BÜ BH 2022/1
BÜ BH 2022/1
2022.01.01.
A próbára bocsátást elrendelő bírósági határozat a bűncselekmény büntethetőségének elévülését félbeszakítja, a próbaidő tartama pedig az elévülés határidejébe nem számít bele. Ezért az elévülési határidő a próbaidő elteltével kezdődik újra.
A próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége mindezek alapján nem szűnik meg, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait – értelemszerűen a próbaidő alatt – súlyosan megszegte, emiatt a próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni [Btk. 28. § (4) bek., 66. § (1) bek. c) pont, (2) bek.; Be. 667. § (1) bek., 841. § (1) bek.; 54. BK vélemény II.].
[1] A járásbíróság, mint fiatalkorúak bírósága a 2020. november 9. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozott végzésével a próbára bocsátás megszüntetése miatt indult különleges eljárást – büntethetőséget megszüntető okból – megszüntette. A végzés indokolásában megállapította, hogy a V.-i Járásbíróság végzésében a fiatalkorú terheltet 3 rendbeli lopás vétsége [Btk. 370. § (1) bek., (2) bek. b) pont bf) alpont] miatt egy év időtartamra próbára bocsátotta a 2019. október 2-án jogerőre emelkedett végzésében. A bíróság megállapította, hogy 2020. október 2-án lejárt a büntetővégzésének jogerejétől számított egy év próbára bocsátás, ezért a különleges eljárást a Be. 567. § (1) bekezdés a) pont utolsó fordulata, valamint a Btk. 25. § e) pont alapján megszüntette. A bíróság végzésével utóbb megállapította, hogy a megszüntető határozata 2020. december 3. napján jogerőre emelkedett.
[2] A legfőbb ügyész 2021. március 18. napján a törvényesség érdekében jogorvoslatot jelentett be a járásbíróság végleges nem ügydöntő végzésével szemben, és indítványozta, hogy a Kúria a 2020. évi LVIII. törvény 188. §-a és 212. § (3) bekezdésének értelmében a Be. 669. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg, hogy a járásbíróság véglegessé vált határozata törvénysértő.
[3] A legfőbb ügyész indítványában kifejtette, hogy tévesen állapította meg a járásbíróság az elévülést. Hivatkozott arra, hogy az elkövető büntethetősége csak abban az esetben szűnik meg, amennyiben a próbára bocsátás határideje eredményesen eltelik, ellenkező esetben a büntetést a bíróság kiszabja (BH 2017.210.). A Btk. 66. § (1) bekezdésében meghatározott eseteken kívül a Btk. 66. § (2) bekezdése szerint a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik. A próbára bocsátást alkalmazó határozat jogerőre emelkedésével az annak alapjául szolgáló bűncselekmény büntethetősége nem szűnik meg, a próbára bocsátást elrendelő bírósági határozat a bűncselekmény büntethetőségének elévülését csupán félbeszakítja, a próbaidő tartama pedig a Btk. 28. § (4) bekezdése szerint az elévülés határidejébe nem számít be, ezért amennyiben a Btk. 66. § (2) bekezdése alapján a büntethetőség nem szűnik meg, a bűncselekmény elévülési határideje a próbaidő elteltével kezdődik újra (54. BK vélemény II/1. pont).
[4] Hivatkozott továbbá arra, hogy ha az elkövető a próbaidő alatt követi el az újabb bűncselekményt [Btk. 66. § (1) bek. b) pont], vagy a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi [Btk. 66. § (1) bek. c) pont], a próbára bocsátás megszüntetésére addig van lehetőség, ameddig annak a bűncselekménynek a büntethetősége, amely miatt a próbára bocsátást elrendelték, el nem évül. Ezekben az esetekben a próbára bocsátást – az elévülési időn belül – a próbaidő letelte után is meg lehet szüntetni (54. BK vélemény III/4. és II/1. pont). A Btk. 370. § (1) bekezdésébe ütköző és (2) bekezdés b) pont bf) alpontja szerint minősülő, 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő lopás vétségének büntethetősége a Btk. 109. § (4) bekezdésére figyelemmel fiatalkorú esetében is 5 év elteltével évül el, ennek figyelembevételével, amennyiben az elévülést félbeszakító eljárási cselekmény nem történik, a cselekmény elévülése 2025. szeptember 30. napján következik be.
[5] A legfőbb ügyész hivatkozott arra, hogy az ügyészség a fiatalkorú terhelttel szemben 2020. július 20. napján – azaz a próbaidő leteltét és a lopás vétsége miatti büntethetőség elévülését megelőzően – indítványt nyújtott be a járásbírósághoz a pártfogó felügyelet magatartási szabályainak súlyos megszegése miatt a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása érdekében. Mindezek miatt az eljárást megszüntető végzés meghozatalakor a Btk. 66. § (2) bekezdésében foglalt, az elkövető büntethetőségét megszüntető külön ok hiányzott, ezért a bíróság törvényt sértett, amikor a fiatalkorú terhelttel szemben a különleges eljárást a Be. 567. § (1) bekezdés a) pontjának záró fordulata alapján a Btk. 25. § e) pontja szerinti büntethetőséget megszüntető egyéb okból – tartalma szerint a Btk. 66. § (2) bekezdése alapján, a próbaidő eltelte miatt – megszüntette.
[6] A legfőbb ügyész utalt arra, hogy a járásbíróság végzése nem ügydöntő végzés [Be. 841. § (1) bek.], ellene rendes jogorvoslatnak van helye, ezért a végzés nem jogerőre emelkedik, hanem véglegessé válik, véglegessé válását követően – ha a törvény eltérően nem rendelkezik – nem változtatható meg [Be. 460. § (1) bek.].
[7] A legfőbb ügyész hivatkozott arra is, hogy a véglegessé vált nem ügydöntő végzéssel szemben perújítás vagy felülvizsgálat nem kezdeményezhető, és a végzés anyagi jogi törvénysértésének kérdésében egyszerűsített felülvizsgálati eljárás sem folytatható, ezért a határozat kifogásolására csak törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárásban nyílik lehetőség.
[8] A jogorvoslati indítványra a terhelt és a védő észrevételeket nem tett.
[9] A nyilvános ülésen a legfőbb ügyész képviselője a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványában foglaltakat fenntartotta.
[10] A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapos.
[11] A Be. 667. § (1) bekezdése értelmében a legfőbb ügyész a törvényesség érdekében jogorvoslatot nyújthat be a bíróság törvénysértő jogerős ügydöntő határozata és végleges nem ügydöntő végzése ellen.
[12] A Be. 667. § (2) bekezdés b) pontja szerint nincs helye a jogorvoslat bejelentésének, ha a törvénysértés perújítás, felülvizsgálat vagy egyszerűsített felülvizsgálat útján orvosolható.
[13] A Be. 667. § (3) bekezdése alapján a jogorvoslat bejelentése nincs határidőhöz kötve.
[14] A Kúria megállapította, hogy a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elutasításának nincs helye, ezért azt a Be. 668. § (1) bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el.
[17] A Kúria megállapította, hogy a járásbíróság végzése törvénysértő, mert a próbára bocsátás megszüntetése miatt indult különleges eljárás megszüntetésének nem volt helye.
[18] A Be. 841. § (1) bekezdése értelmében az alapügyben első fokon eljárt bíróság az ügyészség indítványára nyilvános ülés vagy tárgyalás alapján dönt a próbaidő meghosszabbításáról vagy a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és büntetés kiszabásáról, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte. A bíróság a próbára bocsátást kimondó rendelkezés hatályon kívül helyezéséről és a büntetés kiszabásáról ítélettel, egyébként nem ügydöntő végzéssel határoz.
[19] A Kúria megállapította, hogy mindezek alapján az eljárást megszüntető végzés nem ügydöntő végzés, az nem jogerőre emelkedik, hanem véglegessé válik, egyben a végzéssel szemben perújítási eljárásnak vagy felülvizsgálatnak, arra figyelemmel, hogy nem ügydöntő határozat, nincs helye [Be. 637. § (1) bek., 648. §].
[20] A próbára bocsátással kapcsolatos eljárás nem szerepel a Be. 671. §-ában felsorolt kérdések között, ezért egyszerűsített felülvizsgálat lefolytatásának sincs helye.
[21] A bíróság végzése ezért kizárólag a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslattal támadható, az nem kizárt, ezért a Kúria a törvényesség érdekében kezdeményezett jogorvoslatot érdemben lefolytatta.
[22] A Btk. 66. § (1) bekezdése értelmében a próbára bocsátást meg kell szüntetni, és büntetést kell kiszabni, ha
a) a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik,
b) a próbára bocsátottat a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik, vagy
c) a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi.
[23] A Btk. 66. § (2) bekezdése értelmében az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége megszűnik.
[24] A próbaidő elteltével az elkövető büntethetősége mindezek alapján nem szűnik meg, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait – értelemszerűen a próbaidő alatt – súlyosan megszegte, emiatt a próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni.
[25] A Kúria BH 2017.2010. számú határozatában kifejtette, amennyiben a próbára bocsátás próbaideje eredményesen eltelik, az elkövető büntethetősége megszűnik, míg ellenkező esetben a büntetést a bíróság kiszabja. Jogkövetkezmény csak akkor fenyegeti az elkövetőt, ha a próbaidő nem telik el eredményesen. A próbára bocsátás tehát nem kizárja, csupán elhalasztja a büntetés kiszabását, a büntetés kiszabása viszont kizárja a próbára bocsátás alkalmazását.
[26] A próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni emiatt abban az esetben, ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait a próbaidő alatt súlyosan megszegte, akkor is, ha az ezzel kapcsolatos eljárás a próbaidő elteltét követően, de a próbára bocsátás alapjául szolgáló bűncselekmény elévülését megelőzően kerül lefolytatásra.
[27] A próbára bocsátás egyes kérdéseiről szóló 54. BK vélemény II. pontja értelmében a próbára bocsátás megszüntetésére addig van lehetőség, ameddig annak a bűncselekménynek a büntethetősége, amely miatt a próbára bocsátást elrendelték, el nem évül.
[28] A büntető kollégiumi vélemény II/1. pontja szerint a próbára bocsátást elrendelő bírósági határozat a bűncselekmény büntethetőségének elévülését félbeszakítja, a próbaidő tartama pedig a Btk. 28. § (4) bekezdése értelmében – az alkalmazandó Btk.-t figyelembe véve – az elévülés határidejébe nem számít bele. Ezért az elévülési határidő a próbaidő elteltével kezdődik újra.
[29] Minthogy a Btk. 65. § (1) bekezdése szerint próbára bocsátásnak vétség és 3 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt van helye, az elévülési határidő felnőttkorúaknál – a Btk. 26. § (1) bekezdése értelmében – legalább 5 év, az ennél súlyosabb szabadságvesztéssel fenyegetett vétség esetén a büntetési tétel felső határának megfelelő idő. A fiatalkorúval szemben a Btk. 116. § (1) bekezdése szerint bármely bűncselekmény esetében helye van próbára bocsátásnak, és az elévülési határidők számításánál a Btk. 109. § (4) bekezdés értelmében a 109. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott tartamok az irányadók, amennyiben az általános szabályoktól eltérnek. Figyelemmel arra, hogy jelen eljárás tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában eltérő szabályozás fiatalkorú esetében nincs, ezért jelen ügyben a próbára bocsátás alapjául szolgáló bűncselekmények elévülési határidejének számításánál a Btk. 26. § (1) bekezdésére figyelemmel meghatározott 5 évet kell alkalmazni.
[30] A törvényi rendelkezésekre figyelemmel a büntetővégzés jogerőre emelkedését követően a próbára bocsátás tartama alatt az elévülés nyugszik, a büntetővégzés meghozatala az elévülést félbeszakítja, ezért a bűncselekmény büntethetőségének elévülése a próbaidő számított tartamát követő 5 év elteltével következne be, ezért megállapítható, hogy a próbára bocsátás alapjául szolgáló bűncselekmények elévülése a járásbíróság eljárást megszüntető végzésének meghozatalakor nem következett be. A Btk. 25. § e) pontja értelmében a büntethetőséget megszünteti a törvényben meghatározott egyéb ok, a Btk. 66. § (2) bekezdésében írt büntethetőséget megszüntető ok azonban csak abban az esetben áll fenn, ha a Btk. 66. § (1) bekezdésében írt valamely – így a 66. § (1) bekezdés c) pontjában írt – ok nem áll fenn. Amennyiben a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi, és emiatt a próbára bocsátást meg kell szüntetni és büntetést kell kiszabni, a Btk. 66. § (2) bekezdésében írt büntethetőséget megszüntető ok nem áll fenn, ezért a próbára bocsátás megszüntetése iránt indult különleges eljárásban csak a Btk. 25. §-ában írt egyéb büntethetőséget megszüntető okokat lehet figyelembe venni. Amennyiben a különleges eljárásban a próbára bocsátás alapjául szolgáló bűncselekmény elévülése bekövetkezik, a büntethetőséget megszüntető ok miatt az eljárás megszüntetésének van helye. A törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslattal érintett eljárásban azonban az alapbűncselekmények elévülése és ebből eredően a Btk. 25. § b) pontjában írt eljárást megszüntető ok nem állapítható meg, erre figyelemmel a járásbíróság eljárást megszüntető végzése törvénysértő.
[31] A Kúria a Be. 669. § (2) bekezdésében foglaltak hiányában a (3) bekezdés alapján kizárólag csak a törvénysértést állapítja meg.
[32] Mindezek alapján a Kúria a Be. 669. § (1) bekezdése szerinti nyilvános ülésen eljárva a Be. 669. § (1) bekezdése alapján ítéletében megállapította, hogy a járásbíróság, mint fiatalkorúak bírósága végzése törvénysértő.
(Kúria Bt. I. 333/2021.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás