GÜ BH 2022/158
GÜ BH 2022/158
2022.06.01.
Az engedményezésnél különbséget kell tenni a követeléshez kapcsolódó és a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok között. Az előbbiek átszállnak a követelés átruházásával együtt, az utóbbiak – ideértve az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeivel kapcsolatos jognyilatkozatot is – viszont csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülhetnek az engedményeshez [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 328. § (1) bek., 329. § (1) bek., 234. § (1) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az I. r. alperes és a felperes jogelődje 2007. május 4-én devizaalapú hitel és opciós szerződést kötött személygépkocsi vásárlása céljából. A felperes jogelődje 2011. augusztus 13-án a szerződést felmondta és felszólította az I. r. alperest a fennálló tartozás megfizetésére, valamint a gépjárművet opciós joga alapján birtokba vette.
[2] A felperes jogelődje az I. r. alperessel szemben fennálló követelését 2014. március 14-én a felperesre engedményezte. Az engedményezési értesítő szerint a lejárt követelést és a követeléshez kapcsolódó esedékessé vált és esedékessé váló ügyleti és késedelmi kamatát, járulékát és az azt biztosító mellékkötelezettségeket szerezte meg a felperes az engedményezéssel.
[3] A felperes a Tiszaújvárosi Járásbíróság előtt indult eljárásban 1 458 857 Ft tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az I. r. alperest. Az elsőfokú bíróság a 2.P.20.132/2018/35. számú ítéletével a keresetet elutasította; megítélése szerint a kölcsönszerződésben az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatás tisztességtelen volt, emiatt a szerződés érvénytelennek minősül, ezért abból a felperes az I. r. alperessel szemben marasztalási igényt nem érvényesíthet. A felperes fellebbezése folytán eljárt Miskolci Törvényszék a 2.Pf.21.014/2019/5. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.
A felperes keresete és az alperes védekezése
[4] A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa érvényessé a kölcsönszerződést és kötelezze az I. r. alperest 542 791 Ft és járulékai megfizetésére.
[5] Az I. r. alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A II. r. alperes ellenkérelmében arra hivatkozott, hogy nem indokolt a perben állása, egyebekben a felperes keresetének a teljesítését nem ellenezte.
Az első- és a másodfokú bíróság ítélete
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 328. § (1) bekezdése alapján az engedményezés tárgya nem a jogviszony, hanem az abból eredő követelés, ezért az engedményezéssel csak a követeléshez tapadó alakító jogok szállhatnak át, a szerződéshez kötődő alakító jogok nem. Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása olyan alakító jog iránti igény, amely a szerződéses jogviszonyt érinti, így az érvényessé nyilvánítást és elszámolást, a jogkövetkezmények levonását csak az engedményező kérheti. A felperesnek ezért nincs lehetősége arra, hogy az általa sem vitatottan érvénytelen kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása iránt keresetet terjesszen elő, ez a jog csak a kölcsönszerződést megkötő engedményezőt illeti meg.
[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a régi Ptk. 329. § (1) bekezdése alapján az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is. Az engedményezés tárgya nem maga a jogviszony, hanem az abból eredő követelés, ezért nem jár azzal a joghatással, hogy a felperes a szerződéses jogviszonyba belépjen. Az engedményezés – a szerződésátruházással ellentétben – nem eredményezett alanyváltozást a szerződés tekintetében, ezért a kölcsön jogviszony – az engedményezéstől függetlenül – továbbra is a felperes jogelődje és az I. r. alperes között áll fenn.
[8] A másodfokú bíróság megállapítása szerint nem lehet különbséget tenni a szerződéshez vagy annak teljesítéséhez kapcsolódó alakító jogok között, az engedményezéssel az alakító jogok nem szállnak át az engedményesre. A szerződés érvényessé nyilvánítása tartalmilag a szerződés módosítását jelenti, amely mint alakító jog, nem szállt át a felperesre.
[9] A felperes a szerződés kapcsán alakító joggal nem rendelkezik, így még esetleges jogi érdeke esetén sem lehet alapos a keresete. A másodfokú bíróság szerint nem állapítható meg a felperes jogi érdeke a kereseti kérelem teljesítése körében. Önmagában az a körülmény, hogy a felperes vagyoni követelést támaszt az alperessel szemben, nem jogi, hanem gazdasági érdek. A jogi érdek fennállásához egy szerződés érvénytelenségére való hivatkozás kapcsán az szükséges, hogy az arra hivatkozó felet ért érdeksérelem másként – mint a szerződés megtámadása, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása – elhárítható ne legyen. A másodfokú bíróság szerint az engedményes az engedményezővel szemben érvényesítheti igényét arra hivatkozással, hogy az engedményezett követelés érvénytelennek bizonyult, ezért a jelen perben hiányzik a jogi érdekeltséghez a jogvédelem szükségessége.
[10] A másodfokú bíróság szerint, ha a szerződést a bíróság érvényessé nyilvánítaná, azzal a szerződés érvénytelensége egyik jogkövetkezményét alkalmazná. Ennek során a bíróság által alkalmazott elszámolás eredményeként juthatna pénzösszeghez a szerződésben részes fél, ami nem a szerződésből, hanem annak érvénytelenségéből ered. Az engedményezési szerződéssel a felperes a szerződésből eredő követelést szerezte meg, így ezen a jogcímen az elszámolásból eredő pénzkövetelés nem illetheti meg.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[11] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetének helyt adást, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet a régi Ptk. 1. § (1) bekezdésébe, a 2. § (1) bekezdésébe, a 234. § (1) bekezdésébe, a 237. § (2) bekezdésébe, a 328. § (1) és (4) bekezdéseibe,a 329. § (3) bekezdésébe ütköző módon jogszabálysértő. Álláspontja szerint a régi Ptk. engedményezésre vonatkozó hivatkozott rendelkezéseinek helyes értelmezése alapján az engedményesre azok a jogosultságok szállnak át, amelyek a követelés érvényesítéséhez szükségesek. Ilyennek minősül az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonására irányuló igény, amelyre a 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény 10. pontja értelmében sem kizárólag a szerződést kötő felek jogosultak. Utalt arra, hogy az engedményezést megelőzően az engedményező pénzügyi intézet jogi érdeke abban állt az I. r. alperessel szemben, hogy neki tartozott az érvénytelenség jogkövetkezményeként. Ebből következik, hogy ha a II. r. alperest engedményezés hiányában megilletné a jelen perben a kereshetőségi jog, úgy az engedményezés következtében a felperest is megilleti az.
[12] A felperes szerint a perbeli követelés tekintetében még akkor is rendelkezik kereshetőségi joggal, ha az engedményezés következményeként nem kérhetné a perbeli kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását. A régi Ptk. 234. § (1) bekezdése és az azt értelmező 2/2010. (VI. 28) PK vélemény 10. pontja értelmében harmadik személyként jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között létrejött szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei levonását kérje.
[13] Az I. r. alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[14] A Kúria megállapítja, hogy nem állnak fenn a felülvizsgálati kérelemnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 408. § (2) bekezdése szerinti visszautasításának feltételei, mert az engedményezés joghatásaival kapcsolatban a bírói joggyakorlat nem egységes. Erre figyelemmel a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 423. § (1) bekezdése szerint érdemben, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta.
[15] A Kúriának a felülvizsgálati kérelem alapján abban a jogkérdésben kellett döntenie, hogy a pénzügyi kölcsönszerződés engedményese – az engedményezési szerződés erre vonatkozó konkrét rendelkezése hiányában, kizárólag a régi Ptk. alapján – jogosult-e a bírósági ítélettel jogerősen érvénytelennek nyilvánított kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását kérni, és a kötelezettel szemben az engedményezett tartozást ezen a jogcímen követelni. A Kúria álláspontja szerint a régi Ptk. rendelkezéseinek értelmezéséből erre – az alábbiak szerint – nemleges választ kell adni.
[16] A régi Ptk. 1. § (1) bekezdése szerinti tárgyi és személyi hatályából és a 2. § (1) bekezdésében alapelvként megfogalmazott, a személyek vagyoni és személyhez fűződő jogainak, továbbá törvényes érdekei védelmének elvéből nem következik, hogy az engedményes az engedményezéssel rá át nem szállt jogok tekintetében is jogvédelemre tarthat igényt a megjelölt jogszabályi rendelkezések alapján. A fenti jogszabályokból – egyedi jogviszonyra vonatkoztatva annak szabályait – csak az a következtetés vonható le, hogy ha a jogalany igénye a vagyoni és személyi viszonyok körébe tartozik, akkor a régi Ptk. ehhez a jogviszonyhoz tartozó jogvédelmi igényt biztosítja. Ez a perbeli esetben nem sérült, a felperes bíróság előtt érvényesíthette, érvényesítette igényét. Az a kérdés, pedig, hogy a jogvédelem a peresített egyedi jogviszonyban sikeres lehet-e, már a jogviszonyra vonatkozó régi Ptk. szabályok tartalma alapján határozható meg. A perbeli esetben a régi Ptk. engedményezésre vonatkozó szabályai alapján ítélhető meg, hogy az engedményes az engedményezéssel milyen terjedelemben szerez jogosultságokat, mert csak ezek tekintetében lehet őt a hivatkozott alapelvi rendelkezés alapján a közvetlen igényérvényesítési jogosultsággal rendelkező alanyi jogosultnak tekinteni.
[17] A régi Ptk. 328. §-a alapján az engedményezési szerződéssel a kötelem jogosultja, az engedményező átruházza az adott kötelem kötelezettjével szembeni valamely követelését (vagy annak egy részét) az új jogosultra, az engedményesre. Az engedményezés következtében tehát az eredeti jogosultság (vagy annak egy része) tekintetében következik be alanyváltozás. A kötelem egyéb elemei tekintetében az engedményezés nem jár változással: az engedményezés után is az engedményező és a kötelezett maradnak az eredeti kötelem alanyai.
[18] Az engedményezés legfontosabb joghatása a régi Ptk. 329. § (1) bekezdése alapján a meghatározott követelés jogosulti pozíciójában bekövetkező alanyváltozás: az engedményes az eredeti jogosult, az engedményező helyébe lép. A régi Ptk. 329. § (3) bekezdése szerint a kötelezett helyzete az engedményezést követőn tartalmilag nem változik: az engedményessel szemben is felhozhatja az engedményezővel szembeni kifogásait, és beszámíthatja az engedményezővel szembeni követeléseit.
[19] A régi Ptk. 329. § (1) bekezdése alapján a megszerzett követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is átszállnak az engedményesre, elősegítve ezzel a megszerzett követelés eredményes érvényesítését. A régi Ptk. ezen túlmenően nem rendelkezik arról, hogy egyéb jogok átszállnak-e az engedményezéssel. A Kúria egyetért az eljárt bíróságok egybehangzó álláspontjával, hogy az engedményezés kapcsán különbséget kell tenni a követeléshez kapcsolódó és a szerződés egészéhez kapcsolódó jogok között. Az előbbiek átszállnak a követelés átruházásával együtt, az utóbbiak viszont a régi Ptk. hivatkozott rendelkezései alapján nem, csak egy kifejezetten erre irányuló, jogátruházó szerződéssel kerülnének az engedményeshez.
[20] A felperes az eredeti kölcsönszerződésben nem volt szerződő fél, az engedményezés joghatásaként e szerződés vonatkozásában sem vált általános jogutóddá, és a felperes perlési jogosultságát a szerződéshez kapcsolódó jogok tekintetében az engedményezési szerződés sem alapozza meg. A szerződés létrejötte, érvényessége a szerződés egészét, annak minden rendelkezését érinti. A szerződés alanyait, a szerződő felek egymás közötti jogviszonyát érinti az, ha a kölcsönös és egybehangzó akaratnyilvánításuk ellenére a szerződéssel elérni kívánt cél – formai, tartalmi, akarati hiba miatt – mégsem valósul meg. Ezért az így kialakult helyzet jogkövetkezményeit is kizárólag a szerződést kötő felek jogosultak rendezni. Az érvénytelenség jogkövetkezményeivel kapcsolatos rendelkezési jog szükségszerűen a szerződés egészéhez és nem az abból eredő követeléshez kapcsolódó jog, ezért az – az engedményezési szerződés erre vonatkozó kifejezett rendelkezése hiányában – a régi Ptk. alapján nem száll át az engedményesre.
[21] A Kúria álláspontja szerint a felperest kívülálló harmadik személyként sem illeti meg az érvénytelen kölcsönszerződés jogkövetkezményeinek levonása tekintetében keresetindítási jog az alábbiak szerint.
[22] A felperes felülvizsgálati kérelmében alaptalanul hivatkozott a régi Ptk. 234. § (1) bekezdésének a – 2/2010. (VI. 28.) PK. vélemény 10. pontja szerinti jogértelmezésre is figyelemmel – történő megsértésére. A Kúria rögzíti, hogy a 2/2010. (VI. 28.) PK vélemény az engedményest nem nevesíti a szerződést kötő feleken kívülálló harmadik személyként. A PK vélemény 10a. és 10b. pontjaiban általánosságban a szerződést kötő feleken kívülálló harmadik személy jogi érdekének fogalmát, tartalmát értelmezi. Az ezekhez a pontokhoz tartozó indokolás szerint a perbeli legitimáció vizsgálata során nem elegendő a felperes érdekeltségének a bizonyítása, a felperes részéről „védendő jogi érdeknek” kell fennállnia az ügyben.
[23] Az engedményesnek az engedményezés alapján a követelés érvényesítésére keletkezik joga, azonban ha a követelés alapjául szolgáló szerződés érvénytelennek bizonyul, önmagában az engedményezés nem alapítja meg az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonásához fűződő jogi érdeket.
[24] A bírói gyakorlat által kialakított elveknek megfelelően a szerződés érvénytelenségének megállapításához fűződő jogi érdek nem is engedményezhető (BH 2001.335.), azaz ezen az alapon sem vezethető le a felperes igényérvényesítési jogosultsága. A fenti PK véleményben hivatkozott jogértelmezés továbbá azt támasztja alá, hogy a szerződő feleken kívüli, harmadik személy – védendő jogi érdeke fennállása esetén is csak – a szerződő felek relációjában kérheti az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását.
[25] A fentiek alapján az engedményes – mint az engedményező és a kötelezett között létrejött szerződésen kívülálló, harmadik személy – a régi Ptk. 234. § (1) bekezdése alapján sem jogosult arra, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazását közvetlenül a kötelezettel szemben kérje.
[26] A Kúria mindezekre figyelemmel nem találta megállapíthatónak a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabálysértéseket, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Gfv.VI.30.087/2021/7.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás