2021. évi XCVIII. törvény indokolás
2021. évi XCVIII. törvényhez indokolás
egyes törvényeknek a turizmus-vendéglátás ágazatot érintő stratégiai célú módosításáról szóló 2021. évi XCVIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A 2010 utáni években a hazai turizmus-vendéglátás kimagasló eredményeket tudott felmutatni, azonban a koronavírus-járvány Magyarországon is példátlan csapást mért a szektor szereplőire. A vakcinák ugyanakkor megteremtik a lehetőségét annak, hogy az élet belátható időn belül visszatérhessen a rendes kerékvágásba. Ez azt is jelenti, hogy hamarosan ismét megélénkül a bel- és külföldi turistákért és vendégekért folyó nemzetközi verseny. Ahhoz, hogy a hazai turizmus-vendéglátás lépéselőnyből várhassa az újraindulást, további fejlesztésekre, illetve az ágazati működés korszerűsítésére van szükség. Jelen törvényjavaslat az ezekhez szükséges egyes intézkedések jogszabályi alapját hivatott megteremteni.
A fenti cél elérése érdekében – összhangban a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 című dokumentumban megfogalmazottakkal – elengedhetetlen a kor kihívásainak és igényeinek megfelelő, magas minőségű szálláshelykínálat megteremtése Magyarországon. Ehhez meg kell alkotni egy nemzetközileg is egységes szolgáltatási színvonalat garantáló nemzeti szálláshely-minősítési rendszer keretfeltételeit. A bevezetni kívánt kötelező minősítés hatására alapvetően javul az ágazat átláthatósága, illetve mérhetővé és összehasonlíthatóvá válik a szálláshelyek teljesítménye és minősége.
Mindemellett stratégiai jelentőséggel bír a turizmus-vendéglátás átfogó digitalizációja, valamint az innovatív technológiák bevezetése. A törvényjavaslat célja éppen ezért az, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) rendszerébe történő digitális adatszolgáltatást a szálláshely-szolgáltatókhoz hasonlóan a vendéglátóhely-üzemeltetőkre és az attrakció-üzemeltetőkre is kiterjessze. Erre azért van szükség, hogy egyebek mellett a turisztikai-vendéglátó szektor forgalmáról, vagy a fejlesztések eredményeiről a korábbiaknál teljesebb képet lehessen kapni. Több információ ismeretében ugyanis az eddigieknél is célzottabb és hatékonyabb támogatásokban részesülhetnek az érintettek. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a hazánk iránti belföldi és külföldi érdeklődés tovább fokozódjon.
A törvényjavaslat további célja egyrészt az, hogy az NTAK-rendszer szálláshely-szolgáltatókra vonatkozó előírásait a működés kezdetétől eltelt időszak tapasztalataihoz igazítsa, másrészt az, hogy a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben megteremtse annak a feltételét, hogy a turisztikai fejlesztések hatékony megvalósítása érdekében a turisztikailag kiemelt jelentőségű településeket kormányrendeletben lehessen nevesíteni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A szálláshely-minősítés definíciójának meghatározása: a szálláshelyek számára előírt minőségi követelményeknek való megfelelés vizsgálata és annak alapján a szálláshelyek minőségi fokozatokba sorolása a szálláshely-minősítő szervezet által.
2. §
A minőség garanciájaként kötelező, általános érvényű minősítési rendszer bevezetésére kerül sor. A jövőben szálláshely-szolgáltatás csak szálláshely-minősítést és a kereskedelmi hatóság részére történő szálláshely-üzemeltetési bejelentést követően folytatható. A szálláshely-minősítés Magyarországon az állam hatáskörébe tartozó tevékenység. A szálláshely-minősítést a Kormány által a 239/2009. (X. 20.) Korm. rendeletben kijelölt Magyar Turisztikai Minőségtanúsító Testület Nonprofit Kft. látja el. A szálláshely-minősítés alapjául a szálláshely-szolgáltatás tekintetében az általánosan elfogadott nemzetközi kritériumok szolgálnak, amit a minősítő szervezet a honlapján közzétesz.
3. §
A szálláshely-minősítő szervezet tevékenysége ellen a szálláshely panasszal élhet, amelyet közigazgatási hatósági eljárás keretében a szálláshely-minősítő szervezet vezetője bírál el.
4. §
Igazgatási szolgáltatási díj fizetésének előírása a szálláshely-minősítő szervezet által lefolytatott egyes igazgatási jellegű szolgáltatásokért és közigazgatási hatósági eljárásokért. Szálláshelyenként az első szálláshely-minősítési eljárás ingyenes. Az ezt követő szálláshely-minősítési tevékenységért a kereskedők minősítési díjat kötelesek fizetni. A minősítési díjat a szálláshely-minősítő szervezet részére kell megfizetni.
5. §
Felhatalmazó rendelkezések.
6. §
A törvény hatályát szükséges kiterjeszteni a vendéglátóhely üzemeltetőkre és a vendéglátó üzlet szolgáltatásait igénybe vevő személyekre, valamint a turisztikai attrakciókat üzemeltetőkre és a turisztikai attrakciókat látogató vagy igénybe vevő személyekre is.
7. §
A regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettség a vendéglátó üzletekre valamint turisztikai attrakciókra történő kiterjesztéséhez szükséges az értelmező rendelkezések között meghatározni a turisztikai attrakció és a turisztikai attrakció üzemeltetője, a vendéglátó üzlet üzemeltetője fogalmát, továbbá a turisztikai fejlesztések hatékony megvalósítása érdekében a turisztikailag kiemelt jelentőségű települések fogalmát.
8–9. §
A szálláshely-szolgáltatók mellett a vendéglátóhely üzemeltetők és turisztikai attrakció üzemeltetők is bevonásra kerülnek a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére történő adatszolgáltatásba, ezért a szálláshely-szolgáltatókra vonatkozó szabályok kiterjesztése indokolt ezen két új kötelezettre vonatkozóan is. A módosítást követően a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, a szálláshely-szolgáltatók által átadott adatokon túl, tartalmazza a vendéglátóhely üzemeltetők által működtetett vendéglátó üzlet valamint a turisztikai attrakció üzemeltetők által, az üzemeltetett turisztikai attrakció vonatkozásban átadott adatokat is.
10. §
A regisztrációs kötelezettség a vendéglátóhely üzemeltetőjére és a turisztikai attrakció üzemeltetőjére nézve is kötelező. A regisztráció során a személy azonosítása és képviseleti jogosultságának ellenőrzése a két új kötelezett esetében is esetében is a szabályozott és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokon (SZEÜSZ) keresztül történik.
Az adatkezelésre vonatkozó szabályok rájuk nézve is a törvényben kerülnek rögzítésre.
A regisztráló személyek azonosítása és a képviseleti jogosultságok ellenőrzése során a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ SZEÜSZ-öket használ, amelyek alkalmasak a regisztráló személyek és képviseleti jogosultságuk ellenőrzésére, továbbá a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ működése óta összegyűjtött gyakorlati tapasztalatok alapján a csatlakozás, a csatlakozás során megadott adatok ellenőrzésének technikai feltételeire vonatkozó részletszabályok pontosítása történik meg.
Amennyiben azonban a SZEÜSZ rendszereken vagy az állami adóhatóságon keresztül a szálláshely-szolgáltató, a vendéglátóhely üzemeltetője vagy a turisztikai attrakció üzemeltetője adatai, valamint a nevében eljáró személy képviseleti joga nem ellenőrizhető, úgy a törvényi rendelkezések alapján a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ üzemeltetője jogosult bekérni az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat.
11. §
A szálláshely-szolgáltatók, a vendéglátóhely üzemeltetők, valamint a turisztikai attrakció-szolgáltatók által nyújtott adatokhoz való hozzáférésére vonatkozó szabályok.
12. §
A rendelkezés előírja, hogy a vendéglátóhely üzemeltetője és a turisztikai attrakció üzemeltetője olyan szoftvert köteles használni, amely alkalmas arra, hogy a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére adatokat továbbítson. A törvény szabályozza továbbá azt is, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. a vendéglátóhelyet üzemeltetők és a turisztikai attrakciót üzemeltetők számára adattovábbításra alkalmas szoftvert ingyenesen biztosít.
13. §
A jogosulti kör részére ingyenesen biztosított szálláshelykezelő szoftver kötelező használatának előírása a tárhelyhez kapcsolódó igényt tükrözött, amely időközben módosult, így a kötelező szoftverhasználat a jövőben nem releváns.
14. §
Felhatalmazó rendelkezések.
15. §
Pontosításra kerül a szálláshely-szolgáltatókra vonatkozó regisztrációs kötelezettség időbeli hatálya.
16. §
A rendelkezés a vendéglátóhelyet üzemeltetők és a turisztikai attrakciót üzemeltetők regisztrációs kötelezettségére vonatkozó részletszabályokat állapít meg a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz való csatlakozás érdekében.
17. §
Szövegcserés módosítás az egységes fogalomhasználat, valamint a tárhelyre vonatkozó határidők módosítása miatt.
18. §
Hatályba léptető rendelkezés.
19. §
Bejelentési és jogharmonizációs záradék.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás