1/2022. (III. 10.) OAH utasítás
1/2022. (III. 10.) OAH utasítás
az Országos Atomenergia Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/J. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva, figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára a következő utasítást adom ki:
1. § Az Országos Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) Szervezeti és Működési Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.
2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.
1. melléklet az 1/2022. (III. 10.) OAH utasításhoz
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A Hivatal jogállása és alapadatai
1. § (1) A Hivatal önálló szabályozó szerv.
(2) A Hivatal különleges jogállású szerv.
(3) A Hivatal fejezetet irányító szervi jogállással bíró központi költségvetési szerv.
(4) A Hivatal költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.
(5) A Hivatal az alaptevékenységen kívül rendszeresen ellátott kiegészítő, kisegítő és vállalkozási tevékenységet nem végez.
(6) A Hivatal jogállását, feladatait és hatáskörét
a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.),
b) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) és
c) az Atv. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok
rendelkezései határozzák meg.
(7) A Hivatal vagyonkezelésébe, tulajdonosi jogkörébe tartozó gazdálkodó szervezet nincs.
(8) A Hivatalhoz az irányító szerv által rendelt más költségvetési szerv nincs.
2. § A Hivatal alapadatai a következők:
1. A Hivatal megnevezése: Országos Atomenergia Hivatal;
2. A Hivatal rövidített megnevezése: OAH;
3. Angol nyelvű megnevezése: Hungarian Atomic Energy Authority;
4. Német nyelvű megnevezése: Ungarisches Amt für Kernenergie;
5. Francia nyelvű megnevezése: Autorité hongroise de l'énergie atomique;
6. Orosz nyelvű megnevezése: Венгерское Государствeннoе Ведомство по Атомной Энергии;
7. Alapítója: Országgyűlés;
8.1 A hatályos alapító okirat kelte, száma: 2023. 01. 24., OAH-2023-00234/2023.;
9. Székhelye: 1036 Budapest, Fényes Adolf u. 4.;
10.2 Telephelye: 7030 Paks, hrsz.: 8803/17.;
11.3 Postacíme: 1539 Budapest, Pf. 676;
12. Vezetője: elnök;
13. Létrehozásáról szóló jogszabály: az Országos Atomenergia Bizottság, valamint az Országos Atomenergia Hivatal feladatáról és hatásköréről szóló 104/1990. (XII. 15.) Korm. rendelet;
14. Alapítás dátuma: 1991. január 1.;
15. Intézményi bankszámlát vezeti: Magyar Államkincstár;
16. Közfeladatának és szakmai alaptevékenységeinek kormányzati funkció szerinti megjelölése:
043310 Nukleáris fűtőanyagipar igazgatása és támogatása,
095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés;
17. Államháztartási szakágazati besorolása:
841312 Energia, üzemanyag-ellátás igazgatása;
18. Törzskönyvi azonosító száma (PIR): 311706;
19. Adószáma: 15311708-1-41;
20. KSH számjele: 15311708-8413-312-01;
21.4 Kincstári előirányzat-felhasználási keretszámla száma: 10032000-01409268-00000000.
2. A Hivatal feladatai
3. § (1) A Hivatal közfeladata, hogy az atomenergia alkalmazásában és fejlesztésében érdekelt szervektől és szervezetektől függetlenül ellássa és összehangolja az atomenergia biztonságos alkalmazásával, így a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával, nukleárisveszélyhelyzet-kezeléssel, nukleáris védettséggel, non-proliferációval és az ionizáló sugárzás elleni védelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint az ezekkel összefüggő tájékoztatási tevékenységet, továbbá javaslatot tegyen az atomenergia alkalmazásával összefüggő jogszabályok megalkotására, módosítására, és előzetesen véleményezze az atomenergia alkalmazásával összefüggő jogszabályokat és hatósági előírásokat.
(2) A Hivatal az Alapító Okiratával összhangban a következő alaptevékenységeket látja el:
1. a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, átalakításához, üzemen kívül helyezéséhez, megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
2. az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszer – fizikai védelmi terv alapján történő – engedélyezése és ellenőrzése;
3. a nukleáris létesítmények, valamint nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazása, tárolása és szállítása fizikai védelmi rendszerének engedélyezése;
4. a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági, védettségi és biztosítéki ellenőrzése;
5. a nukleáris létesítményekkel és radioaktívhulladék-tárolókkal összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése;
6. a radioaktív anyagok alkalmazásának és az ionizáló sugárzást létrehozó berendezések üzemeltetésének, valamint ezen tevékenységeket szolgáló nem nukleáris létesítmények létesítésének sugárvédelmi engedélyezése és ellenőrzése;
7. az atomenergia alkalmazása körében a sugárterhelésnek kitett munkavállalók normál és rendkívüli személyi sugárvédelmi ellenőrzési kötelezettségének megállapítása, a személyi dózisok nyilvántartása, a munkavállalókra érvényes sugárvédelmi előírások megtartásának ellenőrzése;
8. a kötelezően mérendő adatok meghatározásával és a jogszabályban meghatározott, környezeti sugárzást mérő szervek tevékenységének összehangolásával az országos sugárzási helyzetre vonatkozó adatok központi gyűjtése, feldolgozása, nyilvántartása és értékelése;
9. a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók biztonsági övezetében és a biztonsági övezettel érintett ingatlanok esetében, valamint a létesítendő létesítmények telephelyétől jogszabályban meghatározott, a telephely határától számított távolságon belül lévő vagy érintett ingatlan esetében az általános építésügyi és építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátása;
10. a nukleáris rendszer, rendszerelem tekintetében a tervezéssel, gyártással, szereléssel (beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, átalakítással (javítással), külföldről való behozatallal, üzemen kívül helyezéssel, leszereléssel kapcsolatos tevékenységek műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő nukleáris biztonsági engedélyezése és ellenőrzése;
11. a jogszabályokban előírt minőségügyi rendszer meglétének ellenőrzése;
12. a nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók nukleáris biztonsági és védettségi helyzetének folyamatos értékelése;
13. bírságolási jogkör gyakorlása a jogszabályokban foglalt rendelkezések, biztonsági szabályzat vagy az előzőek alapján kiadott egyedi hatósági engedélyekben foglalt előírások megszegőivel szemben;
14. jogszabályokban meghatározott esetekben az engedély visszavonása, vagy érvényességi idejének korlátozása;
15.5 útmutatók kiadása a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 1/2022. (IV. 29.) OAH rendelet mellékleteiben, a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokban és a radioaktív hulladékok átmeneti tárolását vagy végleges elhelyezését biztosító tároló létesítmények biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló 9/2022. (XII. 29.) OAH rendelet mellékleteiben, valamint az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 2/2022. (IV. 29.) OAH rendeletben meghatározott követelmények teljesítésének módjára;
16. nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének engedélyezése;
17. nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók esetében a rendkívüli eseményekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség meghatározása;
18. nukleáris veszélyhelyzeti elemző és értékelő központ működtetése, nukleáris létesítmény baleseti megfigyelő, elemző és szakértői tevékenység ellátása, a baleseti folyamatok előrejelzése és a várható radioaktív kibocsátások becslése;
19. a nukleárisbaleset-elhárítási egyezményekben előírt folyamatos ügyeleti rendszer megszervezése és nemzetközi kapcsolattartási pont működtetése;
20. a nukleáris létesítményekben és radioaktívhulladék-tárolókban bekövetkezett rendkívüli események elemzése és értékelése, szükség esetén intézkedések kezdeményezése;
21. a nukleáris anyagok – nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő – központi nyilvántartása és ellenőrzése;
22. a radioaktív anyagok központi nyilvántartása;
23. a nukleáris és a nukleáris kettős felhasználású termékek exportjának és importjának engedélyezése során szakhatósági állásfoglalás kialakítása;
24. a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok rendelkezései szerint a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése, valamint a radioaktív anyagok csomagolásának jóváhagyása és ellenőrzése;
25. a nukleáris károkért való polgári jogi felelősség alapján az atomenergia alkalmazói által kötött biztosítások és fedezetigazolások nyilvántartása, az ezzel kapcsolatos hazai és nemzetközi igazolások ellenőrzése, illetve kiadása;
26. az atomenergia hazai alkalmazásának biztonságáról az Országgyűlés elé terjesztendő éves jelentések elkészítése, valamint a Kormány részére készítendő jelentések előkészítése;
27. az Atv. hatálya alá tartozó ügyekben a közigazgatási egyeztetésen megküldött előterjesztések véleményezése;
28. az atomenergia békés célú alkalmazásának biztonságával, védettségével és biztosítéki rendszerével összefüggő kutatási-fejlesztési tevékenységek értékelése és összehangolása, valamint a hatósági ellenőrzést szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek finanszírozása;
29. az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, e területen az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásuk megszervezése; a nemzetközi megállapodásokat kihirdető jogszabályokban az Országos Atomenergia Hivatal részére meghatározott feladatok ellátása;
30. a radioaktív hulladékok, kiégett fűtőelemek országhatáron át történő szállításának engedélyezése és az engedélyezéshez való hozzájárulás;
31. az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
32. üzemelő nukleáris, radioaktívhulladék-tároló létesítmények és ezek rendszerének, rendszerelemének az engedélyes szervezeti felépítésének, irányítási rendszerének, műszaki és szabályozó dokumentumainak átalakításához szükséges, műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő nukleáris biztonsági engedélyezés és ellenőrzés;
33. az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtása, a további üzemeltetés feltételeinek meghatározása, és a szükséges intézkedések végrehajtásának elrendelése a felülvizsgálat eredménye alapján, illetve az Időszakos Biztonsági Jelentés által, valamint az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat keretében azonosított eltérés jóváhagyása;
34. egyes szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási, műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának jóváhagyása;
35. a biztonság szempontjából meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása;
36. nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;
37. atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének eseti hatósági elismerése;
38. a radioaktív anyag előállításának, termelésének, feldolgozásának, kezelésének, birtoklásának, tárolásának, használatának, felhasználásának, átalakításának, forgalmazásának engedélyezése és hatósági felügyelet alóli felszabadítása;
39. a 38. pont alatt felsorolt tevékenységet szolgáló, nem nukleáris létesítmény, berendezés létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;
40. az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállításának, forgalomba hozatalának, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;
41. a 40. pont szerinti berendezés előállítását, üzemeltetését szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítésének, üzembe helyezésének, üzemeltetésének, átalakításának, karbantartásának, az üzemeltetés megszüntetésének engedélyezése;
42. az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz forgalomba hozatalának engedélyezése és sugárvédelmi minősítése;
43. a 38–41. pont szerinti anyag, tevékenység, létesítmény és berendezés ellenőrzése, és a szükséges adatszolgáltatás meghatározása;
44. a sugárvédelmi képzések és továbbképzések tematikájának, valamint vizsgakövetelményeinek jóváhagyása, külföldi végzettségek megfelelőségének elbírálása;
45. a nukleáris vagy más radioaktív anyagot szállító gépjármű sugárvédelmi engedélyezése és ellenőrzése;
46. radioaktív anyagok belvízi szállításának engedélyezése;
47. a radioaktív anyagot tartalmazó, valamint az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés mentesülésének engedélyezése, a szükséges adatszolgáltatás meghatározása;
48. a nukleáris és más radioaktív anyagok alkalmazása befejezését követően a létesítmény, terület, helyszín inaktívvá nyilvánítása;
49. a lakossági sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok és dózismegszorítások megállapítása, foglalkozási sugárterhelésre vonatkozó dóziskorlátok megállapítása, a dózismegszorítások jóváhagyása;
50. az engedélyesnél működtetett sugárvédelmi szolgálat szervezetének és működésének felügyelete;
51. az atomenergia alkalmazása körében a munkavállalókra érvényes sugárvédelmi előírások megtartásának ellenőrzése;
52. az atomenergia biztonságos alkalmazásának – beleértve a nukleárisbaleset-elhárítást – elősegítése szakemberek képzésével, továbbképzésével.
53.6 az Atv. végrehajtására kiadott elnöki rendeletben meghatározott, a 2. és 3. biztonsági osztályba sorolt rendszerek, rendszerelemek gyártását, beszerzését érintő bejelentés-tudomásulvételi és eltérésbejelentés-tudomásulvételi eljárás lefolytatása;
54.7 a jogszabály alapján feljogosított független ellenőrző szervezet nyilvántartásba vétele, nyilvántartásának felfüggesztése és a nyilvántartásból való törlése.
A HIVATAL SZERVEZETE
3. Szervezeti felépítés
4. § A Hivatal önálló és nem önálló szervezeti egységekre tagolva látja el feladatát.
5. § (1) A Hivatal önálló szervezeti egységei a főosztályok és az önálló osztály. Az Elnöki Kabinet (a továbbiakban: Kabinet) főosztálynak minősül.
(2)8 A Hivatalnál nem önálló szervezeti egység az osztály és a titkárság.
(3) A Hivatal alaplétszámát az elnök határozza meg, és módosíthatja a Hivatal rendelkezésére álló költségvetési forrás és a Hivatal feladatai figyelembevételével.
(4) A Hivatal feladatainak ellátása érdekében az önálló szervezeti egységek szükséges létszámát, valamint a szervezeti egységen belül működő osztályok számát és létszámát az elnök állapítja meg.
6. § (1) A Hivatal szervezeti ábráját az 1. függelék tartalmazza.
(2) A Hivatal szervezeti egységeinek feladatait a 2. függelék tartalmazza.
(3) Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényre figyelemmel a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó feladatköröket a 3. függelék tartalmazza.
A HIVATAL VEZETÉSE
4. A Hivatal elnöke
7. § (1) A Hivatalt az elnök vezeti.
(2) A Hivatal elnöke
1. ellátja az Atv. 6/J. §-a szerinti feladatokat;
2. gondoskodik a Hivatal jogszabályokban meghatározott feladatainak ellátásáról, és ellátja mindazokat a feladatokat, meghozza mindazokat a döntéseket és intézkedéseket, amelyeket jogszabály, a Szabályzat, egyéb közjogi szervezetszabályozó eszköz vagy belső szabályzat a hatáskörébe utal, illetve amelyeket saját hatáskörben megtart, vagy saját hatáskörébe von;
3. képviseli a Hivatalt belföldön és a nemzetközi kapcsolatokban, gondoskodik a Hivatal részvételéről nemzetközi szervezetekben;
4. évente beszámol az Országgyűlésnek a Hivatal munkájáról, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának;
5. a Hivatal feladatkörét érintő napirendi pont tárgyalása esetén meghívásra részt vesz a Kormány ülésén;
6. a Hivatal nevében megállapodást köthet, kötelezettséget vállalhat;
7. gyakorolja a Küt.-ben és az Atv.-ben a hivatali szervezet vezetője számára meghatározott hatásköröket;
8. gyakorolja a Hivatallal közszolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló foglalkoztatottak feletti munkáltatói jogkört;
9. a Hivatal költségvetése tekintetében ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az államháztartásról szóló törvény a fejezetet irányító szerv vezetőjének hatáskörébe utal;
10. rendelkezik a jogszabályok keretein belül a Hivatal költségvetésében jóváhagyott előirányzatok felett;
11. meghatározott feladatok ellátására munkacsoportot hozhat létre, működtethet;
12. meghatározott ügy intézésére kijelölhet bármely köztisztviselőt, munkavállalót, és számára a jogszabályok keretei között az ügy intézésének módjára is utasítást adhat;
13. a Szabályzatban foglalt általános helyettesítési rendtől szükség esetén eltérhet;
14. kiadmányozza azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát nem ruházta át; az átruházott kiadmányozási jogot az elnök bármikor, különösen annak kiemelt súlyára tekintettel magához visszavonhatja vagy a Szabályzatban foglaltaktól eltérően határozhatja meg;
15. gondoskodik a szabálytalanságok kezelésének hivatali szabályozásáról és működtetéséről, valamint az ellenőrzési nyomvonal összeállításáról;
16. a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hivatal tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről;
17. kiszolgáltatja a közérdekű vagy közérdekből nyilvánosnak minősülő adatokat;
18. kiadja a Hivatal feladat- és hatáskörének ellátására és a jogszabályok végrehajtásának biztosítására irányuló közjogi szervezetszabályozó eszközöket, belső szabályzatokat, valamint az egyedi elnöki utasításokat és rendelkezéseket;
19. a jogszabályi előírások figyelembevételével a belső szabályzatban foglaltaktól egyedi ügyben eltérő eljárási rendet alkalmazhat, illetve egyedi döntést hozhat;
20. kinevezi és felmenti a Tudományos Tanács elnökét és tagjait.
(3)9 A Hivatal elnöke felelős a Hivatal közfeladatainak jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben, Alapító Okiratban, belső szabályzatban foglaltaknak megfelelő ellátásáért, valamint a költségvetési szerv számára jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítéséért. A Hivatal elnöke felelős továbbá a belső kontrollrendszer kialakításáért, működtetéséért és folyamatos fejlesztéséért az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.
(4) Az elnök szakmai tevékenységét tanácsadók segítik.
8. § Az elnök közvetlenül irányítja
a) az elnökhelyettesek;
b) a kabinetfőnök;
c) a belső ellenőr;
d) az elektronikus információbiztonságért felelős személy (a továbbiakban: információbiztonsági felelős);
e) az adatvédelmi tisztviselő;
f)10 a biztonsági vezető;
g)11 az elnöki jogi tanácsadó;
h)12 az elnöki tanácsadók és
i)13 a Hatósági Jogi és Jogszabály-előkészítési Főosztály vezetőjének
munkáját.
9. § (1) Az elnököt akadályoztatása esetén – eltérő rendelkezése hiányában – az adott ügyben feladatköre szerint érintett elnökhelyettes, az elnök közvetlen alárendeltségébe tartozó más vezetők feladatkörében az általános elnökhelyettes, egyébként tartós, 30 napot meghaladó akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes helyettesíti.
(2) Az elnököt rendelet kiadásában az elnök rendeletében kijelölt elnökhelyettes helyettesíti.
(3) Az elnök közszolgálati jogviszonyával összefüggő, az Atv.-ben nem nevesített munkáltatói intézkedéseket az általános elnökhelyettes teszi meg.
5. Elnökhelyettesek
10. § (1) Az elnök vezetői munkájának támogatása érdekében a Hivatal egyes szakmai és funkcionális ágazatainak irányítását – az elnök által kinevezett – elnökhelyettesek végzik.
(2) Az elnökhelyettesek az elnök által átruházott jogkörben képviselik a Hivatalt, és végzik a szakterületi feladatok előkészítését és végrehajtását az elnök irányításával, továbbá részt vesznek az elnök feladatait és felelősségi körét érintő szakmai ügyek hivatali szintű megvalósításában.
(3)14 Az elnökhelyettes az elnöktől kapott utasítások, a jogszabályok és a Hivatal belső szabályozóiban foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítja az alárendelt önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, az elnök által átruházott jogkörben a szakterületét érintően gondoskodik a Hivatal szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviseli azt. Az elnökhelyettes a szakterületét érintően képviseli a Hivatalt.
(4) Az elnökhelyettesek biztosítják, hogy az általuk irányított szervezeti egységek egymással együttműködve és egymást kölcsönösen tájékoztatva, egységes álláspontot képviselve vegyenek részt a közigazgatási és hatósági munkában, valamint a Hivatal egyéb feladatainak ellátásában.
(5) Az elnökhelyetteseket az elnök írásbeli rendelkezése alapján – az abban megjelölt terjedelemben – másik elnökhelyettes, illetve az elnök vagy az elnökhelyettes által írásban kijelölt igazgató vagy főosztályvezető helyettesíti.
(6) Az egységes hivatali működés kialakítása és biztosítása érdekében az elnökhelyettesek munkáját – az elnök eltérő rendelkezése hiányában – legalább egy fő jogász munkatárs segíti.
11. § (1) Az elnökhelyettesek kötelesek a saját szakterületükön
1. kialakítani és érvényesíteni a Hivatal stratégiai terveinek koncepcióját;
2. feladataikat a jogszabályok és az elnök utasításai alapján ellátni;
3. összeállítani és a kabinetfőnöknek határidőre megküldeni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó, összesített éves munkatervet és az éves értékelőjelentést;
4. azon ügyekben, melyekben a kiadmányozás jogát az elnök magának fenntartotta vagy magához vonta, az irat előzetes szignózásával az elnököt szakmai egyetértésükről és a döntés jogszerűségéről biztosítani;
5. irányítani, koordinálni, összehangolni, ellenőrizni a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait, azok végrehajtását;
6. az irányításuk alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozóan az ügyintézési határidők nyilvántartási és ellenőrzési rendszerét kialakítani és működtetni, valamint az ügyintézési határidők betartását érvényesíteni;
7. gondoskodni a Hivatal feladatainak ellátása során a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és egyedi elnöki utasítások és rendelkezések betartásáról és érvényesüléséről;
8. tájékoztatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit az elnök szakmai álláspontjáról;
9. rendszeresen tájékoztatni az elnököt a Hivatal időarányos és rendkívüli feladatainak teljesítéséről, valamint javaslatot tenni az elnök hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatalára;
10. értékelni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, a vezetők munkáját, valamint ennek megfelelően kezdeményezni a szükséges intézkedéseket;
11. működtetni és ellenőrizni az általuk irányított szervezeti egységek belső kontrollrendszerét;
12. közreműködni a Hivatalt érintő jogszabályok előkészítésében, a jogszabályok tervezeteinek kialakításában, véleményezésében, a javaslattételben, a belső szabályozás előkészítésében;
13. részt venni az igazgatási és egyeztetési feladatok ellátásában;
14. javaslatot tenni a nyilvánosság tájékoztatásának fő irányvonalára;
15. az elnök részére a kért összefoglaló szakmai anyagokat előkészíteni;
16. a saját hatáskörükbe tartozó és egymás közvetlen irányítása alatt álló igazgató ügykörét érintő kérdésekben egyetértésben intézkedni és dönteni, egyetértés hiányában az ügyet az elnök elé terjeszteni;
17. kezdeményezni Elnöki utasítás, illetve rendelkezés kiadását;
18. eljárni mindazokban az ügyekben, amelyek ellátásával az elnök esetenként vagy állandó jelleggel megbízza őket.
(2) Az elnökhelyettesek jogosultak
a) az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkájával kapcsolatban véleményt nyilvánítani, tájékoztatást kérni, illetve a hatáskörükbe utalt ügyekben dönteni a működést, a feladat-végrehajtást érintő kérdésekben, beszámoltatni az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek vezetőit;
b) a feladatkörüket érintő kérdésekben – a 45. §-ban foglaltak figyelembevételével – a médiatartalom-szolgáltatók részére nyilatkozatot, tájékoztatást adni;
c) a Hivatal feladatkörébe tartozó és szakterületüket érintő bármely kérdésben elnöki döntés meghozatalát, intézkedés megtételét kezdeményezni;
d) hatáskörükben eljárva képviselni a Hivatalt belföldi és külföldi jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek, helyi és központi államigazgatási szervek előtt.
12. § Az elnökhelyettesek mellett feladataik ellátásának segítése érdekében titkárság működik.
13. §15 Az általános elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) a jogi és igazgatási ügyekért felelős igazgató és
b) a Nemzetközi Kapcsolatok Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
14. § (1) Az általános elnökhelyettes felelős a Hivatal közigazgatás-szakmai működtetéséért.
(2) Az általános elnökhelyettes
a) képviseli az elnököt a kormányzati szervekkel, más külső szervekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásban, az elnök által meghatározott körben;
b) szervezi a Hivatal működésével kapcsolatos azon jogi és stratégiai feladatok ellátását, amelyek során közigazgatási, minisztériumi egyeztetés szükséges;
c) stratégiai és operatív kérdésekben képviseli az elnököt a Hivatal szervezeti egységei előtt, közvetíti és kommunikálja az elnöki döntéseket, az egyedi elnöki utasításokat és rendelkezéseket, valamint szükség szerint tájékoztatja az elnököt a feladatok végrehajtásának teljesítéséről;
d) az elnök által átruházott hatáskörben koordinálja a több elnökhelyettes ügykörét érintő feladatok ellátását.
(3)16 Az általános elnökhelyettes a jogi és igazgatási ügyekért felelős igazgató útján előkészíti a Hivatal Alapító Okiratának módosítását, részt vesz a Szervezeti és Működési Szabályzat és a belső szabályozások kidolgozásában, valamint a külső és a belső jogszabálytervezetek véleményezésében, illetve előkészítésében.
(4)17 Az általános elnökhelyettes a nemzetközi Kapcsolatok Főosztály útján a Hivatal nemzetközi stratégiája és éves feladatterve alapján előkészíti a nemzetközi szervezetekkel és más államok partnerhatóságaival történő együttműködésre vonatkozó tárgyalási álláspontokat és nemzetközi jelentéseket.
(5)18 Az általános elnökhelyettest, ha nem az elnököt helyettesítő jogkörében jár el, akadályoztatása vagy távolléte esetén a jogi és igazgatási ügyekért felelős igazgató helyettesíti. Az általános elnökhelyettes helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén – az elnök eltérő rendelkezése hiányában – a jogi és igazgatási ügyekért felelős igazgató látja el.
15. §19 A hatósági elnökhelyettes szakmailag irányítja
a) a felügyeleti igazgató és
b) a Sugárvédelmi Főosztály vezetőjének
tevékenységét.
16. § (1) A hatósági elnökhelyettes felelős a Hivatal szakmai működtetéséért.
(2) A hatósági elnökhelyettes
a) képviseli az elnököt a kormányzati szervekkel, más külső szervekkel és szervezetekkel való kapcsolattartásban, az elnök által meghatározott körben;
b) szervezi a Hivatal működésével kapcsolatos hatósági-szakmai feladatok ellátását, amelyek során közigazgatási, minisztériumi egyeztetés szükséges;
c) hatósági-szakmai kérdésekben képviseli az elnököt a Hivatal szervezeti egységei előtt, közvetíti és kommunikálja az elnöki döntéseket, az egyedi elnöki utasításokat és rendelkezéseket, valamint szükség szerint tájékoztatja az elnököt a feladatok végrehajtásának teljesítéséről;
d) az elnök által átruházott hatáskörben koordinálja a több elnökhelyettes ügykörét érintő feladatok ellátását.
(3) A hatósági elnökhelyettest – ha nem az elnököt helyettesítő jogkörében jár el – akadályoztatása vagy távolléte esetén felügyeleti igazgató helyettesíti. A hatósági elnökhelyettes helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén – az elnök eltérő rendelkezése hiányában – a felügyeleti igazgató látja el.
6. Igazgatók
17. § (1)20 Az elnök, illetve az elnökhelyettesek vezetői munkájának támogatása érdekében a Hivatal egyes szakmai és funkcionális tevékenységeinek irányítását az elnökhelyettesek közvetlen irányítása alá tartozó igazgatók végzik. A hatósági elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt felügyeleti igazgató, az általános elnökhelyettes közvetlen irányítása alatt jogi és igazgatási ügyekért felelős igazgató működik. Az igazgatók az elnököt nem helyettesíthetik.
(2) Az igazgatók az elnök által átruházott jogkörben képviselik a Hivatalt, és végzik a szakterületi feladatok előkészítését és végrehajtását, továbbá részt vesznek az elnök feladatait és felelősségi körét érintő szakmai ügyek hivatali szintű megvalósításában.
(3) Az igazgatók a felettes vezető közvetlen irányítása mellett az elnöktől kapott utasítások, a jogszabályok és a Hivatal belső szabályzataiban foglaltak figyelembevételével – önálló felelősséggel – irányítják az alárendelt önálló szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, az elnök által átruházott jogkörben a szakterületüket érintően gondoskodnak a Hivatal szakmai álláspontjának kialakításáról, és képviselik azt. Az igazgatók szakterületüket érintően képviselik a Hivatalt.
(3a)21 A jogi és igazgatási ügyekért felelős igazgató a felelősségi körébe tartozó feladatok tekintetében utasítási joggal rendelkezik a Hivatal valamennyi munkatársa vonatkozásában.
(4) A több önálló szervezeti egységet irányító igazgató biztosítja, hogy az általa irányított szervezeti egységek egymással együttműködve és egymást kölcsönösen tájékoztatva, egységes álláspontot képviselve vegyenek részt a közigazgatási munkában, valamint a Hivatal egyéb feladatainak ellátásában.
(5) A több önálló szervezeti egységet irányító igazgatót az általa írásban kijelölt, irányítása alatt álló főosztályvezető helyettesíti.
(6) Az igazgatók helyettesítését a tisztség betöltetlensége esetén az elnök által írásban kijelölt vezető látja el.
18. § (1) Az igazgatók kötelesek a saját szakterületükön
1. kialakítani és érvényesíteni a Hivatal stratégiai terveinek koncepcióját;
2. feladataikat a jogszabályok és az elnök utasításai alapján ellátni;
3. összeállítani és – az irányító elnökhelyettes útján – a Kabinet részére határidőre megküldeni az irányításuk, vezetésük alá tartozó szervezeti egységekre vonatkozó, összesített éves munkatervet és az éves értékelőjelentést;
4. azon ügyekben, melyekben a kiadmányozás joga felettes vezetőjüket illeti meg, őt az irat előzetes szignózásával szakmai egyetértésükről és a döntés jogszerűségéről biztosítani;
5. irányítani, koordinálni, összehangolni, ellenőrizni a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, feladatait, azok végrehajtását;
6. az irányításuk alá tartozó vagy általuk vezetett szervezeti egységekre vonatkozóan az ügyintézési határidők nyilvántartási és ellenőrzési rendszerét kialakítani és működtetni, valamint az ügyintézési határidők betartását érvényesíteni;
7. gondoskodni a Hivatal feladatainak ellátása során a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és egyedi elnöki utasítások és rendelkezések betartásáról és érvényesüléséről;
8. tájékoztatni az irányításuk alá tartozó, általuk vezetett szervezeti egységek vezetőit az elnök, illetve felettes vezetőjük szakmai álláspontjáról;
9. rendszeresen tájékoztatni a felettes vezetőt a Hivatal időarányos és rendkívüli feladatainak teljesítéséről, valamint javaslatot tenni a hatáskörébe tartozó intézkedések meghozatalára;
10. értékelni az irányításuk, vezetésük alá tartozó szervezeti egységek tevékenységét, a vezetők munkáját, valamint ennek megfelelően kezdeményezni a szükséges intézkedéseket;
11. működtetni és ellenőrizni az általuk irányított, általuk vezetett szervezeti egységek belső kontrollrendszerét;
12. közreműködni a Hivatalt érintő jogszabályok előkészítésében, a jogszabályok tervezeteinek kialakításában, véleményezésében, a javaslattételben, a belső szabályozás előkészítésében;
13. részt venni az igazgatási és egyeztetési feladatok ellátásában;
14. javaslatot tenni a nyilvánosság tájékoztatásának fő irányvonalára;
15. a felettes vezető által kért összefoglaló szakmai anyagokat előkészíteni;
16. eljárni mindazokban az ügyekben, amelyek ellátásával a felettes vezető esetenként vagy állandó jelleggel megbízza őket.
(2) Az igazgatók jogosultak
a)22 az irányításuk, vezetésük alá tartozó szervezeti egységek munkájával kapcsolatban utasítást adni, tájékoztatást kérni, illetve a hatáskörükbe utalt ügyekben dönteni a működést, a feladat-végrehajtást érintő kérdésekben, beszámoltatni az irányításuk, vezetésük alá tartozó szervezeti egységek vezetőit;
b) hatáskörükben eljárva képviselni a Hivatalt belföldi és külföldi jogi és természetes személyek és egyéb szervezetek, helyi és központi államigazgatási szervek előtt.
19. § (1) Az igazgatók mellett, a feladatellátás segítése érdekében titkárság működik.
(2) Az igazgatói titkársági feladatok az elnökhelyettesi titkárság útján is elláthatók.
7. Az önálló szervezeti egységek vezetői
20. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok és az elnöktől, valamint az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettestől, igazgatótól kapott utasítások figyelembevételével vezeti, irányítja, ellenőrzi a vezetése alá tartozó szervezeti egységet.
(2) Az önálló szervezeti egység vezetője önálló felelősséggel irányítja a vezetése alatt álló szervezeti egységek munkatársainak munkáját.
(3) A főosztályvezető, az önálló osztály vezetője az elnök vagy az elnökhelyettesek írásbeli kijelölése alapján, az abban meghatározott terjedelemben helyettesíthetik az elnökhelyetteseket.
(4)23 Az önálló szervezeti egység vezetőjét akadályoztatása esetén – a szakterületét érintően – az önálló szervezeti egység ügyrendjében kijelölt osztályvezető vagy ennek hiányában a vezető által kijelölt köztisztviselő helyettesíti. Az önálló osztály vezetőjének helyettesítésére az elnök, illetve a szakterületért felelős elnökhelyettes köztisztviselőt jelölhet ki írásban. Az elnök a főosztályvezetők helyettesítésének rendjét – írásban – eltérően is meghatározhatja.
(5) Az önálló szervezeti egység vezetője köteles a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően és feladatkörében
a)24 az elnök és a felettes vezető iránymutatásainak megfelelően a munkavégzést koordinálni, biztosítani a beosztott munkatársak arányos mértékű terhelését;
b) a beosztott munkatársak részére a munkavégzéshez szükséges naprakész információkat biztosítani, az elnöki vagy elnökhelyettesi, igazgatói értekezleten meghatározott stratégiai és operatív döntésekről a beosztott munkatársakat a megfelelő mértékben tájékoztatni, ennek érdekében szükség szerint a szervezeti egység munkatársai részére értekezletet tartani;
c) a beosztott munkatársak munkáját figyelemmel kísérni, és azt a jogszabályok és belső szabályzatok figyelembevételével értékelni;
d) a feladatkörét érintő előterjesztések, egyéb szabályzatok szakmai tervezeteit, valamint jogszabálytervezetek támogatóanyagait elkészíteni, szükség esetén a hatályos jogszabályok, szabályzatok módosítását a szolgálati út betartásával kezdeményezni, továbbá a feladatkörét érintő belső szabályzatok hatályos jogszabályoknak való megfelelését rendszeresen vizsgálni, és a felelősségi körébe utalt belső szabályzatok aktualizálását, felülvizsgálatát rendszeresen elvégezni, azokat aláírásra előkészíteni;
e) dönteni a feladatkörébe tartozó, valamint az elnök és a felettes vezető által a hatáskörébe utalt ügyekben;
f) a hatáskörébe tartozó feladatok során kezelt adatokat, információkat naprakészen tartani, és gondoskodni a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok maradéktalan érvényesüléséről;
g) a belső szabályzatokban foglaltak megtartásával gondoskodni a szakterületét érintően a közérdekű információknak a Hivatal honlapján történő naprakész megjelenítéséről, a lehető legszélesebb körű tájékoztatás nyújtásáról;
h) mindazon feladatokat ellátni, amelyeket felettesei számára meghatároznak.
(6) Az önálló szervezeti egység vezetője jogosult a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően képviselni a szervezeti egységét a Hivatal más szervezeti egységei előtt a hatáskörébe tartozó ügyekben.
8. A nem önálló szervezeti egységek vezetői
21. § (1) Az osztályt az osztályvezető vezeti. Az elnök a Szabályzat szerinti osztály vezetésére – különösen betöltetlen osztályvezetői feladatkör esetén – közvetlenül az irányítási jogkört gyakorló főosztályvezetőt is kijelölheti.
(2) Az osztályvezetőt az elnök által vagy a főosztály ügyrendjében kijelölt köztisztviselő helyettesíti.
(3) Az osztályvezető a felettes főosztályvezetőtől kapott utasítások figyelembevételével – önálló felelősséggel – szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló szervezeti egység tevékenységét.
(4) Az osztályvezető a nem közvetlen felettesnek minősülő vezetőtől kapott utasításról köteles tájékoztatni közvetlen felettesét.
(5) Az osztályvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően köteles
a) betartani és a vezetése alá tartozó szervezeti egység munkatársaival betartatni a jogszabályokat és a Hivatal szabályzatait;
b) gondoskodni
ba) az általa vezetett szervezeti egység feladatainak határidőre történő teljesítéséről,
bb) a vezetése alatt álló szervezeti egység hatáskörébe tartozó feladatok maradéktalan ellátásáról;
c) rendszeresen tájékoztatni közvetlen felettesét az általa irányított szervezeti egység tevékenységét érintően;
d) főosztályvezetőjének beszámolni a főosztály, illetve az osztály munkatársai számára meghatározott feladatokról, a munkatársak rendszeres értékeléséről és a végrehajtás ellenőrzéséről;
e) rendszeres szakmai tájékoztatást nyújtani a vezetett szervezeti egység munkatársainak;
f) biztosítani az ügyintézés egységes gyakorlatát, minőségének fejlesztését;
g) mindazon feladatokat ellátni, amelyeket felettesei a részére ellátandó feladatként meghatároznak.
(6) Az osztályvezető a vezetése alatt álló szervezeti egységet érintően jogosult
a) a főosztályvezetőnek javaslatot tenni a főosztályvezető döntési és intézkedési jogkörébe tartozó esetekben;
b) a beosztott munkatársak részére szükség szerint értekezlet tartására.
SPECIÁLIS FELADATKÖRÖK
9. Speciális tisztséget betöltő személyek
22. § (1) A Hivatalnál a jogszabályi előírásoknak megfelelően az elnök által kinevezett, illetve a tevékenység ellátásával megbízott
a) belső ellenőr;
b) biztonsági vezető;
c) információbiztonsági felelős;
d) adatvédelmi tisztviselő;
e) munkavédelmi felelős;
f) tűzvédelmi felelős;
g) sugárvédelmi megbízott
(a továbbiakban együtt: speciális tisztséget betöltő személy) működik.
(2) Az elnök döntése alapján, vagy ha a Szabályzat így rendelkezik, a speciális tisztséget betöltő személy feladatkörébe tartozó tevékenységet külső szolgáltató bevonásával is megszervezheti és elláthatja.
(3) A speciális tisztséget betöltő személyek e tevékenységüket a jogszabályokban meghatározott önállósággal és felelősséggel végzik.
(4) A speciális tisztséget betöltő személyek feladatkörét a 4. függelék tartalmazza.
(5)25 A speciális tisztséget betöltő személyeket 30 napot meghaladó akadályoztatásuk esetén az elnök által írásban kijelölt személy helyettesíti.
A HIVATAL TÁJÉKOZTATÁSI ÉS DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐ FÓRUMAI
10. Elnöki értekezlet
23. § (1) Az elnöki értekezlet az elnök – akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes – által vezetett stratégiai irányító, döntés-előkészítő, koordináló testület, amely biztosítja a működéssel kapcsolatos információk megosztását, megalapozza a döntéshozatalt, meghatározza az elvégzendő feladatokat. Az elnöki értekezlet általában heti rendszerességgel, az elnök által meghatározott időpontban kerül összehívásra.
(2) Az elnöki értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása és az elnöki értekezlet emlékeztetőjének elkészítése a Kabinet feladata.
(3) Az elnöki értekezlet állandó tagjai: az elnök, az elnökhelyettesek, igazgatók és a kabinetfőnök. Az elnöki értekezletre más személyt az elnök hívhat meg.
(4) Az elnöki értekezleten a vezetőt akadályoztatása esetén a Szabályzat szerint helyettesítésre jogosult vezető, illetve köztisztviselő helyettesítheti. Ezt a körülményt a távolmaradó vezető köteles a Kabinetnek előzetesen bejelenteni. A helyettesítő köteles az elhangzottakról a helyettesítettet tájékoztatni.
(5) Az elnöki értekezlet általános feladata
a) a Hivatal egészét érintő és a stratégiai döntések előkészítése az elnök részére;
b) külső szervek részére készülő előterjesztések, jogalkotási javaslatok megvitatása, a Hivatal legfontosabb, felső szintű döntést igénylő ügyeinek megtárgyalása;
c) az információáramlás biztosítása, az egységes álláspont kialakítása, a programok egyeztetése;
d) a feladatok kiosztása és a teljesített feladatokról történő beszámolás, a belső kontrollrendszer biztosítása.
e)26 a feladatok végrehajtása során fennmaradt vitás kérdésekben a döntés meghozatala.
(6) Az elnöki értekezleten hozott döntések végrehajtását a kabinetfőnök figyelemmel kíséri, erről az elnököt rendszeresen tájékoztatja.
(7) Az elnöki értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek az elnöki értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a Hivatal munkatársai is e szakmai álláspontoknak megfelelően végezzék munkájukat. Ennek érdekében az elnöki értekezleten elhangzottakról a résztvevők szükség szerint tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársait.
11. Vezetői értekezlet
24. § (1) A vezetői értekezlet az elnök – akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes – által vezetett vezetői fórum, amely az elnök által meghatározott időpontban, általában kéthetente kerül összehívásra.
(2) A vezetői értekezlet előkészítése, összehívása, napirendjének összeállítása a Kabinet feladata.
(3) A vezetői értekezlet résztvevői: az elnökhelyettesek, az igazgatók és az önálló szervezeti egységek vezetői. A vezetői értekezletre más személyeket az elnök hívhat meg.
(4) A vezetői értekezlet általános feladata a Hivatal egészét érintő döntések előkészítése, az információáramlás, és a belső kontroll biztosítása, a szakmai programok egyeztetése, valamint a feladatok kiosztása, számonkérése.
(5) A résztvevők helyettesítése, az emlékeztető, illetve a vezetői értekezleten hozott döntések végrehajtása tekintetében az elnöki értekezletre vonatkozó szabályok irányadóak.
(6) A vezetői értekezlet résztvevői – belső és külső – hivatalos szakmai fórumokon kötelesek a vezetői értekezleten hozott döntéseknek megfelelő szakmai álláspontot képviselni, továbbá kötelesek gondoskodni arról, hogy a Hivatal munkatársai is e szakmai álláspontoknak megfelelően végezzék munkájukat. Ennek érdekében a vezetői értekezleten elhangzottakról a résztvevők szükség szerint tájékoztatják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársait.
12. Eseti értekezlet
25. § Az elnök, az elnökhelyettes, az igazgató, a főosztályvezető és az önálló osztály vezetője eseti értekezletet is összehívhat, az általa meghatározott tárgyban és személyi körben. Az eseti értekezletről az összehívó titkársága szükség szerint emlékeztetőt készít.
13. Nukleárisbaleset-elhárítási szervezet
26. § (1) A jogszabályban meghatározott nukleárisbaleset-elhárítási feladatok ellátására a Hivatal a szervezeti felépítésétől független, nukleárisbaleset-elhárítási szervezetet (a továbbiakban: BESZ) működtet.
(2) A BESZ-t a Hivatal elnöke irányítja.
(3) A BESZ felépítését, tagjainak és a készenléti szolgálatot teljesítők feladatait a Hivatal nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységét szabályozó eljárásrendek és a Nukleárisbaleset-elhárítási Intézkedési Terv rögzítik.
(4) A Hivatal működteti a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ Nukleáris Védekezési Munkabizottságát, amely krízishelyzetek idején, saját ügyrendje szerint működik.
A HIVATAL TANÁCSADÓ TESTÜLETE
14. Tudományos Tanács
27. § (1) Az Atv. rendelkezései szerint az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati, hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása érdekében a Hivatal munkáját tudományos tanácsadó testület segíti.
(2) A Tudományos Tanács az elnök felkérése alapján a korszerű tudományos és műszaki eredmények figyelembevételével állásfoglalást alakít ki a Hivatal legfontosabb szakmai döntéseinek alátámasztásához.
15. Egyéb tanácsadó testület
28. § A Hivatal elnöke indokolt esetben egyéb tanácsadó testületet is létrehozhat a Hivatal egy-egy eseti feladatához kapcsolódóan.
A HIVATAL MŰKÖDÉSE
16. Kiadmányozás
29. § (1) A kiadmányozási jog az adott ügyben a döntés meghozatalára, a kiadmány aláírására ad felhatalmazást.
(2) Kiadmányt csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával lehet kiadni. A kiadmányozott irat tartalmáért és formájáért az aláíró felelős.
(3) A Hivatal elnöke kiadmányozza mindazon iratokat, hatósági döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát nem ruházta át. Az átruházott kiadmányozási jogot az elnök bármikor magához vonhatja. Kiadmányozási jog átruházására kizárólag az elnök jogosult, a kiadmányozásra vonatkozó belső szabályzat szerint. Az átruházott kiadmányozási jog tovább nem delegálható. A kiadmányozásra jogosultak akadályoztatása esetén kiadmányozást is magába foglaló helyettesítésük a Szabályzat szerinti helyettesítési rendnek megfelelően történik. A helyettesítés alapján kiadmányozásra jogosult e jogkörében nem helyettesíthető, akadályoztatása esetén a kiadmányozó a legközelebbi felettes vezetője, vagy a kiadmányozás eseti felhatalmazás alapján történik.
(4) Az elnök a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően külön okiratban eseti jelleggel felhatalmazhatja az elnökhelyetteseket, az igazgatókat, az önálló szervezeti egységek vezetőit vagy azok helyetteseit kiadmányozási jogkörrel, továbbá – a kinevezésüknél fogva szóbeli és írásbeli képviseleti joggal rendelkező elnökhelyettesek, igazgatók és a gazdasági vezető kivételével – a jogszabályi feltételek fennállása esetén külön okiratban meghatalmazhatja a Hivatal bármely vezető vagy beosztott köztisztviselőjét a Hivatal vagy az elnök képviseletére.
(5) Az elnök külön okiratban eseti jelleggel felhatalmazhatja az általános elnökhelyettest az előzetes elnöki döntések végrehajtására vonatkozó munkáltatói intézkedéseket tartalmazó okiratok kiadmányozására.
(6) A kiadmányozásra előkészített iratokat a szolgálati út betartásával kell a kiadmányozásra jogosult elé terjeszteni, a (7)–(9) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett. Különösen indokolt esetben a döntés előkészítője közvetlenül is fordulhat a kiadmányozóhoz, a közvetlen felettes egyidejű – ennek akadálya esetén utólagos – tájékoztatása mellett.
(7) Az önálló szervezeti egység vezetőjének kiadmányozási jogkörébe tartozó hatósági eljárásban kiadandó iratot köteles szignózni
a) az iratot előkészítő ügyintéző;
b) az osztályvezető (az önálló osztály és az osztály nélküli főosztály kivételével);
c)27 feladatkörében a Jogi és Személyügyi Főosztály vezetője, a saját hatáskörébe tartozó iratok kivételével,
d)28 feladatkörében a Hatósági Jogi és Jogszabály-előkészítési Főosztály vezetője, a saját hatáskörébe tartozó iratok kivételével.
(8) Elnökhelyettesi, igazgatói kiadmányozás alá tartozó hatósági eljárásban kiadandó iratot a kiadmányozás előtt a (7) bekezdésben megjelölt személyeken túl köteles szignózni az előkészítésért felelős önálló szervezeti egység vezetője és a kabinetfőnök is.
(9)29 Elnöki kiadmányozás alá tartozó hatósági eljárásban kiadandó iratot a kiadmányozás előtt a (7) és (8) bekezdésben megjelölt személyeken túl köteles szignózni az előkészítésért felelős szervezeti egység felett irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes, igazgató, az elnöki jogi tanácsadó és a kabinetfőnök is.
30. § (1)30 A nem hatósági eljárásban kiadmányozásra kerülő iratokat a Hivatal belső szabályzataiban foglaltaknak, illetve a szolgálati útnak megfelelően kell szignóval ellátni, azonban minden ilyen iratot legalább a felelős ügyintéző és a felelős szervezeti egységek vezetői, gazdasági és humánpolitikai kihatású ügyben a Gazdálkodási Főosztály, valamint a Jogi és Személyügyi Főosztály vezetője, külső szerv, személy részére küldendő, jogi ellenjegyzést igénylő iratot a Jogi és Személyügyi Főosztály vezetője is köteles szignózni.
(2)31 Az egyeztetésre beérkezett előterjesztés-tervezetekre, jogszabálytervezetekre vonatkozó hivatali véleményt a – feladatkörében érintett – Jogi és Személyügyi Főosztály vezetője vagy a Hatósági Jogi és Jogszabály-előkészítési Főosztály vezetője, a Hivatal jogalkotásra tett javaslatait az elnök kiadmányozza.
17. Munkáltatói jogkör
31. § (1) A Hivatal munkatársai felett a munkáltatói jogokat a Hivatal elnöke gyakorolja.
(2) A munkáltatói jogkör gyakorlása a Küt. 22. §-ában foglaltak szerint, vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselőre ruházható át. Az átruházott munkáltatói jogkör nem ruházható tovább. Az elnök az átruházott munkáltatói jogköröket bármikor magához vonhatja.
(3)32 Az elnök gyakorolja teljeskörűen a munkáltatói jogkört az elnökhelyettesek, az igazgatók, a kabinetfőnök, a speciális tisztséget betöltő személyek, valamint a az elnöki jogi tanácsadó és az elnöki tanácsadók felett.
(4) A Hivatal elnöke át nem ruházható hatáskörében dönt a Hivatal illetménypolitikai alapelveiről és béren kívüli juttatásairól.
(5) Az elnök – akadályoztatása esetén az általános elnökhelyettes – dönt a Hivatal valamennyi munkatársára vonatkozóan
a) a közszolgálati munkaszerződés megkötéséről (munkaviszony létesítéséről), a felmentésről (munkaviszony megszüntetéséről), a munkáltatói mérlegelési jogkörbe tartozó jogviszony megszüntetésről, a közszolgálati munkaszerződés-módosításról (munkaviszony módosításáról) és a díjazás megállapításáról;
b) a fegyelmi és kártérítési eljárás megindításáról, fegyelmi büntetés, kártérítés, összeférhetetlenség megállapításáról;
c) fizetés nélküli szabadság és a munkavégzés alóli mentesítés engedélyezéséről;
d) a kiküldetésről;
e) tanulmányi szerződés megkötéséről, módosításáról, képzésen való részvétel engedélyezéséről;
f) állami kitüntetésekre, dicséretekre és díjakra történő előterjesztésről;
g) a jutalmazásról.
32. § (1) A Hivatal elnökhelyettesei gyakorolják az irányításuk alá tartozó önálló szervezeti egységek vezetői, valamint az irányításuk alá tartozó, önálló szervezeti egységet nem képező titkárságuk munkatársai felett mindazon munkáltatói jogköröket, melyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a feladatköri leírások elkészítését és kiadását is –, és valamennyi, irányításuk alá tartozó szervezeti egység munkatársai tekintetében az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre javaslattételi joguk és kötelezettségük van.
(2)33 Az igazgatók gyakorolják az irányításuk alá tartozó titkárság munkatársai felett mindazon munkáltatói jogköröket, amelyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a feladatköri leírások elkészítését és kiadását is –, és valamennyi, irányítása alá tartozó szervezeti egység munkatársa tekintetében az elnökhelyettesek munkáltatói jogkörébe, továbbá az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre – az elnökhelyettes útján – javaslattételi joguk és kötelezettségük van.
33. § A Hivatal önálló szervezeti egységeinek vezetői gyakorolják az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek – vezető és beosztott – munkatársai felett mindazon munkáltatói jogköröket, amelyek nem tartoznak az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe – ideértve a feladatköri leírások elkészítését és kiadását is –, és ugyanezen személyi kör tekintetében az elnök kizárólagos munkáltatói jogkörébe tartozó döntésekre az irányítási jogkört gyakorló elnökhelyettes, igazgató – ennek hiányában közvetlenül az elnök – felé javaslattételi joguk és kötelezettségük van.
34. § (1) A Hivatal osztályvezetői a felettes főosztályvezetőjükkel egyeztetve jogosultak a közvetlen irányításuk alá tartozó munkatársak tekintetében gyakorolni az utasítással, irányítással, vezetéssel és ellenőrzéssel összefüggő munkáltatói jogokat, jogosultak továbbá a beosztott munkatársak beszámoltatására.
(2) A Hivatal osztályvezetőinek a főosztályvezető munkáltatói jogkörébe tartozó esetekben javaslattételi joguk van.
18. Éves munkatervek
35. § A Hivatal önálló szervezeti egységei az előre meghatározható tervezhető tevékenységeikről a tárgyév február 15. napjáig éves munkatervet készítenek, amely az éves munkára irányadó jellegű. Az önálló szervezeti egységek éves munkaterve alapján készül a Hivatal éves munkaterve, amelyet a Kabinet állít össze és készít elő az elnöknek a tárgyév április 15. napjáig, és amelyhez az elnökhelyettesek, igazgatók az irányításuk alá tartozó önálló szervezeti egységek tekintetében adnak összesített részanyagot.
19. Éves jelentések
36. § (1) A Hivatal önálló szervezeti egységei előző évi tevékenységükről éves jelentést készítenek a tárgyévet követő év február 15. napjáig.
(2) A Hivatal éves tevékenységéről szóló összesített jelentést az Elnöki Kabinet állítja össze és készíti elő az elnöknek a tárgyévet követő év április 15. napjáig, amelyhez az elnökhelyettesek, igazgatók az irányításuk alá tartozó önálló szervezeti egységek tekintetében adnak összesített részanyagot.
20. Munkacsoport
37. § (1)34 Az elnök a több elnökhelyettes, igazgató vagy önálló szervezeti egység feladatkörét érintő eseti feladatok ellátására munkacsoportot hozhat létre és működtethet.
(2)35 Az elnökhelyettes és az igazgató eseti feladatok ellátására az általa irányított szakterületek vonatkozásában hozhat létre és működtethet munkacsoportot.
(3) A munkacsoport feladatát minden érintett szervezeti egység munkatársa köteles támogatni, elősegíteni. A munkacsoport vezetője a megbízólevélben meghatározott feladat keretei között utasítási irányítási joggal rendelkezik a munkacsoport minden tagja tekintetében.
(4) A munkacsoport tagjait és vezetőjét a munkacsoportot létrehozó vezető megbízólevélben jelöli ki, amelyben rögzíti a munkacsoport vezetőjének és tagjainak feladat- és hatáskörét, a munkacsoport feladatát és működésének idejét.
(5) A munkacsoport feladat- és hatáskörébe utalt ügyben a munkacsoport vezetője rendelkezik döntési jogosultsággal.
(6)36 A munkacsoport vezetője a munkacsoport munkájáról rendszeresen tájékoztatja a munkacsoportot létrehozó vezetőt és a feladat szerint érintett elnökhelyettest, igazgatót, valamint egyeztetést folytat le a feladatkörök ütközése esetén.
(7) A munkacsoport vezetője a munkacsoport tagjának közvetlen felettesét a munkacsoport tevékenységének megkezdésekor, valamint a munkacsoport működése során rendszeresen, de legalább havonta tájékoztatja a munkacsoporttagsággal járó tevékenység várható mértékéről, ütemezéséről.
(8)37 Az elnök eltérő rendelkezése hiányában a munkacsoport működésében való részvétel külön személyi juttatással nem jár.
21. Előterjesztések elkészítése, külső előterjesztések véleményezése
38. § (1) A Hivatal feladat- vagy hatáskörébe tartozó ügyekben a jogszabály tervezetét, illetve a más szerv által előkészített előterjesztésre adott véleményt – az elnök és az elnökhelyettesek által megadott szempontok szerint – a szakmailag illetékes vagy kijelölt főosztály vagy önálló osztály készítik el, együttműködve a többi érintett szervezeti egységgel. A kiadmányból elektronikusan másolatot kell küldeni – ha nem ő az aláíró – a szakterületért felelős elnökhelyettesnek, igazgatónak, a véleményezésben részt vevő önálló szervezeti egységeknek, valamint a Kabinetnek.
(2) Az előterjesztés, illetve jogszabálytervezet külső szervekkel történő egyeztetését minden szervezeti egység vezetője az illetékes elnökhelyettes, igazgató jóváhagyása mellett, azonos vezetői szint figyelembevételével jogosult elvégezni.
22. Vezetői felelősség
39. § (1) A vezetői feladatkört betöltő köztisztviselő teljes jogi és erkölcsi felelősséggel köteles irányítani, vezetni és ellenőrizni a feladat- és hatáskörét érintő jogszabályoknak, közjogi szervezetszabályozó eszközöknek és belső szabályzatoknak, valamint a felettes vezetők utasításainak megfelelően az irányítása alatt működő szervezeti egységet. Minden vezető a lehető legnagyobb gondossággal, felelősségteljesen köteles munkáját ellátni, és szaktudását, szakmai ismereteit köteles folyamatosan fejleszteni.
(2) Minden vezető felelősséggel tartozik a tevékenységi körébe tartozó feladatok megvalósításáért és végrehajtásáért. A vezető munkavégzését kezdeményezően és oly módon köteles megvalósítani, hogy önálló szakmai és vezetői tevékenysége a napi feladatok ellátásán túlmutató, hosszabb távú koncepciót juttasson érvényre. A vezető kreatív, önálló megoldásokkal és megoldási javaslatokkal köteles biztosítani a Hivatal működésének, szervezeti egysége szakmai tevékenységének folyamatos megújulását és a változó környezeti hatásoknak való megfelelését.
(3) A vezetők az általuk szignózott – vagy saját hatáskörben történő döntés esetében általuk aláírt – iratok esetében felelősséget vállalnak az irat tartalmának és formájának szakszerűségéért, a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak, valamint felettesük utasításainak való megfelelőségéért.
(4) A Hivatal valamennyi vezetője felel a vezetése alatt álló szervezeti egység
a) hatáskörébe utalt feladatok határidőben történő szakszerű és jogszerű, belső szabályzatoknak és a felettes utasításainak megfelelő teljesítéséért és a végrehajtás ellenőrzéséért;
b) működéséért oly módon, hogy annak tevékenységében a jogszabályok és a közjogi szervezetszabályozó eszközök, valamint a felettes vezetői utasítások érvényre jussanak.
(5) A Hivatal valamennyi vezetőjének a vezetői utasításokat, valamint a Hivatalba érkező dokumentumokat a szolgálati út betartásával kell kiadnia. A szolgálati út a hivatali ügyek intézésének azon módja, melyen keresztül fokozatosan jut az ügy alulról felfelé vagy felülről lefelé ahhoz, akinek az ügyben döntési, utasítási joga, illetve intézkedési, végrehajtási kötelezettsége van.
(6)38 A vezető az utasítás kiadásánál a szolgálati út betartását csak abban az esetben mellőzheti, ha emiatt a hivatali érdek sérelmet szenvedne. A munkatárs közvetlen vezetője útján köteles haladéktalanul tájékoztatni az érintett vezetőket a szolgálati út mellőzésével kapott utasításokról.
40. § A vezető köteles az irányítása alá tartozó munkatársakat rendszeresen tájékoztatni a feladataik ellátásához szükséges döntésekről és utasításokról, továbbá az adott ügyek és feladatok megoldásához nélkülözhetetlen tényekről, elvekről és iránymutatásokról.
23. A munkavégzés elvei, felelősség az ügyintézésért
41. § (1) A vezető vagy ügyintéző köteles a feladatköri leírásában foglalt feladatok ellátására, valamint a feladatkörébe tartozó ügy elintézése érdekében a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a szakmai követelmények, valamint a Hivatal belső szabályzataiban meghatározott általános előírások betartásával és a felettesek utasításainak figyelembevételével, az érdekelt szervezeti egységekkel, vezetőkkel, ügyintézőkkel együttműködve a szükséges intézkedéseket az előírt határidőn belül megtenni.
(2) Amennyiben a belső határidő betartására valamilyen okból előreláthatólag nincs lehetőség, az ügy intézésével megbízott köteles ezt a tényt az okok megjelölésével együtt felettesének írásban jelezni.
(3) Amennyiben a szervezeti egységek vezetői a munkafeltételeket tekintve az ügyintézés színvonalát és a határidők betartását akadályozó vagy lehetetlenné tevő körülményt észlelnek, kötelesek erről haladéktalanul tájékoztatni a közvetlen felettest.
(4) A szervezeti egységen belül a hatósági ügyintézést minden vezető úgy köteles megszervezni, hogy az irat lehetőség szerint az ügyintézési határidő lejárta előtt legalább 7 nappal elinduljon a 29. § (7)–(9) bekezdése szerinti, felelős személyek szakmai egyetértését biztosító aláírásra (szignózásra) és kiadmányozásra. Nem hatósági ügyekben is úgy kell az iratot előkészíteni, hogy a kiadmányozás határidőben megtörténhessen.
24. Külső és belső kapcsolattartás
42. § (1) A Hivatal a feladatai ellátása során kapcsolatot tart az Országgyűléssel, a Kormánnyal, a központi, a területi és a helyi államigazgatási szervekkel, a tudományos intézetekkel, a köztestületekkel, a társadalmi és az egyéb szervezetekkel.
(2) Az elnök, az elnökhelyettesek, az igazgatók, a kabinetfőnök, valamint a gazdasági vezető az irányítási területükhöz tartozó ügyekben rendszeres munkakapcsolatban állnak a kormányzati szervek, a központi, a területi és a helyi államigazgatási szervek illetékes vezetőivel, képviselőivel, valamint a Hivatal feladat- és hatáskörébe tartozó személyekkel, szervezetekkel.
(3) Külső kapcsolattartás során – az elnök, az elnökhelyettesek, az igazgatók és a kabinetfőnök kivételével – a Hivatal vezetői államigazgatási szervek előtt az azonos vezetői szintnek megfelelően képviselik a Hivatalt, más külső szervezetekkel, személyekkel, engedélyesekkel önállóan jogosultak kapcsolattartásra. Az önálló osztály vezetője főosztályvezetői szintnek megfelelő képviseleti, kapcsolattartási jogosultsággal rendelkezik.
(4) Az ügyintéző köztisztviselő a feladatköri leírása szerint vagy a közvetlen felettese külön felhatalmazása alapján jogosult külső szervezetekkel, személyekkel kapcsolatot tartani. Az elnök, az elnökhelyettes, az igazgató külön felhatalmazásban (esetileg, szóban vagy írásban) ettől eltérő képviseletet is megállapíthat.
(5)39 A főosztály feladatkörében a Jogi és Személyügyi Főosztály, valamint a Hatósági Jogi és Jogszabály-előkészítési Főosztály jogtanácsosa a peres és nemperes eljárásokban önállóan jogosult a Hivatal nevében kapcsolatot tartani a bíróságokkal és egyéb hatóságokkal, illetve ellátni a Hivatal jogi képviseletét.
43. § (1) A több szervezeti egységet érintő ügyekben az érintett szervezeti egységek munkatársai a felettes vezetők iránymutatásai szerint együttműködnek.
(2) A Hivatal vezetői és beosztott munkatársai a feladatköri leírásukban meghatározott módon – a szolgálati út betartásával – jogosultak és kötelesek belső kapcsolattartásra.
(3) Több szervezeti egységet érintő ügy vagy a szervezeti hatáskörök, illetve szakmai álláspontok ütközése esetében a közös irányítási jogkört gyakorló vezető jelöli ki az ügyintézés koordinálására jogosult és köteles, felelős vezetőt, illetve dönt a vitás kérdésekben.
(4) A koordinációval megbízott vezető az egységes állásfoglalás kialakítása céljából köteles egyeztetni az ügy tartalma szerint érintett hivatali szervezeti egység vezetőivel.
44. § (1)40 A nemzetközi köz- és magánjog alanyaival az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának főosztályvezetője tart önállóan kapcsolatot.
(2) Az általános elnökhelyettes a nemzetközi kapcsolatokat érintően általánosan képviseli a Hivatalt.
(3) Az elnök a Hivatal bármely köztisztviselőjét, az általános elnökhelyettes és a hatósági elnökhelyettes az irányítása alá tartozó szervezeti egység köztisztviselőjét jogosult kijelölni európai uniós és nemzetközi szervezetekkel és külföldi hivatalokkal történő kapcsolattartásra.
(4) A (3) bekezdés szerinti kapcsolattartásra a Hivatal képviseletében tevékenykedő külső személy is kijelölhető. Az elnöki jóváhagyás utáni felkérés megküldésekor az általános elnökhelyettes jogosult megbízólevelet kiállítani. Az általános elnökhelyettes által kiállított megbízólevélben rendelkezni kell a nemzetközi szervezetekkel való elektronikus kapcsolattartással kapcsolatos jogosultságokról és a Hivatal felé megküldött beszámolás módjáról.
(5) A képviseletre kijelölt vagy javasolt személy vonatkozásában felmerült vita esetén az elnök dönt.
(6)41 A Hivatal tevékenységével kapcsolatos általános jellegű nemzetközi megkereséseket minden esetben továbbítani kell a nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya vezetőjének, aki állásfoglalást ad arról, hogy a megkeresés nemzetközi kapcsolattartásnak minősül-e. Azon megkereséseket, amelyek nem minősülnek nemzetközi kapcsolattartásnak, a megkeresés tartalmával érintett szervezeti egység válaszolja meg.
(7)42 A Hivatal hatáskörébe tartozó és a nemzetközi együttműködést érintő vagy nemzetközi hatással bíró ügyekben a Hivatal érintett szervezeti egységei tájékoztatni kötelesek a nemzetközi Kapcsolatok Főosztályát.
(8)43 A nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának vezetője nemzetközi ügyekben jogosult közvetlenül tájékoztatást kérni más szervezeti egységek vezetőitől.
25. Sajtóval való kapcsolattartás
45. § (1) A Hivatal külső és belső kommunikációját, sajtókapcsolatait a Hivatal elnöke a kabinetfőnökön keresztül irányítja, ennek keretében a kabinetfőnök – egyeztetve az illetékes szervezeti egységek vezetőivel – készíti elő a sajtóközleményeket, azok tartalmát. Az elnök határoz a nyilatkozat és a tájékoztatásadás tartalmáról, valamint a nyilatkozó személyéről. A sajtó részére nyilatkozatot, tájékoztatást a Hivatal tevékenységével kapcsolatban az elnök, vagy az elnök felhatalmazása alapján az elnökhelyettesek és az igazgatók adhatnak.
(2) A médiával, a sajtó képviselőivel való kapcsolattartásra a Kabinet jogosult. A sajtó részéről érkező megkereséseket a munkatársak közvetlen felettesükhöz, azok pedig a Kabinet részére haladéktalanul továbbítják.
(3) A Hivatal szervezeti egységei, annak vezetői előzetesen egyeztetnek a Kabinettel minden olyan sajtónyilvános esemény, megjelenés időpontjáról, formájáról, tartalmáról és módjáról, amelyen mint közszereplők vesznek részt, illetve tartanak előadást.
26. Belső szabályozók és a szabályozó kiadásának rendje
46. § (1) A Hivatal belső szabályozó dokumentumai
a)44 elnöki utasítás: általános, lényeges és tartós jellegű előírásokat tartalmazó normatív aktus;
b) elnöki rendelkezés: a Hivatal egészével kapcsolatos, rövid távra szóló, illetve eseti jellegű előírás;
c) körlevél: több szervezeti egységet érintő, átfogó jellegű tájékoztatás.
(2)45 Az elnöki utasítás, illetve a rendelkezés tervezetének véleményezését a Jogi és Személyügyi Főosztály végzi az érintett szervezeti egységek bevonásával.
(3) Az elnöki utasítás és az elnöki rendelkezés rendszeres felügyeletét a feladatkör szerint illetékes szervezeti egység látja el, és javaslatot tesz azok aktualizálására, valamint a belső szabályozóban foglaltak szerint ellenőrzi annak végrehajtását, továbbá megteszi a szükséges intézkedéseket a szabályozók betartása, betartatása érdekében.
(4)46 Elnöki utasítás, illetve rendelkezés kiadásának kezdeményezésére az elnökhelyettesek és az igazgatók jogosultak. Az utasítás és a rendelkezés szakmai előkészítése, a szövegszerű tervezet megalkotása az előkészítésért felelős szervezeti egység, a jogi kontroll a Jogi és Személyügyi Főosztály, az utasítás kiadásának koordinációja a Kabinet feladata.
(5) Az elnöki utasítás, illetve rendelkezés a Hivatal valamennyi munkatársára nézve kötelező.
(6) Az elnöki utasítás, illetve rendelkezés kiadásának kezdeményezésére az elnökhelyettesek és az igazgatók jogosultak.
(7) Körlevél kiadására az elnök, az elnökhelyettesek, az igazgatók és az önálló szervezeti egység vezetői jogosultak.
(8) Körlevél kiadását bármely szervezeti egység vezetője javasolhatja írásban a téma szerint a Szabályzat alapján hatáskörrel rendelkező, kiadásra jogosult vezetőnél.
(9)47 A körlevél szakmai előkészítése, a szövegszerű tervezet megalkotása, a körlevél kiadásának koordinációja a feladatkör szerint illetékes szervezeti egység feladata, szükség esetén a Jogi és Személyügyi Főosztály bevonásával.
AZ ÜGYINTÉZŐ KÖZTISZTVISELŐK ÉS MUNKAVÁLLALÓK
27. Ügyintéző köztisztviselő
47. § (1) Az ügyintéző köztisztviselő a Hivatal feladat- és hatáskörében eljáró döntés-előkészítő, illetve érdemi feladatot ellátó köztisztviselő. Az ügyintéző köztisztviselő a felettesei által feladatkörébe utalt, valamint a feladatköri leírásában meghatározott feladatok ellátásáért önálló felelősséggel tartozik.
(2) Az ügyintéző köztisztviselőt akadályoztatása esetében az önálló szervezeti egység ügyrendjében, vagy attól eltérően esetileg kijelölt ügyintéző köztisztviselő helyettesíti.
(3) Az ügyintéző köztisztviselő köteles
a) felelősséggel és önállóan ellátni a feladatköri leírásban meghatározott, illetve felettesei által esetenként vagy időszakosan a feladatkörébe utalt feladatokat;
b) elsajátítani az ügyek intézéséhez szükséges jogszabályi, illetve belső szabályzatokban foglalt rendelkezéseket, valamint gyakorlati ismereteket;
c) a feladatokat a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a belső szabályzatok, valamint a hivatali feletteseitől kapott eseti utasítások megtartásával, a határidők teljesítésével, önállóan és szakszerűen végrehajtani.
(4)48 A jogtanácsos a szakmai álláspontjának tartalma tekintetében nem utasítható, azonban a szakmai álláspontjáról, valamint szakmai álláspontjának a szervezetre gyakorolt hatásáról a vezetőt tájékoztatni köteles.
28. Munkavállaló
48. § (1) A Hivatal munkavállalója felelős a felettese által és a munkaköri leírásában meghatározott feladatok szakszerű, maradéktalan elvégzéséért.
(2) Munkaviszony keretében az alábbi álláshelyek tölthetők be:
a) fizikai alkalmazotti álláshelyek vagy
b) a Hivatal közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül össze nem függő feladat ellátására létrehozott álláshelyek.
(3) A munkaviszony keretében betöltött álláshelyek esetében a munkaszerződésben ki kell kötni az egyébként a köztisztviselőkre is irányadó titoktartási szabályok alkalmazását.
(4) A munkaviszony keretében betöltött álláshelyek esetében a munkaszerződésben ki kell kötni a köztisztviselőkre irányadó összeférhetetlenségi szabályok alkalmazását.
29. Megbízási szerződéssel foglalkoztatottak
49. § (1) Az Atv. előírásainak megfelelően ellenőrző vizsgálat elvégzésével a Hivatal megbízhat olyan intézményt, amely a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel vagy olyan személyt, aki megfelelő speciális szakképzettséggel rendelkezik.
(2) A megbízási szerződéssel foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonyára a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
1. függelék49
2. függelék
3. függelék
4. függelék
1. Belső ellenőr
1.1. A belső ellenőrzési tevékenység: független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy a Hivatal működését fejlessze, és eredményességét növelje, és a Hivatal céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékelje.
1.2. A belső ellenőrzés fejleszti a Hivatal szervezetirányítási és belső kontrollrendszerének hatékonyságát.
1.3. A belső ellenőr a munkáját a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok, útmutatók figyelembevételével, valamint a belső ellenőrzés által – az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési kézikönyvminta megfelelő alkalmazásával – kidolgozott és a Hivatal elnöke által jóváhagyott Belső Ellenőrzési Kézikönyv szerint végzi.
1.4. A belső ellenőr tevékenységét az elnöknek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül neki küldi meg.
1.5. A belső ellenőr a szakterület tevékenységének tervezése során önállóan jár el, ellenőrzési terveit kockázatelemzésre alapozva és a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével állítja össze.
1.6. Az elnök biztosítja a belső ellenőrzés funkcionális függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében
a) az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével;
b) az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása;
c) az ellenőrzési módszerek kiválasztása;
d) következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése;
e) a belső ellenőr bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
1.7. A belső ellenőr nem vehet részt
a) a költségvetési szerv operatív működésével kapcsolatos feladatok ellátásában és a Hivatal működésével kapcsolatos döntések meghozatalában;
b) a Hivatal végrehajtási vagy irányítási tevékenységében;
c) pénzügyi tranzakciók kezdeményezésében vagy jóváhagyásában;
d)70 a Hivatal belső szabályozóinak elkészítésében, ide nem értve a belső ellenőrzésre vonatkozó kézikönyv elkészítését;
e) az intézkedési terv elkészítésében.
1.8. A belső ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenségeket, a belső ellenőr és az ellenőrzöttek jogait, valamint kötelezettségeit a Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.
1.9. A belső ellenőr feladatait a jogszabályok, valamint részletesen a Hivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyve rögzíti.
1.10. A belső ellenőr tevékenysége kiterjed a Hivatal minden tevékenységére, különösen a költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálatára.
1.11. A belső ellenőr bizonyosságot adó tevékenysége körében ellátandó feladata
a) elemezni, vizsgálni és értékelni a belső kontrollrendszer kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését, valamint működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét;
b) elemezni, vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását, valamint az elszámolások megfelelőségét, a beszámolók valódiságát;
c) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése vagy csökkentése, a szabálytalanságok megelőzése, illetve feltárása érdekében, valamint a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszer javítása, továbbfejlesztése érdekében;
d) nyilvántartani és nyomon követni a belső ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.
1.12. A belső ellenőr tanácsadó tevékenysége keretében ellátható feladatok lehetnek különösen
a) vezetők támogatása az egyes megoldási lehetőségek elemzésével, értékelésével, vizsgálatával, kockázatának becslésével;
b) pénzügyi, tárgyi, informatikai és humánerőforrás-kapacitásokkal való észszerűbb és hatékonyabb gazdálkodásra irányuló tanácsadás;
c) a vezetőség szakértői támogatása az integrált kockázatkezelési és szabálytalanságkezelési rendszerek és a teljesítménymenedzsment-rendszer kialakításában, folyamatos továbbfejlesztésében;
d) tanácsadás a szervezeti struktúrák racionalizálása, a változásmenedzsment területén;
e) konzultáció és tanácsadás a vezetés részére a szervezeti stratégia elkészítésében;
f) javaslatok megfogalmazása a költségvetési szerv működése eredményességének növelése és a belső kontrollrendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében, a költségvetési szerv belső szabályzatainak tartalmát, szerkezetét illetően.
1.13.71 Az elnök a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 44. § (1) bekezdése szerinti hatáskört a belső ellenőrzési vezetőre ruházza át.
2. Adatvédelmi tisztviselő
2.1. Az adatvédelmi tisztviselő közreműködik a Hivatal – a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogi előírásokban meghatározott – kötelezettségeinek teljesítésében, így különösen
a) a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogi előírásokról naprakész tájékoztatást nyújt, és azok érvényesítésének módjaival kapcsolatban tanácsot ad a munkatársak, különösen az adatkezelési műveleteket végző személyek részére;
b) folyamatosan figyelemmel kíséri és ellenőrzi a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogi előírások, így különösen a jogszabályok és belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatok érvényesülését, ennek keretei között az egyes adatkezelési műveletekhez kapcsolódó egyértelmű feladatmeghatározás, az adatkezelési műveletekben közreműködő foglalkoztatottak adatvédelmi ismereteinek bővítése és tudatosságnövelése, valamint a rendszeres időközönként lefolytatandó vizsgálatok megvalósulását;
c) elősegíti az érintettet megillető jogok gyakorlását, így különösen kivizsgálja az érintettek panaszait és kezdeményezi a panasz orvoslásához szükséges intézkedések megtételét;
d) szakmai tanácsadással elősegíti és figyelemmel kíséri az adatvédelmi hatásvizsgálat lefolytatását;
e) együttműködik az adatkezelés jogszerűségével kapcsolatos eljárások lefolytatására jogosult szervekkel és személyekkel, így különösen kapcsolatot tart a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal (a továbbiakban: NAIH) az előzetes konzultáció és a NAIH által lefolytatott eljárások elősegítése érdekében;
f) részt vesz a személyes adatkezeléssel összefüggő hivatali döntések előkészítésében;
g) előkészíti a belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot;
h) vezeti a belső adatvédelmi nyilvántartást.
2.2. Az adatvédelmi tisztviselő jogosult
a) külön engedély nélkül a Hivatal bármely helyiségébe belépni – az oda belépésre jogosult kíséretével –, amennyiben ott az adatkezelést érintő munkavégzés folyik;
b) bármely adathordozó tartalmába betekinteni, függetlenül annak minősítésétől, amennyiben az feladatainak ellátásához elkerülhetetlen.
3. Biztonsági vezető
A biztonsági vezető ellátja a Hivatal minősített adat védelmével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatainak koordinálását, a minősített adat védelmére vonatkozó személyi, fizikai és adminisztratív biztonságra vonatkozó szabályok alkalmazásának hivatalon belüli felügyeletét. A jogszabályi előírások szerint gondoskodik a nemzeti és külföldi minősített adatok kezelésének feltételeiről, valamint a minősített adatok iratforgalmi statisztikájának elkészítéséről.
4. Információbiztonsági felelős
Az információbiztonsági felelős feladatai körében
a) gondoskodik a Hivatal elektronikus információs rendszereinek biztonságával összefüggő tevékenységek jogszabályokkal való összhangjának megteremtéséről és fenntartásáról;
b) végzi az a) pont szerinti tevékenységek tervezését, szervezését, koordinálását és ellenőrzését;
c) felügyeli a Hivatal által üzemeltetett informatikai biztonsági rendszereket;
d) előkészíti a Hivatal elektronikus információs rendszereire vonatkozó informatikai biztonsági szabályzatot;
e) gondoskodik a biztonsági kockázatelemzések, ellenőrzések, információbiztonsági auditok lefolytatásáról;
f) véleményezi az elektronikus információs rendszerek biztonsága szempontjából a Hivatal e tárgykört érintő szabályzatait, szerződéseit és IT rendszereit;
g) adminisztratív védelem szintjén a védelem érdekében szervezési, szabályozási, ellenőrzési intézkedéseket tesz vagy kezdeményez, továbbá védelemre vonatkozó oktatást végez;
h) előkészíti és folyamatosan aktualizálja a Hivatal informatikai biztonsági stratégiáját;
i) elkészíti és szinten tartja a Hivatal informatikai biztonságpolitikáját;
j) együttműködik az engedélyesek információbiztonsági felelőseivel;
k) gondoskodik az elektronikus információs rendszer eseményeinek nyomonkövethetőségéről.
l)72 gondoskodik a szemléletformálásról.
5. Munkavédelmi megbízott
A munkavédelmi megbízott feladatai körében
a) előkészíti a Hivatal Munkavédelmi Szabályzatát, rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén javaslatot tesz a módosítására;
b) ellenőrzi a Munkavédelmi Szabályzat előírásainak betartását, szükség szerint intézkedéseket határoz meg és ellenőrzi azok végrehajtását;
c) kivizsgálja a munkabaleseteket, intézkedéseket kezdeményez.
6. Tűzvédelmi megbízott
A tűzvédelmi megbízott feladatai körében
a) előkészíti a Hivatal Tűzvédelmi Szabályzatát;
b) figyelemmel kíséri a tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, rendszeresen felülvizsgálja a Tűzvédelmi Szabályzatot, és szükség esetén javaslatot tesz a módosítására;
c) ellenőrzi a Tűzvédelmi Szabályzat előírásainak betartását, szükség szerint intézkedéseket határoz meg és ellenőrzi azok végrehajtását;
d) részt vesz a tűzvédelmi hatósági ellenőrzéseken és tájékoztatást ad az elnök részére az ellenőrzések eredményéről, a Hivatalt érintő hiányosságok megszüntetésének módjáról;
e) megtartja az előzetes és a soron kívüli tűzvédelmi oktatásokat, biztosítja, hogy Hivatal munkatársai megismerjék a helyi tűzvédelmi rendelkezéseket, a tűz esetére vonatkozó jogszabályi előírásokat;
f) kezdeményezi az elnök felé a tűzvédelmi eszközök előírás szerinti elhelyezését, beszerzését, ellenőrzését, karbantartását és felülvizsgálatát tűzvédelmi feladatokat ellátó külső szervezet szolgáltatásának igénybevételével;
g) kapcsolatot tart a tűzvédelmi feladatokat ellátó külső szervezet tűzvédelmi felelősével;
h) felhívja a tűzvédelmi feladatokat ellátó külső szervezet figyelmét, ha olyan tűzvédelmet érintő hiányosságokat tapasztal, amelynek megszüntetése a tűzvédelmi feladatokat ellátó külső szervezet felelősségéhez tartozik;
i) félévente egyszer szemlét tart a Hivatal székházában.
7.73 Sugárvédelmi megbízott
7.1. A sugárvédelmi megbízott feladatai körében
a) előkészíti a Hivatal Sugárvédelmi Szabályzatát, rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén javaslatot tesz a módosítására;
b) ellenőrzi a Sugárvédelmi Szabályzat előírásainak betartását, szükség szerint intézkedéseket határoz meg és ellenőrzi azok végrehajtását;
c) kidolgozza és karbantartja a személyi dozimetriai ellenőrzésre és a nyilvántartási feladatok ellátására vonatkozó eljárásrendet, amelynek figyelembevételével szervezi a személyi dozimetriai ellenőrzést és nyilvántartja a Hivatal munkatársainak személyi dozimetriai adatait;
d) kapcsolatot tart az atomerőmű, valamint a kutató- és oktatóreaktor, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója és a radioaktívhulladék-tároló sugárvédelmi szervezetével;
e) kapcsolatot tart és együttműködik a sugárvédelemért felelős hatósági szervezettel;
f) gondoskodik a sugárvédelmet érintő, az atomerőműnél, valamint a kutató- és oktatóreaktornál, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójánál és a radioaktívhulladék-tárolónál bekövetkező változások, valamint az egyéb, a személyi dozimetriával kapcsolatos információk továbbításáról a Hivatal munkatársai részére.
Az 1. melléklet 2. § 8. pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. § 10. pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. § 11. pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. § 21. pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 3. § (2) bekezdés 15. pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 3. § (2) bekezdés 53. pontját a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 3. § (2) bekezdés 54. pontját a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 5. § (2) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 7. § (3) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 8. § f) pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 8. § g) pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 8. § h) pontját az 1/2023. (XI. 9.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be, szövege a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 8. § i) pontját a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 10. § (3) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 13. §-a a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 14. § (3) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 14. § (4) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 14. § (5) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 15. §-a a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 17. § (1) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 17. § (3a) bekezdését a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 18. § (2) bekezdés a) pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés f) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 20. § (4) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 20. § (5) bekezdés a) pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés g) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 22. § (5) bekezdését a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 23. § (5) bekezdés e) pontját a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 29. § (7) bekezdés c) pontja az 1/2023. (XI. 9.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított, a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 29. § (7) bekezdés d) pontját az 1/2023. (XI. 9.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 29. § (9) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 30. § (1) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés i) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 30. § (2) bekezdése az 1/2023. (XI. 9.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított, a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 31. § (3) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés j) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 32. § (2) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés k) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 37. § (1) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 37. § (2) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 3. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 37. § (6) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés l) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 37. § (8) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 39. § (6) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés m) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 42. § (5) bekezdése az 1/2023. (XI. 9.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított, a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 44. § (1) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 44. § (6) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 44. § (7) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 44. § (8) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 46. § (1) bekezdés a) pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés n) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 46. § (2) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 46. § (4) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 46. § (9) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (1) bekezdés h) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 47. § (4) bekezdése a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 1. függeléke a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.5. pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.6. pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.17. pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.20. pontját a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.21. pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.22. pontját a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 3. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet 2. függelék 1.8.23. pontját a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 3. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet 2. függelék 1.10. pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék 1/a. alcímét az 1/2023. (XI. 9.) OAH utasítás 1. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 2. függelék 1.13. pontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék 1.14. pontját a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (3) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 2. függelék 2. alcím címe a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék 2.1. pont nyitó szövegrésze a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (2) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék 2.1. pont e) alpontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék 2.1. pont f) alpontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 2. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék 3. alcímét (3.1.-3.2. pontot) a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 3. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet 2. függelék 4. alcíme a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék III. fejezete a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék IV. fejezete a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 2. függelék V. fejezete a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 4. függelék 1.7. pont d) alpontja a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 4. függelék 1.13. pontját a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 4. függelék 4. alcím l) pontját a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (4) bekezdése iktatta be.
Az 1. melléklet 4. függelék 7. alcíme a 3/2024. (IV. 30.) OAH utasítás 1. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás