1505/2022. (X. 20.) Korm. határozat

1.¹ Az Európai Unió döntéshozatali tevékenységében való részvétel és az ehhez kapcsolódó koordinációs eljárásrend tekintetében – figyelemmel a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 183/C. §-ára, valamint a Kormány ügyrendjéről szóló 1352/2022. (VII. 21.) Korm. határozat 92. pontjára – e határozatot kell alkalmazni.

2.² A tárgyalási álláspont kialakítása, az európai uniós tagságból fakadó feladatok koordinációja és nyomon követése, illetve az ezekkel kapcsolatos döntések előkészítése és végrehajtása az alábbi fórumokon történik:

3. Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: Állandó Képviselet) a tárgyalási álláspont kialakításában és képviseletében a rá vonatkozó szabályok szerint az e határozatban foglaltakra figyelemmel vesz részt.

4. Az EKTB általános feladata az európai uniós ügyek kormányzati koordinációja, valamint az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítésének és végrehajtásának koordinálása és ellenőrzése, továbbá a képviselendő tárgyalási álláspontok előkészítése és összehangolása.

5. Az EKTB feladatai különösen:

6. Az EKTB működésének részletes szabályait az EKTB ügyrendje határozza meg, amelyet az EKTB fogad el.

7.⁷ Az uniós döntéshozatali eljárásokban a magyar érdekek szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy a Kormány általános európai uniós politikája szempontjából meghatározó fontosságú kérdésekben, valamint az EKTB vitás kérdéseiben az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter és az érintett miniszter együttes előterjesztésére a Kormány ügyrendje szerinti, a kérdésben hatáskörrel rendelkező döntéshozó fórum dönt. A közös kül- és biztonságpolitikát, valamint a közös biztonság- és védelempolitikát érintő kérdésekben az előterjesztő a külpolitikáért felelős miniszter, szükség szerint együttműködésben más érintett miniszterrel, kiemelten a honvédelemért felelős miniszterrel.

8.⁸ Az EKTB elnöke az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, helyettese az általa vezetett minisztérium Európa-politikáért felelős helyettes államtitkára (európai igazgató). Az európai igazgató az EKTB titkára.

9.⁹ Az EKTB tagjai a minisztériumok – szervezeti és működési szabályzataik szerinti – európai uniós kérdésekben feladat- és hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkárai, valamint a tárca nélküli miniszterek által kijelölt helyettes államtitkárok. Ha valamely minisztériumban helyettes államtitkár nem, vagy több helyettes államtitkár rendelkezik európai uniós kérdésekben feladat- és hatáskörrel, a minisztérium EKTB-tagját – a szervezeti és működési szabályzat erre vonatkozó rendelkezése hiányában – a miniszter jelöli ki.

10.¹⁰ Elsődleges feladat- és hatáskörébe tartozó területet érintő ügyekben az EKTB egyeztetési és döntési eljárásában való részvételre az EKTB elnöke felkérheti az adott tárgykör szerinti felelős szakértői csoportban tagsággal rendelkező központi államigazgatási szerv vezetőjét vagy vezető beosztású tisztviselőjét, valamint a Magyar Nemzeti Bank képviselőjét. A részvételre az EKTB elnöke más személyt is felkérhet. Az EKTB egyeztetési és döntési eljárásának állandó résztvevője a miniszterelnök európai uniós ügyekért felelős főtanácsadója, a kormányzati kommunikációért felelős miniszter által delegált személy, az Állandó Képviselet vezetője (a továbbiakban: Állandó Képviselő), illetve az Állandó Képviselet vezetőjének helyettese (a továbbiakban: Helyettes Állandó Képviselő).

11. Az EKTB tagja képviseli a minisztert, illetve a központi államigazgatási szerv vezetőjét az EKTB-ben, gondoskodik az EKTB munkájában a központi államigazgatási szerv európai uniós tagságból fakadó feladatainak egységes képviseletéről, összehangolja és felügyeli a miniszter, illetve a központi államigazgatási szerv vezetője első helyi felelősségével működő szakértői csoportok munkáját.

12. Az EKTB a döntését főszabály szerint szóbeli eljárás (az EKTB ülése), szükség esetén pedig írásbeli eljárás keretében hozza meg. A szóbeli eljárás és az írásbeli eljárás részletes szabályait az EKTB ügyrendje határozza meg.

13.¹¹

14.¹²

15. Az EKTB ülését az EKTB elnöke hívja össze. Ülés összehívását indokolt esetben az EKTB bármely tagja kezdeményezheti az EKTB elnökénél.

16. Az EKTB ülésének napirendjét az EKTB tagjai javaslatainak figyelembevételével az EKTB elnöke határozza meg, igazodva az uniós döntéshozatali eljárások rendjéhez, valamint az Európai Tanács, a Tanács, a COREPER, az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok, illetve az egyéb bizottságok és munkacsoportok munkatervéhez, illetve az aktuális európai uniós kérdésekhez.

17.¹³ Az EKTB ülésére tanácskozási joggal szükség szerint meghívást kap a szakértői munkacsoport működtetéséért felelős egyéb központi államigazgatási szerv vezető beosztású kormánytisztviselője (az EKTB tagjai és meghívottjai a továbbiakban együtt: EKTB képviselő). Az EKTB képviselőket eseti jelleggel más politikai felsővezető vagy szakmai felsővezető helyettesítheti.

18.¹⁴ Az EKTB ülését az elnök vagy az EKTB elnök helyettese vezeti. Az EKTB elnök és az EKTB elnök helyettesének egyidejű távolléte vagy akadályoztatása esetén az EKTB ülését az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium más politikai felsővezetője, szakmai felsővezetője vagy felhatalmazással rendelkező vezető beosztású kormánytisztviselője vezetheti.

19. Az EKTB működésével kapcsolatos adminisztratív és előkészítő feladatokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban működő EKTB Titkárság látja el.

20. Az EKTB üléseiről emlékeztető készül.

21. A Kormány európai uniós politikájának végrehajtása, az európai uniós tagságból fakadó feladatok előkészítése és az uniós döntéshozatali eljárások során képviselendő tárgyalási álláspontok kialakítása, az uniós politikák alakulásának nyomon követése és a szükséges kormányzati intézkedések koordinálása érdekében szakértői csoportok működnek.

22.¹⁵ A szakértői csoport vezetője a feladat- és hatáskör szerinti első helyen felelős miniszter vagy központi államigazgatási szerv vezetője által kijelölt politikai felsővezető, szakmai felsővezető vagy felhatalmazással bíró vezető beosztású kormánytisztviselő. Ha a szakértői csoport több miniszter feladat- és hatáskörét érinti, és vezetését illetően vita alakul ki, a szakértői csoportot vezető személyt kijelölő miniszterre az EKTB tesz javaslatot.

23. A szakértői csoport tagjai a feladat- és hatáskör szerint érintett központi államigazgatási szervek kijelölt tisztségviselői, továbbá minden esetben az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium kijelölt kormánytisztviselője és az Állandó Képviselet kijelölt diplomatája. A szakértői csoport vezetője engedélyezheti más központi államigazgatási vagy rendvédelmi szerv képviselőinek részvételét is a szakértői csoport munkájában.

24. A szakértői csoport vezetőjének feladata:

25. A szakértői csoport köteles a feladatkörét érintő hazai és uniós jogalkotási menetrendet – különös tekintettel a Kormány törvényalkotási programjára, munkatervére, valamint az Európai Bizottság és a Tanács soros elnöksége munkaprogramjára – nyomon követni és azok összehangolása érdekében a miniszternél, illetve a központi államigazgatási szerv vezetőjénél a szükséges intézkedéseket megtenni, illetve kezdeményezni.

26. A szakértői csoport az uniós döntéshozatal során napirenden szereplő kérdések megvitatása céljából ülést tart vagy írásbeli egyeztetést folytat. A szakértői csoport ülését a szakértői csoport vezetője hívja össze vagy kezdeményezi az írásos egyeztetést. Ezt a szakértői csoport bármely tagja kezdeményezheti.

27. A szakértői csoportok és szakértői alcsoportok létrehozásáról, megszüntetéséről és összevonásáról a tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter vagy az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter kezdeményezésére az EKTB dönt.

28. A szakértői csoportok felsorolását és vezetésük felelősségi rendjét, valamint a működésükre vonatkozó részletes szabályokat az EKTB ügyrendje határozza meg.

29. A szakértői csoport minden, a feladatkörébe tartozó, az uniós döntéshozatali eljárásban napirenden szereplő kérdéssel kapcsolatban írásbeli tárgyalási álláspontot készít. A tárgyalási álláspontokat minden esetben egyeztetni kell a szakértői csoport tagjaival és – amennyiben ez indokolt – más érintett szakértői csoporttal.

30. A 29. pont végrehajtása keretében tárgyalási álláspontot kell készíteni az alábbi uniós fórumok napirendjén szereplő napirendi pontokhoz:

31. A 29. pont végrehajtása keretében álláspontjavaslatot kell készíteni az Országgyűlés részére az Ogytv. szerinti egyeztetési eljárás keretében.

32. A Tanács különböző formációi előkészítésének felelősségi rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

33. A szakértői csoport feladata, hogy – a tárgykör szerint felelős EKTB-tag jóváhagyásával – az Európai Unió intézményei által bemutatott új uniós kezdeményezésre vonatkozóan a tanácsi munkacsoportban való érdemi tárgyalás megkezdése előtt beterjessze az induló mandátum tervezetét az EKTB elé. Az induló mandátum tervezete készítésének kötelezettsége a Tanács működéséhez nem kapcsolódó bizottságoknak beterjesztett kezdeményezésekre is vonatkozik. Az induló mandátum tervezetének EKTB általi elfogadásáig a magyar álláspont képviseletét ellátó személy csak vizsgálati fenntartás bejelentésére és értelmező kérdések felvetésére jogosult. Az induló mandátum tartalmára a 36. pontot megfelelően alkalmazni kell.

34. A feladat- és hatáskörrel rendelkező szakértői csoport az induló mandátum összeállítása előtt szükség szerint, illetve a magyarországi gazdasági szereplők érdekeinek érintettsége esetén lefolytatja az érintett társadalmi-gazdasági érdekképviseletekkel való előzetes konzultációt, amelynek eredményeit az induló mandátum rögzíti.

35. Az uniós döntéshozatalban képviselendő tárgyalási álláspontot a szakértői csoport vezetője egyeztetés céljából, határidő megjelölésével megküldi a szakértői csoport tagjainak. A határidőt úgy kell megállapítani, hogy az észrevételezésre megfelelő idő álljon rendelkezésre.

36.¹⁶ A tárgyalási álláspont részletes tartalmi és formai követelményeit az EKTB ügyrendje határozza meg, azzal, hogy a tárgyalási álláspontnak tartalmaznia kell

37. Legkésőbb az uniós kezdeményezés COREPER általi tárgyalására készített tárgyalási álláspontban – amennyiben a COREPER az uniós kezdeményezés elfogadás céljával tárgyalja – ki kell térni az uniós kezdeményezés magyar nyelvű szövegének elfogadhatóságára, és szükség szerint csatolni kell a magyar nyelvű változatra vonatkozó addig el nem fogadott módosítási javaslatokat.

38. A szakértői csoport vezetője gondoskodik arról, hogy az uniós kezdeményezés szövegét a tanácsi munkacsoportban folytatott egyeztetések során a szakértői csoport véleményezze.

39. A tárgykör szerint felelős EKTB-tag az EKTB ügyrendjében meghatározott módon gondoskodik az új uniós jogi aktusok tervezeteinek vizsgálatáról azok jogalapja, továbbá a hatáskör-átruházás, a szubszidiaritás és az arányosság elveinek érvényesülése tekintetében, legkésőbb a tervezet magyar nyelvű változatának megjelenését követő egy héten belül.

40.¹⁷ Az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok ülésén képviselendő tárgyalási álláspont kialakítása érdekében a szakértői csoport egyeztetést folytat. Az egyéb tanácsi döntés-előkészítő bizottságok ülésén képviselendő tárgyalásiálláspont-javaslatot a szakértői csoportra irányadó egyeztetési rendnek megfelelően az adott bizottság munkájában a miniszterek által kijelölt szakmai felsővezetők vagy szakmai vezetők bevonásával, az e határozatban foglaltak szerint kell előkészíteni. A tárgyalásiálláspont-javaslatot az EKTB elnökének minden esetben meg kell küldeni egyeztetésre. A feladat- és hatáskörrel rendelkező minisztérium EKTB tagja a tárgyalási álláspont-javaslatról, illetve annak képviseletéről az EKTB-t tájékoztatni köteles.

41. A közös kül- és biztonságpolitikai, valamint a közös biztonság- és védelempolitikai kérdésekben a tárgyalási álláspontot – a Kormány fenntartott hatáskörének sérelme nélkül – a külpolitikáért felelős miniszter az érintett miniszterekkel egyeztetve javasolja, és gondoskodik annak képviseletéről. A külpolitikáért felelős miniszter képviselője – szükség esetén az érintett minisztériumokkal egyeztetve – az EKTB-t előzetesen tájékoztatja a tárgyalásiálláspont-javaslatról, amennyiben azt a vonatkozó titoktartási szabályok lehetővé teszik.

42.¹⁸ Az EKTB elnöke vagy az Állandó Képviselő – különösen indokolt esetben – a feladat- és hatáskör szerint érintett miniszter egyidejű tájékoztatása és soron kívüli egyeztetés kezdeményezése mellett a tárgyalási álláspont végrehajtását (képviseletét) felfüggesztheti.

43. Az Európai Unió intézményeitől érkező dokumentumokat az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közvetlenül küldi meg az érintett központi államigazgatási szervnek. Amennyiben az Európai Unió intézményei a dokumentumokat az Állandó Képviseletnek küldik meg, az Állandó Képviselet

44. Amennyiben az Európai Unió intézményeitől az uniós tagsággal, különösen az uniós tagságból fakadó kötelezettségekkel összefüggő bármilyen dokumentum vagy megkeresés érkezik közvetlenül valamelyik központi államigazgatási szervhez, azt adott központi államigazgatási szerv továbbítja az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére. Az Európai Unió intézményei részére főszabályként valamennyi dokumentum, válasz vagy megkeresés megküldése az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkárságán keresztül történik. A közös kül- és biztonságpolitikát, valamint a közös biztonság- és védelempolitikát érintő dokumentumokat a megfelelő szakértői egyeztetést követően a külpolitikáért felelős miniszter továbbítja a megkereső uniós intézmény felé, az Állandó Képviselet és európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

45. A Tanács ülésén a Kormányt az elfogadott tárgyalási álláspontban foglaltaknak megfelelően az 1. mellékletben meghatározott felelősségi rend szerint felelős miniszter, illetve távolléte vagy akadályoztatása esetén a miniszter által kijelölt államtitkár képviseli.

46. A Tanács ülésén a Kormányt a tárgykör szerint felelős miniszter vagy a kijelölt államtitkár távolléte vagy akadályoztatása esetén az Állandó Képviselő vagy a Helyettes Állandó Képviselő képviseli.

47. A COREPER ülésén a Kormányt az elfogadott tárgyalási álláspontban foglaltaknak megfelelően az Állandó Képviselő vagy a Helyettes Állandó Képviselő képviseli. Az Állandó Képviselőt, valamint a Helyettes Állandó Képviselőt akadályoztatása esetén az általuk az Állandó Képviselet diplomatái közül kijelölt diplomata helyettesíti. A Politikai és Biztonsági Bizottság (PSC) ülésén a Kormányt a PSC-nagykövet vagy helyettese képviseli.

48. Egyéb döntés-előkészítő bizottságban a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter által kijelölt kormánytisztviselő, a tanácsi munkacsoportban és az egyéb bizottságban a szakértői csoport vezetője által a tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező EKTB-tag egyetértésével kijelölt szakértő vagy az Állandó Képviselet feladat- és hatáskörrel rendelkező szakdiplomatája vesz részt és képviseli a tárgyalási álláspontot.

49. A Tanács működéséhez nem kapcsolódó bizottságok ülésein az uniós jogi aktus végrehajtásáért első helyen felelős központi államigazgatási szerv kijelölt szakértői csoport tagja, illetve az Állandó Képviselet diplomatája vesz részt. Ettől csak kivételesen és indokolt esetben, az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium egyidejű tájékoztatása mellett lehet eltérni.

50. A Kormány képviselője az egyeztetett és jóváhagyott tárgyalási álláspont képviseletére, valamint a Kormány nevében nyilatkozat megtételére jogosult. A jóváhagyott kormányzati állásponttól eltérni

51. Amennyiben a kormányzati álláspontot érdemben befolyásoló körülmény merült fel a döntés-előkészítő bizottság, a munkacsoport, az egyéb bizottság, a COREPER vagy a Tanács ülésén, az EKTB-tag arról köteles az EKTB-t tájékoztatni, és szükség szerint annak döntését kezdeményezni.

52. A tanácsi munkacsoportban részt vevő tisztviselő a tanácsi munkacsoport ülését követő második munkanap végéig írásos jelentést készít, amelyet tájékoztatásul megküld a szakértői csoport vezetőjének és tagjainak, a feladat- és hatáskörrel rendelkező EKTB-tagnak és az EKTB Titkárságnak. Amennyiben ez nem lehetséges, gyorsjelentést kell készíteni. A tanácsi munkacsoportban részt vevő tisztviselő a jelentésben – szükség szerint – javaslatot tesz a korábbi álláspont módosítására és a szükséges hazai intézkedésekre.

53. A közös kül- és biztonságpolitikai, valamint a közös biztonság- és védelempolitikai kérdésekben a tárgyalási álláspontot a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium közös kül-, biztonság- és védelempolitikai kérdésekben feladat- és hatáskörrel rendelkező helyettes államtitkára küldi meg az Állandó Képviselet és az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére, és gondoskodik azok nyilvántartásáról.

54. Az Európai Tanács ülésén történő részvétel előkészítése, beleértve a szükséges egyeztetéseket és a tárgyalásiálláspont-javaslatok kialakítását, a miniszterelnök által meghatározott felelősségi rend szerint történik.

55. Az Ogytv.-ben meghatározott kormányzati feladatok összehangolását az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter látja el.

56. A Magyarország szempontjából kiemelt jelentőségű uniós kezdeményezéseket megjelölő, az Országgyűlésnek szóló értesítést az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter a feladat- és hatáskör szerint érintett miniszterekkel együttműködve készíti elő.

57. Amennyiben az Országgyűlés feladat- és hatáskörrel rendelkező bizottsága álláspontjavaslatot kér a Kormánytól, a feladat- és hatáskörrel rendelkező szakértői csoport – e határozat rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – az Ogytv.-ben foglaltaknak megfelelő tartalommal alakítja ki az országgyűlésiálláspont-javaslatot, amelyet a feladat- és hatáskörrel rendelkező EKTB-tag útján az EKTB elé terjeszt. Az országgyűlési tárgyalási álláspont előkészítésének rendjére e határozat rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

58. Amennyiben az Országgyűlés az adott álláspontjavaslattal kapcsolatban egyeztetési eljárást kezdeményez, ennek lefolytatásáról és az ezzel kapcsolatos minden egyéb feladatról a tárgykör szerint első helyi felelős miniszter az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett gondoskodik.

59. Az EKTB képviselők az Országgyűlés részéről érkezett megkeresésekről, illetve az Országgyűlés részére adott tájékoztatásokról folyamatosan beszámolnak az EKTB részére.

60. Az Európai Parlament magyarországi képviselőivel kapcsolatos feladatok összehangolását az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter látja el.

61. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.

62.¹⁹