GÜ BH 2022/159
GÜ BH 2022/159
2022.06.01.
I. A tévesen más bíróságra benyújtott irat – benyújtásának idejével – nem tekinthető szabályszerűen és hatályosan teljesített eljárási cselekménynek. A bíróság központi kézbesítési rendszere által generált – az elektronikusan kapcsolatot tartó fél beadványának informatikai szempontú ellenőrzéséhez kapcsolt – befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpont akkor tekinthető és fogadható el az irat bíróságra érkezése idejeként (nem értve ide az áttétellel intézhető keresetlevelet, egyéb eljárást megindító kérelmet), amennyiben a fél az iratot szabályszerűen, a perrendtartásban megjelölt bírósághoz nyújtja be.
II. Az elektronikus kapcsolattartásra meghatározott külön eljárási rendelkezések nem tartalmaznak speciális szabályt a hiánypótlás teljesítésére, ezért a hiánypótlást – az elektronikus kapcsolattartás esetén is – az azt elrendelő bíróságnál kell közvetlenül előterjeszteni a megadott határidőn belül [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 366. § (2) bek., 367. § (1) bek., 114-115. §, 608. §, 611-621. §; 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bek. b) pont, 25. § (7) bek.; a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (BÜSZ) 75/C. § (2f) bek.].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] Az elsőfokú bíróság 8. számú végzésében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 27. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásával megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a felszámolását főeljárásként.
[2] Az elsőfokú bíróság végzése ellen az adós terjesztett elő fellebbezést.
[3] Az ítélőtábla a 2021. július 2-án meghozott 3. számú végzésével az adós fellebbezését a Cstv. 6. § (3) bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 366. § (2) bekezdése alapján visszautasította, mivel annak hiányait az adós a 2021. június 17-én átvett hiánypótlási felhívásra nem pótolta.
[4] Az adós az elsőfokú bíróságon 2021. július 5-én terjesztette elő iratait, amelyekkel a korábbi fellebbezését az ítélőtábla hiánypótlási felhívására kiegészítette. Ezt követően 2021. július 22-én ugyancsak az elsőfokú bíróságon fellebbezést terjesztett elő az ítélőtábla 3. számú végzésével szemben, egyúttal a hiánypótlási határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet. Az igazolási kérelme alapjául előadta, hogy többszöri próbálkozás ellenére sem tudta a hiánypótlási felhívást teljesíteni, mivel nem állt rendelkezésére az ehhez szükséges nyomtatvány és mód, az ÁNYK rendszer ugyanis erre nem adott lehetőséget. Utalt arra, hogy a hiánypótlásra felhívó végzés nem tartalmazott kioktatást arra, hogy miként tud a kötelezettségének eleget tenni.
A fellebbezéssel támadott határozat
[5] Az ítélőtábla végzésével az adós igazolási kérelmét a Pp. 153. § (1) és (3) bekezdése alapján elutasította.
[6] Végzésének indokolásában a Pp. 150. § (1) bekezdésének és 151. § (1) bekezdésének alkalmazásával kifejtette, hogy az adós igazolási kérelmében megjelölt ok, miszerint jogi képviselője számára nem állt rendelkezésre a hiánypótlás határidőben teljesítéséhez szükséges nyomtatvány és mód, nem alkalmas a mulasztás kimentésére, az önhiba hiányának igazolására. Megállapította az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) által működtetett üzemzavar naptár adatai alapján, hogy a hiánypótlás teljesítésére nyitva álló nyolc napos határidő alatt a kézbesítési rendszer, illetve az OBH rendszere esetében nem volt üzemzavar, ezért nem mutatható ki olyan technikai probléma, amely a kézbesítési rendszer hibája miatt a hiánypótlás ítélőtábla előtti teljesítésének akadályát igazolná.
[7] Hangsúlyozta a 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) 9. § (1) bekezdés b) pontja, a Pp. 608. § (1) bekezdése alapján az adós jogi képviselője számára kötelező elektronikus kapcsolattartás szabályát, továbbá az E-ügyintézési tv. 25. § (7) bekezdése, a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: BÜSZ) 75/C. § (2b) bekezdése alapján azt is, hogy amennyiben az OBH elnöke a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére űrlapot rendszeresít, az elektronikus úton kapcsolattartónak a beadványt űrlapon kell előterjesztenie. Utalt a bíróságok központi internetes honlapján (www.birosag.hu) elérhető tájékoztatásra.
[8] Mindebből következően a jogi képviselővel eljáró adós az adott felszámolási eljárásban kizárólag űrlapon, az erre rendszeresített nyomtatványon teljesíthette volna határidőben az ítélőtábla hiánypótlási felhívását: a jogi képviselője számára a www.birosag.hu honlapon a „Csődeljárás-felszámolási eljárás nyomtatványai” cím alatt hozzáférhetők a rendszeresített űrlapok, közülük a D-02 „űrlap egyéb beadvány ítélőtáblához és Kúriához történő benyújtáshoz” megjelölésű nyomtatvány is, amellyel teljesíthető az adott eljárási kötelezettség.
[9] A jogi képviselő ügykezelési hibája – a megfelelő nyomtatvány ismeretének, a nyomtatvány ítélőtáblán történő közvetlen előterjesztésének hiánya a megfelelő űrlap felhasználásával – méltányosság alkalmazásával sem elfogadható kimentési ok a mulasztás igazolására.
Fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem
[10] Az adós fellebbezésében az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését és az igazolási kérelmének helyt adó döntés meghozatalával az ítélőtábla utasítását kérte a fellebbezése érdemi elbírálására.
[11] Előadta, hogy az ítélőtábla által megadott ügyszámon a hiánypótlás nem volt teljesíthető. Az adós az ítélőtábla hiánypótló felhívására egyedül az alapügyhöz kapcsolódóan az elsőfokú bírósághoz tudta benyújtani az ítélőtábla részére szóló iratait.
[12] Sérelmezte, hogy az ítélőtábla hiánypótló végzésében nem adott kioktatást arról, hogy annak miként tud eleget tenni. Az irodával folytatott egyeztetés alapján derült az ki számára, hogy beadványát az általános szabályoktól eltérően nem a hiánypótlásra felhívó bíróság részére, hanem a fellebbezett végzést hozó elsőfokú bíróságon kell benyújtania a ítélőtáblához. Miután e módról tudomást szerzett, csak azután tudott eleget tenni 2021. július 5-én a felhívásban foglaltaknak. Hangsúlyozta, hogy késedelmének oka ez és nem üzemzavar volt. Állította, hogy a határnapot önhibán kívül mulasztotta el, a mulasztása kimentettnek minősíthető.
[13] A Kúria hiánypótlási felhívására fellebbezése alapjául a Pp. 346. § (3) bekezdésének megsértésére hivatkozott az ügyben másodfokon eljárt bíróság részéről.
[14] A hitelező nem tett észrevételt a fellebbezésre.
A Kúria döntése és annak jogi indokai
[15] A Kúria a fellebbezést a Pp. 365. § (2) bekezdés c) pontja alapján bírálta el, és azt nem találta alaposnak.
[16] A Kúria leszögezi, hogy a Pp. 367. § (1) bekezdésének alkalmazása során a Pp. 114. §-ában és a 115. §-ában foglalt rendelkezéseknek kötelezően érvényesülniük kell az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint zajló eljárásokban is. A Pp. megjelölt szabályaiból együttesen következően a másodfokú tanács elnöke által az ítélőtáblára felterjesztett fellebbezéssel kapcsolatban elrendelt hiánypótlást a félnek – az általános eljárási szabályoknak megfelelően – az eljáró bírósághoz, vagyis a hiánypótlási felhívást kiadó ítélőtáblához kell benyújtani a megszabott határidőn belül.
[17] Az elektronikus kapcsolattartásra meghatározott külön eljárási rendelkezések (Pp. 611-621. §) nem tartalmaznak speciális szabályt a hiánypótlás teljesítésének általános rendjéhez képest [Pp. 367. § (1) bekezdés, 114. §, 115. §]: a Pp. 114. §-a és
[18] 115. §-a alkalmazása alól ezért a hiánypótlás benyújtásának helye tekintetében sem engedhető eltérés és kivétel elektronikus úton előterjesztett iratok esetén.
[19] A tévesen, más bíróságra benyújtott iratok benyújtásuk idejével nem tekinthetők szabályszerűen és hatályosan teljesített eljárási cselekménynek. A bíróság központi kézbesítési rendszere által generált – az elektronikusan kapcsolatot tartó fél beadványának informatikai szempontú ellenőrzéséhez kapcsolt – befogadás-visszaigazolás [Pp. 612. §, BÜSZ 75/C. § (2f) bekezdés], az abban megjelölt időpont akkor tekinthető és fogadható el a kérdéses irat bíróságra érkezése idejeként (nem értve ide az áttétellel intézhető keresetlevelet, egyéb eljárást megindító kérelmet), amennyiben a fél az iratokat szabályszerűen, a Pp.-ben így megjelölt eljáró bírósághoz nyújtja be.
[20] Megalapozatlanul hivatkozott az adós a Pp. 346. § (3) bekezdésének sérelmére az ügyben. A Pp. e rendelkezése az ítélet tartalmával – annak perorvoslati részével – szemben megfogalmazott szabály, amely megfelelően irányadó fellebbezéssel támadható végzésekre is. A hiánypótlásra felhívás azonban az eljárás folyamán meghozott, fellebbezéssel nem támadható végzése a bíróságnak, amellyel kapcsolatban az iratok benyújtására a Pp. előzőekben vizsgált általános rendelkezései vonatkoznak. A bíróságot külön kioktatási és figyelmeztetési kötelezettség a hiánypótlás teljesítésének mikéntjével kapcsolatban nem terhelte az ügyben, különösen arra nézve nem, hogy a hiánypótlás előterjesztésére melyik az alkalmas elektronikus nyomtatvány.
[21] Helytállóan rögzítette az ítélőtábla a végzésében, hogy az E-ügyintézési tv. és a BÜSZ hivatkozott rendelkezései értelmében az adott ügyben elektronikusan kapcsolatot tartó adósnak a hiánypótlását – az OBH elnöke által arra rendszeresített űrlap tényére figyelemmel – űrlapon kell előterjesztenie. Az ítélőtábla által elrendelt hiánypótlás benyújtására az adós által választott űrlap nem volt alkalmas, arra a D-02 nyomtatvány szolgált.
[22] Igazolási kérelmében az adós megalapozatlanul állította – vétlensége alapjául – az elektronikus kézbesítési rendszer fogyatékosságát amiatt, hogy nem állt rendelkezésére megfelelő űrlap iratai ítélőtábla előtti benyújtásához, továbbá az ítélőtábla mulasztását abban, hogy végzésében nem adott az adós részére kellő kioktatást.
[23] A felszámolási eljárásban előterjesztett fellebbezés benyújtására szolgáló FPK-08 űrlap – a fellebbező álláspontjától eltérően – a felszámolási eljárás elsőfokú szakaszában hozott határozatokkal szemben igénybe vehető nyomtatvány, az ügyben másodfokon eljárt ítélőtábla előtt már megindult eljárásban nem volt alkalmas, arra a D-02 nyomtatvány szolgált. Nem az elektronikus eljárásokban rendszeresített nyomtatványok hibájából és nem is a bíróság mulasztásából, hanem a fél által rosszul kiválasztott nyomtatvány alkalmazásából fakadt a hiánypótlás törvényszéken történt előterjesztése. A fél nyomtatvány-választása – ilyen az FPK-08 űrlap használata is – meghatározza az elektronikus beadvány adott bíróságra, jelen ügyben az első fokon eljárt törvényszékre érkezését.
[24] Megjegyzi végül a Kúria, hogy fellebbezésében az adós az „irodától” (vélhetően a bíróság kezelőirodáját értette ez alatt) kapott külön tájékoztatásra is utalt a hiánypótlás mikénti teljesítését illetően. Amellett, hogy az előzőek megtörténtét egyáltalán nem valószínűsítette, az így előadottak sem változtatnak az elektronikus kapcsolattartásra köteles jogi képviselő feladatkörén, idetartozóan a szükséges nyomtatványok kellő ismeretén és helyes megválasztásán.
[25] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a folytán alkalmazandó Pp. 383. § (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
(Kúria Fpkf.VI.30.419/2021/5.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás