16/2022. (VII. 6.) BVOP utasítás

a fegyverzeti szakanyagokról, valamint a körzeti fegyverműszerész technikusok feladatairól

2023.01.01.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja alapján – figyelemmel a Belügyminisztérium Technikai Szabályzatáról szóló 29/2011. (X. 28.) BM utasításra, valamint a használatra kiadott szolgálati lőfegyverek és tartozékaik, valamint a szolgálati lőszerek biztonságos tárolásáról, kezeléséről és megőrzéséről szóló 32/2012. (VII. 19.) BM utasításra – a következő utasítást adom ki:

I. FEJEZET

AZ UTASÍTÁS HATÁLYA

1. Az utasítás hatálya a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, továbbá valamennyi büntetés-végrehajtási intézet és intézmény (a továbbiakban: bv. szerv) személyi állományára terjed ki.

II. FEJEZET

A FEGYVERZETI SZAKANYAG-GAZDÁLKODÁS ÁLTALÁNOS ELVEI

2.¹ A Büntetés-végrehajtás Gazdasági Ellátó Intézete (a továbbiakban: BV GEI) a fegyverzeti anyaggazdálkodási tevékenységi körén belül központilag biztosítja a bv. szervek működéséhez szükséges eszközöket és anyagokat, ellátja a szakanyagok használatával, kezelésével, üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos feladatokat.

3. A fegyverzeti szakanyagokat kezelő szakterületek rendeltetése:

a) a szakanyagok vonatkozásában a szükségletek felmérése, tervezése, igénylése, intézkedés a beszerzés iránt,

b) az igények időbeni kielégítése,

c) a használatra kiadott szakanyagok és eszközök meglétének, rendeltetésszerű használatának, felhasználásának ellenőrzése,

d) a szakanyagok tárolásával, karbantartásával, osztályozásával, illetve javíttatásával, használatból történő kivonásával, leltározásával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatok végrehajtása,

e) mindazon feladatok időbeni elvégzése, amelyeket e szakterületre vonatkozóan a jogszabályok és egyéb szabályozók előírnak.

4. A szakterületek gazdálkodási körébe az alábbi eszközök és anyagok tartoznak:

a) fegyverzeti szakanyagok,

b) optikai szakanyagok,

c) kommunikációs eszközök,

d) tároló- és csomagolóeszközök,

e) nappali és éjjellátó figyelő-felderítő eszközök.

III. FEJEZET

A SZAKTERÜLETEK SZERVEI ÉS A SZAKANYAG-GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATAI

5. A büntetés-végrehajtási szervezet szakmai kérdésekben felelős szakirányító szervezeti eleme a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Biztonsági Szolgálata (a továbbiakban: BSZ), a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Informatikai Főosztálya (a továbbiakban: IF), továbbá a szakanyagokkal kapcsolatos gazdálkodási kérdésekben felelős felsőszintű szakirányító szervezeti eleme a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Műszaki és Ellátási Főosztálya (a továbbiakban: MEF).

6. A szakirányító szervezeti elemek feladatai:

a) végzi a bv. szervek részére szükséges szakanyagok biztosításával, kezelésével, használatával kapcsolatos, a szaktevékenységet érintő elvi szabályozó rendelkezések kidolgozását (BSZ, IF),

b) biztosítja az újonnan épülő objektumok és a létrehozásra kerülő új bv. szervek szakanyagokkal történő első ellátását (BSZ, MEF, IF),

c) figyelemmel kíséri a bv. szervek előírás szerinti szaktevékenységét, indokolt esetben javaslatot tesz a szervezeti módosításokra (BSZ, IF),

d) felügyeli a szakanyagok rendeltetésszerű használatát, a használatból történő kivonás indokoltságát, a bevonás, leadás, értékesítés, selejtezés végrehajtását (BSZ, MEF, IF),

