
(4)75
(5)76
(6)77
(7)78
(8)79
92. §80
93. §81
94. §82
1. melléklet a 2021. évi XCIII. törvényhez
1. Országgyűlés Hivatala,
2.83 Sándor-palota,
3. Alkotmánybíróság Hivatala,
4. Országgyűlési Őrség,
5. Magyar Nemzeti Bank,
6. Országos Bírósági Hivatal,
7. Legfőbb Ügyészség,
8. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,
9. Állami Számvevőszék,
10. Országos Atomenergia Hivatal.
2. melléklet a 2021. évi XCIII. törvényhez
1. beosztásának vagy munkakörének megnevezése,
2. eredeti szervezete és beosztása,
3. neve és – hivatásos vagy szerződéses állományú személy esetén – rendfokozata,
4. munkahelyi telefonszáma,
5. mobiltelefonszáma,
6. e-mail-címe,
7. munkahelyi címe,
8. lakóhelye és tartózkodási helye,
9. lakástelefonszáma,
10. egységes digitális rádiótávközlő rendszer végfelhasználójának hívószáma.
3. melléklet a 2021. évi XCIII. törvényhez
1. neve,
2. anyja neve,
3. személyi igazolványának száma,
4. lakcíme,
5. adóazonosító jele,
6. telefon, telefax, valamint elektronikus elérhetősége.
4. melléklet a 2021. évi XCIII. törvényhez
1. Igénybejelentés, igénymódosítás a védelmi és biztonsági feladatok ellátásában részt vevő szervek igényeit képező tevékenységek összehangolt védelmi tevékenység, illetve különleges jogrend időszaki teljesítésére,
2. igénybejelentés, igénymódosítás a nemzetgazdaság ágazati kapcsolatainak tervezéséhez alapvetően fontos termékek, szolgáltatások különleges jogrend időszaki beszerzésére,
3. a lakosság összehangolt védelmi tevékenység, illetve különleges jogrend időszakra vonatkozó igénye a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből,
4. a lakossági ellátás összehangolt védelmi tevékenység, illetve különleges jogrend időszaki fejadag normái,
5. igénybejelentés, igénymódosítás a nemzetgazdaság igényeit szolgáló import termékek összehangolt védelmi tevékenység, illetve különleges jogrendi időszaki történő beszerzésére,
6. összehangolt védelmi tevékenység, illetve különleges jogrend időszaki ágazati, területi igénykielégítési tervjavaslat,
7. az összehangolt védelmi tevékenység, illetve különleges jogrend időszaki igények kielégítési módjai,
8. a lakosság összehangolt védelmi tevékenység, illetve különleges jogrend időszaki igényének kielégíthetősége a kiemelt és a kiegészítő fogyasztási cikkekből,
9. a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítésének és mozgósításának finanszírozásához szükséges költségvetési többletigények, valamint a költségvetési előirányzatok átcsoportosítási tervjavaslata,
10. összesítő a követő tervezés információs rendszere által előállított bázisadatok elemzéséhez, feldolgozásához,
11. jegyzék a gazdaságmozgósítási szerződésekről.
A törvényt az Országgyűlés a 2021. június 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2021. június 25. A törvény a 2022: VII. törvény 103. §-a alapján 2022. november 1-jén lép hatályba.
Az 5. § 11. pontja a 2022: XXII. törvény 232. § (1) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 10. § (2) bekezdés e) pontja a 2022. évi LXIII. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (5) bekezdése a 2024. évi XLI. törvény 46. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 15. § (1) bekezdés a) pontja a 2022: XXII. törvény 232. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.
A 16. § a) pontja a 2022: VII. törvény 111. § (1) bekezdés a) pontja, a 2023. évi XXVII. törvény 22. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 25. § (4) bekezdése a 2022. évi LXIII. törvény 21. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdése a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 43. §-t a 2022. évi LXIII. törvény 28. §-a hatályon kívül helyezte.
Az 52. § c) pontja a 2022. évi LXIII. törvény 22. §-ával megállapított szöveg.
Az 52. § i) pontja a 2022: VII. törvény 111. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (2) bekezdése a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 2. pontja, a 2022: XXIV. törvény 239. §-a szerint módosított szöveg.
Az 53. § (3) bekezdés a) pontja a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (3) bekezdés c) pontja a 2024. évi XLI. törvény 46. § b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (5) bekezdése a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 53. § (7) bekezdése a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (2) bekezdés b) pontja a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (3) bekezdés a) pontja a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (3) bekezdés d) pontja a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (3) bekezdés e) pontja a 2022. évi LXIII. törvény 23. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 54. § (3) bekezdés i) pontja a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 54. § (4) bekezdését a 2022. évi LXIII. törvény 23. § (2) bekezdése iktatta be.
Az 55. § (2) bekezdése a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 55. § (3) bekezdés b) pontja a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 55. § (3) bekezdés c) pontja a 2024. évi XLI. törvény 46. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 56. § (2) bekezdés a) pontja a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 56. § (3) bekezdése a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 56. § (5) bekezdését a 2022. évi LXIII. törvény 24. §-a iktatta be.
Az 57. § a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 4. pontja szerint módosított szöveg.
Az 58. § (3) bekezdése a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
Az 59. § (2) bekezdése a 2022: XXII. törvény 232. § (3) bekezdés 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 62. § (4) bekezdése a 2022: VII. törvény 104. §-ával megállapított szöveg.
A 62/A. §-t a 2022: VII. törvény 105. §-a iktatta be.
A 62/B. §-t a 2022: VII. törvény 105. §-a iktatta be.
A 62/C. §-t a 2022: VII. törvény 105. §-a iktatta be.
A 62/D. §-t a 2022: VII. törvény 105. §-a iktatta be.
A 63. § (1) bekezdése a 2022: VII. törvény 106. § (1) bekezdésével megállapított, a 2024. évi XLI. törvény 46. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 63. § (1a) bekezdését a 2022: VII. törvény 106. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2024. évi XLI. törvény 46. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 63. § (1b) bekezdését a 2022: VII. törvény 106. § (2) bekezdése iktatta be, szövege a 2024. évi XLI. törvény 46. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 63. § (2) bekezdése a 2022: VII. törvény 106. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 63. § (2) bekezdés d) pontja a 2022. évi LXIII. törvény 25. §-ával megállapított szöveg.
A 63. § (2) bekezdés e) pontja a 2024. évi XLI. törvény 46. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 66/A. §-t a 2022: VII. törvény 107. §-a iktatta be.
A 66/B. §-t a 2022: VII. törvény 107. §-a iktatta be.
A 67/A. §-t a 2022: VII. törvény 108. §-a iktatta be.
A 67/B. §-t a 2022: VII. törvény 108. §-a iktatta be.
A VIII. fejezet (70. §) a 2022. évi LXIII. törvény 26. §-ával megállapított szöveg.
A 72. § (1) bekezdése a 2022: VII. törvény 111. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
A 75. § a 2022: VII. törvény 109. §-ával megállapított szöveg.
A 80. § (5) bekezdése a 2022: VII. törvény 111. § (1) bekezdés b) pontja alapján nem lépett hatályba.
A 82/A. §-t a 2022. évi XXXII. törvény 1. §-a iktatta be.
A 83. § a 2022: VII. törvény 110. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 402/2022. (X. 24.) Korm. rendeletet, a 428/2022. (X. 28.) Korm. rendeletet.
A 83. § 2. pontja a 2022. évi LXIII. törvény 27. §-ával megállapított szöveg.
Lásd a 406/2022. (X. 24.) Korm. rendeletet.
Lásd a 79/2023. (III. 13.) Korm. rendeletet.
Lásd a 407/2022. (X. 24.) Korm. rendeletet.
Lásd a 337/2022. (IX. 7.) Korm. rendeletet, a 400/2022. (X. 21.) Korm. rendeletet, a 403/2022. (X. 24.) Korm. rendeletet, a 404/2022. (X. 24.) Korm. rendeletet, a 405/2022. (X. 24.) Korm. rendeletet, a 427/2022. (X. 28.) Korm. rendeletet.
A 83. § 7. pontját a 2022. évi LXIII. törvény 28. §-a hatályon kívül helyezte.
Lásd a 399/2022. (X. 21.) Korm. rendeletet.
A 44. alcím (84. §) a 2022: VII. törvény 111. § (2) bekezdés b) pontja alapján nem lépett hatályba. A törvény a 2022: VII. törvény 103. §-a alapján 2022. november 1-jén lépett hatályba.
A 85. § (1) bekezdés g) pontja a 2021: CXL. törvény 118. § a) pontja alapján nem lép hatályba.
A 85. § (1a) bekezdését a 2022. évi XXXII. törvény 2. §-a iktatta be.
A 86. § a 2010: CXXX. tövény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 87. § a 2010: CXXX. tövény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 88. § a 2010: CXXX. tövény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 89. § a 2010: CXXX. tövény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 90. § a 2010: CXXX. tövény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 91. § (1) bekezdése a 2021: CXL. törvény 118. § b) pontja alapján nem lép hatályba.
A 91. § (2) bekezdése a 2021: CXL. törvény 118. § b) pontja alapján nem lép hatályba.
A 91. § (3) bekezdése a 2021: CXL. törvény 118. § b) pontja alapján nem lép hatályba.
A 91. § (4) bekezdése a 2021: CXL. törvény 118. § b) pontja alapján nem lép hatályba.
A 91. § (5) bekezdése a 2021: CXL. törvény 118. § b) pontja alapján nem lép hatályba.
A 91. § (6) bekezdése a 2021: CXL. törvény 118. § b) pontja alapján nem lép hatályba.
A 91. § (7) bekezdése a 2021: CXL. törvény 118. § b) és c) pontja alapján nem lép hatályba.
A 91. § (8) bekezdése a 2021: CXL. törvény 118. § b) és c) pontja alapján nem lép hatályba.
A 92. § a 2010: CXXX. tövény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 93. § a 2010: CXXX. tövény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 94. § a 2010: CXXX. tövény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet 2. pontja a 2023. évi XXVII. törvény 22. § b) pontjával megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás