2021. évi XCVII. törvény indokolás
2021. évi XCVII. törvény indokolás
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosításáról szóló 2021. évi XCVII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése nemzetiségi listaállításáról szóló döntésének szabályait rögzíti annak érdekében, hogy a demokratikus legitimáció érdekében az országgyűlési képviselők választásán országos listaként állított nemzetiségi lista egyértelműen az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének jogszerű döntésén alapuljon.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat a hatályos szabályozást kiegészítve egyértelműsíti, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésén az adott nemzetiséghez tartozó – a nemzetiségi listán mandátumot szerzett országgyűlési – nemzetiségi képviselő, továbbá a nemzetiségi szószóló állandó meghívottként, tanácskozási joggal részt vehet tekintet nélkül arra, hogy a közgyűlés ülése nyilvános vagy zárt.
A 2. §-hoz
A 117/A. § kimondja, hogy az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése át nem ruházható hatáskörében hoz döntést a nemzetiségi lista állításáról. Emellett a megüresedett listás mandátum betöltéséhez is a listaállításra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A demokratikus legitimáció érdekében így garantálható, hogy az országgyűlési képviselők választásán országos listaként állított nemzetiségi lista egyértelműen az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlésének döntésén alapuljon.
A hatályos szabályok alapján – a törvény 91. § (3) bekezdés a) pontjára figyelemmel – a közgyűlés zárt ülést tarthat a listaállítás kérdésében. A Javaslat rögzíti, hogy a döntésből személyes érintettség miatt a képviselő nem zárható ki. Emellett a Javaslat kitér a döntés tartalmi elemeire.
A jogorvoslat szempontjából garanciális jelentőséggel bír, hogy a döntést legkésőbb a döntést követő naptári napon írásba kell foglalni és az országos nemzetiségi önkormányzat honlapján közzé kell tenni. Megjegyzendő, hogy a hatályos szabályok szerint a döntésről minden esetben – akár nyílt, akár zárt ülés tartása esetén – jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet minden esetben az országos nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalnak szűk határidővel meg kell küldeni.
A Javaslat – a törvény hatályos 101. § (1) bekezdés c) pontjával összhangban – egyértelműsíti, hogy szigorúan a listaállításhoz kapcsolódó, felsorolt adminisztratív feladatok együttes ellátására a közgyűlés képviselettel bízhatja meg a közgyűlés tagját. A megbízás csak a törvényben megjelölt feladatok összességére alkalmazható, és azt a listaállításról szóló határozatba kell foglalni.
A 117/B. § kimondja, hogy a jogerős döntés minél korábbi meghozatala érdekében a döntést a választási jogorvoslatoknál hasonló módon sommás eljárásban lehet felülvizsgálni, amely során a választási iroda felterjesztő funkcióját a törvényességi felügyeletet ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal látja el. A törvényességi felügyeleti jogköröknek az érvényesülése érdekében a kormányhivatal az eljárás során a törvény erejénél fogva érdekelt, így jogszerűtlenség észlelése esetén maga is kezdeményezheti a döntés felülvizsgálatát.
A jegyzőkönyvet a Javaslat alapján az országos nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi és megyei kormányhivatalnak azért szükséges szűk határidővel megküldeni, hogy azt a kormányhivatal a Fővárosi Törvényszékhez fel tudja terjeszteni a jogorvoslati kérelemmel és annak mellékleteivel együtt.
A felülvizsgálati kérelmet kizárólag a törvény rendelkezésének súlyos megsértésére hivatkozással lehet benyújtani, ilyennek tekintendő különösen a listaállítás jogszerűségét érdemben befolyásoló törvénysértés vagy ha a listaállítás során az e törvényben foglalt jogok és kötelezettségek gyakorlása nem felel meg a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének. A Fővárosi Törvényszék – a választási eljárással szemben – a közgyűlés határozatát helybenhagyja vagy megsemmisíti.
A 3. §-hoz
A törvény rövidítésére vonatkozó rendelkezés.
A 4. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
Az 5. §-hoz
Sarkalatossági záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás