• Tartalom
Oldalmenü

2021. évi XCIX. törvény

a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról1

Nem ismert

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus okozta tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

a) veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet,

b) szigorított védekezés: a 2021. március 8. napja és 2021. április 19. napja közötti időszak.

2. Hatály

2. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges – így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg.

II. Fejezet

A VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

3. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

3. § A szigorított védekezés ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás előterjesztésének, valamint a szigorított védekezés ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a szigorított védekezés időtartama nem számít bele.

4. A vagyonnyilatkozatok megtételére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

4. § Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határideje a szigorított védekezés ideje alatt járt le – a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozata kivételével –, a határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

5. Foglalkoztatási jellegű rendelkezések eltérő alkalmazása

5. § (1) A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatására adott bértámogatás tekintetében a szigorított védekezés ideje alatt hatályos szabályok 2021. december 31-ig alkalmazandók.

(2) A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet bértámogatással összefüggő szabályai 2022. december 31-ig alkalmazandók.

(3) A (2) bekezdés szerinti bértámogatás tekintetében a munkaadó a visszafizetési kötelezettség megállapításától számított harmincadik napig fizetési moratórium iránti kérelmet nyújthat be, amely alapján az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal 2022. április 30. napjával állapítja meg a visszakövetelés napját és ettől az időponttól számítva három hónap időtartamra járó részletfizetési kedvezményt biztosít.

(4) Az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról szóló 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet szerinti támogatási szabályok 2021. december 31-ig alkalmazandóak, azzal, hogy a támogatás iránti kérelem e törvény hatálybalépését követően nem nyújtható be.

6. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

6. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

7. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő igazságügyi alkalmazotti álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt elrendelhető, a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(5) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(6) Ha az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény az eljárásra véghatáridőt határoz meg és a veszélyhelyzet miatt az eljárás soron következő eljárási cselekménye nem volt megtehető, az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

7. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

8. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

9. § (1) Ha az ítélőtábla, a törvényszék és járásbíróság elnöke, valamint a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróság elnökhelyettese, továbbá a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes (a továbbiakban e bekezdésben együtt: bírósági vezető) határozott idejű bírósági vezetői kinevezése a veszélyhelyzet idején járt le, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.

(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Ha a bírói testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.

(4) Ha a vezetői vizsgálat a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(5) Ha a vezetői vizsgálat során a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(6) A bírósági vezetők a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 122. § c) pontja, 124. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 125. § (1) bekezdés b) pontja szerinti 2020. évi beszámolási kötelezettsége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig teljesíthető.

8. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

10. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

11. § (1) Ha a bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(5) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(6) Ha a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény az eljárásra véghatáridőt határoz meg és a veszélyhelyzet miatt az eljárás soron következő eljárási cselekménye nem volt megtehető, az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(7) Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.

9. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

12. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

13. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok elbírálásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben szabályozott eljárások tekintetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Ha a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. A folyamatban lévő fegyelmi eljárás határideje a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(4) Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(5) Ha a határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat.

(6) Ha a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 27. § (1) bekezdése szerinti kirendelés a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idejű kirendelés meghosszabbodik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.

(7) A veszélyhelyzet idején elvégzendő minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni.

(8) Ha az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.

10. A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok

14. § A polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és a nem jogi személy szervezetekre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogi személy) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit, illetve a jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15. § (1) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, e döntést legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket. A jogi személy ügyvezetése a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben meghozott korábbi döntéséért a Ptk. 3:24. §-a szerint felel a jogi személlyel szemben.

(2) A legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni továbbá a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig megszűnt megbízatása miatti intézkedést, ha a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott.

(3) A legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni korlátolt felelősségű társaság esetén a Ptk. 3:189. §-ában, illetve a törzstőke kötelező leszállítása esetén a Ptk. 3:202. § (1) bekezdésében és a Ptk. 3:205. § (2) bekezdésében megjelölt határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig nem kerülhetett sor.

(4) A legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni zártkörűen működő részvénytársaság esetén a Ptk. 3:270. §-ában, illetve kötelező alaptőke leszállítás esetén a Ptk. 3:311. §-ában és a Ptk. 3:314. § (2) bekezdésében megjelölt határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig nem kerülhetett sor.

16. § (1) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, auditbizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1. napján vagy azt megelőzően szűnt meg – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét –, a megbízatás a jogi személynek a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával hozott határozata hiányában a 15. § szerinti döntéshozó szervi ülés határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb 2021. október 15-ig fennmarad.

(2) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása 2021. június 1. napja után, azonban a 15. § szerinti döntéshozó szervi ülés – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén, ha a 18. § alapján közgyűlés összehívására kerül sor, a közgyűlés – napja előtt szűnik meg, – a Ptk. 3:17. § (6) bekezdésére tekintet nélkül – a megszűnt megbízatás miatt szükséges határozathozatalt az ülés napirendjére kell tűzni és a döntéshozó szerv ülésén arról döntés hozható azzal, hogy e személy megbízatása – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét, – a döntéshozó szerv határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb 2021. október 15-ig fennmarad.

(3) Ha a jogi személy vezető tisztségviselőjének, vagy felügyelőbizottsága, audit bizottsága, valamint jogszabály vagy a létesítő okirat rendelkezése alapján létrehozott más testületi szerve tagjának, valamint az állandó könyvvizsgálójának megbízatása 2021. június 1. napját követően, de legkésőbb augusztus 1. napján szűnik meg és a 15. § – nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a 18. § – alapján döntéshozó szervi ülést nem kell összehívni, a jogi személy köteles a megszűnt megbízatás miatt szükséges döntés meghozatala érdekében a legkésőbb 2021. október 15. napjára a döntéshozó szervének ülését összehívni azzal, hogy e személy megbízatása – kivéve a Ptk. 3:25. § (1) bekezdés c), e), f) vagy g) pontja szerinti megszűnési okot, és a felügyeleti jogkörében eljáró hatóság vagy bíróság határozatával történő megszűnés esetét – a döntéshozó szerv határozatában foglalt időpontig, de legfeljebb 2021. október 15. napjáig fennmarad.

17. § A jogi személy döntéshozó szerve vagy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával hozott határozata bírósági felülvizsgálata során az érintett határozat bírósági hatályon kívül helyezésére annak létesítő okiratba ütközése miatt nem kerülhet sor, ha a határozat kizárólag a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazása miatt ütközik a létesítő okiratba.

18. § (1) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén a 15. § (1) bekezdésének a döntéshozó szerv kötelező összehívására vonatkozó rendelkezése nem alkalmazható.

(2) Ha a közgyűlés a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését döntések meghozatalára felhatalmazta – ideértve a saját részvény megszerzésére vonatkozó döntést is – és a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1. előtt járt le, a felhatalmazás időtartama a 2021. június 1. napját követő soron következő közgyűlés időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával döntést hozott.

(3) Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén, ha a részvényesek a (6) bekezdés szerinti feltételek szerint kérték a közgyűlés összehívását a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetése által elfogadott alapszabály módosítása utólagos jóváhagyása céljából, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával elhatározott alapszabálymódosítás a (6) bekezdés szerint összehívott közgyűlés napját követő napon hatályát veszti, ha azt a közgyűlés utólagosan nem hagyja jóvá.

(4) A részvényeseket az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1. napjáig meghozott, a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról szóló döntés utólagos jóváhagyása céljából a közgyűlés összehívásának kezdeményezési joga a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával, vagy ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér, és az ügyvezetésnek a beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról döntő határozatára a 19. §-t kell alkalmazni, a határozat nyilvánosságra hozatalától számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a (6) bekezdés szerinti feltételekkel illeti meg.

(5) Ha a részvényesek a társaságnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolójával összefüggésben a (4) bekezdés szerint nem kezdeményezték a közgyűlés összehívását, az osztalék kifizetésre kerülhet, és az ügyvezetésnek a beszámoló elfogadásáról, és az osztalékról szóló döntése, valamint az osztalék kifizetése a következő közgyűlés napirendjén nem szerepelhet. Ha a közgyűlés összehívását a részvényesek a társaságnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolójával összefüggésben kezdeményezték, az osztalék kifizetésére csak azt követően kerülhet sor, ha a beszámolót és az osztalék kifizetését a közgyűlés utólagosan jóváhagyta. A közgyűlés összehívásának kezdeményezése esetén a közgyűlési meghívót 2021. június 1. napját követő 45 napon belül, ha a részvényesi kérelem kézhezvételére 2021. június 1. napját követően kerül sor, a részvényesi kérelem kézhezvételétől számított 45 napon belül kell közzétenni.

(6) A 2021. június 1. napját követő 30 napos jogvesztő határidőn belül a szavazatok legalább 1%-ával rendelkező részvényesek kérhetik a közgyűlés összehívását az ügyvezetés által a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1. napjáig meghozott – az (5) bekezdésben nem szereplő – közgyűlési határozatok utólagos jóváhagyása céljából. A közgyűlés összehívásának joga azokat a részvényeseket illeti meg, akik az eredetileg közzétett meghívóban vagy a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával közzétett felhívásban megjelölt közgyűléssel összefüggésben kért és lefolytatott tulajdonosi megfeleltetés alapján a nyilvánosan működő részvénytársaság részvénykönyvében szerepelnek. A felhívás alapján lefolytatott tulajdonosi megfeleltetésre és részvénykönyvi bejegyzésre a közgyűlést megelőző részvénykönyvi bejegyzésre vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. A közgyűlési meghívót – a részvényesi kérelem jogvesztő határidőn belüli kézhezvételétől számított – 45 napon belül kell közzétenni.

(7) Ha az (5) bekezdésben meghatározott, a meghívó közzétételére vonatkozó határidőig szabályos részvényesi kérelem érkezik a (6) bekezdés szerinti közgyűlés összehívására is, az (5) bekezdéstől eltérően a közgyűlési meghívó közzétételére a (6) bekezdésben meghatározott határidőig kell, hogy sor kerüljön úgy, hogy a meghívóban az (5) és (6) bekezdéssel érintett napirendek is feltüntetésre kerüljenek.

(8) Ha 2021. június 1. napja és – ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér, – az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap első napja közötti időtartam kevesebb, mint 180 nap, a közgyűlés összehívása az (5), illetve a (6) bekezdés szerinti módon nem szükséges, azonban a soron következő közgyűlésen a társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyását napirendre kell tűzni, ha a (4) és a (6) bekezdés szerinti módon a részvényesek kezdeményezték a közgyűlés összehívását.

19. § (1) Ha a jogi személy ügyvezetése e törvény hatálybalépése napját megelőzően a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával a döntéshozó szervének ülését már összehívta vagy a döntéshozó szerv ülés tartása nélküli döntéshozatalát már kezdeményezte, a döntéshozó szerv ülését vagy határozathozatalát a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését megelőző napon hatályos, a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni. Az e bekezdés szerint meghozott határozatot ezen alcím alkalmazásában úgy kell tekinteni, mintha azt a veszélyhelyzet ideje alatt hozták volna meg.

(2) Az (1) bekezdés szerint meghozott határozat tekintetében a 18. §-ban szereplő jogvesztő határidőket a határozat nyilvánosságra hozatalának napjától kell számítani.

20. § (1) Közhasznú az a veszélyhelyzet ideje alatt létrehozott alapítvány – ideértve azt is, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a veszélyhelyzet ideje alatt nyújtják be a bírósághoz –, amelynek kizárólagos alapcél szerinti tevékenysége olyan természetes személyek segítése, számukra elsődlegesen anyagi, mentális, illetve szociális támogató szolgáltatások biztosítása, akiknek hozzátartozója a COVID-19 világjárvány okozta megbetegedés miatt hunyt el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapítványra az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott, a közhasznú szervezetté minősítéshez szükséges feltételek nem alkalmazandók, a közhasznú jogállás az alapítványt az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésével e törvény alapján illeti meg.

(3) A nyilvántartó bíróság a közhasznú minőséget az alapítvány nyilvántartásba vételekor hivatalból jegyzi be a nyilvántartásba.

(4) Ha az (1) bekezdésnek megfelelő alapítvány e törvény hatálybalépése napján már a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába bejegyzésre került, az alapítvány közhasznú minőségét a nyilvántartó bíróság e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül benyújtott kérelemre jegyzi be a nyilvántartásba.

11. A társasházakra vonatkozó átmeneti szabályok

21. § A társasházak – a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérően – az ebben az alcímben foglaltak szerint működhetnek.

22. § Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés, vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, és ezekben az ügyekben a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés, akkor e tárgykörökben 2021. október 15. napjáig kell a közgyűlésnek döntenie.

23. § (1) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. július 1. napján vagy azt megelőzően járt le, a közös képviselő (intézőbizottság) az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig, de legkésőbb 2021. október 15. napjáig köteles a feladatait – változatlan díjazás mellett – ellátni.

(2) Ha a közös képviselő (intézőbizottság) megbízatása a veszélyhelyzet ideje alatt az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli okból szűnt meg, vagy a közös képviselő (intézőbizottság) a veszélyhelyzet folytán nem volt képes ellátni a feladatait, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat a számvizsgáló bizottság látja el. Számvizsgáló bizottság hiányában, vagy ha a veszélyhelyzet folytán a számvizsgáló bizottság sem volt képes eljárni, az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig a feladatokat bármely tulajdonostárs elláthatja.

(3) A veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig irányadó szabályok szerint csökkent létszámmal eljáró intézőbizottság az új közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáig látja el a feladatait.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetben az új közös képviselőt (intézőbizottságot) 2021. október 15-ig kell megválasztani, feltéve, hogy erről a veszélyhelyzet ideje alatt irányadó szabályok alkalmazásával nem született döntés.

12. A köztestületekre vonatkozó eltérő rendelkezések

24. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában köztestületnek minősül az a jogi személy is, amelynek működésére a köztestületekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(3) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

25. § Az ülésezésre és a döntéshozatalra a köztestület országos elnöke által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig lehet alkalmazni.

26. § (1) A köztestület testületi szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra, ha titkos szavazásra kerülhet sor, az ilyen szavazás lebonyolításának módjára az országos elnök által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazható akkor is, ha a köztestület testületi szervének ülésén egyes tagok személyesen megjelennek.

27. § (1) A köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselőjének a veszélyhelyzet idejére meghosszabbított megbízatása meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.

(2) Ha a köztestületi szerv hatáskörébe tartozó ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatását a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint elhalasztották, az eljárási cselekmény elhalasztásáról szóló döntés meghozatalától a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak a köztestületi szerv hatáskörébe tartozó ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. Az elhalasztott eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

28. § A köztestületnek a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv által elfogadott költségvetését és beszámolóját a köztestület legfőbb szervének a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.

13. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

29. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

30. § (1) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a közjegyzői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte a közjegyzői vagy közjegyzőhelyettesi tevékenységet, az esküt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell letennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni. Ha az eskütételre kötelezett az eskütételben akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott határidőbe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

31. § A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) országos elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt a MOKK honlapján közzétett határozatában az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és a kamarai névjegyzékbe vagy nyilvántartásba vett személyekre háruló terhek csökkentése érdekében hozott e személyekre kötelező eltérő döntését a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli választmányi, illetve országos elnökségi ülés napirendjére kell tűzni a testület tájékoztatása érdekében. A MOKK elnökének döntései a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.

32. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 18. §-ában foglaltaktól eltérően a megüresedő közjegyzői állásra a pályázatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell meghirdetni.

33. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvénynek a közjegyzői működés formájára vonatkozó rendelkezéseit akként kell alkalmazni, hogy a tevékenységét egyénileg folytató közjegyző 2022. december 31-éig a tevékenységét a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 2021. december 31-én hatályos rendelkezései szerint tovább folytathatja egyénileg.

14. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

34. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

35. § (1) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapban a közvetítői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a közvetítő részére.

(2) A veszélyhelyzet ideje a továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőbe nem számít bele.

15. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

36. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

37. § (1) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a szakértői eskü tételére kötelezett az esküokmány elektronikus aláírásával megkezdte a szakértői vagy szakértői testületi tagi tevékenységet, az esküt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell letennie, és erről aláírt esküokmányt kell készíteni. Ha az eskütételre kötelezett az eskütételben akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

(2) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő hat hónapban az igazságügyi szakértői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg az igazságügyi szakértő részére.

38. § A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) elnöksége által a veszélyhelyzet ideje alatt a MISZK honlapján közzétett határozatban az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az igazságügyi szakértőkre háruló terhek csökkentése érdekében a MISZK tagjaira vagy a kamarai nyilvántartásba vett személyekre megállapított kötelező eltérő rendelkezések a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.

39. § (1) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belüli időpontra kiírt, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott jogi ismeretek oktatását és a jogi vizsgát, valamint a rendszeres jogi oktatást a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint is le lehet bonyolítani.

(2) Az igazságügyi szakértők részére előírt, a rendszeres jogi oktatáson való részvételre vonatkozóan megállapított kétéves határidőbe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

(3) A (2) bekezdést alkalmazni kell a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet idejére is.

16. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

40. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

41. § (1) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvédi eskü-, illetve fogadalomtételre kötelezett az eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okirat elektronikus aláírásával megkezdte az ügyvédi tevékenységet, az esküt, illetve a fogadalmat a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell letennie, és erről aláírt eskü-, illetve fogadalomtételről szóló okiratot kell készíteni. Ha az eskü-, illetve fogadalomtételre kötelezett annak letételében akadályozva van, a határidőt az akadály megszűnésétől kell számítani.

(2) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő hat hónapban az arcképes igazolvány postai úton, hivatalos iratként is megküldhető az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult részére.

42. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) elnöksége által a veszélyhelyzet ideje alatt határozatban, a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező szabályzatoktól – a kiemelt szabályzatok és az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről szóló szabályzat kivételével – a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentése érdekében megállapított eltérő rendelkezések a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.

(2) A MÜK elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint hozott intézkedésekről az elnökséget vagy a küldöttgyűlést legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen tájékoztatni kell.

17. A polgári peres eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

43. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

44. § Ha a bíróság a szigorított védekezés ideje alatt a perfelvétel lefolytatását a felek nyilatkozattételre történő felhívásával már megkezdte, perfelvételi tárgyalást tart vagy a jogvita kereteit meghatározó nyilatkozatok beérkezését követően a perfelvételt perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le. A perfelvételi tárgyalás mellőzése esetén a bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvételi tárgyalás mellőzése esetén a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.

18. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

45. § (1) Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

(2) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt – az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt – legkorábban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

(3) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

19. Az elektronikus úton megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről

46. § (1) 2022. december 31-ig a felek által a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer (a továbbiakban együtt: elektronikus rendszer) útján megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződés, továbbá a hitelintézet által a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdésének l) pontja alapján nyújtható szolgáltatásra irányuló szerződés és ezen szerződésekhez – ideértve a biztosítéki szerződéseket is – kapcsolódó jognyilatkozat (a továbbiakban együtt: jognyilatkozat) teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.

(2) Bírósági vagy hatósági eljárás esetén elektronikus rendszer útján megtett jognyilatkozatot a pénzügyi intézmény köteles a bíróság és a peres felek rendelkezésére bocsátani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a pénzügyi intézménnyel szerződő fél (a továbbiakban: fél) az elektronikus rendszer útján megtett jognyilatkozatra vonatkozóan tett tényállítása valóságát vélelmezni kell.

(4) Az elektronikus rendszer igénybevétele kiterjed a jognyilatkozat módosítására, megerősítésére, visszavonására, megtámadására, valamint az elektronikus rendszer útján megtett jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítására és megszüntetésére is.

47. § (1) A jognyilatkozat megtételéhez az elektronikus rendszer akkor vehető igénybe, ha ahhoz a fél az elektronikus rendszer igénybevételének megkezdésekor kifejezetten hozzájárult és a fél ügyfél-átvilágítására szabályszerűen sor került.

(2) Az elektronikus rendszer igénybevétele esetén a pénzügyi intézmény köteles a teljes kommunikációt és a továbbított adattartalmat rögzíteni és a fél kérésére a rendelkezésére bocsátani.

(3) Ha a szerződő fél fogyasztó, a pénzügyi intézmény köteles az elektronikus rendszer igénybevételével megkötött szerződés egy példányát a fél rendelkezésére bocsátani.

20. A vállalkozások reorganizációja

48. § (1) Ezen alcím szerinti reorganizációt folytathat le a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: vállalkozás), a (2) bekezdés szerinti kivétellel.

(2) Nem folytathat le reorganizációt a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt

a) biztosító, viszontbiztosító,

b) pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság,

c) befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma,

d) központi szerződő fél,

e) központi értéktár,

f) pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,

g) tőzsdei tevékenységet végző szervezet,

h) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, valamint

i) az a)–h) pontban nem említett olyan szervezet, amelyet a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, vagy a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által alkalmazható intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására jogosult más hatóság szanálási eljárás alá vonhat.

(3) A reorganizáció gazdasági szempontok szerint lefolytatott eljárás, amelynek célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésének biztosítása.

49. § Ezen alcím alkalmazásában fenyegető fizetésképtelenség az olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

50. § (1) Reorganizációt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás kezdeményezhet, kivéve, ha

a) végelszámolás alatt áll,

b) a jogerős bírósági határozatot közzétették

ba) a Cstv. szerinti csődeljárás, felszámolási eljárás,

bb) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti kényszertörlési eljárás vagy

bc) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti kényszer-végelszámolás, egyszerűsített törlési eljárás

megindítása tárgyában,

c) a reorganizációs eljárás elhatározását megelőző egy évben reorganizációs eljárás alatt állt,

d) szerkezetátalakítás alatt áll vagy a szerkezetátalakítás egy éven belül meghiúsult, a szerkezetátalakítási eljárásban kérelmet visszautasító vagy a szerkezetátalakítási eljárást megszüntető határozatot hoztak és ennek jogerőssé válásától egy év még nem telt el,

e) a reorganizáció elhatározásának időpontjában vele szemben végrehajtás van folyamatban,

f) a vagyonára vagy annak egy részére büntetőeljárásban zár alá vételt vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása érdekében lefoglalást rendeltek el, vagy a vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása van folyamatban,

g) a vállalkozásnak a reorganizáció kezdő napját megelőzően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre, vagy

h) olyan hitelezői követelés bevonásával kezdeményezi a reorganizációs eljárás lefolytatását, amely követelés megfizetésére a Cstv. szerint csődegyezséget vagy felszámolási egyezséget kötött, és az egyezségben vállalt kötelezettségét még nem hajtotta végre.

(2) A vállalkozás azon szerződéses partnere, akivel a vállalkozásnak olyan tartós polgári jogi jogviszonya áll fenn, amely alapján a szerződéses partner a vállalkozás működéséhez folyamatos termékértékesítést végez vagy szolgáltatást nyújt – ide nem értve a reorganizáció elhatározását megelőzően kötött szerződés alapján nyitott hitelkeret alapján további kölcsönök folyósítását – nem függesztheti fel a még nem teljesített szerződése teljesítését, a szerződést nem mondhatja fel, és semmilyen módon nem módosíthatja egyoldalúan a vállalkozás számára kedvezőtlenebb feltételekkel, kizárólag azzal az indokkal, hogy

a) a vállalkozás reorganizációt határozott el,

b) a bíróság elrendelte a vállalkozás reorganizációját, vagy

c) reorganizációs eljárásban a bíróság moratóriumot rendelt el.

(3) A szerződéses partner (2) bekezdésbe ütköző jognyilatkozata semmis.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a vállalkozás vezető tisztségviselője a szerződéses partnernek írásban nyilatkozzon arról, hogy a vállalkozás előreláthatóan képes a (2) bekezdésben meghatározott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás – reorganizációs eljárás időtartama alatt esedékessé vált – ellenértékének megfizetésére. A vezető tisztségviselő a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilatkozatot az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal tette-e meg.

(5) A (2) bekezdés nem érinti a vállalkozás partnerének a szerződésből eredő jogainak gyakorlását, ha a vállalkozás – az ezen alcím szerinti moratórium joghatásait leszámítva – egyéb szerződéses kötelezettségének nem tesz eleget.

(6) A szerződéses partner szabadul a (2) bekezdése szerinti korlátozások alól, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője a (4) bekezdés szerinti jognyilatkozatát visszavonja, vagy ha a vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségével a reorganizációs eljárás időtartama alatt 30 napot meghaladó késedelembe esik.

51. § (1) A reorganizációs eljárás polgári nemperes eljárás, a bírósági ügyvitel során a gazdasági ügyszakon belül új ügycsoportként kell a lajstromba bejegyezni.

(2) A reorganizációs eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(3) A reorganizációs eljárásra az ezen alcímben nem szabályozott kérdésekben a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A reorganizációs eljárásban a bíróság előtt a jogi képviselet kötelező.

(5) A reorganizációs eljárásban nincs helye félbeszakadásnak, szünetelésnek, felfüggesztésnek, beavatkozásnak és a Pp. szerinti költségkedvezmény engedélyezésének.

52. § (1) A reorganizációs eljárásban reorganizációs szakértő közreműködése kötelező.

(2) Reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság járhat el.

(3) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ezen alcím szerinti egyes feladatai ellátásába közreműködőként a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett felszámoló szervezetet is bevonhat, ha az az adott feladat ellátásához sajátos iparági tapasztalatok vagy szakismeretek miatt indokolt, vagy ha a reorganizációs feladatok rendkívüli kapacitásbővítés nélkül nem láthatók el. A közreműködő felszámoló szervezetre és az általa erre a feladatra kijelölt személyekre alkalmazni kell a Cstv.-ben a felszámoló szervezetre és a felszámolóbiztosra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat. A közreműködő felszámoló szervezet megbízásáról és a közreműködő felszámoló szervezet által erre a feladatra kijelölt személyekről a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bejelentést tesz a bírósághoz, és tájékoztatja erről a vállalkozás vezető tisztségviselőjét is.

(4) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Cstv. 27/A. § (3) bekezdése alkalmazásával kijelöli a vállalkozás reorganizációjában közreműködő, a nevében eljáró természetes személy reorganizációs szakértőt.

(5) A természetes személy reorganizációs szakértőre alkalmazni kell a Cstv. felszámolóbiztosra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat, a Cstv. 66. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel.

(6) A bíróság kötelezheti a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, hogy az eljárásra másik természetes személy reorganizációs szakértőt jelöljön ki, ha megállapítja, hogy a természetes személy reorganizációs szakértő a jogszabályi kötelezettségeinek nem tesz eleget, jogszabálysértő intézkedéseket tesz, a feladatainak végrehajtását elmulasztja, vagy azzal indokolatlanul késlekedik, vagy ha a személyével összefüggésben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok keletkezik, és a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felhívás ellenére sem intézkedik a jogsértő állapot megszüntetése iránt. A bíróság intézkedését a vállalkozás vezető tisztségviselője vagy a reorganizációba bevont hitelező is kérelmezheti, amely esetben a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 5 nap. A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 8 napon belül kell elbírálni.

(7) A (6) bekezdés szerinti jogerős végzés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság az új reorganizációs szakértőt köteles kijelölni, és a bíróság részére személyét bejelenteni, a vállalkozás vezető tisztségviselőjét pedig tájékoztatni.

(8) A reorganizációs szakértő tevékenysége során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a reorganizációs eljárás alatt álló vállalkozás, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.

(9) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Ptk. 6:148. §-a szerint felelős a (3) bekezdés alapján közreműködőként igénybe vett felszámoló szervezet tevékenységéért.

53. § (1) Kizárólag a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat a vállalkozás reorganizációjáról, a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről.

(2) A vállalkozás döntéshozó szervének ülésére – ha a vállalkozás rendelkezik ilyen szervekkel – a felügyelőbizottság tagjait és a vállalkozás könyvvizsgálóját kötelező meghívni.

(3) A vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a napirendi pont vonatkozásában előterjesztést készíteni, amely tartalmazza

a) a reorganizáció szükségességének okait,

b) a vállalkozás gazdasági helyzetének ismertetését, beleértve a vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségét alátámasztó körülményeket is,

c) a 3 hónapnál nem régebbi, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámolót vagy közbenső mérleget, – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén az eszközökről, a követelésekről és a kötelezettségekről készített tételes kimutatást –,

d) a cash-flow kimutatást, likviditás- és cash-flow-kockázatot bemutató jelentést,

e) a c) pontban felsoroltak alapján vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására tervezett intézkedések bemutatását valamint a továbbműködési prognózist (a továbbiakban együtt: előzetes reorganizációs terv),

f) a reorganizációba bevonni kívánt hitelezők megjelölését azzal, hogy kötelezően ilyennek kell feltüntetni

fa) azt is, akivel szemben a vállalkozásnak lejárt tartozása van,

fb) azt a hitelnyújtó pénzügyi intézményt, akivel a vállalkozás a hitel törlesztésének halasztásában, a hitel fizetési feltételeinek megváltoztatásában állapodott meg, ilyen megállapodást kezdeményezett, vagy ha a vállalkozás igénybe vette a jogszabályon alapuló hiteltörlesztési moratóriumot,

g) a vállalkozással szemben fennálló követelések és kötelezettségek részletes bemutatását, és azt, hogy ezen követelések miatt a hitelező az igényét jogi úton érvényesítette-e,

h) a reorganizáció javasolt kezdő napját – amely nem lehet korábbi, mint a határozathozatal napja és nem lehet későbbi, mint az azt követő 8. nap – , valamint

i) a nyilatkozatot arról, hogy a reorganizációs eljárás megindításának ezen alcím alapján nincs jogi akadálya.

(4) A (3) bekezdés szerinti előterjesztés alapján a vállalkozás döntéshozó szerve határoz a válságkezelési stratégia elfogadásáról és a fizetőképesség helyreállításáról vagy a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről. A vállalkozás döntéshozó szerve a határozatában megállapítja a reorganizáció kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte, és nem lehet későbbi, mint a határozat keltét követő 8. nap. A reorganizáció és a reorganizációs eljárás kezdeményezése a létesítő okirat módosítását nem igényli.

(5) A vállalkozás döntéshozó szerve határoz az előzetes reorganizációs tervben szereplő hitelezői követelések elismeréséről is.

(6) A reorganizációba nem vonhatók be

a) a vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók munkabér- és bérjellegű követelései,

b) a munkaerő-kölcsönzési szerződés bérbeadója, illetve az iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet a munkavállalók, szövetkezeti tagok bérének, bérjellegű juttatásai tekintetében, amelyeket a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet fizet ki munkadíjként,

c) az állami adó- és vámhatóság az a) és b) pontban meghatározott kifizetésekre tekintettel keletkező közterhekre tekintettel, valamint

d) a vállalkozással szemben kártérítésre jogosultak vállalkozással szemben fennálló követelései.

54. § A vállalkozás az 53. § szerinti határozata meghozatalának napjától számított 8 napon belül a bíróságnál kérelmet nyújt be a reorganizációs eljárás elrendelése iránt.

55. § (1) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelemben feltünteti a reorganizáció megindításáról döntő határozat keltét, a reorganizáció kezdő időpontját, és csatolja a vállalkozás döntéshozó szervének a reorganizáció megindításáról szóló határozatát, a vezető tisztségviselő 53. § (3) bekezdése szerinti előterjesztését és annak igazolását, hogy az eljárási illetéket megfizette. A kérelemhez csatolni kell a vállalkozás vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát, amely szerint büntető- és polgári jogi felelőssége ismeretében nyilatkozik, hogy az 53. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokban tett tényállítások, nyilatkozatok, adatok a valóságnak megfelelően és teljeskörűen tartalmazzák a vállalkozás helyzetének bemutatását.

(2) Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője az (1) bekezdésben meghatározott okiratokat, vagy az eljárási illeték megfizetésének igazolását, valamint az előzetes reorganizációs tervet nem csatolja kérelméhez, akkor a bíróság felhívására köteles azt 8 napon belül csatolni. Ha ezt a bíróság felhívása ellenére elmulasztja, a kérelem visszautasításának van helye. A visszautasító végzés elleni fellebbezés határideje a közléstől számított 5 nap.

(3) A bíróság a kérelmet a Pp.-ben meghatározott okokon túl a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül visszautasítja akkor is, ha

a) az 50. § (1) bekezdésében felsorolt okok miatt reorganizációs eljárásnak nincs helye, vagy

b) a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelem bírósághoz érkezésének napján már fennálló ok miatt a vállalkozás felszámolását a Cstv. szerint a bíróságnak hivatalból el kell rendelnie.

(4) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a reorganizációs eljárás elrendeléséről a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül végzést hoz. A bíróság ügyintézési határidejébe nem számít be a hiánypótlásra történő felhívástól a hiánypótlás teljesítésére adott határidő.

(5) A végzésnek tartalmaznia kell:

a) a vállalkozás székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát,

b) a reorganizáció kezdő időpontját,

c) a vállalkozás felhívását arra, hogy a reorganizációs szakértő előzetes szakértői vizsgálatának díját a bíróság által meghatározott határidőn belül fizesse meg a bíróság gazdasági hivatalában vezetett bírósági letéti számlára,

d) a vállalkozás felhívását arra, hogy a vállalkozás a végzés kézhezvételét követően tájékoztassa a reorganizációs eljárásba bevont hitelezőit az eljárás megindulásáról,

e) a reorganizációs szakértő kirendelését és a reorganizációs szakértő felhívását arra vonatkozóan, hogy haladéktalanul jelölje ki a vállalkozás reorganizációjában közreműködő természetes személy reorganizációs szakértőt, és személyét jelentse be a vállalkozásnak és a bíróságnak, valamint

f) a reorganizációs szakértő felhívását arra, hogy a végzés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül végezze el az 56. § szerinti előzetes szakértői vizsgálatot.

(6) A végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 5 nap. A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 8 napon belül kell elbírálni.

(7) A reorganizációs eljárás elrendeléséről szóló jogerős végzést a Cégközlönyben nem kell közzétenni. A reorganizációval kapcsolatos adatok nem nyilvánosak. A reorganizációs eljárás iratainak megtekintését, az iratokba történő betekintést és az iratokhoz való hozzáférést a bíróság csak a vállalkozás tagjainak, vezető tisztségviselőjének, jogi képviselőjének, a reorganizációs szakértőnek és a reorganizációba bevont hitelezőnek teszi lehetővé, és az ügy adatairól is csak a részükre adható felvilágosítás.

56. § (1) A reorganizációs szakértő a bíróság reorganizációs eljárást elrendelő jogerős végzésének kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül elvégzi és a bíróságnak haladéktalanul benyújtja a vállalkozás vezető tisztségviselője 53. § (3) bekezdése szerinti előterjesztésének előzetes szakértői vizsgálatát.

(2) A reorganizációs szakértő a vizsgálat során a vállalkozás vezető tisztségviselőjétől, felügyelőbizottságától és könyvvizsgálójától felvilágosítást kérhet, a vállalkozás számviteli nyilvántartásaiba és irataiba betekinthet.

(3) A reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében állást foglal arról, hogy a vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségben van-e és alkalmas-e a reorganizációs eljárás eredményes lefolytatására.

(4) Az előzetes szakértői véleménynek tartalmaznia kell azt, hogy a reorganizációt kizáró körülmények fennállnak-e, a vállalkozás fenyegető fizetésképtelensége milyen adatok, körülmények alapján állapítható meg, az előzetes reorganizációs terv megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, és az – az észszerű kilátások mellett – alkalmas-e a vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására. A reorganizációs szakértőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az előzetes reorganizációs terv nem vonja el nyilvánvaló módon sem a reorganizációba bevont, sem a reorganizációba be nem vont hitelezők követelésének kielégítési alapját. Ha a vállalkozásnak lejárt tartozása van, a reorganizációs szakértőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az előzetes reorganizációs terv ennek az adósságnak a rendezésére is tartalmaz intézkedéseket, a hitelezői érdekek figyelembevételével.

57. § (1) Ha a reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében a vállalkozást alkalmasnak tartja az eredményes reorganizációs eljárásra, a szakértői vélemény bírósághoz történő érkezését követő napon a bíróság 90 napra moratóriumot rendel el. A moratóriumot elrendelő végzést a bíróság kézbesíti a vállalkozás, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére. A moratóriumot elrendelő végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye. A moratóriumra és annak joghatásaira a Cstv. 11. §-át kell alkalmazni azzal, hogy

a) a moratóriumról hozott végzés a Cégközlönyben nem kerül közzétételre, a moratórium a vállalkozást a végzés kézhezvételétől illeti meg, és a vállalkozás vezető tisztségviselője haladéktalanul köteles a végzésről és a moratóriummal érintett hitelezők és hitelezői követelések köréről írásban értesíteni a számláit vezető pénzügyi szervezeteket, továbbá

b) a fizetési haladék a vállalkozást a reorganizációba bevont hitelezőkkel szemben a moratóriumot elrendelő végzés kézhezvételétől illeti meg,

e) a Cstv. 11. § (2) bekezdés g) pontját a moratórium fennállása alatt úgy kell alkalmazni, hogy a vállalkozás pénzforgalmi számláját érintő valamennyi fizetési megbízást a vállalkozás köteles a reorganizációs szakértővel ellenjegyeztetni.

(2) A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá nem eső, a moratórium időszakában esedékessé váló tartozásait a vállalkozás köteles teljesíteni, ha pedig annak jogalapját vagy összegét vitatja, az erre vonatkozó jognyilatkozatát a tartozás esedékessé válásától számított 20 napon belül írásban köteles a jogosulttal közölni.

(3) Ha a vállalkozás a moratórium időtartama alatt a hitelezői érdekeket súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, a reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti. A reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti akkor is, ha a reorganizációs szakértő megállapítása szerint az 53. § (3) bekezdése szerinti előterjesztés vagy melléklete valótlan adatot vagy tényállítást tartalmazott, vagy a vállalkozás nem működik együtt a reorganizációs szakértővel, annak felhívása ellenére nem kezdte meg a tárgyalásokat a hitelezőkkel, vagy a tárgyalások lefolytatásával felhagyott. A bíróság a kérelemről annak beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz.

(4) A bíróság a moratóriumot a vállalkozás kérelmére legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével a moratórium időtartama alatt nem állapodott meg a reorganizációs tervről, azonban a vállalkozás csatolja a reorganizációs szakértő szakmai véleményét arról, hogy a meghosszabbított moratórium időtartama alatt az eljárásba bevont valamennyi hitelezővel a megállapodás megkötése valószínűsíthető. A moratórium meghosszabbítása iránti kérelemhez a vállalkozásnak csatolnia kell a vállalkozás vezető tisztségviselőjének a reorganizációs szakértő által ellenjegyzett jognyilatkozatát, amely szerint a moratórium meghosszabbítását reorganizációba bevont hitelezők – követelésarányosan számított – többsége nem ellenzi.

58. § (1) A reorganizációs szakértő a reorganizációs eljárás megindítása után haladéktalanul áttekinti a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetét, tájékozódik a tervezett reorganizációt érintő valamennyi körülményről. A reorganizációs szakértő részt vesz a reorganizációs terv hitelezőkkel történő egyeztetésében.

(2) A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás a gazdasági tevékenységét továbbra is folytatja.

(3) A moratórium kezdő időpontjától a vállalkozás vezető tisztségviselője a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan, továbbá a vállalkozás gazdasági tevékenysége során csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet jognyilatkozatot, és tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást.

(4) A vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a vállalkozás követeléseinek érvényesítéséhez, behajtásához szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a reorganizációs szakértőt tájékoztatni.

(5) A reorganizációs eljárás kezdő időpontjától kezdődően a vállalkozás döntéshozó szerve nem hozhat olyan határozatot, amely a reorganizációs terv jóváhagyását, végrehajtását észszerűtlen módon akadályozza, nehezíti, vagy a vállalkozás pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázattal járna.

59. § (1) A hitelező és a reorganizációs szakértő a vállalkozás üzleti titkot és egyéb magántitkot tartalmazó adatait, dokumentumait a feladatai ellátásához, jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges célból ismerheti meg, és ezen titkok megőrzésére titoktartási kötelezettség terheli, ide nem értve azokat az információkat, amelyek a hitelezőkkel történő egyeztetéshez, valamint a bírósági eljáráshoz szükségesek.

(2) A reorganizáció során a vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a reorganizációs szakértővel együttműködni, feladatainak ellátását elősegíteni és számára a feladatai ellátásához szükséges minden információt és dokumentumot rendelkezésre bocsátani.

(3) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizáció során köteles beszámolni a reorganizációs szakértőnek az 57. § (2) bekezdése és az 58. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítéséről, haladéktalanul jelezni köteles az 50. § (6) bekezdésében meghatározott körülményt, továbbá azt, ha a moratórium hatálya alá nem tartozó fizetési kötelezettségeivel 20 napot meghaladó késedelembe esik, ideértve azt is, ha ennek megfizetésére vonatkozóan a hitelezőtől a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti felszólítást kapott.

(4) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizációval összefüggő feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A vezető tisztségviselő mulasztása esetén – a reorganizációs szakértő vagy a vállalkozás hitelezője kérelmére – a bíróság a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja.

(5) Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megszegi, vagy ha a reorganizációs szakértő tudomására jut, hogy a vállalkozás a moratórium hatálya alá nem tartozó fizetési kötelezettségeivel 20 napot meghaladó késedelembe esik, haladéktalanul köteles erről a bíróságot és a reorganizációba bevont hitelezőket értesíteni, és csatolja azokat a dokumentumokat, amelyek ezeket igazolják.

(6) Ha a vállalkozás felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a reorganizációs szakértő alapos ok nélkül késlekedett az (5) bekezdés szerinti értesítési kötelezettségével, vagy a vállalkozás jogügyletei, kötelezettségvállalásai előzetes jóváhagyásának megadásával közreműködött vagy közrehatott abban, hogy egyes hitelezők mások rovására előnyben részesüljenek, a vállalkozás felszámolásának elrendelését követően a felszámoló vagy a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelezők keresetére indított perben a bíróság a reorganizációs szakértőt kártérítésre kötelezi, és a reorganizációs szakértőként kapott díjazás visszafizetésére is kötelezheti.

60. § (1) A vállalkozás a reorganizációs eljárás alatti működéséhez, illetve a reorganizációs terv végrehajtásához átmeneti vagy új finanszírozást vehet igénybe, amely finanszírozást biztosító hitelezők a reorganizációba bevonásra kerülnek. Az új vagy átmeneti finanszírozás minden olyan pénzügyi, vagyoni támogatás vagy a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelkonstrukció lehet, amely szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás a reorganizációs eljárás, illetve a reorganizációs terv végrehajtása során is folytathassa működését, vagy a reorganizáció célját szolgáló átszervezést hajtson végre.

(2) A reorganizációs szakértő jogosult arra, hogy az új vagy átmeneti finanszírozást nyújtó hitelező felé nyilatkozatot tegyen arról, hogy a vállalkozás helyzete, illetve a reorganizációs terv milyen befektetési kockázatot jelent.

(3) A reorganizációs tervet írásba kell foglalni. A reorganizációs terv bármely, a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedést tartalmazhat, beleértve a vállalkozás kötelezettségállománya rendezésének módját, a vállalkozás veszteségcsökkentő programját, valamint – ha ezt e törvény lehetővé teszi, és a felek szándéka is erre irányul – a vállalkozás működése átszervezésével, tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásával vagy a 21. alcímben szabályozott leválasztással történő szervezeti és működési átalakítását, valamint a 68. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nyújtott állami finanszírozást is.

(4) A reorganizációs tervben a hitelező – ideértve az államot, önkormányzatot, valamint az adó és más köztartozás behajtását végző szervezetet is – a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhat, követeléséről részben lemondhat.

(5) A reorganizációs eljárás alatt a biztosítékul szolgáló vagyontárgyat a vállalkozás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.

(6) A reorganizációs tervnek meg kell határoznia a végrehajtásának határidejét is, amely nem lehet hosszabb, mint két év. A reorganizációs terv részeként a hitelezők kiköthetik, hogy a reorganizációs szakértő ellenőrzi a reorganizációs terv végrehajtását, és erről beszámol a hitelezőknek, a vállalkozás pedig az ellenőrzés tűrésére és a reorganizációs szakértővel történő együttműködésre köteles.

(7) A vállalkozás a moratórium ideje alatt köteles a reorganizációs tervbe bevont valamennyi hitelező jóváhagyását és a reorganizációs szakértő 61. § (1) bekezdése szerinti szakértői véleményét beszerezni. A vállalkozás hitelezővel kötött megállapodását – a hitelezővel kötött megállapodás kifejezett rendelkezése hiányában is – úgy kell tekinteni, hogy a hitelező a vállalkozás végleges reorganizációs tervét a rá vonatkozó részben megismerte és jóváhagyta.

61. § (1) Ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével megállapodott, a vállalkozás a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs tervet, a hitelezők jóváhagyó nyilatkozatait, a reorganizációs terv elkészítésével összefüggésben készített új – az összes hitelezői jóváhagyás beérkezését követő nap időpontjára vonatkozóan készített – közbenső mérleget és az azzal összefüggő üzleti jelentéseket a reorganizációs szakértő véleményével együtt – a reorganizációs szakértő véleményének kézhezvételétől számított 8 napon belül – benyújtja a bíróságnak. A reorganizációs szakértő a szakértői véleményét a reorganizációs terv utolsó hitelező általi jóváhagyását követő 5 napon belül köteles elkészíteni és átadni a vállalkozás részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői véleményben a reorganizációs szakértő a hitelezők által elfogadott reorganizációs terv és a vállalkozás aktuális helyzete alapján az 56. §-ban előírtakra is kiterjedő vizsgálatot köteles elvégezni. A szakértői véleményben a reorganizációs szakértőnek arról kell állást foglalnia, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas-e a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel-e a jogszabályoknak.

(3) A bíróság a reorganizációs tervről a vállalkozás kérelmének beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz. A bíróság ügyintézési határidejébe nem számít be a hiánypótlásra történő felhívástól a hiánypótlás teljesítésére adott határidő. A bíróság a reorganizációs tervet jóváhagyja, és a reorganizációs eljárást befejezetté nyilvánítja, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel a jogszabályoknak.

(4) A bíróság a reorganizációs terv jóváhagyását végzéssel megtagadja, és a reorganizációs eljárást hivatalból megszünteti, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtása észszerű kilátások mellett nem alkalmas a vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, vagy nem felel meg a jogszabályoknak.

(5) A bíróság a reorganizációs terv jóváhagyása tárgyában hozott határozatot a reorganizációba bevont hitelezők és a reorganizációs szakértő részére is kézbesíti.

62. § (1) A reorganizációs terv bírósági jóváhagyása esetén a tervben foglalt jogok és kötelezettségek a vállalkozásra és a reorganizációba bevont hitelezőre terjednek ki.

(2) A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott reorganizációs terv a vállalkozás és a reorganizációba bevont hitelező között fennálló, a reorganizációs tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben – a reorganizációba bevont hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében – a vállalkozás tartozáselismerésének is minősül.

(3) A reorganizációs tervben szereplő kötelezettség jogosultja – a teljesítési határidő elteltét követően – az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott reorganizációs terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti az első fokon eljárt bíróságtól. A lejárt teljesítési határidejű kötelezettség vonatkozásában végrehajtási záradékkal ellátott reorganizációs terv végrehajtható okirat.

(4) A reorganizációs terv jóváhagyása iránti kérelem elutasítása, a reorganizációs eljárás megszüntetése vagy a reorganizációs terv eredménytelen végrehajtása esetén a vállalkozás ellen indult csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban a hitelező az igényét – feltételeiben és összegszerűségében – a reorganizációs eljárás során a vállalkozással kötött megállapodásának figyelmen kívül hagyásával jogosult érvényesíteni.

63. § (1) A bíróság a reorganizációs eljárást megszünteti,

a) ha a reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében arról nyilatkozik, hogy a vállalkozást nem tartja alkalmasnak az eredményes reorganizációs eljárásra,

b) ha a vállalkozás ellen jogerősen az 50. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott eljárást rendeltek el, vagy a vállalkozás ellen, illetve a vállalkozás valamely vagyonelemére vonatkozóan az 50. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárást, intézkedést rendeltek el,

c) ha a 60. § (7) bekezdése szerint a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs terv és reorganizációs szakértői vélemény a moratórium, illetve a meghosszabbított moratórium lejáratának napjáig nem került a bírósághoz benyújtásra,

d) a reorganizációs szakértő 59. § (5) bekezdése szerinti értesítése alapján,

e) ha a vállalkozás az eljárás megszüntetését kéri,

f) a 61. § (4) bekezdése szerinti esetekben,

g) ha a vállalkozással szemben végrehajtást rendeltek el, vagy

h) ha a vállalkozás a reorganizációs szakértő előzetes vizsgálatának díját a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül nem fizeti meg.

(2) A megszüntető végzést

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a reorganizációs szakértő előzetes szakértői véleményének a bírósághoz történő beérkezését követő 5 napon belül,

b) az (1) bekezdés b) és g) pontja szerinti esetekben az eljárást elrendelő, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat közzétételétől számított 5 munkanapon belül – közzétételre nem kerülő bírósági határozat, bíróság, ügyészi intézkedés vagy az 50. § (1) bekezdés c)–d) pontja szerinti körülmény vagy bírósági határozat esetén az erről történő tudomásszerzésről számított 10 napon belül –

kell meghozni.

(3) A megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(4) A reorganizációs eljárás megszüntetéséről hozott végzést a bíróság kézbesíti a vállalkozás, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére.

(5) A reorganizációs eljárás megszüntetésére tekintettel a bíróság nem állapítja meg a vállalkozás fizetésképtelenségét, és nem rendeli el a vállalkozás felszámolását.

(6) Ha a reorganizációs eljárás megszüntetésre kerül és a reorganizációba bevont hitelező a vállalkozás ellen utóbb a felszámolás elrendelése iránt nyújt be kérelmet, kérelmében a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti és a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti fizetési felszólítás megküldését nem kell igazolnia arra a követelésére vonatkozóan, amely a reorganizációs eljárásnak is tárgya volt. Ebben az esetben az adós Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti végső teljesítési határidejének a reorganizációs eljárás megszüntetéséről rendelkező elsőfokú végzés hitelező általi kézhezvételének napját követő napot kell tekinteni.

64. § (1) A vállalkozás a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt félévente köteles tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket a vállalkozás gazdasági helyzetéről és a reorganizációs terv végrehajtásának állásáról.

(2) Ha a reorganizációs terv végrehajtása tekintetében lényeges körülményváltozás áll be, a vállalkozás vezető tisztségviselője haladéktalanul köteles erről tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket.

(3) Ha a reorganizációs terv szerint a reorganizációs szakértő köteles a terv végrehajtását ellenőrizni, akkor a reorganizációs szakértőnek beszámolási kötelezettsége áll fenn a vállalkozás döntéshozó szervével és a reorganizációs tervbe bevont hitelezőkkel szemben, folyamatosan köteles ellenőrizni a vállalkozás gazdasági helyzetét. Haladéktalanul köteles értesíteni a vállalkozás döntéshozó szervét, felügyelőbizottságát és könyvvizsgálóját, valamint az átmeneti vagy új finanszírozókat, ha a vállalkozás a fizetési kötelezettségeivel 30 napot meghaladó késedelembe esett, vagy ha a követelései érvényesítésére nem tesz intézkedéseket.

65. § (1) A reorganizációs szakértő díjának mértéke a vállalkozás reorganizációs szakértő által ellenőrzött és az 53. § (3) bekezdés c) pontja szerinti mérlegben szereplő eszközök könyv szerinti értékének – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén az eszközök becsült forgalmi értékének – alapulvételével:

a) 50 000 000 Ft alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legkevesebb 200 000 Ft,

b) 50 000 000 Ft – 100 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a,

c) 100 000 001 Ft – 500 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 Ft 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,

d) 500 000 001 Ft – 1 000 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 Ft 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,

e) 1 000 000 001 Ft feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 Ft 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.

(2) A reorganizációs szakértőt a reorganizációs terv jóváhagyása és az eljárás befejezetté nyilvánítása esetén az (1) bekezdésben meghatározott összeg további 15%-a, de legalább 300 000 Ft illeti meg.

(3) A bíróság a díj összegét az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja, ha az eljárás körülményeire tekintettel indokolatlanul magas lenne a reorganizációs szakértőt megillető díj összege. A bíróság a díj megfizetésére a reorganizációs tervet jóváhagyó, a jóváhagyást megtagadó vagy az eljárást megszüntető végzésében a vállalkozást kötelezi. A díj megfizetéséért a vállalkozás vezető tisztségviselői és többségi befolyással rendelkező tagjai kezesként felelnek. A reorganizációs szakértő a díj összegén felül költségtérítésre nem jogosult. A reorganizációs szakértő az 52. § (3) bekezdése alapján közreműködőként igénybe vett vagy kijelölt személy számára kifizetett díj megtérítését a vállalkozással szemben nem érvényesítheti.

(4) A reorganizációs szakértő előzetes szakértői vizsgálatának díja az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben 250 000 Ft, az (1) bekezdés c)–e) pontja szerinti esetben 500 000 Ft. A díj megfizetésére a bíróság – határidő tűzésével – az 55. § (5) bekezdése szerinti végzésében kötelezi a vállalkozást. A befizetés közleményében fel kell tüntetni a vállalkozás nevét, adószámát, az ügyszámot, és azt, hogy a befizetett összeg a reorganizációs eljárás előzetes szakértői vizsgálatának díja.

(5) Ha a reorganizációs terv szerint a reorganizációs szakértő köteles a reorganizációs terv végrehajtását is ellenőrizni, a reorganizációs terv végrehajtásának ellenőrzéséért járó díjat a vállalkozás és a reorganizációs szakértő közötti megállapodás alapján a reorganizációs tervben kell feltüntetni.

(6) Ha a reorganizációs terv végrehajtásának ellenőrzéséért járó díjról a vállalkozás és a reorganizációs szakértő nem állapodik meg a reorganizációs tervben, a reorganizációs szakértőt a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt havonta, a vállalkozás tárgyhavi nettó árbevételének 0,5%-a, de az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben legalább 75 000 Ft és legfeljebb 250 000 Ft, az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetben legalább 500 000 Ft és legfeljebb 1 500 000 Ft díjazás illeti meg, amelyet a reorganizációs tervben szerepeltetni kell azzal, hogy az havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napján esedékes.

(7) Az e §-ban meghatározott díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.

66. § A Cstv. 40. §-a szerinti, a vállalkozás jogügyleteinek bíróság előtti megtámadására vonatkozó határidők a reorganizációs eljárás időtartamával meghosszabbodnak.

67. § (1) Az az átmeneti vagy új finanszírozást tartalmazó jogügylet, amelyet a reorganizációs szakértő jóváhagyott, és a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben szerepel, a Cstv. 40. §-a alapján csak olyan körülmények alapján támadható meg, amelyekről a reorganizációs szakértőnek nem lehetett tudomása.

(2) Ha a vállalkozás felszámolását a reorganizációs eljárás jogerős befejezetté nyilvánításától vagy megszüntetésétől számított egy éven belül jogerősen elrendelik, a reorganizáció során átmeneti, illetve új finanszírozást nyújtó hitelező követelésének kielégítésére a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriában, az a) pont hatálya alá tartozó hitelezői követelések között elsőként kerül sor.

68. § (1) Az állam a reorganizációs eljáráshoz kapcsolódóan jogszabály alapján finanszírozási eszközöket nyújthat a vállalkozás átszervezéséhez és a veszteséges gazdálkodást okozó körülmények megszüntetéséhez.

(2) Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. §-ában foglaltakat akként alkalmazza a reorganizációs eljárás alatt álló adózó vállalkozások esetében, hogy az adózó kérelmére mellőzi a visszatartási jogának gyakorlását akkor is, ha a költségvetési támogatás – visszaigénylés, visszatérítés – elmaradása az adózó reorganizációját veszélyezteti, és az előzetes reorganizációs terv alapján az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. § (2) bekezdése szerinti tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető. Az adózó a visszatartási jog mellőzésére irányuló kérelméhez csatolja az előzetes reorganizációs tervet. Az adóhatóság a visszatartási jog mellőzése iránti kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül, egymillió Ft feletti kérelem esetén 8 napon belül dönt. A visszatartási jog mellőzése iránti kérelem benyújtásának napján a kiutalási határidő újrakezdődik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedés, valamint – ha az adó- vagy köztartozást, továbbá államot, illetve önkormányzatot megillető követelést érint – a 60. § (4) bekezdése szerinti intézkedés az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási intézkedésekről szóló és az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes jogi kereteket meghatározó európai uniós jogi aktusokkal összhangban valósítható meg.

69. § (1) A vállalkozás döntéshozó szerve határozhat úgy is, hogy az e § szerinti nyilvános reorganizációs eljárás keretében hagyatja jóvá a hitelezőivel a reorganizációs tervet. Ebben az esetben az 55. § (1) bekezdése szerinti kérelemben a vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy nyilvános reorganizációs eljárást kezdeményez. A bíróság reorganizációs eljárást elrendelő végzése tartalmazza, hogy az eljárás nyilvános reorganizációs eljárásként került megindításra.

(2) A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelésével a bíróság intézkedik a nyilvános reorganizációs eljárásra vonatkozó adatoknak a vállalkozást nyilvántartó nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelése napjától a vállalkozás cégneve a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldattal egészül ki.

(3) A nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs eljárás sajátosságainak megfelelően a Cstv. csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, az alábbi és a (4)–(9) bekezdésben foglalt kivételekkel:

a) az eljárásban a reorganizációs szakértő mellett vagyonfelügyelő nem kerül kirendelésre, a vagyonfelügyelő feladatait a reorganizációs szakértő látja el,

b) a reorganizációba – kivéve az 53. § (6) bekezdésben felsorolt jogosultakat – az eljárás lefolytatása iránt benyújtott kérelem alapján elrendelt ideiglenes fizetési haladék napján már lejárt követeléssel rendelkező hitelezőket kell bevonni,

c) a hitelezők a követeléseiket a nyilvános reorganizációs eljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kötelesek bejelenteni a vállalkozásnak és a reorganizációs szakértőnek,

d) a követelések nyilvántartásba vételéért a hitelezőknek nem kell nyilvántartásba vételi díjat fizetniük,

e) a vállalkozást megillető moratórium hossza 170 nap, amely csak a reorganizációba bevont hitelezői követelésekre vonatkozóan illeti meg a vállalkozást; a moratórium nem hosszabbítható meg, a reorganizációs tervről történő szavazást a moratórium lejárata előtt meg kell tartani,

f) az egyezség részét képezi a reorganizációs terv is,

g) az egyezségről elektronikus úton és papíralapon is szavazhatnak a hitelezők, a hitelező nyilatkozatát mindkét esetben teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni,

h) a reorganizációs tervről csak a b) pontban meghatározott hitelezők szavaznak.

(4) A nyilvános reorganizációs eljárás során is alkalmazni kell a 48–55. §-t, az 57. § (2) és (3) bekezdését, az 58. §-t, az 59. §-t, a 60. § (1)–(6) bekezdését és a 62–68. §-t.

(5) A nyilvános reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelemre a Cstv. csődeljárás elrendelése iránti kérelemre előírt rendelkezéseket és az 55. § (1)–(6) bekezdésben foglaltakat kell együttesen alkalmazni.

(6) A nyilvános reorganizációs eljárásban hitelezői osztályok kialakítására nem kerül sor.

(7) A reorganizációs terv a hitelezők által jóváhagyottnak minősül, ha az a szavazati joggal rendelkező összes hitelezőt megillető szavazatszámhoz viszonyítva az igenlő szavazatok 75%-át megkapta azzal, hogy a zálogjoggal, alzálogjoggal, óvadékkal, önálló zálogjoggal, biztosítéki célú vételi joggal, biztosítéki célú engedményezéssel rendelkező hitelezők (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: biztosítékkal rendelkező hitelező) egyike sem kaphat a tőkekövetelésének 75%-ánál alacsonyabb kielégítést, a többi hitelező pedig nem kaphat a tőkekövetelésének 60%-ánál alacsonyabb kielégítést. A jóváhagyáshoz szükséges szavazat számításánál a hitelező által az eljárás megindítása előtt legfeljebb 120 nappal vagy a reorganizációs eljárás alatt másik hitelezőre átruházott szerződést vagy követelést nem lehet figyelembe venni. A vállalkozás számvitelről szóló törvény szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjának, részvényesének, valamint annak a gazdasági társaságnak, amellyel a vállalkozás a Ptk. szerint vállalatcsoportban vesz részt, a szavazatát negyedakkora mértékben kell figyelembe venni a szavazatszám megállapításánál, mint ami a követelése összege alapján ezt a hitelezőt megilletné. A reorganizációs terv hatálya kiterjed az e bekezdés szerinti hitelezők körében a nemmel szavazó, a tartózkodó és a szavazásban részt nem vevő hitelezőkre is, azonban rájuk nézve nem tartalmazhat kirívóan hátrányos vagy méltánytalan feltételeket. Önmagában az a körülmény, hogy a reorganizációs terv az átmeneti vagy új finanszírozást nyújtó hitelezők vagy a biztosítékkal rendelkező hitelezők számára – a finanszírozási eszköz visszafizetése, illetve a biztosítékkal érintett vagyontárgy vonatkozásában vagy arra tekintettel – kedvezőbb feltételeket biztosít, e bekezdés alkalmazása szempontjából nem tekinthető kirívóan hátrányos vagy méltánytalan feltételnek.

(8) Nyilvános reorganizációs terv részeként – a 76. § alapján és az ott szabályozott eljárás szerint – sor kerülhet a vállalkozás vagyonának leválasztására is, amelynek során a vállalkozás gazdasági tevékenységének folytatására alkalmas része működő termelési egységként kerül működtetésre oly módon, hogy kiválással olyan gazdasági társaság jön létre, amelyben fennálló társasági részesedés – a reorganizációs terv részeként – a reorganizációs eljárás alatt kerül értékesítésre, és a reorganizációs terv részeként kerül sor az értékesítési bevétel felhasználására is. Leválasztásra akkor kerülhet sor, ha a vállalkozás olyan tevékenységet folytat, vagy olyan a tulajdonosi szerkezete, amely alapján csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetén a Cstv. IV. Fejezetének alkalmazására kerülhetne sor.

(9) A (8) bekezdés szerinti eljárásra jogosult vállalkozások körét a Kormány rendeletben hirdeti ki.

70. § (1) A Cstv. felszámolási eljárással összefüggő rendelkezéseit a reorganizációs eljárással összefüggésben az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az adós csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránt nem nyújthat be kérelmet, ha

a) reorganizációs eljárás megindítása iránt nyújtott be kérelmet,

b) ha reorganizációs eljárás van folyamatban,

c) a csődeljárás elrendelése iránti kérelme benyújtását megelőzően olyan reorganizációs eljárás volt folyamatban, ahol a reorganizációs eljárást a bíróság megszüntette, és a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el, vagy

d) a csődeljárás elrendelése iránti kérelme benyújtását megelőzően olyan reorganizációs eljárás volt folyamatban, amelyben a bíróság által jóváhagyott reorganizációs terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le.

(3) Ha a felszámolás elrendelését a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérik, de az adós igazolja, hogy reorganizációs eljárás van folyamatban – ideértve azt is, ha a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelmet még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően nyújtották be, de a reorganizációs eljárás elrendeléséről a bíróság még nem hozott határozatot –, a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását a reorganizációs szakértő indítványára felfüggeszti.

(4) A bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását hivatalból folytatja, ha a reorganizációs eljárás a 63. §-ban foglaltak szerint jogerősen megszüntetésre került, kivéve, ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, aki a reorganizációba nem bevont hitelező, és az adós kötelezettséget vállal arra, hogy ezzel a hitelezővel 45 napon belül megállapodik a lejárt tartozása megfizetéséről.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást hivatalból akkor is folytatja, ha a reorganizációs terv jóváhagyását jogerősen elutasították vagy az adós nem igazolja, hogy a reorganizációba bevont hitelezővel megállapodott a lejárt tartozása megfizetéséről.

(6) A (4) vagy az (5) bekezdés szerinti esetben sem kell folytatni a felszámolás elrendelése iránti kérelem elbírálását, ha az eljárás szünetelésére vonatkozó, a Cstv. 6. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti kérelmet adtak be, vagy ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszavonták.

71. § (1) A Ctv. és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit a reorganizációs eljárással összefüggésben az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nyilvántartásban a Ctv. 26. § (1) bekezdése szerinti, a Cnytv. 93. § (1) bekezdése szerinti, a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatok között fel kell tüntetni a nyilvános reorganizációs eljárás kezdő napját és befejezését.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldat bejegyzését – a nyilvános reorganizációs eljárást lefolytató Fővárosi Törvényszék végzése alapján – hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban. Ha a nyilvános reorganizációs eljárás befejeződik vagy megszűnik, a Fővárosi Törvényszék végzése alapján e végzés jogerőre emelkedésének napjával a nyilvános reorganizációval összefüggésben bejegyzett adatokat – ideértve a szervezet nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is – hivatalból kell törölni a nyilvántartásból.

72. § (1) A jelen alcím rendelkezéseit a jelen alcím hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Ha a vállalkozás a reorganizációs eljárás iránti kérelmet e törvény hatálybalépése előtt nyújtotta be, a kérelem elbírálására és a reorganizációs eljárás lefolytatására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy

a) a reorganizációs eljárást akkor is elrendeli a bíróság, ha a kérelem a benyújtásának időpontjában hatályos jogszabályoknak megfelel, és

b) a nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs tervet akkor is jóváhagyja a bíróság, ha az a reorganizációs eljárás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jogszabályoknak megfelel.

(2) Az ezen alcím szerinti reorganizációs eljárás iránti kérelmet 2022. december 31-ig lehet benyújtani a bírósághoz. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A 2022. december 31-ig benyújtott kérelem alapján a reorganizációs eljárásokat ezen alcím szabályai szerint kell lefolytatni, és a reorganizációs terv végrehajtására, annak ellenőrzésére is ezen alcímben foglaltakat kell alkalmazni.

73. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a 69. § (8) bekezdésben meghatározott eljárás kezdeményezésére jogosult vállalkozásokat.

21. A Cstv. eltérő alkalmazása

74. § (1) A Cstv. rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel a 2022. december 31-ig benyújtott kérelmek alapján megindított csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Cstv. 6. § (1) bekezdésétől eltérően a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes a Kormány Cstv. 65. §-a alapján kihirdetett rendeletében stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősített szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására (Cstv. IV. Fejezet), valamint arra a csődeljárásra és felszámolási eljárásra, amelyben az (5) bekezdés alapján kell a Cstv. IV. Fejezetének szabályait alkalmazni.

(3) A Cstv. 27. § (2b) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 400 000 Ft-ot.

(4) A Cstv. IV. Fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni arra a gazdasági társaságra is, amelyben az államnak részesedése van. Ebben az esetben a Kormánynak nem kell a Cstv. 65. §-a szerinti rendeletet meghoznia. A bíróság az állami részesedésre vonatkozó adatokat a cégjegyzékből állapítja meg, szükség esetén az adós gazdálkodó szervezetet kiegészítő nyilatkozattételre hívja fel.

(5) Ha a gazdálkodó szervezet végelszámolójaként – a 80. § (1) bekezdése alapján – a Cstv. 66. § (2) bekezdésében meghatározott állami felszámoló szervezet jár el, és a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezi a Ctv. 108. § (1) bekezdése és a Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Cstv. 27/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót rendeli ki felszámolóként, és a Cstv. IV. Fejezetében foglalt szabályokat alkalmazza, kivéve, ha a gazdálkodó szervezet olyan pénzügyi szervezet, amelynek végelszámolója – külön törvényben foglaltak szerint – a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt állami pénzügyi felszámoló szervezet volt.

(6) A Cstv. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerint nemzetgazdasági szempontból jelentős projekt megvalósításában vesz részt az a gazdálkodó szervezet is, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá eső beruházás megvalósításában vesz részt megrendelőként, fővállalkozóként vagy a beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban, illetve védelmi, biztonsági beszerzési eljárásban bejelentett alvállalkozóként.

(7) A Cstv. 65. § (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a szervezetet is, amely jogszabály alapján lát el közfeladatot.

(8) A Cstv. 65. § (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a gazdálkodó szervezetet is, amely 500 millió Ft-ot meghaladó európai uniós vagy más nemzetközi forrásból valósít meg beruházást vagy más fejlesztést.

(9) A Cstv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nyilváníthatja a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté azt a szervezetet is, amely vagyona vagy gazdasági tevékenysége a nemzetgazdaság stabilitása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

75. § A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában a felszámoló az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető helyzetek elhárításához és a hatósági határozattal elrendelt intézkedés végrehajtásához, továbbá a felszámolás alatti továbbműködéshez szükséges költségek kifizetése érdekében a Cstv. 58. § (1) bekezdésében foglaltakat akként alkalmazza, hogy az indokolt esetekben a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felszámolási költségként kifizetendő követelések esetében az esedékesség sorrendjét figyelmen kívül hagyhatja. Ezeket a kifizetéseket a közbenső mérleg, valamint a zárómérleg szöveges jelentésében be kell mutatni.

76. § (1) A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása során az adós vagyonának a felszámolási eljárás alatti gazdasági tevékenység folytatására és egyben, önállóan működőképes egységként történő értékesítésére alkalmas részét a felszámoló e § szerinti leválasztással – az adós szétválása útján kiválással létrejövő gazdasági társaságként – működteti, feltéve, hogy az adósra vonatkozó anyagi jogi szabály lehetővé teszi, hogy az adós szétválásával gazdasági társaság jöjjön létre. A leválasztás a kiválás e § szerint szabályozott módja. A leválasztás során e törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A leválasztáshoz a hitelezői választmány jóváhagyására nincs szükség. A felszámoló a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidő lejárta előtt a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett, jelzálogjoggal, önálló zálogjoggal, alzálogjoggal, végrehajtási joggal vagy a Cstv. 38. § (5a) bekezdésében meghatározott biztosítéki célú vételi joggal rendelkező hitelező követelések jogosultjait, a határidő lejárta után a Cstv. 49/D. § (1) bekezdés szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett hitelezőket köteles a leválasztási szándékról írásban értesíteni. A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidő lejárta előtt a felszámoló akkor dönthet a leválasztásról, ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal, önálló zálogjoggal, alzálogjoggal, végrehajtási joggal vagy a Cstv. 38. § (5a) bekezdésében felsorolt biztosítéki célú vételi joggal rendelkező hitelezői követelések legalább 75%-át képviselő hitelezői követelések jogosultjai az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül azt írásban jóváhagyják. A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidő lejártát követően a felszámoló akkor dönthet a leválasztásról, ha a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett követelések legalább 75%-át kitevő hitelező(k) az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül azt írásban jóváhagyják.

(3) A leválasztásra a Ptk. és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény és a Ctv. kiválásra vonatkozó előírásait a (4)–(9) bekezdésben foglalt, valamint az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a Ptk. 3:40. § a) és c) pontját nem kell alkalmazni,

b) a leválasztás során az adós döntéshozó szerve, illetve az adós tagjai hatáskörébe tartozó kérdésekben a felszámoló dönt,

c) az adós tagjai a jogutódban való tagságukkal kapcsolatban jognyilatkozatot nem tesznek, és az adós tagjaival való elszámolásra nem kerül sor,

d) a kiválással létrejövő gazdasági társaság korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság lehet,

e) a kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság egyetlen tagja az adós,

f) az adós mint továbbműködő jogi személy vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetére a számvitelről szóló törvényben a jogutód jogi személy vagyonmérlegének saját tőkére és annak elemeire vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni,

g) a szétválási tervet, a szétválási szerződést, a kiválással létrejövő gazdasági társaság létesítő okiratát a felszámoló fogadja el és írja alá,

h) a továbbműködő adós létesítő okiratának módosítására a kiválással összefüggésben – kivéve a jegyzett tőke szüksége szerinti módosítását – nem kerül sor,

i) a kiválással összefüggésben a hitelezőket biztosíték követelésére vonatkozó jog nem illeti meg, és az adós a kiválásról a Cégközlönyben közleményt nem tesz közzé, és

j) az adós a leválasztással érintett vagyonelemeket a (7) bekezdésben meghatározott időpontban adja a kiválással létrejött gazdasági társaság tulajdonába.

(4) A felszámoló a szétválási tervben meghatározza az adós azon ingó és ingatlan vagyontárgyait, az adós által kötött szerződéseket – ideértve a polgári jogi és munkajogi szerződéseket is –, az adóst megillető vagyoni értékű jogokat, amelyek együttesen gazdasági tevékenység, illetve az adós valamely üzletágának további működtetését biztosítják, és ezen leválasztással érintett vagyonelemeket az adós vagyonán belül a leválasztás céljából elkülöníti. A szétválási tervet megküldi a Cstv. 49/D. § szerint kielégítésre jogosult hitelezőknek.

(5) Az adós tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság vagyonának a szétválási tervben való meghatározása során a felszámoló független iparági szakértő bevonásával dönt a tevékenység folytatásához szükséges találmányok, szabadalmak, védjegyek, know-how, szoftverek, egyéb szellemi termékek meghatározásáról és rendelkezésre bocsátásáról. Ennek során sem az adós létesítő okiratában szabályozott rendelkezések szerinti szerv, sem pedig a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) jóváhagyása nem szükséges.

(6) A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének meghatározása során a vagyontárgyakat könyv szerinti értéken kell figyelembe venni. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését és az ellenében kapott részesedést a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elszámolni. A felszámoló a vagyonmérleg-, illetve a vagyonleltár-tervezetben köteles feltüntetni a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott és zálogjoggal terhelt vagyontárgy esetén ennek tényét és a zálogjoggal terhelt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott vagyontárgy értékének a jegyzett tőke azon részéhez viszonyított arányát, amely rész megfelel az összes zálogjoggal terhelt vagyontárgy rendelkezésre bocsátása során számított jegyzett tőkerésznek.

(7) A kiválás, illetve az üzletrész, részvény értékesítésével megvalósuló tagváltozás cégnyilvántartásba történő bejegyzésével összefüggő eljárásokban az adós képviselője a felszámoló. A kiválással létrejövő gazdasági társaság kizárólag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával jön létre, és azt az adós nevében a felszámoló a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig bocsátja a társaság rendelkezésére. A társaság ügyvezetője a felszámoló. A társaság alapításával és működésével összefüggésben az adósnál felmerült költségeket a felszámoló felszámolási költségként számolja el.

(8) Az elkülönített vagyonelemek rendelkezésre bocsátásával az adóst a vagyontárgyak, a vagyoni értékű jogok tekintetében megillető jogok, az adós által kötött – polgári jogi és munkajogi – szerződések körében szerzett jogok a kiválással létrejött gazdasági társaságot jogutódként illetik meg. Az adós tevékenységének folytatására létrehozott gazdasági társaság létesítő okiratában a felszámoló felsorolja az adóst jogosító azon engedélyeket, amelyek a tevékenységének folytatásához szükségesek. Az adós tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság a cégbejegyzésével a felsorolt engedélyek vonatkozásában az adós jogutódjává válik, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek a társaság nem felel meg. Az adós teljesítését az alkalmasság igazolására referenciaként, illetve árbevételként az adós tevékenységének folytatására létrehozott gazdasági társaság – azzal a tevékenységgel összefüggésben, amelynek végzésére létrehozták – bemutathatja, akkor is, ha az adós időközben megszűnt.

(9) Az adós tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött gazdasági társaság kölcsön- vagy hitelfelvételéhez a Cstv. 49/D. § (1) és (3) bekezdés szerinti hitelezői követelések jogosultjainak – legalább 75%-os szavazattöbbséggel hozott – előzetes jóváhagyása szükséges.

(10) A felszámoló az adós tevékenységének folytatására kiválással létrejött gazdasági társaság gazdálkodásáról – annak értékesítéséig – köteles negyedévente írásban beszámolni a Cstv. 49/D. § (1) bekezdés szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett hitelezők felé.

(11) Az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló részesedése értékesítése során a felszámoló köteles a részesedés aktuális piaci értékének meghatározása céljából független szakértő véleményét beszerezni. A részesedés értékesítési felajánlása során meghatározott minimálár nem lehet alacsonyabb sem a független szakértői véleményben megállapított piaci értéknél, sem pedig a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett követelések legalább 75%-át kitevő hitelezők által jóváhagyott piaci értéknél.

(12) A kiválás bejegyzését követő 365 napon belül a felszámoló az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló részesedését értékesíti. A felszámolónak további 365 nap áll rendelkezésére az értékesítésre, ha a kiválás bejegyzését követő 365 napon belül a Cstv. 49/D. § (1) bekezdés szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett követelések legalább 75%-át kitevő hitelező(k) ahhoz írásban hozzájárul(nak).

(13) Az adós tevékenységének folytatására kiválással létrejött gazdasági társaság üzletrészének (részvényének) értékesítéséből befolyó vételárra a Cstv. 49/D. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a zálogjogosult a Cstv. 46. § (7) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségét teljesítette – és követelése nem a Cstv. 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés –, a felszámoló a (14) bekezdés szerint jár el.

(14) Ha a nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott vagyontárgyat terhelő zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt jött létre, a felszámoló a társasági részesedés (üzletrész, részvény) értékesítése során befolyt vételár azon részéből, amely rész megfelel az összes zálogjoggal terhelt vagyontárgy apportálása során számított jegyzett tőkerésznek,

a) a nettó vételár legfeljebb 1%-ának megfelelő mértékű összeget a Cstv. 57. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott felszámolási költségként, valamint

b) a nettó vételár 7,5%-ának megfelelő összeget

vonhatja le, majd e levonásokat követően fennmaradó összegből akkora hányadot köteles a zálogjoggal biztosított követelés (tőke, szerződéses kamat, költségek) jogosultja hitelezői igényének kielégítésére fordítani – az említett sorrendben és több jogosult esetén a Ptk. 5:118–5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével –, amekkora hányadot az e § szerint készített apportlista a zálogjoggal biztosított követelés hitelezője vonatkozásában feltüntet.

(15) A vagyontárgyat terhelő zálogjog a kiválással létrejött gazdasági társaságban meglévő társasági részesedés (üzletrész, részvény) értékesítésével megszűnik.

(16) Ha a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló adósi részesedés értékesítésére nem kerül sor, a kiválással létrejött gazdasági társaságot a felszámoló végelszámolással jogutód nélkül megszünteti.

(17) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény alkalmazása szempontjából az adós tevékenységének folytatására kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló adósi részesedés értékesítéséig a felszámolás alatt álló adós és a kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság együttesen minősülnek felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a visszatérítendő támogatás igénylése és igénybevétele során. E rendelkezés a kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság tekintetében csak azokra a munkavállalókra alkalmazható, akik a kiválás során munkáltatói jogutódlással váltak a kiválással létrejött gazdasági társaság munkavállalóivá. A bérgarancia támogatás visszafizetésére a kiválással létrejött gazdasági társaság köteles.

(18) A Cstv. 59. § (1) bekezdése alkalmazásában az adós felszámolás alatti tevékenységéből eredő bevételnek minősül az olyan gazdasági társaság árbevétele is, amelyet e § szerinti kiválással, az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti folytatása céljából jött létre.

(19) Ha az adós felszámolás alatti tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak a kiválással megvalósult vagyonszerzése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint nem mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól (a továbbiakban: illeték), e vagyonszerzés utáni illetéket a kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban fennálló adósi részesedés megszerzőjének kell megfizetnie, a megszerzett részesedése arányában.

(20) A (19) bekezdés szerint meg nem fizetett illetéket az adósnak kell megfizetnie.

(21) A vagyonszerzésről a (19) bekezdés szerinti esetben a részesedés megszerzőjének a részesedés megszerzését, a (20) bekezdés szerinti esetben a felszámolónak a korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság értékesítésére nyitva álló határidőt, de legkésőbb a kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság végelszámolásáról szóló döntést követő 15. napig bejelentést kell tennie.

(22) Azt a vagyonjuttatást, amely során a felszámolás alatt álló adóalany az adós felszámolás alatti tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság részére az alapításkor ad át terméket, vagyoni értékű jogot, úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdésében meghatározott, jogutódlással történő megszűnés keretében történő vagyonjuttatással esik egy tekintet alá.

(23) Az állami adó- és vámhatóság az adós felszámolás alatti tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság adószámának megállapításakor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény V. Fejezetében foglaltakat az adós mint tag tekintetében felmerülő, az adószám kiadásának akadályát képező feltételek figyelmen kívül hagyásával alkalmazza.

(24) A 20. alcímben szabályozott reorganizációs eljárásban e § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a hitelezői hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók,

b) a felszámolót megillető jogosultságok a reorganizáció alatt álló adós vezető tisztségviselőjét illetik meg,

c) a vállalkozás bérgarancia támogatásra nem jogosult, és

d) az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló társasági részesedését a reorganizációs tervben meghatározott határidőig, ennek hiányában a kiválással létrejövő társaság bejegyzésétől számított 365 napon belül kell értékesítenie azzal, hogy az értékesítés időpontja így nem haladhatja meg a reorganizációs terv végrehajtásának a határidejét.

77. § (1) A jelen alcím rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – a jelen alcím hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 74. § (2)–(5) bekezdését azokra a jelen alcím hatálybalépésekor folyamatban lévő csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra kell alkalmazni, amelyek esetében az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet 2021. április 17-én vagy azt követően nyújtották be, vagy a felszámolás hivatalból történő elrendelésére e törvény hatálybalépését követően kerül sor.

(3) Ha 2022. december 31-ig legalább a 74. § (8) és (9) bekezdése, illetve a 76. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesült, a leválasztás e törvény 2022. december 31-én hatályos rendelkezései alapján 2022. december 31-ét követően is lefolytatható.

22. A Ctv. rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

78. § 2022. december 31-ig a Ctv. rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

79. § A cég a Ctv. 24. § (1) bekezdés m) pontja szerinti adatának változását illeték és közzétételi költségtérítés nélkül jelentheti be, ha más adatának változását egyidejűleg nem jelenti be és a cégadat változtatására a cégtől független külső ok miatt kerül sor, amely körülményt a cég hitelt érdemlően igazol a változásbejegyzési kérelmében.

80. § (1) A Ctv. 99. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az a cég, amelyben az államnak közvetlen többségi befolyása van [Ptk. 8:2. § (1) és (2) bekezdése], végelszámolóként kizárólag a Cstv. 66. § (2) bekezdésében meghatározott állami felszámoló szervezetet választhatja meg, kivéve, ha a gazdálkodó szervezet olyan pénzügyi szervezet, amelynek végelszámolója – külön törvényben foglaltak szerint – a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt állami pénzügyi felszámoló szervezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végelszámoló díjazásáról a végelszámolás alatt álló cég és a végelszámoló szabadon állapodnak meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában a végelszámoló díjazása a tevékenység zárómérlegben szereplő eszközök könyv szerinti értékének alapulvételével:

a) 100 000 000 Ft alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legalább 250 000 Ft,

b) 100 000 000 Ft – 500 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 Ft 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,

c) 500 000 001 Ft – 1 000 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 Ft 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,

d) 1 000 000 001 Ft feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 Ft 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.

(4) A végelszámoló jogosult előleg felvételére a számviteli beszámoló legfőbb szerv általi elfogadását követő 15 napon belül.

(5) Ha az értékesítés bevételének és a végelszámolás alatti működés nettó árbevételének 2%-a a (3) bekezdés szerinti díjazás összegét meghaladja, ez utóbbi összeg illeti meg a végelszámolót, legkésőbb a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyásával egyidejűleg.

(6) A végelszámoló a (3) és az (5) bekezdés szerinti díjazásra abban az esetben is jogosult, ha a cég legfőbb szerve a Ctv. 113. §-a szerint a végelszámolás megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról határozott.

81. § (1) A jelen alcím rendelkezéseit – a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével – az e törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 80. §-t azokra a folyamatban lévő végelszámolásokra kell alkalmazni, amelyeket 2021. április 17-én vagy azt követően rendeltek el.

23. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény hiteltörlesztési moratóriummal összefüggő eltérő alkalmazásáról

82. § (1) Ha a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) hatálya alá tartozó adósságrendezési eljárásban résztvevő adós és egyéb kötelezett a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 5. alcíme és az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CVII. törvény) III. Fejezete szerinti hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vette, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési egyezség, a bírósági adósságrendezési egyezség módosítása, valamint a bírósági adósságtörlesztési terv elkészítésénél a teljesítési határidőt úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a futamidőnek a fizetési moratóriumra tekintettel történő meghosszabbodását is.

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, illetve bírósági adósságtörlesztési végzésben a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 5. alcíme, valamint a 2020. évi CVII. törvény III. Fejezete szerinti hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vevő adós számára a pénzügyi intézmény kimutatást küld – a fizetési moratórium alatt meg nem fizetett tartozásokra tekintettel – a törlesztések teljesítési határidejének meghosszabbításáról. A bírósági adósságrendezési eljárásban az adós kérelmére a bíróság 15 napon belül végzést hoz az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési végzés ennek megfelelő kiegészítéséről. A végzés ellen csak az adós és az érintett hitelező élhet fellebbezéssel. A kérelem és a fellebbezés benyújtása illetékmentes.

(3) Az Are. tv. 85. §-a szerinti törlesztési időszak a (2) bekezdés szerinti teljesítési határidőnek megfelelően meghosszabbodik.

24. A 2020. évi CVII. törvénytől való eltérés

a) 6. §-ától eltérően 2021. szeptember 30-ig adósnak minősül – a 2020. évi CVII. törvény 3. § (1) bekezdésének figyelembevételével – az a személy, akinek a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége áll fenn,

b) 7. § (2) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium 2021. szeptember 30. napjáig tart,

c) 7. § (4) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződés 2021. szeptember 30. napjáig hosszabbodik meg,

d) 12. § (1) bekezdésétől eltérően a 2020. évi CVII. törvény 12. §-a szerinti fizetési haladék 2021. szeptember 30. napjáig tart.

84. § A 2020. évi CVII. törvény 14–17. §-át 2021. június 30-ig nem kell alkalmazni.

25. A polgármesteri feladatok ellátásának egyes kérdéseire vonatkozó átmeneti szabályok

85. § (1) Ha a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napján a polgármester tartós akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester – tisztsége megszűnésére tekintettel – nem gyakorolja a polgármester számára jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköröket, az időközi választás napjáig a polgármester feladat- és hatásköreit – az alábbi sorrendben – a feladat- és hatáskörök gyakorlását vállaló,

a) szervezeti és működési szabályzatban a települési önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) ülésének összehívására és vezetésére kijelölt önkormányzati képviselő vagy

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) által kijelölt önkormányzati képviselő

gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti képviselő a polgármester feladat- és hatáskörei gyakorlásának önként történő vállalásáról írásban nyilatkozik, amely nyilatkozatot egyúttal megküldi a képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek, valamint a kormányhivatalnak.

86. § (1) A 85. § szerint a polgármester feladat- és hatásköreit gyakorló személy – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a társadalmi megbízatású polgármester díjazására és költségtérítésére jogosult.

(2) Ha a helyettesített polgármester a tisztségét főállásban látta el, a 85. § szerint a polgármester feladat- és hatásköreit gyakorló személy választása szerint

a) az (1) bekezdés szerinti vagy

b) a helyettesített polgármestert megillető

díjazásra és költségtérítésre jogosult.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a polgármester feladat- és hatásköreit gyakorló személyt ezen alcím alapján – a hatáskörgyakorlás időtartamára – minden más munkavégzésre irányuló jogviszonyában fizetés nélküli szabadság illeti meg, amelyet köteles igénybe venni.

(4) Az ezen alcímben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a közgyűlés elnöke és a főpolgármester feladat- és hatásköreinek gyakorlására is.

26. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény eltérő alkalmazása

87. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a képviselőtestület 2021. évben szükség szerint, de legalább egy alkalommal ülésezik.

27. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény eltérő alkalmazása

88. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 89. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése a 2021. évben szükség szerint, de legalább egy alkalommal ülésezik.

28. Családügyi tárgyú átmeneti szabályok

89. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt, valamint a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet vagy a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményt együttesen igénylők egyike a másik igénylőt teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja az együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, az igénylés benyújtásához és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozat mindkettejük nevében való megtételére, továbbá a támogatási szerződés megkötésére.

(2) A veszélyhelyzet ideje alatt, valamint a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig a házastársak egyike a házastársát teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja a babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet szerinti babaváró támogatás iránti együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, a kölcsönkérelem benyújtásához és a kölcsönszerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozat mindkét házasfél nevében való megtételére, továbbá a kölcsönszerződés megkötésére.

90. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házakat működtető civil szervezetek kijelölésének hatálya visszavonásig, de legfeljebb 2022. március 31-éig – nyilvános pályázat kiírása nélkül – meghosszabbodik.

29. A koronavírus-világjárvány által okozott megbetegedésben elhunytak hozzátartozóinak megsegítésére létrehozott, közhasznú tevékenységet végző alapítványra vonatkozó szabályok

91. § (1) A koronavírus-világjárvány által okozott megbetegedésben elhunytak hozzátartozóinak megsegítésére létrehozott, közhasznú tevékenységet végző alapítvány (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) a koronavírus-járvány miatt elhunyt személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozójának (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) az Alapítványhoz benyújtott támogatásra irányuló kérelme esetén, a Magyar Államkincstár által vezetett, a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból adatigénylés útján ellenőrzi a kedvezményezett támogatásra való jogosultságát.

(2) A Magyar Államkincstár az Alapítvány részére a kedvezményezett vonatkozásában az Alapítvány írásos megkeresése alapján 15 napon belül adatot szolgáltat

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: 1993. évi III. törvény) 18/B. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő ellátásra való jogosultság fennállása esetén az ellátás összegéről,

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő ellátásra való jogosultság fennállása esetén a megállapított, illetve folyósított ellátás összegéről,

c) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 45. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő ellátásra való jogosultság fennállása esetén az ellátás összegéről.

(3) Az Alapítvány a (2) bekezdés szerinti megkeresésében megjelöli a kedvezményezett természetes személyazonosító adatait, valamint Társadalombiztosítási Azonosító Jelét.

(4) Az Alapítvány a (2) bekezdés szerinti, a Magyar Államkincstárhoz első alkalommal benyújtott kérelemmel egyidejűleg az Alapítvány alapító okiratát is megküldi a Magyar Államkincstár részére a közhasznú jogállás, valamint a koronavírus-világjárvány miatt hozzátartozójukat elveszítő személyek megsegítésére irányuló cél ellenőrzése érdekében. Az Alapítvány az alapító okirat módosítása esetén – a módosítást követően benyújtott első kérelemmel egyidejűleg – az alapító okiratot ismételten megküldi a Magyar Államkincstárnak.

30. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény eltérő alkalmazása

92. § (1) 2022. június 30-ig az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-át az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Étv. 33/A. § (1) bekezdésében foglalt építési tevékenységek a hat lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület esetében is egyszerű bejelentés alapján végezhetőek. Az Étv. 33/A. § (2) és (3) bekezdésében foglalt építési tevékenységek alapterületi korlát nélkül egyszerű bejelentés alapján végezhetők.

(3) Az Étv. 48. § (2) bekezdés b) pont bb)–bd) alpontja szerinti alapterületi korlátozás be nem tartása az építési tevékenységet nem teszi jogszerűtlenné.

(4) Az építtető dönthet úgy, hogy az Étv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti összes hasznos alapterületet meghaladó, de a (2) bekezdésben foglalt lakásszámot vagy hasznos alapterületet meg nem haladó építési tevékenységet egyszerű bejelentés helyett építési engedély alapján kívánja végezni. Ebben az esetben az egyszerű bejelentésre vonatkozó szabályok az adott ügyben nem alkalmazhatóak.

31. A lejárt okmányok érvényességének meghosszabbítása

93. § (1) A magyar hatóság által kiállított, Magyarország területén hatályos,

a) 2020. március 11. és 2020. július 3. között lejárt, vagy

b) 2020. november 4. és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése között lejárt, illetve lejáró

hivatalos okmány, ideértve a forgalmi engedélybe bejegyzett műszaki érvényességi időt is, – a (2) és (4)–(5) bekezdés, valamint a 96. § (4) bekezdése szerinti okmány kivételével – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napig érvényes.

(2) A 2020. szeptember 1. és 2021. június 30. közötti lejárati dátummal ellátott vezetői engedélyek érvényességi idejére a közlekedésre vonatkozó szabályozás bizonyos területein egyes bizonyítványok és engedélyek megújításával és meghosszabbításával, egyes időszakos ellenőrzések és továbbképzések elhalasztásával, valamint az (EU) 2020/698 rendeletben említett egyes időszakok meghosszabbításával kapcsolatos egyedi és átmeneti intézkedéseknek az elhúzódó Covid19-válságra tekintettel történő megállapításáról szóló, 2021. február 16-i (EU) 2021/267 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke irányadó.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti új érvényességi időt a nyilvántartásba nem kell bejegyezni és az okmányon nem kell feltüntetni.

(4) A veszélyhelyzet ideje alatt lejárt diákigazolványok 2021. október 31. napjáig érvényesek és igazolják a diákkedvezményekre való jogosultságot.

(5) A 2020. november 4. és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése között lejárt, illetve lejáró, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény alapján kiadott, tartózkodásra jogosító okmányok, valamint a letelepedési engedély és bevándorlási engedély okmányok – a rövid időtartamú beutazásra jogosító vízum, valamint a tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum okmányok kivételével – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig érvényesek.

(6) Az (5) bekezdés szerinti okmányok meghosszabbítására irányuló eljárás során

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 37. § (4) bekezdését, valamint

b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 47. § (6) bekezdését

nem kell alkalmazni.

32. Egyéb közigazgatási hatósági döntésekkel kapcsolatos rendelkezések

94. § (1) Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya 2020. december 15-e és 2021. november 23-a közötti időben járt vagy jár le, meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyek vonatkozásában 2020. december 15-e és e törvény hatálybalépése közti időszakban az engedély hatályának lejártával összefüggésben a hatóság kötelezettséget állapított meg, a kötelezettségnek nem kell eleget tenni. A már kifizetett bírság visszatérítése iránt a hatóság intézkedik.

(3) Ha e törvény hatálybalépésekor az (1) bekezdés szerinti engedélyek vonatkozásában az engedély hatályának lejártával összefüggésben eljárás van folyamatban, a hatóság az eljárást megszünteti.

33. Gyógyszerészeti tárgyú átmeneti szabályok

95. § (1) A biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről szóló 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet] alapján kiadott engedélyek – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedélyben foglalt határozott idő lejártáig érvényben maradnak.

(2) Ha a 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet alapján kiadott engedély érvényességi ideje a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 21 napon belül járna le, az engedély érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.

(3) A 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet alapján kiadott engedély egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a meghosszabbítást az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény szerinti különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek indokolja. E bekezdés alkalmazásában a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdeket az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet kihirdetését megalapozó vagy azzal közvetlenül összefüggő megbetegedésekkel kapcsolatban vélelmezni kell.

34. Szociális és gyermekvédelmi tárgyú átmeneti szabályok

96. § (1) Ha

a) az 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli ellátásnak az 1993. évi III. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti rendszeres felülvizsgálata, vagy az ellátás 1993. évi III. törvény 25. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgálata iránti eljárás megindítása, vagy

b) a gyermekek otthongondozási díjának az 1993. évi III. törvény 134/H. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálata

a veszélyhelyzet ideje alatt vált esedékessé, a felülvizsgálatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő hónap utolsó napjáig meg kell indítani.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján elhalasztott, az 1993. évi III. törvény 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ellátásra való jogosultság fennállására irányuló felülvizsgálat során az 1993. évi III. törvény 36. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítését az előző felülvizsgálatot lezáró döntés meghozatalának napjáig, a jogosultság megállapítását követő első felülvizsgálat esetén a jogosultságot megállapító döntés meghozatalának napjáig visszamenőleg kell vizsgálni.

(3) A 2020. november 4-e és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság,

b) a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya, és

c) az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság

a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig meghosszabbodik.

(4) A 2020. november 4-e és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, valamint a 2020. november 4-e és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátási igazolvány érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik, feltéve, hogy a közgyógyellátásra jogosult a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napon jogképes.

(5) Ha a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban az ellátásra való jogosultságot úgy állapították meg, hogy a szakértő a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése, illetve 25/B. § (1) bekezdése szerinti szakértői vizsgálatot az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével, kizárólag az ápolt személy önkiszolgálási képességére, illetve ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó hivatalos iratra alapozva végezte el, a jogosultságot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig felül kell vizsgálni.

97. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napján szűnik meg.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény

a) 33/B. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. március 1-jén,

b) 33/B. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. július 1-jén

kezdődik.

98. § A 96. §-ban meghatározottak kivételével az egészségi állapottól, személyiségállapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások – ideértve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó ellátásokat is – felülvizsgálatára hivatkozva az ellátás, kedvezmény, mentesség, foglalkoztatás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.

99. § (1) Ha a nevelésbe vett gyermek a veszélyhelyzet időtartama alatt vált nagykorúvá és kérte az utógondozói ellátás biztosítását, számára az utógondozói ellátást a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő első hónap végéig biztosítani kell. Az utógondozói ellátás iránti kérelem a gyámhatósághoz ezen időtartam alatt is benyújtható.

(2) A 2020. november 4-e és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró utógondozói ellátásra való jogosultság időtartama meghosszabbodik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig.

100. § A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig a gyámhatósági eljárásban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 128. § (3) bekezdése szerinti személyes jognyilatkozatok felvétele helyett – a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában – az ügyfelek írásban nyilatkoznak, a gyámhatóság a tárgyalás megtartását mellőzheti.

101. § (1) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése hónapjának végéig az 1993. évi III. törvény szerinti

a) étkeztetés esetében – a népkonyha kivételével – a napi egyszeri meleg étel elvitellel, kiszállítással vagy a koronavírus ellen jogszabály rendelkezése szerint védettnek minősülő igénybevevő részére helyben fogyasztással is biztosítható,

b) szociális alapszolgáltatások igénybevételéhez szükséges ellátotti jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni,

c) szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások esetén a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni,

d) szociális alapszolgáltatások esetén az egyes szolgáltatási elemek nyújtása – az étkeztetés kivételével – a fenntartó döntése alapján szüneteltethető,

e) házi segítségnyújtás esetében az újonnan felvételre kerülő személlyel személyi gondozásra irányuló megállapodást kell kötni, és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése hónapjának végéig terjedő időtartamot nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor,

f) nappali ellátást nyújtó intézmények – ide nem értve a nappali melegedőt – épületében nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó szüneteltetheti azzal, hogy ebben az esetben a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében vagy infokommunikációs eszközökön keresztül kell nyújtani,

g) támogató szolgáltatás esetében a személyes gondoskodást végző személyek szállítását nem kell jelenteni az igénybevevői nyilvántartásba.

(2) Az (1) bekezdés szerinti működés a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságot nem érinti.

102. § A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése hónapjának végéig

a) a szociális szakosított ellátást nyújtó intézményekben, a családok átmeneti otthonában, a gyermekek átmeneti otthonában és a gyermekotthonban foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető,

b) 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani,

c) 24 órás műszak elrendelésével érintett foglalkoztatott esetén az 1993. évi III. törvény 94/L. § (6) bekezdése, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (10) bekezdése szerinti bérpótlékot, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 141. §-a alapján meghatározott bérpótlékot biztosítani kell.

35. Egyes kulturális finanszírozási szabályok eltérő alkalmazása

103. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.) rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel 2023. december 31-ig kell alkalmazni.

104. § (1) A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) maradványa felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 86. § (4) bekezdésétől eltérően az Alap költségvetési maradványa felhasználásának a fejezetet irányító szerv általi engedélyezéséhez az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása nem szükséges, a veszélyhelyzet ideje alatt a maradvány teljes összege felhasználható a veszélyhelyzetből eredő, a kulturális ágazatot érintő hátrányos következmények enyhítése érdekében kulturális támogatási célokra, a (2) bekezdés szerinti módon.

(2) Az NKA tv.-ben foglalt döntéshozatali rendtől eltérően a Kormány egyedi döntésével meghatározhatja azokat a támogatási célokat és kedvezményezetteket, amelyek támogatása céljából az (1) bekezdés szerinti maradvány felhasználható azzal, hogy a támogatási jogviszony létesítéséről az Alap kezelő szerve gondoskodik.

(3) A (2) bekezdés szerinti támogatások esetében – figyelemmel a Kormány egyedi döntésében foglaltakra – a támogatás nyújtása részletes feltételeinek meghatározása, továbbá a támogatott célok megvalósítása szakmai beszámolójának ellenőrzése érdekében a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az NKA tv. 2. § (3) bekezdése szerinti ideiglenes szakmai kollégiumot hoz létre.

(4) Az (1) bekezdés szerinti maradványnak a korábbi Nemzeti Kulturális Alap kollégiumi döntéssel, miniszteri döntéssel, Nemzeti Kulturális Alap pályázati kiírással vagy szerződéssel lekötött részének felhasználásáról az NKA tv. szerinti érintett kollégium javaslatára a miniszter dönt.

(5) Az (1) bekezdés szerinti összeg

a) terhére az NKA tv. 7/B. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az Alapból kulturális örökségvédelem alá nem eső, kulturális célú építési beruházás, felújítás is támogatható,

b) az NKA tv. 7/C. § (2) bekezdésében foglalt működési támogatás nem csak az ágazati minisztérium irányítása, valamint felügyelete alá tartozó állami fenntartású intézmények számára nyújtható, hanem fenntartótól és működési formától függetlenül bármelyik kulturális szervezet, illetve annak fenntartója részére nyújtható személyi jellegű és dologi kiadásokra is, továbbá a 10%-os limitet meghaladóan is.

36. A Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékessége

105. § (1) A Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes arra a jogvitára is, amely a felszámolók névjegyzékét vezető szerv közigazgatási tevékenységével kapcsolatos.

(2) Az (1) bekezdést a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdést 2021. szeptember 30. napjáig kell alkalmazni.

37. A folyamatban levő adatigénylések átmeneti szabályai

106. § (1) Ha az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet] 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni – feltéve, hogy erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül megfelelően tájékoztatta –, az ilyen igénynek – az Infotv. 29. § (2) bekezdése alkalmazásának lehetőségét nem érintve –,

a) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap még nem telt el, az Infotv. 29. § (1) bekezdése szerinti határidőben kell eleget tenni,

b) ha az igény beérkezésétől számított 15 nap már eltelt, a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 45 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg.

(2) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint az igény teljesítésére nyitva álló határidőt a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerint meghosszabbította, az ilyen igénynek a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb az igény beérkezését követő 90 napon belül eleget kell tenni azzal, hogy e határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg. Az e bekezdés alkalmazása esetében az Infotv. 31. § (1) bekezdésében az Infotv. 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő alatt az így meghosszabbított határidőt is érteni kell.

(3) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igény tekintetében az adatigénylés teljesítéséért a költségtérítést az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése alkalmazásával állapította meg, úgy az adatigénylést

a) – feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt megfizette – a megfizetést követő lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a megfizetést követő 45 napon belül kell teljesíteni azzal, hogy e határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napot ebben az esetben sem haladhatja meg, vagy

b) – feltéve, hogy a teljesítésért megállapított költségtérítést az igénylő a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt nem fizette meg – a megfizetést követő 15 napon belül kell teljesíteni.

(4) Ha az Infotv. szerinti közfeladatot ellátó szerv a veszélyhelyzet fennállásának időtartama alatt a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése alkalmazásával kívánt eleget tenni, valamint erről az igénylőt az igény beérkezését követő 15 napon belül tájékoztatta, úgy az ilyen igény teljesítésének megtagadásáról

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Infotv. 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint kell értesíteni az igénylőt,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben – az elutasítás indokaival, valamint az igénylőt az Infotv. alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt – az igény beérkezését követő 45 napon belül, de legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése napját követő 15 napon belül kell írásban vagy – ha az igényben az elektronikus levelezési címét közölte – elektronikus levélben értesíteni az igénylőt.

38. Egyes büntetőjogi tárgyú törvények rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

107. § Az e törvény hatálybalépése előtt elkövetett, a védettségi igazolással való visszaélés elleni fellépésről szóló 220/2021. (V. 1.) Korm. rendelet 1. §-a szerinti bűncselekmény büntetendőségét a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 2. § (2) bekezdésétől eltérően, a cselekmény elkövetésekor hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

108. § (1) 2021. szeptember 30-ától a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (1) bekezdését a (2) bekezdés szerinti eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 298. § (1) bekezdésétől eltérően, ha életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény miatt van folyamatban büntetőeljárás és a veszélyhelyzet tartama alatt a koronavírus-világjárvány akadályozta az előkészítő ülés, illetve a tárgyalás megtartását, a négy évet meghaladó tartamú letartóztatás legfeljebb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított egy évig tarthat.

39. Egyes szabálysértésekkel összefüggő átmeneti szabályok

109. § A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet szerinti szabálysértést a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 4. §-ától eltérően az elkövetésekor hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni.

40. Egyes közigazgatási szankciókkal kapcsolatos átmeneti szabályok

110. § A veszélyhelyzet ideje alatt elkövetett, az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet szerinti közigazgatási szabályszegés miatt az elkövetéskor hatályos szabályok szerinti közigazgatási szankció alkalmazandó.

41. A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagjára vonatkozó átmeneti jogállási szabályok

111. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv

a) hivatásos állományának azon tagja esetében, akinek az időszakos egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságvizsgálata, vagy

b) személyi állományának az a) pontba nem tartozó azon tagja esetében, akinek a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. § (1) bekezdés e) pontja alapján a 2020. évre esedékes időszakos vizsgálata

a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 3. §-ára tekintettel elmaradt, a 2021. évben esedékes alkalmasságvizsgálatra, illetve időszakos vizsgálatra úgy kell intézkedni, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül kerüljön sor a 2021. évi vizsgálatra, ebben az esetben a 2020. évi vizsgálatot nem kell pótolni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személy időszakos alkalmasságvizsgálata vagy időszakos vizsgálata a 2021. évben nem esedékes, akkor a 2020. évben elmaradt alkalmasságvizsgálatot, illetve időszakos vizsgálatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül pótolni kell.

112. § (1) A Közbiztonsági rendőrjárőr szakképesítésre, valamint a Határrendész és útlevélkezelő rendőrjárőr szakképesítésre felkészítő szakmai képzés programkövetelményében a képesítő vizsgára bocsátás feltételeként előírt „B” kategóriás gépjárművezetői engedély bemutatása 2021. szeptember 30-ig lebonyolításra kerülő képesítő vizsgán nem kötelező, sikeres képesítő vizsga esetén a képesítő bizonyítványt a „B” kategóriás gépjárművezetői engedély bemutatását követően kell kiállítani.

(2) Ha a gépjárművezetői engedély bemutatására az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül sor a képesítő vizsgát megelőzően, akkor az okirat bemutatásának elmaradását a vizsgatörzslapon az „A képesítő vizsgán nem került bemutatásra a programkövetelményben meghatározott „B” kategóriás gépjárművezetői engedély.” záradékkal kell ellátni.

(3) A képesítő bizonyítvány kiállítására a „B” kategóriás gépjárművezetői engedélynek a sikeresen teljesített képesítő vizsgától számított 1 éven belül történő bemutatása esetén van lehetőség. Ezen határidő elmulasztása esetén a képesítő vizsgát ismételten le kell tenni.

42. A biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

113. § Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt járt le vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított 45 napon belül jár le, érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

43. A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzésével összefüggő átmeneti szabályok

114. § A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény alkalmazásában a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított tizenkét hónapig a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 1. § 1. pontjában meghatározottakon túl külföldi befektető az Európai Unióhoz, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó más állam, valamint a Svájci Államszövetség állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

44. Közfoglalkoztatással összefüggő átmeneti szabályok

115. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt fennálló közfoglalkoztatási jogviszony, továbbá a legkésőbb 2021. december 31-ig létesített közfoglalkoztatási jogviszony a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 192. § (2) bekezdése szerint számított időtartama meghaladhatja a tíz évet.

45. A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás finanszírozásával összefüggő átmeneti rendelkezés

116. § A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás keretében a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően is biztosítható 2021. december 31-ig többletforrás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében. Ebben az esetben a meglévő finanszírozási szerződésekben meghatározott források megemelhetőek, a támogatás felhasználásának feladat- és költségterve a támogató, illetve a lebonyolító hozzájárulásával módosítható.

46. Vízjogi eljárásokkal összefüggő átmeneti rendelkezések

117. § (1) A (2) bekezdés kivételével a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján engedélyezett vízilétesítményekre és vízimunkákra vonatkozó vízjogi létesítési engedély, elvi vízjogi engedély és megszüntetési engedély, amelynek hatálya

a) a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított egy évvel, valamint

b) a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított egy évvel.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyhez kapcsolódó vagyonkezelői, kezelői vagy tulajdonosi hozzájárulás időbeli hatálya a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az új hozzájárulás beszerzéséről az engedélyes gondoskodik. Ebben az esetben a vízügyi hatóság az engedélyes kérelmére, soron kívül módosítja az (1) bekezdés szerinti vízjogi engedélyt. Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól.

47. Vízhasználattal összefüggő átmeneti szabályok

118. § (1) A vízhasználó a vízkészletjárulékot a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/B. § (3) bekezdésétől eltérően a 2021. január 1-től 2021. december 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan az általa ténylegesen felhasznált vízmennyiség után fizeti meg, ha az általa igénybe vett vízmennyiség a vízjogi engedélyben megjelölt vízmennyiség 80%-át nem éri el.

(2) A vízhasználó az (1) bekezdés szerinti kedvezményt a tárgyévre vonatkozó éves bevallás során, külön nyilatkozattal érvényesítheti.

48. Egyes államháztartási szabályok alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

119. § Ha az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a veszélyhelyzet ideje alatt el nem hárítható ok vagy körülmény (a továbbiakban: veszélyhelyzeti ok) miatt nem vagy késedelmesen teljesítette, az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségét e törvény hatálybalépését követő hónap utolsó napjáig teljesítheti azzal, hogy a Magyar Államkincstár az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bírság kiszabásától eltekinthet. A bírság mellőzése során a Magyar Államkincstár azt mérlegeli, hogy a veszélyhelyzeti ok a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben merült-e fel.

120. § (1) 2020. november 4. napján fennálló vagy ettől az időponttól e törvény hatálybalépéséig létrejött, a központi költségvetés terhére nem uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló programokkal, projektekkel összefüggő támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység időtartama és az elszámolási határidő az eredeti határidőtől számított 180 nappal, de legalább az e törvény hatálybalépését követő 180. napig meghosszabbodik.

(2) Ha az e törvény hatálybalépéséig létrejött és fennálló, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység megvalósításának időtartama az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a tárgyéven túl nyúlik, és a pénzügyi teljesítésének elhúzódását a veszélyhelyzettel összefüggő ok idézte elő, a kötelezettségvállalások ezen indokok alapján keletkezett állományát az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni.

121. § (1) 2020. november 4. napjától e törvény hatálybalépéséig a központi költségvetés terhére nem uniós forrásból nyújtott költségvetési támogatásból létrejött támogatási jogviszonyok esetében a támogató által kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb e törvény hatálybalépését követő 30 napon belül kell biztosítani azzal, hogy ha azt a kedvezményezett nem a támogató által, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben előírtaknak megfelelően biztosítja, a támogató a támogatást jogosult azonnali hatállyal visszavonni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakat a határon túli kedvezményezettnek nyújtott támogatásra is alkalmazni kell.

49. Egyes pénzügyi szabályok alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

122. § 2022. június 30-áig a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. § (2) bekezdését oly módon kell alkalmazni, hogy a magyar állam által belföldön, nyomdai úton előállításra és értékpapírként kibocsátásra kerülő állampapírok okiratát a kibocsátó magyar állam képviseletében a pénzügyminiszter vagy a miniszterelnök jogosult aláírni.

50. Helyi adókönnyítésekkel összefüggő rendelkezések

123. § (1) A 2021. évben végződő adóévben azon, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 26. pontja szerinti vállalkozó (a továbbiakban: vállalkozó) esetén, amely azzal felel meg a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV törvény) szerinti mikro-, kis- és középvállalkozássá minősítés feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd Ft (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás), a helyi iparűzési adó mértéke 1 százalék, ha a 2021. évben végződő adóévben alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított helyi iparűzési adómérték több, mint 1 százalék.

(2) A tevékenységét 2021. január 1-jét követően kezdő, naptári évtől eltérő üzleti évet választó mikro-, kis- és középvállalkozásnak az (1) bekezdést a 2021. évben kezdődő adóévében kell alkalmaznia.

124. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott adatok alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozónak a 2021. évben, az adott előlegfizetési időpontban esedékes – a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerint bevallott és a 2021. évben az önkormányzati adórendelet szerinti adómértékkel bevallandó – helyi iparűzési-adóelőleg 50 százalékát kell az egyes esedékességi időpontokban megfizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerint meg nem fizetendő előlegrészlet összegével az adóhatóság a mikro-, kis- és középvállalkozás iparűzési adóelőleg-kötelezettsége összegét hivatalból, határozathozatal nélkül csökkenti.

(3) Az (1) bekezdés szerinti,

a) beszámolókészítésre kötelezett vállalkozó a 2021. évben kezdődő adóév első napján rendelkezésre álló utolsó, a számvitelről szóló törvény szerint készített és elfogadott beszámoló, elfogadott beszámoló hiányában, a becsült mérlegfőösszeg, árbevétel- és létszámadatok;

b) beszámolókészítésre nem kötelezett vállalkozó a 2020. évben végződő adóév árbevétel- és létszámadatai, a 2021. évben tevékenységét kezdő vállalkozó esetén a becsült árbevétel- és létszámadatok

alapján állapítja meg a mikro-, kis- és középvállalkozás minőségnek való megfelelést.

(4) Az (1) bekezdés akkor alkalmazható, ha a mikro-, kis- és középvállalkozás a 2021. április 1-jén hatályos, a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (4)–(6) bekezdése szerint nyilatkozatot tett.

(5) Az állami adó- és vámhatóság a (4) bekezdés szerinti nyilatkozatot elektronikus úton megküldi a nyilatkozatot tevő mikro-, kis- és középvállalkozás székhelye és az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság számára.

125. § (1) A 2021. évben végződő adóévben a helyi adó és a települési adó mértéke nem lehet magasabb, mint ugyanazon helyi adónak, települési adónak a 2020. december 1-jén hatályos és alkalmazandó önkormányzati adórendeletben megállapított adómértéke.

(2) Az önkormányzatnak a 2020. december 1-jén hatályos adórendelete szerinti adómentességet, adókedvezményt a 2021. évben végződő adóévben is fenn kell tartania.

(3) A települési önkormányzat a 2021. évre új helyi adót, új települési adót nem jogosult bevezetni.

51. A helyi iparűzésiadó-könnyítésnek az állami támogatások uniós jogával való összeegyeztethetősége

126. § (1) A 123. § (1) bekezdése szerinti intézkedés az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül. E támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: közlemény) 3.1. szakasza szerinti átmeneti támogatásként (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható.

(2) Az átmeneti támogatás támogatástartalma a 2021. évben végződő adóévben – a 123. § (2) bekezdése szerinti vállalkozó esetében a 2021. évben kezdődő adóévben – alkalmazandó önkormányzati rendeletben megállapított adómérték (a továbbiakban: általános adómérték) és az 1%-os adómérték (a továbbiakban: csökkentett adómérték) különbözetének szorzatával egyező összeg.

(3) A (2) bekezdés szerinti támogatástartalmat a vállalkozó számára a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 41. pontja szerinti székhelye és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 52. § 31. pontja szerinti telephelye szerinti önkormányzati adóhatóság a 2021. évben végződő – a 123. § (2) bekezdése szerinti vállalkozó esetében a 2021. évben kezdődő – adóévről szóló adóbevallás benyújtását követő hónap utolsó napjáig visszaigazolja.

(4) Ha a vállalkozó az elsődleges mezőgazdasági termelési ágazatban vagy a halászati és akvakultúra-ágazatban is folytat tevékenységet, az egyes ágazatokra eső átmeneti támogatás arányát annak alapján kell megállapítani, hogy az adott ágazatban folytatott tevékenységből származó árbevétel milyen arányt képviselt a vállalkozó 2021. évi árbevételén belül.

(5) Ha az átmeneti támogatásként nyújtott egyedi támogatás támogatástartalma meghaladja a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a (4) bekezdés szerinti tevékenységre eső átmeneti támogatás támogatástartalma meghaladja a 10 000 eurónak megfelelő forintösszeget, az önkormányzati adóhatóság a (3) bekezdésben meghatározott határnapot követő második hónap utolsó napjáig megküldi az állami adó- és vámhatóság részére az egyedi támogatásnak az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. melléklete szerinti adatait.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdésben meghatározott határnapot követő harmadik hónap utolsó napjáig továbbítja az (5) bekezdés szerinti adatokat az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a közlemény 4. szakasza szerinti közzététel céljából.

127. § (1) Átmeneti támogatásban az a mikro-, kis- és középvállalkozás részesülhet, amely 2019. december 31-én nem minősült az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése alapján nehéz helyzetben levő vállalkozásnak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően átmeneti támogatás nyújtható azon mikro-, kis- és középvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá esetében az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.

(3) Az átmeneti támogatás támogatástartalma – a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a mikro-, kis- és középvállalkozás a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg az 1 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget, a (4) és (5) bekezdés szerinti kivétellel.

(4) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó mikro-, kis- és középvállalkozás esetén az e tevékenységhez nyújtott átmeneti támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 225 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(5) A halászati és akvakultúra-ágazatban tevékenykedő mikro-, kis- és középvállalkozás esetén az e tevékenységhez nyújtott átmeneti támogatás támogatástartalma a közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 270 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(6) Ha az átmeneti támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül vagy részesült, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás (3)–(5) bekezdés szerinti legmagasabb mértékét.

(7) Ha egy mikro-, kis- és középvállalkozás több ágazatban is tevékenykedik, és ezekre a (3)–(5) bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás az átmeneti támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást köteles vezetni, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg az 1 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget. Ha egy mikro-, kis- és középvállalkozás a (4) és (5) bekezdés szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális átmeneti támogatás összege mikro-, kis- és középvállalkozásonként – mikro-, kis- és középvállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 270 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(8) A mikro-, kis- és középvállalkozásnak (kedvezményezettnek) és az adóhatóságnak az átmeneti támogatással kapcsolatos minden iratot a kedvezmény igénybevételét követő tíz évig meg kell őriznie.

52. A turisztikai ágazattal összefüggő köztehermérséklés

128. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. §-ától eltérően a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettet a 2021. január 1. napjától 2021. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

53. A szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel összefüggő szabályok

129. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4) és (5) bekezdése szerinti reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után, ha a juttatás e törvény hatálybalépésének napja és 2021. december 31. közötti időszakban történik.

(2) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 11. § (2) bekezdésétől eltérően e törvény hatálybalépésének napja és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.

54. A Széchenyi Pihenő Kártya juttatásával kapcsolatos szabályok

130. § (1) A 2021. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer Ft,

b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer Ft,

c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer Ft

összegig minősül béren kívüli juttatásnak.

(2) A 2021. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg

a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –

aa) évi 400 ezer Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,

ab) a 400 ezer Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,

ac) évi 400 ezer Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,

b) más munkáltató esetében

ba) évi 800 ezer Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,

bb) a 800 ezer Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,

bc) évi 800 ezer Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően a 2021. évben adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.

55. Adóigazgatási szabályok

131. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

132. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 198. §-a és 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a 2021. december 31-ig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb ötmillió Ft összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap.

133. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 201. § (2) bekezdésétől eltérően az adóhatóság a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a 2021. december 31-ig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió Ft-ot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.

(2) Az adótartozás e § szerinti mérséklése esetén a fennmaradó összegre a 132. § szerinti fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. Az adótartozás e § szerinti mérséklése nem engedélyezhető, ha az adóhatóság az adózó részére a 132. § szerinti fizetési kedvezményt engedélyezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap.

56. A felsőoktatás egyes kérdéseiről

134. § A 2020/2021. tanévben a felsőoktatási intézmény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 5. és 40. pontjában a félév, illetve a tanév hosszára meghatározott oktatásszervezési időtartamoktól eltérhet.

57. Egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezések

135. § A veszélyhelyzet ideje alatt, illetve a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 11. § (2) bekezdése szerinti tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló kormánytisztviselő felkészítésének időtartama – a kihelyező vezető döntése alapján – legfeljebb a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 11. § (2) bekezdése szerinti időtartammal meghosszabbítható.

58. A honvédek jogállásával és a honvédelmi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések

136. § (1) Ha a honvédek jogállásról szóló 2012. évi CCV. törvény 237/J. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi munkakörű katona e törvény hatálybalépésének napján érvényes, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 237/L. § (10) bekezdés b) pontja szerinti illetménye kevesebb, mint a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti 2020. december 31-én érvényes illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek összege, akkor részére a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 237/L. § (2) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.

(2) Ha a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó harctéri életmentő katona egészségügyi szakkiképzés elvégzéséről szóló igazolásának érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, az igazolás érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig meghosszabbodik.

137. § (1) Ha a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott e törvény hatálybalépésének napján érvényes, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/D. § (2) bekezdése szerinti – a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/C. § szerinti esetben a megnövelt – illetménye kevesebb, mint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti, 2020. december 31-én érvényes illetménye, akkor részére a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/D. § (2) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a 2020. december 31-én érvényes illetmény alatt a 2020. december 31-én érvényes fizetési fokozat alapján járó illetmény – ideértve a garantált illetménynél magasabb összegben megállapított illetményrészt is –, a honvédelmi illetménykiegészítés, a honvédelmi alkalmazottat folyamatosan megillető illetménypótlékok, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 76. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti keresetkiegészítés együttes összegét kell érteni.

138. § (1) Ha a rezidens közalkalmazotti jogviszonya az egyes, a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott rezidensek közalkalmazotti jogviszonya átalakulásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 585/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 585/2020. Korm. rendelet) 1. § (5) bekezdése szerint megszűnt, az őt megillető, a jogviszonya megszűnéséből eredő juttatások tekintetében a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv és a honvédelmi egészségügyi szolgáltató megállapodást kötnek a juttatások összegének a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv részére történő megtérítése tárgyában.

(2) Ha a rezidens a közalkalmazotti jogviszonyának az 585/2020. Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése szerinti megszűnését követő egy éven belül támogatott szakképzésre irányuló egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatóval, az 585/2020. Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése szerinti végkielégítés összegét a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv részére megtéríteni köteles.

59. A koronavírus elleni védőoltással kapcsolatos regisztrációs és adatkezelési szabályok

139. § (1) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ-szám) nem rendelkező magyar állampolgár az alábbi – valamennyi rendelkezésére álló – adatot köteles megadni:

a) viselt név,

b) életkor,

c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

d) útlevél okmányazonosítója,

e) személyi azonosító száma,

f) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

g) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(2) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a TAJ-számmal nem rendelkező, Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár az alábbi – valamennyi rendelkezésére álló – adatot köteles megadni:

a) viselt név,

b) életkor,

c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

d) útlevél okmányazonosítója,

e) tartózkodási engedély száma,

f) személyi azonosító száma,

g) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

h) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(3) A SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során a TAJ-számmal rendelkező személy az alábbi – valamennyi rendelkezésére álló – adatokat köteles megadni:

a) viselt név,

b) TAJ-száma,

c) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

d) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(4) Az oltási regisztrációs felületet fenntartó szerv a TAJ-számmal rendelkező személyek védőoltásra történő regisztrációja során megadott (3) bekezdés szerinti adatait a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére átadja.

(5) A NEAK az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés o) és p) pontjában meghatározott feladatai részeként a védőoltás igénybevételének szervezésével kapcsolatos feladatát az egészségügyi szolgáltató, az egészségügyi államigazgatási szerv, az Országos Kórházi Főigazgatóság, a Magyar Államkincstár, az Oktatási Hivatal, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: közreműködő szerv) bevonásával látja el.

(6) A NEAK, illetve a közreműködő szerv a NEAK által meghatározott, védőoltásra regisztráló személyeket a védőoltás igénybevételének rendjéről postai, illetve elektronikus vagy telefonos úton értesíti.

(7) Az (5) bekezdésben meghatározott célból a NEAK a közreműködő szerv részére a védőoltás igénybevételére regisztráló személy által a regisztráció során megadott postai, telefonos vagy más elektronikus elérhetőséget, valamint a védőoltás igénybevételéhez szükséges egészségügyi és személyazonosító adatot továbbítja.

(8) A (6) bekezdésben meghatározott értesítés szerint igénybe vett védőoltást követően a közreműködő szerv az (5) bekezdés alapján átvett adatot haladéktalanul törli.

140. § (1) Az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Státusz tv.) 1. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó országokban „Magyar igazolvánnyal” vagy „Magyar hozzátartozói igazolvánnyal” (a továbbiakban együtt: magyar igazolvány) rendelkező személy, aki nem szerepel a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartásban, a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltásra történő regisztráció során az alábbi adatokat köteles megadni:

a) családi és utónév a Státusz tv. 21. § (3) bekezdés a) pontja szerint,

b) életkor,

c) személyazonosító igazolvány okmányazonosítója,

d) útlevél okmányazonosítója,

e) lakcím vagy értesítési cím (a védettségi igazolvány kézbesítési címe),

f) elektronikus elérhetőség (e-mail) és telefonszám.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy regisztrációjára

a) a Kormány által rendeletben kijelölt, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási hivatalaiban (a továbbiakban: járási hivatal) vagy kormányablakaiban személyesen, a magyar igazolványa bemutatása és a születési ideje megadása mellett, vagy

b) az oltási regisztrációs felületen elektronikus úton

kerül sor. Az elektronikus úton történt regisztráció során megadott adatokat az elektronikus felület működtetője átadja a Kormány rendeletében kijelölt járási hivatalnak.

(3) Ha a regisztrációra a (2) bekezdés b) pontja szerint kerül sor,

a) az (1) bekezdés szerinti adatok mellett a magyar igazolvány számát is meg kell adni,

b) az (1) bekezdés szerinti személy az oltóponton a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás beadása előtt köteles bemutatni a nevére kiállított magyar igazolványt, valamint születési idejét megadni.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti szerv a magyar igazolványban foglalt adatok ellenőrzése céljából a Státusz tv. 21. § (6) bekezdése szerinti adatokat igényelheti a magyar igazolvány nyilvántartását vezető szervtől.

(5) Az (1) bekezdés szerinti személy esetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/H. § (1) bekezdés b) és c) pontjától eltérően, ha az (1) bekezdés szerinti személy útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a védettségi igazolvány útlevél száma rovata az érintettnek a regisztráció során megadott okmányazonosító számát tartalmazza.

(6) A járási hivatal vagy a kormányablak az (1) bekezdésben szereplő adatokat, valamint az (1) bekezdés szerinti személy születési idejét az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) rögzíti, és azokat az EESZT működtetője részére átadja.

(7) Ha az érintett TAJ-számmal nem rendelkezik, az EESZT működtetője az EESZT-ben az oltottság adatai rögzítésének érdekében az (1) bekezdés szerinti személy számára az EESZT-ben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítót (a továbbiakban: technikai azonosító) hoz létre, amelyhez az (1) bekezdés szerinti személy (5) bekezdés szerinti adatait hozzárendeli. Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti személyre vonatkozó technikai azonosítót, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokat a NEAK részére átadja.

(8) A NEAK a technikai azonosítót az e törvényben foglalt feladatainak ellátása érdekében kezeli, és továbbítja az oltást végző egészségügyi szolgáltatónak.

(9) Az (1) bekezdés szerinti személyek vonatkozásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/L. § (4)–(9) bekezdése nem alkalmazható.

(10) Ha az (1) bekezdés szerinti személy TAJ-számmal nem rendelkezik, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/J. § (2) és (3) bekezdésétől eltérően az EESZT működtetője a TAJ-szám helyett az (1) bekezdés szerinti személy technikai azonosítóját adja át.

(11) Ha az (1) bekezdés szerinti személy kéri, a védettségi igazolványt a külképviselet útján, személyes átadással kell kézbesíteni.

(12) A (11) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, valamint a külképviselet az (1) bekezdés szerinti adatokat a kézbesítés megtörténtéig kezeli.

(13) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdés szerinti járási hivatalokat, illetve kormányablakokat kijelölje.

141. § (1) Az oltási regisztrációs felületet fenntartó szerv a TAJ-számmal nem rendelkező személyek védőoltásra történő regisztrációja során megadott nevet, életkort, elektronikus elérhetőséget, értesítési címet, valamint

a) az útlevél okmányazonosítóját, a személyi azonosító számát, illetve a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszternek,

b) a tartózkodási engedéllyel rendelkező személyek esetében az útlevél okmányazonosítóját, a személyazonosító igazolvány okmányazonosítóját és a tartózkodási engedély adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter útján az idegenrendészeti hatóságnak

(e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartó szerv) továbbítja a nyilvántartó szervek által vezetett nyilvántartásokkal való összevetésre a személy azonosítása, adatainak egyeztetése és a sikeres vakcinaregisztráció céljából.

(2) A nyilvántartó szerv az (1) bekezdés alapján átvett adatot a személy regisztrációs felületen megadott adatainak az egyes nyilvántartásokban szereplő adatokkal való összevetését és ellenőrzését (a továbbiakban: validálását) és annak a (3) bekezdés szerinti átadását követően haladéktalanul törli. A nyilvántartó szerv a kapott adatokat – a nyilvántartásokban szereplő adatok alapján, valamint szükség esetén az érintett személlyel történő egyeztetést követően – pontosítja, ha azok eltérnek a nyilvántartásokban szereplő adatoktól, de a regisztrált személy a kapott adatokból beazonosítható. Ha a regisztrációs felületen megadott adatok validálása és az adatok pontosítása eredménytelen, a nyilvántartó szerv a kapott adatokat az átvételt követő hat hónap után törli.

(3) Az (1) bekezdés szerint validált személy nevét, életkorát, értesítési címét, elektronikus elérhetőségét, a nyilvántartásokban szereplő születési dátumát, valamint az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter az EESZT működtetője részére megküldi.

(4) Az EESZT működtetője az EESZT-ben az oltottság adatai rögzítésének érdekében az érintett számára az EESZT-ben az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/F. § (1) bekezdés a) pontja szerinti azonosítót (a továbbiakban: technikai azonosító) hoz létre, amelyhez az érintett (3) bekezdés szerinti adatait hozzárendeli. Az EESZT működtetője az érintettre vonatkozó technikai azonosítót, valamint az érintett (3) bekezdése szerinti adatait az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) kezelésére kijelölt szerv részére átadja.

(5) Az E. Alap kezelésére kijelölt szerv a technikai azonosítót a vakcinaadás szervezésére vonatkozó feladatainak ellátása érdekében kezeli és továbbítja az oltást végző egészségügyi szolgáltatónak.

(6) A személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti kérelmező esetében az összerendelési nyilvántartás útján vizsgálja, hogy az érintett TAJ-számmal rendelkezik-e. Amennyiben az érintett rendelkezik TAJ-számmal, erről az EESZT működtetőjét az adatok átadása során tájékoztatja. Az EESZT működtetője a TAJ-számmal rendelkező részére nem hoz létre technikai azonosítót.

142. § (1) A Magyar Államkincstár a lakosság koronavírus-fertőzés kockázatának leginkább kitett személyek átoltottságának növelése és az érintettek elérése érdekében, az önkéntesen igénybe vehető és ingyenesen biztosított koronavírus elleni védőoltások (a továbbiakban: védőoltás) kiosztásával kapcsolatos feladatok ellátása céljából tájékoztatást küld a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által folyósított ellátásokban, juttatásokban részesülő személyek (a továbbiakban: jogosultak) csoportjai részére. A Magyar Államkincstár ennek érdekében, e célok teljesítéséhez szükséges mértékben és időtartamig kezeli a jogosultak nevét, lakcímét, születési idejét és TAJ-számát.

(2) A Magyar Államkincstár a 141. § szerinti közreműködés keretében a részére átadott – a regisztráció során az érintett által megadott – adatokat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (1) bekezdés a) pontja szerint vezetett nyugdíjfolyósítási nyilvántartás adataival – az átadott adatok pontosságának, naprakészségének ellenőrzése céljából – összeveti. Ha az összevetés eredményeként az állapítható meg, hogy az átadott adatok pontatlanok vagy nem naprakészek, úgy erről – a pontosítandó adatok megjelölésével és az általa helyesbítettnek vagy naprakésznek tekintett adatok egyidejű megküldésével – a NEAK-ot értesíti.

(3) A NEAK – 141. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatai teljesítése érdekében – a (2) bekezdés szerinti értesítés nyomán átvett személyes adatok alapul vételével az érintett természetes személyre vonatkozó adatokkal összefüggésben postai, telefonos vagy más elektronikus úton adategyeztetést kezdeményez az adatok pontosságának vagy naprakészségének megállapítása érdekében, illetve az adategyeztetés eredménye alapján – szükség szerint, az érintett erre vonatkozó nyilatkozata alapján – az általa kezelt adatokat pontosítja.

143. § (1) A köznevelési intézményekben, a szakképző intézményekben és a bölcsődei ellátásban munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatott személyek (a továbbiakban: foglalkoztatottak) koronavírus-fertőzésnek való kitettségének csökkentése érdekében a védőoltás igénybevétele és az ahhoz szükséges regisztráció céljából tájékoztatást küld

a) az Oktatási Hivatal a köznevelési intézményekben foglalkoztatottak,

b) a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a szakképző intézményekben foglalkoztatottak,

c) a Magyar Államkincstár – a bölcsődék szakmai irányítását ellátóval egyeztetve – a bölcsődei ellátást nyújtó intézmények és szolgáltatók

részére.

(2) Az Oktatási Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás céljából – annak teljesítéséhez szükséges mértékben és időtartamig – kezeli az (1) bekezdés szerint általuk tájékoztatandó természetes személyek viselt nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, valamint TAJ-számát. Az Oktatási Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal az (1) bekezdés szerint általuk tájékoztatandó természetes személyek viselt nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, valamint TAJ-számát megküldi a NEAK-nak a védőoltás igénybevételére irányuló regisztrációk meglétének ellenőrzése céljából.

(3) Az Oktatási Hivatal, valamint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal a 141. § szerinti közreműködés keretében a részére átadott – a védőoltás igénybevételére irányuló regisztráció során az érintett által megadott – adatokat (természetes személyek viselt nevét, lakcímét és TAJ-számát) az általa nyilvántartott adatokkal – az átadott adatok pontosságának, naprakészségének ellenőrzése céljából – összeveti. Ha az összevetés eredményeként az állapítható meg, hogy az átadott adatok pontatlanok vagy nem naprakészek, úgy erről – a pontosítandó adatok megjelölésével és az általa helyesbítettnek vagy naprakésznek tekintett adatok egyidejű megküldésével – a NEAK-ot értesíti.

(4) A NEAK – a 141. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatai teljesítése érdekében – a (2) bekezdés szerinti értesítés nyomán átvett személyes adatok alapul vételével az érintett természetes személyre vonatkozó adatokkal összefüggésben postai, telefonos vagy más elektronikus úton adategyeztetést kezdeményez az adatok pontosságának vagy naprakészségének megállapítása érdekében, illetve az adategyeztetés eredménye alapján – szükség szerint, az érintett erre vonatkozó nyilatkozata alapján – az általa kezelt adatokat pontosítja.

(5) A Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok és társulásaik által fenntartott, bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatóknál, intézményeknél foglalkoztatott természetes személyek viselt nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét és TAJ-számát átadja a NEAK-nak.

(6) A bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltató, intézmény – az (5) bekezdésben nem említett – fenntartója a Magyar Államkincstár felhívására, a felhívásban meghatározott módon és határidőben megküldi az általa fenntartott szolgáltatónál, intézménynél bölcsődei ellátásban foglalkoztatott személyek viselt nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét és TAJ-számát a NEAK-nak.

(7) A NEAK az (5) és (6) bekezdés alapján részére átadott adatokat – a bölcsődei ellátásban dolgozó személyek beoltásának megszervezése, valamint az átadott adatok pontosságának, naprakészségének ellenőrzése céljából – összeveti a védőoltásra regisztrált személyek adataival, továbbá szükség szerint az átvett személyes adatok alapulvételével az érintett természetes személyre vonatkozó adatokkal összefüggésben postai, telefonos vagy más elektronikus úton adategyeztetést kezdeményez az adatok pontosságának vagy naprakészségének megállapítása érdekében, illetve az adategyeztetés eredménye alapján – szükség szerint, az érintett erre vonatkozó nyilatkozata alapján – az általa kezelt adatokat pontosítja. A NEAK ennek érdekében, e célok teljesítéséhez szükséges mértékben és időtartamig kezeli az (5) és (6) bekezdés szerinti, részére átadott adatokat.

(8) A NEAK a köznevelési intézményekben, a szakképző intézményekben és a bölcsődei ellátásban foglalkoztatott személyek viselt nevét, születési nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, valamint TAJ-számát a védőoltással kapcsolatos feladatai ellátása céljából kezeli.

60. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény eltérő alkalmazása

144. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 117. § (6) bekezdésétől eltérően a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély, amelynek hatálya

a) a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, az e törvény hatálybalépésének napjától számított további egy évvel,

b) a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel

meghosszabbodik.

61. Az általános forgalmi adóra és az idegenforgalmi adóra vonatkozó egyes átmeneti szabályok

145. § (1) 2021. július 31. napjáig az általános forgalmi adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka azon elvitelre vagy házhoz szállítással értékesített étel- és italforgalomra, amely étkezőhelyi vendéglátás keretében történő értékesítés esetén az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. sora alapján az Áfa tv. 82. § (2) bekezdése hatálya alá tartozna.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adómérték alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, amennyiben a termékértékesítőnél az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat 3. sora szerinti szolgáltatás nyújtásának feltételei fennállnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti adómérték nem alkalmazható az (1) bekezdés szerinti ügylettel összefüggő szállítással kapcsolatos díjra.

146. § A 2021. január 1. napja és 2021. június 30. napja közötti időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetnie, a megállapított, de be nem szedett adót azonban – kivéve, ha annak összege nulla – be kell vallania az adóhatósághoz.

62. Helyi díjak mértékének rögzítése

147. § (1) A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges gazdasági intézkedésről szóló 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet] hatálybalépésének napjától 2021. december 31. napjáig – a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel –

a) a helyi önkormányzat,

b) a helyi önkormányzat által fenntartott

ba) költségvetési szerv,

bb) nonprofit szervezet,

bc) egyéb szervezet,

c) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság,

d) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság,

e) a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására szerződéssel rendelkező, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet

által nyújtott szolgáltatásért, végzett tevékenységéért megállapított díj, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díj, illetve egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon díjnak a 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó mértéke.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet a 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépésének napjától már megállapított új díjat nem vezethet be, 2021. december 31. napjáig új díjat nem állapíthat meg, meglévő díjat új kötelezetti körre nem terjeszthet ki.

(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a felek a 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt – legalább kétéves időtartamra vagy határozatlan időre – megkötött szerződésükben számszerűsíthető módon meghatározták a díjemelés mértékét az (1) bekezdés szerinti időszak vonatkozásában.

(4) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a díjemelés mértékét a díjfizetési kötelezettséget előíró jogszabály 2020. október 31. napjáig számszerűsíthető módon meghatározta.

(5) A (2) bekezdést a helyi önkormányzati tulajdonban, illetve vagyonkezelésben álló, 2020. november 4. napján vagy ezt követően létesített parkolókra vonatkozó parkolási díj tekintetében nem kell alkalmazni.

63. Ingyenes közterület-használattal kapcsolatos átmeneti szabályok

148. § Ezen alcím alkalmazásában

a) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti közterület,

b) vendéglátó üzlet: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti tevékenységek folytatására alkalmas helyiség,

c) sajtótermék: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1. § 6. pontja szerinti sajtótermék, az internetes újság vagy hírportál kivételével.

149. § (1) A közterület e törvény szerinti használatára 2021. december 31. napjáig a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzletnek az üzemeltetője, bérlője vagy tulajdonosa (a továbbiakban együtt: használó) közterület-használati hozzájárulás megfizetése nélkül ingyenesen jogosult.

(2) A használó a közterületnek a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzlet előtti részét – a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza működtetése céljából – a vendéglátó üzlet közterülethez csatlakozó épülethatára szélességében használhatja.

(3) Az e törvény hatálybalépésekor hatályos közterület-használati engedéllyel vagy szerződéssel rendelkező használó a közterületet az engedély vagy szerződés szerinti mértékben használhatja.

(4) A (2) bekezdés szerinti használati jogot

a) az azonos épületben lévő vendéglátó üzletek – eltérő megállapodás hiányában – vendéglátó üzletenként azonos mértékben,

b) a közúti forgalomtól elzárt terület (tér vagy sétálóutca) esetében a szemben lévő vendéglátó üzletek a terület felezővonaláig

gyakorolhatják.

(5) A (2) bekezdés nem alkalmazható

a) a kiemelt nemzeti emlékhely területén,

b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti közparkban, zöldterületen,

c) a járművek forgalmát biztosító úttesten, vagy a várakozásukra kijelölt területen,

d) a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített területen,

e) lakó- vagy társasházba, egyéb építménybe történő ki- és bejutást, tűzcsap, forgalomirányító készülék vezérlőegysége megközelítését akadályozó módon, valamint a járdán a gyalogosok közlekedését zavaró, biztonságát veszélyeztető, a járművezetők kilátását gátoló, a közúti forgalmi jelzések felismerését akadályozó, a közút forgalmát veszélyeztető, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását akadályozó módon és

f) tűzoltási felvonulási területen.

(6) A használó felelős azért, hogy a közterület közlekedésre szánt területén a települési önkormányzat által alkotott 2020. december 31. napján hatályos szabályozás szerint biztosított legyen a zavartalan közúti és gyalogos közlekedés.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott szabályozás hiányában a zavartalan közúti és gyalogos közlekedést úgy kell biztosítani, hogy

a) a járda hasznos szélessége (gyalogossáv) 1,50 méternél kevesebb nem lehet, valamint

b) a közhasználatú építmények kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőek legyenek.

(8) A vendéglátó üzlet nyitvatartására vonatkozóan a 2020. december 31. napján hatályos, a települési önkormányzat által alkotott szabályok az irányadóak azzal, hogy a vendéglátó üzlet számára előnyösebb működési feltételeket biztosító szabályok megállapíthatóak.

(9) A (6) és (7) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult. A rendőr felszólítására a használó köteles a közúti és gyalogos közlekedés akadályozását haladéktalanul megszüntetni.

(10) A (6) és (7) bekezdésben foglaltakat első alkalommal megszegő használót – ha felszólításra a közúti és a gyalogos közlekedés akadályoztatását megszünteti – a rendőr figyelmezteti a kötelezettségének betartására. Ha a használó az akadályt a rendőr felszólítására nem szüntette meg, vagy a közúti és gyalogos közlekedés akadályozása jelentős, a rendőrség az üzemeltetővel szemben a (6) és (7) bekezdés szerinti kötelezettség megszegése miatt

a) 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki, valamint

b) a kötelezettség ismételt megszegése esetén a vendéglátó üzletet legfeljebb hat hónap időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

(11) A rendőrség a (10) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket a kötelezettség ismételt megszegése esetén együtt is alkalmazhatja.

(12) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(13) A bírságot a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(14) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(15) A (10) és (11) bekezdés szerinti intézkedések megtételére az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság jogosult.

(16) A rendőrség az ideiglenes bezáratásról tájékoztatja az üzemeltető tevékenységét engedélyező vagy a tevékenység bejelentését fogadó kereskedelmi hatóságot.

(17) Ha a vendéglátó üzletet a rendőrség ideiglenesen bezáratta, a vendéglátó üzlet

a) használójának a vendéglátó tevékenység végzésére kiadott engedélye vagy ilyen célú bejelentése a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára érvényét veszti,

b) használója részére a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára vendéglátó tevékenység végzésére engedély nem adható, illetve ilyen célú bejelentése nem érvényes,

c) használója a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának időtartama alatt vendéglátó tevékenységet nem végezhet.

150. § (1) A sajtótermék árusítására e törvény hatálybalépésekor jogosult, az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője 2021. december 31-éig nem köteles közterület-használati hozzájárulást beszerezni, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít, amely a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.

(2) E törvény alkalmazásában sajtótermék árusításának minősül az alkalmi és mozgóárusítás is.

(3) Nem kell közterületi-használati hozzájárulást beszerezni az (1) bekezdés szerinti sajtótermék közterületen történő osztásához sem.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti közterület-használat nem gyakorolható a 149. § (5) bekezdésében megjelölt területeken.

(5) A közterület-használat gyakorlására a 149. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult.

(7) Ha az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője a közterületet közterület-használati hozzájárulás nélkül az (1)–(5) bekezdésben foglaltakról eltérően használja, a rendőrség vele szemben 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki. A rendőrség eljárására a 149. § (12)–(15) bekezdését kell alkalmazni.

64. Az általános közigazgatási rendtartás szerinti szünetelés

151. § A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyfél kérelmére szünetelő közigazgatási hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 49. § (2) bekezdésében meghatározott, az eljárás megszűnéséhez vezető hat hónapos időtartamba a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele, és az – bármely ügyfélnek az eljárás folytatására irányuló kérelme hiányában – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

65. Bérleti szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok

152. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet ideje alatt – de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján – megtett írásbeli nyilatkozata alapján a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

(2) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma nem módosítható úgy, hogy az a bérleti díj megemelését eredményezze.

(3) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig esedékes bérleti díj a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően korlátlanul csökkenthető.

(4) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig megtett bérlői kezdeményezés esetén a bérbeadó köteles megvizsgálni a bérleti díj csökkentésének lehetőségét. Bérlői kezdeményezés hiányában az állami tulajdonosi joggyakorló és a helyi önkormányzat maga is kezdeményezheti a bérleti díj csökkentését.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti bérletidíj-csökkentés gazdaságvédelmi intézkedésnek minősül, amely keretében a bérbeadó nevében eljáró személy – ideértve a szerződést ellenjegyző vagy felülvizsgáló személyt is – nem vonható felelősségre a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. §-ában meghatározott előírások megsértése miatt.

(6) E § rendelkezéseit a 2020. december 18-án vagy azt megelőzően kötött, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződésre, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződésre kell alkalmazni.

66. A szabadság kiadására vonatkozó eltérő szabályok

153. § (1) A 2021. évben esedékes szabadságnak – ideértve az alap- és a pótszabadságot is – a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig arányos része az esedékesség évét követő 3 éven belül is kiadható

a) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban,

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti jogviszonyban és

c) a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél

foglalkoztatott esetében, ha a foglalkoztatott a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett.

(2) A szabadság kiadásának rendjére a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szabadság – az érintett foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének kivételével – pénzben nem váltható meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szabadságot a foglalkoztatott többi szabadságától elkülönítetten kell nyilvántartani.

(5) A munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül írásban tájékoztatja a foglalkoztatottat az (1) bekezdés szerinti szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről.

67. A SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadság

154. § (1) Ezen alcím alkalmazásában foglalkoztatott:

a) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti jogviszonyban,

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti jogviszonyban,

c) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban,

d) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,

e) a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél,

f) a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál

foglalkoztatott személy.

(2) Ha a foglalkoztatott 2021. évben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett, a 2021. évben esedékes szabadságán felül további 10 munkanap pótszabadságra (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: pótszabadság) jogosult.

(3) Annak tényét, hogy a foglalkoztatott jogosult-e pótszabadságra,

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti foglalkoztatott esetében az állományilletékes parancsnok, illetve – a hivatásos állományon kívüli állomány vonatkozásában – a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv szervezeti egységének vezetője,

b) az (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti foglalkoztatott esetében a munkáltatói jogkört gyakorló személy,

c) az (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti foglalkoztatott esetében a foglalkoztatott munkáltatója

állapítja meg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt megalkotott kormányrendelet szerint.

(4) A pótszabadság az esedékesség évét követő 2 éven belül is kiadható. A pótszabadság kiadásának rendjére a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A pótszabadságot a foglalkoztatott többi szabadságától elkülönítetten kell nyilvántartani, és a pótszabadságra a 66. alcím nem alkalmazható.

(6) A pótszabadság pénzben nem váltható meg.

68. Építésügyre vonatkozó átmeneti szabályok

155. § (1) 2022. június 30-ig az építtető a választásától függően

a) jogszerűen alkalmazhatja – függetlenül az alkalmazhatóságukra megállapított rendelkezésektől –

aa) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény,

ab) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény,

ac) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, illetve

ad) az aa)–ac) alpont szerinti törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály

bármely építmény tekintetében a 2020. november 4-ét követően hatályba lépett vagy lépő, új kötelezettséget megállapító vagy meglévő kötelezettséget szigorító rendelkezését (a továbbiakban együtt: új előírás), vagy

b) – az új előírás helyett – jogszerűen alkalmazhatja az a) pont aa)–ad) alpontja szerinti jogszabályoknak a 2020. november 4-ét megelőző napon hatályos rendelkezését.

(2) Az (1) bekezdés a 2021. március 11-én folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásban, valamint a megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben is alkalmazható.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályok alkalmazhatóságát nem érinti, ha az (1) bekezdés szerinti alkalmazhatósági határidő folyamatban lévő közigazgatási hatóságban, vagy megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység során jár le.

(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazható azokra a közbeszerzésieljárás-köteles vagy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházásokra, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja a 700 000 000 Ft-ot.

69. Településrendezésre vonatkozó átmeneti szabályok

156. § A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet] 2021. december 31-éig az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

157. § (1) A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelettől eltérően

a) a településképi követelményekről szakmai konzultációt – ezen belül szakmai tájékoztatást – tartani elektronikus úton is lehet,

b) a helyi önkormányzat a partnerségi egyeztetés személyes megjelenést előíró szabályaitól eltérően a tájékoztatást, a véleménynyilvánítást és az egyeztetést elektronikus úton is lefolytathatja,

c) az előzetes és munkaközi tájékoztatás lakossági fóruma elektronikus úton is történhet azzal, hogy az észrevételeket és javaslatokat a közzétételtől, videókonferenciától számított tizenöt napon belül lehet megtenni,

d) a településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet elektronikus úton kell benyújtani,

e) a településképi bejelentési eljárás során az eljárást kezdeményező iratok kizárólag elektronikus úton terjeszthetőek elő, és

f) a településrendezési eszközök záró szakmai véleményezése során tartott egyeztető tárgyalást – ideértve a tárgyalásos eljárás során tartott egyeztető tárgyalást is – elektronikus úton is meg lehet tartani.

(2) Elektronikus útnak minősül

a) az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben a helyi önkormányzat honlapján közzétett részletes szakmai tájékoztató, videókonferencia keretében az érintettek részére tájékoztatás tartása és kérdések megválaszolása, valamint a helyi műsorszolgáltató felületén megjelenő részletes szakmai tájékoztató,

b) az (1) bekezdés f) pontja esetében az érintettek részvételével tartott videókonferencia.

70. Ingyenes internet-hozzáférési szolgáltatás biztosítása

158. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a digitális oktatással érintett családokat segítő intézkedésekről szóló 501/2020. (XI. 14.) Korm. rendelet által a helyhez kötött internet-hozzáférési szolgáltatás kapcsán biztosított,

a) tantermen kívüli, digitális munkarendben működő középfokú iskolával fennálló jogviszonyra tekintettel maximum hatszor 30 napra,

b) alapfokú nevelés-oktatást folytató köznevelési intézménnyel fennálló jogviszonyra tekintettel maximum háromszor 30 napra

vonatkozó ingyenes igénybevétel szolgáltató általi biztosítás határideje az e törvény hatálybalépését követő hatodik hónap vége azzal, hogy havonta maximum 30 napra vonatkozó kedvezmény érvényesíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatás ingyenes igénybevételére jogosult

a) az előfizetéssel rendelkező tanuló vagy helyette előfizetéssel rendelkező törvényes képviselője, vagy az a személy, akinek előfizetését a jogosult tanuló vagy törvényes képviselője erre jogosító jogcím alapján használja;

b) az előfizetéssel rendelkező pedagógus vagy oktató, vagy az a személy, akinek előfizetését a jogosult pedagógus vagy oktató erre jogosító jogcím alapján használja

(a továbbiakban együtt: jogosult).

(3) A jogosult lakóhelye, tartózkodási helye vagy szálláshelye szerinti helyek közül egy jogosultság alapján csak egy helyen veheti a szolgáltatást ingyenesen igénybe.

71. A választási eljárással kapcsolatos átmeneti szabályok

159. § (1) A helyi önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete feloszlásának a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 483/2020. (XI. 5.) Korm. rendelet vagy a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Tv.) vagy a veszélyhelyzet idejére eső időközi választásokra, valamint az országos és helyi népszavazásokra vonatkozó átmeneti rendelkezésekről szóló 30/2021. (I. 29.) Korm. rendelet vagy a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatálya alatt történő kimondása esetén e döntés hatálya a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon áll be.

(2) Időközi választás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő naptól tűzhető ki. A ki nem tűzött és az elmaradt választást a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(3) Ha a kitűzött választás elmaradását a Tv. 4. § (4) bekezdése alapján szünetelésnek kellett tekinteni, a nyilvántartásba vétel hatálya a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kitűzött választásra is kiterjed, további jelölt- és listaállítás nem lehetséges. Ebben az esetben az elmaradt választást legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő negyvenötödik napra lehet kitűzni.

(4) Országos és helyi népszavazás a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő naptól kezdeményezhető. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) II–III. Fejezetében meghatározott határidők a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek. A ki nem tűzött és az elmaradt országos és helyi népszavazást a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni.

(5) Ha a helyi népszavazás kezdeményezése érdekében folytatott aláírásgyűjtésre vonatkozó határidő a Tv. 4. § (6) bekezdése alapján szünetelt, a helyi választási iroda vezetője a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon új hitelesítési záradékkal látja el az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát, és azt átadja a szervezőnek. A szünetelés időtartama az Nsztv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít be.

72. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedések

160. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 276. § 1. pontjától eltérően az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó vagy a nemzetgazdasági szempontból alapvető gazdaságstratégiai érdekkel összefüggő közérdek minősül államérdeknek.

(2) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 276. § 3. pontjától eltérően az olyan magyarországi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság vagy felsőoktatási intézmény mint jogi személy minősül stratégiai társaságnak, amelynek a Kormány rendeletében meghatározott fő- vagy további tevékenységi körként végzett tevékenysége az e tevékenység szerinti stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik, így különösen az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti – ide nem értve a pénzügyi infrastruktúrát – ágazatokba.

73. Az autóbuszos piacfelügyeleti díjra vonatkozó egyes átmeneti szabályok

161. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 15/A. § (1) bekezdése alapján piacfelügyeleti díj fizetésére köteles közlekedési szolgáltató a 2021. évre piacfelügyeleti díjként a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 1. melléklete szerint meghatározott összeg 50%-át fizeti.

(2) Az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra és a piacfelügyeleti díj megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet] 10. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően az autóbuszos hatóság az egyes szolgáltatók által az (1) bekezdés szerint fizetendő piacfelügyeleti díjról a szolgáltatók részére 2021. augusztus 31-ig küld értesítést.

(3) A 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 9. §-ában foglaltaktól eltérően a szolgáltató az (1) bekezdés szerinti piacfelügyeleti díjat 2021. november 15-ig fizeti meg az autóbuszos hatóságnak.

(4) A 2020. évre megfizetett piacfelügyeleti díj beszámít az (1) bekezdés szerinti piacfelügyeleti díjba. Amennyiben a 2020. évre vagy a 2021. évre megfizetett piacfelügyeleti díj meghaladja az (1) bekezdés szerinti piacfelügyeleti díjat, a különbözet beszámít a 2022. évre fizetendő piacfelügyeleti díjba.

(5) Amennyiben a 2022. évre fizetendő piacfelügyeleti díjba a (4) bekezdés alapján beszámítandó összegek a 2022. évre fizetendő piacfelügyeleti díj összegét meghaladják, az autóbuszos hatóság a különbözetet 2022. július 31-ig a szolgáltató részére visszatéríti.

74. A Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre, és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges törvényi rendelkezések

162. § (1) A Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUr.) szerinti uniós digitális Covid-igazolvány kiállításáért felelős szerv – ha az adat az EESZT-ben nem áll rendelkezésre – jogosult az érintett név- és születési idő adatát igényelni – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő érintett esetén az idegenrendészeti nyilvántartásokból.

(2) Ha az érintett társadalombiztosítási azonosító jele az EESZT-ben nem áll rendelkezésre, az (1) bekezdés szerinti szerv jogosult a társadalombiztosítási azonosító jelet az azt képző szervtől – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – átvenni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szerv az EUr. szerinti uniós digitális Covid-igazolvány kiállítása érdekében jogosult – ha az nem áll a rendelkezésére – az EUr.-ben meghatározott, az uniós digitális Covid-igazolványon feltüntetendő adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elsődleges információforrásból – a technikai lehetőségek fennállása esetén automatikus információátadással – átvenni. Az (1) bekezdés szerinti szerv az EUr.-ben meghatározott, az uniós digitális Covid-igazolványon feltüntetendő adatokat az elsődleges információforrás akadályoztatása esetén másodlagos információforrásból is átveheti.

(4) Az Eüsztv. 60. § (3) bekezdésétől eltérően e § alkalmazásában elsődleges információforrásnak kell tekinteni bármilyen olyan közfeladatot ellátó vagy egészségügyi tevékenységet végző szervet vagy személyt, amelynél vagy akinél az adat

a) az általa vezetett közhiteles nyilvántartásban szerepel,

b) közfeladata ellátása vagy egészségügyi tevékenysége során keletkezett, vagy

c) tekintetében jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.

(5) Az EUr. szerinti uniós digitális Covid-igazolvány kiállításának részletes szabályait, valamint az annak kiállításáért felelős szervet a Kormány rendeletben határozza meg.

163. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az EUr. szerinti uniós digitális Covid-igazolvány kiállításáért felelős szervet, valamint a kiállítás részletszabályait rendeletben határozza meg.

75. A pénzügyőrök egészségügyi szabadságára vonatkozó eltérő rendelkezés

164. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 119. §-ától eltérően, ha a pénzügyőr szolgálatképtelensége igazolhatóan az egészségügyi ellátás SARS-CoV2 járványhelyzethez kapcsolódó felfüggesztése okán egy éven túl is fennáll, az egészségügyi szabadság méltányosságból a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb hatodik hónap végéig meghosszabbítható. Az egészségügyi szabadság időtartamára az egészségügyi szabadság 365. napján folyósítható ellátást kell folyósítani.

(2) Felhatalmazást kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal irányítására kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a SARS-CoV2 járványhelyzethez kapcsolódóan, méltányosságból meghosszabbított egészségügyi szabadság megállapításának eljárásrendjét.

III. Fejezet

EGYES TÖRVÉNYEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

76. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

165. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 58. § (5) bekezdés a) pontjában és (6) bekezdés b) és c) pontjában a „közalkalmazotti jogviszony,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony,” szöveg,

b) 58. § (6) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazott,” szövegrész helyébe a „közalkalmazott, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló,” szöveg

lép.

77. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

166. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A területi kamara testületi szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.”

167. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (1) bekezdése a következő 27. ponttal egészül ki:

(Az országos kamara szabályzatban rendelkezik)

„27. az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályairól, továbbá a titkos szavazás lebonyolításának módjáról.”

168. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

56. § (1) Az országos kamara szervei:
a) a választmány,
b) az elnökség (a továbbiakban: országos elnökség),
c) az elnök (a továbbiakban: országos elnök),
d) a számvizsgálók.
(2) Az országos kamara testületi szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.”

169. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény a 133. §-át követően a következő „Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat” alcím címmel és 134. §-sal egészül ki:

„Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat
134. § Az állami kamattámogatással érintett lakáscélú fogyasztói hitel-, illetve kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján a közjegyzői okirat elkészítésére kizárólag egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat formájában kerülhet sor azzal, hogy a – félnek vagy az eljárás egyéb résztvevőjének nem minősülő – hitelezőnek a miniszter rendeletében meghatározott okiratminta alapján elkészített írásbeli tervezetet kell kitöltve a közjegyző rendelkezésére bocsátania.”

170. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 182. § (11) és (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(11) Ha a 178. § (2) bekezdése hatálya alá tartozó közjegyző a tevékenységét egyénileg folytatja, a szolgálata megszűnéséig a tevékenysége egyénileg történő folytatását illetően e törvény 2022. december 31-én hatályos rendelkezései szerint jogosult a közjegyzői tevékenység folytatására.
(12) Ha a közjegyzői iroda megalapítására 2022. december 31-ig azért nem került sor, mert a közjegyző fegyelmi büntetés vagy intézkedés hatálya alatt állt, vagy más ok miatt tartósan helyettesítették, a tevékenységét egyénileg folytató közjegyzőnek a tartós helyettesítés megszűnését követő 30 napon belül kell kérelmeznie az alapítási engedély megadását. A közjegyzői iroda megalapításáig a tevékenysége egyénileg történő folytatását illetően a közjegyző e törvény 2022. december 31-én hatályos rendelkezései szerint jogosult a közjegyzői tevékenység folytatására.”

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 182. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) E törvénynek a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvénnyel megállapított 134. §-ában foglalt követelményeket 2021. január 31-ét követően azzal kell alkalmazni, hogy a 2021. február 1-től 2021. április 5-ig közokiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatok esetén a miniszter rendeletében meghatározott okiratmintától való eltérés nem vonja maga után a közjegyzői okirat közokirati jellegének elvesztését.”

171. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – rendelettel állapítsa meg:]

m) az állami kamattámogatással érintett lakáscélú fogyasztói hitel-, illetve kölcsönszerződés és az azt biztosító jelzálogszerződés alapján tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat közokiratba foglalása esetén alkalmazandó okiratmintát.”

78. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

172. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 67. § (9i) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9i) A felszámolási eljárásban az adós gazdálkodó szervezet 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor a magyar államot e törvény alapján elővásárlási jog illeti meg, amelyet megelőz a törvény alapján fennálló elővásárlási jog.”

173. § Hatályát veszti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1b) bekezdése.

79. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

174. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya alá tartozik:)

o) a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv útján a magyar állam javára megszerzett bányászati jog gyakorlása az e törvényben meghatározott eltérésekkel.”

175. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/B. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bányafelügyelet a bányatelket kérelemre módosíthatja. Ha a módosítás az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelket érint, a módosításról rendelkező véglegessé vált határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelekben bekövetkezett módosulás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése végett.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A bányatelek módosítására a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Nem kell alkalmazni a 26/A. § (3) bekezdés b) pontjában és (3a) bekezdésében foglaltakat abban az esetben, ha a módosítás a bányatelek megosztására vagy bányatelkek egyesítésére irányul, és a módosítással megállapított bányatelek nem érint új térrészt a megosztott, illetve egyesített bányatelkek EOV rendszer szerinti koordinátái, alap- és fedőlapja által körülhatárolt térrészhez képest.”

176. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a 28. §-át követően a következő „Bányászati jog hasznosításba adása” alcím címmel és 28/A–28/E. §-sal egészül ki:

„Bányászati jog hasznosításba adása
28/A. § A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a 26/A. § (6) bekezdése alapján vagy az építőipari nyers- és alapanyagokra vonatkozó e törvény és végrehajtására kiadott rendelet alapján a magyar állam javára megszerzett bányászati jogot a nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint az állami vagyonról szóló törvényben meghatározott feltételekkel és módon, meghatározott időtartamra szóló szerződéssel hasznosításba adás útján is hasznosíthatja.
28/B. § (1) A hasznosítási szerződés megkötésére a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nyilvános pályázatot ír ki.
(2) Zártkörű pályázat kiírására kerül sor, ha az adott ügylet megvalósítása – társadalom-, fejlesztéspolitikai vagy egyéb szempontok szerinti cél megvalósítása érdekében – kiemelten indokolt, és arról a Kormány erre figyelemmel határozatban döntött.
(3) A pályázatok értékelésére a pályázat kiírója a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat és az Innovációs és Technológiai Minisztérium részvételével legalább 3 fős bírálóbizottságot hoz létre. A bírálóbizottság javaslata alapján a nyertes pályázó személyéről a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv dönt. A pályázat eredményét nyilvánosságra kell hozni és arról valamennyi pályázót értesíteni kell.
28/C. § A bányászati tevékenység gyakorlásához szükséges valamennyi engedély megszerzése során a hasznosító jár el saját nevében és költségére azzal, hogy ha az engedélyek hasznosító által történő megszerzését követően a hasznosítási szerződés bármely okból megszűnik, úgy a hasznosító jogutódja a magyar állam.
28/D. § A szolgalmi jog alapítását, illetve a kisajátítást a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv jogosult kezdeményezni a hasznosító kérésére. A szolgalmi jog alapításával és a kisajátítással kapcsolatban felmerülő kiadásokat a hasznosító köteles viselni. A kiadások összegét a hasznosító köteles a kisajátítási eljárásban a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv részére megelőlegezni. A szolgalomalapítással érintett, illetve kisajátított ingatlan birtoklására és használatára a hasznosítási szerződés időtartama alatt a hasznosító jogosult.
28/E. § A hasznosítóra az e törvény bányavállalkozóra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A hasznosítóra a 41. § (2) bekezdésében és 41. § (7b) bekezdésében foglalt, a bányavállalkozóra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bányászati jog törlése helyett a bányafelügyelet a hasznosítási szerződés megszüntetését kezdeményezheti.”

177. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény „Bányászati jog hasznosításba adása” című alcíme a következő 28/F. §-sal egészül ki:

28/F. § A hasznosítási szerződés legfeljebb 20 évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal legfeljebb további 10 évi időtartammal, a hasznosító kezdeményezésére meghosszabbítható. A hasznosítási szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább 6 hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.”

178. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A bányafelügyelet eljárása során az ügyintézési határidő)

d) a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv igénybejelentése esetén 55 nap.”

179. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. §-a a következő 57. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„57. Hasznosító: a magyar állam tulajdonát képező bányászati jog hasznosítására a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervvel szerződéses jogviszonyban álló személy.”

180. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1) bekezdése a következő 33. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

„33. a bányászati jog hasznosításba adására vonatkozó pályázati eljárásra, hasznosítási szerződés tartalmi követelményeire;”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

181. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 53. §-sal egészül ki:

53. § A 28/F. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

80. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

182. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

a) 5. §-ában az „illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben” szövegrész helyébe az „a közalkalmazottak jogállásáról, illetve az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyek jogállásáról szóló törvényben” szöveg,

b) 87. § 9. pontjában az „a közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe az „a közalkalmazotti, az egészségügyi szolgálati jogviszonyban,” szöveg

lép.

81. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

183. § Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (2) bekezdésében a „közalkalmazotti,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati,” szöveg lép.

82. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

184. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv kizárólagos hatáskörrel ellátja az 1. § (2) bekezdés 14. pontjában meghatározott feladatokat. Ennek keretében:

elvégzi]

bb) az egészségügyi tevékenység végzésében tanulói jogviszony alapján közreműködő személyek, valamint az egyházi jogi személy fenntartásában vagy tulajdonában álló egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatottak kivételével az egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók, valamint a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományának,”

([a ba)–bc) alpontban foglaltak a továbbiakban együtt: védett állomány] megbízhatósági vizsgálatát.)

185. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7. § (1c) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjától eltérően nem tartozik a védett állomány körébe]

b) a honvédelmi szervezetek foglalkoztatottja, ez a kivétel azonban nem terjed ki az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerint megbízhatósági vizsgálat alá vonható, a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állományára, továbbá”

186. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv főigazgatója a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó honvédelmi egészségügyi szolgáltató személyi állománya megbízhatósági vizsgálatát érintően végzett tevékenységéről folyamatosan tájékoztatja a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetőjét.”

83. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

187. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 251. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Kar testületi szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.”

188. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

a) 7. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyon,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyon, egészségügyi szolgálati jogviszonyon,” szöveg,

b) 66. § a) pontjában a „közalkalmazotti jogviszony,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony,” szöveg

lép.

84. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

189. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (4) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik:)

b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása,”

85. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

190. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 4. pont e) alpontjában a „közalkalmazotti,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati,” szöveg lép.

86. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

191. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A tantermen kívüli, digitális munkarendben megszervezett nevelés-oktatás, óvoda esetében a nevelési évben munkanapra az Nkt. 30. § (5) bekezdése alapján elrendelt rendkívüli szünet, valamint bölcsőde és mini bölcsőde esetében a nevelési évben munkanapra elrendelt rendkívüli zárvatartás időtartama alatt, kivéve ha az adott időtartamban a 21/C. §-ban foglaltak szerint szünidei gyermekétkeztetést kell biztosítani, az intézményi gyermekétkeztetést a szülő, más törvényes képviselő kérelmére – elvitel vagy kiszállítás formájában – az (1)–(6) bekezdés szerint kell biztosítani.
(8) Ha a gyermek, tanuló a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől eltérő településen jár bölcsődébe, mini bölcsődébe, köznevelési vagy szakképző intézménybe, és a szülő, más törvényes képviselő a gyermek számára az intézményi gyermekétkeztetést igényli, akkor azt a (7) bekezdés szerinti időtartam alatt a feladatellátásra kötelezett szerv helyett a gyermek, tanuló lakóhelye, tartózkodási helye szerinti települési önkormányzat biztosíthatja.”

192. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény „Bölcsődei ellátás” alcíme a következő 42/B. §-sal egészül ki:

42/B. § Ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltató, intézmény, vagy valamely bölcsődei csoport működtetése nem lehetséges,
a) a szolgáltatóra, intézményre vagy valamely bölcsődei csoportra kiterjedően az intézményvezető, ennek hiányában a szolgáltatást nyújtó személy,
b) a településen, fővárosi kerületben működő valamennyi, gyermekek napközbeni ellátását biztosító szolgáltatóra, intézményre kiterjedően a települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője
– a fenntartó egyidejű értesítése mellett – rendkívüli zárva tartást rendel el.”

87. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

193. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény a következő III/B. Fejezettel egészül ki:

„III/B. FEJEZET
EGYES JÁRVÁNYÜGYI VÉDEKEZÉST SZOLGÁLÓ PANDÉMIA-ÉRTÉKELŐ REGISZTERRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOKRÓL
35/Q. § (1) Az egészségbiztosítási szerv pandémia-értékelő regisztert (a továbbiakban: regiszter) vezet a megfelelő ellátásszervezés, egyéni betegút követés, valamint a járványügyi megelőzés érdekében a hatékony oltási stratégia továbbfejlesztése és a SARS-CoV-2 vírus (a továbbiakban: koronavírus) elleni védekezés elősegítése céljából. A regiszter vezetése a (2)–(5) bekezdésben, valamint a 35/R. §-ban foglalt keretek szerint magában foglalja a regiszterben szereplő adatok felvételéhez, rögzítéséhez, rendszerezéséhez, tárolásához, felhasználásához és összekapcsolásához szükséges adatkezelési műveletek összességét.
(2) A regiszter tartalmazza:
a) a koronavírussal fertőzött személy
aa) nevét,
ab) születési idejét,
ac) nemét,
ad) állampolgárságát,
ae) társadalombiztosítási azonosító jelét, vagy egyéb, az ellátás során használt azonosítóját,
af) a koronavírus kimutatására szolgáló mintavétel időpontját,
ag) a koronavírus kimutatására szolgáló mintavétel típusát,
ah) a mintát vevő intézmény azonosítóját,
ai) a minta elemzését végző intézmény azonosítóját,
aj) a koronavírus kimutatására szolgáló molekuláris biológiai vizsgálat, antigén gyorsteszt vagy a koronavírus ellenanyag kimutatásra szolgáló szerológiai teszt eredményét,
b) a koronavírussal fertőzött esetében a szükségessé vált egészségügyi ellátások adatai közül
ba) az ellátóhely azonosítóját,
bb) az ellátás típusát,
bc) az ellátás időtartamát,
bd) ha sor került intenzív ellátásra, ennek a tényét,
be) a koronavírus fertőzés szövődményei megnevezését és BNO kódját,
c) a Covid–19 elleni védőoltásban részesült személy a) pont szerinti adatait, a Covid–19 elleni védőoltás típusát, a Covid–19 elleni védőoltásra történő regisztráció időpontját, valamint a Covid–19 elleni védőoltás beadásának időpontjait.
(3) A koronavírus fertőzési és ellátási adatokra vonatkozó adatszolgáltatás keretében
a) az egészségügyi államigazgatási szerv
aa) az Országos Szakmai Információs Rendszer járványügyi szakrendszerének adatbázisából,
ab) a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatókra vonatkozó működési engedélyek adatait tartalmazó adatállományból
származó adatokat,
b) az EESZT működtetője az EESZT adatbázisból
ba) a fekvő- és járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató által az EESZT-ben rögzített, általa nyújtott, tárgyhét első napját megelőző hét ellátási adatait,
bb) az egészségügyi szolgáltatók által napi szinten rögzített ellátási adatokat, ideértve a (4) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített, betegen elvégzett vizsgálatok adatait és eredményeit,
bc) az egészségügyi szolgáltatók által a Covid–19 ellátásokra vonatkozóan rögzített ágykihasználtsági adatokat,
bd) a (2) bekezdés c) pontja szerinti oltási adatokat,
be) az U0710, U0720 BNO kód megjelölésével, valamint a (4) bekezdés szerinti megállapodásban rögzített TTT kódokhoz kapcsolódó vényfelírási és kiváltási adatokat,
c) az állami mentőszolgálat hetente a sürgősségi betegellátás keretében a Covid–19 betegek ellátásához kapcsolódó adatokat, a központi ágynyilvántartó adatbázisba felvett adatokat
átadja a regiszter részére.
(4) A (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás teljesítése érdekében az egészségbiztosítási szerv a (3) bekezdés szerinti szervekkel megállapodást köt az adatszolgáltatás részletes technikai feltételei és struktúrája tekintetében.
(5) Az azonos betegre a regiszterben tárolt koronavírus fertőzési és ezzel összefüggő ellátási adatokat a beteg személyének azonosításra alkalmas módon vonatkozó első adat regiszterbe történő felvételétől számított 10 év elteltével meg kell fosztani a személyes azonosítás lehetőségétől.
35/R. § (1) Az egészségbiztosítási szerv a 35/Q. § (1) bekezdésében meghatározott adatkezelési cél keretei között, betegellátási érdekből, a koronavírus fertőzésből származó egészségügyi állapot nyomon követése, a fertőzés közösségi vagy egyéni kockázatainak megelőzése céljából vagy ellátásszervezési célból jogosult személy azonosításra alkalmas módon az általa jogszabály alapján kezelt, valamint a 35/Q. § (3) bekezdése szerint részére továbbított adatok összekapcsolására. Az adatok összekapcsolását az összekapcsolást megalapozó adatkezelési cél megvalósulását követően haladéktalanul meg kell szüntetni, az adatok összekapcsolásával keletkezett további adatokat a regiszterből törölni kell.
(2) Az egészségbiztosítási szerv az (1) bekezdés szerint összekapcsolt adatok alapján – személyazonosításra nem alkalmas módon –, a 35/Q. § (3) bekezdése szerinti szervek közreműködésével oltási stratégiát támogató statisztikai elemzéseket készít, és azt hetente, a hét második munkanapján megküldi
a) az egészségügyért felelős miniszternek,
b) a járványügyi készültség során működő Operatív Törzs ügyeleti központján keresztül a rendészetért felelős miniszternek.”

194. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés o) pontjában a „közalkalmazotti,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati” szöveg lép.

88. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

195. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 83/C. § (1) bekezdésben a „közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban,” szöveg lép.

89. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

196. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 4. § (2) bekezdés x) pontjában a „közalkalmazotti,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati,” szöveg lép.

90. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

197. § (1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 31. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni)

h) a szerződés hatályát, a módosítására és felmondására vonatkozó rendelkezéseket,”

(2) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 31. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az egészségügyi szolgáltatóval kötött finanszírozási szerződésben meg kell határozni)

i) a szerződés megszegése esetén követendő eljárást, ideértve a szerződésszegésen alapuló igények érvényesítési rendjét is.”

(3) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 31. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Járványügyi készültség idején az egészségbiztosító a határozott időre kötött finanszírozási szerződést – egyoldalúan – a határozott idő lejárta előtt is felmondhatja.”

198. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény a következő 44/A. §-sal egészül ki:

44/A. § Az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú külföldről Magyarország területére történő beutazáskor az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 67/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek.”

199. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 50. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a keresőképtelenség igazolhatóan az egészségügyi ellátás SARS-CoV2 járványhelyzethez kapcsolódó felfüggesztése okán egy éven túl is fennáll, a táppénz méltányosságból a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb hatodik hónap végéig folyósítható.”

200. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

a) 19. § (3) bekezdésben a „nem munkaviszonyban, illetve közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe a „nem munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban, illetve egészségügyi szolgálati jogviszonyban” szöveg,

b) 27. § (5) és (7) bekezdésben a „biztosi vagy közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „biztosi, közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati jogviszonyban,” szöveg

lép.

91. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

201. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3/A. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

e) alapvető munkáltatói jog: a foglalkoztatási jogviszony létrehozása és megszüntetése, a vezetői megbízatás adása és visszavonása, az illetmény megállapítása és módosítása, valamint a fegyelmi jogkör gyakorlása;
f) egyéb munkáltatói jog: mindazon munkáltatói jogkörök, amelyek nem minősülnek alapvető munkáltatói jognak.”

202. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény IV. Fejezete a 106. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

„Arcképes azonosításra épülő telemedicina szolgáltatás
106/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltató a miniszter által meghatározott telemedicina útján nyújtható egészségügyi szolgáltatásokat (a továbbiakban: telemedicina szolgáltatás) – ha az ellátás sajátosságai és orvosszakmai megítélése az arcképes azonosítást indokolttá teszik – arcképes azonosítást biztosító, videojel és hang továbbítására alkalmas infokommunikációs eszköz (a továbbiakban: arcképes azonosítást biztosító videotechnológia) útján is nyújthatja.
(2) A miniszter rendeletében előírhatja, hogy egyes telemedicina szolgáltatások esetében kötelező az arcképes azonosítást biztosító videotechnológia használata.
(3) Az egészségügyi szolgáltató abban az esetben ajánlja fel a beteg számára az arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján történő telemedicina szolgáltatást, ha a betegadatok védelme, a beteg egyes tüneteinek vizsgálata vagy az ellátás jellege miatt egyéb telemedicina szolgáltatás útján az ellátás nem lenne kivitelezhető.
(4) Az egészségügyi szolgáltató egyes, egészségügyi dolgozó jelenlétét igénylő ellátásokat úgy is biztosíthat telemedicina szolgáltatás útján, hogy
a) az orvosi, fogorvosi, szakorvosi, szakfogorvosi végzettséget igénylő egészségügyi ellátás esetében az orvos, fogorvos, szakorvos a beteggel arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján tartja a kapcsolatot, és
b) az ellátásban egészségügyi dolgozó személyesen közreműködik.
(5) A (4) bekezdés szerinti telemedicina szolgáltatás esetében a (4) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi dolgozót az egészségügyi szolgáltató képviselőjének kell tekinteni.
106/B. § (1) Arcképes azonosítást biztosító videotechnológia használata esetén a videojel segítségével az informatikai rendszer a beteg személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványából (a továbbiakban: okmány) kiolvasott természetes személyazonosító adatokat, és az okmányszámot összeveti az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásban szereplő természetes személyazonosító adatokkal, ellenőrzi az okmány érvényességét, valamint az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 9/B. alcíme szerinti automatizált összehasonlítás igénybevételével az ügyfélről videojel útján készült arckép és a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, a személyazonosság ellenőrzésével érintett személy utolsó alkalommal nyilvántartásba vett arcképmásának az egymással történő megfeleltethetőségét. A nyilvántartásban szereplő adatok egyezősége, az okmány érvényessége, valamint az egyezőség feltételeként meghatározott értékszám elérése esetén az azonosítás sikeres.
(2) Az (1) bekezdés szerinti azonosítást követően az e-közigazgatásért felelős miniszter automatikus információátadás útján – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás bevonásával – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a beteg természetes személyazonosító adatait és lakcímét, valamint az összerendelési nyilvántartás útján a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet átveszi, és azokat az egészségügyi szolgáltató részére átadja.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti azonosítás sikertelen, arcképes azonosítást biztosító videotechnológia útján végzett telemedicina szolgáltatásnak nincs helye.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az egészségügyi szolgáltató az ellátást személyes jelenlét útján vagy egyéb telemedicina szolgáltatás útján biztosítja azzal, hogy egyéb telemedicina szolgáltatás a 106/A. § (3) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetében csak a 106/A. § (4) bekezdése szerinti módon végezhető azzal, hogy az ezen alcím szerinti arcképes azonosítás elhagyható.
106/C. § (1) Az arcképes azonosítást biztosító videotechnológiához szükséges informatikai rendszert – az azonosítási rendszer tekintetében az e-közigazgatásért felelős miniszter bevonásával – az EESZT működtetője teszi elérhetővé térítésmentesen az EESZT-hez csatlakozott egészségügyi szolgáltatók részére.
(2) Az e-közigazgatásért felelős miniszter a beteg természetes személyazonosító adatait, lakcímét, arcképmását, az okmány adatait, valamint a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 10/A. § (4) bekezdése szerinti titkosított összerendelési kapcsolati kódot az azonosítás és az adatátadás idejéig kezeli, azokat az okmányt nyilvántartó központi nyilvántartásból átveheti, valamint jogosult az okmányról készült másolatot készíteni és azt az azonosítás és az adatátadás idejéig kezelni.”

203. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egészségügyi szolgáltatók jogszabályban meghatározott szempontok szerinti elnevezés használatára jogosultak.”

204. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Egészségügyi tevékenységet önállóan az a működési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet, aki
a) az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, vagy egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésének teljesítése során, miniszteri rendeletben foglaltak alapján az adott egészségügyi tevékenység önálló végzésére feljogosító kompetenciát szerzett, és
b) az adott szakképesítés tekintetében a kötelező továbbképzési kötelezettségét teljesítette vagy a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól e törvény szerint mentesült. A (4), (4a), (10) és (10a) bekezdésében szereplő személyek működési nyilvántartásba történő bejegyzés hiányában is jogosultak önálló egészségügyi tevékenység végzésére.
(3) Az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel rendelkező, a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételekkel rendelkező személy felügyelete mellett – a (25) bekezdésben foglalt eltéréssel – végezhet egészségügyi tevékenységet az a személy,
a) aki a szakképesítése megszerzéséhez szükséges képzésben vesz részt – a (3a) bekezdésben foglaltak kivételével –,
b) akit a működési nyilvántartásból a 113/A. § (1) bekezdése alapján töröltek, a törlés okának megszűnését vagy megszüntetését követően, a működési nyilvántartásba történő visszakerülése érdekében, az ahhoz szükséges ideig, de legfeljebb három évig,
c) aki működési nyilvántartását e törvényben és jogszabályokban foglalt módon határidőben nem újította meg, vagy működési nyilvántartása lejárt és meghosszabbítási kérelmét véglegesen elutasították, legfeljebb három évig,
d) aki külön törvény szerint, megfelelő szakképesítés nélkül az egészségügyi tevékenység végzésében közreműködik.”

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A (3) bekezdés a) pontjától eltérően az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésben részt vevő személy önállóan végezhet egészségügyi tevékenységet mindazon kompetenciák tekintetében, amelynek gyakorlására miniszteri rendelet alapján a szakképzése részét képező vizsga során felhatalmazást szerzett.”

(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Egészségügyi tevékenységben a (3) bekezdés alapján felügyelet mellett közreműködő személy csak a szakmai felügyeletet ellátó személy utasítása szerint működhet közre. A felügyeletet gyakorló személy utasítási joga – ide nem értve a munkáltatói utasítási joggyakorlást – csak a szakképesítésének megfelelő körben gyakorolható.
(6) Az az (5) bekezdésben meghatározott személy, aki az egészségügyi tevékenységben nem a szakképesítésének, vagy megszerzett, önállóan is gyakorolható kompetenciáinak megfelelő körben működik közre, tevékenységét csak előzetes és megfelelő oktatását követően kezdheti meg, illetve folytathatja.”

205. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 116/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egészségügyi ellátás megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében – a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szinten tartása, fejlesztése érdekében, a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek megfelelően – az egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személyek (a továbbiakban: továbbképzésre kötelezett) egészségügyi szakmai továbbképzésben (a továbbiakban: továbbképzés) kötelesek részt venni.”

206. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 116/A. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzésről szóló kormányrendeletben foglalt támogatás folyósításának a feltétele a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi felsőoktatási intézmény által havonta az egészségügyi államigazgatási szerv részére elektronikus úton történő tájékoztatás a képzésben részt vevő személynek az (5) bekezdés d) pontja szerinti adatairól.
(7) Az
a) (5) bekezdés a) pontjában foglalt adatok közül a természetes személyazonosító adatokban bekövetkezett változást a jelölt,
b) (5) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást a felsőoktatási intézmény és
c) (5) bekezdés e) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változást a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató
a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szerv részére.”

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 116/A. § (7b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7b) A (7) bekezdés c) pontja szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv – ha ezt tőle a képzésben részt vevő személyt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató kéri – a (7) bekezdés szerinti határidőben értesíti az egészségügyi államigazgatási szervet.”

207. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A miniszter az e törvényben foglaltaknak, valamint a Kormány egészségpolitikai döntéseinek megfelelően ellátja az egészségügy ágazati irányítását. Így különösen
a) meghatározza az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételeket és az egészségügyi szolgáltatások szakmai követelményrendszerét,
b) ellátja az egészségügyi képzéssel, szakképzéssel, szakirányú szakképzéssel és továbbképzéssel összefüggő, jogszabályban meghatározott szakmai feladatokat,
c) meghatározza az egészségpolitikai stratégiákat, koordinálja, szervezi és értékeli a nemzeti egészségügyi programokat és a prevenciós programokat,
d) összehangolja az egészségügyi ágazat feladatkörét érintő tudományos kutatótevékenységet,
e) meghatározza az egészségügyi tevékenység ágazati irányításához és egységes működéséhez szükséges nyilvántartási és információs rendszerek működésének szakmai kereteit,
f) egészségügyi szakmai módszertani irányítási feladatokat lát el,
g) kapcsolatot tart a nem állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók fenntartóival, figyelemmel kíséri és véleményezi azok szakmai fejlesztési programját, továbbá egységes szempontok kidolgozásával irányítja az intézményfelügyeleti tevékenység végzését,
h) meghatározza és összehangolja a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, orvostechnikai eszközök előállításával, forgalmazásával és rendelésével kapcsolatos tevékenységeket,
i) meghatározza az egészségügyi rendszer teljesítményértékelésére vonatkozó részletes szabályokat, a teljesítményértékelés intézményrendszerét, az egyes indikátorok meghatározásának és gyűjtésének, valamint az egészségpolitikai döntéshozatal során az értékelések felhasználásának szabályait,
j) irányítja az egészségügyi szakmai kollégium működését,
k) kidolgozza jogszabály alapján az egészségügyi szakmai irányelveket.”

208. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 151/B. §-sal és az azt megelőző alcím címmel egészül ki:

„Az állami fenntartású egészségügyi intézményeket irányító miniszter feladatai
151/B. § (1) Az állami fenntartású fekvőbeteg-szakellátó egészségügyi intézmények fenntartója és irányítója a Kormány által kijelölt miniszter azzal, hogy az egyes fenntartói jogokat és irányítói hatásköröket a 154/A. § szerinti egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv és az irányító megyei intézmények közreműködésével gyakorolja.
(2) Az (1) bekezdés alá nem tartozó állami fenntartású egészségügyi intézmények tekintetében a fenntartó és az irányító az egészségügyért felelős miniszter azzal, hogy egyes fenntartói jogok és irányítói hatáskörök – az e törvényben meghatározott kivétellel – jogszabályban meghatározottak szerint átadhatóak.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandóak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél működő, állami fenntartású egészségügyi intézményekre.”

209. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 154/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

„Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv feladatai
154/A. § (1) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv az e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározottak szerint közreműködik a 151/B. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi intézmények tekintetében a Kormány által kijelölt miniszter fenntartói és irányítási jogköreinek gyakorlásában.
(2) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szervet a Kormány rendeletében jelöli ki.
(3) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv jogállását és feladatait a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szervet irányító minisztert a Kormány rendeletben jelöli ki.
(5) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője és annak helyettesei részére a miniszter, az igazgatók részére az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője személyi illetményt állapíthat meg. Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője, annak helyettesei, valamint az igazgatók személyi illetménye legkisebb és legnagyobb összegét a Kormány rendeletben állapítja meg.”

210. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségügyi intézmény fenntartójának hatáskörébe tartozik (a továbbiakban: szakmai fenntartói jogkörök):
a) az egészségügyi intézmény által kötendő egészségügyi ellátási szerződés jóváhagyása,
b) az egészségügyi intézmény kapacitásainak átcsoportosításával, csökkentésével, illetve szakmai összetételével kapcsolatos módosítás kezdeményezése,
c) az egészségügyi intézmény ellátási területe módosításának kezdeményezése,
d) váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet miatt szükséges többletkapacitásra kötendő finanszírozási szerződés kezdeményezése,
e) az egészségügyi intézmény az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételeit tartalmazó számla megterheléséhez való hozzájárulás az Ebtv., valamint az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint meghatározott esetben,
f) az egészségügyi intézmény működési engedélyének módosítása iránti kérelem előzetes jóváhagyása az egészségügyi szolgáltató által végezhető szakmák, az ellátás progresszivitási szintje és formája, az ágyszám és a heti óraszám tekintetében,
g) az egészségügyi intézmény működési engedélyében szereplő egészségügyi szolgáltatás szüneteltetéséhez és annak meghosszabbításához való hozzájárulás, ha azt jogszabály a szüneteltetés és annak meghosszabbítása feltételeként előírja, valamint
h) az egészségügyi intézmények belső minőségügyi rendszerének összehangolása, egységes szakmai minőségértékelési rendszer működtetése.”

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. § (3)–(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A 151/B. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi intézmények esetében – a 156/A. §-ban foglalt kivétellel –
a) a miniszter jogkörébe tartozik az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének javaslatára az alapítói jogok – létesítés, átalakítás, megszüntetés – gyakorlása,
b) a Kormány által kijelölt miniszter jogkörébe tartozik az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének javaslatára a megyeszékhelyen, illetve megyei jogú városban székhellyel rendelkező, fekvőbeteg- szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény (a továbbiakban: megyei intézmény) vezetője tekintetében vezetői megbízás adása és a vezetői megbízás visszavonása.
(4) A 151/B. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi intézmények esetében a miniszter kizárólagos jogkörébe tartozik az alapítói jogok – létesítés, átalakítás, megszüntetés – gyakorlása.
(5) A miniszter törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi szempontból ellenőrzi
a) a 151/B. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi intézményeknek az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv általi irányítását,
b) az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv közreműködésével a 151/B. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi intézmények működését.
(6) A megyei intézmény tekintetében az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője gyakorolja:
a) az (1) bekezdés a), c), f) és g) pontja szerinti, valamint az (1a) bekezdés szerinti jogköröket,
b) a jogszabályban meghatározott mértékű kapacitás módosulását eredményező szervezeti változások jóváhagyását, és
c) a költségvetési irányítás tekintetében az intézmények éves költségvetési keretszámainak megállapítását és költségvetésének jóváhagyását, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) és a végrehajtási rendelete alapján az irányító szerv jogkörébe tartozó intézkedések megtételét.”

(3) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. §-a a következő (7)–(22) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az egészségügyi szakellátási kapacitással és ellátási területtel kapcsolatos döntéshozatal során az egészségügyi államigazgatási szervnek az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője által az (1a) bekezdés b) és c) pontja alapján előterjesztett kezdeményezésnek megfelelően kell eljárnia.
(8) A megyei intézmény vezetője felett az alapvető és az egyéb munkáltatói jogokat – a (3) bekezdés b) pontja szerinti kivétellel – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője gyakorolja.
(9) A megyei intézmény (8) bekezdés alá nem tartozó foglalkoztatottjai tekintetében
a) az alapvető munkáltatói jogokat az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője,
b) az egyéb munkáltatói jogokat a megyei intézmény vezetője
gyakorolja.
(10) Az állami fenntartású, megyei intézménynek nem minősülő és a (15), (17) és (18) bekezdés, valamint a 151/B. § (2) bekezdése hatálya alá nem tartozó egészségügyi intézmény (a továbbiakban: városi intézmény) irányítási szempontból ahhoz a megyei intézményhez (ide nem értve a megyei jogú városban székhellyel rendelkező megyei intézményt) tartozik, amelyik megyei intézmény székhelye szerinti megyében a városi intézmény székhelye található azzal, hogy azokban a megyékben, ahol irányítási joggal rendelkező megyei intézmény nem működik, a megyében működő egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központját kell megyei intézmény alatt érteni (a továbbiakban: irányító megyei intézmény).
(11) A városi intézmény tekintetében a (10) bekezdés szerinti irányító megyei intézmény vezetője gyakorolja a (6) bekezdés szerinti jogköröket azzal, hogy a (7) bekezdést kell alkalmazni az irányító megyei kórház vezetője által tett kezdeményezésekre is.
(12) A városi intézmény vezetője tekintetében
a) az alapvető munkáltatói jogokat az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője,
b) az egyéb munkáltatói jogokat az irányító megyei intézmény vezetője
gyakorolja.
(13) A városi intézmény (12) bekezdés alá nem tartozó foglalkoztatottjai tekintetében
a) az alapvető munkáltató jogokat az irányító megyei intézmény vezetője,
b) az egyéb munkáltató jogokat a városi intézmény vezetője
gyakorolja.
(14) Az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételek, valamint az egészségügyi intézmény működőképességének biztosítása
a) az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője felelősségi körébe tartozik a megyei intézmény tekintetében,
b) az irányító megyei intézmény vezetője felelősségi körébe tartozik a városi intézmény tekintetében.
(15) Az országos gyógyintézetek és országos társgyógyintézetek vonatkozásában az (1)–(14) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy:
a) az országos gyógyintézet és az országos társgyógyintézet vezetőjét – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének javaslatára – a miniszter nevezi ki és menti fel,
b) a (6) bekezdés alkalmazásában megyei intézménynek az országos gyógyintézet minősül,
c) az országos gyógyintézet vezetője felett az alapvető munkáltatói jogokat és az egyéb munkáltatói jogokat – az a) pont szerinti kivétellel – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője gyakorolja,
d) az országos gyógyintézet c) pont alá nem tartozó foglalkoztatottjai felett az alapvető munkáltatói jogokat az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője, az egyéb munkáltatói jogokat az országos gyógyintézet vezetője gyakorolja,
e) az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv felelősségi körébe tartozik az országos gyógyintézet tekintetében az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételek, valamint a gyógyintézet működőképességének biztosítása,
f) az országos társgyógyintézet tevékenységét a Kormány rendeletében meghatározott országos gyógyintézet irányítása alatt gyakorolja,
g) az országos társgyógyintézet tekintetében a (6) bekezdése szerinti jogköröket az országos gyógyintézet vezetője gyakorolja,
h) az országos társgyógyintézet vezetője tekintetében az alapvető munkáltatói jogokat – a) pont szerinti kivétellel – egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője, az egyéb munkáltatói jogokat az országos gyógyintézet vezetője gyakorolja,
i) az országos társgyógyintézet h) pont alá nem tartozó foglalkoztatottjai felett az alapvető munkáltatói jogokat az országos gyógyintézet vezetője, az egyéb munkáltatói jogokat az országos társgyógyintézet vezetője gyakorolja.
(16) A (8), (9), (12), (13) bekezdés és a (15) bekezdés c), d), h) és i) pontja szerinti munkáltatói jogok gyakorlása az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv által kiadott szabályzatban foglaltak szerint átruházható.
(17) A Budapesten és Pest megyében működő állami tulajdonú és fenntartású egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi intézményekre az (1)–(14) és a (16) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kormány rendeletben határozza meg az irányító jogkört gyakorló egészségügyi intézményeket és az általuk irányított egészségügyi intézményeket.
(18) Törvényben vagy a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni az (1)–(16) bekezdésben foglaltakat
a) az egyidejűleg több ágazat irányítása alá tartozó országos gyógyintézet,
b) az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetem részeként működő klinikai központ
fenntartására és irányítására.
(19) Nem alkalmazandóak
a) az (1)–(17) bekezdésben foglaltak
aa) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 11a. pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltató,
ab) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél működő egészségügyi szolgáltató,
b) a (2)–(17) bekezdésben foglaltak a Hvt. 80. § 11a. pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltató
fenntartására és irányítására.
(20) Egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében az állam tulajdonában és fenntartásában működő egészségügyi intézmények fenntartása és irányítása tekintetében az (1)–(18) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályokat állapíthat meg.
(21) Az önkormányzati fenntartású, járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény tekintetében az (1a) bekezdés a)–d) és f)–h) pontja szerinti szakmai fenntartói jogköröket az az irányító megyei intézmény gyakorolja, amelyik székhelye szerinti megye területén a járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény székhelye található.
(22) A Budapesten és Pest megyében működő önkormányzati fenntartású járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményekre a (21) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Kormány rendeletben határozza meg az irányító jogkört gyakorló egészségügyi intézményeket és az általuk irányított egészségügyi intézményeket.”

211. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény VII. Fejezete a következő 156/A. §-sal egészül ki:

156/A. § A Kormány rendeletében megállapíthat olyan előírásokat, amelyek az állami fenntartású egészségügyi intézmény kötelezettségvállalását feltételhez kötik vagy korlátozzák.”

212. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény VII. Fejezete a következő 156/B. §-sal és az azt megelőző alcím címmel egészül ki:

„A honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltatók irányítására vonatkozó rendelkezések
156/B. § (1) A Hvt. 80. § 11b. pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője a honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítása alá tartozó, a Kormány rendeletében meghatározott, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató) vonatkozásában – a honvédelemért felelős miniszter felügyelete mellett – gyakorolja a (2)–(9) bekezdés szerinti jogköröket.
(2) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője gyakorolja – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének előzetes egyetértésével – a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató felett az alábbi jogköröket:
a) az egészségügyi szolgáltató kapacitásainak átcsoportosításával, csökkentésével, illetve szakmai összetételével kapcsolatos módosítás kezdeményezése,
b) az egészségügyi szolgáltató ellátási területe módosításának kezdeményezése,
c) az egészségügyi szolgáltató az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételeit tartalmazó számla megterheléséhez való hozzájárulás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint meghatározott esetben,
d) az egészségügyi szolgáltatót működési engedélyének módosítása iránti kérelem előzetes jóváhagyása az egészségügyi szolgáltató által végezhető szakmák, az ellátás progresszivitási szintje és formája, az ágyszám és az óraszám tekintetében,
e) az egészségügyi szolgáltató működési engedélyében szereplő egészségügyi szolgáltatás szüneteltetéséhez és annak meghosszabbításához való hozzájárulás, ha azt jogszabály a szüneteltetés és annak meghosszabbítása feltételeként előírja,
f) az alapítói jogok – létesítés, átalakítás, megszüntetés – gyakorlása, és
g) a jogszabályban meghatározott mértékű kapacitás módosulását eredményező szervezeti változások jóváhagyása.
(3) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője gyakorolja – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjével együttműködve – a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató felett az alábbi jogköröket:
a) az egészségügyi szolgáltató szakmai felügyelete,
b) az egészségügyi szolgáltató költségvetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, az irányító szerv jogkörébe tartozó jogok gyakorlása,
c) az egészségügyi szolgáltató működését szabályozó dokumentumok (pl. szervezeti és működési szabályzat, házirend, szakmai program, munkaterv) jóváhagyása,
d) az egészségügyi szolgáltató által kötendő egészségügyi ellátási szerződés jóváhagyása,
e) váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet miatt szükséges többletkapacitásra kötendő finanszírozási szerződés kezdeményezése,
f) a költségvetési irányítás tekintetében az intézmények éves költségvetési keretszámainak megállapítása és költségvetésének jóváhagyása, valamint az Áht. és a végrehajtási rendelete alapján az irányító szerv jogkörébe tartozó intézkedések megtétele,
g) az egészségügyi szolgáltató irányításának és működésének törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi szempontú ellenőrzése, és
h) a belső minőségügyi rendszerek összehangolása, egységes szakmai minőségértékelési rendszer működtetése.
(4) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egységének vezetője a (2) bekezdés szerinti egyetértési kezdeményezést előzetesen az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője felé továbbítja, aki az egyetértési jogkörében a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül – indok megjelölésével – kifogást tehet. A kifogásolt döntési javaslat nem fogadható el, nem hajtható végre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének egyetértését vélelmezni kell.
(5) A (4) bekezdés szerinti kezdeményezési jogát a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője a Hvt. 46/A. § (3) bekezdése szerinti katonai összekötő útján gyakorolja.
(6) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjének felelősségi körébe tartozik a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató tekintetében az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételek, valamint az egészségügyi szolgáltató működőképességének biztosítása. A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője kikérheti az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének álláspontját a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató szakmai feltételeinek és működőképességének biztosítása érdekében szükséges intézkedések vonatkozásában. Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője köteles érdemben megvizsgálni és állásfoglalást adni a megkeresésre.
(7) A honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató vezetője tekintetében
a) az alapvető munkáltatói jogokat az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője,
b) az egyéb munkáltatói jogokat a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egységének vezetője
gyakorolja azzal, hogy a munkáltatói jogok gyakorlása átruházható.
(8) A honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató vezető-helyettese és a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató foglalkoztatottjai felett
a) az alapvető munkáltatói jogokat a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egységének vezetője,
b) az egyéb munkáltatói jogokat pedig a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató vezetője
gyakorolja azzal, hogy a munkáltatói jogok gyakorlása átruházható.
(9) A munkáltatói jogok
a) a (7) bekezdés a) pontja esetében a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjére,
b) a (7) bekezdés b) pontja és a (8) bekezdés a) pontja esetében a Hvt. 46/A. § (2) bekezdése szerinti, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egységen belül erre létrehozott, önálló, magasabb vezetői munkakörbe, vagy ennek megfelelő szolgálati beosztásba kinevezett vagy megbízott személyre,
c) a (8) bekezdés b) pontja esetében a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltató vezetője által meghatározott vezető munkakörű személyre
ruházhatók át.”

213. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 231. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában vagy a védekezésben részt vevő, közfeladatot ellátó szerv vagy személy a védekezést elősegítő orvostechnikai eszközt, egyéni védőeszközt vagy más eszközt saját hatáskörben igazoltan nem vagy csak aránytalanul költségesen tud beszerezni, kezdeményezheti az érintett eszköz az Állami Egészségügyi Tartalék kezelője általi beszerzését. A kezdeményezés Operatív Törzs vezetőjének jóváhagyása esetén az Állami Egészségügyi Tartalék kezelője a kezdeményező szerv vagy személy képviselőjeként jár el a kezdeményezéssel érintett eszköz beszerzése során.”

214. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/B. §-a a következő (9)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A (3) bekezdés alapján létrehozott akciócsoport a (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás teljesítését az egészségügyi államigazgatási szerv járványügyi szakrendszerében, az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv finanszírozási rendszerében, valamint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban együtt: adatbázis) kezelt adatok vonatkozásában akként is igényelheti, hogy adatbázis adatkezelője az akciócsoport arra jogosult tagja részére az adatok átvételét lehetővé tevő, közvetlen elektronikus hozzáférést (a továbbiakban: közvetlen hozzáférés) biztosítson.
(10) Ha a közvetlen hozzáférés során személyes adatok kezelésére is sor kerül, ezen adatok kezelésére az (5)–(8) bekezdésben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.
(11) A közvetlen hozzáféréssel végrehajtott adatkezelési művelet körülményeit, így különösen
a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,
b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,
c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,
d) az adatkezelési műveletet végrehajtó személy nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,
e) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat
(a továbbiakban együtt: naplóbejegyzés) a közvetlen hozzáféréssel érintett adatbázis adatkezelője az adatkezelési műveletek jogszerűségének ellenőrizhetősége, valamint a személyes adatok integritásának és biztonságának biztosítása céljából rögzíti és az így rögzített nyilvántartást (a továbbiakban: napló) a naplóbejegyzés keletkezésétől tíz évig megőrzi.
(12) Naplóbejegyzést a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni. A naplóbejegyzést pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni.
(13) A naplóban rögzített adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel, e tevékenységet folytató adatkezelő részére továbbíthatóak.”

215. § (1) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. § (1) bekezdése a következő l) és m) ponttal egészül ki:

(A járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében)

l) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti közterület használatára a közterülethez közvetlenül csatlakozó, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti tevékenységek folytatására alkalmas helyiség tekintetében közterület-használati hozzájárulás megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseket állapíthat meg,
m) a 232/P. § szerinti, a távmunkavégzésre vonatkozó különös szabályok alkalmazását rendelheti el.”

(2) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 232/D. §-a a következő (4)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Egészségügyi válsághelyzetben vagy járványügyi készültség esetén a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény szerinti, az alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi ügyeleti ellátásról (a továbbiakban: ügyeleti ellátás) – az (5) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az állami mentőszolgálat útján is gondoskodhat.
(5) A települési önkormányzat az ügyeleti ellátásra megállapodást köt az állami mentőszolgálattal, ha az erre irányuló kezdeményezését az állami mentőszolgálat elfogadja.
(6) Az (5) bekezdés szerinti megállapodás az ügyeleti ellátásra irányuló – már megkötött – szerződések hatályát nem érinti azzal, hogy az ügyeleti ellátásra irányuló szerződésben meghatározott szolgáltató a (4) bekezdés szerinti időszakban ügyeleti ellátást nem nyújt.
(7) Az ügyeleti ellátásra irányuló szerződésben meghatározott szolgáltatót a jogszabályok és a (6) bekezdés szerinti szerződés alapján járó díjazás abban az időtartamban is megilleti, amíg helyette az állami mentőszolgálat látja el az ügyeleti ellátást. Az ügyeleti ellátásra irányuló szerződésben meghatározott szolgáltató díjazásának havi mértéke megegyezik azzal az összeggel, amely arra a teljes hónapra jár számára, amikor utoljára ügyeleti ellátást nyújtott vagy érvényes szerződés alapján először nyújtott volna.”

216. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény XIV. Fejezete a következő 232/F–232/P. §-sal egészül ki:

232/F. § (1) Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (1) bekezdése szerinti versenyeztetés mellőzhető az állam tulajdonában álló orvostechnikai eszközök, fertőtlenítőszerek, gyógyszerek és egyéni védőeszközök értékesítése során.
(2) Az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt a koronavírus-világjárvány elleni védekezés érdekében a költségvetési forrásból beszerzett, az állam tulajdonában álló egészségügyi felszerelés, berendezés, gyógyszer és fertőtlenítőszer (a továbbiakban együtt: egészségügyi készlet), valamint az állam tulajdonában álló egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer, egyéni védőeszköz – jogszabályban meghatározottak szerint –
a) a koronavírus-világjárvány megelőzéséhez, terjedésének megakadályozásához szükséges mértékben, és
b) erre vonatkozó, indokolt, közfeladat ellátására vagy azzal szorosan összefüggő célból
térítésmentesen átruházható.
(3) A (2) bekezdés szerinti, a koronavírus-világjárvány elleni védekezést elősegítő egészségügyi készlet, egyéni védőeszköz vagy egyéb orvostechnikai eszköz, gyógyszer, fertőtlenítőszer térítésmentes átruházásáról
a) egészségügyi szolgáltatói körön kívüli kiadás esetén az Operatív Törzs vezetője,
b) egészségügyi szolgáltatói kör részére történő kiadás esetén a miniszter
dönt.
(4) A (2) bekezdés szerinti, a koronavírus-világjárvány elleni védekezést elősegítő egészségügyi készlet külföldre történő kiadása esetén a miniszter javaslata alapján az Operatív Törzs előzetes állásfoglalását követően a Kormány nyilvános kormányhatározatban dönt.
(5) Az (1) és (3) bekezdés szerinti döntést a rendelkezésre álló egészségügyi készlet vizsgálata alapján és az állami fenntartású egészségügyi intézmények (a továbbiakban: egészségügyi intézmény) orvostechnikai eszközökkel, védőeszközökkel való ellátásának elsőbbségét figyelembe véve kell meghozni.
232/G. § (1) Egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében meghatározott fertőzés elleni védettség igazolása
a) a fertőzésből a Kormány rendeletében meghatározott időn belül történő felgyógyulás vagy
b) az Európai Unióban, illetve a Magyarországon engedélyezett és a lakosság oltására felhasznált, a fertőzés elleni oltóanyaggal – a 232/N. §-ban foglaltak kivételével – Magyarország területén történt védőoltás (a továbbiakban: oltottság)
tényének az igazolásával történik.
(2) A koronavírus elleni védettség igazolására alkalmas az e törvény szerinti hatósági igazolvány (a továbbiakban: védettségi igazolvány), illetve applikáció.
232/H. § (1) A védettségi igazolvány tartalmazza
a) az érintett nevét,
b) az érintett útlevelének okmányazonosítóját, ha ezzel rendelkezik,
c) az érintett állandó személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját, ha ezzel rendelkezik,
d) a védettségi igazolvány sorszámát,
e) az oltottság tényének igazolása esetén az oltás idejét,
f) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint az érvényességét,
g) az a)–f) pont szerinti adatokból képzett, informatikai eszközzel optikailag olvasható adattároló kódot,
h) szöveges jelzésként a Kormány rendeletében meghatározott feliratokat.
(2) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti adatot a Kormány rendeletében meghatározottak szerint kell számítani. Az érvényesség ténye kizárólag az (1) bekezdés g) pontja szerinti adat segítségével is feltüntethető.
(3) A védettségi igazolvány – a (4) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel – az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatként az érintett személy magánútlevelének számát tartalmazza.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatként az érintett hivatalos útlevelének számát tartalmazza a védettségi igazolvány, ha az érintett kizárólag hivatalos útlevéllel rendelkezik.
(5) Ha az érintett magánútlevél mellett hivatalos útlevéllel is rendelkezik, kérelmére – e törvényben foglalt feltételek fennállása esetén – a 232/I. § (1) bekezdése szerinti hatóság a hivatalos útlevél számával feltüntetett védettségi igazolványt is kiállít.
(6) Ha az (1) bekezdés f) pontja szerinti adat az érintett gyógyultságából származtatható, az EESZT működtetője jogosult automatikus információátadás útján átvenni a járványügyi szakrendszerből az érintett gyógyultságának idejét.
(7) A Kormány rendeletében meghatározott esetben a védettségi igazolvány tartalmazza az oltóanyag típusát és az egyes oltások idejét. A Kormány rendeletében előírhatja, hogy az oltóanyag típusára és az egyes oltások idejére vonatkozó adatot csak az (1) bekezdés g) pontja szerinti adat tartalmazza.
232/I. § (1) A védettségi igazolványt a Kormány rendeletében meghatározott hatóság (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hatóság) állítja ki.
(2) A hatóság adatfeldolgozóként a Kormány rendeletében megjelölt szerveket köteles bevonni.
(3) A védettségi igazolványt a hatóság az érintett
a) oltottsága,
b) fertőzésből való felgyógyulása, – ide nem értve a 232/H. § (5) bekezdés szerinti esetet –
c) az (5) bekezdésben foglaltak fennállása
esetén hivatalból, egyéb – a Kormány rendeletében meghatározott – esetekben kérelemre állítja ki.
(4) A hivatalból, valamint az 232/H. § (5) bekezdése és a (7) bekezdés szerinti kérelemre kiállított védettségi igazolvány díjmentes, egyéb esetekben igazgatási szolgáltatási díjat kell érte fizetni.
(5) Ha az érintett 232/H. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti, magyar hatóság által kiállított okmányának okmányazonosítója megváltozik, a védettségi igazolvánnyal rendelkező érintett részére – személyazonosító igazolvány esetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti nyilvántartást vezető szerv, útlevél esetében az útiokmány-nyilvántartást vezető szerv (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartó szerv) jelzésére – a hatóság hivatalból, díjmentesen, az új okmányazonosító generálását követő 8 napon belül állít ki új védettségi igazolványt.
(6) A nyilvántartó szerv az (5) bekezdésben foglalt feladata ellátása érdekében jogosult megismerni, hogy az (5) bekezdés szerinti személyazonosságot igazoló hatósági igazolvány kiállítását kérelmező személy rendelkezik-e védettségi igazolvánnyal.
(7) Az érintett a hatósághoz benyújtott kérelmében díjmentesen kérheti a védettségi igazolvány kiállítását, ha a kérelmező a védettségi igazolványt a (3) és (5) bekezdés szerinti kiállítást követő 30 napon belül nem kapta kézhez. A kérelmező részére ebben az esetben akkor is új igazolványt kell kiállítani, ha a részére korábban került kiállításra védettségi igazolvány, de az érintett jelzésére vélelmezhető, hogy az nem került kézbesítésre.
(8) A hatóság nem állít ki újabb védettségi igazolványt, ha az érintett érvényes védettségi igazolvánnyal rendelkezik.
232/J. § (1) Oltottság szerinti esetben az egészségügyi szolgáltató
a) az oltottság tényét, idejét, a védőoltás típusát,
b) – ha az érintett jelzése szerint a levelezési címe a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő lakcímétől eltér – az érintett levelezési címét,
c) – ha az érintett magyar hatóság által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvánnyal nem rendelkezik – az érintett nevét, a külföldi hatóság által kiállított személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának számát,
d) ha az érintett a védettségi igazolvány kiküldését hivatalos iratként kéri, ennek tényét
EESZT-ben rögzíti, és az EESZT útján – a védőoltás típusa kivételével – haladéktalanul továbbítja a hatóság részére.
(2) A hatóság
a) az EESZT működtetőjétől
aa) a gyógyult személy Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: TAJ szám), a 232/H. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatot, valamint az igazolvány érvényességi idejének adatát,
ab) oltott személy esetében az érintett TAJ számát, a 232/H. § (1) bekezdés e) és g) pontja szerinti adatot, valamint az (1) bekezdés szerinti adatokat,
b) a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől az érintett személy természetes személyazonosító adatait, nemét, állampolgárságát, személyi azonosítóját, lakcímét, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból kikerülésének oka és időpontja adatait, továbbá az állandó személyazonosító igazolványának a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdése n) pontja és 29. § (2) bekezdése szerinti adatait,
c) az útiokmány-nyilvántartást vezető szervtől az érintett személy természetes személyazonosító adatait, személyi azonosítóját, nemét, állampolgárságát, az útlevél típusát, fajtáját és okmányazonosítóját, valamint érvényességére vonatkozó adatokat
automatikus információátadással – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – átveszi.
(3) A hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat – a TAJ szám kivételével – a védettségi igazolvány megszemélyesítése és az érintett részére történő továbbítása érdekében az állandó személyazonosító igazolvány megszemélyesítésért felelős szervezetnek továbbítja.
(4) A védettségi igazolványt csak akkor kell személyes átadással kézbesíteni, ha azt az érintett kérte, egyebekben a védettségi igazolványt a levélszekrénybe kell kézbesíteni.
(5) Az érintett (címzett) kérése alapján személyes átadással kézbesítendő – hivatalos iratként feladott – védettségi igazolványokat tartalmazó könyvelt küldeményeken – a küldemény esetleges visszakézbesítése során – mellőzhető a postai szolgáltató által figyelembe veendő feladói adatok feltüntetése, amennyiben azokat a feladást igazoló elektronikus okirat tartalmazza.
(6) Fertőzésből való felgyógyultságnak a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenanyaggal történő igazolására a hatóság – a teszt megfelelősége esetén – a leletből a vizsgálat értékelését, valamint az érintett TAJ számát az EESZT-ben rögzíti.
232/K. § (1) Az EESZT működtetője a védőoltást igazoló applikációt biztosít az érintettek számára.
(2) Az applikáció az érintett azonosítását követően – az EESZT-ből szerzett adatok alapján – igazolja az érintett oltottságát.
(3) Az applikáció
a) az érintett nevét,
b) az érintett TAJ számát,
c) az oltás idejét,
d) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a fertőzéssel szembeni védettség tényét vagy annak hiányát
jeleníti meg.
(4) A Kormány rendeletében kijelölheti az (1) bekezdés szerinti applikációt a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az oltásra, tesztelésre és gyógyultságra vonatkozó interoperábilis igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kibocsátásának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EUr.) szerinti uniós digitális Covid-igazolványnak. Ebben az esetben az applikáció az EUr.-ben meghatározott, az uniós digitális Covid-igazolványon feltüntetendő adatokat jeleníti meg.
232/L. § (1) A 232/G–232/K. § rendelkezéseit a TAJ számmal nem rendelkező személyek esetében e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A 232/H. § (1) bekezdés b) és c) pontjától eltérően, ha a nem magyar állampolgár érintett útlevéllel vagy személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik, a védettségi igazolvány útlevél száma rovata az érintett tartózkodási engedélyének számát tartalmazza.
(3) A (2) bekezdésben foglalt esetben a védettségi igazolvány a tartózkodási engedély felmutatásával érvényes.
(4) A (2) bekezdésben foglalt esetben egészségügyi szolgáltató az EESZT-ben az érintett neve mellett a (2) bekezdés szerinti számot is rögzíti.
(5) Fertőzésből való felgyógyultságnak a Kormány rendeletében meghatározottak szerint ellenanyaggal történő igazolására vonatkozó kérelemben a kérelmező a nevét,
a) az útlevelének okmányazonosítóját,
b) személyazonosító igazolványának okmányazonosítóját vagy
c) a (2) bekezdésben foglalt esetben a tartózkodási engedélyének számát,
valamint a levelezési címét adja meg.
(6) Az (5) bekezdés szerinti kérelmet csak személyesen lehet benyújtani.
(7) A 232/J. § (5) bekezdésétől eltérően a hatóság a TAJ szám helyett az (5) bekezdés szerinti adatot adja át az EESZT működtetőjének.
(8) A TAJ számmal nem rendelkező érintett számára az EESZT működtetője nem biztosít applikációt.
(9) A TAJ számmal nem rendelkező, oltottság vagy fertőzöttség miatt védettségi igazolványra jogosult személy esetében – ha az érintett azzal még nem rendelkezik – az EESZT működtetője az EESZT-ben technikai azonosítót képez és az érintett nevét, valamint az EESZT-ben rögzítendő adatait ezen azonosítóhoz rendeli.
(10) A 232/J. § (2) bekezdésétől eltérően az EESZT működtetője a TAJ szám helyett az érintett technikai azonosítóját, valamint a – (2) bekezdésben foglalt esetben – a tartózkodási engedélyének számát adja át a hatóságnak.
(11) Amennyiben az érintett kéri, a védettségi igazolványt a külképviselet útján kell kézbesíteni.
(12) A (11) bekezdés szerinti feladatok ellátása érdekében a külpolitikáért felelős miniszter, valamint a külképviselet az érintett név és értesítési adatát a kézbesítés megtörténtéig kezeli.
232/M. § (1) Az EESZT-csatlakozásra kötelezett egészségügyi szolgáltató a védőoltást igazoló védettségi igazolvány kiállítása érdekében a védőoltás beadását követő egy évig kezeli az érintett 232/H. § (1) bekezdés b)–f) pontja, valamint 232/J. § (2) bekezdése szerinti adatait.
(2) A hatóság a védettségi igazolvány kibocsátása érdekében az adatok beérkezésétől számított három évig kezeli az érintett 232/J. § (2) és (4) bekezdése szerinti adatait.
(3) Az EESZT működtetője az applikáció működtetése érdekében – ha törvény az adatkezelésre hosszabb időt nem állapít meg – az érintett 232/H. § (1) bekezdés a)–g) pontjai, valamint 232/K. § (3) bekezdés b) pontja szerinti adatait az adatok beérkezésétől számított három évig kezeli.
232/N. § (1) A Kormány rendeletében meghatározott, a fertőzés ellen Magyarország területén kívül kapott oltások esetében a 232/G–232/M. §-t az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A külpolitikáért felelős miniszternek a közbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében megjelölt országban kapott, a Kormány rendeletében meghatározott védőoltás esetén a magyar állampolgár és a Magyarország területén 180 napon belül 90 napot meghaladóan jogszerűen tartózkodó nem magyar állampolgár részére a hatóság a védettségi igazolványt 15 napon belül díjmentesen állítja ki.
(3) A kérelemhez csatolni kell a Kormány rendeletében meghatározott iratokat.
(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez a kérelmező megadja
a) a természetes személyazonosító adatait,
b) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának okmányazonosítóját,
c) a postai címét (a védettségi igazolvány kézbesítési címe) és
d) ha azzal rendelkezik, a TAJ számát.
(5) A hatóság a (4) bekezdés szerinti adatokat – a védettségi igazolvány kiállítása és annak ellenőrzése érdekében – három évig kezeli.
232/O. § (1) A járvány terjedésének korlátozása érdekében, egészségügyi válsághelyzetben a Kormány rendeletében meghatározhatja azon szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, amelyek kizárólag a védettségi igazolvány felmutatásával vehetőek igénybe, illetve amelyekbe az érintett kizárólag védettségi igazolvány felmutatásával léphet be. A Kormány rendeletében meghatározott esetekben a védettségi igazolvány felmutatása mentesítést adhat jogszabályban előírt járványügyi intézkedés alól.
(2) Nem kell védettségi igazolványt felmutatnia a 18 év alatti személynek.
(3) A védettségi igazolvány felmutatása során az érintett a védettségi igazolványon szereplő személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát felhívásra köteles bemutatni. A védettségi igazolvány meglétét ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon szereplő adatok megismerésére.
(4) A védettségi igazolvány felmutatásával egyenértékű, ha az érintett a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védettségét a 232/K. § (3) bekezdése szerinti applikációval igazolja. Ebben az esetben az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványának felmutatására is felhívható. Az applikációt ellenőrző szerv vagy személy jogosult az érintett személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványon szereplő adatok, valamint az applikációban foglalt adatok megismerésére.
(5) Az ellenőrző szerv vagy személy a (3) vagy (4) bekezdésben szereplő hatósági igazolványok és applikáció adatait – ha törvény eltérően nem rendelkezik – semmilyen módon nem rögzítheti.
232/P. § (1) Járványügyi készültség keretében egészségügyi válsághelyzetben a Kormány elrendelheti, hogy a távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseket az e § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 86/A. §-át nem kell alkalmazni. Távmunkavégzés esetén a munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól, és a munkavállaló a munkavégzés helyét ezen munkakörülmények teljesülésére figyelemmel választja meg.
(3) Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételnek minősül a munka törvénykönyvéről szóló törvény távmunkavégzésre vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően, a munkaszerződésében foglaltak szerint távmunkavégzés keretében munkát végző munkavállalónak, a távmunkavégzéssel összefüggésben költségtérítés címén fizetett összegből a felek által előzetesen meghatározott, de legfeljebb havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg (ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos része), feltéve, hogy a magánszemély a távmunkavégzéssel összefüggésben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet I. Jellemzően előforduló költségek cím 24. pont c) és d) alpontja szerint más költséget nem számol el.
(4) A munkavállaló és a munkáltató a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 196. §-ától megállapodásban eltérhetnek.”

217. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény a következő 244/L. és 244/M. §-sal egészül ki:

244/L. § (1) Az EESZT működtetője a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele – így különösen a köznevelési intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése – céljából napi rendszerességgel az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján – a (2) bekezdés szerinti módon – megismerhetővé teszi az Nkt. szerinti, a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátására kijelölt szerv (a továbbiakban: köznevelési szerv) számára az adat megismerhetővé tételének napján az oltottsággal vagy védettséggel rendelkező személyeknek a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás tényére vagy a védettségi időtartamra vonatkozó adatát.
(2) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek védettségének ténye megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv számára, akikre vonatkozóan a köznevelési szerv az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti köznevelés információs rendszerében Társadalombiztosítási Azonosító Jelet kezel.
244/M. § (1) Járványügyi készültség esetén a SARS-CoV-2 vírus terjedésének megállításához szükséges védelmi intézkedések megtétele – így különösen a köznevelési intézmény vezetőjének tájékoztatása, a rendkívüli szünet elrendelése, valamint a tankötelezettség teljesítéséhez szükséges oktatás megszervezése – céljából a köznevelési intézmény a köznevelési szerv számára – az e szervek által az e célra létrehozott felület alkalmazásával – átadja azon, a köznevelési intézménnyel
a) az Mt. szerinti munkaviszonyban álló, vagy
b) a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban álló
személyek Társadalombiztosítási Azonosító Jelét, akik a munkakörükbe tartozó – különösen az Nkt. szerinti gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő és más – feladatokat a köznevelési intézmény területén látják el.
(2) Az EESZT működtetője az (1) bekezdés szerinti célból napi rendszerességgel az érintettek Társadalombiztosítási Azonosító Jelének összevetése útján – a (3) bekezdés szerinti módon – megismerhetővé teszi a köznevelési szerv számára az adat megismerhetővé tételének napján a SARS-CoV-2 vírus elleni védőoltás tényére vagy a védettség időtartamára vonatkozó adatát.
(3) A Társadalombiztosítási Azonosító Jeleket olyan titkosítási módszerrel kell összevetni, amely csak azon érintettek adatainak megismerhetőségét teszi lehetővé a köznevelési szerv számára, akikre vonatkozóan Társadalombiztosítási Azonosító Jelet a köznevelési intézmény a köznevelési szerv számára az (1) bekezdés szerinti módon és célból átadott.
(4) A köznevelési szerv az (1) bekezdés szerint átadott adatokat – az (5) bekezdés szerinti kivétellel – a járványügyi készültség megszűnéséig kezeli.
(5) Az (1) bekezdés szerint átvett adatot haladéktalanul törölni kell akkor, ha a köznevelési intézmény a köznevelési szervet arról értesíti, hogy az érintett már nem áll vele az Mt. szerinti munkaviszonyban vagy Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban, illetve, ha az érintett a munkakörét a továbbiakban már nem a köznevelési intézmény területén látja el.”

218. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

b) az egészségügyi szolgáltatás – ideértve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is – megkezdésére és gyakorlására vonatkozó általános szabályokat, valamint a működési engedélyezési eljárásra, a bejelentés alapján történő egészségügyi szolgáltatás – ideértve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is – érdekében a hatósági nyilvántartásba vételre, továbbá a hatósági nyilvántartás személyes adatokat nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó szabályokat, valamint a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatással összefüggő, a telemedicina tevékenységek meghatározásával, finanszírozásával, dokumentációjával, betegazonosításával kapcsolatos szabályokat,”

(rendeletben megállapítsa.)

219. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1a) bekezdése a következő f)–n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)

f) kijelölje az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szervet és az azt irányító minisztert,
g) határozza meg az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője és annak helyettesei, valamint az igazgatók részére megállapítható személyi illetmény legkisebb és legnagyobb összegét,
h) kijelölje a 151/B. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi intézményeket irányító minisztert,
i) határozza meg az állami fenntartású – 151/B. § (1) bekezdése szerinti – egészségügyi intézmények irányításával kapcsolatosan az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv általi joggyakorlás szabályait,
j) határozza meg a Budapesten és Pest megyében működő egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi intézmények tekintetében az irányító jogkört gyakorló egészségügyi intézményeket és az általuk irányított egészségügyi intézményeket,
k) határozza meg az egyidejűleg több ágazat irányítása alá tartozó országos gyógyintézet fenntartására és irányítására alkalmazandó szabályokat,
l) egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv, valamint az állam tulajdonában és fenntartásában működő egészségügyi intézmények irányítására sajátos irányítási rendet vezessen be,
m) határozza meg a honvédelmi irányítású egészségügyi szolgáltatókat,
n) határozza meg a Hvt. 80. § 11a. pontja szerinti honvédelmi egészségügyi szolgáltató és az annak irányítása alá tartozó, honvédelmi szervezetnek nem minősülő egészségügyi szolgáltatók minősítési rendszerére vonatkozó szabályokat.”

220. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a fertőzést,
b) a fertőzésből való gyógyultság számítási idejét,
c) a védettségi igazolvány kiállításával kapcsolatos részletszabályokat, valamint a védettségi igazolványon szöveges jelzésként feltüntetendő feliratokat,
d) a védettségi igazolvány és applikáció érvényességi idejét,
e) a hatóságot,
f) az eljárásban közreműködő adatfeldolgozókat,
g) a 232/O. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásokat, üzlethelyiségeket, egyéb helyeket, esetköröket,
h) a 232/O. § (2) bekezdése szerinti eseteket,
i) a védettségi igazolványnak az e törvény szerinti adattartalmát, annak megjelenítésének módját,
j) a 232/K. § (1) bekezdése szerinti applikációnak az EUr. szerinti uniós digitális Covid-igazolványként való kijelölését.”

221. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a a következő (1d) bekezdéssel egészül ki:

„(1d) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami fenntartású egészségügyi intézmények tekintetében rendeletben
a) szabályozza a kötelezettségvállalás feltételeit, különösen annak állami szerv által történő kötelező jóváhagyását,
b) jelölje ki az a) pont szerinti állami szervet.”

222. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (5) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap)

k) a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével a védettségi igazolvány kiállításáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat, a díj megfizetésével, beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
l) a külpolitikáért felelős miniszter, hogy a közbiztonságért felelős miniszterrel egyetértésben a 232/N. § (2) bekezdése szerinti országokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

223. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 155. §-át megelőző alcím címében a „fenntartása” szövegrész helyébe a „fenntartása és irányítása” szöveg lép.

92. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

224. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § d) pontjában a „közalkalmazotti,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati,” szöveg lép.

93. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

225. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 29. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban,” szöveg lép.

94. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása

226. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerinti szabályokat az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) előírásaira figyelemmel kell alkalmazni.”

227. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján kell fizetési fokozatba sorolni.”

228. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) Az Eszjtv. 8. § (3) bekezdése szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy havi illetménye nem lehet kevesebb, mint az Eszjtv. 1. mellékletében meghatározott összeg.”

229. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozó, egészségügyben dolgozó átsorolására, az osztályba soroláshoz szükséges szakmai követelményekre, a jogviszonyban töltött idő számítására, az illetményre, valamint az átsorolással kapcsolatos eljárási szabályokra az Eszjtv. és a Kormány által rendeletben megállapított szabályokat kell alkalmazni.”

230. § (1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rezidens az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzése ideje alatt az elsődleges képzőhelyével egészségügyi szolgálati jogviszonyban, a nem az Eszjtv. hatálya alá tartozó képzőhely esetében a 7. § (2) bekezdés d)–g) pontja szerinti jogviszonyban áll.”

(2) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ügyeleti feladatokat a rezidens a 12/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás alapján is csak a képzési tervben foglaltakkal összhangban láthat el.”

231. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény a következő 15/F. §-sal egészül ki:

15/F. § Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató vezetője kizárólag a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezheti az 1. § szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet.”

232. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 16/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az öregségi nyugdíjas kivételével a jövedelemkiegészítés szüneteltetésére a Kenyt. 11. §-ában foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy korhatár előtti ellátás alatt jövedelemkiegészítést kell érteni.”

233. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény

a) 4. § e) pontjában a „munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg,

b) 7. § (2) bekezdés d) pontjában a „közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati jogviszonyban,” szöveg,

c) 11/A. §-t megelőző alcímében a „Munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony” szövegrész helyébe a „Munkaviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony és honvédelmi alkalmazotti jogviszony” szöveg,

d) 11/A. § (1) bekezdésében az „a közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg,

e) 14/E. § (3) bekezdésében az „a közalkalmazott” szövegrész helyébe az „az egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy” szöveg, az „a Kjt. 57. § (3) bekezdés” szövegrész helyébe az „az Eszjtv. 6. § (4)–(7) bekezdése vagy a Haj. 54. § (2)–(4) bekezdése” szöveg, a „közalkalmazott” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati jogviszonyban vagy honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy” szöveg,

f) 16. § (6) bekezdésében a „közalkalmazotti” szövegrészek helyébe az „egészségügyi szolgálati” szöveg, és az „a Kjt.” szövegrész helyébe az „az Eszjtv.” szöveg,

g) 16/A. §-t megelőző alcím címében, 16/A. § b) pontjában és 16/B. § (2), (3) és (6) bekezdésében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati, honvédelmi alkalmazotti” szöveg,

h) 16/A. § c) pontjában az „egészségügyi szolgáltató munkáltató” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgáltató munkáltató, valamint az Eszjtv. szerinti munkáltató” szöveg,

i) 16/B. § (1) bekezdésében az „a közalkalmazotti jogviszonyban” szövegrész helyébe az „az egészségügyi szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban” szöveg, az „1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.)” szövegrész helyébe az „1997. évi LXXXI. törvény” szöveg és a „2011. évi CLXVII. törvény 11. §-a” szövegrész helyébe a „2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenyt.) 11/A. §-a” szöveg,

j) 16/B. § (6) bekezdés a) pontjában az „a jubileumi jutalom” szövegrész helyébe az „a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti jubileumi jutalom, a szolgálati elismerés, a helyettesítési díj” szöveg,

k) 16/B. § (7) bekezdésében a „nyugdíjjárulékot” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási járulékot” szöveg,

l) 16/C. § (2) bekezdésében a „Tny. 83/B. §-a” szövegrész helyébe a „Kenyt. 11. §-a” szöveg és a „Tny. 83/B. §-ában” szövegrész helyébe a „Kenyt. 11. §-ában” szöveg,

m) 29/A. § (1) bekezdésében az „a Kjt.” szövegrész helyébe az „az Eszjtv. és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény” szöveg,

n) 29/A. § (2) bekezdésében az „a Kjt. alkalmazásában a jubileumi jutalom” szövegrész helyébe az „az Eszjtv. alkalmazásában a szolgálati elismerés és a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény alkalmazásában a jubileumi jutalom” szöveg

lép.

234. § Hatályát veszti az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény

c) 12/B. § (5) bekezdésében a „vagy kollektív szerződés” szövegrész,

d) 13. § (1) bekezdésében a „– kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában –” szövegrész,

f) 13/A. § (1) bekezdésében a „kollektív szerződés vagy” szövegrészek,

h) 15/A. §-ában a „vagy a 11/B. § bekezdése alapján a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv által szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál” szövegrész, és a „vagy a szakképzésre kijelölt egészségügyi szolgáltatónál” szövegrész,

j) „Kollektív szerződés kiterjesztése az egészségügyi ágazatban” alcíme,

k) 30. §-ában az „és a 29/B. §” szövegrész.

95. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása

235. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontjában az „a közalkalmazotti jogviszony” szövegrész helyébe az „a közalkalmazotti jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszony” szöveg lép.

96. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

236. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény

a) 1. § (2) bekezdés 3. pontjában a „közalkalmazotti jogviszony,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszony, egészségügyi szolgálati jogviszony,” szöveg,

b) 1. § (2) bekezdés 6. pontjában a „közalkalmazotti jogviszonyban,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban, egészségügyi szolgálati jogviszonyban,” szöveg,

c) 1. § (2) bekezdés 7. pontjában a „közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)” szövegrész helyébe a „közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.)” szöveg,

d) 1. § (2) bekezdés 8. pontjában az „a Kit. és a Kjt.” szövegrész helyébe az „a Kit., a Kjt., és az Eszjtv.” szöveg

lép.

97. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

237. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek: akkor áll fenn, ha a Magyarországon érvényes forgalombahozatali engedéllyel nem rendelkező gyógyszer orvosi kezelés során történő alkalmazásával esélye lehet a kezelés sikerességének, és
a) ez a Magyarországon már forgalomban lévő gyógyszertől nem várható,
b) ha a kezelés sikerességét biztosító, Magyarországon vagy az EGT-ben részes államban már forgalomban lévő gyógyszer Magyarországon kellő mennyiségben nem elérhető, vagy
c) ha az adott indikációban forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerhez a beteg hozzájutása olyan aránytalanul nagymértékben akadályozott, ami a gyógyszeres kezelés megkezdésének késlekedése miatt visszafordíthatatlan egészségkárosodáshoz vezethet;”

238. § (1) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 16. § (2a) és (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2a) A közfinanszírozásban részesülő gyógyszerrel való folyamatos ellátásról a forgalomba hozatali engedély jogosultja – amennyiben a forgalomba hozatali engedély jogosult belföldön forgalmazási tevékenységet nem végez – a forgalmazó (a továbbiakban: szerződött forgalmazó) köteles gondoskodni.
(2b) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyógyszerhiányt vagy annak kockázatát bármely, a jogszabályban foglalt feladatainak ellátásával összefüggésben tudomására jutó információk alapján, a (2) bekezdés szerinti értesítés hiányában is megállapíthatja. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv hiányt Magyarországon forgalomba hozatalra nem engedélyezett gyógyszer esetében is megállapíthat.”

(2) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 16. §-a a következő (2c)–(2h) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a (2) vagy (2b) bekezdés alapján megállapított gyógyszerhiány vagy annak kockázata esetén kötelezheti a forgalomba hozatali engedély jogosultját vagy a szerződött forgalmazót a hiánnyal érintett gyógyszer helyett alkalmazható gyógyszer beszerzése útján a hiány elhárítására. A határozatban a gyógyszerészeti államigazgatási szerv rendelkezik
a) hiánnyal érintett gyógyszer helyett alkalmazható gyógyszerről, és
b) a magyar nyelvű kísérőiratok rendelkezésre bocsátásával és a csomagolással kapcsolatos követelményekről.
(2d) A (2c) bekezdés szerinti határozat kötelezettjeként a forgalomba hozatali engedély jogosultja és a szerződött forgalmazó egyetemleges felelősség mellett is kijelölhető.
(2e) Ha a hiány Magyarországon forgalomba hozatalra nem engedélyezett gyógyszer tekintetében került megállapításra, vagy a (2c) bekezdés szerinti határozat kiadásától a gyógyszerhiány kezelése nem várható, vagy a kiadott határozat végrehajtása nem vezetett eredményre, a gyógyszerészeti államigazgatási szerv gyógyszer-nagykereskedő kérelmére a hiánnyal érintett gyógyszer helyett alkalmazható gyógyszer beszerzését engedélyezi. Az engedély alapján a gyógyszer-nagykereskedő jogosult az abban megjelölt gyógyszernek a határozat szerinti mennyiségben, időtartamig történő behozatalára (a továbbiakban: kontingensengedély). A kontingensengedély tartalmára a (2c) bekezdés a) és b) pontját alkalmazni kell.
(2f) A (2c) bekezdés szerinti határozat kötelezettje és a kontingensengedély jogosultja a hiány elhárítása céljából behozott gyógyszer behozatalát a behozataltól számított 8 napon belül, a mennyiség megjelölésével bejelenti a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére.
(2g) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi a (2c) és (2e) bekezdés szerinti döntés kivonatát, valamint a (2f) bekezdés alapján a tényleges behozatal ténynek megtörténtét.
(2h) Magyarországra forgalmazási céllal behozott gyógyszer külföldre történő értékesítése vagy kivitele esetén a gyógyszer-nagykereskedő 8 napon belül a gyógyszer mennyiségére vonatkozó adatszolgáltatást teljesít a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére.”

239. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25. §-a a következő (2a)–(2i) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, e törvény alkalmazásában a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdeket az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet kihirdetését megalapozó vagy azzal közvetlenül összefüggő megbetegedésekkel (a továbbiakban e § alkalmazásában: megbetegedés) kapcsolatban lefolytatandó, az egészségügyi válsághelyzet kezelésével összefüggő hatósági eljárások során – az egészségügyi válsághelyzet ideje alatt – fennállónak kell tekinteni.
(2b) A (2a) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén a gyógyszerészeti államigazgatási szerv határozott időtartamra, az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv kérelmére engedélyezheti EGT-megállapodásban részes államban nem, de más országban forgalombahozatali engedéllyel rendelkező gyógyszer ideiglenes hozzáférhetővé tételét, alkalmazását vagy adományozását a megbetegedés feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében, ha a készítmény minőségileg megfelelő, és az elvégzett vizsgálatok alapján előnyös terápiás előny/kockázat aránnyal rendelkezik. Az engedély legfeljebb hat hónapos határozott időre adható ki, ami különösen indokolt esetben legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.
(2c) A (2b) bekezdés szerinti engedélyezés során, kormányrendeletben meghatározottak szerint
a) az országos tisztifőorvos meghatározott szakkérdésben szakhatóságként kerül kijelölésre, továbbá
b) az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozatalának és gyártásának engedélyezéséről szóló kormányrendelet értékelésre és engedélyezésre vonatkozó egyes rendelkezései alkalmazandók.
(2d) A (2b) bekezdés szerint engedélyezett gyógyszerrel történő ellátás igénylési rendjét az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv állapítja meg.
(2e) A (2a) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén, a (2f)–(2h) bekezdésben foglaltak szerint, a megbetegedés feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv kérelmére a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélyezheti
a) EGT-megállapodásban részes államban, vagy EGT-megállapodásban nem részes, de a klinikai vizsgálatok, illetve a gyógyszergyártás tekintetében a Magyarországon hatályos szabályozással egyenértékű szabályozást alkalmazó államban,
b) Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában, vagy
c) legalább három – köztük legalább egy európai uniós vagy európai uniós tagjelölt – államban
a betegek számára hozzáférhetővé tett, illetve alkalmazásra engedélyezett gyógyszer behozatalát, adományozását, a betegek számára történő hozzáférhetővé tételét, illetve alkalmazását.
(2f) A (2e) bekezdés alapján – a (2g) bekezdésben meghatározott engedélyezés kivételével – oltóanyag esetében abban az esetben kerülhet sor az engedély kiadására, ha a gyógyszert legalább egymillió személynél már alkalmazták. Ezen körülmény fennállását a külpolitikáért felelős miniszter igazolja.
(2g) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a (2e) bekezdés szerinti engedélyt a (2b) bekezdés megfelelő alkalmazásával, vagy az adott államban kiadott engedély alapulvételével vagy annak elismerése útján adhatja ki.
(2h) A (2e) bekezdés alapján a gyógyszerészeti államigazgatási szerv az engedélyt legfeljebb egy éves határozott időre adhatja ki, ami különösen indokolt esetben legfeljebb további egy évvel meghosszabbítható. Az engedély kiadása feltételeinek fennállását a gyógyszerészeti államigazgatási szerv folyamatosan figyelemmel kíséri. Az engedély – figyelemmel a 10. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakra is – szükség szerint rendelkezik az 5. § (5) bekezdésében foglaltakról, valamint a farmakovigilanciával kapcsolatos követelményekről.
(2i) A (2b) és (2h) bekezdés alapján engedélyezett gyógyszer alkalmazásához a Kormány rendeletében további feltételeket állapíthat meg.”

240. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

j) a 25. § (2b) és (2h) bekezdése alapján engedélyezett gyógyszer alkalmazásának további feltételeit”

(rendeletben szabályozza.)

98. Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény módosítása

241. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 21. § (2) bekezdésben a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati” szöveg lép.

99. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

242. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 55. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A közforgalmú gyógyszertár szaktevékenysége keretében biztosíthatja a 2000 fő állandó lakosságszám alatti kistelepülésen működő napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmazásával foglalkozó olyan üzletek gyógyszerellátását, amelyek gyógyszertáron kívüli gyógyszer forgalmazására engedéllyel rendelkeznek, és e szolgáltatást állami támogatással nyújtják.”

243. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kereskedelemről szóló törvény alapján kereskedelmi tevékenység végzésére jogosult üzlet gyógyszert akkor forgalmazhat, ha az egészségügyi államigazgatási szerv erre engedélyt adott. Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszer kiskereskedelmi forgalmazására jogosító engedélyt az üzletet nyilvántartásba bejegyző kereskedelmi hatósággal is közli. Az egészségügyi államigazgatási szerv a gyógyszerforgalmazásra jogosító engedélyt megadja, ha az üzlet megfelel az e törvényben, illetve az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozataláról szóló miniszteri rendeletben foglalt követelményeknek. Az engedély távollevők között kötött szerződések keretében történő értékesítésre nem jogosít.”

(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 68. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A gyógyszer-kiskereskedelmi forgalmazási engedéllyel rendelkező üzlet – a (3a) bekezdésben foglalt kivétellel – gyógyszereket csak gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosulttól szerezhet be, és csak fogyasztónak adhatja tovább.”

(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 68. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 2000 fő állandó lakosságszám alatti kistelepülésen működő, napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalmazásával foglalkozó olyan üzlet, amely gyógyszertáron kívüli gyógyszer forgalmazását állami támogatással biztosítja, gyógyszer beszerzésére elsősorban az üzlethez legközelebb található közforgalmú gyógyszertárral köt megállapodást. Ha az üzlethez legközelebb eső közforgalmú gyógyszertárral a megállapodás nem jön létre, más – a közúton történő megközelítés figyelembevételével legközelebb eső, legfeljebb 30 km távolságra működő – közforgalmú gyógyszertárral köthető megállapodás.”

100. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

244. § Hatályát veszti a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (5) bekezdés 6. pont e) alpontja és a 172. §-a.

101. A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény módosítása

245. § A foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló 2007. évi CXVII. törvény 2. § 23. pontjában az „a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony,” szövegrész helyébe az „a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszony, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszony,” szöveg lép.

102. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

246. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Nem kell megtagadni a szakhatósági hozzájárulás megadását a (3) bekezdés szerinti esetben akkor, ha a kutatásra vonatkozó műszaki üzemi terv vagy előkutatási kérelem meglévő bányatelek vertikális bővítésére vagy a bányatelek megállapítása iránti kérelem már megállapított bányatelek kizárólag vertikális bővítésére, illetve olyan megosztására, egyesítésére irányul, amely összességében nem eredményezi a bányatelkek területének növekedését.”

247. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

8/A. § Földvédelmi szakkérdés vizsgálata során a 8. § (1)–(3a) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.”

248. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A termőföld más célú hasznosítása időleges vagy végleges lehet. A termőföld belterületbe vonása végleges más célú hasznosításnak minősül.”

249. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 15/B. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Cél-kitermelőhely létesítése céljából kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföld végleges más célú hasznosítása engedélyezhető, kivéve, ha a tevékenységgel érintett területet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánította.
(4) A (3) bekezdésben foglalt feltétel fennállása esetén – a (4a) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – sem engedélyezhető a termőföld végleges más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljára, ha a kérelemmel érintett település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe.”

(2) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 15/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti esetben akkor engedélyezhető a termőföld más célú hasznosítása cél-kitermelőhely létesítése céljára, ha a tevékenységgel érintett területet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánította.”

103. Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény módosítása

250. § Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

2. § E törvény alkalmazásában
1. közszolgálatban álló személy:
a) a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja,
b) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonája és a honvédelmi alkalmazott,
c) aki közalkalmazotti jogviszonyban áll,
d) aki rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban áll,
e) aki egészségügyi szolgálati jogviszonyban áll,
f) aki közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban áll,
g) aki adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban áll,
h) aki ügyészségi szolgálati viszonyban áll,
i) az igazságügyi alkalmazott, valamint
j) a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagjai kivételével a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottja (a továbbiakban: a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai);
2. hozzátartozó: a házastárs, az élettárs, valamint a közös háztartásban élő szülő, gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is.”

104. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

251. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 56. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati,” szöveg lép.

105. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

252. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény 1. § (1) bekezdés 7a. pontja a következő p) alponttal egészül ki:

(E törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban:

közszférában dolgozó:)

p) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény hatálya alá tartozó, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy.”

106. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása

253. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény VII. Fejezete a következő 29/A. alcímmel egészül ki:

„29/A. A honvédelmi egészségügyi szolgáltató irányítására vonatkozó rendelkezések
46/A. § (1) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjét az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével a honvédelemért felelős miniszter nevezi ki, vagy bízza meg és vonja vissza magasabb vezetői megbízását.
(2) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője törvényben meghatározott egyes jogköreit – a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon – az egyes irányítási és szakmai fenntartói feladatok koordinálása céljából a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egységen belül erre létrehozott, önálló, magasabb vezetői munkakört, vagy ennek megfelelő szolgálati beosztást betöltő személy részére átruházhatja, akit a honvédelemért felelős miniszter és az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője együttesen nevez ki, vagy bízza meg és vonja vissza magasabb vezetői megbízását.
(3) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató és az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv közötti kapcsolattartásra a honvédelemért felelős miniszter katonai összekötőt nevez ki.”

254. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. §-a a következő 11a–11b. ponttal egészül ki:

(E törvény és a honvédelmet érintő jogszabályok alkalmazásában)

„11a. honvédelmi egészségügyi szolgáltató: a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerint egészségügyi szolgáltatónak minősülő honvédelmi szervezet, amely a Kormány rendeletében meghatározott megyei intézmény kategóriával azonos besorolású egészségügyi intézmény,
11b. honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység: a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapító okiratában meghatározott, közfinanszírozott területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szervezeti egység,”

107. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

255. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 19. § (3) bekezdésében az „a köztisztviselő és a közalkalmazott” szövegrész helyébe az „a köztisztviselő, a közalkalmazott és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy” szöveg lép.

108. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

256. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az (1)–(11) bekezdéstől eltérően nem minősül összeférhetetlenségi oknak az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítése, fenntartása, e szolgálati viszony alapján díjazás elfogadása.”

109. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

257. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Nem minősül összeférhetetlenségi oknak, ha az önkormányzati képviselő, valamint a képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja – a polgármester és az alpolgármester kivételével – önkéntes tartalékos szolgálati viszonyt létesít, illetve tart fenn.”

110. A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

258. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 48. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében a 3/A. § (2) bekezdését a 2021–2023. költségvetési évben nem kell alkalmazni.”

111. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

259. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A beruházások megvalósítását, továbbá az ingatlanszerzés teljes vagy részbeni fedezetének biztosítására Beruházási Alap megjelöléssel – központi kezelésű előirányzatként – létrehozott tartalék (a továbbiakban: Beruházási Alap) szolgál, aminek a terhére az államháztartásért felelős miniszter a Kormány irányítása alá tartozó bármely fejezet kiadási előirányzata javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre a 36. § (4h) bekezdésen kívüli előkészítéshez szükséges kötelezettségvállalás, a beruházás vagy támogatás, továbbá az ingatlanszerzés érdekében vállalt pénzügyi kötelezettség teljesítése érdekében.
(7) A Beruházási Alap terhére történő forrásbiztosítási folyamat részletes szabályait, így különösen a forrás igénylésének rendjét, a forrásigény indokoltságának megalapozására irányuló követelményeket, a forrásbiztosítási folyamat lépéseit és határidőit az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott eljárásrend tartalmazza, amelyről elektronikus úton tájékoztatja az érintett szervezeteket.”

260. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 36. §-a a következő (4f)–(4i) bekezdéssel egészül ki:

„(4f) Ha a Kormány közvetlen vagy közvetett állami vagy önkormányzati vagyon növekedését vagy állagának javítását eredményező építési beruházások megvalósítását, továbbá egyéb szervezeteknek nyújtott építési beruházási támogatások nyújtását határozatban olyan módon támogatja, hogy azok teljes vagy részbeni fedezetének biztosítása a Beruházási Alap terhére történik, az (1)–(4c) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a beruházásra vagy a támogatásra a Kormány egyedi határozatában adott felhatalmazás alapján vállalható kötelezettség.
(4g) A Kormány a (4f) bekezdés szerint adott felhatalmazása a tárgyévi és éven túli kötelezettségek együttes összegét tartalmazza, továbbá a felhatalmazásnak a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésen – így különösen kivitelezési szerződésen – kell alapulnia.
(4h) A (4g) bekezdés szerinti felhatalmazás összeghatár meghatározásával is megadható, ebben az esetben a kötelezettségvállalás végleges – a beruházás megvalósításáról szóló, a megvalósításban érintett felek által kölcsönösen elfogadott szerződésnek megfelelő – összegéről a kötelezettségvállalással érintett költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatja.
(4i) A Kormány által adott felhatalmazás kiterjedhet a Beruházási Alappal érintett beruházások előkészítésére, továbbá az e beruházásokhoz közvetlenül szükséges ingatlanszerzésre is. Ebben az esetben a (4g) és (4h) bekezdésben foglaltakat a beruházás előkészítésére, valamint az ingatlanszerzésre irányuló szerződésre kell alkalmazni.”

261. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 36. § (4f)–(4i) bekezdése szerinti kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi ellenjegyzőnek kizárólag arról kell meggyőződnie, hogy a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.”

262. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

a) 11/F. § (1) bekezdésben az „a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény,” szövegrész helyébe az „a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló törvény, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény,” szöveg,

b) 11/F. § (1), (3) és (8) bekezdésben a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati” szöveg,

c) 11/F. § (7) bekezdésben a „közalkalmazotti” szövegrészek helyébe a „közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati” szöveg

lép.

112. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

263. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 25. alcíme a következő 44/A. §-sal egészül ki:

44/A. § Szűrővizsgálat elvégzésében – egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultság nélkül – az orvos-, egészségtudományi képzésben részt vevő hallgató önkéntesen közreműködhet. Az igazolt önkéntes munkavégzésre a hallgató és a felsőoktatási intézmény között a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói munkaszerződés jön létre. A hallgatói munkaszerződés során szerzett munkatapasztalat kreditértékét a 49. § (6) bekezdése szerint a kreditátviteli bizottság állapítja meg. Az önkéntes munkát végző hallgató tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését a felsőoktatási intézmény a hallgatói munkaszerződésre tekintettel szervezi meg. A hallgatói munkaszerződésből származó jövedelem a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.13. pontja szerinti jövedelemnek minősül.”

264. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény a következő 73/A. §-sal egészül ki:

73/A. § (1) Közegészségügyi, közbiztonsági okból, természeti csapás vagy a tanév rendjét és a hallgatói jogok érvényesülését közvetlenül fenyegető, elháríthatatlan helyzet (a továbbiakban együtt: rendkívüli helyzet) esetén a fenntartó a 73. § (5) bekezdésében és a 74. §-ban foglalt felelőssége körében – az oktatási hivatal tájékoztatása mellett – megállapíthatja, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem biztosíthatóak, illetve azok nem ellenőrizhetőek általa. Az 58. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a döntés
a) elleni keresetlevél benyújtásának nincs halasztó hatálya és
b) azonnal végrehajtható.
(2) A rendkívüli helyzettel érintett félév, illetve tanév nem számít be a 47. § (1) bekezdése, a 48. § (2) bekezdése, a 48/A. § a) pontja, valamint az 53. § (4) bekezdése szerinti határidőbe.”

265. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 80. § (2) bekezdése a következő f)–h) ponttal egészül ki:

(Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:)

f) ha a hallgatóval hallgatói jogviszonyban álló felsőoktatási intézmény rektora a képzési időszakra való bejelentkezéshez eseti egészségügyi alkalmassági vizsgálatot ír elő, és a hallgató az eseti egészségügyi alkalmassági vizsgálat alapján egészségügyi szempontból alkalmatlan a tanulmányok folytatására, szünetel a hallgató hallgatói jogviszonya abban a félévben, amelyben az egészségügyi alkalmatlanságot megállapították,
g) a felsőoktatási intézmény megszünteti a hallgató hallgatói jogviszonyát, ha az f) pont szerinti vizsgálat szerint a hallgató a tanulmányok további folytatására és befejezésére egészségügyi szempontból alkalmatlan,
h) a miniszter vagy a külpolitikáért felelős miniszter által működtetett ösztöndíjprogram keretében támogatott hallgató ösztöndíjprogramban történő részvételéhez
ha) az ösztöndíjprogram alapítója,
hb) a miniszter és
hc) – kizárólag az általa működtetett ösztöndíjprogram tekintetében – a külpolitikáért felelős miniszter
egészségügyi alkalmassági vizsgálatot írhat elő bármelyik képzési szinten.”

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 80. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés f)–h) pontja nem alkalmazható a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a bevándorolt vagy a letelepedett jogállású hallgató esetében.”

266. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 59. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„59. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény működése
97. § (1) A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, orvos- és egészségtudományi képzést végző felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény)
a) a felsőoktatási intézmény részeként jogi személyiségű szervezeti egység formájában klinikai központot működtet,
b) a felsőoktatási intézménytől elkülönített szervezeti keretben egészségügyi szolgáltatót létesíthet és tarthat fenn.
(2) A klinikai központ
a) irányítói megyei intézményi feladatokat ellátó és
b) irányítói megyei intézményi feladatokat el nem látó
klinikai központ lehet, amelyekre ezen alcím rendelkezései szerint eltérő szabályok az irányadók.
(3) A klinikai központ fenntartója a felsőoktatási intézmény, a fenntartói jogokat a rektor a jogszabályban meghatározott, egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv) ezen alcímben foglalt jogkörei, továbbá a kancellár – ahol kancellár nem kerül megbízásra, a gazdasági vezető – e törvény szerinti jogkörei figyelembevételével gyakorolja.
(4) A klinikai központ olyan, az (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltató, amely az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedéllyel és az egészségbiztosítási szervvel kötött finanszírozási szerződéssel rendelkezik, jogokat és kötelezettségeket az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódóan szerezhet.
(5) A klinikai központ az egészségügyi szolgáltatást végző és a felsőoktatási képzési programban részt vevő klinikáit, diagnosztikai egységeit és az egészségügyi szolgáltatás szervezéséhez kapcsolódó egyéb egységeit foglalhatja magában.
(6) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az egészségügyi szolgáltatót önálló alapító okirattal vagy egyéb létesítő okirattal hozhatja létre az egészségügyi felsőoktatási intézmény.
(7) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény gyakorlati képzés céljából az egészségügyi szolgáltatóval megállapodhat gyakorló kórházi, járóbeteg-szakrendelési, gyógyszerészeti feladatok ellátására.
(8) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény – jogszabályban meghatározottak szerint – ellátja az igazságügyi szakértői tevékenységet.
98. § (1) A klinikai központot az elnök vezeti, aki az egészségügyi felsőoktatási intézményben az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős vezető. Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős vezetőnek felsőfokú végzettséggel, orvos- és egészségtudomány képzési területen szerzett mesterfokozattal, illetve tudományos fokozattal kell rendelkeznie.
(2) A klinikai központ elnöke felelős az egészségügyi szolgáltatás megszervezéséért.
(3) A klinikai központ elnöke a jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változás tekintetében javaslatot tesz az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője részére. Ha az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője a javaslattal nem ért egyet, a javaslat beérkezésétől számított tizenöt napon belül – az indok megjelölésével – kifogást tehet. A kifogásolt döntési javaslat nem fogadható el és nem hajtható végre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv hozzájárulását kell vélelmezni.
(4) A klinikai központ elnöke
a) a klinikai központ működésével és tevékenységével összefüggésben az egészségügyi felsőoktatási intézmény képviseletében – az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint – eljárhat,
b) részt vesz az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai oktatási feladatainak szervezésében, valamint oktatói, kutatói és gyógyító-megelőző tevékenységet végezhet,
c) a 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben irányítja és felügyeli a klinikai központ gazdasági működését, az egészségügyikancellár-helyettessel, ahol egészségügyikancellár-helyettes nem került megbízásra, az egészségügyi gazdaságivezető-helyettessel együttműködésben.
99. § (1) A klinikai központ által nyújtott egészségügyi szolgáltatások tekintetében az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője gyakorolja az alábbi szakmai irányítási jogköröket:
a) a klinikai központ által kötendő egészségügyi ellátási szerződés jóváhagyása,
b) az egészségügyi közfeladat-ellátást érintő változásra irányuló megállapodás megkötése és a megállapodás alapján a döntés kezdeményezése, illetve ha az egészségügyi közfeladat módosításának nem feltétele a megállapodás megkötése, akkor a döntés kezdeményezése a jogszabályban meghatározott feltételek esetén,
c) a klinikai központ kapacitása és ellátási területe módosításának kezdeményezése a jogszabályban meghatározott feltételek esetén,
d) a klinikai központnak az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételeit tartalmazó számla megterheléséhez való hozzájárulás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint meghatározott esetben,
e) a klinikai központ működési engedélyének módosítása iránti kérelem előzetes jóváhagyása a klinikai központ által végezhető szakmák, az ellátás progresszivitási szintje és formája, az ágyszám és a heti óraszám tekintetében,
f) a klinikai központ működési engedélyében szereplő egészségügyi szolgáltatás szüneteltetéséhez és annak meghosszabbításához való hozzájárulás, valamint
g) az egészségügyi intézmények irányítására vonatkozó jogszabályban foglaltakat nem érintve a Kormány által kijelölt miniszter által meghatározott szakmai irányítási feladatok ellátása.
(2) A szakellátási kapacitással és ellátási területtel kapcsolatos döntéshozatal során az egészségügyi államigazgatási szervnek az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti kezdeményezésnek megfelelően kell eljárnia.
(3) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv az e törvényben foglaltak szerint gyakorolja a működtetéssel és gazdálkodással kapcsolatos irányítási jogköröket.
(4) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a klinikai központ gazdálkodásának ellenőrzése érdekében a kancellár egészségügyikancellár-helyettest – ha kancellár nem kerül megbízásra, a gazdasági vezető egészségügyi gazdaságivezető-helyettest – nevez ki és tevékenységét irányítja. Feladatkörében eljárva az egészségügyikancellár-helyettes – ha egészségügyikancellár-helyettes nem kerül megbízásra az egészségügyi gazdaságivezető-helyettes – minden, a klinikai központ gazdálkodásával kapcsolatos iratba betekinthet.
(5) Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv e törvényben megállapított jogköre nem vonható el, és a jogkör gyakorlása során nem utasítható.
99/A. § (1) A klinikai központ működésére és szervezetére, a klinikai központ vezetőjének jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat – e törvény és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) irányadó rendelkezéseinek figyelembevételével –, valamint a klinikai központ gazdálkodására vonatkozó szabályokat az egészségügyi felsőoktatási intézmény intézményi dokumentumában kell meghatározni.
(2) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának az egészségügyi tevékenységet közvetlenül meghatározó rendelkezései, valamint az egészségügyi felsőoktatási intézmény egyéb belső szabályzatának egészségügyi tevékenységet közvetlenül meghatározó rendelkezései elfogadásához a klinikai központ elnökének javaslata alapján az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének jóváhagyását be kell szerezni.
(3) A klinikai központ és az egészségügyi felsőoktatási intézmény az egészségügyi szolgáltatás megszervezése keretében köteles az orvos- és egészségtudományi klinikai képzés szakmai-működési, a betegellátás önálló és a betegellátás, oktatás, kutatás közös infrastruktúrájának működtetési, üzemeltetési feladatainak, a gazdasági, igazgatási és adminisztrációs feladatainak ellátási módjáról és finanszírozásáról intézményi dokumentumban rendelkezni, valamint egyes költségvetési évekhez kapcsolódó változó feladatokról belső megállapodást, illetve szerződést kötni. A klinikai központ éves költségvetését ezek figyelembevételével kell meghatározni.
(4) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a belső megállapodás, illetve szerződés, a klinikai központ éves költségvetése, vagyongazdálkodási terve, valamint ezek módosítása hatálybalépésének feltétele az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjének hozzájárulása. A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségügyi felsőoktatási intézmény a klinikai központot érintő, a 74. § (2) bekezdése szerinti rész-beszámolót az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője részére előzetesen megküldi.
(5) A 97. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségügyi felsőoktatási intézmény a (2) és (3) bekezdés szerinti dokumentumokat előzetesen az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője részére továbbítja, aki az értesítés beérkezésétől számított tizenöt napon belül – az indok megjelölésével – kifogást tehet. A kifogásolt döntési javaslat nem fogadható el, nem hajtható végre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv hozzájárulását kell vélelmezni.
(6) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény a jogszabályban meghatározott központi kórházi integrált gazdálkodási rendszer részére adatot szolgáltat.
99/B. § (1) A klinikai központ részt vesz
a) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényben foglaltak, valamint az Eütv. szerint a területi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a szakellátás különböző progresszivitású szintjei szerinti betegellátásban,
b) a tancélú gyógyító-megelőző tevékenység keretében az egészségügyi felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatainak ellátásában.
(2) Az egészségbiztosítási szerv – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározottak figyelembevételével – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv véleményének kikérését követően finanszírozási szerződést köt a klinikai központtal.
(3) A klinikai központ – az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott feladatok tekintetében – elkülönített számlával rendelkezik. Az egészségbiztosítási szerv által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a finanszírozási szerződésben meghatározott feladatokra használható fel.
99/C. § (1) A klinikai központ tekintetében az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatásának forrásait, illetve a betegellátó tevékenységhez kapcsolódó központi beruházási és felújítási, valamint fejlesztési forrásait a központi költségvetésről szóló törvény egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetében kell megtervezni.
(2) Az egészségügyért felelős miniszter szakmai irányításával és koordinálásával az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezi, illetve annak klinikai központja végzi a szakorvos-, a szakfogorvos-, a szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus, népegészségügyi szakemberképzést, a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzését, továbbá közreműködik e feladatok ellátásában. A kormányzati tudománypolitikáért felelős miniszter irányítja és koordinálja – a törvény alapján az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó kutatások kivételével – az ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet.
99/D. § (1) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központjában foglalkoztatott egészségügyi dolgozó foglalkoztatására az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt alkalmazni kell, továbbá szakmai, oktatói, kutatói és tudományos tevékenységet – a tevékenységre irányadó képesítési és egyéb, jogszabályban meghatározott szakmai követelmények figyelembevételével – a jogviszonyától és beosztásától függetlenül végezhet.
(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézményben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazott az e törvényben, illetve a felsőoktatási intézmény szabályzatában foglalt feltételek teljesítése esetén a 27. § (1) bekezdése szerint oktatói munkakörben, illetve a 33. § (2) bekezdése szerint kutatói munkakörben is foglalkoztatható azzal, hogy a betegellátásra irányuló jogviszonyban és az oktatói, illetve kutatói munkakör ellátására irányuló jogviszonyban végzett tevékenység munkaidő szempontjából egy jogviszonyban végzett munkának minősül.
(3) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az oktatói és kutatói munkakörhöz szabadságként kizárólag pótszabadság jár, melynek igénybevételét a rendes szabadsággal együtt a klinikai központ elnöke engedélyezi. A klinikai képzésben az egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott dolgozó oktatást kiegészítő és segítő feladatokban részt vehet. A kettős feladatellátást eredményező foglalkoztatás esetén az egyes tevékenységekre vonatkozó díjazási szabályokat kell alkalmazni.
(4) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatottak a kettős feladatellátási kötelezettségük és jogviszonyuk körében mind az egészségügyi minimumfeltételek, mind az oktatási akkreditáció szempontjából teljes értékű alkalmazottnak minősülnek.”

267. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 70. alcíme a következő 117/G. §-sal egészül ki.

117/G. § (1) Az 53. § (4) bekezdésétől eltérően a komplex vizsgát követő négy tanéven belül kell a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti doktori értekezést benyújtania annak, aki a komplex vizsgáját 2018. február 1-je és 2021. május 10-e között teljesítette. Ez a határidő különös méltánylást érdemlő esetekben legfeljebb egy évvel a doktori szabályzatban meghatározottak szerint meghosszabbítható.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott doktorandusz fokozatszerzési eljárásában a hallgatói jogviszony szünetelése legfeljebb négy félév lehet.”

113. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

268. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény

a) 37. § (4) bekezdésében a „közalkalmazott,” szövegrész helyébe a „közalkalmazott, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy” szöveg,

b) 37. § (5) bekezdés c) pontjában a „közalkalmazotti,” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati” szöveg

lép.

114. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

269. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 59. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A 2. § 33. pontja szerinti szerződéses állomány azon tagjának, akinek a jogviszonya az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnt volna meg, de erre a (4) bekezdés b) pontja alapján nem került sor, annak a szerződéses szolgálati viszonya a különleges jogrend megszűnését követő 15. napon szűnik meg.”

270. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 97. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret tartamán belül miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kijelöli, közli, és szükség esetén módosíthatja a teljesítendő szolgálatteljesítési időt és a pihenőnapokat. A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret időtartamának lejártakor megállapítja az időkeretben ténylegesen teljesített szolgálatteljesítési idő tartamát azzal, hogy – a 237/A. § (3) bekezdése és a 237/H. § (5) bekezdése kivételével – a munkaszüneti napon, valamint a rá irányadó heti pihenőnapon teljesített szolgálatot kétszeresen kell figyelembe venni. Ha az állomány időkeretben foglalkoztatott tagja az idő elszámolása szerint az időkeret időtartamának lejártáig a részére (3) bekezdés szerint előírt szolgálatteljesítési időt meghaladó szolgálatot teljesített, a szolgálatteljesítési idő elszámolás során megállapított többlet-szolgálatteljesítés időtartama túlszolgálatnak minősül, ezért a munkáltatói jogkört gyakorló a 103. § (5) bekezdése szerint jár el.”

271. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 212. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem alkalmazható a 22. § (4) bekezdése és a 68. § (1) bekezdés c) pontja a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 106. § (12) bekezdése, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. § (1a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona esetében.”

272. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a következő 216/A. §-sal egészül ki:

216/A. § (1) A honvédelmi szervezet a 212. § (2a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona kiképzésre vagy tényleges szolgálatteljesítésre történő behívásának időpontját és várható időtartamát – figyelemmel a közjogi tisztségéből adódó feladatainak ellátására – a behívás kezdeményezését megelőzően legalább 30 nappal korábban, a vele történt előzetes egyeztetés eredménye szerint határozza meg, és erről tájékoztatja a 212. § (2a) bekezdése szerinti önkéntes tartalékos katona munkáltatóját.
(2) Az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona a behívásról a 216. § (1) bekezdése szerinti behívóparancs kézhezvételétől számított 5 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet, közgyűlést.
(3) Az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona a kiképzésre és a tényleges szolgálatteljesítés idejére párttagságának felfüggesztésére nem köteles, de a párttagságából fakadó jogait és kötelezettségeit nem gyakorolhatja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katonára a 214. § (3) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jelöltként történt nyilvántartásba vételtől a jelöltségtől való visszalépésig, a tisztségbe történt megválasztásig, vagy annak elmaradásáig az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona önkéntes tartalékos szolgálati viszonya szünetel. A szünetelés időtartama alatt az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona illetményre és egyéb pénzbeli, valamint természetbeni ellátásra nem jogosult, az önkéntes tartalékos szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona önkéntes tartalékos szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a szerződésében vállalt szolgálati ideje letelik.
(5) Az (1) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos katona
a) ha az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése szerinti Országgyűlés általi döntés meghozatalakor tényleges szolgálatot teljesít, a tényleges szolgálatból azonnal el kell bocsátani,
b) az Alaptörvény XXXI. cikk (3) bekezdése szerinti döntés Országgyűlés általi meghozatalát követően tényleges szolgálatra nem hívható be.”

273. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 237/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

237/B. § (1) Ha a Honvédség a Kormány döntése alapján a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatban részt vesz, a Kormány rendeletében az e fejezetben foglalt különös szabályok alkalmazását rendelheti el az 1. § (1) bekezdése szerinti állomány tagja és – a 212–222. §-ban foglaltakra figyelemmel – a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, valamint a honvéd tisztjelölt vonatkozásában.
(2) Az állomány tagjának és a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonának a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladatban történő részvételére a 49. § szerinti vezényléssel kerül sor. A honvéd tisztjelölt a 230. § (5) bekezdéstől eltérően a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti feladat ellátására is vezényelhető.”

274. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény XXI/B. Fejezete a következő 237/H. és 237/I. §-sal egészül ki:

237/H. § (1) A Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti veszélyhelyzettel kapcsolatos feladatra vezényelt
a) állomány tagja,
b) tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona, valamint
c) honvéd tisztjelölt
[e fejezet alkalmazásában az a)–c) pont a továbbiakban együtt: vezényelt állomány] naptári naponként, miniszteri rendeletben meghatározott összegű fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult.
(2) A vezényelt állomány a 107. § (1) bekezdésétől eltérően nem jogosult az őr-, az ügyeleti és a készenléti szolgálat és a 105. § (4) bekezdése szerinti rendelkezésre állás teljesítésének ellentételezéseként a 128. § (3) bekezdése szerinti illetménypótlékra.
(3) A vezényelt állományra nem alkalmazható a 101. § (3) bekezdése, 104. §-a, 247/H. §-a és 247/I. § (5) bekezdése.
(4) A vezényelt állomány pihentetéséről az állományilletékes parancsnok a vezénylés megszűnését követően közvetlenül, szolgálatmentesség biztosításával gondoskodik.
(5) Aki az (1) bekezdés szerinti fokozott igénybevételi illetménypótlékban részesült, arra a 97. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkaszüneti napon, valamint a rá irányadó heti pihenőnapon történő szolgálatteljesítését nem kell kétszeresen figyelembe venni.
237/I. § Ha az állomány tagja a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti szolgálati feladat végrehajtásában való részvétele miatt nem vett részt a fizikai állapotfelmérésen, illetve nem teljesítette az éves kiképzési feladatokat, vagy a fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladat a Hvt. 36. § (1) bekezdés k) pontja szerinti szolgálati feladat végrehajtása miatt nem került megszervezésre, akkor az éves teljesítményértékelés során az értékelt időszakot megelőző évben eredményesen teljesített fizikai állapotfelmérés, illetve az éves kiképzési feladatok eredményét kell figyelembe venni.”

275. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény a következő XXI/C. Fejezettel egészül ki:

„XXI/C. FEJEZET
AZ EGÉSZSÉGÜGYI MUNKAKÖRŰ KATONÁK JOGÁLLÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK
237/J. § (1) E fejezet alkalmazásában
a) egészségügyi munkakörű katona: a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vagy a KNBSZ-nél szolgálatot teljesítő, az 1. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó és az Eütev. 4. § c) pontja szerinti rezidens,
b) egészségügyi tevékenység: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § y) pontjában meghatározott tevékenység,
c) magasabb vezető:
ca) a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapító okiratában meghatározott, közfinanszírozott területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szervezeti egység (a továbbiakban: honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység) vezetője, valamint
cb) a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetőjének a helyettese és gazdasági helyettese, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató gazdasági igazgatója, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetőjének a Hvt. 46/A. § (2) bekezdése szerinti helyettese (a továbbiakban: a felügyeleti helyettes), a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység orvosigazgatója (szakmai főigazgató-helyettese), ápolási igazgatója,
d) vezető: a c) pontban foglaltakat ide nem értve a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti elemének vezetője és annak helyettese, valamint a főgyógyszerész.
(2) Az egészségügyi munkakörű katona tekintetében e törvényt az e fejezetben foglalt eltérésekkel, megfelelően kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontját, a (7)–(8) bekezdést, a 237/L. § (3), (4) és (6) bekezdését az állomány honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, az Eütev. 4. § b) pontja szerinti egészségügyben dolgozó tagjára is alkalmazni kell.
(4) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra és az egészségügyi munkakörű katonára az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) nem alkalmazható, kivéve, ha e fejezet másként nem rendelkezik.
(5) A miniszter ellátási érdekből engedélyezheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató számára az Eütv. 247. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, az egészségügyi szolgáltatás – ideértve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is – megkezdésére és gyakorlására vonatkozó általános szabályokat, valamint a működési engedélyezési eljárásra, a bejelentés alapján történő egészségügyi szolgáltatás – ideértve a telemedicina keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatást is – érdekében a hatósági nyilvántartásba vételre, továbbá a hatósági nyilvántartás személyes adatokat nem tartalmazó adattartalmára vonatkozó szabályokat tartalmazó jogszabályban meghatározott közreműködő személy vagy szervezet igénybevételét.
(7) A 4. § (1) bekezdésétől eltérően az állományilletékes parancsnoki jogkör gyakorlására jogosultakat, jogköreiket és a jogkör-gyakorlás rendjét a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti és működési szabályzata is meghatározhatja.
(8) A 215. § (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazható a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál létesítendő honvédelmi alkalmazotti jogviszonyra.
237/K. § (1) A 81. § (1), (2), (4) bekezdésétől és (5) bekezdés a) pontjától eltérően az egészségügyi munkakörű katona kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet vagy tarthat fenn
a) más kereső tevékenységnek minősülő jogviszonyt és egyéb, díjazás ellenében folytatott tevékenységet,
b) szellemi tevékenység, valamint közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi munkakörű katona szolgálatteljesítési idejével.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva kell felterjeszteni döntéshozatal céljából a miniszter részére. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetőjét.
(3) Az egészségügyi munkakörű katona az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire szolgálati viszonya nem terjed ki.
(4) Az egészségügyi munkakörű katona a szolgálati viszony keretében – az Eütv. 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más – e törvény hatálya alá nem tartozó – jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.
(5) A magasabb vezető és a vezető beosztást betöltő, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi munkakörű katona beosztásával összeférhetetlen a munkáltatóéval azonos vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.
(6) Az (5) bekezdés szerinti összeférhetetlenség alól a munkáltatói jogkört gyakorló felmentést adhat.
(7) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató szervezeti egység vezetője és a felügyeleti helyettes az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet kizárólag a védelem-egészségügy körében, továbbá a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezhet.
(8) Ha az Eszjtv. és felhatalmazása alapján kiadott jogszabály az Eszjtv. 4. §-a szerinti összeférhetetlenségi rendelkezéseit feloldó vagy enyhítő szabályt állapít meg, úgy azt az egészségügyi munkakörű katonára is alkalmazni kell.
a) az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész,
b) a miniszteri rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi munkakörű katona, továbbá
c) az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakképesítés megszerzését megelőzően – az ilyen szakképesítés megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott – egészségügyi munkakörű katona
illetménye megállapítása során.
(2) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetmény 106%-ára jogosult.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a magasabb vezető illetményének összegét egyedileg a miniszter – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős szerv vezetője egyetértésével, az ő irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatók magasabb vezetőinek juttatásai megállapítására vonatkozó alapelvekkel összhangban – állapítja meg azzal, hogy az egészségügyi munkakörű katonának minősülő
a) 237/J. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti magasabb vezető legalább az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla legmagasabb fizetési fokozatához meghatározott összeg 106%-ára,
b) 237/J. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti magasabb vezető pedig legalább az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt illetménytábla szerinti fizetési fokozatához tartozó illetmény 106%-ára
jogosult.
(4) A miniszter – az Eszjtv. hatálya alá tartozó vezetőkre vonatkozó feltételekre és mértékre tekintettel – megállapíthatja a 237/J. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott vezetőnek minősülő tagja illetményén felül járó vezetői juttatása feltételeit és mértékét.
(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény, valamint a (17) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona illetménye legfeljebb 20%-os növeléséről a munkáltatói jogkör gyakorlója a miniszteri rendeletben meghatározott teljesítményértékelés alapján dönthet, ha az értékelés kiemelkedő vagy jó szintű.
(6) Nem jogosult az (5) bekezdés szerinti teljesítményértékelésen alapuló illetménynövelésre a 237/J. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott magasabb vezető.
(7) Az (1) bekezdés szerinti egészségügyi munkakörű katona szolgálati viszonyban töltött ideje és a fizetési fokozatának megállapítása során
a) a 92. § (2a) bekezdése szerinti pótszabadság mértéke szempontjából irányadó szolgálati időt,
1

A törvényt az Országgyűlés a 2021. június 15-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2021. június 28.