1/2022. (III. 25.) HM KÁT utasítás

1. § Az utasítás 1. mellékleteként kiadom a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) Közszolgálati Szabályzatát (a továbbiakban: KSz).

2. § A KSz hatálya – az 1. mellékletben meghatározott mértékben – kiterjed

3. §³ A Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal (a továbbiakban: HM VGH) az egyes szervezeti elemei által ellátandó feladatok tekintetében – külön intézkedésben meghatározottak szerint – közreműködik a KSz végrehajtásában.

4. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

5. § Az utasítás hatálybalépése nem érinti a már meghozott munkáltatói intézkedéseket. Az utasítás rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha az a foglalkoztatott számára kedvezőbb a kérelem benyújtásakor hatályban lévő szabályzatban foglalt rendelkezésekhez képest.

6. § (1) Az utasítást, valamint a KSz 3. §-a szerinti nyomtatványokat az utasítás hatálybalépését követő 15 napon belül a minisztérium intranet hálózatán is elérhetővé kell tenni.

(2) A KSz-ben meghatározott szabadságnyilvántartó lapot 2022. január 1-jétől kell alkalmazni. A szabadságnyilvántartó lapokat az utasítás hatálybalépését követő 10 munkanapon belül ki kell állítani, és önálló szervezeti egységenként meg kell küldeni az önálló szervezeti egységek vezetőinek. Az önálló szervezeti egységeknél használt, szabadságok nyilvántartására és engedélyezésére szolgáló tömböket ezzel egyidejűleg a személyügyi szerv bevonja és irattárba helyezi.

(3) A KSz-ben foglaltaknak megfelelően kialakított és a személyügyi szerv által – jogállásonként – közreadott egyéni munkaidő-nyilvántartó lap mintát 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

7. §⁴ A KSz-nek a Honvédelmi Minisztérium Közszolgálati Szabályzatáról szóló 1/2022. (III. 25.) HM KÁT utasítás módosításáról szóló 1/2026. (I. 22.) HM KÁT utasítással (a továbbiakban: Módut.) megállapított 58. § (1) bekezdését 2026. január 1-jétől kell alkalmazni. A 2026. január 1. és a Módut. hatálybalépése között kifizetett, a KSz 58. § (1) bekezdése szerinti juttatást a Módut. hatálybalépését követő 5 napon belül felül kell vizsgálni, és a különbözetet a Módut. hatálybalépését követő 30 napon belül ki kell fizetni.

1. § (1) A KSz hatálya kiterjed

(2)⁷ A minisztériumban a Kit. 54. § (3) bekezdés b) pontja alapján álláshelyet betöltő, a honvédek jogállásáról szóló 137/2024. (VI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hjkr.) hatálya alá tartozó katonára megfelelően kell alkalmazni a 9. § (3) bekezdésében, az V. Fejezetben, a 12. alcímben, a 19. § (1) bekezdésében, a 14., 16., 17. alcímben, a 24. § (1) és (7) bekezdésében, a 20., 30., 46. és 47. alcímben foglaltakat.

(3) A 2. és 8. alcím, az V. Fejezet és a 42. alcím rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a minisztérium állományában foglalkoztatott biztosi jogviszonyban álló személyre.

(4) A 4., 5., 12. §, valamint az V. Fejezet hatálya kiterjed a minisztériumnál foglalkoztatási jogviszonyt létesíteni kívánó személyre, ideértve a pályázati eljárásban részt vevő személyeket is.

(5) A 41. és 42. alcím hatálya kiterjed a minisztériumból és a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlen irányítása alá tartozó köztisztviselőket vagy kormánytisztviselőket foglalkoztató korábbi központi hivatalokból nyugállományba vonult volt foglalkoztatottra – ideértve a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) hatálybalépése előtt nyugállományba vonult köztisztviselőt, kormánytisztviselőt is –, valamint ezek juttatással, költségtérítéssel érintett hozzátartozójára.

(6)⁸ A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény alapján a minisztériumba vezényelt és a Kit. 54. § (3) bekezdés a) pontja alapján álláshelyet betöltő hivatásos szolgálati viszonyban álló esetében a vezénylési megállapodásban kell meghatározni, hogy a minisztérium mely jogviszonyban álló foglalkoztatottaira vonatkozó szabályokat kell rá alkalmazni. Ennek hiányában a kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok alkalmazandók a vezényelt esetében.

(7)⁹ A 42. alcímet alkalmazni kell a minisztérium állományából a külképviseleti feladatokat ellátó honvédelmi szervezethez kihelyezett és ott elhunyt személyre is.

(8) A Kit. 278. § (7) bekezdésére tekintettel, ahol a KSz

(9)¹⁰ A Hjkr. 23. § (1) bekezdésére tekintettel, ahol a KSz rendes szabadságot említ, azon katona esetében alap- és pót-szolgálatmentességet is érteni kell.

2. § (1) A KSz alkalmazásában

(2) Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalomra a Kit. és a végrehajtására megalkotott kormányrendeletek értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.

3. § A KSz-ben meghatározott nyomtatványok tartalmának kialakítását a személyügyi szerv – a Pénzügyi Referatúrával együttműködésben – végzi. A nyomtatványokat a KSz-ben meghatározott elnevezéssel közzé kell tenni a minisztérium intranet hálózatán. A nyomtatványokon fel kell tüntetni, hogy azok mely időponttól hatályosak.

4. § (1) A minisztérium álláshelyei a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet] 12. § (1) bekezdése szerinti kiválasztási eljárással vagy meghívásos eljárással tölthetők be.

(2)²¹ A minisztérium saját hatáskörben lefolytatott pályázati eljárása esetén a pályázati eljárás lefolytatására a (3) bekezdés szerinti rendben – a szakmai irányításért felelős szakmai, ennek hiányában politikai felsővezető (a továbbiakban együtt: irányító felsővezető) jóváhagyásával – az érintett önálló szervezeti egység vezetője tesz javaslatot.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a pályázati eljárás lefolytatására irányuló kezdeményezést – a „Pályázati kiírás kezdeményezése” nyomtatványon a pályázati felhívás tervezetét is mellékelve – megküldi a személyügyi szerv részére. A személyügyi szerv tartalmi ellenőrzést követően jóváhagyás céljából felterjeszti a pályázati felhívást a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére.

(4) Az önálló szervezeti egység vezetője a (3) bekezdésben foglalt kezdeményezésével egyidejűleg javaslatot tehet a 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kiválasztási eljárás lefolytatására.

(5) A személyügyi szerv az önálló szervezeti egység vezetőjének (4) bekezdés szerinti javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlójától engedélyt kér. A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéséről a személyügyi szerv tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét.

(6) A saját hatáskörben lefolytatott pályázati eljárás esetén a jóváhagyott pályázati felhívás közzétételével összefüggő feladatokat – a 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglaltak figyelembevételével – a személyügyi szerv látja el.

(7) A saját hatáskörben lefolytatott pályázati eljárás esetén a pályázati felhívásra beérkező pályázatok előszűrését a személyügyi szerv végzi. Az előszűrés a pályázatok formai érvényességének (a csatolandó dokumentumok előírt formában és számban történő megküldése) és tartalmi megfelelőségének (a pályázati felhívás feltételeinek való tételes megfelelés) vizsgálatát jelenti. Szükség esetén a tartalmi megfelelőség vizsgálatába az érintett önálló szervezeti egység vezetője is bevonható.

(8) Az érvényes és tartalmilag megfelelő pályázatot benyújtók közül a kiválasztott pályázók személyes meghallgatáson vesznek részt. A beérkezett pályázatok értékelését, a személyes meghallgatásra behívandó pályázók kiválasztását és a személyes meghallgatások lefolytatását az érintett önálló szervezeti egység vezetője, az általa kijelölt személy, valamint a személyügyi szerv vezetője által kijelölt személy végzik.

(9) Az érintett önálló szervezeti egység vezetője a személyügyi szerv útján a munkáltatói jogkör gyakorlója részére jóváhagyásra megküldi az általa foglalkoztatni javasolt személy pályázati anyagát.

(10) A munkáltatói jogkör gyakorlója a személyügyi szerv útján tájékoztatja az érintett önálló szervezeti egység vezetőjét a foglalkoztatásra irányuló javaslat elfogadásáról vagy elutasításáról. A pályázókat a pályázat eredményéről a személyügyi szerv írásban értesíti a döntéstől számított 8 munkanapon belül.

(11)²² Az elutasított pályázó részére a pályázati anyagát – a (10) bekezdés szerinti értesítéssel egyidejűleg – papír alapon benyújtott pályázat esetén vissza kell küldeni. Elektronikusan benyújtott pályázat esetén a benyújtott dokumentumokat a nyertes pályázóra vonatkozó döntés meghozatalától számított 8 munkanapon belül meg kell semmisíteni. Nem kell visszaküldeni vagy megsemmisíteni a pályázati anyagot, ha a pályázó írásban benyújtott nyilatkozatával kifejezetten kéri a pályázati anyagának legfeljebb egy évig történő megőrzését a jövőben esetlegesen megnyíló foglalkoztatási lehetőségek betöltése céljából. Egy év elteltével a pályázati anyagot és a jelölt adatait haladéktalanul meg kell semmisíteni vagy törölni kell.

5. § (1) A foglalkoztatási jogviszony létesítését megelőzően az önálló szervezeti egység vezetője – az irányító felsővezető javaslatával – a „Kezdeményezés jogviszony létesítéséhez” nyomtatványon a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve írásban kezdeményezi a személyügyi szerv útján az alkalmazni kívánt jelölt foglalkoztatását, legkésőbb a tervezett kinevezés kezdő napját megelőző 30. napig, vezetői álláshely betöltésére tervezett jelölt esetén 45. napig.

(2) A „Kezdeményezés jogviszony létesítéséhez” nyomtatványhoz mellékelni kell – kormányzati szolgálati jogviszonyban és politikai szolgálati jogviszonyban tervezett foglalkoztatás esetén a közszolgálati személyügyi nyilvántartásra és statisztikai adatgyűjtésre, a közszolgálati alkalmazottak és a munkavállalók személyi irataira vonatkozó szabályokról, valamint a kormányzati igazgatási szervek álláshelyeinek nyilvántartásáról szóló 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet] 1. melléklete szerinti tartalommal – a jelölt önéletrajzát, valamint a „Kezdeményezés jogviszony létesítéséhez” nyomtatványnak tartalmaznia kell az álláshelyen ellátni tervezett feladatok leírását. A 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti önéletrajz kitöltése kérhető – a Kit. 279. § (8) bekezdésében foglaltakra tekintettel – munkaviszony keretében tervezett foglalkoztatás esetén is.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a foglalkoztatási jogviszony létrejöttéről addig nem adhat tájékoztatást a jelöltnek, amíg a munkáltatói jogkör gyakorlója nem járult hozzá a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez a „Kezdeményezés jogviszony létesítéséhez” nyomtatványon meghatározottak szerint.

(4)²³ A személyügyi szerv megvizsgálja a foglalkoztatási jogviszony létesítésének feltételeit, a Pénzügyi Referatúra vezetője pedig nyilatkozik arról, hogy a jogviszony-létesítéshez szükséges előirányzat rendelkezésre áll-e. A Pénzügyi Referatúra vezetője a kezdeményezést továbbítja a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak gazdálkodási szempontú egyetértésre. A gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár véleményével ellátva visszaküldi a kezdeményezést a személyügyi szervnek, amely egyetértés céljából soron kívül megküldi a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére. A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a véleményével ellátott kezdeményezést felterjeszti a munkáltatói jogkör gyakorlójához.

(5) Vezetői álláshely betöltése esetén a (4) bekezdés szerinti jóváhagyást követően a személyügyi szerv intézkedik a Kit. 263. § (2) bekezdése szerinti kifogásolási eljárás kezdeményezéséről.

(6) A személyügyi szerv a munkáltatói jogkör gyakorlójának hozzájárulását követően értesíti a jelöltet arról, hogy a foglalkoztatási jogviszony létesítéséhez milyen okiratok, egyéb dokumentumok bemutatása, adatok igazolása szükséges. Ennek alapján a jelölt a foglalkoztatási jogviszony létrejöttét megelőzően, egyeztetett időpontban a jogviszony létesítéséhez szükséges eredeti okmányokat, dokumentumokat (vagy közjegyző, illetve a kiállító szerv által hitelesített másolatukat) a személyügyi szerv részére bemutatja. A külföldi oktatási intézményben szerzett bizonyítvány, oklevél a képesítési feltételekhez akkor vehető figyelembe, ha azt a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény alapján elismerték, illetve honosították.

(7) A (8) bekezdésben foglalt eset kivételével a „Kezdeményezés jogviszony létesítéséhez” nyomtatványt és a jelölt adatait a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak is meg kell küldeni a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Nbtv.) 6. § s) pontja szerinti feladatai ellátása céljából.

(8) A foglalkoztatási jogviszony létesítése vagy új álláshelyre helyezés előtt a jelölttel közölni kell, ha az álláshely betöltéséhez nemzetbiztonsági ellenőrzés szükséges. A jelölt részére a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez szükséges kérdőívet a személyügyi szerv biztosítja, továbbá írásban tájékoztatja a kitöltést követő változásbejelentési kötelezettségéről is, amelynek tudomásulvételét a foglalkoztatott aláírásával igazolja. Ha a jelölt nem rendelkezik kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel, és a foglalkoztatási jogviszony létesítéséig nem áll rendelkezésre megfelelő idő az ellenőrzés elvégzéséhez, akkor az Nbtv. 71. § (2) bekezdése szerinti jóváhagyás érdekében a munkáltatói jogkör gyakorlója a „Kezdeményezés jogviszony létesítéséhez” nyomtatványt – indokolással ellátva – felterjeszti a miniszter részére.

(9) A foglalkoztatási jogviszony létesítése vagy új álláshelyre helyezés előtt a jelölttel közölni kell, ha a betölteni kívánt álláshely az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség alá tartozik. A vagyonnyilatkozat-tételi eljárást a 10. alcímben foglaltak szerint kell lebonyolítani, amelyhez a szükséges nyomtatványt a személyügyi szerv biztosítja a jelölt részére.

(10) A foglalkoztatási jogviszony létesítése vagy más álláshelyre történő kinevezés előtt a jelölttel közölni kell, ha az álláshely a Kit. 117. § (1)–(5) bekezdésében foglalt elhelyezkedési korlátozás alá esik. A foglalkoztatott által elhelyezkedési korlátozás alá eső álláshely betöltésének tényét a beosztási okiratban fel kell tüntetni.

(11)²⁴

(12) A személyügyi szerv minden hónap 8. munkanapjáig írásban értesíti a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárt – és az érintett önálló szervezeti egység vezetőjét az általa vezetett önálló szervezeti egység tekintetében – a betöltetlen álláshelyekről. A tájékoztatás tartalmazza az álláshely besorolási fokozatának megnevezését, az álláshely feltöltéséhez lekötött illetmény összegét, valamint a Kit. 55. § (2) bekezdésére figyelemmel az egyes álláshelyek feltölthetőségének végső dátumát. Az álláshelyek tekintetében – az érintett irányító felsővezetővel való előzetes egyeztetés alapján – a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár kezdeményezése alapján a közigazgatási államtitkár egyedi intézkedésben rendelkezhet a 3 hónapnál régebben betöltetlen álláshelyek minisztériumon belüli átcsoportosításáról.

6. § (1) A foglalkoztatott minisztériumon belüli más szervezeti egységen történő foglalkoztatása esetén az 5. § (1) és (2) bekezdése figyelembevételével a személyügyi szerv az átvevő önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére gondoskodik a kinevezés módosításáról, azzal, hogy a kezdeményezéséhez nem kell csatolni a foglalkoztatott önéletrajzát.

(2)²⁵ Ha a kormánytisztviselő a Kit. 89/A. §-a szerinti kérelmezett vezénylés alapján másik kormányzati igazgatási szervhez történő vezénylését kérelmezi, a kérelmet a Kit. 89/A. § (2) bekezdésében foglalt határidő figyelembevételével a személyügyi szerv útján nyújtja be a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve.

(3) A Kit. 89. § (3) bekezdése szerinti kinevezés-módosítás esetén a felmentésére irányuló kérelmet a foglalkoztatott – a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve – a személyügyi szerv útján terjesztheti fel. A személyügyi szerv gondoskodik a szükséges munkáltatói intézkedés előkészítéséről.

7. § (1) Az egyes minisztériumi álláshelyek Kit. 58. § (2) bekezdése és a kormányzati igazgatási létszámgazdálkodásról, valamint a kormányzati igazgatási szerveket és azok foglalkoztatottjait érintő egyes személyügyi kérdésekről szóló 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet] 20. §-a szerinti szakmai és képesítési feltételeit, valamint az álláshelyen ellátandó feladatokat a minisztérium önálló szervezeti egységeinek ügyrendje tartalmazza. Ha az ügyrend nem tartalmaz az adott álláshely vonatkozásában speciális feltételt, akkor az álláshely – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – olyan felsőfokú végzettségű foglalkoztatottal tölthető be, aki a Kit. 82. §-ában foglalt általános feltételeknek megfelel.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az önálló szervezeti egység vezetője az 5. § (1) bekezdésében foglalt eljárás során – a „Kezdeményezés jogviszony létesítéséhez” nyomtatványon szakmai indokolással ellátva – a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 20. §-ában meghatározottak figyelembevételével kezdeményezheti legalább érettségi végzettséggel vagy középszintű szakképesítéssel rendelkező személy felvételi eljárását is.

(3)²⁶ A foglalkoztatott beosztási okiratában a foglalkoztató önálló szervezeti egység ügyrendjére – mint a Kit. és a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti szabályzatra – kell hivatkozni az álláshelyen ellátandó feladatok tekintetében. A foglalkoztatottal legkésőbb a jogviszony kezdőnapjától számított tizenöt napon belül az őt foglalkoztató önálló szervezeti egység vezetője dokumentáltan megismerteti az adott szervezeti egység ügyrendjében foglalt, és a foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszony létesítéséről szóló okiratában hivatkozott feladatokat, valamint kötelezettségeket.

(4) Az ügyrendben az álláshelyen ellátandó feladatokra utaló rövid megnevezést (a továbbiakban: feladatköri megnevezés) is rögzíteni kell, amely használható a mindennapi hivatali érintkezés során. A feladatköri megnevezések kialakításakor kormánytisztviselő – ide nem értve a politikai tanácsadót és főtanácsadót –, valamint munkavállaló esetében a „[tevékenység jellege]-i szakreferens” mintát kell követni.

(5) A minisztériummal munkaviszonyban álló munkavállaló álláshelyen ellátandó feladatait az (1) bekezdésben foglaltakon túl a munkaköri leírás, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 46. § (1) bekezdése szerinti munkáltatói tájékoztató is tartalmazza.

8. § (1) A Kit. 52. § (3) és (4) bekezdése szerinti alaplétszámmal, valamint az álláshely besorolásának módosításával összefüggő feladatokat, továbbá a központosított álláshelyállományból a Kit. 53. § (2) bekezdése szerinti álláshelyigénylési feladatokat – az érintett önálló szervezeti egységekkel a (2)–(12) bekezdés szerinti, valamint a HM Tervezési és Koordinációs Főosztállyal (a továbbiakban: HM TKF) történő együttműködése mellett – a személyügyi szerv látja el.

(2) A minisztérium alaplétszámának felülvizsgálata során az alaplétszámba tartozó álláshelyek számának módosítására, valamint az alaplétszámába tartozó álláshelyek besorolási kategóriáinak módosítására évente egy alkalommal, az alárendeltségébe tartozó álláshelyekre vonatkozóan az önálló szervezeti egység vezetője javaslatot tesz.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője javaslatának tartalmaznia kell a módosítás indokát, a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket, valamint – ha a kategóriamódosítással illetményemelés vagy -csökkentés is javasolt – az illetménymódosításra vonatkozó javaslatot. Ha a kategória-módosítási javaslat illetménymódosítási javaslatot nem tartalmaz, akkor úgy kell tekinteni, hogy a kategória-módosítás illetményt nem érint.

(4) A (2) bekezdés szerinti módosítási javaslatot az önálló szervezeti egység vezetője – a hivatali út betartása mellett, a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve – a személyügyi szerv részére küldi meg.

(5)²⁷ A javaslathoz a minisztérium részéről várható költségvetési hatásra, többletforrás-igényre vonatkozó adatokat – a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján – a Pénzügyi Referatúra szolgáltatja a személyügyi szerv részére, legkésőbb a személyügyi szerv erre vonatkozó megkeresésétől számított 5 munkanapon belül.

(6)²⁸ Az önálló szervezeti egységek vezetői által megtett módosítási javaslatokat a személyügyi szerv – a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemek, valamint a Pénzügyi Referatúra pénzügyi fedezetigazolásának figyelembevételével – összesíti, továbbá a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján felterjeszti a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, aki egyetértése esetén felterjeszti azt – a közigazgatási államtitkár útján – a miniszter részére.

(7)²⁹ A személyügyi szerv – a javaslat közigazgatási államtitkár vagy miniszter általi módosítása esetén – a költségvetési hatásra, többletforrás-igényre vonatkozó adatok pontosítása céljából megkeresi a Pénzügyi Referatúrát. A Pénzügyi Referatúra legkésőbb a személyügyi szerv erre vonatkozó megkeresésétől számított 5 munkanapon belül – a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján – megküldi a pontosított adatokat a személyügyi szerv részére.

(8) A miniszter által jóváhagyott összesített javaslatot a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár küldi meg a kormányzati személyügyi igazgatásra kijelölt szerv részére a Kit. 52. § (3) bekezdésében, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel.

(9) A központosított álláshelyállományba tartozó álláshely igénylése tekintetében – a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott feltételek figyelembevételével – a (3)–(8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy ebben az esetben a központosított álláshelyállományba tartozó álláshelyekkel kapcsolatos miniszteri igényekkel és javaslatokkal összefüggő eljárás időpontja a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdéséhez igazodik.

(10) A személyügyi szerv a (2) bekezdés szerint kezdeményezett és a minisztérium alaplétszámát érintő kormánydöntésről, illetve a miniszter által nem támogatott javaslatokról tájékoztatja az önálló szervezeti egységek vezetőit és a HM TKF-et.

(11) A Kit. 57. § (7) bekezdése szerinti, tartósan távollévő foglalkoztatott álláshelyének besorolás-módosítását – a HM TKF-fel történő együttműködése mellett – a személyügyi szerv látja el.

9. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszonyban álló foglalkoztatott a minisztérium által nyilvántartott adatainak a 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdése szerinti megváltozását a munkáltatói jogkör gyakorlója részére a személyügyi szervnél jelenti be.

(2) A munkaviszonyban álló munkavállalóra – a Kit. 279. § (8) bekezdésében és az Mt. 6. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel – az (1) bekezdésben és a 87/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 12. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A foglalkoztatott a minisztérium elektronikus információbiztonsági szabályzatában meghatározott kormányzati igazgatási iratot engedély nélkül nem továbbíthat nem kormányzati e-mail-címre. Ezen szabály megszegése a foglalkoztatási jogviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegésének tekintendő.

10. § (1) Ha a foglalkoztatott jogviszonya a Kit. 104. §-a vagy 114. § (3) bekezdése alapján szűnik meg, a munkáltatói jogkör gyakorlója – a személyügyi szerv útján – írásban értesíti a foglalkoztatottat a foglalkoztatási jogviszonya megszűnéséről.

(2) Ha a foglalkoztatott a jogviszonya megszüntetését a Kit. 105. § (1) bekezdés a), b) vagy e) pontja alapján kéri, az erre irányuló írásbeli jognyilatkozatát az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatásával egyidejűleg – a személyügyi szerv útján – küldi meg a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

11. § (1) A foglalkoztatási jogviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor a foglalkoztatott köteles az álláshelyen ellátandó feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat, eszközöket a (3) bekezdésben foglaltak szerint átadni (a továbbiakban: feladatkör átadás-átvételi eljárás), valamint a használatában lévő egyéb eszközökkel elszámolni

(2) A foglalkoztatott álláshelyén ellátandó feladatait érintő módosítás esetén – ideértve a más álláshelyre történő áthelyezést is – a foglalkoztatott köteles feladatainak ellátásával összefüggő információkat, iratokat, eszközöket a (3) bekezdésben foglaltak szerint legkésőbb a korábbi álláshelyen ellátandó feladatkörben töltött utolsó munkanapig átadni.

(3) A foglalkoztatott a feladatkör átadás-átvételi eljárás során köteles az álláshelyen ellátandó feladatait az önálló szervezeti egység vezetője – az önálló szervezeti egység vezetője esetében közvetlen felettese – által meghatározott határidőn belül átadni. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az átadó és átvevő nevét, az átadó álláshelyen ellátandó feladatait, álláshelyének besorolási kategóriáját, az álláshelyen ellátandó feladatainak ellátásához kapcsolódó átadott eszközöket, a folyamatban lévő ügyeket, azok elintézési módjának, határidejének megjelölését, valamint az átadó, az átvevő és az átadásért felelős szervezeti egység vezetőjének – az önálló szervezeti egység vezetője esetében közvetlen felettese – aláírását. Az átadó az eljárással kapcsolatban írásban észrevételeket tehet, amelynek lehetőségére előzetesen figyelmeztetni kell. Az iratot három eredeti példányban kell elkészíteni, amelyből egy-egy példány az átadót és az átvevőt illeti, egy példányt a foglalkoztatott személyi anyagában kell elhelyezni.

(4) Ha az álláshelyen ellátandó feladatainak átadására kötelezett foglalkoztatott elháríthatatlan okból nem tud eleget tenni a feladatkör-átadási kötelezettségének, vagy azt megtagadja, az önálló szervezeti egység vezetője – az önálló szervezeti egység vezetője esetében közvetlen felettese – a szervezeti egység foglalkoztatottjai közül kijelöli az átadóként eljáró személyt. Az átadóként kijelölt foglalkoztatott két tanú jelenlétében leltárba veszi a távollévő vagy az átadást megtagadó foglalkoztatott személyes kezelésében lévő iratokat, eszközöket, amelyeket az átadási jegyzőkönyv kitöltésével átad az erre kijelölt foglalkoztatottnak. Az átadásról a távollévő vagy az átadást megtagadó foglalkoztatottat az átadási jegyzőkönyv egy-egy példányának megküldésével kell értesíteni. A távollévő foglalkoztatott az átadási jegyzőkönyv tartalmával kapcsolatban a kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban észrevételt tehet.

(5)³⁰ Az elszámolás biztosítása érdekében a személyügyi szerv az (1) bekezdésben megjelölt időpontot megelőzően olyan időpontban, hogy az elszámolás határidőn belül megtörténhessen, a foglalkoztatott részére hozzáférhetővé teszi az erre rendszeresített „Elszámoló lap” nyomtatványt.

(6)³¹ A Pénzügyi Referatúra a Kit. 115. § (2) bekezdésében foglalt határidőn belül gondoskodik a foglalkoztatottat megillető illetmény és egyéb járandóságok kifizetéséről, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerinti foglalkoztatási igazolás kiadásáról.

(7) Ha a foglalkoztatott foglalkoztatási jogviszonya megszűnik, akkor az álláshely betöltéséig az álláshelyen ellátandó feladatait az önálló szervezeti egység vezetője által kijelölt foglalkoztatott vagy foglalkoztatottak látják el.

12. § (1) A kormányzati szolgálati jogviszony létesítése vagy új álláshelyre történő kinevezés előtt a foglalkoztatottal vagy jelölttel (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: érintett) közölni kell, hogy kinevezésére csak akkor kerülhet sor, ha a „Tájékoztató együttalkalmazási tilalomról és összeférhetetlenségi szabályokról” nyomtatványon írásban nyilatkozik arról, hogy

(2) Az összeférhetetlenségi ok vagy helyzet bekövetkezéséről az érintett haladéktalanul tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét, és ezzel egyidejűleg a „Tájékoztató együttalkalmazási tilalomról és összeférhetetlenségi szabályokról” nyomtatványt megküldi a személyügyi szerv részére. A személyügyi szerv az érintett által kitöltött nyilatkozat megküldésével tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját az összeférhetetlenségről.

(3) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az érintettet az összeférhetetlenség megszüntetésére szólítja fel, akkor az érintettnek a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül – az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatásával egyidejűleg – a személyügyi szervnél be kell mutatnia az összeférhetetlenség megszüntetését igazoló dokumentumot.

(4) Az érintett a Kit. 95. § (5) bekezdése szerinti további jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatását követően – személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának terjeszti fel. A személyügyi szerv a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéséről 5 munkanapon belül írásban értesíti az érintettet, aki az értesítés kézhezvételét követően tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét.

(5) Az érintett a (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően köteles bejelenteni a munkáltatói jogkör gyakorlójának, ha a korábban engedélyezett munkavégzésre irányuló további jogviszonyában változás következett be.

(6) Az érintett a Kit. 95. § (5) bekezdése szerinti gyakorolható, valamint közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó bejelentését az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatását követően a személyügyi szerv útján terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(7) Az érintett a Kit. 95. § (7) bekezdése szerinti előzetes engedély iránti kérelmét az önálló szervezeti egység vezetőjénél nyújtja be, aki véleményével ellátva a személyügyi szerv útján terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlójának.

(8) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 95. § (7) bekezdésében foglalt döntéséről – a személyügyi szerv útján – 5 munkanapon belül írásban értesíti az érintettet, aki az értesítés kézhezvételét követően tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét.

(8a)³² A Kit. 95. § (10) bekezdés b) pontja és (11) bekezdése alkalmazása tekintetében a vezető tisztségviselői megbízatás, felügyelőbizottsági és az auditbizottsági tagság a Kormány előzetes jóváhagyását követően vállalható.

(8b)³³ A Kit. 225. § (2) bekezdése alkalmazása tekintetében a felügyelőbizottsági tagság és a tanácsi tagság, valamint az elnöki megbízatás a Kormány előzetes jóváhagyását követően vállalható.

(8c)³⁴ A (9) és (10) bekezdés szerinti eljárás keretében a miniszteri döntést követően a személyügyi szerv útján kezdeményezhető a jóváhagyás a Miniszterelnöki Kormányirodánál.

(9)³⁵ Az (1)–(8) bekezdés szerinti kérelmeket, bejelentéseket és az ezekkel összefüggő munkáltatói döntéseket, a (8a)–(8c) bekezdés szerinti jóváhagyást a személyügyi szerv az érintett személyi anyagában helyezi el.

(10)³⁶ Az (1)–(8) és (9) bekezdésben foglalt szabályokat a munkavállalóra is megfelelően alkalmazni kell.

13. § (1) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódó eljárás lefolytatását és a vagyonnyilatkozatok őrzését a személyügyi szerv látja el. A Vnytv. szerinti őrzésért felelős (e fejezet vonatkozásában a továbbiakban: munkáltatói jogkör gyakorlója) egyes feladatait a személyügyi szerv vagyonnyilatkozatok kezelésére, őrzésére kijelölt foglalkoztatottja (a továbbiakban: őrzéssel megbízott) útján látja el.

(2) A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget (annak jogcímét, gyakoriságát) rögzíteni kell az önálló szervezeti egység ügyrendjében is valamennyi érintett álláshely tekintetében. A foglalkoztatott álláshelyére vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a jogviszony-létesítésről szóló okiratban is fel kell tüntetni.

(3) A Vnytv. alapján fennálló vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése érdekében az őrzéssel megbízott írásban előzetesen tájékoztatja a Vnytv. alapján vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyt (a továbbiakban: kötelezett)

(4) Az őrzéssel megbízott a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a kötelezett részére elektronikusan küldi meg a Vnytv. 8. § (4) bekezdésében rögzített határidőn belül, hogy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesíteni tudja.

(5) A vagyonnyilatkozat kitöltési útmutatóját és a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeire vonatkozó figyelmeztetést a „Tájékoztató a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek teljesítéséhez” nyomtatvány tartalmazza.

14. § (1) Ha a kötelezett a Vnytv. vagy más jogszabály szerint – más jogviszonyára tekintettel – már vagyonnyilatkozatot tett, az erről szóló igazolást vagy a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát adja át az őrzéssel megbízottnak, amelyet az őrzéssel megbízott nyilvántartásba vesz.

(2) Ha a kötelezett több jogviszonya alapján is vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett, akkor közreműködésével vagy a más jogviszonya szerinti őrzésért felelős megkeresésével be kell szerezni a kötelezett más jogviszonyára tekintettel történt vagyonnyilatkozat-tételének időpontjára és gyakoriságára vonatkozó adatokat.

(3) Ha a kötelezett jogviszonyainak kezdete és a vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakorisága azonos, a kötelezettet nyilatkoztatni kell arról, hogy mely jogviszonya alapján kíván eleget tenni a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.

(4) Ha a minisztériumnál már vagyonnyilatkozatot tett kötelezettnek a később létrejött, más jogviszonyában gyakrabban kell vagyonnyilatkozatot tennie, akkor a más őrzésért felelősnél történt vagyonnyilatkozat-tétel tényét igazoló okirat kötelezett általi bemutatását követően adható vissza a kötelezett korábban tett vagyonnyilatkozata.

15. § (1) A kötelezett a vagyonnyilatkozatot személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján – legkésőbb a Vnytv. által előírt határidőn belül – zárt borítékban adja át az őrzéssel megbízottnak, aki a vagyonnyilatkozat átadás-átvételéről két példányban igazolást állít ki. Az igazolás egyik példánya a kötelezetté, a másikat az őrzéssel megbízott tárolja.

(2) Az őrzéssel megbízott a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékokra felvezeti a vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítóját és a vagyonnyilatkozat átadásának dátumát. A vagyonnyilatkozat nyilvántartási azonosítója egy, a személyügyi szerv által megállapított, egyéni azonosításra szolgáló, folyamatos és egyszer használható karaktersor. A nyilvántartási azonosító kizárólag a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítéséhez használható.

(3) A Vnytv. 5. § (3) és (4) bekezdésében szabályozott esetben a személyügyi szerv intézkedik a vagyonnyilatkozat bekéréséről, illetve megkeresésre történő megküldéséről.

(4) Ha a kötelezett az esedékesség időpontjának elteltéig nem tesz vagyonnyilatkozatot, a Vnytv. 10. § (1) bekezdése szerinti írásbeli felszólítást a személyügyi szerv vezetője küldi meg a kötelezett részére dokumentált módon.

(5) A kötelezett a Vnytv. 10. § (2) bekezdése szerinti akadályoztatása tényéről az őrzésért felelőst a személyügyi szerv vezetőjén keresztül írásban tájékoztatja. Ennek hiányában a Vnytv. 10. § (2) bekezdése szerint kell minősíteni a vagyonnyilatkozat-tétel elmaradását.

(6) A Vnytv. 12. § (1) bekezdése szerinti esetben a vagyonnyilatkozatot tartalmazó zárt borítékot az őrzéssel megbízott személyesen adja vissza, kivéve, ha a kötelezett írásban úgy nyilatkozott, hogy vagyonnyilatkozata az őrzési kötelezettség lejártát követően megsemmisíthető.

(7) A kötelezett elhalálozása esetén az őrzési idő lejártát követően a vagyonnyilatkozatot az őrzéssel megbízott – a személyügyi szerv további két foglalkoztatottja jelenlétében – jegyzőkönyv felvételével, a zárt boríték felnyitása nélkül megsemmisíti.

(8) A személyügyi szerv a Vnytv. 9. és 16. §-a szerinti tilalmi idő kezdetét a közszolgálati igazoláson feltünteti.

16. § (1) Az egyes kötelezettek vagyonnyilatkozataival összefüggő iratokat külön iratgyűjtőben kell elhelyezni. Az iratgyűjtőt az őrzéssel megbízott kezeli, aki az iratgyűjtőben elhelyezi

(2) Vagyongyarapodási vizsgálat lefolytatása esetén az (1) bekezdés szerinti iratgyűjtőben el kell helyezni

(3) A személyügyi szerv a kötelezettekről nevük, munkavégzésük helye, nyilvántartási azonosítójuk alapján, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre, illetve esetleges megszegésére vonatkozó adatokra, különösen a Vnytv. 9. és 16. §-a alapján fennálló tilalomra, a Vnytv. 12. § (3) bekezdése szerinti 3 éves őrzési kötelezettség lejártára vonatkozóan – más szervezeti egység számára nem hozzáférhető módon – nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásból a kötelezett a saját adatai tekintetében tájékoztatást kérhet.

(5) Az őrzéssel megbízott és a személyügyi szerv vezetője gondoskodik az adatok védelméről, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés megakadályozásáról.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratot – az egyéb személyi iratoktól elkülönítetten – biztonsági zárral ellátott lemezszekrényben kell tárolni. A lemezszekrényhez kizárólag az őrzéssel megbízott és felettese rendelkezhet hozzáféréssel. A kötelezett és a Vnytv. szerinti hozzátartozója vagyonnyilatkozatát ugyanabban a zárt borítékban, az ezekhez kapcsolódó iratokat azonos iratgyűjtőben kell tárolni.

(7) A vagyonnyilatkozatban foglaltak megismerésére kizárólag a következők jogosultak:

(8) A vagyonnyilatkozatokba történő betekintést az őrzéssel megbízott a vagyonnyilatkozathoz csatolt Betekintő lapon dokumentálja a betekintés időpontjának, jogcímének, valamint a betekintő nevének és beosztásának feltüntetésével. A Betekintő lapot a betekintésre jogosultnak saját kezű aláírásával kell ellátnia.

17. § (1) A Vnytv. 14. § (1) bekezdése szerinti bejelentés (ezen § alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés) esetén a személyügyi szerv vezetője egyeztet a munkáltatói jogkör gyakorlójával, aki a bejelentéstől számított 15 napon belül köteles meghallgatni a kötelezettet. Ez a határidő indokolt esetben – figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményére – a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján egy alkalommal legfeljebb 15 nappal meghosszabbítható.

(2) A meghallgatás időpontját a munkáltatói jogkör gyakorlója határozza meg. A meghallgatás időpontjáról, céljáról, a bejelentés tartalmáról, a meghallgatás során képviselő igénybevételének lehetőségéről a munkáltatói jogkör gyakorlója a személyügyi szerv útján – a meghallgatás tervezett időpontját megelőzően legalább 5 munkanappal – értesíti a kötelezettet. Az értesítést az őrzéssel megbízott dokumentáltan adja át a kötelezettnek.

(3) Ha a kötelezett a meghallgatási eljáráson önhibáján kívüli okból nem tud részt venni, és a Vnytv. 14. § (2) bekezdése alapján képviselőt sem tud állítani, a munkáltatói jogkör gyakorlója a meghallgatási eljárást felfüggesztheti. A kötelezett igazolási kérelmet köteles benyújtani az akadályoztatás megszűnésétől számított 15 napon belül. Ezt követően a meghallgatási eljárást folytatni kell, a munkáltatói jogkör gyakorlója haladéktalanul új meghallgatási időpontot tűz ki, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra.

(4) A meghallgatáson a kötelezett, illetve képviselője, a személyügyi szerv vezetője, jegyzőkönyvvezetőként az őrzéssel megbízott, valamint a munkáltatói jogkör gyakorlója vehet részt. A kötelezett vagyonnyilatkozatába az eljárás során kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlója és a kötelezett, illetve képviselője tekinthet be.

(5) A meghallgatási eljárás során ismertetni kell a bejelentés tartalmát, és lehetővé kell tenni, hogy azokra a kötelezett vagy képviselője észrevételt tegyen.

(6)³⁸ A meghallgatási eljárásról két példányban jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza különösen a munkáltatói jogkör gyakorlójának megállapításait, a kötelezett, a képviselő észrevételeit. A jegyzőkönyvet a résztvevők aláírják, amelynek egy példánya a kötelezetté, másik példányát a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos iratok között kell elhelyezni.

(7) A Vnytv. 14. § (4) bekezdése alapján a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezésére a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult. A vagyonnyilatkozat adóhatóság részére történő átadásáról az átadás napját, az átadó és átvevő nevét, beosztását és aláírását tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni.

(8) A Vnytv. 16. § (2) bekezdésére tekintettel a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles lehetőséget adni 8 napos határidő tűzése mellett a kötelezettnek a szükséges bizonyítás megtételére.

18. § (1) A foglalkoztatott munkaidő-beosztását általános teljes napi munkaidő esetén – a munkáltatói jogkör gyakorlójának eltérő rendelkezése hiányában – a (2)–(6) bekezdés határozza meg.

(2) A munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, heti pihenőnap a szombat és a vasárnap. Kivételt képez ez alól, ha a munkaszüneti nap hétköznapra esik, vagy a Kit. 120. § (5) bekezdése szerinti rendelet eltérően rendelkezik.

(3) A beosztás szerinti napi munkaidő törzsidőből és peremidőből áll.

(4) A törzsidő hétfőtől csütörtökig 9:00–15:00 óráig, pénteken (és azokon a napokon, amikor pénteki munkarend van érvényben) 9:00–12:00 óráig tart.

(5) A peremidő hétfőtől csütörtökig 06:00–09:00 óráig és 15:00–18:00 óráig, pénteken (és azokon a napokon, amikor pénteki munkarend van érvényben) 06:00–09:00 óráig és 12:00–15:00 óráig tart.

(6) A peremidőn belül egy munkanap vonatkozásában a foglalkoztatott és az önálló szervezeti egység vezetője közösen és – a jogszabályi keretek között – szabadon meghatározhatják a munkaidő kezdetét és végét a foglalkoztatott jogállására irányadó heti munkaidő, valamint munkaközi szünet figyelembevételével, azzal, hogy a napi munkaidőt folyamatosan – megszakítás nélkül – kell ledolgozni.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben foglalt munkarendet egyénenként úgy kell meghatározni, hogy a minisztérium hivatali szervezetének és ezen belül az egyes szervezeti egységeknek a működése

19. § (1)³⁹ Azon általános munkarendben foglalkoztatottnak, aki a Kit. vagy az Mt. szerinti munkaközi szünetre jogosult, a munkaközi szünetet úgy kell biztosítani, hogy a szervezeti egység feladatainak ellátása folyamatos és zavartalan legyen.

(2) Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállaló esetében az Mt. 103. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt munkaközi szünet időtartamától eltérően a munkavégzés megszakításával napi harminc perc a munkaközi szünet.

20. § (1) A munkaidő-nyilvántartást az „Egyéni munkaidő-nyilvántartó lap” nyomtatványon (a továbbiakban: munkaidő-nyilvántartó lap) naponta a munkavégzési, szolgálatteljesítési kötelezettség megkezdésekor és befejezésekor kell vezetni. A munkaidő-nyilvántartó lap vezetése a foglalkoztatott kötelezettsége.

(2) A munkaidő-nyilvántartó lapot úgy kell vezetni, hogy abból naprakészen, egyértelműen megállapítható legyen a foglalkoztatott munkavégzésének (rendes vagy rendkívüli munkavégzés) és távollétének ideje, továbbá a távollét oka és jogcíme.

(2a)⁴⁰ A minisztériumban alkalmazandó munkaidő-nyilvántartó lap mintáját a személyügyi szerv teszi közzé. A munkaidő-nyilvántartó lap mintája tartalmazza a munkaidő-nyilvántartó lapon alkalmazandó rövidítéseket és jelöléseket.

(3) A foglalkoztatott által vezetett munkaidő-nyilvántartó lapon rögzített adatok valódiságát a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig a foglalkoztatott közvetlen felettese az aláírásával igazolja. A foglalkoztatottak által vezetett munkaidő-nyilvántartó lapokat havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig az önálló szervezeti egység vezetője köteles a személyügyi szerv részére eredetben, az egyéni szabadság-nyilvántartó lapokat pedig szkennelve, naprakész állapotban megküldeni.

21. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére – a hivatali út betartása mellett, a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlója a „Rendkívüli munkavégzés elrendelése” nyomtatványon, írásban intézkedik a foglalkoztatott részére történő rendkívüli munkavégzés elrendeléséről. Az önálló szervezeti egység vezetője felelős a rendkívüli munkavégzés ellentételezéseként a foglalkoztatottnak a Kit. 124. § (1)–(4) és (6) bekezdése szerint járó szabadidő – a Kit. 124. § (7) bekezdésében meghatározott időtartamon belüli – kiadásáért.

(2) Az önálló szervezeti egység vezetője tájékoztatja a személyügyi szervet, ha a rendkívüli munkavégzésért a foglalkoztatott részére megállapított szabadidő kiadására a Kit. 124. § (7) bekezdésében foglalt határidőn belül nem került sor. Az önálló szervezeti egység vezetője – a Pénzügyi Referatúra és a személyügyi szerv útján – kezdeményezi a ki nem adott szabadidő megváltását.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetőjének kezdeményezésére – a hivatali út betartása mellett, a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban intézkedik az „Ügyelet, készenlét elrendelése” nyomtatványon a foglalkoztatott részére ügyelet vagy készenlét elrendeléséről. Az ügyelet vagy a készenlét idejére a munkavégzést a közvetlen felettes vagy az önálló szervezeti egység vezetője rendeli el. Az ügyelet vagy a készenlét teljesítését az önálló szervezeti egység vezetője igazolja és továbbítja a személyügyi szerv részére.

(4) A foglalkoztatott részére a munkanapon a napi munkaidőn túl teljesített

(5)⁴¹

(6) A foglalkoztatott részére ellentételezésként járó szabadidőt a szabadság kiadására jogosult vezető adja ki. Ha ez a jogszabályban előírt határidőben nem lehetséges, akkor a Pénzügyi Referatúra és a személyügyi szerv útján kezdeményezi a ki nem adott szabadidő megváltását.

(7) Az (1)–(3) és (6) bekezdésben meghatározottakat a munkavállalóra is megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy az elrendelt rendkívüli munkavégzés, ügyelet, készenlét ellentételezése tekintetében az Mt. 140–144. §-ának rendelkezései szerint kell eljárni.

(8) A (7) bekezdés szerinti esetben a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőt, valamint az ügyelet, készenlét időtartama alatti munkavégzést – amennyiben a munkaszerződésben ebben megállapodtak a felek – elsősorban szabadidővel kell ellentételezni.

(9) Ha a munkavállaló részére az Mt. 145. §-a szerinti ellentételezés került megállapításra, a (7) bekezdés szerinti ellentételezésre nem jogosult.

22. § (1)⁴² A foglalkoztatottat megillető rendes szabadság kiadásáról a munkáltatói jogkör gyakorlója által az önálló szervezeti egység ügyrendjében kijelölt vezető, illetve felsővezető rendelkezik.

(2) A foglalkoztatott tárgyévre járó rendes szabadságának mértékét a személyügyi szerv állapítja meg, és az éves szabadságolási terv, valamint a hitelesített egyéni szabadság-nyilvántartó lap megküldésével tájékoztatja a tárgyévi és a maradvány szabadságról a foglalkoztatottat.

(3) Az önálló szervezeti egység vezetője a foglalkoztatottak bevonása mellett elkészíti az önálló szervezeti egység éves szabadságolási tervét, amelyet tárgyév március 1. napjáig megküld a személyügyi szerv részére. A személyügyi szerv az önálló szervezeti egységektől beérkezett összesítés alapján elkészíti a foglalkoztatottak tekintetében a tárgyévi szabadságolási tervet, amit a munkáltatói jogkör gyakorlója tárgyév április 1-ig hagy jóvá. A szabadságolási terv elkészítésénél figyelemmel kell lenni a tárgyévre vonatkozóan a Kormány által elrendelt igazgatási szünet időtartamára és a Kit. 129. § (1)–(3) és (11) bekezdésében foglaltakra.

(4) A rendes szabadság kivételének engedélyeztetése és kiadásának dokumentálása a (2) bekezdés szerinti egyéni szabadság-nyilvántartó lapon történik. Az egyéni szabadság-nyilvántartó lapon kizárólag a rendes szabadságot kell rögzíteni, az egyéb távollétet, munkaidő-kedvezményt nem. Az egyéni szabadság-nyilvántartó lapokat az önálló szervezeti egység őrzi úgy, hogy azok vezetői ellenőrzés esetén naprakészen rendelkezésre álljanak. Az egyéni szabadság-nyilvántartó lapot a személyügyi szerv felhívására a tárgyévet követő év január hónapjában önálló szervezeti egységenként – az önálló szervezeti egység vezetője által lezárva – kell visszaküldeni a személyügyi szerv részére.

(5)⁴³

(6) A személyügyi szerv minden év október 15-éig írásban tájékoztatja az önálló szervezeti egység vezetőjét az alárendeltségébe tartozó foglalkoztatottak tekintetében a foglalkoztatottak részére a tárgyévre megállapított és addig igénybe nem vett rendes szabadság mértékéről, egyúttal felhívja a figyelmet annak foglalkoztatott általi igénybevételére és a munkáltató általi kiadására.

(7) Az önálló szervezeti egység vezetőjének – esetében pedig az irányító felsővezetőnek – a felelőssége, hogy az önálló szervezeti egységnél foglalkoztatottak éves szabadsága a szabadságolási tervüknek megfelelő ütemben, lehetőség szerint időarányosan kivételre és kiadásra kerüljön. Ha az évi rendes szabadság szolgálati érdekből nem kerül kiadásra a tárgyév végéig, a szolgálati érdek megszűnését követően a Kit. 129. § (2) bekezdése figyelembevételével – a személyügyi szerv tájékoztatása mellett – a szabadság kiadásáról haladéktalanul intézkedni kell.

23. §⁴⁴ (1) A foglalkoztatott apa a Kit. 155. § (4) bekezdése szerint gyermeke születése, illetve a Kit. 155. § (4a) bekezdése szerint a gyermek örökbefogadása esetén az apát megillető pótszabadságot az erre rendszeresített formanyomtatvány személyügyi szerv részére történő benyújtásával és a születést, illetve az örökbefogadást bizonyító okirat bemutatásával veheti igénybe.

(2) A foglalkoztatott nagyszülő a Kit. 155. § (5) bekezdése szerint unokája születése esetén a nagyszülőt megillető pótszabadságot az erre rendszeresített formanyomtatvány személyügyi szerv részére történő benyújtásával és a születést bizonyító okirat bemutatásával veheti igénybe.

(3) A foglalkoztatottat első házasságkötése esetén megillető pótszabadság az erre rendszeresített formanyomtatvány személyügyi szerv részére történő benyújtásával és a házassági anyakönyvi kivonat bemutatásával vehető igénybe.

(4) A foglalkoztatott a Kit. 156/A. §-a alapján a szülőt megillető szülői szabadságot az erre rendszeresített formanyomtatvány személyügyi szerv részére történő benyújtásával és a születést bizonyító okirat bemutatásával veheti igénybe.

24. § (1) A foglalkoztatottnak a keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott személy által igazolt keresőképtelensége első napját és távolmaradásának okát – a keresőképtelenség első napján vagy akadályoztatását követően haladéktalanul – közvetlen felettesének köteles bejelenteni. A bejelentés a foglalkoztatott Kit. 70. § (3)–(5) bekezdése, illetve Mt. 21. § (1)–(3) bekezdése szerinti képviselőjétől is elfogadható.

(2) A közvetlen felettes a foglalkoztatott vagy képviselője általi bejelentés alapján – a keresőképtelenségre vonatkozó bejelentés napján – elektronikus úton értesíti a személyügyi szervet a foglalkoztatott keresőképtelenségének kezdőnapjáról.

(3) A személyügyi szerv a bejelentés alapján a foglalkoztatott keresőképtelenségének első napját a HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszerben (a továbbiakban: HM KGIR) rögzíti.

(4) Ha a foglalkoztatott ismételten keresőképessé válik, haladéktalanul értesíti közvetlen felettesét és a személyügyi szervet a munkába állás időpontjáról.

(5) A foglalkoztatott az orvos általi kiállítást követően haladéktalanul, de legkésőbb a keresőképtelenség lejártát követő első munkanapján a keresőképtelenségéről szóló orvosi igazolást a személyügyi szervnél köteles leadni. Az orvosi igazolást a személyügyi szerv legkésőbb a következő munkanapon továbbítja a HM VGH részére.

(6)⁴⁵

(7)⁴⁶

25. § (1) A szülési szabadság igénybevételének kezdő időpontját a személyügyi szerv a HM KGIR-ben rögzíti.

(2)⁴⁷ A Pénzügyi Referatúra a szülési szabadságra járó csecsemőgondozási díj igényléséhez szükséges nyomtatványokat a foglalkoztatott rendelkezésére bocsátja.

(3)⁴⁸ A jogosultságokat alátámasztó, valamint a csecsemőgondozási díj igényléséhez szükséges, foglalkoztatott által kitöltött nyomtatványokat a Pénzügyi Referatúra legkésőbb a kézhezvételt követő munkanapon továbbítja a HM VGH illetékes szervezeti eleme részére.

(4) A személyügyi szerv írásban előzetesen tájékoztatja a foglalkoztatottat a szülési szabadság lejártának pontos időpontjáról. A foglalkoztatott az aláírásával ellátott, a fizetés nélküli szabadság igénybevételéről szóló „Bejelentés gyermekgondozási/unokagondozási célú fizetés nélküli szabadság igénybevétele iránt” nyomtatványt megküldi a személyügyi szerv részére.

(5) A gyermekgondozás céljából, valamint az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a foglalkoztatott kérelmére meg kell szüntetni. A kérelmet legkésőbb a Kit. 131. § (5) bekezdése vagy 158. § (5) bekezdése alapján a személyügyi szerv útján a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve kell megküldeni.

(6) Ha a gyermekgondozási célú, valamint az unoka gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot a foglalkoztatott megszünteti, akkor a fizetés nélküli szabadság megszűnése előtt tájékoztatja a személyügyi szerv a foglalkoztatottat a fizetés nélküli szabadság megszűnésének időpontjáról és az őt megillető szabadság időtartamáról, továbbá az első munkanapjának időpontjáról.

(7) A foglalkoztatott a Kit. 157. § (4) bekezdése, illetve az Mt. 131. §-a alapján hozzátartozója tartós – előreláthatólag harminc napot meghaladó – személyes ápolása céljából a „Bejelentés hozzátartozó otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele iránt” nyomtatványt megküldi a személyügyi szerv részére. A hozzátartozó tartós személyes ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszüntetésével összefüggésben az (5) és (6) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(8) Ha a foglalkoztatott a Kit. 131. § (1) bekezdés a) pontja alapján fizetés nélküli szabadságra jogosult, köteles az erre vonatkozó behívóparancsot vagy bevonulási parancsot a személyügyi szerv részére bemutatni.

(9) Ha a foglalkoztatott a Kit. 131. § (1) bekezdés b) pontja alapján fizetés nélküli szabadságra jogosult, köteles az erre vonatkozó hivatalos dokumentumot a személyügyi szerv részére bemutatni.

(10) Az (1)–(8) bekezdésben foglalt eljárási szabályokat – ide nem értve az unoka gondozására vonatkozó rendelkezéseket – a munkavállalóra az Mt. rendelkezéseinek megfelelően alkalmazni kell.

26. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az önálló szervezeti egység vezetője által elrendelt, a foglalkoztatott álláshelyén ellátott feladataival összefüggő, egy vagy több teljes napot igénybe vevő – a minisztériumon kívül tartandó – egyeztetésen, képzésen, rendezvényen való részvétel, ideiglenes kiküldetés vagy ellenőrzés hivatalos távollétnek minősül.

(2)⁴⁹

27. § (1)⁵⁰ Ha a foglalkoztatott a 68. § (2) bekezdése szerinti mentesítést megkapta, akkor a Kit. 151. § (14)–(17) bekezdése szerinti munkavégzési kötelezettség alóli tanulmányi célú mentesítést a közvetlen felettesével egyeztetve köteles ledolgozni, kivéve, ha a mentesítést tanulmányi szerződés keretében, tanulmányi célú támogatásként biztosítja a minisztérium.

(2) A tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés beosztásáról, felhasználásáról, ledolgozásáról és annak személyenkénti nyilvántartásáról a „Tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés nyilvántartása” nyomtatványon a közvetlen felettes gondoskodik. A foglalkoztatott köteles a személyügyi szervnél az adott tanulmányi ciklus (félév) megkezdésekor bemutatni a Kit. 151. § (15) bekezdése szerinti oktatási intézményi igazolást, amely alapján az igénybe vehető összmunkaidő-kedvezmény mértéke megállapítható.

(3) A tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés ledolgozását követően a „Tanulmányi célú munkavégzés alóli mentesítés nyilvántartása” nyomtatványt lezárva és ahhoz a (2) bekezdés szerinti igazolást csatolva az önálló szervezeti egység vezetője megküldi a személyügyi szerv részére, amelyet a személyügyi szerv a foglalkoztatott személyi anyagában elhelyez.

(4) A foglalkoztatott tanulmányi célú mentesítésénél a Kit. szerinti napi, heti pihenőidő mértékére is figyelemmel kell lenni. Nem engedélyezhető a foglalkoztatottnak olyan mértékű tanulmányi célú mentesítés, amelynek az igénybevételét követően annak 1 éven belül történő ledolgozása a Kit. szerinti napi, heti pihenőidő minimális mértékébe ütközne.

(5)⁵¹

(6) Tanulmányi célú mentesítésre a munkavállaló is jogosult az (1)–(5) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

28. § (1) Ha a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését a Kit. 93. § (2) bekezdés j) vagy l) pontja alapján kérelmezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos indokát és időtartamát, valamint azt, hogy a mentesítés időtartamára a teljes illetményére vagy az illetményének bizonyos részére igényt tart-e. A foglalkoztatott a kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatásával egyidejűleg – a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójához címezve terjesztheti fel. A munkáltatói jogkör gyakorlója – a személyügyi szerv útján – írásban, a döntést követő 5 napon belül értesíti a foglalkoztatottat a döntésről. A Kit. 93. § (2) bekezdés j) pontja szerinti esetben a mentesülésre vonatkozó bejelentés szóban is előadható az önálló szervezeti egység vezetőjénél, azonban a különös méltánylást igénylő ok elhárultával haladéktalanul írásban fel kell terjeszteni a díjazásra vonatkozó kérelmet.

(2) Ha a foglalkoztatott a Kit. 93. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottak szerint hozzátartozója halála miatt két munkanapra mentesül a munkavégzés alól, akkor a foglalkoztatott a személyügyi szerv részére a munkavégzés alóli mentesítés első napját megelőzően az önálló szervezeti egység vezetője útján a „Nyilatkozat hozzátartozó halála esetén a munkavégzés alóli mentesülés megállapításához” nyomtatványon bejelenti az erre vonatkozó igényét a személyügyi szervnél.

(3) Közeli hozzátartozó halála esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a (2) bekezdésben meghatározottakon felül a Kit. 93. § (2) bekezdés j) pontja alapján további legfeljebb 3 munkanapra mentesítheti a munkavégzés alól a foglalkoztatottat. Az ezen időtartamra járó díjazásról a „Nyilatkozat hozzátartozó halála esetén a munkavégzés alóli mentesülés megállapításához” nyomtatványon a Kit. 135. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megállapodni.

(4)⁵² A véradásban részt vevő foglalkoztatott a véradáshoz szükséges időre járó munkavégzés alóli mentesítésen túl az eredményes véradás tényéről szóló, a személyügyi szerv részére leadott igazolás alapján véradásonként két munkanapra mentesül a munkavégzés alól, amelyet a véradást követő két hónapon belül vehet igénybe. A két hónapos időtartamot a véradás napját követő naptól kell számítani.

(5) Ha a foglalkoztatott a munkavégzési kötelezettsége alóli mentesítését a Kit. 93. § (2) bekezdés b) pontja alapján kérelmezi, a kérelemben meg kell jelölnie annak pontos időtartamát, valamint a kérelemhez csatolnia kell a kezeléssel összefüggő szakorvosi igazolást. A foglalkoztatott a kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjén keresztül – a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójához címezve terjesztheti fel.

(6) A foglalkoztatott a Kit. 93. § (2) bekezdés e) pontja alapján engedélyezhető rendelkezésre állási, valamint munkavégzési kötelezettség alóli mentesítési kérelméhez csatolja a gyermeke vagy gyermekei születési anyakönyvi kivonatának másolatát. A foglalkoztatott a kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjén keresztül – a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójához címezve terjeszti fel.

(7) A foglalkoztatott a Kit. 93. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott esetekben az illetékes szervezet igazolása alapján mentesül a munkavégzés alól. Az igazolást a személyügyi szerv részére kell leadni a munkavégzés alóli mentesítés napjától, több nap esetén annak utolsó napjától számított 5 munkanapon belül.

(7a)⁵³ Ha a foglalkoztatott a Kit. 93. § (2) bekezdés n) pontjában meghatározott esetben mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, az erre vonatkozó igénybejelentését az örökbefogadást elősegítő szervezet által kiállított igazolás kíséretében az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatásával egyidejűleg – a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójához címezve terjeszti fel.

(7b)⁵⁴ Ha a foglalkoztatott a Kit. 93. § (2) bekezdés o) pontjában meghatározottak szerint a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának vagy a foglalkoztatottal közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, az erre vonatkozó igénybejelentését a gondozás indokoltságáról szóló, kezelőorvos által kiállított igazolás bemutatása mellett – az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatásával egyidejűleg – a személyügyi szerv részére nyújtja be.

(7c)⁵⁵ Ha az apa a Kit. 157/A. §-a alapján gyermeke születéséhez, vagy a gyermek örökbefogadásához kapcsolódóan mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól, az erre vonatkozó igénybejelentését – az önálló szervezeti egység vezetőjének tájékoztatásával egyidejűleg – a személyügyi szerv részére nyújtja be.

(8) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) szerinti munkavégzési kötelezettség alóli mentesülést a foglalkoztatott a választás napját legalább 5 munkanappal megelőzően írásban bejelenti az önálló szervezeti egység vezetőjének, aki a feljegyzést annak tudomásulvételét követően haladéktalanul továbbítja a személyügyi szerv részére. A személyügyi szerv a Ve. 15. § (2) bekezdése szerinti határidő szem előtt tartásával soron kívül értesíti a Pénzügyi Referatúrát, amely intézkedik a foglalkoztatott illetménye megtérítésének kezdeményezéséről.

(9)⁵⁶

(10) Az (1)–(9) bekezdésben foglalt szabályokat a munkavállalóra az Mt. 55. § (1) bekezdése és 146. § (2) és (3) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően alkalmazni kell.

29. § (1) Ha az álláshelyen ellátandó feladat jellege lehetővé teszi, a foglalkoztatott kérelmezheti az általános teljes heti munkaidőnél rövidebb heti munkaidőben (a továbbiakban: részmunkaidő) történő foglalkoztatását a Kit. 118. § (3) bekezdése vagy az Mt. 92. § (5) bekezdése alapján.

(2) A foglalkoztatott részmunkaidőben történő foglalkoztatás iránti kérelmét az önálló szervezeti egység vezetőjének jóváhagyását követően – a hivatali út betartása mellett a személyügyi szerv útján – a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve terjesztheti elő. A munkáltatói jogkör gyakorlója a – személyügyi szerv útján – írásban, a döntést követő 5 munkanapon belül értesíti a foglalkoztatottat a döntésről. A személyügyi szerv intézkedik a szükséges munkáltatói intézkedések előkészítéséről.

30. § (1) A foglalkoztatottal otthoni munkavégzésre, illetve távmunkavégzésre megállapodás (a továbbiakban együtt: megállapodás) abban az eseten köthető, ha

(1a)⁵⁷ Az előzetes jóváhagyás – miniszteri döntést követően – a személyügyi szerv útján kezdeményezhető.

(2) A foglalkoztatott a részére kiadott feladatokat az önálló szervezeti egység vezetőjének, illetve a közvetlen felettesének utasítása szerint – az abban meghatározott módon és formában – köteles teljesíteni. A foglalkoztatottnak kiadott feladatok ellenőrzésére az önálló szervezeti egység vezetője, illetve a közvetlen felettes jogosult.

(3) A megállapodásban meg kell határozni a munkaidő beosztásának szabályait.

(4) A megállapodás megkötését követően a személyügyi szerv haladéktalanul intézkedik a kinevezésnek a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 22. § (2) bekezdésében meghatározott módosításáról.

(5) A foglalkoztatott részére az otthoni munkavégzés, valamint távmunkavégzés céljából, a hivatali feladatok ellátása érdekében a szolgálati rádiótelefon-ellátás és használat szabályairól szóló HM utasításban foglaltak szerint szolgálati mobiltelefon biztosítható.

(6) Az otthoni munkavégzés tényét, illetve a távmunkavégzés esetén a jelenlétet és távollétet a foglalkoztatott az „Egyéni munkaidő-nyilvántartó lap” nyomtatványon rögzíti.

31. § (1) A foglalkoztatott az otthoni munkavégzésre vonatkozó megállapodás megkötésére irányuló kérelmét az intraneten közzétett nyomtatványon – az önálló szervezeti egység vezetőjének véleményével – a hivatali út betartása mellett, a személyügyi szerv útján, a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve terjesztheti fel.

(2) A kérelemben meg kell határozni

(3) A (2) bekezdés szerinti munkanapokon az otthoni munkavégzés keretében eltöltött munkanap beosztás szerinti munkaidejét kell érteni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlójának döntéséről a személyügyi szerv 3 munkanapon belül értesíti a foglalkoztatottat, és – a kérelem elfogadása esetén – intézkedik a 30. § (4) bekezdésében foglaltakról.

(5) A megállapodásban rögzíteni kell a foglalkoztatott álláshelyén ellátott feladatai közül azokat, amelyek ellátására otthoni munkavégzés keretében sor kerülhet.

(6) Az otthoni munkavégzés keretében ellátható feladatokat és határidejüket az önálló szervezeti egység vezetője, illetve a közvetlen felettese a hivatali elektronikus levelezési rendszeren keresztül határozza meg a foglalkoztatott részére.

(7) Az önálló szervezeti egység vezetője otthoni munkavégzésre olyan mennyiségű és határidejű feladatot határozhat meg, amely a feladathoz rendelt határidőn belül reálisan, a foglalkoztatott otthoni munkavégzésének ideje alatt, rendes munkaidőben teljesíthető.

(8) A foglalkoztatott otthoni munkavégzését úgy köteles megszervezni, hogy annak tartama alatt elektronikus, illetve telefonos elérhetősége biztosított legyen.

(9) Az otthoni munkavégzés esetén a foglalkoztatott fokozottan ügyel arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt, illetve a feladatellátásával összefüggő adatokhoz és a birtokában lévő hivatali iratokhoz más ne férhessen hozzá. Az otthoni munkavégzés céljából használt eszközökre vonatkozó biztonsági és adatvédelmi előírásokat, valamint felelősségi szabályokat az otthoni munkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.

(10) A foglalkoztatott álláshelyén ellátandó feladatainak változása esetén, továbbá az álláshely változása esetén a megállapodás személyügyi szerv általi felülvizsgálata szükséges.

(11) A Kit. 126. §-ában, a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 22., 25. és 26. §-ában, valamint az e Fejezetben meghatározottak megfelelő alkalmazásával munkavállaló részére is engedélyezhető otthoni munkavégzés.

32. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kit. 125. §-ában, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 23. és 24. §-ában foglaltak figyelembevételével – az önálló szervezeti egység vezetője és az irányító felsővezető támogatása esetén – a foglalkoztatottal távmunkavégzésre megállapodást köthet.

(2) A távmunkavégzés keretében ellátandó feladatok határidejét az önálló szervezeti egység vezetője, illetve a közvetlen felettese elektronikus levelezési rendszeren keresztül határozza meg a foglalkoztatott részére.

(3) A minisztérium által biztosított eszközökön történő munkavégzés során a foglalkoztatott fokozottan ügyel arra, hogy az általa használt eszközhöz, illetve az azon tárolt adatokhoz és a birtokában lévő hivatali iratokhoz más ne férhessen hozzá. A távmunkavégzés céljából használt eszközökre vonatkozó biztonsági és adatvédelmi előírásokat, valamint felelősségi szabályokat a távmunkavégzésre irányuló megállapodás tartalmazza.

(4) Az Mt. 87. alcímében meghatározottak szerint és a Kit. 125. §-ában, a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 22–24. §-ában, valamint az e Fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával munkavállaló részére is elrendelhető távmunkavégzés.

33. § (1)⁵⁸ A kormánytisztviselő Kit. 96. §-ában meghatározott teljesítményértékelését az önálló szervezeti egység ügyrendjében a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt vezető vagy az irányító felsővezető (ezen § alkalmazásában a továbbiakban együtt: értékelő vezető) gyakorolja.

(2)⁵⁹ A kormánytisztviselő a Kit. 96. § (2) bekezdése szerinti teljesítményértékelésre irányuló igényét az értékelő vezetőnek jelzi írásban (ideértve az elektronikus levelet is).

(3) Az értékelő vezető az igény jelzésétől számított három munkanapon belül – akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított három munkanapon belül – elvégzi a kormánytisztviselő teljesítményének értékelését.

(4)⁶⁰ Ha a kormánytisztviselő legutóbbi teljesítményértékelése óta nem telt el legalább két hónap, az újabb értékelést el kell halasztani addig, amíg a két hónap el nem telik.

(5) Ha a kormánytisztviselő „átlag alatti” vagy „elfogadhatatlan” teljesítményszintet ér el, az értékelő vezető elektronikus úton haladéktalanul tájékoztatja a személyügyi szervet.

(6) A teljesítményértékelési informatikai rendszerből (TÉR) az értékelőlapokat két példányban kell kinyomtatni, az egyik példányt az értékelő vezető és a foglalkoztatott aláírását követően a foglalkoztatottnak kell átadni, míg a másik példányt a személyügyi szerv a személyi anyagban elhelyezi.

34. § (1)⁶¹ A Kit. 134. § (5) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében a teljesítményértékelést követően vagy az álláshely besorolási kategóriájának módosítását megelőzően a foglalkoztatott illetményének módosítását az önálló szervezeti egység vezetője a Kit. 134. § (5) bekezdése figyelembevételével, az irányító felsővezető támogatásával írásban kezdeményezheti – a személyügyi szerv útján, a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár és a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár véleményével ellátva – a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(2) Az illetmény módosításáról a javaslatban foglalt indokok és a személyi juttatások előirányzatán rendelkezésre álló források figyelembevételével dönt a munkáltatói jogkör gyakorlója.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottakat a munkavállalóra megfelelően alkalmazni kell.

35. § (1) A 34. § szerinti illetmény megállapítására vonatkozó javaslatról a Pénzügyi Referatúra a személyi juttatások előirányzatán rendelkezésre álló forrás figyelembevételével ad fedezetigazolást.

(2)⁶² Az illetmény megállapításáról, módosításáról szóló munkáltatói döntés előkészítését, az illetmény HM KGIR-ben történő rögzítését a személyügyi szerv, míg annak átutalását, kifizetését a HM VGH végzi.

(3) A 34. § szerinti javaslatot tevő önálló szervezeti egység vezetőjét a személyügyi szerv a munkáltatói döntés tartalmáról tájékoztatja.

37. § A Kit. 138. § (1) bekezdése szerinti írásbeli illetmény-elszámolás, illetve az Mt. 155. § (2)–(4) bekezdése szerinti munkabér elszámolásáról szóló tájékoztató a HM KGIR Ügyfélszolgálati Rendszerén (a továbbiakban: HM KGIR ÜSZR) keresztül érhető el a foglalkoztatottak számára.

38. § (1) A foglalkoztatott a Kit. 141. § (1) bekezdés a) pontja szerinti írásbeli dicséretben részesíthető tartósan kiemelkedő, a munkatársak számára példát mutató munkavégzéséért, feltéve, hogy a legutolsó teljesítményértékelése legalább „jó” teljesítményszintű.

(2) Írásbeli dicséret elismerésre az önálló szervezeti egység vezetője – az irányító felsővezető támogatásával – tehet javaslatot.

(3) Az elismerésre vonatkozó javaslatot a személyügyi szervnek kell megküldeni, amely gondoskodik annak a munkáltatói jogkör gyakorlójához történő felterjesztéséről, és döntés esetén az okirat előkészítéséről. A munkáltatói jogkör gyakorlója egyetértésével az írásbeli dicséretet a miniszter is adhatja.

(4) Írásbeli dicséretet elsősorban a nemzeti ünnepek és a Honvédelem Napja alkalmával kell átadni, különösen indokolt esetben azonban soron kívül is adható írásbeli dicséret.

(5) Az írásbeli dicsérettel pénzbeli díjazás nem jár.

(6) Munkavállaló írásbeli dicséretben részesítése esetén az (1) bekezdés szerinti, a teljesítményértékelés figyelembevételére vonatkozó rendelkezést nem kell alkalmazni.

39. § (1) A foglalkoztatott a Kit. 142. §-a szerinti teljesítményelismerésben akkor részesíthető, ha a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 29. §-ában meghatározott teljesítményértékelésére egy éven belül került sor.

(2) A foglalkoztatottat az önálló szervezeti egység vezetőjének az irányító felsővezető támogatásával felterjesztett javaslatára, a munkáltatói jogkör gyakorlója legfeljebb a foglalkoztatott hathavi illetményének megfelelő összegű teljesítményelismerésben részesítheti.

(3)⁶⁴ A teljesítményelismerésre vonatkozó javaslatot, amely tartalmazza a teljesítményelismerés javasolt összegét, a teljesítményértékelés végrehajtását követő 15 napon belül lehet felterjeszteni. Az elismerésre vonatkozó – (2) bekezdés szerinti – javaslatot a személyügyi szerv útján meg kell küldeni a Pénzügyi Referatúra vezetőjének, aki a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról nyilatkozik, illetve a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, aki gazdálkodási szempontú véleményével visszaküldi azt a személyügyi szervnek. A személyügyi szerv ezt követően felterjeszti azt a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, aki felterjeszti azt a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4)⁶⁵ A teljesítményelismerés vonatkozásában a munkáltatói döntés előkészítését a személyügyi szerv hajtja végre, pénzügyi ellenjegyzését a Pénzügyi Referatúra, kifizetését a HM VGH végzi.

(5)⁶⁶ Teljesítményelismerést – a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével – a közigazgatási államtitkár is megállapíthat egyedi intézkedésben a kormánytisztviselők meghatározott vagy teljes körére vonatkozóan, a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár támogatása és a Pénzügyi Referatúra pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról szóló igazolása esetén. Ebben az esetben a (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól el lehet tekinteni.

40. § (1) A Kit. 143. §-ában foglaltak alapján, a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 28. és 30. §-a figyelembevételével a foglalkoztatottat az önálló szervezeti egység vezetőjének az irányító felsővezető támogatásával tett javaslata alapján vagy saját hatáskörben a munkáltatói jogkör gyakorlója motivációs elismerésben részesítheti.

(2) Motivációs elismerés megállapítható egyedi munkáltatói intézkedésben a foglalkoztatottak egy meghatározott körére vonatkozóan is. Motivációs elismerést – a munkáltatói jogkör gyakorlójának egyetértésével – a közigazgatási államtitkár is megállapíthat egyedi intézkedésben a minisztérium foglalkoztatottjainak meghatározott vagy teljes körére vonatkozóan.

(3)⁶⁷ Az elismerésre vonatkozó – (2) és (3) bekezdés szerinti – javaslatot a személyügyi szerv útján meg kell küldeni a Pénzügyi Referatúra vezetőjének, aki a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról nyilatkozik, illetve a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, aki gazdálkodási szempontú véleményével visszaküldi azt a személyügyi szervnek. A személyügyi szerv ezt követően felterjeszti azt a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, aki felterjeszti azt döntésre a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4)⁶⁸ A motivációs elismerésre irányuló munkáltatói döntés előkészítését a személyügyi szerv, pénzügyi ellenjegyzését a Pénzügyi Referatúra, kifizetését a HM VGH végzi.

(5) Motivációs elismerés munkavállaló részére is megállapítható a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben és az (1)–(4) bekezdésben meghatározottak megfelelő alkalmazásával.

41. § (1)⁶⁹ A Kit. 146. §-a szerinti célfeladat elrendelését és az eredményesen elvégzett célfeladat esetén a céljuttatás kifizetését az önálló szervezeti egység vezetője kezdeményezheti a foglalkoztatott részére. Az irányító felsővezető jóváhagyásával ellátott kezdeményezést a személyügyi szervhez kell megküldeni, amely gondoskodik annak a Pénzügyi Referatúrára való továbbításáról a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának igazolása érdekében. A Pénzügyi Referatúra a kezdeményezést továbbítja a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, aki a célfeladat elrendelésével kapcsolatban gazdálkodási szempontú véleményt ad.

(2)⁷⁰ A célfeladat elvégzésére irányuló megállapodást az önálló szervezeti egység vezetőjének javaslata alapján a személyügyi szerv készíti elő és terjeszti fel a munkáltatói jogkör gyakorlója részére, amelyet a Pénzügyi Referatúra vezetője a személyi juttatások előirányzatán rendelkezésre álló lekötetlen források és a gazdálkodásért felelős helyettes államtitkár véleményének figyelembevételével ellenjegyez.

(3) A kitűzött célfeladat ellátásának egyértelműen körülírható és mérhető eredménnyel kell járnia, amelynek ellenőrizhető és szakszerű teljesítéséért a célfeladattal érintett foglalkoztatott felel.

(4) Egy célfeladat több foglalkoztatottnak is elrendelhető, de ebben az esetben egyértelműen, írásban kell rögzíteni a célfeladaton belüli részfeladatok személyek közötti pontos megosztását.

(5) Részekben teljesíthető célfeladat esetén a teljesítés pontos mértékét, arányát, valamint a kifizethető céljuttatás pontos összegét is meg kell határozni.

(6) A célfeladattal érintett foglalkoztatott részére megállapítható céljuttatás összege évente legfeljebb tizenkét részletben fizethető ki, ha a célfeladat részekben teljesíthető.

(7)⁷¹

(8)⁷² Az eredményes teljesítés vagy részteljesítés tényét az önálló szervezeti egység vezetője igazolja (a továbbiakban: teljesítésigazolás). A céljuttatás kifizetését a HM VGH végzi a teljesítésigazolás kiállítását követő 15 napon belül, egyúttal a kifizetésről a személyügyi szerv vezetőjét értesíti.

(9) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 35. §-a szerinti adatszolgáltatást a közigazgatási államtitkár nevében a személyügyi szerv vezetője teljesíti.

(10)⁷³ Célfeladat elrendelhető a Kit.-ben és a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben, valamint az (1)–(9) bekezdésben meghatározottak megfelelő alkalmazásával a munkavállaló és a minisztériumban álláshelyet betöltő katona részére is, azzal, hogy katona esetében a hivatásos és szerződéses állományú katonák, a honvédelmi alkalmazottak, a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott munkavállalók, valamint a honvédelmi tárca gondoskodási körébe tartozók részére nyújtható egyes juttatásokról szóló 21/2024. (IX. 30.) HM rendelet 13. §-ára hivatkozva kell elrendelni és nyilvántartani a célfeladatot, illetve kifizetni a céljuttatást.

42. § (1) A foglalkoztatottat a Kit. 147. §-a és a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 37. §-a alapján megillető cafetéria-juttatás éves keretösszege (a továbbiakban: cafetéria-keret) – a 44. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével – bruttó 200 000 forint.

(2) A Kit. 147. § (3) bekezdésének második és harmadik mondata alkalmazása szempontjából távollétnek minősül:

43. § (1)⁷⁴ A cafetéria-keret egy naptári évben a Kit. 147. § (1) bekezdése alapján, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.) 71. § (1) bekezdése szerinti béren kívüli juttatásokra vehető igénybe.

(1a)⁷⁵ Béren kívüli juttatásnak minősül a foglalkoztatottnak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártyára (a továbbiakban: SZÉP-kártya) utalt, 42. § (1) bekezdése szerinti támogatás.

(2) A cafetéria-juttatás akkor adható, ha a foglalkoztatott valamely kártyakibocsátóval szerződéssel rendelkezik, és a juttatás nyújtásához szükséges adatokat a Pénzügyi Referatúra rendelkezésére bocsátja.

(3)⁷⁶ A cafetéria-keret egy naptári évben a cafetéria-juttatásra jogosult személy által megtett nyilatkozata (a továbbiakban: cafetéria-nyilatkozat) alapján vehető igénybe. Az igénylés során a foglalkoztatott figyelembe veszi a más juttatótól a tárgyévben ugyanazon jogcímen biztosított támogatás összegét is. A cafetéria-juttatásra jogosult személy a más juttatótól származó juttatás összegéről nyilatkozatot tesz.

(4)⁷⁷ A foglalkoztatottnak tárgyév március 1-jéig, illetve a jogviszony létesítését vagy a tartós külszolgálat, illetve a tartós távollét megszűnését követő 10. munkanapig kell nyilatkoznia. A foglalkoztatott részére a juttatást választása szerint egy összegben a cafetéria-nyilatkozat leadását követő 30. napig, vagy havonta azonos összegben kell biztosítani.

(5)⁷⁸ A nyilatkozat megtételéig terjedő időszakra választott cafetéria-juttatásra a foglalkoztatott a cafetéria-nyilatkozat megtétele után, visszamenőlegesen a jogosultság kezdőnapjától egy összegben jogosult.

(6)⁷⁹ A juttatások felhasználásáról szóló nyilatkozatot a foglalkoztatott a rendelkezésére bocsátott számítógépes program segítségével elektronikusan, kivételes esetben papír alapon tölti ki, majd három példányban kinyomtatja, és aláírva a Pénzügyi Referatúra részére átadja.

(7)⁸⁰ A Pénzügyi Referatúra a megfelelően kitöltött, számszakilag ellenőrzött nyilatkozat egyik példányán igazolja az átvételt, majd az ellenőrzött nyilatkozat egy példányát átadja a személyügyi szerv részére.

(8) A cafetéria-nyilatkozat év közben nem módosítható, kivéve, ha

(9)⁸² A tárgyévben fel nem használt (a SZÉP kártyára át nem utalt) éves cafetéria-keret a következő évre nem vihető át.

(10)⁸³ Ha a foglalkoztatott a cafetéria-nyilatkozat megtételét a (4) bekezdés szerinti időpontig, módosítását a (8) bekezdés szerinti időpontig akadályoztatása miatt nem tudta megtenni, arra az akadályoztatás okának megjelölésével az akadály megszűnésétől számított 15. munkanapig, de legkésőbb a tárgyév november 15. napjáig van lehetősége. A cafetéria-nyilatkozat önhibából történő elmulasztása vagy határidőn túli nyilatkozat leadása esetén a foglalkoztatott részére az Szja.tv. 71. § (1) bekezdés a) pontja szerinti juttatást biztosítja a Pénzügyi Referatúra, kivéve, ha a jogosult

(10a)⁸⁴ A (10) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben a tárgyévi cafetéria-juttatást a Pénzügyi Referatúra nem fizeti ki.

(11) Hiányosan – de határidőben – megtett cafetéria-nyilatkozat esetében a foglalkoztatottat a Pénzügyi Referatúra hiánypótlásra hívja fel. Ha a foglalkoztatott a hiánypótlási felhívásnak a kézbesítést követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, az általa megtett cafetéria-nyilatkozatot a rendelkezésre álló adatok alapján kell figyelembe venni. Ha a hiány olyan természetű, hogy pótlása nélkül a cafetéria-nyilatkozat egyetlen eleme sem vehető figyelembe, úgy kell eljárni, mintha a foglalkoztatott a cafetéria-nyilatkozat megtételét önhibájából elmulasztotta volna.

(12) A foglalkoztatott részére a felhasznált cafetéria-juttatás összegéről havonta vagy egyösszegű kifizetés esetén a kifizetés időpontjára vonatkozó változás-visszaigazoláson juttatásonként összesített elszámolást kell adni a HM KGIR ÜSZR-en keresztül.

44. § (1) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 37. § (2) bekezdése szerinti esetben az időarányos jogosultság figyelembevételével visszafizetendő cafetéria-juttatás mértékét a Pénzügyi Referatúra számítja ki, és erről tájékoztatja a foglalkoztatottat. A számítás során igénybe vett juttatásnak kell tekinteni a SZÉP-kártyára feltöltött összeget.

(2)⁸⁵ A visszafizetést elsősorban a SZÉP-kártyáról történő visszavonással vagy a foglalkoztatottat megillető járandóságokból – hozzájárulásával – történő levonással szükséges rendezni. Ha a levonásra nincs mód, a visszafizetés a cafetéria-juttatásra jogosult foglalkoztatott részéről átutalással vagy házipénztárba történő befizetéssel is történhet.

(3) Ha a foglalkoztatott jogviszonya, illetve cafetéria-jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy a cafetéria-nyilatkozat megtételére lehetősége lett volna, a számára időarányosan járó cafetéria-juttatást – a Pénzügyi Referatúra felhívása alapján – külön írásbeli nyilatkozata szerint kell kiadni, azzal, hogy ezen nyilatkozattételi kötelezettség önhibájából történő elmulasztása esetén a 43. § (10) bekezdése szerinti cafetéria-juttatást kell számára biztosítani, kivéve, ha írásban, kifejezetten úgy nyilatkozik, hogy a tárgyévben nem tart igényt a cafetéria-juttatásra.

(4)⁸⁶ Ha a foglalkoztatott minisztériumnál fennálló jogviszonya a költségvetési szervek közötti feladatátcsoportosítás, jogutódlás következtében megszűnik, a költségvetési szervek közötti költségvetési megállapodásra tekintettel a minisztérium a cafetéria-juttatás (1) bekezdés szerinti visszafizetési kötelezettségétől eltekinthet.

(5)⁸⁷ A 42. § (1) bekezdésében foglalt mértékű cafetéria-keretet költségvetési forrás rendelkezésre állása esetén, legfeljebb a jogszabályban meghatározott éves keretösszegig, a közigazgatási államtitkár külön intézkedéssel megemelheti. Az erre vonatkozó javaslatot a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár véleményével ellátva a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár terjeszti fel. Ebben az esetben a külön intézkedésben meghatározottak szerint a 43. § (10) bekezdésében foglalt határidőt nem kell figyelembe venni, továbbá a juttatás kifizetésére egy összegben is sor kerülhet.

45. § (1) A Kit. 159. §-ának hatálya alá eső foglalkoztatott a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 57. §-ában foglaltak szerint a 42. § (1) bekezdésében meghatározott éves cafetéria-kereten felül gyermekenként bruttó 50 000 forint összegű cafetéria-juttatásra jogosult.

(2) A foglalkoztatottnak a 42. § (4)–(9) bekezdésében foglaltak szerint, illetve a gyermek születését, örökbe fogadását követő 30 napon belül kell az „A 10 év alatti gyermeket nevelő kormánytisztviselők választható béren kívüli juttatásának felhasználásáról” szóló nyilatkozatot megtennie az Szja.tv. 71. § (1) bekezdése szerinti választott juttatásról.

(3) Ha a foglalkoztatott nem tesz nyilatkozatot a (2) bekezdésben foglalt határidőben, akkor lehetősége van azt legkésőbb az általános cafetéria-juttatásra meghatározott tárgyévi utolsó határidőig pótolni. A határidő elmulasztását követően az e § szerinti igény benyújtására és a magasabb összegű cafetéria-juttatás SZÉP-kártyára utalására nincs lehetőség.

(4) A juttatásra egyebekben a 31. alcímben foglaltakat kell alkalmazni.

46. § (1) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti

(2) Az egyes lakhatási jellegű támogatások elbírálását illetően a 33–36. alcímben foglalt eltérésekkel az Lr. és a Lut. szabályai az irányadóak.

(3) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően az Lr. szerint benyújtott, de még nem teljesített igényléseket az Lr. szerint meghatározott módon és eljárásban kell teljesíteni.

(4) A jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 40. § (2) bekezdése alá tartozónak minősítheti a foglalkoztatottat, ha

(5) A foglalkoztatottak lakhatási jellegű támogatását illetően a Lut. szerinti HM központi lakásgazdálkodási szerv látja el a szakmai irányítási feladatokat.

(6) A lakhatási jellegű támogatásokkal összefüggő panaszok elbírálására az Lr. és a Lut. az irányadó.

47. § (1) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet és e szabályzat hatálya alatt benyújtott igénylések tekintetében kizárólag a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti kizáró okok alkalmazhatóak. A juttatás és a bérleti szerződés megkötésének rendjére az Lr.-ben és a Lut.-ban foglaltak az irányadók.

(2) A szolgálati lakásra a bérleti szerződést a fővárosi helyi lakásgazdálkodási szerv, ha a munkavégzés helye ettől eltér, akkor az Lr. szerint illetékes helyi lakásgazdálkodási szerv köti meg az Lr. és a Lut. által meghatározott módon, azzal, hogy

(3) A bérleti szerződés 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet szerinti meghosszabbításának rendjére az Lr. garzonlakás meghosszabbítására irányuló szabályait kell alkalmazni.

(4) Ha a bérleti szerződés azért szűnik meg, mert a foglalkoztatott valamely honvédelmi szervezet állományában más, az Lr. szerinti közszolgálati jogviszony formájában kerül foglalkoztatásra, akkor a helyzetét a továbbiakban az Lr. és a Lut. alapján kell kezelni úgy, hogy a bérlet tartamát egy év meghatározott időtartamra, de legfeljebb a honvédelmi szervezettel fennálló, Lr. szerinti közszolgálati jogviszony megszűnéséig szólóan kell meghatározni.

48. § (1) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet és e szabályzat alapján igényelt kamatmentes kölcsön iránti jogosultságot a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet feltételei szerint kell elbírálni, és a kölcsön csak az abban nevesített célokra nyújtható.

(2) A kölcsön iránti kérelem elbírálásáról és folyósításáról, továbbá a kölcsönügylet kezeléséről az Lr. szerinti lakáscélú támogatási szerv gondoskodik.

(3) A kölcsön futamidejét a kérelmező kérésére figyelemmel, az Lr. szabályainak alkalmazásával kell kikötni. Ha a kért futamidő a foglalkoztatottra irányadó nyugdíjkorhatáron túl végződne, akkor készfizető kezes, a kölcsönt fedező életbiztosítás vagy más fedezet hiányában a kölcsön futamidejét úgy kell megállapítani, hogy az legkésőbb az irányadó nyugdíjkorhatár elérésével lejárjon.

(4) A minisztérium állományába kerülő foglalkoztatott – más munkáltatóval fennálló – kamatmentes kölcsönéből eredő kötelezettségét a minisztérium háromoldalú megállapodás keretében, a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben meghatározott jogosultsági feltételek megléte esetén átvállalhatja. Az átvállalásra az Lr. és a Lut. erre irányadó szabályait kell alkalmazni.

49. § (1) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 54. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén az Lr. és a Lut. szabályai szerint szállóelhelyezés biztosítható a foglalkoztatottnak.

(2) A szállójuttatást illetően az Lr. és a Lut. szabályai az irányadók.

(3) Garzonelhelyezés kizárólag az Lr. szerinti jogosult részére nyújtható.

49/A. § (1) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 55/A. §-a alapján – költségvetési fedezet függvényében – határozott időre lakásbérleti támogatást igényelhet „Lakásbérleti támogatás iránti kérelem” nyomtatványon a költségvetési év végéig az a foglalkoztatott, aki

(2) Lakásbérleti támogatásban az részesülhet, aki a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 76. és 77. §-ában foglaltaknak megfelel.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet a Pénzügyi Referatúrára szükséges benyújtani, megjelölve az igényelt lakásbérleti támogatás összegét. A Pénzügyi Referatúra a személyügyi szervvel, annak személyügyi nyilvántartásával történt egyeztetése alapján ellenőrzi a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 76. és 77. §-ában foglaltatnak való megfelelést. A feltételeknek megfelelő kérelmet a Pénzügyi Referatúra vezetője fedezetigazolással ellátva a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak terjeszti fel, aki javaslatával ellátja. A kérelemről a közigazgatási államtitkár dönt.

(4) A (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell az érvényes lakásbérleti vagy albérleti szerződést.

(5) A lakásbérleti támogatás összege nem haladhatja meg a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 55/A. § (5) bekezdésében meghatározott összeget.

(6) A közigazgatási államtitkár jóváhagyó döntését követő hónap első napjától számítva a lakásbérleti támogatás folyósítása havonta utólag történik a bérleti díj megfizetését igazoló bizonylat Pénzügyi Referatúrára történt leadását követően.

(7) A lakásbérleti támogatást meg kell szüntetni, ha

(8) A foglalkoztatott visszafizetési kötelezettséggel tartozik, ha az igénylésében foglalt adatok nem felelnek meg a valóságnak.

(9) A foglalkoztatott a lakásbérleti támogatás feltételeiben bekövetkezett változást – különös tekintettel a bérleti jogviszony megszűnésére – a Pénzügyi Referatúrára nyolc napon belül írásban köteles bejelenteni.

50. § (1) A Kit. 161. § (1) bekezdése és a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 58–62. §-a szerinti visszatérítendő családalapítási támogatás mértéke legfeljebb a minimálbér ötszörösének megfelelő összeg lehet.

(2) A visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelmet az önálló szervezeti egység vezetőjén keresztül a közigazgatási államtitkárnak címezve a Pénzügyi Referatúrához kell benyújtani a „Kérelem visszatérítendő családalapítási támogatásra” nyomtatványon. A Pénzügyi Referatúra felterjesztés előtt előzetesen egyezteti a HM VGH-val, hogy a kérelemben foglalt összeg kifizetéséhez a fedezet rendelkezésre áll-e a megfelelő keretből.

(3)⁹¹ A házasságot kötő vagy gyermeket váró (örökbe fogadó) igénylők a kérelmüket közösen is benyújthatják, ha mindketten a minisztériumnál állnak a Kit. szerinti valamely foglalkoztatási jogviszonyban. Ebben az esetben a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 61. § (1) bekezdésében meghatározott dokumentumokat is elegendő egyszer csatolni.

(4) A visszatérítendő családalapítási támogatás iránti kérelemhez a támogatás indokának megfelelően a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 61. §-ában foglalt dokumentumokon túl csatolni kell

(5)⁹³ A Pénzügyi Referatúra a nem megfelelően benyújtott kérelmet egy alkalommal hiánypótlásra visszaküldi az igénylőnek, vagy amennyiben az hiánypótlással sem felelne meg a jogszabályi feltételeknek, elutasítja. A megfelelően benyújtott kérelmet a Pénzügyi Referatúra vezetője – a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásáról szóló igazolásával együtt – megküldi a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, aki véleményével ellátva felterjeszti azt a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján a közigazgatási államtitkár részére.

(6) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 58. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladó egy főre eső jövedelem összegénél magasabb mértékű jövedelemmel rendelkező foglalkoztatott esetében a családalapítási támogatás csak kivételesen, különös méltánylást érdemlő esetben, a közigazgatási államtitkár engedélye alapján nyújtható.

(7) A kérelem elutasítása vagy a pénzügyi fedezet hiánya esetén az igénylőt a Pénzügyi Referatúra tájékoztatja a döntésről.

(8) Nem folyósítható családalapítási támogatás

(9) Az igénybe venni kívánt támogatás összegét és a vállalt havi törlesztőrészlet mértékét az igénylő a kérelmében jelöli meg. A családalapítási támogatás törlesztése határozott idejű kinevezés esetén, ha a foglalkoztatott jogviszonyából hátralévő idő három évnél rövidebb, legfeljebb a még hátralévő időre engedélyezhető.

(10) A „Kérelem visszatérítendő családalapítási támogatáshoz” nyomtatványon a családalapítási támogatásban részesülő foglalkoztatott vállalja, hogy a családalapítási támogatást havonta egyenlő részletekben az illetményéből, ellátásából történő levonással fizeti vissza. Ennek hiányában a családalapítási támogatás nem kerül kifizetésre. A törlesztőrészletek levonását a támogatás kifizetését követő hónapra járó illetményből, ellátásból kell megkezdeni.

(11) Ha a törlesztés a család megélhetését veszélyeztetné, kérelem alapján a közigazgatási államtitkár a törlesztésre legfeljebb 1 év halasztást engedélyezhet, feltéve, hogy a támogatás visszafizetésének határideje – a halasztással együtt – nem haladja meg a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 62. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamot.

(12) A még nem törlesztett családalapítási támogatás visszafizetése az utolsó munkában töltött napon egy összegben esedékessé válik, ha a családalapítási támogatásban részesült foglalkoztatott jogviszonya a Kit. 105. §-a szerint szűnik meg, ide nem értve a felmentéssel történő jogviszony-megszüntetést. A jogviszony megszűnésekor kiállítandó igazoláson fel kell tüntetni a tartozás tényét és összegét, ha a tartozás egyösszegű visszafizetésére azért nem került sor, mert annak levonása bármilyen oknál fogva nem volt lehetséges.

(13) A jogviszony megszűnésének (12) bekezdésben foglaltakon kívüli eseteiben az eredetileg meghatározott ütemben kell a tartozást visszafizetni, és a jogviszony megszűnésekor kiállítandó igazoláson a tartozás összegét szerepeltetni kell.

(14) Visszatérítendő családalapítási támogatás a Kit. 161. § (1) bekezdése és a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 58–62. §-a, valamint az (1)–(13) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával munkavállaló részére is nyújtható.

51. § (1) A foglalkoztatott a gyermek születése esetén nyújtható családalapítási támogatás iránti kérelmet – a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 63. § (3) bekezdésében foglalt határidőn belül – a személyügyi szervhez nyújthatja be.

(2) A családalapítási támogatás akkor folyósítható, ha a gyermek születését igazoló születési anyakönyvi kivonatot vagy az örökbefogadásról szóló határozatot, továbbá a gyermek lakcímét, társadalombiztosítási azonosító jelét és adóazonosító jelét igazoló hivatalos okmányt a foglalkoztatott bemutatja a személyügyi szervnek, és a gyermek saját háztartásban történő eltartásáról írásban nyilatkozik.

(3) A személyügyi szerv a nem megfelelően benyújtott kérelmet egy alkalommal hiánypótlásra visszaküldi az igénylőnek, vagy amennyiben az hiánypótlással sem felelne meg a jogszabályi feltételeknek, elutasítja.

(4)⁹⁴ A jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmet a személyügyi szerv továbbítja a Pénzügyi Referatúra vezetőjének pénzügyi ellenjegyzés céljából. A Pénzügyi Referatúra vezetője ellenjegyzést követően a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak terjeszti fel a kérelmet, aki engedélyezi a kifizetést.

(5)⁹⁵ A családalapítási támogatást a Pénzügyi Referatúra közreműködésével a HM VGH hóközi kifizetésként folyósítja.

(6) A családalapítási támogatás a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben és az (1)–(5) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával a munkavállalót is megilleti.

52. § (1) A foglalkoztatott az iskolakezdési támogatásra vonatkozó kérelmét az „Iskolakezdési támogatás iránti kérelem” nyomtatványon, a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 64. § (4) bekezdésében meghatározott időtartam alatt a Pénzügyi Referatúrához nyújtja be.

(2)⁹⁶ Az iskolakezdési támogatásra vonatkozó kérelmen nyilatkozni kell a jogosultság feltételeinek fennállásáról, továbbá csatolni kell a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 64. §-ában meghatározott iratot.

(3) Ha a gyermek mindkét szülője a minisztériummal áll a Kit. szerinti valamely foglalkoztatási jogviszonyban, a kérelmüket közösen is benyújthatják, illetve az iskolakezdési támogatás iránti igény a gyermeknevelési támogatással egyszerre is benyújtható. Ezekben az esetekben a mellékletként benyújtandó dokumentumokat is elegendő egyszer csatolni.

(4) A Pénzügyi Referatúra a nem megfelelően benyújtott kérelmet egy alkalommal hiánypótlásra visszaküldi az igénylőnek, vagy amennyiben az hiánypótlással sem felelne meg a jogszabályi feltételeknek, elutasítja.

(5)⁹⁷ Az iskolakezdési támogatás összegét a Pénzügyi Referatúra az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követő 15 napon belül, de legkorábban tárgyév augusztus 15-én folyósítja az igénylő részére. A jogosultsági feltételek fennállását a Pénzügyi Referatúra részére a személyügyi szerv igazolja, amelynek hiányában az igényt el kell utasítani, amelyről a foglalkoztatottat írásban értesíteni kell.

(6)⁹⁸ Az iskolakezdési támogatás biztosítása érdekében benyújtott igények alapján a Pénzügyi Referatúra összesítő jegyzéket készít, amely tartalmazza a jogosult nevét, személyügyi törzsszámát, a folyósítandó juttatás fajtáját és összegét, valamint a jegyzéket készítő nevét és a jogosultságot igazoló vezető jóváhagyását. Az összesítő jegyzéket a személyügyi szerv vezetője ellenőrzi, és az abban szereplő adatok helyességét aláírásával igazolja. Ezt követően a jegyzéket a Pénzügyi Referatúra vezetője pénzügyileg ellenjegyzi, majd a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak terjeszti fel, aki engedélyezi a kifizetést.

(7) Iskolakezdési támogatásra a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben és az (1)–(6) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával munkavállaló is jogosult.

53. § (1) A foglalkoztatott a gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelmét a „Gyermeknevelési támogatás iránti kérelem” nyomtatványon, a tárgyév augusztus 1. és szeptember 30. napja között a Pénzügyi Referatúrához nyújthatja be.

(2)⁹⁹ A kérelmen nyilatkozni kell a jogosultság feltételeinek fennállásáról, továbbá csatolni kell a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 65. §-ában meghatározott iratot.

(3) Ha a gyermek mindkét szülője a minisztériummal áll a Kit. szerinti valamely foglalkoztatási jogviszonyban, a kérelmüket közösen is benyújthatják, illetve a gyermeknevelési támogatás iránti igény az iskolakezdési támogatás iránti igénnyel egyszerre is benyújtható. Ezekben az esetekben a mellékletként benyújtandó dokumentumokat is elegendő egyszer csatolni.

(4) A Pénzügyi Referatúra a nem megfelelően benyújtott kérelmet egy alkalommal hiánypótlásra visszaküldi az igénylőnek, vagy amennyiben az hiánypótlással sem felelne meg a jogszabályi feltételeknek, elutasítja.

(5)¹⁰⁰ A támogatás összegét a Pénzügyi Referatúra az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtását követő 15 napon belül, de legkorábban a tárgyév augusztus 15-én folyósítja az igénylő részére. A jogosultsági feltételek fennállását a Pénzügyi Referatúra részére a személyügyi szerv igazolja, amelynek hiányában az igényt el kell utasítani, amelyről az igénylőt írásban értesíteni kell.

(6)¹⁰¹ A gyermeknevelési támogatás biztosítása érdekében benyújtott igények alapján a Pénzügyi Referatúra összesítő jegyzéket készít, amely tartalmazza a jogosult nevét, személyügyi törzsszámát, a folyósítandó juttatás fajtáját és összegét, valamint a jegyzéket készítő nevét és a jogosultságot igazoló vezető jóváhagyását. Az összesítő jegyzéket a személyügyi szerv vezetője ellenőrzi, és az abban szereplő adatok helyességét aláírásával igazolja. Ezt követően a jegyzéket a Pénzügyi Referatúra vezetője pénzügyileg ellenjegyzi, majd a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak terjeszti fel, aki engedélyezi a kifizetést.

(7)¹⁰² Ha a foglalkoztatott jogviszonya a benyújtásra nyitva álló határidő után keletkezik, vagy a benyújtásra nyitva álló határidő után válik jogosulttá, a kérelem, illetve a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 65. § (9) bekezdése szerinti pótigény a jogosultság keletkezésétől számított 40 napon belül az (1) bekezdés szerinti rendben nyújtható be. A támogatást a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kell kifizetni.

(8) A jogviszony év közben történő megszűnése, megszüntetése esetén a foglalkoztatott – a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 65. § (7) bekezdésére figyelemmel – köteles a részére folyósított, de a jogviszonnyal már nem érintett időszakra vonatkozó gyermeknevelési támogatással elszámolni. Az időarányos jogosultság figyelembevételével visszafizetendő gyermeknevelési támogatás összegét a Pénzügyi Referatúra számítja ki, és a visszafizetendő összegről tájékoztatja a foglalkoztatottat.

(9) Gyermeknevelési támogatásra a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben és az (1)–(8) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával munkavállaló is jogosult.

54. § (1) A foglalkoztatott a visszatérítendő krízistámogatás iránti kérelmét a „Krízistámogatás iránti kérelem” nyomtatványon az önálló szervezeti egység vezetője útján a Pénzügyi Referatúrához nyújthatja be.

(2)¹⁰³ A kérelmet a Pénzügyi Referatúra a személyügyi szerv bevonásával megvizsgálja a jogszabályoknak való megfelelés szempontjából, és szükség esetén egy alkalommal – 60 napos határidő tűzésével – hiánypótlásra szólítja fel a foglalkoztatottat. Ha a foglalkoztatott a hiányt határidőben nem pótolja, a Pénzügyi Referatúra vezetője elutasítja a kérelmet.

(3)¹⁰⁴ A krízistámogatás törlesztőrészleteinek levonását a foglalkoztatottnak a krízistámogatás kifizetését követő hónapra járó illetményéből, ellátásából kell – hozzájárulásával – megkezdeni, és havonta egyenlő részletekben történő levonással kell teljesíteni. A foglalkoztatott 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 69. § (1) bekezdése szerinti hozzátartozója, a nyugalmazott foglalkoztatott és a nyugalmazott foglalkoztatott házastársa a törlesztést a krízistámogatás kifizetését követő hónapban kezdi meg, és havonta egyenlő részletekben teljesíti a (7) bekezdés szerinti szerződésben meghatározott módon.

(4) A krízistámogatás iránti kérelemhez csatolni kell

(5) A krízistámogatás visszafizetésének határidejét (a továbbiakban: futamidő) a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 70. § (1) bekezdésében foglaltak és a kérelmező jövedelmi, vagyoni viszonyainak figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy a havi törlesztőrészletek fizetése a kérelmezőnek ne jelentsen aránytalan terhet.

(6)¹⁰⁵ A Pénzügyi Referatúra a krízistámogatás biztosításához szükséges fedezet rendelkezésre állásáról előzetesen egyeztet a HM VGH-val, majd ezt követően véleményezés céljából megküldi a kérelmet a Szociális Bizottságnak, amely – az eset összes körülményét figyelembe véve – javaslatot tesz a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján a közigazgatási államtitkár részére a támogatás jóváhagyására vagy elutasítására, a támogatás mértékére, a futamidőre és a havi törlesztőrészlet összegére. A javaslatot a kérelemmel együtt a Pénzügyi Referatúra vezetője a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján felterjeszti a közigazgatási államtitkár részére. A közigazgatási államtitkár döntéséről a személyügyi szerv 5 munkanapon belül értesíti a foglalkoztatottat és a Pénzügyi Referatúrát.

(7) A krízistámogatás kifizetésének előfeltételeként a támogatás folyósítására és visszafizetésére a minisztérium nevében a közigazgatási államtitkár a támogatást igénybe vevővel szerződést köt. A szerződést a személyügyi szerv készíti elő, majd azt a Pénzügyi Referatúra vezetője pénzügyileg ellenjegyzi.

(8) A megítélt támogatás kifizetéséről – a részére megküldött szerződés alapján, a HM VGH egyidejű tájékoztatása mellett – a Pénzügyi Referatúra intézkedik.

(9) Különös méltánylást érdemlő esetben a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 68. § (2) bekezdése szerinti jövedelemkorláttól való eltérést, valamint a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 70. § (1) bekezdése szerinti összeghatártól való eltérést a közigazgatási államtitkár engedélyezhet.

(10) Krízistámogatásra a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben és az (1)–(9) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával munkavállaló is jogosult.

55. § (1) A közszolgálat halottjává nyilvánításra a munkáltatói jogkör gyakorlója, nyugalmazott foglalkoztatott esetén az elhunyt utolsó munkáltatójának vagy jogutódjának vezetője tehet javaslatot a közigazgatási államtitkár útján a miniszternek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatnak tartalmaznia kell

(3) A közszolgálat halottjává nyilvánításról szóló döntéshozatal során figyelembe kell venni az elhunyt honvédelmi szervezetnél töltött életútját, érdemeit, a honvédelem és a közszolgálat ügyében folytatott tevékenységét és halálának körülményeit.

(4) A közszolgálat halottjává történő nyilvánítás esetén a minisztérium – legfeljebb az (5) bekezdés szerinti mértékben – megtéríti az elhunyt foglalkoztatott intézkedésre jogosult hozzátartozója részére

(5) A (4) bekezdés szerint megtérített költségek nem haladhatják meg a kegyeleti gondoskodásról és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatokról szóló 7/2013. (VII. 25.) HM rendelet 9. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget.

(6) A (4) bekezdés szerinti költségek részben vagy egészben történő megtérítésekor elsősorban a minisztérium nevére, címére, adószámára (ennek hiányában a hozzátartozó nevére és címére) kiállított számlával igazolt költségek összegét lehet figyelembe venni.

(7) A közszolgálat halottjává nyilvánított elhunyt temetési helye feletti rendelkezési jog egy alkalommal, legfeljebb 25 évre történő újraváltása is megtéríthető, amelytől eltérni csak akkor lehet, ha a temető fenntartásáért felelős helyi önkormányzat rendeletében a 25 éves időtartamnál hosszabb egyszeri megváltási időt határoz meg. Ettől eltérően az elhunyt pályafutására, a honvédelem érdekében kifejtett kimagasló tevékenységére, halálának körülményeire való tekintettel a miniszter kérelemre egyedileg dönt a temetési hely feletti rendelkezési jog egy alkalommal történő újraváltásáról.

(8) Közszolgálat halottjává nyilvánítás esetén az elhunyt temetésén a munkáltatói jogkör gyakorlója vagy az általa kijelölt személy a minisztérium képviseletében a sírnál koszorút vagy sírcsokrot helyez el.

(9) Az elhunyt hozzátartozóival az (1)–(8) bekezdés szerinti feladatok ellátása során a minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős szervezeti egysége tartja a kapcsolatot.

(10) A Kit. 148. § (3) bekezdése és az (1)–(9) bekezdés megfelelő alkalmazásával az elhunyt (elhunyt nyugállományú) politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban vagy munkaviszonyban állt személy a minisztérium saját halottjává nyilvánítható.

56. § (1) Illetményelőleg iránti kérelmet a foglalkoztatott az „Illetményelőleg iránti kérelem” nyomtatványon, az önálló szervezeti egység vezetője útján a Pénzügyi Referatúrához nyújthat be. Az igényelt illetményelőleg összegét és a vállalt havi törlesztőrészlet mértékét a foglalkoztatott a kérelmében jelöli meg.

(2) A visszafizetés 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 79. § (2) bekezdése szerinti időtartamát úgy kell meghatározni, hogy a visszafizetési kötelezettségnek legkésőbb tárgyév december 5-ig eleget lehessen tenni.

(3)¹⁰⁶ A Pénzügyi Referatúra a benyújtott kérelmet ellenőrzi a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 76. és 77. §-ában előírtaknak való megfelelést illetően, ennek során megkeresi a személyügyi szervet is, amely adatot szolgáltat a személyügyi nyilvántartásból. A jogszabályi feltételeknek megfelelő kérelmet a Pénzügyi Referatúra vezetője fedezetigazolással ellátva a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak terjeszti fel, aki engedélyezi a kifizetést. A döntésről a Pénzügyi Referatúra a döntés meghozatalát követő 5 munkanapon belül értesíti az igénylőt, és intézkedik az illetményelőleg hóközi kifizetéséről.

(4) Az illetményelőleg törlesztőrészleteit havonta egyenlő részletekben történő levonással kell teljesíteni, amelynek végrehajtásáról a foglalkoztatott külön hozzájárulásának kikérése nélkül a Pénzügyi Referatúra intézkedik.

(5) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 79. § (3) bekezdése szerinti esetben a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár a foglalkoztatott kérelemére részletfizetést engedélyezhet az eredetileg meghatározott időtartam szerint – de legfeljebb összesen a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 79. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra – a fennálló tartozásra.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben és a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglaltak megfelelő alkalmazásával munkavállaló részére munkabérelőleg biztosítható.

58. § (1)¹⁰⁸ A minisztérium – a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 82. § (1) bekezdése szerinti juttatásként, a foglalkoztatott kérelmére – a munkavégzés helye szerinti települési közösségi közlekedési havibérlet árát teljes összegben megtéríti.

(1a)¹⁰⁹ Az (1) bekezdéstől eltérően a foglalkoztatott kérelmére elszámolható a helyközi országbérlet vagy a helyközi vármegyebérlet árának (1) bekezdés szerinti mértéke, azzal, hogy a juttatás havi összege nem haladhatja meg az adott viszonylaton szükséges utazáshoz megvásárolható bérlet árának (1) bekezdés szerinti összegét.

(2)¹¹⁰ A juttatás kifizetése utólag, az (1) és (1a) bekezdés szerinti előzetes kérelem benyújtását követően folyamatosan, a papíralapú bérletszelvény leadása ellenében teljesíthető. Elektronikus formában megváltott bérlet esetén elfogadható annak kinyomtatott példánya, mobiltelefonos alkalmazáson keresztül vásárolt jegy esetén elfogadható a vásárlás és az utazás körülményeit igazoló elektronikus dokumentum kinyomtatott változata is. A leadott bérletre (annak hátoldalára) vagy a kinyomtatott elektronikus dokumentumra a foglalkoztatottnak rá kell vezetnie a nevét és a személyügyi törzsszámát.

(3)¹¹¹ Az (1) és (1a) bekezdés szerinti juttatás – a bérlet tárgyévi érvényességi idejére figyelemmel – legfeljebb naptári évi 12 alkalommal biztosítható. Az elszámolás során legfeljebb a természetes személy részére megvásárolható teljes árú vagy a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet ára vehető figyelembe.

(4)¹¹² Nem jár az (1) és (1a) bekezdés szerinti juttatás azon foglalkoztatott részére, aki

(5)¹¹³ A (4) bekezdésben foglalt időtartamok esetében nem kell figyelembe venni a felhasznált bérletszelvény (vagy a kinyomtatott elektronikus bérlet) leadásának napját, kizárólag azt kell vizsgálni, hogy a bérlet érvényességi idején belül – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – folyamatosan fennálljon a jogosultság.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően arra a hónapra, amelyben bekövetkezik az (5) bekezdés szerinti juttatásra való jogosultság hiánya, vagy megszűnik az ott meghatározott kizáró ok, a foglalkoztatott jogosult a bérlet árának (1) bekezdésben meghatározott mértékű megfizetésére. A (4) bekezdésben foglalt kizáró okok fennállását a Pénzügyi Referatúra ellenőrzi a rendelkezésére álló nyilvántartások alapján. A Pénzügyi Referatúra a jogosultság vizsgálata során indokolt esetben megkeresheti a személyügyi szervet adatszolgáltatás céljából.

(7)¹¹⁴ A költségvetési forrás rendelkezésre állásának függvényében a közigazgatási államtitkár dönthet úgy, hogy az (1)–(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően éves bérlet formájában biztosítja a minisztérium az utazási bérlet juttatást. Ebben az esetben a közigazgatási államtitkár külön intézkedésben állapítja meg a juttatás (1)–(6) bekezdéstől eltérő szabályait.

(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával helyi utazási bérlet juttatásra munkavállaló is jogosult.

59. § (1)¹¹⁵ A minisztérium a foglalkoztatott részére a bérlettel vagy menetjeggyel történő elszámolás ellenében havonta utólag a napi munkába járás költségének 100%-át megtéríti a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdése szerint.

(1a)¹¹⁶ Az (1) bekezdéstől eltérően a foglalkoztatott kérelmére elszámolható a helyközi országbérlet vagy a helyközi vármegyebérlet árának (1) bekezdés szerinti mértéke, azzal, hogy a költségtérítés havi összege nem haladhatja meg az adott viszonylaton szükséges utazáshoz megvásárolható bérlet (1) bekezdés szerinti összegét.

(2) Az (1) bekezdés szerinti utazási költségtérítésre nem jogosult az, aki

(3)¹¹⁷ A minisztérium a foglalkoztatott részére a gépjárművel történő munkába járáshoz a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti költségtérítést biztosítja a tényleges munkavégzés napjaira a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkahely közötti, szilárd burkolatú, útdíj megfizetése nélkül igénybe vehető közforgalmú úton mért legrövidebb oda-vissza távolságra, ha a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

(4) Az (1) vagy a (3) bekezdés szerinti munkába járás költségeinek megtérítését a „Kérelem a munkába járási költségtérítéshez” nyomtatványon, katona esetében a „Kérelem a helyi bérlet támogatáshoz és munkába járási költségtérítéshez” nyomtatványon a Pénzügyi Referatúrához benyújtva kell igényelni.

(5) A munkába járási költségek megtérítését a személyügyi szerv vezetője a (4) bekezdés szerint benyújtott nyomtatványon engedélyezi. A foglalkoztatott köteles haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezését követő 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, ha a kérelem alapjául szolgáló adatokban változás következett be. A jogosulatlanul felvett költségtérítés vonatkozásában a foglalkoztatottat visszafizetési kötelezettség terheli.

(6) Az adott hónap költségtérítését a kérelmező a „Napi munkába járás/hétvégi hazautazás/helyi utazás költségeinek elszámolása” nyomtatvány kitöltésével és annak Pénzügyi Referatúra felé történő leadásával igényli. A nyomtatványhoz csatolni kell

(7) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés elszámolásakor teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú jegy vagy bérlet is figyelembe vehető.

(8) A munkába járással járó költségtérítések iránti kérelmek jogszabályoknak való megfelelőségét (a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány másolata alapján) a személyügyi szerv ellenőrzi, és alaptalan kérelmek esetén a foglalkoztatottat és a Pénzügyi Referatúrát értesíti. Helyközi napi munkába járás esetén – nem közösségi közlekedési eszköz igénybevétele esetén – az általános személygépkocsi normaköltség kiszámítása érdekében a távolság meghatározását a Pénzügyi Referatúra által közreadott tájékoztatóban meghatározott, az interneten elérhető útvonaltervező alkalmazásával hajtja végre.

(9) Az elszámolás a fizetési számlára történő kifizetéssel történik a Pénzügyi Referatúrára beérkezett elszámolások alapján, legkésőbb a leadást követő 10 munkanapon belül.

60. § (1)¹¹⁸ A minisztérium a foglalkoztatott részére – menetjeggyel történő elszámolás ellenében – havonta, utólag a hazautazással kapcsolatos költségének 100%-át megtéríti a 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése szerint, amelyet a foglalkoztatott a „Kérelem munkába járási költségtérítéshez” nyomtatványon, katona esetében a „Kérelem a helyi bérlet támogatáshoz és munkába járási költségtérítéshez” nyomtatványon kérhet.

(2) Az igényt a költségtérítés első igénybevételét megelőzően, valamint a költségtérítésre való jogosultságot befolyásoló bármely adat változása esetén, haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül kell benyújtani a Pénzügyi Referatúrához. A hazautazási költségek megtérítését a személyügyi szerv vezetője a kérelem nyomtatványon engedélyezi.

(3)¹¹⁹ Az adott hónap költségtérítését a kérelmező a „Nyomtatvány napi munkába járás/hétvégi hazautazás/helyi utazás költségeinek elszámolásához” nyomtatvány kitöltésével és annak Pénzügyi Referatúrán történő leadásával igényli. A nyomtatványhoz csatolni kell közösségi közlekedési eszköz igénybevétele esetén a helyközi utazási költségeket igazoló menetjegy vagy bérletszelvény eredeti példányát. Elektronikus formában megváltott menetjegy vagy bérlet esetén elfogadható annak kinyomtatott példánya, mobiltelefonos alkalmazáson keresztül vásárolt menetjegy vagy bérlet esetén elfogadható a vásárlás és az utazás körülményeit igazoló elektronikus dokumentum kinyomtatott változata is, vagy mindkét esetben feltölthetők a HM KGIR ÜSZR-be is az elektronikus dokumentumok.

(4) Az (1) bekezdés szerinti költségtérítés elszámolásakor teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú jegy is figyelembe vehető.

(5) Az elszámolás a fizetési számlára történő kifizetéssel, heti rendszerességgel történik a Pénzügyi Referatúrára beérkezett elszámolások alapján, legkésőbb a leadást követő 10 munkanapon belül.

(6) A hazautazással járó költségtérítések iránti kérelmek jogszabályoknak való megfelelőségét (a kérelmező lakó- és tartózkodási helyét igazoló okmány másolata alapján) a személyügyi szerv ellenőrzi, és alaptalan kérelmek esetén a foglalkoztatottat és a Pénzügyi Referatúrát értesíti.

61. § (1)¹²⁰ A foglalkoztatottat megillető, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 38/2024. (II. 29.) Korm. rendelet 7. §-a szerinti utazási kedvezményre jogosító utazási utalvány kiadására és elszámolására a honvédek, a honvédelmi alkalmazottak, a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott munkavállalók és a honvédelmi tárca gondoskodási körébe tartozók részére nyújtható egyes juttatásokkal összefüggő eljárási szabályokról szóló 38/2024. (IX. 30.) HM utasítás 25. §-át kell alkalmazni.

(2) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 83/A. §-a szerinti ajándék a közigazgatási államtitkár döntése alapján kerül biztosításra.

(3)¹²¹ A foglalkoztatott a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 83/B. §-a szerinti pénzjutalom biztosítása érdekében kérelmét a „Kérelem önkéntes véradással összefüggő jutalom kifizetésére” nyomtatványon a személyügyi szervhez nyújthatja be. A foglalkoztatott a kérelem benyújtásakor a jogosultság tényét igazoló okiratot a személyügyi szerv részére köteles bemutatni. A személyügyi szerv a kérelmet a Pénzügyi Referatúrára továbbítja. A Pénzügyi Referatúra vezetője a kérelmet fedezetigazolással ellátva felterjeszti engedélyezésre a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár részére. A Pénzügyi Referatúra az engedélyezés alapján intézkedik a pénzjutalom kifizetéséről.

(4) A minisztérium a foglalkoztatott részére a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 83/D. §-a alapján biztosítja a honvédelmi szervezetek területén található sportlétesítmények igénybevételét. A munkaidőben történő, legfeljebb összesen heti két óra tartamú igénybevételt – az elvégzendő feladatok együttes figyelembevétele mellett – az önálló szervezeti egység vezetője engedélyezheti kizárólag a munkavégzés helye szerinti sportlétesítményben.

(5) Az (1)–(4) bekezdés szerinti juttatás a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben foglaltak megfelelő alkalmazásával a munkavállalót is megilleti.

62. § (1) A minisztérium a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 83. §-a szerinti egészségügyi szűrővizsgálatokon való részvételt a foglalkoztatott részére elsősorban természetben biztosítja tematikus szűrővizsgálati napok szervezésével. A szűrővizsgálatok megszervezéséről a közigazgatási államtitkár dönt, a szervezést a személyügyi szerv végzi.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt szűrővizsgálat nem a foglalkoztatott vélelmezett betegségének vizsgálatára irányul, és a megfelelő vizsgálatot az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló kormányrendelet szerinti igényjogosultsága alapján sem tudja észszerű időn belül igénybe venni a foglalkoztatott, akkor a saját költségén elvégeztetett szűrővizsgálat árát legfeljebb a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 83. §-ában meghatározott mértékben megtéríti a minisztérium.

(3) A (2) bekezdés szerinti megtérítési igényét a foglalkoztatott a „Kérelem szűrővizsgálat támogatására” nyomtatványon, a nevére és címére szóló számla másolatának csatolásával nyújthatja be a Pénzügyi Referatúránál, legkésőbb az elszámolni kívánt legkorábbi számla kiállításának napjától számított 25 hónapon belül. A számla másolatán a foglalkoztatott betegségére utaló adatot ki kell takarni, azonban a „szűrővizsgálat” megnevezésnek jól láthatóan szerepelnie kell a számlán.

(4)¹²² A kifizetési kérelem benyújtható részletekben is, a (2) bekezdésben meghatározott egyéni keret kimerülése előtt is. A kérelem teljesítéséről és a kifizetésről a költségvetési források függvényében – a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár véleménye alapján – a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár dönt.

(5) A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben meghatározott időtartamú jogosultsági időszak kezdetét egy foglalkoztatott esetében a legelső számla kiállításának napjától kell számítani. A fel nem használt keretet a foglalkoztatott nem viheti át a következő jogosultsági időszakra.

(6) A Pénzügyi Referatúra a benyújtott és teljesített kérelmekről személyenkénti nyilvántartást vezet.

(7) A szűrővizsgálatot a foglalkoztatott bármely egészségügyi szolgáltatónál igénybe veheti, azonban a közigazgatási államtitkár meghatározhat olyan időszakot, amikor a szűrővizsgálatok kizárólag egy adott szolgáltatónál végezhetők el. Erről a foglalkoztatottakat a minisztérium intranetes felületén kell tájékoztatni.

(8) Az egészségügyi szűrővizsgálatok támogatása a munkavállalót is megilleti.

63. §¹²³ (1) A foglalkoztatott – ezen § alkalmazásában ide nem értve a katonát – jogosult a munkavégzési hely szerinti település közigazgatási határán belül az álláshelyen ellátandó feladat elvégzésével kapcsolatban felmerülő, (2) bekezdés szerint igazolt utazási és utazással összefüggő egyéb költségei, így különösen a parkolási díjak megtérítésére.

(2) A helyi szolgálati utazás végrehajtásához elsősorban közösségi közlekedési eszközt kell igénybe venni. Az önálló szervezeti egység vezetője az álláshelyen ellátandó feladat jellegétől függően a vonaljegy, a menetjegy, a helyi bérlet vagy parkolójegy Pénzügyi Referatúra részére történő leadása ellenében engedélyezheti a vonaljegy, a menetjegy, a helyi bérlet vagy parkolójegy árának a megtérítését. Nem téríthető meg a vonaljegy, a menetjegy, a helyi bérlet és a parkolójegy ára a foglalkoztatott részére, ha a helyi szolgálati utazás időpontjában a munkavégzés helye szerinti településre érvényes helyi bérlet megvásárlását részére a minisztérium az 58. § szerinti juttatás formájában biztosította.

(3) A helyi szolgálati utazáshoz taxi, valamint saját személygépkocsi az irányító felsővezető előzetes engedélyével vehető igénybe.

(4) A helyi szolgálati utazás végrehajtásához a (2) bekezdés alapján előreváltott bérletszelvényekről, fénykép nélküli bérletigazolványokról, menetjegyről, vonaljegyről, parkolójegyről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből utólag is megállapítható az igénybe vevő neve, az utazás időpontja, célja és az álláshelyen ellátandó feladat jellege. A nyilvántartást a számviteli bizonylatokra vonatkozó szabályok szerint kell megőrizni.

64. § (1) A Szociális Bizottság – a KSz által meghatározott keretek között – a közigazgatási államtitkár javaslattevő, véleményező szerve.

(2) A közigazgatási államtitkár a Kit.-ben és a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendeletben előírtakon túl kikérheti a Szociális Bizottság véleményét minden olyan felterjesztésben, amely a foglalkoztatott részére a KSz vagy jogszabály, közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján, a mérlegelési jogkörben hozott döntéssel megállapítható pénzbeli juttatások elbírálására vonatkozik.

(3) A Szociális Bizottság állandó jelleggel működik. Működési rendjét és ügyrendjét a minisztérium éves feladatai, valamint a foglalkoztatottak élet- és munkakörülményei, szociális helyzete függvényében maga határozza meg.

(4) A Szociális Bizottság elnöke a közigazgatási államtitkár által kijelölt személy, titkára a Szociális Bizottság elnöke által kijelölt személy, tagjai

(5) A Szociális Bizottság elnöke eseti jelleggel legfeljebb további 2 fő szakértőt hívhat meg.

(6) A Szociális Bizottság tevékenységi körében

65. § A foglalkoztatott képzésére, továbbképzésére a Honvédelmi Minisztérium intézményi gazdálkodásáról szóló HM KÁT intézkedésben foglalt költségvetési szabályokat az e fejezetben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

66. § (1) A közszolgálati továbbképzésre kötelezett foglalkoztatottnak a kinevezését követően regisztrálnia kell a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) központi oktatás-informatikai rendszerébe (a továbbiakban: ProBono). A kinevezéskor regisztrációval már rendelkező foglalkoztatottnak a kinevezést követően jogosultságot kell kérnie a minisztériumhoz való csatlakozásra, amelyet a személyügyi szerv képzési referense hagy jóvá.

(2) A továbbképzési kötelezettséggel rendelkező azon foglalkoztatottaknak, akiknek munkáltatói jogkörgyakorlója

(3) A személyügyi szerv legkésőbb a tárgyév január 31-ig tájékoztatja a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet] szerint a továbbképzésre kötelezett foglalkoztatottakat a tárgyévi egyéni képzési tervekkel kapcsolatos tudnivalókról.

(4) Az egyéni képzési terv összeállítása során a foglalkoztatott az NKE által vezetett képzési programkatalógusból – az önálló szervezeti egység vezetője támogatásával – kiválasztja a tárgyévben felvenni kívánt közszolgálati- és belső továbbképzési programokat, és azokat megigényli a ProBono felületén.

(5) Az egyéni képzési tervet a képzési referens jóváhagyja a ProBono rendszerben. Az összesített egyéni képzési tervek alapján az éves intézményi továbbképzési tervjavaslatot a személyügyi szerv a közigazgatási államtitkár részére jóváhagyásra felterjeszti. A jóváhagyott intézményi képzési tervet a személyügyi szerv megküldi az NKE részére.

(6) Azon foglalkoztatottak esetében, akiknek a tárgyév február 28-át követően keletkezik továbbképzési kötelezettsége, az egyéni képzési tervet a továbbképzési kötelezettség keletkezését követően a személyügyi szerv – a foglalkoztatottal és annak önálló szervezeti egység vezetőjével történt egyeztetést követően – a képzéstervezési időszakot követően, utólagosan készíti el.

(7) A foglalkoztatott az egyéni képzési tervében szereplő képzések meghirdetését figyelemmel kíséri, egyénileg jelentkezik rájuk a ProBono rendszerben, és teljesíti azokat.

(8)¹²⁵

67. § (1) A közigazgatási alapvizsgával, valamint a közigazgatási szakvizsgával kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatokat a személyügyi szerv látja el.

(2) A minisztérium támogatja a foglalkoztatottak (3) bekezdés szerinti vizsgára történő felkészülését, ennek keretében

(3) A képzésszervező által tartott felkészítő időtartamán és a vizsga napján túl további

(4) A kormánytisztviselő az önálló szervezeti egység ügyrendjében az álláshelyére vonatkozóan meghatározott és a beosztási okiratában előírt közigazgatási alap- vagy szakvizsga-kötelezettséget a vizsga letételére meghatározott határidőn belül teljesíti. Nem kell előírni a közigazgatási alap- vagy szakvizsgát annak, akinek a minisztériumnál kormányzati szolgálati jogviszonya előreláthatólag rövidebb időtartamú, mint az (5) bekezdésben az adott vizsga letételére előírandó határidő felső mértéke.

(5) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a vizsga eredményes teljesítésére közigazgatási alapvizsga esetén a próbaidő lejártát követően legalább egy évet, közigazgatási szakvizsga esetén a próbaidő lejártát követően legalább két évet kell biztosítani az előírás napjától számítva.

(6) Ha a kormánytisztviselő az előírt határidőn belül önhibájából nem tesz eleget a (4) és (5) bekezdésben foglalt vizsgakötelezettségének, a személyügyi szerven keresztül a munkáltatói jogkör gyakorlójának benyújtott kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója egy alkalommal meghosszabbíthatja a vizsga letételére előírt határidőt, legfeljebb az (5) bekezdésben az adott vizsga letételére meghatározott határidővel.

(7) A közigazgatási alap- vagy szakvizsgára való jelentkezést a kormánytisztviselő a közvetlen felettesével egyezteti, megjelölve a tervezett konzultációs és felkészülési napokat is, amelyekre a (2) bekezdés alapján munkavégzés alóli mentesítést igényel. A jogszabályoknak megfelelő elektronikus jelentkezést a személyügyi szerv képzési referense hagyja jóvá.

(8) A közigazgatási alap- vagy szakvizsga, illetve az azokat megelőző felkészítő előadások elhalasztásának szándékát az előadások első napja vagy a vizsgaidőpont előtt legalább nyolc munkanappal a személyügyi szervnek kell írásban vagy elektronikus úton bejelenteni.

(9) A vizsga eredményes teljesítéséről a vizsgázó legkésőbb három munkanapon belül tájékoztatja a személyügyi szerv képzési referensét, aki gondoskodik a vizsgatanúsítvány ProBono rendszerből való letöltéséről és a személyi anyagban való elhelyezéséről.

(10) Eredménytelen vizsga esetén az ismétlővizsgára történő jelentkeztetésről a személyügyi szerv gondoskodik. Az ismétlő- vagy javítóvizsga díjának megtérítésére a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsga ismétlő-, halasztott és javítóvizsga díjának térítési rendjéről szóló 67/2013. (X. 31.) HM utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

(11) A közigazgatási alapvizsga eredményes teljesítésig vagy azzal egyenértékű mentesség bekövetkeztéig a kormánytisztviselő részére a 34. §-ban foglaltaktól eltérően illetményemelési javaslat – az álláshely besorolási kategóriájának módosítása miatti, legfeljebb a Kit.-ben az új besorolási kategóriához meghatározott alsó mértékre történő módosítást ide nem értve – nem fogalmazható meg.

(12) A jogi vagy közigazgatási szakvizsgához kötött, illetve a jogász szakképzettséggel betölthető álláshelyen foglalkoztatott részére a minisztérium megtéríti a jogi szakvizsga költségét. A költségek megtérítésének kifizetését a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyezi. A nem jogi vagy közigazgatási szakvizsgához kötött, illetve nem jogász végzettséggel is betölthető álláshelyen foglalkoztatott részére a jogi szakvizsga költségei – ideértve a felkészülésre a foglalkoztatott kérelmére biztosított munkaidő-kedvezményt is – egyéves foglalkoztatási jogviszony-fenntartás vállalását rögzítő tanulmányi szerződés keretében téríthetők meg.

68. § (1) A foglalkoztatott a Kit. 151. § (14) bekezdése szerinti bejelentését írásban – az önálló szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – a személyügyi szerv részére köteles megtenni.

(1a)¹²⁷ A foglalkoztatott a Kit. 151. § (17) bekezdése szerinti saját elhatározása alapján munkaidőt érintő iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben való részvétel esetén munkaidő-kedvezmény iránti kérelmét – az önálló szervezeti egység vezetőjének egyidejű tájékoztatása mellett – a személyügyi szerv útján a munkáltatói jogkör gyakorlójához nyújtja be.

(2)¹²⁸ A foglalkoztatott kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója mentesíti a foglalkoztatottat a munkavégzési kötelezettsége alól az (1) bekezdésben foglalt bejelentés, valamint az (1a) bekezdésben foglalt kérelem szerinti képzéshez, oktatáshoz szükséges időre, a Kit. 151. § (14)–(17) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, amely esetben a 27. § szerint kell eljárni.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlójának (2) bekezdés szerinti döntéséről – a személyügyi szerv útján – írásban értesíti a foglalkoztatottat.

(4)¹²⁹ A foglalkoztatott által önként vállalt iskolarendszerű képzésben, oktatásban történő részvétel bejelentésével vagy önként vállalt munkaidőt érintő iskolarendszeren kívüli képzésben, oktatásban történő részvétel engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelem is benyújtható.

(5)¹³⁰ Önként vállalt képzésnek kell tekinteni a jogi vagy közigazgatási szakvizsga megszerzését is, ha a foglalkoztatott nem jogi- vagy közigazgatási szakvizsgához kötött álláshelyet tölt be, és nem is tervezett ilyen álláshely betöltésére, valamint nem jogász szakképzettséggel betölthető álláshelyet tölt be.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglaltakat az Mt.-ben foglaltak figyelembevételével a munkavállalóra is megfelelően alkalmazni kell.

69. § (1)¹³¹ Pénzügyi fedezet rendelkezésre állása esetén tanulmányi szerződés külföldön vagy belföldön folytatott iskolarendszerű, iskolarendszeren kívüli képzés támogatására – ideértve a nyelvi képzést is – azzal a foglalkoztatottal köthető, aki a minisztériumnál legalább egyéves foglalkoztatási jogviszonnyal rendelkezik, és

(2) A tanulmányi szerződés létrejötte a Kit. 69. §-a szerint a képzés megkezdéséhez szükséges feltétel bekövetkezéséhez – így különösen felvételi eljárás sikeres teljesítéséhez, beiratkozáshoz – is köthető.

(3) Felsőfokú iskolarendszerű képzésre csak akkor köthető tanulmányi szerződés a foglalkoztatottal, ha a képzés nem nappali tagozaton folyik, és olyan szakképzettség megszerzésére irányul, amely a foglalkoztatott feladatköréhez kapcsolódóan hasznosítható.

(4) Iskolarendszeren kívüli képzés támogatására vonatkozó tanulmányi szerződés kizárólag a foglalkoztatott feladatköréhez kapcsolódó, a felnőttképzésről szóló törvény alapján kiadott engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény által nyújtott képzésekre köthető.

(5)¹³² A minisztérium támogathatja a foglalkoztatott feladatköréhez kapcsolódó idegen nyelvi ismeretek megszerzését és továbbfejlesztését. Ennek keretében a minisztérium a foglalkoztatott kérelmére a (6) bekezdés szerint tanulmányi szerződést köthet idegen nyelvi képzés elvégzésére.

(6) A minisztérium a foglalkoztatottal egyidejűleg kizárólag egy nyelvi képzésre irányuló tanulmányi szerződést köt. A (7) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kötelezettség teljesítését követően újabb nyelvi képzésre köthető tanulmányi szerződés.

(7) A tanulmányi szerződés alapján a foglalkoztatott köteles:

(8) Idegen nyelvi képzésre tanulmányi szerződést legfeljebb kétéves időtartamra lehet kötni. A szerződés hosszabbításával kapcsolatban a 70. § (3) bekezdése az irányadó.

(9) Tanulmányi szerződés

(10)¹³⁶ Az önálló szervezeti egység vezetője a foglalkoztatott tanulmányi szerződés megkötése iránti kérelmén rögzíti a véleményét, majd – az irányító felsővezető támogatásával, a Pénzügyi Referatúra előzetes fedezetigazolását követően, a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkáron keresztül – a személyügyi szerv útján megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A kérelemhez csatolni kell az önálló szervezeti egység vezetőjének nyilatkozatát arról, hogy a tanulmányi szerződés megkötése a Kit. 151. § (4) bekezdésében foglaltaknak eleget tesz.

(11) Ha a tanulmányi szerződés megkötése a Kit. 151. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltakba ütközne, akkor – amennyiben annak feltételei fennállnak – az önálló szervezeti egység vezetője kizárólag a képzés egyoldalú előírását kezdeményezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójánál.

(12) A (10) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell különösen

(13) A személyügyi szerv megvizsgálja a kérelem szabályszerűségét, a tanulmányi szerződés megkötése feltételeinek fennállását. A tanulmányi szerződés megkötését a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezheti, azzal, hogy a kért támogatás részlegesen is engedélyezhető. A döntésről a személyügyi szerv értesíti a foglalkoztatottat, és a tanulmányi szerződés megkötésének engedélyezése esetén előkészíti a foglalkoztatott tanulmányi szerződését.

(14) A továbbfoglalkoztatással a minisztérium állományába kerülő foglalkoztatott és korábbi, más költségvetési szerv munkáltatója között fennálló tanulmányi szerződésbe a felek egyetértése esetén a minisztérium háromoldalú megállapodás keretében a szerződés-átruházás szabályainak alkalmazásával beléphet.

(15) A tanulmányi szerződésben vállalt szakképzettség megszerzéséig nem köthető további tanulmányi szerződés azzal a foglalkoztatottal, akivel a minisztérium tanulmányi szerződést kötött, vagy akinek tanulmányi szerződésébe a (14) bekezdésben foglaltak szerint belépett.

(16) Tanulmányi szerződés munkavállalóval is köthető az Mt. 103. alcímében foglaltak szerint és az e szabályzatban a tanulmányi szerződésre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

70. § (1) A tanulmányi szerződést kötött foglalkoztatott a jogszabályokban foglaltakon túl köteles

(2) Ha a foglalkoztatott neki fel nem róható okból nem tudja teljesíteni a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségeit – így különösen betegség, feladatköri kötelezettség vagy egyéb ok miatt –, az indokok megjelölésével kérelmezheti a munkáltatói jogkör gyakorlójához címezve a tanulmányi szerződés módosítását. A szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje alkalmanként legfeljebb egy évvel a felek közös megegyezésével meghosszabbítható.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, ha a foglalkoztatott a tanulmányi szerződésben vállalt kötelezettségét gyermekszülés, hat hónapnál hosszabb keresőképtelen állapot, külföldi tartózkodás miatt nem tudja teljesíteni, akkor a szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének határideje a távollét időtartamával – de legfeljebb összesen két évvel – a foglalkoztatottnak az önálló szervezeti egység vezetője útján a személyügyi szervhez címzett kérelmére meghosszabbítható. A meghosszabbítás engedélyezése esetén a tanulmányi szerződést a felek közös megegyezéssel módosítják.

(4) Ha a tanulmányi szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt a foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonya a Kit. 151. § (3a) bekezdése szerint szűnik meg, a minisztérium mentesül a szerződésben vállalt kötelezettségei további teljesítése alól, és a foglalkoztatott köteles a tanulmányi szerződésben nyújtott támogatást, illetve annak időarányos részét visszafizetni.

(5) Mindkét fél mentesül a tanulmányi szerződésben foglalt kötelezettségei további teljesítése alól, ha a foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyának megszüntetése, illetve megszűnése egyik szerződő félnek sem róható fel. Ebben az esetben a foglalkoztatottnak az addig nyújtott támogatásra vonatkozóan visszatérítési kötelezettsége nem keletkezik.

71. § (1) Tanulmányi szerződés keretében támogatásként

(2) Tanulmányi szerződés keretében pénzbeli támogatás a rendelkezésre álló forrás függvényében nyújtható a foglalkoztatott részére, mértékéről a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt.

(3) Támogatás nem nyújtható olyan költségre, amely a foglalkoztatott mulasztásával vagy sikertelen vizsgájával összefüggésben merült fel. Ha a támogatás összege előre nem látható, a tanulmányi szerződésben a támogatásként megtérítendő költségek megnevezését és a megtérítés legmagasabb összegét rögzíteni kell.

72. § A tanulmányi szerződésben a jogviszony kötelező fenntartásának idejére a támogatott időszakkal megegyező időtartamot kell meghatározni, azzal, hogy a kikötött időtartam hat hónapnál rövidebb és a Kit. 151. § (3) bekezdésében foglalt időtartamnál hosszabb nem lehet.

73. § (1) A Kit. 151. §-a és a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 56. §-a figyelembevételével a foglalkoztatott tanulmányi jellegű támogatás biztosítását képzési támogatás, továbbképzési támogatás, illetve nyelvtanulási támogatás jogcímén évente legfeljebb a 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdésében meghatározott mértékben kérheti (éves tanulmányi keret).

(2) A döntéshozatal során figyelembe kell venni a képzéssel szerezhető képességek, kompetenciák munkáltató szempontjából történő hasznosításának lehetőségeit, a foglalkoztatott által ellátott feladatokhoz szükséges képzettségek, képességek hiányát, a képzés munkaidőt érintő részét, a képzés hosszát, a foglalkoztatott teljesítményét, a részére korábban biztosított tanulmányi támogatások értékét, továbbá a kért támogatás költségét.

(3)¹³⁷ Tanulmányi támogatás a rendelkezésre álló lekötetlen költségvetési forrás figyelembevételével nyújtható, amelyre a szükséges fedezet rendelkezésre állását a Pénzügyi Referatúra igazolja. A döntés előkészítését a személyügyi szerv végzi, és terjeszti fel a javaslatot – a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján – a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(4)¹³⁸ A 88/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 56. § (2) bekezdése szerinti különös méltánylást érdemlő esetben tanulmányi jellegű támogatás – a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkár egyetértésével – a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár engedélyével állapítható meg.

(5) A foglalkoztatott éves egyéni tanulmányi keretéből nem kell levonni a munkáltatói kötelezésen alapuló képzés és a kötelező továbbképzés költségét.

74. § (1) A 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti belső továbbképzést önálló szervezeti egység szervezhet.

(2) Az önálló szervezeti egység az általa előkészített belső továbbképzés tervezetét a személyügyi szerv útján jóváhagyásra felterjeszti a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak. A személyügyi szerv vizsgálja a 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdésének való megfelelést, valamint szakmai észrevételt is tehet a belső továbbképzés tervezetéhez.

(3) Az önálló szervezeti egység az NKE felé a nyilvántartásba vételt csak a (2) bekezdés szerinti jóváhagyás esetén indíthatja meg.

75. § (1) Az önálló szervezeti egység vezetője – az erre rendszeresített nyomtatványon – az irányító felsővezető támogatásával kérheti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, hogy a Kit. 97. §-a szerinti képzésben való részvételre kötelezze a kormánytisztviselőt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezést a személyügyi szervhez kell megküldeni, amely egyidejűleg előkészíti a szükséges munkáltatói intézkedést is, és azzal együtt továbbítja a Pénzügyi Referatúrára, amely ellátja fedezetigazolással, majd felterjeszti a gazdálkodási ügyekért felelős helyettes államtitkárnak, aki véleményével ellátva továbbítja azt – a jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár útján – a munkáltatói jogkör gyakorlója részére.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója a kormánytisztviselők egy csoportjára vagy valamennyi kormánytisztviselőre nézve az (1) bekezdés szerinti kezdeményezés hiányában is elrendelheti – csoportos munkáltatói intézkedésben – valamely képzésben való részvételt, a Kit. 97. §-a szerint.