1/2022. (XI. 18.) ÉBM KÁT utasítás

1. § Az Építési és Beruházási Minisztérium (a továbbiakban: ÉBM) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: Szabályzat) az 1. melléklet szerint állapítom meg. A Szabályzat az ÉBM-mel munkaviszonyban állók tekintetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti munkáltatói szabályzatnak minősül.

2. § Az ÉBM jogelőd szerveinek közszolgálati szabályzata alapján visszatérítendő támogatásban vagy illetmény-, illetve munkabérelőlegben részesült munkatárs az eredeti – a folyósítás megkezdésekor hatályos szabályok, illetve a vonatkozó szerződésben, költségvetési megállapodásban foglalt – feltételek mellett köteles visszafizetni a támogatást.

3. § Az álláshelyek betöltésének szakmai feltételeiről szóló 4. függelék rendelkezéseit az utasítás hatálybalépésekor az ÉBM-mel jogviszonyban állókra is alkalmazni kell, egyebekben jelen utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket. Jelen utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az kedvezőbb elbírálást eredményez.

4. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

1. § (1) A Szabályzat hatálya – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – kiterjed

(2) A Szabályzat

(3) A Szabályzat

(4) A Szabályzat 30. §-a kiterjed a politikai felsővezetőre és Kit. 88. §-a szerinti ösztöndíjprogram keretében az ÉBM-mel ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személyre.

(5) A Szabályzat 38. §-ának és 3. függelékének hatálya kiterjed az ÉBM állományába tartozó kormánybiztosra, miniszterelnöki biztosra, miniszteri biztosra, miniszterelnöki megbízottra (a továbbiakban együtt: biztos).

(6) Eltérő megállapodás hiányában az Mt. 53. §-a alapján az ÉBM-nél – mint a munkaszerződéstől eltérő más munkáltatónál – foglalkoztatott munkavállalóra a Szabályzat 15. §-ában, 17. §-ában, 19–21. §-ában, 25. §-ában, 30. §-ában és 35. §-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

2. § (1) A Szabályzatot az ÉBM-ben foglalkoztatottak jogaira és kötelezettségeire, egyes juttatásaira és támogatásaira a vonatkozó jogszabályokkal, közjogi szervezetszabályozó eszközökkel és munkáltatói intézkedésekkel együttesen kell alkalmazni és értelmezni.

(2) A Szabályzat alkalmazása, valamint az egyes jogviszonyokból származó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során

(3) Ahol a Szabályzat

(4) Ha a Szabályzat vagy jogszabály a munkatársnak a felettes vezető részére nyilatkozat, tájékoztatás megtételét írja elő, a felettes vezető akadályoztatása esetén a nyilatkozatot, tájékoztatást a helyettesítésére kijelölt személy – ennek hiányában a felettes vezetőt irányító személy – részére kell megtenni.

3. § (1) A munkatársak és az Építési és Beruházási Minisztérium Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) szerinti önálló szervezeti egységek (a továbbiakban: önálló szervezeti egység) vezetői, valamint az SzMSz szerinti, irányításukért felelős politikai felsővezető, szakmai felsővezető (a továbbiakban: szakmai irányításért felelős felsővezető) a személyügyi igazgatást érintő iratokat – eltérő rendelkezés hiányában, valamint ha a személyes megjelenés nem szükséges – belső kézbesítés útján is eljuttathatják a Humánpolitikai Főosztályhoz.

(2) Belső kézbesítés esetén lezárt borítékba (csomagba) kell helyezni az iratokat, melyet kézbesítési rendelkezéssel kell ellátni arra vonatkozóan, hogy ki jogosult a borítékot felbontani.

4. § (1) A Szabályzatban meghatározott bejelentési, engedélyezési, nyilatkozattételi és egyéb kötelezettségek teljesítéséhez a Biztonsági és Iratkezelési Főosztály, a Gazdálkodási Főosztály, a Humánpolitikai Főosztály és a Működést Támogató Osztály vezetője formanyomtatványokat rendszeresíthet, melyeket a belső hálózaton (a továbbiakban: intranet) elérhetővé kell tenni.

(2) Az intraneten közzétett, foglalkoztatási jogviszonyt érintő írásbeli munkáltatói jognyilatkozatokat a közzétételt követő harmadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, amennyiben a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát a közszolgálatból eredő kötelezettsége teljesítésével összefüggésben megismerje.

(1) Az ÉBM megüresedő álláshelye meghívásos vagy pályázati eljárás útján tölthető be, melyhez a Kit. 83. § (3) bekezdése szerinti toborzási adatbázis és az ÉBM saját toborzási adatbázisa is felhasználható.

(2) Az ÉBM saját toborzási adatbázisát a Humánpolitikai Főosztály működteti.

(3) Az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezetője vagy az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Humánpolitikai Főosztályon a toborzási adatbázisban vagy az ÉBM saját toborzási adatbázisában való keresést.

(4) Amennyiben az ÉBM rendelkezésére álló üres álláshely besorolási kategóriájának módosítása szükséges, azt a Humánpolitikai Főosztály a Miniszterelnöki Kormányiroda által kiadott eljárásrend szerint a közigazgatási államtitkár engedélyével kezdeményezi.

(1) Nyilvános pályázati kiírást az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető vagy az önálló szervezeti egység vezetője az álláshely tervezett betöltésének napját negyvenöt nappal megelőzően az erre rendszeresített formanyomtatvány megküldésével kezdeményezi a Humánpolitikai Főosztálynál.

(2) Ha a kezdeményezés megfelel a közzététel feltételeinek, a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a pályázat Közszolgálati Állásportálon történő, valamint – a nagyobb nyilvánosság biztosítása érdekében, az önálló szervezeti egység külön javaslata szerint – egyéb felületeken történő megjelentetéséről.

(3) A pályázati felhívásra beérkező pályázatok előzetes vizsgálatát a Humánpolitikai Főosztály végzi. Az előzetes vizsgálat a pályázatok formai (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) érvényességének vizsgálatát jelenti.

(4) A Humánpolitikai Főosztály az előzetes vizsgálatot követően – esetleges észrevételeivel együtt – továbbítja a beérkezett pályázati anyagot az önálló szervezeti egység vezetője részére.

(5) A pályázók meghallgatását az önálló szervezeti egység koordinálja, a meghallgatásokon a Humánpolitikai Főosztály képviselője részt vehet, a meghallgatásokat követően írásbeli javaslatot tehet.

(6) A pályázati eljárás eredményéről a meghallgatáson részt vevő jelölteket – amennyiben elektronikus levelezési címüket a pályázatukban megadták – a Humánpolitikai Főosztály elektronikus úton értesíti az önálló szervezeti egység visszajelzése alapján.

(7) A pályázati eljárás során keletkezett, személyes adatokat tartalmazó dokumentumokat az eljárás lezárását követően haladéktalanul meg kell semmisíteni.

(1) Az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével a kormánytisztviselői kinevezés vagy munkaviszony keretében történő foglalkoztatás kezdeményezéséről a Humánpolitikai Főosztály vezetőjét – a jogviszony létrejöttének tervezett napját legalább tíz munkanappal megelőzően – az erre rendszeresített formanyomtatvány (a továbbiakban: Alkalmazási javaslat) megküldésével értesíti.

(2) A kezdeményezőnek az Alkalmazási javaslat kitöltésével egyidejűleg vizsgálnia kell, hogy a felvételre javasolt személy megfelel-e az álláshely betöltésére vonatkozó, a 4. függelék szerinti szakmai követelményeknek.

(3) Az Alkalmazási javaslathoz csatolni kell

(4) A Humánpolitikai Főosztály az Alkalmazási javaslat alapján megvizsgálja a jogviszony-létesítés jogszabályban előírt feltételeinek fennállását, igazolja az álláshely rendelkezésre állását és az Alkalmazási javaslatot továbbítja a Gazdálkodási Főosztályra.

(5) A Gazdálkodási Főosztály az Alkalmazási javaslaton nyilatkozik arról, hogy a jogviszony létesítéséhez szükséges személyi előirányzat rendelkezésre áll-e.

(6) Ha az Alkalmazási javaslat és mellékletei alapján megállapítható, hogy a tervezett foglalkoztatás a jogszabályi feltételeknek nem felel meg, de a foglalkoztatás akadályai elháríthatóak, a Humánpolitikai Főosztály felveszi a kapcsolatot a kezdeményezővel.

(7) Az Alkalmazási javaslatot a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel jóváhagyásra a munkáltatói jogkör gyakorlójához, a (8) bekezdés szerinti kivétellel.

(8) A Humánpolitikai Főosztály a javaslatot a miniszterhez terjeszti fel jóváhagyásra, amennyiben a jelölt nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett, és nem rendelkezik az Nbtv. szerinti érvényes biztonsági szakvéleménnyel.

(1) Az Alkalmazási javaslat jóváhagyását követően a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a jelöltet, ezzel egyidejűleg megküldi részére a jogviszony létesítéséhez szükséges dokumentumokat, valamint a felvételi adatlapot (a továbbiakban együtt: belépőcsomag).

(2) A jelölt a belépőcsomag kitöltésével nyilatkozik a foglalkoztatáshoz szükséges tényekről, adatokról, körülményekről. A belépőcsomagot és a hatósági erkölcsi bizonyítványt a jelölt személyesen adja le a Humánpolitikai Főosztályon, okmányainak és végzettséget igazoló dokumentumainak hitelt érdemlő bizonyítása mellett.

(3) A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél akkor vehető figyelembe, ha azt a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény alapján elismerték vagy honosították.

(4) Amennyiben a jelölt személyes adataiban változás következik be, köteles arról a Humánpolitikai Főosztályt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül írásban tájékoztatni. A Humánpolitikai Főosztály az adatváltozásról haladéktalanul tájékoztatja a Gazdálkodási Főosztályt.

(5) A Humánpolitikai Főosztály végzi a kinevezési okmány és a kapcsolódó mellékletei előkészítését, valamint a létesítő okirat Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően a munkáltatói jogkör gyakorlójához történő felterjesztését.

A jelölt számára az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik informatikai bejelentő lap előkészítéséről, melyet a Humánpolitikai Főosztálynak kell megküldeni. Ha a jelölt korábbi munkáltatójánál a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (a továbbiakban: NISZ) ellátotti körébe tartozott, akkor az önálló szervezeti egység az informatikai beléptetés helyett szervezetiegység-váltást kezdeményez a korábbi munkáltatónál.

(1) Amennyiben az önálló szervezeti egység vezetője az ÉBM-mel a Kit. 88. §-a szerinti ösztöndíjas jogviszonyban álló személy továbbfoglalkoztatására kíván javaslatot tenni, azt legkésőbb az ösztöndíjas jogviszony lejártát megelőző harminc nappal kezdeményeznie kell a Humánpolitikai Főosztályon a 7. § szerinti rendben.

(2) Az Alkalmazási javaslathoz csatolni kell az ösztöndíjas mentorának támogató nyilatkozatát is.

(1) Amennyiben a betölteni kívánt álláshely nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik, a jelöltet a Biztonsági és Iratkezelési Főosztály tájékoztatja a nemzetbiztonsági ellenőrzésről, és személyesen vagy elektronikus úton átadja részére a szükséges kérdőívet.

(2) Az ellenőrzés eredményéről a Biztonsági és Iratkezelési Főosztály tájékoztatja a jelöltet.

(3) A Biztonsági és Iratkezelési Főosztály az Nbtv. 71. § (4) bekezdésében és 71/A. § (1) bekezdésében, valamint 72/B. § (8) bekezdésében foglalt esetekben tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.

(4) A munkatársat a foglalkoztatási jogviszonya fennállása alatt a Biztonsági és Iratkezelési Főosztály tájékoztatja az Nbtv. 71/A. § (3) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség fennállásáról. A korábban kitöltött biztonsági kérdőívben közölt, a nemzetbiztonsági ellenőrzés és a felülvizsgálati eljárás során a biztonsági kérdőív kitöltésének eljárási szabályairól, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggésben a lényeges adatokban bekövetkezett változás bejelentésének rendjéről szóló kormányrendelet szerinti lényeges adatok változásával kapcsolatos bejelentést a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve a Biztonsági és Iratkezelési Főosztályhoz kell eljuttatni.

(5) Az Nbtv. 72/B. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a munkatárs jogviszonyának fennállása alatt a felülvizsgálati eljárás kezdeményezését az önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető javasolja a munkáltatói jogkör gyakorlójának a Biztonsági és Iratkezelési Főosztályon keresztül.

(1) A foglalkoztatási jogviszony létesítése vagy új álláshelyre helyezés előtt a Humánpolitikai Főosztály az érintettel közli, ha a betölteni kívánt álláshely az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnyt.) alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének részletszabályairól a 3. függelék rendelkezik.

(1) A foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez kapcsolódóan a Humánpolitikai Főosztály kezdeményezi a jelölt foglalkozás-egészségügyi ellátás keretében történő munkaalkalmassági orvosi vizsgálatát, továbbá tűz- és munkavédelmi, valamint esélyegyenlőségi tájékoztatásban részesíti, illetve ismerteti vele az integritás- és korrupciós kockázatokról és bejelentésükről szóló szabályzatot és az informatikai biztonsági házirendet, amelynek megtörténtét dokumentálni kell.

(2) Amennyiben a munkaalkalmassági vizsgálatot végző egészségügyi szolgáltató egészségileg alkalmatlannak nyilvánítja a jelöltet az álláshelyhez kapcsolódó feladatok vagy munkakör vonatkozásában, akkor az adott önálló szervezeti egység szakmai irányításáért felelős felsővezető írásbeli javaslatot tehet más álláshelyen történő alkalmazására. Amennyiben nincs más megfelelő álláshely, akkor az alkalmazástól el kell tekinteni, vagy a már fennálló jogviszonyt meg kell szüntetni.

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója által aláírt kinevezést – munkavállaló esetében a munkaszerződést – és az ahhoz kapcsolódó mellékleteket a Humánpolitikai Főosztály átadja a jelölt részére.

(2) A kormánytisztviselő eskütételének megszervezéséről a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.

(1) A munkavállaló munkaköri leírását az erre rendszeresített formanyomtatványon az önálló szervezeti egység készíti elő 3 példányban, és – a Humánpolitikai Főosztály ellenőrzését követően – az önálló szervezeti egység vezetője hagyja jóvá.

(2) A munkaköri leírás egy példányát az önálló szervezeti egységnél kell őrizni, a munkavállaló munkaviszonyának megszűnésekor az önálló szervezeti egységnél tárolt munkaköri leírást meg kell semmisíteni.

(3) A munkaköri leírás csak olyan jellegű és mértékű feladatokat állapíthat meg, amelyeket a munkakört betöltő munkavállaló a jogviszonyára vonatkozó jogszabályok, így különösen a munkavégzésre és a munkaidőre irányuló rendelkezések alapján felelősségteljesen, az elvárt szakmai színvonalon képes ellátni.

(1) A munkatárs kérelmére az ÉBM-nél fennálló foglalkoztatási jogviszonyáról a Humánpolitikai Főosztály állít ki igazolást.

(2) A munkatárs lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől történő – a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabály szerint kamattámogatott – kölcsön igénylése esetén az állami kezességvállaláshoz szükséges – a Kit. 149. §-ában meghatározott adattartalmú – munkáltatói igazolást a Humánpolitikai Főosztály állítja ki.

(3) A munkatárs kérelmére az ÉBM-mel fennálló foglalkoztatási jogviszonya alapján a jövedelemigazolást a Gazdálkodási Főosztály állítja ki.

A jogviszony módosítására vonatkozó kezdeményezést az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításáért felelős felsővezető egyetértésével a Humánpolitikai Főosztály vezetője részére küldi meg, aki intézkedik a módosítás előkészítéséről, a Gazdálkodási Főosztályra pénzügyi ellenjegyzés céljából való továbbításáról, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója felé történő felterjesztéséről.

(1) A munkatárs jogviszonyának megszüntetését az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításáért felelős felsővezető egyetértésével a Humánpolitikai Főosztályon keresztül kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójának címzett feljegyzésben.

(2) A munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonya, munkaviszonya közös megegyezéssel, lemondással, illetve felmondással történő megszüntetését az önálló szervezeti egység vezetője felé írásban köteles kezdeményezni.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a véleményével ellátott kezdeményezést a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével juttatja el a Humánpolitikai Főosztályra. A megszüntetésről szóló okiratot a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlójához aláírásra.

(4) A Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás esetén a kormánytisztviselő az erre vonatkozó bejelentését írásban teszi meg az önálló szervezeti egység vezetője felé, aki – a szakmai irányításért felelős felsővezető tájékoztatása mellett – haladéktalanul továbbítja azt a Humánpolitikai Főosztálynak, megjelölve a bejelentés átvételének dátumát. A Humánpolitikai Főosztály továbbítja a bejelentést a munkáltatói jogkör gyakorlójának, egyúttal tájékoztatja a Gazdálkodási Főosztályt a jogviszony nyugvásának kezdőnapjáról.

(1) A kormányzati szolgálati jogviszony, valamint a munkaviszony megszűnésekor, megszüntetésekor – ideértve a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás esetét is –, illetve a tervezett tartós – előreláthatólag 90 napot meghaladó – távollétet megelőzően az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik arról, hogy a munkatárs legkésőbb az utolsó munkában töltött napon az álláshelyéhez kapcsolódó feladatait, a birtokában lévő ügyiratokat, nyomtatványokat, a részére kiadott munkaeszközöket, felszerelési tárgyakat az önálló szervezeti egység vezetőjének vagy az általa megbízott személynek jegyzőkönyvben történő rögzítés mellett átadja.

(2) A Humánpolitikai Főosztály a foglalkoztatás megszűnéséhez, megszüntetéséhez vagy tartós távollét kezdetéhez kapcsolódóan az utolsó munkában töltött napot megelőzően a munkatárs részére megküldi az elszámoláshoz rendszeresített formanyomtatványt (a továbbiakban: Elszámolólap).

(3) Amennyiben az elszámolási kötelezettségének a munkatárs elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni, vagy azt megtagadja, az önálló szervezeti egység vezetője az önálló szervezeti egység munkatársai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadó munkatárs két tanú jelenlétében leltárba veszi az elszámolási kötelezettséggel rendelkező munkatárs személyes kezelésében levő iratokat, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt munkatársnak. Az átadásról az elszámolási kötelezettséggel rendelkező munkatársat az átadási jegyzőkönyv egy példányának megküldésével az önálló szervezeti egység vezetője értesíti.

(1) Az önálló szervezeti egység vezetője gondoskodik a munkatárs informatikai kilépőlapjának kitöltéséről, melyet a Humánpolitikai Főosztálynak kell megküldeni.

(2) A munkatárs köteles az Elszámolólapon feltüntetett szerveknél és szervezeti egységeknél megjelenni. Az egyes elszámolások elkészítését és kiadását, valamint az egyéb munkavégzéshez kiadott elszámolásköteles eszközök leadását és annak az Elszámolólapon történő igazolását követően a Biztonsági és Iratkezelési Főosztály – a tartós távollétre távozó munkatárs kivételével – a munkatárs belépőkártyáját bevonja.

(3) Az Elszámolólapon szereplő adatok valóságnak megfelelő kitöltéséért a kitöltésre kötelezett szerv, szervezeti egység felelős.

(4) Az ÉBM által nyújtott juttatással kapcsolatban megállapított tartozás – a munkatárs hozzájárulása esetén – a jogviszony megszűnésekor kifizetendő illetményből levonásra kerül. A munkatárs az Elszámolólapon a megállapított tartozása rendezése ügyében részletfizetési kérelmet nyújthat be a Gazdálkodási Főosztály vezetője részére, az Elszámolólap Humánpolitikai Főosztályon történő leadását megelőzően.

(5) Amennyiben az elszámolás során a munkatárs valamely, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) vagy a NISZ által biztosított eszközzel kapcsolatban megállapított tartozásával nem ért egyet, ennek tényéről írásban nyilatkozik a Működést Támogató Osztály részére. Az ÉBM az elszámolással összefüggő kötelezettségét a vitás kérdés kivételével teljesíti. A munkatárs a vitás kérdésnek az ÉBM Kártérítési Szabályzatának megfelelő rendezését követően számol el.

(6) Az ÉBM-nél történő foglalkoztatás megszűnésével vagy megszüntetésével kapcsolatos okiratokat a Humánpolitikai Főosztály, a munkatárs részéről az elszámolási kötelezettség teljes körű teljesítését követően a pénzügyi – jogszabályban előírt – igazolásokat a Kit. 115. §-a szerinti járandóságok kifizetése után a Gazdálkodási Főosztály juttatja el a munkatárs részére. Munkahelyváltás esetén az új beosztási okiratnak a fogadó kormányzati igazgatási szerv általi kiállítását követő 15. napig a Gazdálkodási Főosztály az illetmény és a járandóságok kifizetése után kiadja a kormánytisztviselőnek a jogszabályban előírt igazolásokat.

(1) Ha a munkatárs elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, a Humánpolitikai Főosztály a kötelezettség teljesítésére vonatkozó felszólítást bocsát ki, melynek eredménytelensége esetén 15 nap elteltével ismételten felszólítja a munkatársat.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározottak nem vezetnek eredményre, és a munkatárs jogviszonyának megszűnése, megszüntetése – ideértve a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkahelyváltás esetét is – óta négy hónap eltelt, a Humánpolitikai Főosztály az ügyet a teljes előzményi iratanyaggal együtt továbbítja a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya részére a követelés jogi úton történő érvényesítése érdekében.

A foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére tekintettel a Kit., illetve az Mt. alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés kötelező mértékén felüli mentesítést a munkatárs részére az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatára a szakmai irányításáért felelős felsővezető egyetértése alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója állapíthatja meg.

(1) Kormányzati és politikai szolgálati jogviszony létesítése esetén az érintettel közölni kell, hogy kinevezésére csak akkor kerülhet sor, ha írásban nyilatkozik arról, hogy a Kit. 95. §-ában meghatározott összeférhetetlenségi ok vele szemben nem áll fenn, valamint arról, hogy az összeférhetetlenséggel kapcsolatos jogkövetkezményeket tudomásul veszi.

(2) Az érintettnek a tájékoztatás tudomásulvételét és az összeférhetetlenségről szóló nyilatkozatát írásba kell foglalni, melyet az érintett személyi iratai között kell elhelyezni.

(3) A kormánytisztviselő a jogviszonya fennállása alatt köteles haladéktalanul – írásban – bejelenteni a Humánpolitikai Főosztályon, ha a Kit. szerinti együttalkalmazási, összeférhetetlenségi ok merül fel.

(4) Összeférhetetlenség esetén a Humánpolitikai Főosztály – az önálló szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – kezdeményezi a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, hogy a kormánytisztviselőt az összeférhetetlenség megszüntetésére írásban szólítsa fel.

(5) Amennyiben a munkáltatói jogkör gyakorlója – a Kit. 95. § (13) bekezdése alapján – az összeférhetetlenség megszüntetésére hívja fel a kormánytisztviselőt, a kormánytisztviselő az összeférhetetlenség megszüntetését bizonyító dokumentumot legkésőbb a felszólítástól számított harminc napon belül köteles a Humánpolitikai Főosztálynak bemutatni.

(1) A munkatárs a Kit. 95. § (5)–(7) bekezdése szerinti bejelentés- vagy engedélyköteles további jogviszony létesítésével, fenntartásával kapcsolatos jognyilatkozatát köteles a jogviszony létesítését megelőzően vagy az ÉBM-mel fennálló jogviszonya létesítését követően haladéktalanul az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére benyújtani.

(2) A munkatárs haladéktalanul köteles bejelenteni, ha a korábban a munkáltatói jogkör gyakorlója által engedélyezett vagy tudomásul vett további jogviszonya megszűnt.

A munkatárs számára a munkavégzéshez szükséges eszközt az ÉBM biztosítja, a munkatárs a munkavégzéséhez saját eszközt csak saját felelősségi körén belül használhat.

Ha a munkatárs elszámolási kötelezettséggel átvett eszközében kár következik be, vagy az eszköz eltűnik, megsemmisül vagy megrongálódik, a munkatárs köteles a káresemény bekövetkezésétől vagy annak észlelésétől számított 2 munkanapon belül értesíteni az eszköz tulajdonosának ügyfélszolgálatát (NISZ vagy KEF) és a Működést Támogató Osztályt.

(1) A kormánytisztviselő teljesítményértékelésére a Kit. 96. §-ában és a kormányzati igazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselők teljesítményértékeléséről szóló 89/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

(2) A kormánytisztviselő teljesítményértékelését az önálló szervezeti egység vezetője végzi el.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően az önálló szervezeti egység vezetőjének teljesítményét a szakmai irányításért felelős felsővezető értékeli.

(4) A teljesítményértékelés elemeit a TÉR informatikai rendszerben, a megfelelő értékelőlapokon elektronikusan kell meghatározni és értékelni. Az értékelőlapokat két példányban kell kinyomtatni, melynek egyik példánya az értékelt kormánytisztviselőé, a másik példányt a Humánpolitikai Főosztályra kell eljuttatni a személyi anyagban történő elhelyezés céljából.

(5) A kormánytisztviselő a tárgyévben egyszer írásban kezdeményezheti teljesítményértékelését az önálló szervezeti egység vezetőjénél a Humánpolitikai Főosztály egyidejű tájékoztatása mellett.

(1) Ha jogszabály alapján vagy az álláshelyen ellátandó feladatokra tekintettel az álláshelyet csak kamarai jogtanácsos vagy ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó töltheti be (a továbbiakban együtt: kamarai jogtanácsos), az ÉBM az ügyvédi kamara felé teljesítendő fizetési kötelezettséget átvállalja.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője az álláshely betöltésének kezdeményezésekor jelzi a Humánpolitikai Főosztály számára, amennyiben a jelölt már kamarai jogtanácsos, továbbá a jelölt az erről szóló igazolást a Humánpolitikai Főosztályon bemutatja.

(3) A negyedéves kamarai tagdíj megfizetése érdekében a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya a naptári negyedév első hónapjának ötödik napjáig megkeresi a Gazdálkodási Főosztályt, és megküldi részére a tárgynegyedévben kamarai tagdíjfizetési kötelezettséggel érintett kamarai jogtanácsosok nevét. A feljegyzésen a Gazdálkodási Főosztály igazolja a fedezet rendelkezésre állását, majd továbbítja jóváhagyásra a közigazgatási államtitkár részére.

(1) A Kit. 62. § (12) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a közigazgatási államtitkár a Gazdálkodási Főosztály útján teljesíti.

(2) A Kit. 78. § (1) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a közigazgatási államtitkár a Humánpolitikai Főosztály útján teljesíti.

(3) A Kit. 95. § (9) bekezdésében előírt adatszolgáltatást a munkáltatói jogkör gyakorlója a Humánpolitikai Főosztály útján teljesíti.

(4) A kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kit. vhr.) 35. §-ában előírt adatszolgáltatást a közigazgatási államtitkár a Gazdálkodási Főosztály útján teljesíti.

(1) Az ÉBM munkatársaira vonatkozó, a hivatali munkavégzéssel kapcsolatos öltözködési szabályokat a 2. függelék tartalmazza.

(2) Az öltözködési szabályok betartatásáról az önálló szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni.

A munkatárs köteles az ÉBM belső szabályzatait megismerni, és azok rendelkezéseit betartani.

(1) A munkatárs köteles a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő igazolása érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől a megszerzett szolgálati idejéről rendelkező hatósági bizonyítványt vagy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv korábban meghozott határozatát – amely az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meglétét igazolja – a nyugdíjkorhatár betöltését legalább három hónappal megelőzően benyújtani a Humánpolitikai Főosztály részére.

(2) A Humánpolitikai Főosztály megállapítja a jogviszony megszűnését, amikor az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerző munkatárs betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt.

(3) Amennyiben a munkatárs kérelmezi a továbbfoglalkoztatását, kérelmét, valamint az önálló szervezeti egység vezetője által előkészített indokolást a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével benyújtja a Humánpolitikai Főosztályra, amely a kérelmet – a Kit. 104. § (5) bekezdése szerinti véleménykérés érdekében – a munkáltatói jogkör gyakorlójának felterjeszti.

(1) Az ÉBM munkatársai a Kit. 118. § (2) bekezdésében meghatározott általános munkarendben és általános teljes napi munkaidőben kerülnek foglalkoztatásra, amelytől eltérni jogszabályban és a Szabályzatban meghatározott esetben lehetséges.

(2) A munkatársra irányadó munkarend a beosztási okiratban vagy az Mt. 46. §-a szerinti tájékoztatásban kerül megállapításra.

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója, különösen indokolt esetben a munkatárs erre irányuló kérelmére, a rá irányadó munkarendtől – a Kit.-ben és az Mt.-ben foglalt kötelező eseteken túl –, eltérő munkarendet vagy részmunkaidőt is megállapíthat.

(2) A munkatárs az (1) bekezdés szerinti kérelmét a Humánpolitikai Főosztálynak nyújtja be, amelynek tartalmaznia kell az önálló szervezeti egység vezetőjének és a szakmai irányításért felelős felsővezetőnek a támogatásáról szóló rájegyzést is.

Azon munkatársaknak, akiknek a napi munkaideje a hat órát meghaladja, a munkaközi szünetet 11.30 és 15 óra között kell biztosítani úgy, hogy az önálló szervezeti egység feladatainak ellátása zavartalan legyen.

(1) Rendkívüli munkavégzést a szakmai irányítást ellátó felsővezető kezdeményezhet a Humánpolitikai Főosztályon keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlójánál, ha az a Kormány vagy az ÉBM működésével közvetlenül összefüggő feladat ellátásához szükséges, valamint ha az a rendkívüli körülményekre való tekintettel indokolt.

(2) A rendkívüli munkavégzés elrendelését, amennyiben az megfelel a Kit.-ben, illetve az Mt.-ben meghatározott feltételeknek, a Humánpolitikai Főosztály terjeszti fel – a Gazdálkodási Főosztály ellenjegyzését követően – a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) A rendkívüli munkavégzést elrendelő felsővezető felelős a rendkívüli munkavégzés időtartamának külön munkaidő-nyilvántartó lapon történő nyilvántartásáért és a munkavégzés ellentételezéseként a munkatársat megillető, a Kit. 124. § (1) és (2) bekezdése szerinti szabadidő – a jogszabályban meghatározott határidőn belüli – kiadásáért.

(4) Ha a munkatárs rendkívüli munkavégzés ellenében járó szabadidővel rendelkezik, szabadság igénybevétele csak a szabadidő kiadását követően engedélyezhető számára.

(5) Ha a rendkívüli munkavégzésért a munkatárs részére ellenértékként megállapított szabadidő kiadására a rendkívüli munkavégzést követő 30 napon belül nem kerül sor, a rendkívüli munkavégzést elrendelő felsővezető köteles a pénzbeli megváltás kifizetése érdekében haladéktalanul értesíteni a Humánpolitikai Főosztályt.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott értesítést követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik a szabadidő megváltása iránt a Gazdálkodási Főosztály felé.

(7) A Kit. 124. § (5) bekezdése alapján a vezetői álláshelyet betöltő kormánytisztviselőt is megilleti a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a Kit. 124. §-a szerinti szabadidő.

(1) Ügyeletet vagy készenlétet a munkáltatói jogkör gyakorlója rendelhet el a munkatárs számára.

(2) Az ügyelet és készenlét elrendelésére, nyilvántartására és elszámolásának rendjére egyebekben a rendkívüli munkavégzés rendelkezései irányadók.

(1) Keresőképtelenség miatti távollét esetén annak tényéről a munkatárs köteles az önálló szervezeti egység vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, az erről szóló igazolást pedig a keresőképtelenség lezárását követő 3 munkanapon belül a Gazdálkodási Főosztálynak leadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettséget indokolt esetben a munkatárs hozzátartozója útján is teljesítheti.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója a betegszabadság, illetve a táppénz igénybevétele alatt – a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján – kezdeményezheti a foglalkoztatott keresőképtelenségének felülvizsgálatát a kormányhivatalnál.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a munkatárs távolléte igazolatlannak minősül.

(1) A munkatárs szabadságának nyilvántartása a Szabadságnyilvántartó lapon történik, melyet a Humánpolitikai Főosztály a jogviszony létesítéséről szóló okirat átadásával együttesen, illetve minden év január 31. napjáig állít ki és továbbít az önálló szervezeti egység felé.

(2) Az előző évre vonatkozó Szabadságnyilvántartó lapot az önálló szervezeti egység vezetője lezárja, és tárgyév január 10. napjáig továbbítja a Humánpolitikai Főosztály részére.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a szabadságnyilvántartási feladatok elvégzésére munkatársat (a továbbiakban: jelentőfelelős) jelöl ki. A jelentőfelelős gondoskodik a Szabadságnyilvántartó lapok vezetéséről, és a Gazdálkodási Főosztály számára készített távollétjelentésen szerepelteti az igénybe vett szabadságnapokat.

(1) A szabadság igénylése és kiadása a Szabadságnyilvántartó lapon történik, melyet az önálló szervezeti egység kezel és tárol.

(2) A Szabadságnyilvántartó lap adatainak valódiságáért és a munkáltatói jogkör gyakorlója által kiadandó szabadság kiadásáért az önálló szervezeti egység vezetője felel.

(3) Az előző évben igénybe nem vett alap- és pótszabadság napok számáról, valamint a szabadság kiadásának határidejéről a Humánpolitikai Főosztály a tárgyévi Szabadságnyilvántartó lapon tájékoztatja a munkatársat.

(1) Gyermeke, illetve – kormánytisztviselő esetén – unokája születése esetén az apát, illetve a nagyszülőt megillető pótszabadság megállapításáról az erre rendszeresített nyilatkozat beadását – és az apát megillető pótszabadság esetén a születési anyakönyvi kivonat bemutatását – követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.

(2) A kormánytisztviselő első házasságkötése esetén az őt megillető pótszabadság megállapításáról az erre rendszeresített formanyomtatvány beadását és a házassági anyakönyvi kivonat bemutatását követően a Humánpolitikai Főosztály intézkedik.

(1) A gyermeke vagy unokája gondozása céljából a munkatársat megillető fizetés nélküli szabadság kiadására vonatkozó kérelmet a Humánpolitikai Főosztályra kell benyújtani, melyet a közigazgatási államtitkár hagy jóvá.

(2) A munkatárs az (1) bekezdésben meghatározott eset kivételével fizetés nélküli szabadság igénybevételét – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával – a Humánpolitikai Főosztályon keresztül kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(3) A fizetés nélküli szabadság igénybevételéhez szükséges iratokat a Humánpolitikai Főosztály készíti elő az aláírásra jogosult számára, és aláírást követően továbbítja a munkatárs és a Gazdálkodási Főosztály részére.

(1) A munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az önálló szervezeti egység vezetője által elrendelt, a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladataival vagy munkakörével összefüggő, egy vagy több napot igénybe vevő megbeszélésen, képzésen való részvétel, külföldi kiküldetés vagy felügyeleti ellenőrzés – a Kit. 93. § (2) bekezdés k) pontjára tekintettel – hivatalos távollétnek minősül. A hivatalos távollét idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(2) A Kit. 93. § (2) bekezdés b)–j), valamint m)–n) pontjában vagy az Mt. 55. § (1) bekezdés b)–l) pontjában szabályozott esetekben a munkatárs tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a rendelkezésre állási vagy munkavégzési kötelezettség alóli mentesítéssel érintett távollétéről. A tájékoztatásnak észszerű időben kell megtörténnie annak érdekében, hogy az önálló szervezeti egység vezetője a helyettesítést meg tudja szervezni.

(3) Ha a kormánytisztviselő a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítését kéri, a Kit. 135. § (2) bekezdése alapján meg kell állapodni abban, hogy a kormánytisztviselő a mentesítés idejére a teljes illetményét vagy annak bizonyos százalékát kapja, vagy díjazás számára nem jár. A kormánytisztviselőnek kérelmében meg kell jelölnie a mentesítés pontos indokát és időtartamát, valamint a mentesítés időtartamára esetlegesen igényelt díjazást. A kérelemhez az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslatát és a szakmai irányításért felelős felsővezető hozzájárulását is csatolni kell.

(4) Az ÉBM által szervezett vagy támogatott véradásban részt vevő munkatársat a jogszabályban meghatározott, a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alóli mentesülésen felül – évente legfeljebb két alkalommal – véradásonként egy munkanapnak megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg, melynek idejére a munkatárs illetményre jogosult. A munkaidő-kedvezményt – a véradáson való részvételről szóló igazolás alapján – a Humánpolitikai Főosztály által kiállított munkaidő-kedvezményre jogosító dokumentummal, a véradást követő 30 napon belül lehet igénybe venni. A munkaidő-kedvezményre jogosító dokumentum másolati példányát a Munkaidő-nyilvántartó laphoz kell csatolni.

(1) A munkatárs munkaidejének nyilvántartása az önálló szervezeti egység által történik a Munkaidő-nyilvántartó lapon.

(2) A Munkaidő-nyilvántartó lapon az alábbi jelölések alkalmazhatóak:

(3) A jelentőfelelős köteles elküldeni a Gazdálkodási Főosztályra elektronikusan minden hét első munkanapján az előző hétre vonatkozó Távollét jelentést, valamint a hónap utolsó munkanapján a tárgyheti Távollét jelentést és a havi Munkaidő-nyilvántartó lapot. A Távollét jelentések és a Munkaidő-nyilvántartó lap papíralapú eredeti példányait a következő hónap első munkanapján kell megküldeni a Gazdálkodási Főosztályra.

(4) Az önálló szervezeti egység vezetője és a jelentőfelelős fegyelmi felelősséggel tartozik az általa szolgáltatott adatok valódiságáért és egyezőségéért.

Az ÉBM-ben a távmunkavégzésre nincs lehetőség.

Az ÉBM-ben az otthoni munkavégzésre nincs lehetőség.

(1) A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (e fejezet tekintetében a továbbiakban: Korm. rendelet) rendelkezéseinek megfelelően, az ott meghatározott mértékben az ÉBM utólag megtéríti a munkatársnak – a személyes gépkocsihasználatra jogszabály vagy engedély alapján jogosult és azt igénybe is vevő kivételével – az állandó munkavégzés helyeként kijelölt település közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás és a hazautazás költségeit.

(2) A munkatárs – a munkavégzés helye szerinti település közigazgatási határán kívülről történő napi munkába járás, valamint hazautazás esetén – helyközi közlekedési eszközökre érvényes menetjegye vagy bérletszelvénye árának 86%-os mértékű megtérítésére jogosult. A munkavégzés helye szerinti település közigazgatási határán kívülről történő munkába járás és hazautazás költségeinek megtérítése a Korm. rendelet szerint történik. Menetjegy alatt értendő a vonaton érvényes menetjegy, valamint az ahhoz kapcsolódóan váltott pótjegy, gyorsvonati pótjegy, helyjegy, pót- és helyjegy, illetve a buszon érvényes jegy és az ahhoz kapcsolódóan váltott távolsági kiegészítő jegy.

(3) A (2) bekezdés szerinti munkába járáshoz és hazautazáshoz a bérlet, illetve menetjegy térítése iránti kérelmet – amely tartalmazza a munkatárs nyilatkozatát arról, hogy a napi munkába járás lakóhelyéről vagy tartózkodási helyéről történik – a megjelölt címet igazoló lakcímkártya fénymásolatával együtt a Gazdálkodási Főosztályhoz kell előterjeszteni az intraneten közzétett, erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Azon munkatársak esetében, akik az ÉBM által biztosított helyi utazásra szolgáló bérlettel rendelkeznek, a közigazgatási határ figyelembevételével megváltott csatlakozó, illetve kiegészítő jegy vagy bérlet számolható el, kivéve azokon a településeken, melyek vonalán nem használható a helyi utazásra szolgáló bérlet.

(4) A munkatárs köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni a Gazdálkodási Főosztálynak, ha az engedélyezést követően a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A jogosulatlanul igénybe vett költségtérítés vonatkozásában a munkatársat visszafizetési kötelezettség terheli.

(5) A Gazdálkodási Főosztály a bérlet vagy menetjegy leadása esetén havonta utólag – további külön kérelem nélkül – a jogszabályban meghatározott térítést bankszámlára történő átutalással fizeti ki a munkatársnak. A mobilalkalmazáson vagy internetes felületen keresztül vásárolt bérlet, illetve menetjegy abban az esetben kerül a munkatárs részére – napi munkába járás, illetve hazautazás költsége jogcímen – megtérítésre, amennyiben az utazást igazoló bérlet papír alapon leadásra kerül a Gazdálkodási Főosztály részére, és az tartalmazza az utazás időpontját, bérlet esetén az érvényességi időt, illetve a kiindulási és érkezési helyet. Amennyiben a mobilalkalmazáson vagy interneten vásárolt bérleten, illetve menetjegyen a vonatkozási időszak, az utazás időpontja, illetve a kiindulási és érkezési hely hiányzik vagy nem beazonosítható, az elszámoláshoz az utazási szolgáltatást biztosító szolgáltató által kiállított számlát is szükséges csatolni, továbbá amennyiben a vonatkozási időszak, az utazás időpontja, illetve a kiindulási és érkezési hely a számla alapján sem beazonosítható (vagy hiányzik), az elszámolás elfogadása nem lehetséges.

(1) A munkatárs részére a munkába járáshoz a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) foglalt, a saját (vagy a magánszemély által zárt végű lízingbe vett) gépjárművel – ideértve a továbbiakban a közeli hozzátartozó tulajdonát képező vagy a közeli hozzátartozó által zárt végű lízingbe vett járművet is – történő munkába járás költségtérítése címén elszámolható összeggel azonos költségtérítés jár, ha

(2) A saját gépjármű-költségtérítés munkába járás céljából történő igénybevételét – a munkatárs jogosultsági nyilatkozata alapján, a munkahely és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely közötti távolság (kilométer) megadásával (a pontos lakó-/tartózkodási helyről indulva a pontos munkavégzési helyig, közforgalmi úton mért legrövidebb távolság) – a Gazdálkodási Főosztály vezetője engedélyezi, az éves működési költségvetésben jóváhagyott keret és a jogosultság figyelembevételével. Minden év elején, január 31-éig felülvizsgálatra és aktualizálásra kerül a jóváhagyott távolság (kilométer). Amennyiben a korábbi jóváhagyott távolsághoz képest az eltérés meghaladja az 5 kilométert, úgy az érintett munkatárs az aktuális távolságot tartalmazó adattal új „Kérelem napi munkába járás és hazautazás költségtérítése iránt” elnevezésű nyomtatvány benyújtására kerül felkérésre.

(3) A kérelemhez csatolni kell a lakcímet igazoló hatósági igazolvány, az érvényes vezetői engedély, valamint a munkába járáshoz használt személygépkocsi érvényes forgalmi engedélyének másolatát. Közeli hozzátartozó gépjárművének igénybevétele esetén szükséges a hozzátartozó írásos hozzájárulását is mellékelni, miszerint hozzájárul gépjárműve fenti célra történő használatához. Amennyiben mozgáskorlátozottsága, illetve súlyos fogyatékossága miatt a munkába járást közeli hozzátartozó biztosítja, csak a gépjármű típusának, rendszámának és tulajdonosának megadása szükséges.

(4) A saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítéseként a munkatárs részére a munkában töltött napokra a munkahely és a lakóhely között közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével az Szja tv.-ben adómentesen meghatározott kilométerenként 15 forint összeg fizetendő.

(5) A Gazdálkodási Főosztály a ledolgozott munkanapokat a munkatárs önálló szervezeti egységének vezetője által aláírt – és a Gazdálkodási Főosztályra megküldött – munkaidő-nyilvántartó lappal egyeztetve ellenőrzi. A Gazdálkodási Főosztály a kifizetésről havonta utólag, bankszámlára történő átutalással intézkedik. A munkavégzéssel nem érintett napokra – így különösen fizetett vagy fizetés nélküli szabadság, tanulmányi célú mentesítés, keresőképtelenség esetén – költségtérítés nem számolható el.

(1) A leadott bérlet, menetjegy és a saját gépjármű-költségtérítés akkor számolható el, ha az a leadási dátumától számítva egy hónapnál nem régebbi vonatkozású. Kivételesen, indokolt esetben (pl. tartós keresőképtelenség esetén) a Gazdálkodási Főosztály vezetője az egy hónapos elszámolási időszaktól eltérhet.

(2) Amennyiben a munkatárs jogviszonya a bérlet vagy menetjegy érvényességi idején belül megszűnik, a részére időarányosan járó költségtérítés – a bérlet, menetjegy leadását követően – kerül kifizetésre.

(1) A munkába járás elősegítése érdekében az ÉBM – a fedezet rendelkezésre állása esetén, a közigazgatási államtitkár döntése alapján – a tárgyévre éves bérletet bocsáthat a munkatárs rendelkezésére, amennyiben a munkatárs azt igényli, és arra jogosult.

(2) A munkatárs a bérletet kizárólag saját céljára használhatja fel.

(1) A munkatárs – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – évente a Gazdálkodási Főosztály által meghatározott időpontig nyilatkozik a bérlet igénybevételéről és a bérlet igénybevételéhez kapcsolódó adó- és járulékfizetési kötelezettségének, valamint a jogosulatlan használatból eredő kötelezettségének tudomásulvételéről.

(2) Az a munkatárs, aki

(3) A bérletre való jogosultság év közbeni megnyílása esetén a munkatársat a Humánpolitikai Főosztály tájékoztatja a bérlet igénybevételének lehetőségéről, és ezzel egyidejűleg – a beosztási okirat megküldésével – haladéktalanul értesíti a Gazdálkodási Főosztályt. A Gazdálkodási Főosztály által megküldött tájékoztató alapján a munkatárs az (1) bekezdés szerinti tartalommal nyilatkozik, mely alapján – ha egyébként az igénylés feltételeinek megfelel – jogosulttá válik a bérlet átvételére.

(4) A bérletszelvények beszerzését és átadását a Gazdálkodási Főosztály végzi.

(5) Ha a munkatárs a bérlettel kapcsolatban a Gazdálkodási Főosztály felhívásától számított tizenöt napon belül a számára megrendelt bérletet önhibájából nem veszi át, a bérlet visszaváltható vagy más munkatárs részére kiadható, illetve cserélhető.

(6) Elveszett, megsemmisült bérlet nem pótolható.

Nem jár bérlet azon munkatárs részére, aki

(1) Jogviszonyának év közben történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a munkatárs köteles a jogviszonnyal már nem érintett hónapokra vonatkozó helyi utazási bérletszelvényeket az utolsó munkában töltött napon a Gazdálkodási Főosztályon leadni. A jogviszonya utolsó hónapjára vonatkozó helyi utazási bérletet a munkatárs megtartja. A visszaadott bérletszelvények elszámolásáról a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

(2) A bérlet határidőben történő visszaszolgáltatásának elmulasztása esetén a bérlet árának arányos összege a munkatárs járandóságából – a bérlet átvételét igazoló dokumentum aláírásával megadott hozzájárulása alapján – kerül levonásra. A bérlet jogosulatlan igénybevétele esetén a jogosulatlanul igénybe vett juttatás teljes összegét vissza kell fizetni.

(3) Amennyiben a bérletre jogosult munkatárs ÉBM-nél fennálló jogviszonya a kormányzati igazgatási szervek közötti jogutódlás következtében módosul, a kormányzati igazgatási szervek közötti költségvetési megállapodásra tekintettel az ÉBM a munkatárs a bérlet (2) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségétől eltekinthet.

(1) A Humánpolitikai Főosztály a 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése alapján évi 12 alkalomra szóló, 50%-os kedvezményű menettérti utazásra jogosító utalványt állít ki tárgyév március 31. napjáig az arra jogosult munkatárs számára.

(2) Ha a munkatárs jogviszonya az ÉBM-ben tárgyév március 31. napját követően létesül, az utazási utalvány kiállítását a munkatárs elektronikus úton kérheti a Humánpolitikai Főosztálytól.

(3) A munkatárs a foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor az utazási utalványt a Humánpolitikai Főosztály részére visszaszolgáltatja.

(4) Elveszett, megsemmisült utalvány nem pótolható.

Az ÉBM-ben a Kit. 147. §-ában és a Kit. vhr.-ben foglaltak alapján a cafetériajuttatásokra vonatkozó részletes szabályokat az 1. függelék tartalmazza.

(1) Vissza nem térítendő családalapítási támogatásban részesül a munkatárs, ha gyermeke született, vagy gyermeket fogadott örökbe, és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(2) A támogatás összege – gyermekenként – egységesen a Kit. vhr. 63. § (1) bekezdésében meghatározott összeg.

(3) A családalapítási támogatás iránti kérelem a „Kérelem gyermek születése esetén nyújtandó családalapítási támogatás iránt” elnevezésű nyomtatványon nyújtható be a Gazdálkodási Főosztály részére. A formanyomtatványhoz csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatának, illetve örökbefogadás esetén a gyermek örökbefogadását engedélyező határozatának másolatát.

(4) A támogatás a gyermek születésétől vagy örökbefogadásától számított hat hónapon belül igényelhető.

(1) Vissza nem térítendő iskolakezdési támogatásra jogosult az a munkatárs a Kit. vhr. 64. § (2) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén, aki a támogatást tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. napja között kérelmezi.

(2) Az iskolakezdési támogatás igényléséhez szükséges elektronikus felületet a Gazdálkodási Főosztály elérhetővé teszi az (1) bekezdésben meghatározott időszakban, melyről elektronikus levél útján tájékoztatja a munkatársakat. Az elektronikus felületről letöltött, aláírt „Kérelem iskolakezdési támogatás iránti” nyomtatványt – szükség esetén a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratával együtt – a Gazdálkodási Főosztálynak megküldeni.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított iskolakezdési támogatást a Gazdálkodási Főosztály legkésőbb az október havi illetménnyel egyidejűleg folyósítja.

(1) Kérelme alapján gyermeknevelési támogatásra jogosult a munkatárs a Kit. vhr. 65. §-ában szabályozott esetben és feltételekkel.

(2) A gyermeknevelési támogatás igényléséhez szükséges elektronikus felületet a Gazdálkodási Főosztály elérhetővé teszi tárgyév október 15. és november 15. napja között, melyről elektronikus levél útján tájékoztatja a munkatársakat. Az elektronikus felületről letöltött, aláírt „Kérelem gyermeknevelési támogatás iránt” nyomtatványt a Gazdálkodási Főosztály részére kell benyújtani. A Kit. vhr. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kérelemhez csatolni kell a gyermek tanulói jogviszonyának fennállását igazoló iratát.

(3) A (2) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján megállapított gyermeknevelési támogatást a Gazdálkodási Főosztály minden év november 30. napjáig, de legkésőbb a november havi illetménnyel egyidejűleg folyósítja.

(4) A Kit. vhr. 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény iránti kérelmet az újabb gyermek születésétől, illetve az örökbefogadott gyermek nevelésbe vételétől számított 30 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt melléklettel együtt kell benyújtani a Gazdálkodási Főosztály részére.

(5) A (4) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelem alapján az időarányosan megállapított gyermeknevelési támogatást a Gazdálkodási Főosztály a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósítja.

(6) Ha a jogviszony tárgyév november 15. napját követően keletkezik, a gyermeknevelési támogatás iránti kérelmet a jogviszony létrejöttétől számított 30 napon belül a (2) bekezdés szerinti nyomtatványon az előírt mellékletekkel együtt kell benyújtani a Gazdálkodási Főosztályon, amelyet a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül folyósít.

(7) Jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a munkatárs köteles a részére folyósított, de a jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással a Kit. vhr. 65. § (7) bekezdésére figyelemmel elszámolni.

(1) Az ÉBM Mikulás napjához kapcsolódóan ünnepséget (a továbbiakban: Mikulás-ünnepség) szervezhet a munkatársak tárgyév december 6. napjáig 14. életévüket be nem töltött, saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermekei részére.

(2) A Mikulás ünnepség megszervezését és lebonyolítását a Miniszteri Kabinet protokollfeladatok ellátásért felelős munkatársai (a továbbiakban: felelős szervezeti egység) végezhetik.

(3) A munkatárs azon gyermeke, aki a tárgyév november 30. napjáig született, valamint a tárgyév december 6. napjáig nem tölti be 14. életévét a Mikulás-ünnepség alkalmából tárgyi ajándékban részesülhet, amely a Mikulás-ünnepség keretében vagy ahhoz kapcsolódóan vehető át a felelős szervezeti egység tájékoztatása szerint.

(4) A tárgyév november 30. napjáig született gyermek csak abban az esetben részesülhet ajándékban, ha a születését a munkatárs tárgyév november 30. napjáig írásban bejelenti a Humánpolitikai Főosztály részére.

(5) Az ajándék értékének egységes – gyermekenkénti – meghatározása során a Kit. vhr. 83/A. § (2) bekezdése irányadó.

(6) A Humánpolitikai Főosztály által közölt adatok alapján a felelős szervezeti egység – a Gazdálkodási Főosztály közreműködésével – intézkedhet a Mikulás-ünnepséghez kapcsolódó feladatok ellátásáról.

(1) A munkatárs írásbeli dicséretben részesíthető.

(2) Az írásbeli dicséretben részesítést az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a szakmai irányításért felelős felsővezetőnél. Az írásbeli dicséretben részesítésről az önálló szervezeti egység vezetője egyidejűleg tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.

(3) Írásbeli dicséretben részesítésre negyedévente egy alkalommal kerülhet sor.

(4) Nem részesíthető írásbeli dicséretben az a munkatárs, aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

(1) A kormánytisztviselő teljesítményelismerésben részesíthető a Kit. 142. §-ában és a Kit. vhr. 29. §-ában foglaltak fennállása esetén.

(2) A teljesítményelismerést – az elismerés összegére tett javaslatával – az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével, aki a javaslatot a Humánpolitikai Főosztály részére továbbítja. Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt ki kell kérni a Gazdálkodási Főosztály előzetes véleményét és fedezetigazolását.

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslatot a Humánpolitikai Főosztály vezetője terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti az érintetteket, valamint a Gazdálkodási Főosztályt, amely intézkedik a teljesítményelismerés összegének a kormánytisztviselő fizetési számlájára utalásáról.

(5) A kormánytisztviselő teljesítményének elismerésére félévente egyszer kerülhet sor.

(1) A munkatárs motivációs elismerésben részesíthető a Kit. 143. §-ában és a Kit. vhr. 30. §-ában foglaltak fennállása esetén.

(2) A motivációs elismerést – az elismerés összegére tett javaslatával – az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével, aki a javaslatot a Humánpolitikai Főosztály részére továbbítja. Az elismerés mértékére tett javaslat megtétele előtt ki kell kérni a Gazdálkodási Főosztály előzetes véleményét és fedezetigazolását.

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslatot a Humánpolitikai Főosztály vezetője terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti az érintetteket, valamint a Gazdálkodási Főosztályt, amely intézkedik a motivációs elismerés összegének a munkatárs fizetési számlájára utalásáról.

(1) Az ÉBM-ben célhoz kötött feladat (a továbbiakban: célfeladat) és céljuttatás megállapítására a Kit. 146. §-ában, a Kit. vhr.-ben az e §-ban megállapított szabályok szerint kerülhet sor az önálló szervezeti egység vezetője javaslatára a szakmai irányításért felelős felsővezető egyetértésével. A javaslatot a Humánpolitikai Főosztály vezetője a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója felé.

(2) A céljuttatás kifizetésének előfeltétele a költségvetési vagy egyéb forrásból biztosított pénzügyi fedezet rendelkezésre állása. Támogatásból származó forrás esetén a támogatói okirat, támogatási szerződés vagy egyéb támogatási döntésről szóló dokumentum igazolja a pénzügyi fedezet rendelkezésre állását.

(3) A célfeladat ellátásának egyértelműen körülírható és mérhető eredménnyel kell járnia, amelynek ellenőrizhető és szakszerű teljesítéséért a célfeladattal érintett személy felel.

(4) Egy célfeladat több célfeladattal érintett személynek is kijelölhető, de ebben az esetben egyértelműen, írásban kell rögzíteni a célfeladaton belüli részfeladatok pontos megosztását.

(5) A Kit. 146. § (4) bekezdése szerinti külső célfeladatokra, továbbá az ÉBM munkavállalói részére kitűzött célfeladatokra az e § és a 64. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(1) A célfeladattal érintett személy a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat vagy – részfeladat meghatározása esetén – a részfeladat teljesen vagy részben eredményesen teljesült, és azt a teljesítésigazolásra kijelölt vezető a teljesítést igazolta. Részben eredményesen teljesült célfeladat esetén a teljesítés pontos mértékét, arányát, valamint a kifizethető céljuttatás pontos összegét is meg kell határozni a teljesítésigazoláson.

(2) A célfeladattal érintett személy részére megállapítható céljuttatás összege évente legfeljebb tizenkét részletben fizethető ki, ha a célfeladat részekben teljesíthető.

(1) Illetményelőleg adható az ÉBM-ben legalább hat hónapja foglalkoztatott határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó időtartamú határozott idejű jogviszonnyal rendelkező munkatárs részére, a Gazdálkodási Főosztály erre rendszeresített formanyomtatványán a közvetlen felettes vezető aláírásával ellátva. A nyomtatványt a Gazdálkodási Főosztályhoz kell benyújtani engedélyezésre. Az illetményelőleget az igények beérkezési sorrendjének megfelelően kell biztosítani a rendelkezésre álló illetményelőleg-keret mértékéig. A Gazdálkodási Főosztály a fedezet rendelkezésre állása esetén intézkedik az illetményelőleg folyósításáról.

(2) Nem igényelhető illetményelőleg

(3) Az adható illetményelőleg felső határa a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse, de legfeljebb a kérelmező egyhavi bruttó illetménye.

(4) Illetményelőleg a kérelmező részére naptári évente két alkalommal adható. Az illetményelőleg visszafizetése előtt újabb illetményelőleg nem fizethető.

(5) Az illetményelőleg nem minősül bevételnek, a kifizetéskor adó- és járuléklevonás nem terheli.

(1) Az illetményelőleg visszafizetése a kifizetését követő hónap illetményének kifizetési napján kezdődik. Az illetményelőleg összegét a Gazdálkodási Főosztály kamatmentesen vonja le a munkatárs illetményéből. Az illetményelőleg-kérelemmel a munkatárs egyidejűleg hozzájárul az illetményéből történő levonáshoz.

(2) A felvett illetményelőleget a kérelemben megjelölt időtartam, de legfeljebb hat hónap alatt – havi részletekben – kell visszafizetni, fizetési haladék nem engedélyezhető. Határozott idejű foglalkoztatási jogviszony esetén a munkatársnak az illetményelőleg visszafizetése csak annyi hónapra engedélyezhető, ahány hónap a határozott idejű foglalkoztatásból még fennáll.

(3) Ha a törlesztés ideje alatt a munkatárs foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, megszüntetésre kerül, vagy a kormánytisztviselő a Kit. szerinti munkahelyváltást kezdeményezi, a vissza nem fizetett előleg egy összegben esedékessé és levonhatóvá válik az utolsó munkában töltött napon. Ha a munkatársnak járó pénzbeli juttatásokból az illetményelőleg levonása nem lehetséges a munkatárs köteles annak összegét az ÉBM részére visszafizetni.

(4) Az illetményelőleg kifizetése, a folyamatos visszafizetés ellenőrzése a Gazdálkodási Főosztály feladata.

(1) Az ÉBM a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendeletben meghatározott foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás biztosítása érdekében megállapodást köt az egészségügyi szolgáltatóval. A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében a szolgáltató

(2) A munkatárs látásvizsgálatát a képernyős álláshelyen történő foglalkoztatás megkezdése előtt, ezt követően – az 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet alapján – kétévente, valamint akkor kell elvégezni, ha a munkatársnak olyan látási panasza keletkezik, amely a képernyős munkával hozható összefüggésbe.

(3) Az ÉBM biztosítja a munkatársainak az (1) bekezdésben meghatározott vizsgálatokon való részvételt. A vizsgálatok megszervezéséről, illetve a munkatárs kötelező vizsgálatról történő tájékoztatásáról a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik.

(1) A helyettes államtitkár, a főosztályvezető, a kabinetfőnök és az osztályvezető részére az ÉBM kétévente egyszer természetben vagy pénzbeli formában – legfeljebb a Kit. vhr. 83. § (1) bekezdésében meghatározott összeg erejéig – támogatást nyújthat egészségügyi szűrővizsgálatokkal (menedzserszűrés) összefüggő költségek megtérítéséhez, amennyiben a szükséges pénzügyi fedezet az ÉBM költségvetésében rendelkezésre áll.

(2) A munkatársak egészségvédelme, a betegségek megelőzése érdekében az ÉBM – a pénzügyi lehetőségek figyelembevételével – a 67. § (1) bekezdésében meghatározott vizsgálatokon kívül egyéb szűrővizsgálatokat is szervezhet a munkatársak részére a Kit. vhr. 83. §-ának rendelkezései alapján.

(3) A Humánpolitikai Főosztály feladata

(1) A közigazgatási államtitkár az elhunyt munkatársak iránti megbecsülés és a hozzátartozók gyászában való osztozás kifejezéseként a közszolgálat halottjává nyilváníthatja – a Kit. 148. § (3) bekezdése szerint –

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánítást kezdeményezheti

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslattétel során figyelembe veendő az elhunytnak az ÉBM-nél (illetve jogelőd szerveinél) eltöltött jogviszonyának időtartama, valamint az ott végzett munkájának megítélése.

(1) A közszolgálat halottjává nyilvánításról a 69. § (2) bekezdése szerint kezdeményezés és a Humánpolitikai Főosztály vezetőjének – a Gazdálkodási Főosztály által pénzügyi ellenjegyzéssel ellátott – felterjesztése alapján a közigazgatási államtitkár dönt.

(2) A közigazgatási államtitkár – eseti elbírálás alapján – a közszolgálat halottjává nyilváníthatja azt az elhunyt személyt, aki az ÉBM-nél, illetve jogelőd szerveinél végzett kiemelkedő munkája alapján és

(3) A közszolgálat halottjává nyilvánított elhunyt esetén az ÉBM a temetés költségeit egészben vagy részben átvállalja a közigazgatási államtitkár által meghatározott összeg erejéig.

(4) A temetési költség összegéhez való hozzájárulás kifizetésére kizárólag az ÉBM nevére és számlázási címére forintban kiállított, eredeti számla alapján van lehetőség. E jogcímen elszámolható költségek lehetnek a temetkezési költségek, a kegyeleti kellékek, a gyászjelentés elkészítésével és kézbesítésével, a gyászszertartás, az annak megrendezésével kapcsolatos költségek.

(1) A Humánpolitikai Főosztály felelős

(2) A közszolgálat halottjává nyilvánítás körében nyújtandó, a közigazgatási államtitkár döntésének megfelelő temetési hozzájárulás, temetési költségek részbeni vagy teljes összegű átvállalásának vagy megtérítésének kifizetéséről a Gazdálkodási Főosztály gondoskodik.

(1) A munkatárs – szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján – az ÉBM költségvetése által biztosított keret erejéig pénzbeli támogatásban részesíthető.

(2) A gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár az éves elemi költségvetés összeállítása során gondoskodik a szociális és kegyeleti feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről és a szociális kiadásokra rendelkezésre álló keret (a továbbiakban: szociális keret) megállapításáról.

(3) A szociális támogatások odaítélésénél fokozottan érvényesíteni kell a szociális rászorultság elvét, figyelembe véve a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyait, élet- és családi körülményeit, valamint a kérelemben megjelölt indokait.

(4) A szociális juttatások igénylése során – a munkatárs akadályoztatása esetén – a munkatárs helyett a meghatalmazás általános szabályai szerint meghatalmazott más személy is eljárhat.

(1) A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában szociális támogatás iránti kérelem előterjesztésére jogosult az ÉBM valamennyi munkatársa.

(2) A Szabályzat eltérő rendelkezése hiányában azonos feltételek mellett előnyben kell részesíteni a munkatársat, ha

(3) Szociális támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzete megítéléséhez és az ÉBM-et terhelő befizetések elszámolásához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja és igazolja, valamint azok kezeléséhez hozzájárul.

Nem részesíthető szociális juttatásban az a munkatárs, aki

(1) A közigazgatási államtitkár mellett – a munkatársakkal és hozzátartozóikkal kapcsolatos szociális feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére – javaslattevő jogkörrel Szociális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik.

(2) A közigazgatási államtitkár a munkatársat érintő szociális támogatásról szóló döntést a Bizottság véleményének kikérése után hoz.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár mérlegelési jogkörében a Szabályzat alapján járó támogatást – az irányadó jogszabályok keretei között – kedvezőbb mértékben vagy feltétellel is megállapíthatja.

(4) A Bizottságot az ÉBM létszámától és működési sajátosságaitól függően – a Bizottság elnökét is ideértve – legalább három, legfeljebb öt fővel kell létrehozni és működtetni.

(5) A Bizottság elnöke a közigazgatási államtitkár vagy az általa kijelölt szakmai vezető. A Bizottság tagjait a közigazgatási államtitkár nevezi ki azzal, hogy annak legalább egy-egy tagja a Humánpolitikai Főosztály és a Gazdálkodási Főosztály munkatársa. A Bizottság tagjait a közigazgatási államtitkár visszahívhatja.

(1) A Bizottság titkársági és ügyviteli feladatait a Humánpolitikai Főosztály látja el. A Bizottság részére a Humánpolitikai Főosztályon benyújtandó kérelmek esetében hiánypótlásra nincs lehetőség, a Humánpolitikai Főosztály csak a hiánytalan kérelmeket fogadja be.

(2) A Bizottság ügyrendjét az ÉBM sajátosságainak megfelelően a Bizottság alakítja ki, és a közigazgatási államtitkár hagyja jóvá.

(3) A Bizottság negyedévente ülésezik. Rendkívül indokolt esetben vagy a Szabályzat eltérő rendelkezése esetén a Bizottság elnöke vagy a közigazgatási államtitkár indítványára soron kívül is összeül, vagy levélszavazást tart.

(4) A Bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak több mint fele jelen van. A Bizottság vita esetén a kérelemről szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(5) A Bizottság üléseiről minden esetben emlékeztető készül, amely tartalmazza a jelenlévők nevét, a kérelmek rövid ismertetését és a döntésre vonatkozó javaslatokat. Az emlékeztetőt legkésőbb az ülés megtartásától számított tíz munkanapon belül – a Bizottság javaslataival együtt – a Bizottság elnöke a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(1) Az ÉBM-ben a szociális keret terhére a következő pénzbeli vagy természetbeni támogatások nyújthatók:

(2) A szociális támogatások iránti kérelmeket a Humánpolitikai Főosztályon kell előterjeszteni az erre rendszeresített formanyomtatványokon. A kérelemhez benyújtásakor a kérelem alapjául szolgáló indokok helytállóságát igazoló adatokat a kérelmezőnek hitelt érdemlő módon kell bizonyítania.

(1) A munkatárs pályakezdéssel, házasságkötéssel, családalapítással, gyermekvállalással és az önálló otthon megteremtésével járó anyagi terhekhez való hozzájárulásként a Kit. vhr. 58. §-ában foglaltak szerint visszatérítendő kamatmentes családalapítási támogatást igényelhet.

(2) Családalapítási támogatásban részesíthető

(3) A (2) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó összegű jövedelemmel rendelkező munkatárs csak különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén részesíthető támogatásban.

(4) Visszatérítendő családalapítási támogatást kaphat a munkatárs, ha

(5) A visszatérítendő családalapítási támogatás összege legfeljebb a minimálbér ötszöröse lehet.

(6) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének határideje (a továbbiakban: futamidő) legfeljebb három év lehet. A futamidőt – a kérelmező munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve – úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára aránytalan terhet ne jelentsen.

(7) A visszatérítendő családalapítási támogatás visszafizetésének kezdő időpontja az ÉBM és a támogatásban részesült munkatárs közötti szerződés megkötését követő hónap első napja.

(1) A visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon lehet előterjeszteni a Bizottság részére a Humánpolitikai Főosztályon. A kérelemben meg kell jelölni

(2) A kérelem leadásakor be kell mutatni a kérelem helytállóságát igazoló iratokat, dokumentumokat, így különösen, ha a kérelem indoka

(3) Ha a kérelem indoka az, hogy a munkatárs a 78. § (2) bekezdés a) pontja szerint pályakezdőnek minősül, a Humánpolitikai Főosztály ellenőrzi e feltétel megalapozottságát.

(4) A Bizottság – a kérelem összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkárnak a támogatás összegére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A támogatás nyújtására vonatkozó szerződést a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya készíti elő.

(1) A munkatársat rászorultsága esetén kérelmére az ÉBM visszatérítendő, a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontjában foglalt esetekben krízistámogatásban részesítheti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott indokok alapján az állományba tartozó személy csak akkor részesülhet krízistámogatásban, ha háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Magasabb jövedelemmel rendelkező állományba tartozó személy csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(3) A krízistámogatás iránti kérelmet – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben a közvetlen felettes vezető javaslatával ellátva az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Humánpolitikai Főosztályra. A kérelemben meg kell jelölni annak pontos indokát és a kért összeget. A kérelemhez csatolni kell az azt alátámasztó iratokat, igazolásokat.

(4) A munkatárs a tárgyévben – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – egy alkalommal terjeszthet elő krízistámogatás iránti kérelmet.

(5) Az adott tárgyévben a már visszatérítendő támogatásban részesült munkatárs évente egy alkalommal újabb kérelmet nyújthat be, ha

(6) A kérelem elbírálásánál előnyben részesül

(7) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(8) A Bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás összegére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti a kérelmet benyújtó munkatársat, illetve a Gazdálkodási Főosztályt.

(9) A szerződést a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya készíti elő és a Gazdálkodási Főosztály ellenjegyzését követően a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(10) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

(11) A visszatérítendő krízistámogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdése szerinti összeghatárnál magasabb összegű krízistámogatás is adható.

(1) A munkatárs – a Kit. vhr. 68. § (1) bekezdés d) pontja szerinti – közeli hozzátartozójának halála esetén, a pénzügyi fedezet rendelkezésre állása függvényében krízistámogatásban részesíthető, ha a temetés költségeit részben vagy egészben ő fedezte, és háztartásában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a Kit. vhr. 68. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Ennél magasabb jövedelemmel rendelkező munkatárs csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával részesíthető krízistámogatásban, ha rászorultságát igazolja.

(2) A krízistámogatás iránti kérelmet az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a Humánpolitikai Főosztályra az elhalálozástól számított 120 napon belül. A krízistámogatás iránti kérelemhez csatolni kell

(3) A krízistámogatás összege legfeljebb a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében meghatározott összeg, de nem lehet több, mint a kérelmező nevére kiállított számlán feltüntetett összeg. Különös méltánylást érdemlő esetben a közigazgatási államtitkár jóváhagyásával a Kit. vhr. 70. § (1) bekezdésében foglalt összegtől magasabb összegű krízistámogatás is adható.

(4) A krízistámogatás visszafizetésének határideje (futamidő) legfeljebb 2 év. A futamidőt a munkatárs jövedelmi, vagyoni viszonyait figyelembe véve úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek kifizetése számára ne jelentsen aránytalan terhet.

(5) A krízistámogatás iránti kérelemről a bizottság javaslata alapján a közigazgatási államtitkár dönt. A bizottság – az eset összes körülményeit figyelembe véve – tesz javaslatot a közigazgatási államtitkár részére a támogatás összegére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a Humánpolitikai Főosztály értesíti a munkatársat, valamint a Gazdálkodási Főosztályt.

(6) A szerződést a Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya készíti elő és a Gazdálkodási Főosztály ellenjegyzését követően a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(7) A megítélt támogatás átutalásáról – a részére megküldött szerződés alapján – a Gazdálkodási Főosztály intézkedik.

Az ÉBM nem nyújt lakhatási jellegű támogatást.

(1) Az ÉBM közszolgálati továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselőjének a belépését követő öt munkanapon belül regisztrálni köteles a Nemzeti Közszolgálati Egyetem központi oktatás-informatikai felületén (https://probono.uni-nke.hu) (a továbbiakban: Probono rendszer) és „Tisztviselői” jogosultságot kell igényelnie az ÉBM-hez. Amennyiben már rendelkezik továbbképzési profillal a Probono rendszerben, úgy a kormánytisztviselőnek csak „Tisztviselői” jogosultságot kell kérnie az ÉBM-hez való csatlakozáshoz. A csatlakozást a Humánpolitikai Főosztály hagyja jóvá a Probono rendszerben.

(2) Az ÉBM önálló szervezeti egységeinek körében történő előzetes igényfelmérés alapján a Humánpolitikai Főosztály – a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet] alapján – előkészíti az ÉBM éves képzési és továbbképzési tervét (a továbbiakban: képzési terv).

(3) Az ÉBM képzési tervében szereplő képzésekre a kormánytisztviselők az érintett önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyásával a Humánpolitikai Főosztályon keresztül jelentkezhetnek.

(4) Az intézményi képzési tervre vonatkozó javaslatot a Humánpolitikai Főosztály vezetője terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlójához jóváhagyásra.

(5) Az éves képzési terv jóváhagyását követően a kormánytisztviselőre vonatkozó egyéni képzési tervet a Humánpolitikai Főosztály rögzíti a Probono rendszerben. A kormánytisztviselő köteles figyelemmel kísérni a rá vonatkozó képzések meghirdetését és az általa választott képzési időpontra (kurzus) a Probono rendszerben jelentkezni.

(6) A Humánpolitikai Főosztály a továbbképzésre kötelezett kormánytisztviselők képzésekben való részvételét és annak eredményét folyamatosan figyelemmel kíséri.

(7) Az adott évre felvett, de nem teljesített továbbképzési programokat a lejelentkezési határidők függvényében a Humánpolitikai Főosztály legkésőbb tárgyév december 20. napjáig törli a kormánytisztviselő képzési tervéből.

(8) A kötelező továbbképzés keretében teljesítendő jelenléti képzések vagy vizsgák időtartamára a kormánytisztviselő mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól, részére a mentesítés idejére illetmény jár.

(1) Az önálló szervezeti egység a 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti belső továbbképzést szervezhet.

(2) Az önálló szervezeti egység az általa előkészített belső továbbképzés tervezetét köteles jóváhagyásra megküldeni – a Humánpolitikai Főosztályon keresztül – a közigazgatási államtitkárnak.

(3) Az önálló szervezeti egység a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felé a nyilvántartásba vételt csak a (2) bekezdés szerinti jóváhagyás megléte esetén indíthatja meg.

(1) Amennyiben a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatok ellátásához jogszabály képzési, továbbképzési kötelezettséget (a továbbiakban: kötelező képzés) állapít meg, a munkatárs a kötelező képzés idejére mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(2) Amennyiben a kötelező képzés vizsgakötelezettséggel jár a munkatárs számára, a munkatárs a vizsga napján és a vizsgára való felkészüléshez kapcsolódóan vizsgánként két munkanapra mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(3) A kötelező képzés díja az ÉBM-et terheli.

(4) A munkatárs kötelező képzésen való részvételét az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően a Humánpolitikai Főosztály vezetőjénél, aki felterjeszti azt kötelezettségvállaló általi engedélyezésre.

(5) A számlát a Gazdálkodási Főosztály a Humánpolitikai Főosztály teljesítésigazolása alapján teljesíti.

(1) A kormánytisztviselő álláshelyéhez kapcsolódóan előírt vizsgakötelezettségről készült kimutatás alapján a Humánpolitikai Főosztály egyezteti az érintett kormánytisztviselővel a tervezett vizsga időpontját és a választott vizsgatárgyat.

(2) A közigazgatási alapvizsgára történő jelentkezés a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendeletnek [a továbbiakban: 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet] megfelelően a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél elektronikusan, a Probono rendszerben történik.

(3) A titkos ügykezelői képzésre és vizsgára való jelentkezés a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél elektronikusan, a Probono rendszerben történik, melyet a Humánpolitikai Főosztály hagy jóvá.

(4) A közigazgatási szakvizsgára való jelentkezés a közigazgatási szakvizsgáról szóló 35/1998. (II. 27.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet] meghatározottak alapján történik. A közigazgatási szakvizsgára jelentkezés igényét a Humánpolitikai Főosztályon kell jelezni.

(5) Ha a kormánytisztviselő a közigazgatási alapvizsgáját, titkos ügykezelői vizsgáját vagy közigazgatási szakvizsgáját halasztani kívánja, erről írásban, önálló szervezeti egységének vezetőjével egyetértésben köteles tájékoztatni a Humánpolitikai Főosztályt.

(1) A kormánytisztviselőt a 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 16. § (2) és (5) bekezdésében foglalt időre mentesíteni kell a munkavégzési kötelezettség alól, amelynek idejére illetményre jogosult.

(2) A kormánytisztviselőt a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet 6/A. § (6)–(7) bekezdésében foglalt időre mentesíteni kell a munkavégzés alól, mely időre illetményre jogosult.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben foglaltakon túl további három munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg a kormánytisztviselőt a titkos ügykezelői vizsgára, a közigazgatási alapvizsgára és a közigazgatási szakvizsgára felkészüléshez. A kormánytisztviselő a mentesítés idejére illetményre jogosult.

(4) Az ÉBM sikertelen vizsga esetén az ismétlővizsga díját áthárítja a kormánytisztviselőre.

(5) Az ÉBM halasztott vizsga esetén a halasztás díját áthárítja a kormánytisztviselőre.

(1) A munkatárs szakmai konferencián való részvételét az önálló szervezeti egység vezetője a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyását követően kezdeményezheti a kötelezettségvállalónál a Gazdálkodási Főosztály előzetes fedezetigazolását követően.

(2) A munkatárs a szakmai konferencián való részvétel idejére mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. A mentesítés idejére a munkatárs illetményre jogosult.

(3) A munkatárs a szakmai konferencia részvételi díját a megrendelés dokumentuma, az ÉBM nevére és címére kiállított számla, valamint a Gazdálkodási Főosztály az önálló szervezeti egység vezetőjének teljesítésigazolása alapján fizeti meg.

(1) A munkatárs köteles bejelenteni az ÉBM részére, ha felsőfokú végzettség és szakképzettség, valamint közép- vagy felsőfokú szakképesítés megszerzése céljából

(2) A bejelentést – az önálló szervezeti egység vezetőjének tudomásul vételét követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki erről írásban tájékoztatja a közigazgatási államtitkárt.

(1) A kormánytisztviselő a képzés teljesítéséhez kapcsolódóan jogosult a Kit. 151. § (16) bekezdésében meghatározott munkaidő-kedvezményre, melynek időtartamát köteles ledolgozni.

(2) A kormánytisztviselő a ledolgozandó munkaidő-kedvezmény igénybevétele esetén köteles ledolgozási tervet készíteni, melyet az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően meg kell küldeni a Humánpolitikai Főosztály részére.

(3) A kormánytisztviselő az igénybe vett munkaidő-kedvezményt észszerű határidőn belül köteles ledolgozni a Kit.-ben meghatározott heti munkaidőre vonatkozó szabályok figyelembevételével.

(1) Tanulmányi szerződés köthető a munkatárs külföldi vagy belföldi

(2) Tanulmányi szerződés keretében tanulmányi jellegű támogatás kizárólag

(3) Tanulmányi szerződés keretében támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható.

(4) Tanulmányi szerződés keretében akkor nyújtható támogatás, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, valamint, ha a képzés a munkatárs álláshelyéhez kapcsolódó feladatokhoz vagy a munkaköréhez kapcsolódik, és az ÉBM valamely feladatkörében hasznosnak minősül. Az ÉBM nem támogatja a munkatárs feladataihoz, munkaköréhez szorosan nem kapcsolódó ismeretek megszerzéséért folytatott tanulmányokat.

(5) Tanulmányi szerződést a még meg nem kezdett oktatási félévre vagy egyéb ciklusra, valamint az ezt követő oktatási félévekre (egyéb ciklusokra) lehet kötni. Kivételesen a már megkezdett tanulmányok tekintetében is megköthető a tanulmányi szerződés, legkésőbb a tanulmányi félév vagy egyéb ciklus első hónapjának végéig. Korábban elvégzett oktatási félévek tekintetében nincs lehetőség arra, hogy az ÉBM visszamenőleg nyújtson munkáltatói támogatást.

(6) Határozott időre foglalkoztatott munkatárssal csak olyan tanulmányi szerződés köthető, amelyben a kikötött, kötelezően jogviszonyban töltendő időtartam nem haladja meg a határozott idejű jogviszony lejártát.

Nem köthető tanulmányi szerződés

(1) A tanulmányi szerződés kötésére irányuló kérelmet – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki a kérelmet – a Gazdálkodási Főosztály pénzügyi ellenjegyzését követően – a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(2) A munkatárs (1) bekezdés szerint benyújtott kérelme az alábbiakat tartalmazza:

(3) A tanulmányi szerződést a közigazgatási államtitkár írja alá.

(4) A tanulmányi szerződésben vállalt képzettség megszerzéséig nem köthető a munkatárssal további tanulmányi szerződés.

(5) Egy évben a munkatárs részére legfeljebb összesen bruttó 1 000 000 forint összegű tanulmányi jellegű támogatás nyújtható.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó tanulmányi jellegű támogatás – különös méltánylást érdemlő esetben – a közigazgatási államtitkár jóváhagyása esetén nyújtható.

(1) A tanulmányi szerződésben meghatározott munkaidő-kedvezmény tartamára a munkatárs illetményre jogosult, azt nem köteles ledolgozni.

(2) A tanulmányi szerződésben meghatározott munkaidő-kedvezmény megállapítása a munkatárs konzultációs és vizsgakötelezettsége figyelembevételével történik.

(3) A tanulmányi munkaidő-kedvezmény kizárólag a képzés érintett tanulmányi félévének szorgalmi és vizsgaidőszakában vehető igénybe, a következő tanulmányi félév szorgalmi és vizsgaidőszakának időtartamára nem vihető át.

(1) Az ÉBM biztosíthatja a tanulmányi szerződésben meghatározott összegben és feltételek szerint a költségtérítéses továbbképzés díjához nyújtandó támogatást.

(2) A támogatás iskolarendszerű képzés esetén jövedelemként adózik, az utána felmerülő adó- és járuléktartozást a munkatárs köteles megfizetni, melyet az ÉBM egy összegben – vagy ha az egyösszegű levonás aránytalan sérelmet okozna a munkatárs számára, részletekben – érvényesít a munkatárssal szemben a tanulmányi szerződésben foglalt nyilatkozata alapján.

(3) A tandíj ÉBM általi megfizetése kizárólag az ÉBM nevére és számlázási címére vagy a munkatárs nevére és címére kiállított számla ellenében történik az eredeti számlának a Gazdálkodási Főosztályra történő benyújtását követően. A számlán a kedvezményezett nevének is szerepelnie kell.

(1) Ha a munkatárs neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit, az indokok megjelölésével kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását.

(2) Ha a munkatárs a tanulmányi szerződésben meghatározott tanulmányi jellegű juttatás mértékét, típusát kívánja módosítani, az indokok megjelölésével, legfeljebb egy alkalommal kérelmezheti a tanulmányi szerződés módosítását.

(3) A szerződés egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, de a közigazgatási államtitkár kivételes méltánylást érdemlő esetben engedélyezhet ennél hosszabb időtartamot is.

(4) Szülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot vagy hat hónapnál hosszabb külföldi tartózkodás esetén a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával meghosszabbodik.

(5) A munkatárs köteles az önálló szervezeti egység vezetőjét, valamint a Humánpolitikai Főosztályt öt munkanapon belül írásban tájékoztatni valamennyi, a továbbtanulásával, a tanulmányi szerződésével kapcsolatban felmerülő lényeges változásról, különösen a következő félévben várható távollét időtartamáról és a költségtérítés összegének esetleges változásáról.

(1) A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató munkatárs minden tanulmányi félév kezdetén köteles igazolást küldeni a Humánpolitikai Főosztály részére a hallgatói státuszáról, az órarend szerinti konzultációs időpontokról, valamint a félévben vizsgakötelezettséggel járó tantárgyakról.

(2) A Humánpolitikai Főosztály kiállítja a munkatárs részére az engedélyezett munkaidő-kedvezmény igénybevételéhez kapcsolódó tanulmányiszabadság-nyilvántartó lapot.

(3) A tanulmányi szerződés alapján tanulmányokat folytató munkatárs az előírt képzési kötelezettségek teljesítéséről tanulmányi időszakonként köteles az oktatási intézmény által kiállított igazolással tájékoztatni a Humánpolitikai Főosztályt.

(4) A munkatárs az igénybe venni kívánt munkaidő-kedvezményről legalább két munkanappal korábban tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét a munkavégzés zavartalan ellátása és az esetleges helyettesítés megszervezése érdekében.

(5) A tanulmányi szerződés alapján megszerzett végzettséget igazoló okiratot vagy igazolást – ha a tanulmányi szerződésben foglalt határidőig az okirat átadására nem kerül sor –, a munkatárs köteles a megszerzéstől számított öt munkanapon belül a Humánpolitikai Főosztályon bemutatni.

(1) A tanulmányi szerződés alapján a munkatárs köteles

(2) A munkatárs az ÉBM által biztosított tanulmányi jellegű támogatás mértékével arányos ideig – de legfeljebb öt évig – köteles fenntartani jogviszonyát az ÉBM-ben. A jogviszony kötelező fenntartásának ideje a támogatott félévek idejével megegyező időtartam, kivéve, ha az ÉBM által nyújtott tanulmányi jellegű támogatással az nem áll arányban.

(1) A munkatárs szerződésszegése esetén köteles a teljes támogatást – ideértve az átvállalt tandíjat, a munkaidő-kedvezményt és a tankönyvtámogatást –, illetve annak időarányos részét visszafizetni.

(2) A munkatárs szerződésszegésének minősül, ha

(3) Ha

(4) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a munkatárs kormányzati szolgálati jogviszonyának, munkaviszonyának megszüntetése, megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a munkatársnak a fizetett szabadidőre eső illetményére vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(5) Az a munkatárs, akinek az ÉBM-mel kötött tanulmányi szerződéséből eredő, nem teljesített kötelezettsége áll fenn, a foglalkoztatási jogviszonya megszűnésekor, megszüntetésekor, valamint a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti munkavégzési kötelezettség megszűnésekor köteles az ÉBM által nyújtott támogatást az utolsó munkában töltött naptól számított legkésőbb harminc napon belül az ÉBM részére visszatéríteni, vagy az új munkáltatója, munkáltatói jogkör gyakorlója kötelezettségvállalását az utolsó munkában töltött naptól számított tíz napon belül bemutatni arról, hogy a munkatárs fennálló tartozása az új munkáltató, munkáltatói jogkör gyakorlója által maradéktalanul átvállalásra kerül.

(6) A visszatérítési kötelezettséggel terhelt munkatárs legkésőbb az utolsó munkában töltött napján részletfizetési kérelmet nyújthat be a Gazdálkodási Főosztály részére. A részletfizetést a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

(7) A visszatérítési kötelezettségtől a Kit.-ben és az Mt.-ben foglalt eseteken kívül eltekinteni nem lehet.

(1) Az ÉBM a jogi szakvizsga megszerzéséhez – tanulmányi szerződés keretében – az alábbi támogatást nyújtja:

(2) A tanulmányi szerződés alapján kötelezően kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy munkaviszonyban töltendő idő részvizsgánként hat hónap, melyet a részvizsga letételéről kiállított okirat, illetve a jogi szakvizsga letételéről kiállított oklevél bemutatásától kell számítani.

(3) A kérelmet – az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – az erre rendszeresített formanyomtatványon a Humánpolitikai Főosztály részére kell benyújtani, aki a kérelmet a közigazgatási államtitkár elé terjeszti.

(4) Ismétlővizsga esetén munkaidő-kedvezmény, valamint vizsgaköltség átvállalása nem kezdeményezhető.

(1) Szakmai gyakorlatra az ÉBM csak magyar állampolgárságú, büntetlen előéletű, felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló, nappali tagozatos hallgatót fogad.

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) alapján szakmai gyakorlatot teljesítő hallgató (a továbbiakban: szakmai gyakornok) szakmai gyakorlat keretében történő fogadását az önálló szervezeti egység vezetője – a szakmai irányításért felelős felsővezető jóváhagyásával – kezdeményezi a Humánpolitikai Főosztályon legalább 3 héttel a szakmai gyakorlat kezdő időpontját megelőzően.

(3) A kezdeményezéshez csatolni kell a felsőoktatási intézmény által kiállított igazolást vagy nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a szakmai gyakorlat a hallgató számára kötelező jellegű. Ha a felsőoktatási intézmény és az ÉBM között van együttműködési megállapodás, úgy e megállapodás egy másolati példányát is csatolni szükséges.

(4) A szakmai gyakorlatot a közigazgatási államtitkár engedélyezi.

(1) A szakmai gyakornok fogadására vonatkozó kezdeményezés jóváhagyását követően a szakmai gyakornok köteles személyesen a Humánpolitikai Főosztályon diákigazolványát és lakcímkártyáját bemutatni, valamint benyújtani

(2) A szakmai gyakorlatot – az Nftv. 44. § (3a) bekezdésében foglaltakra tekintettel – a szakmai gyakornok hallgatói munkaszerződés megkötése és díjazás nélkül teljesíti.

(3) A szakmai gyakorlat teljesítésére vonatkozó megállapodást a Humánpolitikai Főosztály készíti elő.

(4) A szakmai gyakornoknak a szakmai gyakorlat jogszabályokban és belső szabályzatokban írtaknak megfelelő teljesítéséért, munka- és tűzvédelmi, az informatikai és biztonsági oktatásáért, továbbá a szakmai gyakorlatot követően a hallgató részére biztosított eszközökkel, felszerelési tárgyakkal és a részére átadott iratokkal történő elszámolásért a hallgatót fogadó szervezeti egység vezetője felelős.

(1) A szakmai gyakornok az ÉBM minősített adatokat tartalmazó irataiba csak a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény alapján kiadott felhasználói engedély alapján tekinthet be. A betekintésre való jogosultság körét a fogadó önálló szervezeti egység vezetője és a biztonsági vezető együttesen állapítja meg.

(2) Amennyiben a szakmai gyakorlat teljesítéséhez „Bizalmas!” vagy annál magasabb minősítési szintű minősített adat felhasználása szükséges – vagy jogszabály egyéb okból nemzetbiztonsági ellenőrzést ír elő a szakmai gyakornok tekintetében –, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó igényt a fogadó önálló szervezeti egység vezetője a szakmai gyakorlat megkezdése előtt legalább kilencven nappal jelzi a Biztonsági és Iratkezelési Főosztály részére.

(3) A hat hetet meghaladó szakmai gyakorlatot teljesítő szakmai gyakornok az ÉBM épületeibe történő belépéshez ideiglenes belépőt kap.

(4) A szakmai gyakornok a szakmai gyakorlat időtartama alatt az ÉBM-mel nem létesíthet foglalkoztatási jogviszonyt, az ÉBM képviseletében nem járhat el, kiadmányozásra nem jogosult.

(5) A felsőoktatási intézményektől szakmai gyakorlatra jelentkező hallgató szakmai gyakorlaton való részvétele során viselt kártérítési felelősségéről az Nftv., a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek tekintetében a Ptk. vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az anyagi felelősség egyéb kérdéseiben a Ptk. kártérítésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(1) Az ÉBM a szakmai gyakornok szakmai gyakorlatát azonnali hatállyal megszünteti, ha

(2) A szakmai gyakorlat a határozott idő lejártával megszűnik.

(3) A szakmai gyakornok szakmai gyakorlatának megszűnéséről a szakmai gyakornokot fogadó önálló szervezeti egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Humánpolitikai Főosztályt.

(4) A szakmai gyakorlat megszűnését, megszüntetését követően a szakmai gyakornokot fogadó önálló szervezeti egység vezetője a szakmai gyakornok értékelését megküldi a Humánpolitikai Főosztályra.

(5) A szakmai gyakornok a rendelkezésére bocsátott informatikai eszközöket a kitöltött informatikai elszámolólap csatolásával adja le. A szakmai gyakornok továbbá köteles a rendelkezésére bocsátott belépésre jogosító igazolványt a szakmai gyakorlat utolsó napján a Biztonsági és Iratkezelési Főosztályon leadni.