1/2022. (XII. 16.) ÉKM utasítás

1. § Az Építési és Közlekedési Minisztérium Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzatát az 1. mellékletben foglaltak szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

3. § Ezen utasítás rendelkezéseit az utasítás hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre és közbeszerzésekre kell alkalmazni.

1. § (1) Az Építési és Közlekedési Minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 5. § (1) bekezdés a) pontja alapján ajánlatkérőnek minősül.

(2) A Minisztérium ajánlatkérőként, a Kbt. szabályainak és alapelveinek betartásával biztosítja beszerzéseinek a Kbt. és végrehajtási rendeletei szerinti minősítését, alapesetben lebonyolítja a közbeszerzési és beszerzési eljárásokat, eredményes eljárás esetén a nyertes ajánlattevővel az elfogadott ajánlat alapján szerződést köt.

(3) A Minisztérium Közbeszerzési és Beszerzési Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy meghatározza a Minisztérium közbeszerzési és beszerzési eljárásai előkészítésének, lebonyolításainak, belső ellenőrzésének rendjét, a Minisztérium képviseletében eljáró és a közbeszerzési eljárásba bevont személyek, valamint szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési és beszerzési eljárások dokumentálásának és adatszolgáltatásának módját.

(4) A Szabályzat tárgyi hatálya a Minisztérium – mint ajánlatkérő –

(5) A Szabályzat személyi hatálya kiterjed a Minisztérium kormánytisztviselőjére, valamint mindazon személyekre, szervezetekre, akik, illetve amelyek a Minisztériummal a jelen szabályzat tárgyi hatálya szerinti beszerzési vagy közbeszerzési eljárások előkészítésére, lebonyolítására vagy ellenőrzésére munkavégzésre irányuló szerződéses jogviszonyban állnak.

(6) A Szabályzatban nem szabályozott kérdésekben a Minisztérium Gazdálkodási, Kötelezettségvállalási, Teljesítésigazolási, Érvényesítési és Utalványozási Szabályzatának (a továbbiakban: Gazdálkodási Szabályzat) rendelkezéseit kell alkalmazni.

2. § A Szabályzat alkalmazásában

3. § (1) A Minisztérium a költségvetési év elején, de legkésőbb március 31. napjáig a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott éves összesített közbeszerzési tervet (a továbbiakban: közbeszerzési terv) köteles készíteni az adott évre tervezett közbeszerzéseiről.

(2) A Minisztérium valamennyi olyan szervezeti egysége, amely fejezeti kezelésű előirányzat vagy igazgatási cím, illetve minisztériumi projekt tekintetében kötelezettségvállalásra jogosult javaslatot tenni, az éves visszterhes beszerzéseit tervezni köteles.

(3) A beszerzési igények tervezésének elindítására a Közbeszerzési Főosztály (a továbbiakban: KF) elektronikus körlevélben hívja fel a szervezeti egységek vezetőit.

(4) A tárgyévre tervezett beszerzéseiről az 1. függelék szerinti, a Minisztérium intranet hálózatán közzétett űrlapon az államtitkár – az általa irányított szakterületektől begyűjtött igények alapján – a tárgyév február 25. napjáig adatot szolgáltat a KF részére a beszerzési terv és a közbeszerzési terv elkészítéséhez.

(5) A beszerzés becsült értékének megállapításához szükséges vizsgálat (indikatív ajánlatok bekérése, piackutatás, költségfelmérés, korábbi hasonló tárgyú szerződések elemzése stb.) elvégzése és dokumentálása a szakterület feladata.

(6) A beszerzési tervet és a közbeszerzési tervet – a közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkáron keresztül – a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár előzetes, a szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozata mellett – a KF terjeszti fel a Minisztériumot vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére jóváhagyásra.

(7) A KF

(8) A Kbt., a központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet], a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsról, valamint a Digitális Kormányzati Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a kormányzati informatikai beszerzések központosított közbeszerzési rendszeréről szóló 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet], továbbá a Nemzeti Kommunikációs Hivatal jogállásáról és a kormányzati kommunikációs beszerzésekről szóló 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet] szerinti, illetve minden egyéb közbeszerzési szabályozás alapján előálló további közzétételi és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése – szükség szerint a Minisztérium más szervezeti egységeinek bevonásával, illetve adatszolgáltatása alapján – a KF feladata.

(9) A KF feladata

(10) A büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok ellentételezésének rendjéről szóló 44/2011. (III. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BVOP rendelet) által előírt ajánlatkérési feladatok év eleji, illetve év közbeni ellátásáért, valamint a BVOP rendelet végrehajtásához kapcsolódóan kiadott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékekről és szolgáltatásokról szóló 9/2011. (III. 23.) BM rendeletben felsorolt termékek vonatkozásában a beszerzési igények felméréséért, továbbá az e rendeletek hatálya alá tartozó beszerzések nyomon követéséért, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP) Központi Ellátó Szerve (a továbbiakban: BVOP KESZ) által kijelölt gazdasági társasággal történő ellátási szerződés megkötéséért a Biztonsági és Iratkezelési Főosztály (a továbbiakban: BIF) és a KF felelős. Az ellátási szerződés alapján a további megrendelések lehívása és a megrendelések nyomon követése és nyilvántartása – KF tájékoztatása mellett – a BIF feladata.

4. § (1) A közbeszerzési eljárás lebonyolítását és az ahhoz kapcsolódó közbeszerzés-szakmai, tájékoztatási feladatokat főszabály szerint a KF látja el.

(2) Külső felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói minősítéssel rendelkező közbeszerzési szakértő (a továbbiakban: Lebonyolító) bevonása esetén, a szakértő feladatáról és felelősségéről a Lebonyolítóval kötött megbízási szerződés rendelkezik.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglaltakon túl, a jelen Szabályzatban vagy jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá felsővezetői döntés alapján a Minisztérium közbeszerzési eljárásait külső szervezet is lebonyolíthatja. A feladatok és felelősségi körök megosztását és az együttműködés részletszabályait a Minisztérium és a Lebonyolító között létrejövő megállapodásban kell rögzíteni.

5. § (1) A Minisztérium mint ajánlatkérő nevében eljárva az EKR-ben történő regisztrációra jogosult a KF főosztályvezetője és a KF általa kijelölt munkatársai (a továbbiakban együtt: szervezeti szuper user).

(2) A szervezeti szintű szerepkörön belül

(3) Az eljárásszintű szerepkörön belül

6. § (1) A közbeszerzési eljárás a 2. függelék szerinti kezdeményező iratnak a KF részére papír alapon történő megküldésével kezdeményezhető.

(2) A kezdeményező iratban a szakterület meghatározza különösen

(3) A kezdeményező irathoz a szakterület köteles csatolni

(4) A műszaki leírásban a teljesítés mennyiségi, minőségi, tartalmi és formai feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az a szerződésszerű teljesítés minimumfeltételeit tartalmazza, és a teljesítés ellenőrizhető legyen.

(5) Amennyiben a szakterület a Kbt. vonatkozó rendelkezései alkalmazásával feltételes közbeszerzést kíván kezdeményezni, a kezdeményezésben meg kell határoznia azt az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, bizonytalan jövőbeli eseményt, amely, ha az ajánlattételi vagy – adott esetben – a részvételi határidőt követően bekövetkezik, az ajánlatkérő eljárást eredménytelenné nyilváníthatja.

(6) Támogatásból megvalósítandó közbeszerzés esetében támogatási szerződés hiányában akkor kezdeményezhető közbeszerzési eljárás, ha azt szakmai szempontok indokolják, és a szakterület a kezdeményező irathoz csatolja a támogatási döntésről vagy a benyújtott pályázat befogadásáról szóló dokumentumok másolatát, vagy amennyiben a támogatás pályázati felhívásának megjelenésére még nem került sor, a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy támogatásra irányuló igényt fog benyújtani. Támogatási szerződés hiányában a szakterületnek be kell mutatnia, hogy a támogatás esetleges meghiúsulása esetén a beszerzés fedezete milyen forrásból kerül biztosításra.

(7) A szakterület köteles a támogatás igénybevételére irányuló pályázat elbírálására vonatkozó okiratot a KF részére haladéktalanul megküldeni.

(8) Valamennyi visszterhes beszerzés esetén, a pénzügyi kötelezettségvállalást megelőzően, a beszerzéssel érintett szervezeti egység vezetője köteles a kötelezettségvállalás iratanyagait – előzetes közbeszerzési szakmai vizsgálat céljából – a KF részére megküldeni. A kötelezettségvállalás iratanyagaihoz kötelezően csatolni szükséges a 6. függelék szerinti közbeszerzési nyilatkozatot két példányban. A KF a kötelezettségvállalás iratainak vizsgálata során állást foglal, hogy az adott beszerzés – a Minisztérium egyéb visszterhes beszerzéseivel összevetve – közbeszerzési szempontból értékhatár alatti, vagy a Kbt. hatálya alá nem tartozó, vagy a Kbt., továbbá más speciális beszerzési eljárási szabályok hatálya alá tartozó beszerzésnek minősül-e.

(9) Utólagosan, a teljesítést követően a beszerzések közbeszerzési szempontú minősítése nem végezhető el, ennek tényét a KF a közbeszerzési nyilatkozaton rögzíti. Amennyiben a visszterhes beszerzés ügyirata a kötelezettségvállalást követően kerül megküldésre a KF részére, a Kbt. megkerülése révén bekövetkezett jogsértés esetén a beszerzéssel érintett szervezeti egység vezetőjét felelősség terheli.

(10) A szakterülettel és a pénzügyi fedezetet igazoló gazdasági szervezeti egységgel történt egyeztetés alapján véglegesített kezdeményező iratot és mellékleteit a döntéshozó részére a KF küldi meg jóváhagyásra. A döntéshozó egyetértése esetén a közbeszerzési eljárás előkészítését a kezdeményező irat aláírásával jóváhagyja, valamint döntéshozóként megteszi a 8. függelék szerinti titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot, és valamennyi iratot továbbítja a KF részére.

(11) Amennyiben a 2. függelék szerinti kezdeményező irat adataiban változás következik be, a szakterület a kezdeményező iratot haladéktalanul köteles módosítani a 3. függelékben foglalt minta alkalmazásával, és azt a kezdeményező irattal egyező módon jóváhagyatni, azzal az eltéréssel, hogy a kezdeményező irat módosítása esetén a „becsült értékről döntésre jogosult”-nak csak abban az esetben kell a módosítást aláírnia, ha a becsült érték is változik.

7. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítésébe és lefolytatásába bevont külső személy, szervezet – így különösen a FAKSZ – feladatait, felelősségét és helytállási kötelezettségét a vele kötött szerződésben rögzíteni kell. Amennyiben a Minisztérium a közbeszerzési eljárásba külső FAKSZ-ot nem von be, az eljárásban a KF biztosítja a FAKSZ közreműködését.

(2) A Kbt.-ben előírt esetekben a FAKSZ-szal történő szerződéskötés kezdeményezéséről a KF gondoskodik.

8. § (1) A szakterület által kijelölt, a bírálóbizottság közbeszerzés tárgya szerinti szakértelemmel rendelkező tagja a kezdeményező irat döntéshozó általi aláírásáról történő értesítéstől számított 5 munkanapon belül az alkalmassági követelményekkel kapcsolatos elvárásait, a befejezési határidőt (rész határidőt) vagy a szerződés időtartamát, az értékelési szempontokra tett javaslatát (a legalacsonyabb költség, illetve a legjobb ár-érték arány értékelési szempontrendszer esetében), a szerződés teljesítéssel kapcsolatos különleges követelményeit/feltételeit köteles a bírálóbizottság közbeszerzési, valamint jogi szakértelemmel rendelkező tagja(i) részére megküldeni.

(2) Amennyiben minden szükséges adat és dokumentum rendelkezésre áll, továbbá minden, az eljárás előkészítéséhez szükséges körülmény tisztázásra került, a KF a kezdeményező iratban kijelölt kapcsolattartó közreműködésével elkészíti az eljárás megindításához szükséges iratokat (a továbbiakban: indító iratok), és gondoskodik

(3) Az indító iratok különösen az ajánlati/ajánlattételi/részvételi felhívás és az egyéb közbeszerzési dokumentumok.

(4) Az indító iratokat a KF megküldi a bírálóbizottság tagjai részére egyeztetés céljából. A bírálóbizottság tagjai esetleges észrevételeikről, egyetértésükről haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül tájékoztatják a KF-et. A KF az indító iratot a bírálóbizottság tagjaival történt egyeztetés alapján véglegesíti.

(5) Amennyiben a közbeszerzési eljárás megindításához jogszabály más szerv vagy személy egyetértését, nyilatkozatát vagy tanúsítvány meglétét írja elő – ha az eljárás kezdeményezésekor ezen irat(ok) nem áll(nak) a szakterület rendelkezésére –, annak beszerzése iránt a KF intézkedik. Ennek keretében a 3. § (8) bekezdésében meghatározott kormányrendeletek szerinti éves és negyedéves terv jóváhagyásáról és a szükséges igénybejelentések megtételéről az erre a célra létrehozott portálfelületen a KF gondoskodik.

(6) Az indító iratok véglegesítését, valamint a (4) bekezdés szerinti irat rendelkezésre állását követően a KF az indító iratokat jóváhagyásra a döntéshozónak felterjeszti. A döntéshozó jóváhagyása hiányában a közbeszerzési eljárás nem indítható meg.

(7) FAKSZ részvétele esetén az ellenjegyzésről az eljárásban részt vevő FAKSZ az EKR rendszerben gondoskodik.

(8) Amennyiben a közbeszerzési eljárásba az arra jogosult szervezet megfigyelőt delegál, a delegált személlyel a kapcsolatot a KF tartja, részére a szükséges iratokat a KF küldi meg.

9. § (1) A KF a jóváhagyott indító iratok kézhezvételét követően haladéktalanul intézkedik a felhívás közzétételre történő továbbításáról, illetve – amennyiben hirdetmény közzétételére nem kerül sor – a felhívás EKR-en keresztüli megküldéséről.

(2) Amennyiben a részvételi határidő vagy az ajánlattételi/ajánlati határidő lejárta előtt a felhívás, közbeszerzési dokumentum, illetve a hirdetmény módosítása szükséges, a módosításról, illetve annak tartalmáról a döntéshozó dönt.

(3) A felhívás, illetve a hirdetmény visszavonásáról a döntéshozó jogosult dönteni.

10. § (1) A beérkezett ajánlatok, részvételi jelentkezések bontása, az ajánlatok közbeszerzési dokumentumokban meghatározott követelmények szerinti vizsgálata, valamint a kizáró okok, aránytalanul alacsony ár, irreális vállalások vizsgálata, számítási hiba vizsgálata és az ajánlatok értékelése (a továbbiakban együtt: bírálat) a bírálóbizottság feladata, amelyről a KF jegyzőkönyvet készít.

(2) A jegyzőkönyv javaslatot tartalmaz a vizsgálat eredménye alapján szükségessé váló eljárási cselekményekről (hiánypótlás, érvénytelenné nyilvánítás, kizárás, felvilágosítás kérése, indokolás kérése, számítási hiba javítás kérése). A bírálóbizottság dönt a közbeszerzési eljárás lefolytatása során az egyes eljárási cselekmények elrendeléséről.

(3) Az ajánlattevők, részvételre jelentkezők pénzügyi-gazdasági és műszaki-szakmai alkalmasságának érdemi vizsgálata kizárólagosan a bírálóbizottság feladatát képezi.

11. § (1) A bírálóbizottság a döntési javaslatait többségi szavazással hozza meg, szavazategyenlőség esetén a bírálóbizottság elnöke dönt. A bírálóbizottság határozatképes, ha az ülésén legalább a tagok kétharmada, de legalább három tag jelen van, és a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerinti valamennyi szakértelem biztosított.

(2) A bírálóbizottság írásbeli szakvéleményét és döntési javaslatát a bírálóbizottság ülésének jegyzőkönyvébe kell foglalni.

(3) Amennyiben a bírálat során köztes döntés szükséges, a KF az eljárási cselekményeket összefoglaló feljegyzéssel megküldi a döntéshozó részére a bírálóbizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket és a köztes döntési javaslatot.

(4) A döntéshozó a bírálóbizottság köztes döntési javaslata alapján, annak jóváhagyásával hozza meg köztes döntését.

(5) Amennyiben az eljárást lezáró döntés meghozatala előtt más szerv vagy személy egyetértése, nyilatkozata, tanúsítvány beszerzése szükséges, arról a KF gondoskodik.

(6) A KF az eljárási cselekményeket összefoglaló feljegyzéssel megküldi a döntéshozó részére a bírálóbizottság üléseiről készített jegyzőkönyveket és az eljárás eredményéről készített írásbeli összegezés tervezetét.

(7) A döntéshozó a döntési javaslat alapján, az arra jogosult szervezeteknek az eljárást lezáró döntés meghozatalához szükséges nyilatkozattételét követően, annak figyelembevételével – az összegezés tervezetének jóváhagyásával – hozza meg döntését.

12. § (1) A részvételi szakasz, illetve a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló írásbeli összegezés megküldéséről a KF gondoskodik.

(2) Indokolt esetben a bírálóbizottság az ajánlati kötöttség lejártának időpontját megelőzően kezdeményezheti a KF vezetőjénél, hogy a KF kérje fel az ajánlattevőket ajánlataik meghatározott időpontig történő további fenntartására, illetve szükség szerint az ajánlati biztosíték fenntartására.

(3) Az ajánlati kötöttség kiterjesztése nem haladhatja meg az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontjától számított, a Kbt. vonatkozó rendelkezései szerinti időtartamot.

(4) Amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő által megadott határidőben nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy ajánlatát az ajánlatkérő által megjelölt időpontig fenntartja.

(5) Amennyiben valamelyik ajánlattevő ajánlatát nem tartja fenn, az ajánlati kötöttség lejártának eredeti időpontját követően az eljárás további részében ajánlatát figyelmen kívül kell hagyni.

(6) Ha az ajánlatkérő az ajánlatok bírálatát az ajánlati kötöttség (3) bekezdés szerinti időtartama alatt sem tudja elvégezni, felkérheti az ajánlattevőket ajánlataik meghatározott időpontig történő további fenntartására. Ha az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően a meghosszabbított ajánlati kötöttség is lejárna, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést a Kbt. vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel hozhatja meg.

(7) Amennyiben a bírálóbizottságnak az ajánlati kötöttség fenntartására vonatkozó, írásban foglalt kezdeményezése az ajánlati kötöttség lejártát megelőző munkanapon délelőtt tíz óráig a KF részére nem érkezik meg, a KF vezetője jogosult az ajánlattevők ajánlataik meghatározott időpontig történő további fenntartása iránt a bírálóbizottság kezdeményezése hiányában is intézkedni.

13. § (1) A közbeszerzési eljárás eredményeként kötendő szerződést a KF készíti el az eljárást indító felhívás, a közbeszerzési dokumentumok, azok részeként kiadott szerződéstervezet vagy szerződéses feltételek, szükség esetén a tárgyalási jegyzőkönyv, valamint az ajánlat tartalmának megfelelően.

(2) A KF az így megszerkesztett szerződés minden példányát a Minisztérium Gazdálkodási szabályzatában meghatározott módon – az írásbeli összegezés megküldését követő tíz munkanapon belül, a Kbt. szerinti írásos konzultáció esetén, illetve amennyiben csak egy ajánlattevő tett ajánlatot, két munkanapon belül – továbbítja a jogi megfelelőség tanúsítására, majd azt követően pénzügyi ellenjegyzésre.

(3) Amennyiben a szerződésben kikötött felelősségbiztosítást, tanúsítványt, hatósági igazolást a nyertes ajánlattevő csak az írásbeli összegezés megküldését követően köteles rendelkezésre bocsátani, úgy csak ezt követően kerülhet sor a szerződés jogi szempontból történő ellenőrzésére vagy jogi megfelelőség tanúsítására és pénzügyi ellenjegyzésére.

(4) Amennyiben annak feltételei fennállnak, a pénzügyi ellenjegyző a szerződést két munkanapon belül ellenjegyzéssel látja el, majd szakmai egyetértés, áttekintés céljából haladéktalanul továbbítja azt az illetékes szakmai szakterület részére.

(5) A szakmai jóváhagyó a szerződést két munkanapon belül áttekinti, majd – egyetértése esetén – az iratokat a kötelezettségvállaló részére haladéktalanul felterjeszti.

(6) A kötelezettségvállaló az aláírását követően az iratokat a KF-nek visszaküldi.

(7) A szerződésnek a szerződő féllel történő aláíratásáról, illetve az aláírt szerződések egyes példányainak a szerződésben megjelölt személyeknek, illetve szervezeti egységeknek történő megküldéséről a KF gondoskodik.

(8) A KF a szerződés aláírt példányainak kézhezvételét követően gondoskodik a Kbt. szerinti hirdetmény elkészítéséről és határidőben történő feladásáról.

14. § (1) A szakterület vezetője köteles figyelemmel kísérni és ellenőrizni a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítését, ennek keretében köteles gondoskodni a Minisztériumot terhelő, szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítéséről, valamint köteles a szerződő féltől szerződésszerű teljesítést követelni.

(2) A Kbt. vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott, a szerződés szakmai és pénzügyi teljesítéséről szóló információk közzététele iránt – a szakterület, illetve az illetékes pénzügyi-gazdasági szervezeti egység vezetőjének tájékoztatása alapján – az EKR-ben és a Közbeszerzési Hatóság által működtetett nyilvános elektronikus szerződéstárban a KF intézkedik.

(3) A Gazdálkodási Főosztály (a továbbiakban: GFO) a szakterület vezetője által a szerződés teljesítésére vonatkozóan kiállított teljesítésigazolása alapján – keretszerződés esetén az utolsó egyedi megrendelés teljesítését követően a teljes keretszerződés vonatkozásában –, külön felszólítás nélkül az ellenszolgáltatás kifizetésének teljesítését követő 5 munkanapon belül elektronikusan megküldi a KF részére a következő adatokat:

(4) Amennyiben a szerződésben teljesítési biztosíték került kikötésre, a teljesítési biztosíték visszafizetési feltételeinek vizsgálata – a teljesítésigazolások alapján – a GFO feladata.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén

(6) Amennyiben a teljesítésigazolások alapján nem állapítható meg kétséget kizáróan a teljesítési biztosíték visszafizethetősége, a GFO megkeresése alapján a KF beszerzi a teljesítésigazolásra jogosult személytől az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a szerződő féllel szemben a szerződés teljesítéséből eredően szükséges-e követelést érvényesíteni a teljesítési biztosíték terhére.

(7) A GFO a tájékoztatás figyelembevételével intézkedik a teljesítési biztosíték visszafizetése iránt.

15. § (1) A közbeszerzési eljárások keretében megkötött szerződések módosítására a 7. függelék kitöltésével kizárólag a Kbt. 141. §-ában meghatározott feltételek figyelembevételével van lehetőség.

(2) A szerződés módosításának kezdeményezésére a 6. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a feljegyzésben részletesen be kell mutatni a szerződésmódosítás indokait, és csatolni kell az indokok alátámasztását szolgáló dokumentumokat, valamint a szükséges fedezet rendelkezésre állását igazoló dokumentumot.

(3) A szerződésmódosítás elkészítésére egyebekben a 13. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) Ha a szerződésmódosítás miatti költségnövekmény meghaladja a vonatkozó jogszabályban meghatározott mértéket, a költségnövekmény alátámasztását igazoló szakvélemény elkészítésére vonatkozó szerződés megkötését a szakmai kezdeményező köteles kezdeményezni.

(5) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 50. § (3) bekezdése szerinti szerződés módosítása esetén a szakmai kezdeményező feladata

(6) Amennyiben a szerződésmódosításhoz más szerv vagy személy egyetértése, nyilatkozata, tanúsítvány beszerzése szükséges, arról a KF gondoskodik.

(7) A KF a szerződésmódosítás aláírt példányainak kézhezvételét követően gondoskodik a Kbt. 37. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott hirdetmény elkészítéséről és határidőben történő feladásáról.

(8) A szerződés megszüntetésére a (2)–(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

16. § (1) A 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet, a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet szerinti keretmegállapodásos eljárás második részének (a továbbiakban: központosított közbeszerzési eljárás második része) lebonyolítása során a III. Fejezetben foglaltakat a Kbt., valamint a vonatkozó keretmegállapodás figyelembevételével, a jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A beszerzési igény és a beszerzés tárgyának (a továbbiakban: termék vagy szolgáltatás) meghatározása, a termék vagy szolgáltatás kiválasztása, továbbá annak megítélése, hogy melyik termék vagy szolgáltatás felel meg a Minisztérium mint ajánlatkérő igényének, a szakterület feladata.

(3) A szakterület – szükség esetén a KF bevonásával – áttekinti a központosított közbeszerzési portál adatbázisából, hogy a termék vagy szolgáltatás a hatályos központosított közbeszerzési eljárás keretében kötött keretmegállapodás terhére beszerezhető-e.

(4) Amennyiben a beszerzési igény kielégítése a központosított közbeszerzési eljárás alapján megkötött keretmegállapodás terhére nem történhet meg, a Minisztérium a beszerzést saját hatáskörben valósítja meg.

(5) Amennyiben a beszerzésnek közbeszerzési szempontból nincsen akadálya, a KF gondoskodik az igénybejelentésről a központosított közbeszerzési portálon. A központosított közbeszerzési eljárás második része a központi beszerző szervezet általi jóváhagyását és visszaigazolását követően indítható meg saját hatáskörben, vagy azt a 162/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet alapján a Nemzeti Kommunikációs Hivatal vagy a 301/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet alapján a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. bonyolítja le.

(6) A nemzetközi utazásszervezések körébe tartozó szolgáltatások megrendelését a szakterület az SZMSZ szerinti utazásszervezési feladatokat ellátó szervezeti egység részére közvetlenül megküldendő feljegyzéssel és a kapcsolódó, jóváhagyott és ellenjegyzett útindító dokumentumokkal kezdeményezi. A verseny újraindítását és a megrendelést az SZMSZ szerinti utazásszervezési feladatokat ellátó szervezeti egység a szolgáltatók vonatkozó ajánlatait tartalmazó online utazási foglalási rendszer útján valósítja meg.

17. § (1) Ha a beszerzés a Kbt. tárgyi kivételi körének hatálya alá tartozik, a minősített beszerzések Országgyűlés általi mentesítésének kezdeményezésére vonatkozó feltételekről és eljárásról, valamint az ilyen beszerzések megvalósításakor az ajánlatkérő által érvényesítendő követelményekről szóló 492/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet által meghatározott eljárásrend szerint a szakterület szerzi be az Országgyűlés illetékes bizottságának engedélyét.

A szakterület kérésére a KF az engedély megszerzése érdekében segítséget nyújt, illetve – a szakterülettől kapott megalapozó dokumentumok birtokában – intézkedik az engedély megszerzése iránt.

(2) A minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről, valamint az ezzel összefüggő átmeneti rendelkezésről szóló 276/2014. (XI. 6.) Korm. rendelet 4. § b) pontja alapján a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet] alkalmazni kell azon beszerzésekre, amelyekre vonatkozóan a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés illetékes bizottsága a 218/2011. (X. 19.) Korm. rendelet hatálybalépéséig a Kbt. alkalmazását kizáró előzetes döntést hozott. Ezen beszerzések vonatkozásában a III. és IV. Fejezetben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvényben meghatározott védelmi és biztonsági tárgyú beszerzésekre a III. és IV. Fejezetben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

18. § (1) A szerződő fél kiválasztásához a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:74. §-a és 6:75. §-a szerinti versenyeztetési eljárást kell lefolytatni, ha

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem kell a Ptk. 6:74. §-a és 6:75. §-a szerinti versenyeztetési eljárást lefolytatni, ha

(3) A beszerzés során nem lehet ajánlatot kérni, illetve nem lehet ajánlattevő az a gazdasági szereplő

(4) Versenyeztetési eljárás a 2. függelék szerinti versenyeztetési eljárást kezdeményező formanyomtatványon kezdeményezhető, amelyhez – a formanyomtatványban előírtakon túl – a szakterület csatolni köteles

(5) A pénzügyi fedezetet kezelő gazdasági szervezeti egységgel köteles ellenőrizni a beszerzési igényt pénzügyi, elszámolási, üzleti tervbe való beilleszkedési szempontból.

(6) A 2. függelék szerinti versenyeztetési eljárást kezdeményező formanyomtatványon a KF köteles nyilatkozni az eljárás versenyeztetési eljárás szerinti megindíthatóságáról, ennek során különösen arról, hogy:

(7) A Perképviseleti, Adatvédelmi és Szerződéses Ügyek Főosztálya (a továbbiakban: PASZÜF) köteles kijelölni a versenyeztetési eljárásban közreműködő és a szerződéstervezet előkészítéséért felelős kamarai jogtanácsos (a továbbiakban: jogtanácsos) személyét.

(8) A KF a jóváhagyott 2. függelék szerinti versenyeztetési eljárást kezdeményező formanyomtatvány érkeztetését követően 2 munkanapon belül – a formanyomtatvány elektronikus úton történő megküldésével – értesíti a szakterületet a beszerzés megindításának engedélyezéséről a részletes, végleges műszaki-tartalmi követelmények megadása céljából, valamint a PASZÜF kijelölt jogtanácsosát a szerződéstervezet elkészítése céljából.

(9) A szakterület az értesítéstől számított 3 munkanapon belül köteles e-mailen megküldeni a beszerzés tárgyát, a végleges részletes feladatleírást, a mennyiséget, az alkalmassági követelményekkel kapcsolatos elvárásait, a teljesítési határidőt vagy a szerződés időtartamát, a bírálati szempontokra tett javaslatait (adott esetben) a szakterületi egység vezetője által szignálva, szkennelt formában, valamint szerkeszthető formátumban, az árazatlan költségvetési kiírást (adott esetben) a KF és a PASZÜF kijelölt jogtanácsosa részére.

(10) A PASZÜF jogtanácsosa a szakterület által átadott adatok (a szakterület szervezeti egység vezetője által aláírt szkennelt formában, valamint szerkeszthető formátumban) megküldését követő 5 munkanapon belül köteles jogi szempontból véleményezni a szerződéstervezet szövegét, és azt szerkeszthető formátumban továbbküldeni véleményezés céljából a GFO, valamint másolati címzettként a KF részére. A szerződés tárgyának összetettsége és bonyolultsága esetén vagy amennyiben a szakterület által átadott adatok nem teljesek vagy világosak a szerződéstervezet elkészítéséhez, az eljáró jogtanácsos további adatszolgáltatást kérhet, illetve egyeztetést kezdeményezhet a szakterülettel, de erről a KF-t haladéktalanul értesíteni köteles.

(11) A versenyeztetési eljárás lefolytatása a KF feladata a szakterület közreműködésével.

(12) Az ajánlatkérésre írásban – elsősorban e-mail útján vagy levél, fax útján – kerülhet sor a Ptk. vonatkozó rendelkezései – így különösen a Ptk. 6:63–6:70. §-a, 6:74. §-a, 6:75. §-a – betartásával.

(13) A versenyeztetési eljárás során az ajánlattételre felhívni kívánt gazdasági szereplőknek megküldött „ajánlatkérés” dokumentumnak tartalmaznia kell

(14) Az eljárást megindító felhívásnak és a többi dokumentumnak minden esetben biztosítania kell, hogy annak alapján a gazdasági szereplők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.

(15) Az ajánlatkérő eltekinthet attól, hogy a szerződést a három ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő valamelyikével kösse meg, ha a benyújtott árajánlatok magasabbak az interneten elérhető és összehasonlítható módon kiválasztható alacsonyabb vételárú, az ajánlatkérés tárgyával megegyező árunál vagy szolgáltatásnál. Ebben az esetben az ajánlatkérő az interneten történt összehasonlító vizsgálat eredményét dokumentálja, a szerződést pedig az interneten történt összehasonlító vizsgálat eredményeként alacsonyabb árat ajánló gazdasági szereplővel köti meg.

(16) A versenyeztetési eljárást követően a nyertes ajánlattevővel történő szerződéskötéstől való elállási szándékot a szakterület vezetője a KF-nél kezdeményezheti az eljárás eredményéről szóló tájékoztatás ajánlattevő(k) részére történő megküldését követő 3 munkanapon belül. Amennyiben ezen időtartam alatt ezt nem kezdeményezi, a KF a szerződéskötésről automatikusan intézkedik.

19. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítésében vagy lefolytatásában az ajánlatkérő részéről nem vehet részt olyan személy, akinek a részvétele összeférhetetlenséget eredményezne. Összeférhetetlen és nem vehet részt az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont vagy az eljárás eredményét befolyásolni képes – ideértve a Kbt. 3. § 24a. pontja szerinti közbeszerzési szolgáltatót, valamint az általa foglalkoztatottakat is – közvetve vagy közvetlenül olyan pénzügyi, gazdasági vagy egyéb személyes érdekeltséggel rendelkezik, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolja funkcióinak pártatlan és tárgyilagos gyakorlását.

(2) Vélelmezni kell, hogy fennáll az összeférhetetlenség, ha az (1) bekezdés szerinti személy

(3) Nem eredményezi a verseny tisztaságának sérelmét és nem összeférhetetlen az olyan személy (szervezet) részvétele az eljárásban,

(4) A szakterület vezetője és/vagy a KF vezetője köteles felhívni az eljárás előkészítésébe bevont személy figyelmét arra, ha e bekezdés alapján – különösen az általa megszerzett többletinformációkra tekintettel – a közbeszerzési eljárásban történő részvétele összeférhetetlenséget eredményezne.

(5) Az ajánlatkérő nevében eljáró és az ajánlatkérő által az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatos tevékenységbe bevont személy a 8. függelék szerinti tartalommal írásban köteles nyilatkozni arról, hogy vele szemben fennáll-e bármely olyan körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet. Ha e személy a közbeszerzési eljáráshoz kapcsolódó több folyamatban (eljárás előkészítése, ajánlatok és részvételi jelentkezések bírálata, a közbeszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatala) is részt vesz, az érintett személynek a nyilatkozatot valamennyi folyamathoz kapcsolódóan meg kell tennie.

(6) Ha a fentiekben foglalt cselekmények vagy bármely más forrásból származó információ alapján felmerül az összeférhetetlenség kockázata, az ajánlatkérő köteles megvizsgálni az összeférhetetlenség fennállását.

(7) Összeférhetetlenség fennállása esetén az ajánlatkérő köteles megvizsgálni, hogy az összeférhetetlenség az adott közbeszerzési eljárás tekintetében hogyan érintette a verseny tisztasága és az egyenlő bánásmód elveinek érvényesülését, és köteles mindazon intézkedéseket megtenni, amelyek szükségesek az összeférhetetlenség megszüntetéséhez és az eljárás jogszerűségének helyreállításához. A Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kizáró ok akkor alkalmazható, ha az egyenlő bánásmód és a verseny tisztaságának sérelme más módon nem orvosolható.

(8) Ha egy részvételre jelentkező, ajánlattevő, alvállalkozó vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezet vagy egy ezekkel – közvetve vagy közvetlenül – a Kbt. 3. § 28. pontjában meghatározott meghatározó befolyást gyakorolni képes szervezettel kapcsolatban álló gazdasági szereplő – ideértve a (2) bekezdés b) pontja szerinti személyeket is – részt vett a közbeszerzési eljárás előkészítésében, az ajánlatkérő köteles megfelelő intézkedéseket tenni – különös tekintettel az eljáráshoz kapcsolódó valamennyi releváns információ többi gazdasági szereplővel való közlésére, valamint megfelelő ajánlattételi határidő biztosítására – annak érdekében, hogy az érintett gazdasági szereplő közbeszerzési eljárásban való részvétele ne vezessen a verseny torzításához. Az érintett gazdasági szereplő a Kbt. 62. § (1) bekezdés m) pontja szerinti kizáró ok alapján csak akkor zárható ki az eljárásból, ha az egyenlő bánásmód elvének tiszteletben tartása más módon nem biztosítható. A kizárást megelőzően az ajánlatkérő – hiánypótlás vagy felvilágosításkérés útján – köteles biztosítani annak lehetőségét, hogy az érintett gazdasági szereplő bizonyítsa, hogy a közbeszerzési eljárás előkészítésében való részvétele az egyenlő bánásmód elvét és a verseny tisztaságát nem sérti, vagy az érintett gazdasági szereplő az összeférhetetlenségi helyzetet más módon elhárítsa. Az összeférhetetlenségi helyzet elhárítása érdekében a gazdasági szereplő által tett intézkedéseket az ajánlatkérő köteles az ajánlatok (részvételi jelentkezések) elbírálásáról szóló összegezésben ismertetni.

(9) Az eljárásban részt vevőknek a Kbt. 25. §-ában rögzített összeférhetetlenségi okról vagy annak kockázatáról a KF vezetőjét és saját szervezeti egységük vezetőjét haladéktalanul tájékoztatniuk kell. A közbeszerzési eljárásban részt vevő személyek az eljárás folyamán egyébként a Kbt. 44. §-ának figyelembevételével titoktartásra kötelesek.

A Minisztérium valamennyi kormánytisztviselője, munkavállalója és az adott közbeszerzési eljárás előkészítésébe, illetve lebonyolításába bármilyen módon bevont személy haladéktalanul köteles írásban részletesen tájékoztatni a minisztert vagy az illetékes államtitkárt, ha egy adott közbeszerzési eljárás tekintetében bárki részéről bármilyen, az egyenlő bánásmód elvét és az eljárás tisztaságát veszélyeztető cselekményt észlel.

(10) A közbeszerzési eljárásban részt vevő munkatársak, külső megbízott személy az eljárás folyamán titoktartásra kötelesek, a részvételi, ajánlati, ajánlattételi felhívás, illetve a dokumentáció feltételeivel kapcsolatban az ajánlattevőkkel külön megbeszélést nem folytathatnak.

20. § (1) A közbeszerzési eljárás előkészítésében és lebonyolításában részt vevő személyek különösen az e fejezetben meghatározott felelősségi szabályok szerint kötelesek eljárni.

(2) A döntéshozó felel

(3) A bírálóbizottság tagjai felelnek

(4) A bírálóbizottság közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szakértelemmel rendelkező tagja – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – felel

(5) A bírálóbizottság jogi és közbeszerzés szakértelemmel rendelkező tagja(i) (a KF vezetője által delegált tag) – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – felel

(6) A bírálóbizottság pénzügyi szakértelemmel rendelkező tagja (pénzügyi fedezetet kezelő szervezeti egység vezetője által delegált tag) – a (3) bekezdésben foglaltakon túl – felel

(7) A bírálóbizottság jogi és közbeszerzési szakértelemmel rendelkező tagjának vagy tagjainak a szakterület által, valamint a bírálóbizottságnak közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szakértelemmel rendelkező tagja által meghatározott műszaki tartalom, bírálati szempontrendszer, általános joggyakorlat során alkalmazott szerződéses feltételek vonatkozásában a Kbt. és a közbeszerzési eljárásra vonatkozó egyéb jogszabályok betartása érdekében írásbeli figyelmeztetési kötelezettsége áll fenn a bírálóbizottság irányába, amennyiben ezen feltételek jogellenessége megállapítható, és arról tudomást szerez. A bírálóbizottság jogi és közbeszerzés szakértelemmel rendelkező tagja a szakmai kompetenciához képest speciális – különösen műszaki, gazdasági, jogi, piaci – szakértelmet, szaktudást igénylő kérdések tekintetében figyelmeztetési kötelezettséggel nem tartozik, annak megítélése a bírálóbizottság közbeszerzés tárgya szerinti szakmai szakértelemmel rendelkező tagjának a feladata.

(8) A szakterület vezetője felel

(9) A KF felel

(10) A KF vezetője – a közbeszerzésekért, társaságfelügyeletért és vagyongazdálkodásért felelős helyettes államtitkár egyetértésével – a (9) bekezdésben foglaltakat külső FAKSZ útján vagy annak közreműködésével is biztosíthatja.

(11) Az ajánlatkérő személyi állományába nem tartozó, külső közreműködő felel

21. § A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos belső ellenőrzési feladatok végzése során a hatályos jogszabályokban meghatározott, a közbeszerzési eljárások ellenőrzésére vonatkozó előírások, valamint a Minisztérium vonatkozó belső normáiban foglaltak szerint kell eljárni.

22. § (1) A közbeszerzési eljárásokat azok megindításától a jogorvoslati eljárás jogerős lezárásáig, illetve a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítéséig terjedően írásban vagy a közbeszerzési eljárás elektronikus lefolytatása esetén külön jogszabály szerint elektronikusan dokumentálni kell.

(2) A közbeszerzési eljárással összefüggő valamennyi iratot és dokumentumot – a Kbt. előírásai alapján – a Minisztérium iratkezelési szabályzata szerint kell kezelni és őrizni.

(3) A közbeszerzési eljárás előkészítésének iratanyagát a közbeszerzési eljárás kezdeményezésével bezárólag a szakterület köteles megőrizni.

(4) A közbeszerzési eljárás előkészítésének és lebonyolításának iratanyagát – a közbeszerzési eljárás kezdeményezésétől az eljárás eredményéről szóló tájékoztató megjelenéséig, illetve a jogorvoslati eljárás jogerős lezárásáig – a KF köteles megőrizni.

(5) A közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés szakmai teljesítésével összefüggő iratanyagot a szakterület, a pénzügyi teljesítéssel összefüggő iratanyagot a GFO, illetve a pénzügyi megvalósításért felelős terület köteles megőrizni.