e) kialakítja a szakanyagok normatáblázatait, elbírálja az azok módosítására irányuló kezdeményezéseket (BSZ, IF),

f) felülvizsgálja az éves igényléseket és az attól eltérő soron kívüli igényeket, teljesíthetőségük és indokoltságuk esetén intézkedik a biztosításukra (BSZ, MEF, IF),

g) kezdeményezi az új eszközök bevezetése érdekében a rendszeresítési eljárásokat (BSZ, MEF, IF),

h) időszakonként továbbképzéseket tart az újabb eszközök és feladatok megismertetése érdekében a fegyverműszerész technikus részére (BSZ, IF),

i) intézkedik a fegyverek és lőszerek, pirotechnikai anyagok és ezek célba juttatására szolgáló eszközök beszerzése iránt, elvégzi a beszerzett termékek bv. szervek közötti elosztását, a feleslegessé váló készletek bevonását, értékesítését (BSZ, MEF),

j) elvégzi a büntetés-végrehajtás tulajdonában lévő fegyverek egyedi és bv. szervenkénti központi nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat, tárolja a kiadott fegyverek nyilvántartó lapjait (BSZ),

k) adatszolgáltatást nyújt az Belügyminisztérium illetékes nyilvántartó szerve részére (BSZ, MEF, IF).

7. Egyedi feladatokat végrehajtó szerv a Központi Anyagraktár (a továbbiakban: KAR).

8. A KAR feladatai:

a) a szakirányító szerv által kiadott elosztók, a jóváhagyott soron kívüli igények és a mindenkori érvényes normák alapján, jelen utasításban előírt dokumentálás egyidejű elvégzésével biztosítja a bv. szervek részére a szolgálati feladataik végrehajtásához szükséges fegyvereket, lőszereket, pirotechnikai anyagokat és ezek célba juttatására szolgáló eszközöket,

b) az előírásoknak megfelelően tárolja, kezeli a központi készletezésű szakanyagokat és a raktárkészletben lévő fegyverek nyilvántartó lapjait,

c) a fegyverek bv. szerv részére történő kiadásával egyidejűleg a nyilvántartó lapokon rögzíti és rögzítteti a szükséges adatokat (aláírás, bélyegző), majd haladéktalanul továbbítja a szakirányító szervhez,

d) a szakirányító szerv engedélyével végrehajtja a szakanyagok központi selejtezését,

e) adatszolgáltatást nyújt a szakirányító szerv részére,

f) külön intézkedésre ütemezi és végrehajtja a szakanyagok bv. szervektől történő bevonását.

9. A bv. szervek feladatai:

a) felméri a bv. szerv szolgálati feladatainak zavartalan ellátásához a szakanyag szükségletet és igényeit, előterjeszti az agglomerációt irányító bv. intézet parancsnokának (a továbbiakban: agglomerációs vezető),

b) végzi a normatáblázatokban biztosított keretek között a bv. szerv hatáskörébe tartozó ellátási, gazdálkodási feladatokat,

c) figyelemmel kíséri – a szolgálati igények alapján – a szakanyagok használatának gazdaságosságát, szükség szerint javaslatot tesz az agglomerációs vezetőnek a körzeten belüli átcsoportosításra,

d) szervezi az eszközök és szolgáltatások igénybevételének rendjét,

e) ellátja a szakanyag-gazdálkodással járó speciális tárolási, nyilvántartási, elszámolási, ellenőrzési szakfeladatokat,

f) követi a szakanyag állomány norma szerinti alakulását, változását,

g) gondoskodik a szolgálati célra alkalmatlanná vált szakanyagok leadásáról, cseréjéről, használatból történő kivonásáról, javításáról,

h) gondoskodik a helyileg selejtezhető szakanyagok selejtezéséről,

i) ellenőrzi a szakanyagok rendeltetésszerű használatát, műszaki állapotát, karbantartottságát,

j) a fegyverzeti anyagokat tároló bv. szervek félévente kötelesek technikai ellenőrzést végrehajtani, melynek végrehajtására bizottságot kell létrehozni. A bizottság állandó tagjai a biztonsági osztályvezető, a körzeti fegyverműszerész technikus, a gazdasági vezető, valamint további tagokat az agglomerációs vezető delegálhat.

IV. FEJEZET

A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY SZAKANYAGOK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS FŐBB FELADATAI

10. Az agglomerációs vezetők körzeti feladatai:

a) összesíti a bv. szervek szakanyag szükségleteinek igényeit, amelyet felterjeszt a BSZ felé,

b) kontrollálja a bv. szervek hatáskörébe tartozó ellátási, gazdálkodási feladatokat,

c) megvizsgálja a szakanyagok agglomeráción belüli átcsoportosításával kapcsolatos javaslatokat, indokolt esetben engedélyezi azt, amely tevékenységről tájékoztatja a BSZ vezetőjét,

d) kontrollálja a bv. szervek szakanyag-gazdálkodással járó speciális tárolási, nyilvántartási, elszámolási, ellenőrzési szakfeladatait,

e) félévente ellenőrzi a bv. szervek szolgálati célra alkalmatlanná vált eszközök kezelését,

f) gondoskodik a központilag selejtezendő szakanyagok beszállításáról,

g) szervezi az előírt technikai ellenőrzéseket,

h) gondoskodik a normatáblázatokban jóváhagyott szakanyag szükségletek körzeten belüli arányos elosztásáról, felhasználásáról.

11. A bv. szerv vezetőjének feladatai:

a) meghatározza a szakszolgálati feladatok ellátásának, a szakanyagok igénybevételének rendjét,

b) ellenőrzi a szakanyagok állapotát, azok rendeltetésszerű használatát, felhasználását,

c) gondoskodik a bv. szerv készletében lévő szakanyagok biztonságos tárolásáról, őrzéséről, a műszaki kiszolgáláshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáról,

d) rendszeresen beszámoltatja a gazdasági osztály vezetőjét, valamint a biztonsági osztály vezetőjét a szakterület működéséről, az ellátottság helyzetéről, színvonaláról, és indokolt esetben saját hatáskörben intézkedik a felmerült problémák megszüntetése érdekében.

12. A gazdasági vezető (gazdasági osztály vezetőjének) feladatai:

a) szervezi és irányítja a szakanyag-gazdálkodási tevékenységet, hatáskörén belül gondoskodik a végrehajtás feltételeinek megteremtéséről,

b) gondoskodik a szakterület részére előírt nyilvántartások, elszámolások folyamatos vezetéséről, az okmányok megőrzéséről,

c) a szükségleteknek megfelelően, de legalább félévenként fegyverszemlét tart, és az ellenőrzési okmányokba bejegyzi az ellenőrzés időpontját és eredményét,

d) összeállíttatja a bv. szerv éves központi biztosítású szakanyag igényét az érvényes normák, tapasztalatok, tényszámok és a tervezési segédletek alapján, elkészítteti a bv. szerv év végi szakanyag állományáról szóló jelentéseket, melyhez figyelembe veszi a körzeti fegyverműszerész technikus szakanyagokról szóló éves szakvéleményét,

e) indokolt esetben javaslatot tesz a szakanyag-gazdálkodást érintő, a szolgálati igényekhez igazodó módosításokra,

f) folyamatosan figyelemmel kíséri a szakterület tevékenységét, a részére előírt ellenőrzések keretében különös súllyal ellenőrzi az eszközök kívánt műszaki színvonalát,

g) kivizsgálja és véleményezi a szakanyagi károkat, javaslatot tesz az elsőfokú kártérítési határozat meghozatalára.

13. A biztonsági osztályvezető feladatai:

a) ellenőrzi a használatra kiadott szakanyagok állapotát, meglétét, karbantartását, szakszerű használatát, felhasználását,

b) gondoskodik a lőszerek frissítéséről minimum félévente,

c) figyelemmel kíséri a szakanyagok készletállományának alakulását, intézkedik a felesleges készletek kialakulásának megakadályozására, az elfekvő készletek időbeni felszámolására,

d) összeállítja, és elöljárója útján felterjeszti a szakszolgálat területére nézve előírt időszakos jelentéseket, a szakirányító szerv, illetve a KAR által, valamint az agglomerációs vezető által kért adatokat.

14. A körzeti fegyverműszerész technikus feladatai:

a) felelős a szakanyagok szakszerű javításáért, a fegyverjavító műhely részére biztosított fegyverzeti anyagok, műhelyfelszerelések meglétéért, karbantartásáért, a műhelynapló alapján a felhasznált anyagok elszámolásáért,

b) az engedélyezett mértékig elvégzi a bv. szerv, valamint a körzetébe tartozó bv. szervek fegyvereinek és fegyverzeti anyagainak helyi javítását,

c) részt vesz a lövészeteken, és gondoskodik a fegyvereknél esetlegesen előforduló hibák, akadályok elhárításáról,

d) közreműködik a használatra kiadott szakanyagok meglétére, karbantartására irányuló ellenőrzéseken (technikai ellenőrzéseken),

e) segítséget nyújt az osztályok beosztottjainak fegyverismereti, kezelési, használati, karbantartási, tárolási és a kisebb hibák elhárításával kapcsolatos kérdésekben.

15. A raktárkezelő feladatai:

a) felelős a megőrzésére, kezelésére bízott szakanyagok meglétéért, szakszerű tárolásáért, karbantartásáért, a raktári forgalom szabályos bonyolításáért,

b) köteles ismerni a raktárakban lévő anyagokat, azok anyagnemenkénti és -fajtánkénti mennyiségét, továbbá az anyagok tárolására, karbantartására, kiadására és bevételezésére vonatkozó szabályokat,

c) vezeti az előírt nyilvántartásokat,

d) folyamatosan ellenőrzi a raktári készlet és a nyilvántartásban kimutatott készlet egyezőségét,

e) előkészíti a selejtezésre váró anyagokat selejtezésre, illetve központi beszállításra,

f) gondoskodik a raktár biztonságáról, tűzbiztonsági felszereléseinek meglétéről,

g) tisztán és rendben tartja a raktárhelyiséget.

16. A szakterületekhez beosztott vagy bevont egyéb szolgálati ügyintézők, anyagi felelősök feladatát, kötelmeit és felelősségét a munkaköri leírásban az illetékes bv. szerv vezetője a szervezeti és szolgálati sajátosságok figyelembevételével saját hatáskörben határozza meg.

17. Az utasítás hatálya alá tartozó szakanyagokat kezelő személyek feladatai:

a) megismerik a részükre kiadott szakanyagok felhasználási, használati, működési (működtetési) szabályait, igénybevételi előírásait,

b) megőrzik a rájuk bízott szakanyagokat,

c) leadják a meghibásodott, javításra szoruló szakanyagokat,

d) jelentik elöljárójuknak azonnal a részükre kiadott szakanyag meghibásodását, elvesztését,

e) a kiadott szakanyagokat kölcsön nem adhatják, másokkal el nem cserélhetik.

V. FEJEZET

A SZAKANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA

18. A szakanyagok csoportosítása anyagnemenként

a) Fegyverzeti szakanyagok:

aa) fegyverek,

ab) lőszerek,

ac) pirotechnikai anyagok,

ad) kényszerítő- és mozgáskorlátozó eszközök,

ae) műveleti csoport eszközei,

af) tartozékok, kiegészítőcikkek, alkatrészek,

ag) idomszerek, belövőállványok.

b) Optikai szakanyagok:

ba) távcsövek,

bb) tájolók.

c) Kommunikációs eszközök:

ca) EDR készülékek,

cb) mobiltelefonok,

cc) személyriasztó jeladók.

d) Tároló- és csomagolóeszközök.

e) Nappali és éjjellátó figyelő-felderítő eszközök:

ea) drón és kiegészítői.

19. A szakanyagok rendeltetésük szerint lehetnek:

a) alegység-felszerelések és tartalékkészletek,

b) javító- és karbantartó anyagok, eszközök, alkatrészek,

c) tároló- és csomagolóeszközök.

20. A szakanyagok minőségi állapotának, illetve szolgálati célokra való használhatóságának megállapítása osztályozással történik.

21. Az osztályozás fokozatai (a lőszerek kivételével):

a) I. osztályú a gyári, új, használatba még nem vett, a KAR-ban, illetve a bv. szervek raktáraiban tárolt szakanyag (100%),

b) II. osztályú az a hadihasználható, technikailag kifogástalan, a szolgálati feladatok ellátására alkalmas, továbbá az az eszköz, amely kisjavítással használhatóvá tehető (60–100%-ig),

c) III. osztályú az a meghibásodott szakfelszerelés, amely gazdaságos közép- vagy nagyjavítás után használatra alkalmassá válik (40–60%-ig), és visszakerül II. osztályba. Ezen kívül az a (selejt) szakfelszerelés, amelynek megrongálódása, illetve elhasználódása olyan mérvű, hogy gazdaságos nagyjavítással sem tehető használhatóvá (0–40%-ig).

22. Lőszerek és pirotechnikai eszközök osztályozásának fokozatai:

a) I. osztályúak a gyári (légmentesen zárt), fel nem bontott csomagolású lőszerek, pirotechnikai eszközök, amelyek szavatossági időn belül vannak, vagy tárolási idejük – szabályszerű bevizsgálás alapján – központilag meg van hosszabbítva,

b) II. osztályúak a felbontott dobozú, „ömlesztett”, nem gyári csomagolású, de még használatra alkalmas lőszerek, pirotechnikai eszközök,

c) III. osztályúak (selejt) a nem használható, erősen oxidálódott, behorpadt, mélyen ülő csappantyús és egyéb hibás, valamint a lejárt szavatosságú – letiltott – lőszerek, pirotechnikai eszközök.

23. A használhatósági (illetve egyidejű Ft-értékelési) osztályozást – az anyaggazdálkodás általános szabályaiban meghatározottakon túl – végre kell hajtani

a) a szakirányító szerv intézkedésére,

b) a kezelői szolgálati teendők átadása-átvételekor vagy a bv. szerv felszámolásakor,

c) anyagátcsoportosítás, -átengedés és -értékesítés alkalmával,

d) káreseteknél,

e) a nyilvántartási, osztályozási értékek rendezése érdekében, leltározáskor,

f) a meghatározott célú készletek kialakításakor.

24. Az osztályozás során

a) a használhatósági elbírálást szemrevételezéssel, működtetéssel, technikai mérésekkel (minden lőfegyver esetében idomszeres vizsgálattal évente egyszer) a fegyverműszerész technikus hajtja végre,

b) a pénzbeni értéket az eszközök használhatósági százalékának megfelelően, az azonos új eszköz beszerzési árát alapul véve a gazdasági szakterület állapítja meg.

25. A szakanyagokat a központilag kiadott termékjegyzékben meghatározott számok és megnevezések szerint, az azonos anyagokat, eszközöket részben összevontan – de méreteit és típusait külön kimutatva – használhatósági osztályozás szerint kell nyilvántartani.

26. A szakanyagok, felszerelések és eszközök különböző nyilvántartási kategóriába soroltak. A lőfegyvereket azonosításuk érdekében egyedileg is nyilván kell tartani, mellyel kapcsolatban

a) a fegyverekről a büntetés-végrehajtás tulajdonába kerülésükkor a KAR „Fegyvertörzslap”-ot állít ki, ami a fegyver jellemző adatait tartalmazza,

b) ha a törzslap elvész, megsemmisül, úgy a fegyver adatai alapján, ha erősen elhasználódott, akkor a régi alapján a KAR új törzslapot állít ki,

c) a hitelesített törzslapról – a kiállítón kívül – másolatot készíteni, valamint a törzslap adatait módosítani szigorúan tilos.

27. A lőszereknél a különböző – pl. „szolgálati” vagy „kiképzési” – jelzőket csak a készletek kezelési elkülönítésénél, tárolásánál, frissítésénél kell figyelembe venni, nyilvántartásukra a 26. pontban foglaltak vonatkoznak.

28. A szakanyagok rendszeresítése, alkalmazásba vétele, használatbavétele:

a) a szakanyagok rendszeresítésének alkalmazásba vagy használatbavételének hatályát, eljárási rendjét, a rendszerből történő törlését, a szabványok alkalmazását a jogszabályok és egyéb rendelkezések határozzák meg,

b) rendszeresítésre, alkalmazásba vételre vagy használatbavételre csak olyan szakanyag, felszerelés javasolható, amely a vele szemben támasztott büntetés-végrehajtási, harcászati, műszaki és egyéb sajátos követelményeknek – a lefolytatott alkalmassági próbák alapján – megfelelt.

VI. FEJEZET

A JÓVÁHAGYOTT ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI TERV TELJESÍTÉSE, A SZÜKSÉGLETEK BIZTOSÍTÁSA

29. Az agglomerációs körzetek szükségleteinek alapja minden esetben a jóváhagyott fejlesztési, alapellátási vagy utánpótlási terv, illetve a költségvetés, esetenként a külön kiadott felsőbb utasítás vagy az agglomerációs vezetők ilyen irányú kérése, javaslata.

30. A szükségletek kielégítése, a szakanyagok biztosítása, rendelkezésre bocsátása történhet

a) központi ellátás útján, központi beszerzéssel vagy központi készletből,

b) anyagátcsoportosítás útján.

31. Beszerezni csak rendszeresített, alkalmazásba vagy használatba vett, a szolgálati feladatok ellátásához szükséges szakanyagokat lehet, a takarékossági elvek, a korszerűségi és minőségi követelmények, a gazdaságosság, a szavatossági és garanciális feltételek figyelembevétele mellett.

32. A szükségletek biztosítása központi ellátás útján:

a) a központi biztosítású termékek körét országos parancsnoki utasítás határozza meg,

b) a szakanyagok kiadása a KAR-ból vételezés keretében történik,

c) az agglomerációs körzetek központi biztosítású eszközigényeiket a BSZ felé terjesztik fel,

d)² az agglomerációs körzetek részére történő kiutalásról a BSZ írásban értesíti az igénylőt – szükség esetén továbbítja az eszközigényt az érintett szakterület felé, amely a továbbiakban intézkedik –, valamint a BV GEI felé rendelkezik a kiutalt szakanyagok kiadására,

e) a vételezés (átvétel, szállítás) időpontjáról az igénylő agglomerációs körzet illetékese a kiutalás alapján a KAR-ral előzetesen egyeztet, a vételező az értesítés alapján a kiutalt szakanyagok szabályszerű átvételére, szállítására előzetesen felkészül, az egyeztetett időben és helyen megjelenik,

f) a vételező biztosítja a szállításhoz szükséges járművet, göngyöleget, szükség esetén kísérő személyzetet,

g) az átvevő személyt minden esetben el kell látni az átvételre jogosító okmányokkal (hiteles megbízólevéllel) és átvételi bélyegzővel.

33. A szükségletek anyagátcsoportosítás útján történő biztosításának szabályai:

a) a bv. szervek közötti, a használatukban lévő hadihasználható – feladatváltozás vagy egyéb okok miatt feleslegessé vált – szakanyagok készletátcsoportosítása csak a szakirányító szerv vezetőjének vagy megbízottjának előzetes engedélye alapján hajtható végre,

b) a bv. szerven belüli készletátcsoportosításra a bv. szerv vezetőjének javaslata alapján az agglomerációs vezető jogosult,

c) a szavatossági időhöz kötött anyagokból a bv. szervek között csak azok adhatók át, amelyek felhasználására, illetve a tárolásra előírt szavatossági idő még nem járt le,

d) szavatossági időn túli anyagok átadás-átvételét csak akkor lehet végrehajtani, ha azokat előzetesen a szakirányító szerv bevizsgáltatta és használatra, illetve továbbtárolásra alkalmasnak minősítette.

34. Terven felüli (rendkívüli) szakanyagigénylésre akkor kerülhet sor, ha a bv. szervnél olyan mérvű létszámnövekedéssel járó szervezeti és feladatváltozás történt, amelyet a rendelkezésre álló tartalékkészletből vagy az agglomerációs körzeten belüli átcsoportosítással biztosítani nem lehet, a bv. szerv ellátásának fokozását, megerősítését az arra jogosult vezető elrendeli, továbbá előre nem tervezett, nagymértékű elhasználódásból eredő amortizációs pótlás érdekében van lehetőség. A terven felüli igényeket kellő indoklással a szakirányító szervhez kell felterjeszteni.

VII. FEJEZET

A SZAKANYAGOK KIUTALÁSA, ÁTADÁSA, ÁTVÉTELE, LEADÁSA, ÉRTÉKESÍTÉSE, FELHASZNÁLÁSA, SZÁLLÍTÁSA, ELSZÁMOLÁSA

35. A szakanyagok kiadása, átvétele a KAR-ból:

a) a szakanyagokat a rendszeresített okmányokon kell kiadni a vételező bv. szervnek,

b) a kiutalt szakanyagokat – jellegüktől függően – a kiadást végrehajtónak el kell látnia törzslappal, magyar nyelvű kezelési utasítással, indokolt körben (pl. könnyfakasztó vegyszer, mentesítő vegyszer, kenő- és karbantartó anyag stb.) biztonsági adatlappal, amelyeket a szakanyaggal együtt kell kiadni,

c) fegyverzeti anyagot csak megbízólevéllel és bélyegzővel ellátott személy részére lehet kiadni,

d) fegyvereket törzslap nélkül átadni, illetve átvenni tilos,

e) az átvevőnek az átadó jelenlétében ellenőriznie, illetve egyeztetnie kell a kiutalási okmányokon feltüntetett mennyiségeket az átadásra kerülő szakanyag mennyiségével, gyártási számával, valamint a szakanyag épségét, sérülésmentességét, a feltüntetett tartozékok meglétét,

f) amennyiben az átvevő a feltüntetett adatokkal szemben mennyiségi vagy minőségi kifogást emel, és azt az átadóval nem tudja rendezni, az átvételt meg kell tagadni, és döntés céljából a szakirányító szerv vezetőjéhez vagy megbízottjához kell fordulni,

g) a szakanyagok átvétele után az átvevő személyesen felelős azoknak a bv. szerv székhelyére történő biztonságos elszállításáért.

36. Szakanyagok átadása, leadása a KAR-nak:

a) a szakanyagokat megbontás nélkül, a teljességi jegyzékben előírt tartozékokkal és okmányokkal, karbantartott állapotban, osztályozási értékének feltüntetésével kell leadni,

b) a szakanyagoknak a KAR-ba történő beszállítása előzetesen egyeztetett időpontban az agglomerációs vezető által kijelölt bv. szerv kötelessége,

c) a szakanyagokat a KAR-nak a rendszeresített okmányokon kell visszavételeznie, az előzőekben meghatározott egyeztetések és ellenőrzési kötelmek egyidejű végrehajtásával,

d) amennyiben a leadásra kerülő szakanyagok nem természetes elhasználódás következtében rongálódtak meg vagy hiányosak, a leadó bv. szerv köteles a rongálódás, hiányokozás körülményeit és a tett intézkedéseket jegyzőkönyvvel igazolni, és azt az érintett agglomerációs vezetővel láttamoztatni,

e) megrongált, hibás, hiányos szakanyagot jegyzőkönyv nélkül átvenni tilos,

f) az ömlesztett lőszereket – átválogatás és tisztítás után – fajtánként, szabványládában kell elhelyezni, a ládában elhelyezett lőszerekről 2 példányban „csomagolójegy”-et kell készíteni, ennek egy példányát a ládában kell elhelyezni, a másikat a láda külső oldalára kell felragasztani.

37. Szakanyagok értékesítésére – az erre vonatkozó külön jogszabályok betartásával – a felsőszintű szakirányító szerv engedélyével csak a KAR jogosult.

38. A bv. szerven belüli szakanyagellátás, gazdálkodás:

a) a bv. szerven belül a személyek és az egyes osztályok szakanyagokkal történő ellátását – az általános és a szakterületre előírt szabályokat figyelembe véve – úgy kell kialakítani, hogy az a helyi sajátosságoknak legjobban megfeleljen, és biztosítsa az anyagi fegyelem betartását,

b) a szakanyagok osztályok közötti – az előírt normákban meghatározottak szerinti – elosztásáról a bv. szerv parancsnoka köteles gondoskodni.

39. A szakanyagok kezelésére és használatára vonatkozó szabályok:

a) a bv. szerv készletét képező szakanyagokat csak rendeltetésüknek megfelelően lehet használni, azokon bármilyen változtatást, módosítást, átalakítást eszközölni, átszámozni vagy a megengedettnél jobban szétszedni nem szabad,

b) különös óvatossággal, a biztonsági rendszabályok betartása mellett kell kezelni a pirotechnikai anyagokat,

c) a felszerelések ápolására, karbantartására csak a megfelelő kenő- és karbantartó anyagokat lehet felhasználni,

d) a hiányos vagy meghibásodott felszerelések és eszközök kiegészítése, javítása céljából csak jó minőségű (hibátlan) alkatrészeket és anyagokat lehet felhasználni,

e) a fegyverek és más fegyverzeti felszerelések hordmódját a bv. szerv vezetője a vonatkozó rendelkezések alapján határozza meg,

f) lőszereket szétszedni, eredeti formájukon változtatni nem szabad, felhasználásuk csak rendeltetésüknek megfelelően történhet, lövészeteknél, illetve szolgálati feladatok végrehajtásánál csak az adott fegyverhez rendszeresített és jó állapotban lévő lőszert lehet felhasználni,

g) fegyverek, fegyverzeti anyagok újítás vagy egyéb okból történő megmunkálása csak a szakirányító szerv előzetes írásbeli engedélyével történhet,

h) a szavatossági idővel rendelkező szakanyagok frissítéséről folyamatosan kell gondoskodni.

40. Alkatrészből új fegyvert előállítani tilos.

41. A bv. szervezet fegyvereinek és fegyverzeti anyagainak a bv. szervek közötti, valamint a lövészetek alkalmával történő szállítása közúton, kizárólag őrzés mellett, szolgálati gépjárművel történhet.

42. A szakanyagok szállítására vonatkozó külön előírások:

a) a szállítást csak műszakilag kifogástalan, tartalék tűzoltó készülékkel ellátott, zárt kocsiszekrényű gépjárművel lehet végrehajtani,

b) fegyverek, lőszerek ki- és berakodását csak hivatásos állományú személy, őrzött és illetéktelen személyektől elhatárolt területen végezheti,

c) nagy tömegű lőszer szállításakor a ládák hossztengelye a szállítótér hossztengelyére merőleges kell hogy legyen,

d) a szállító gépjárművön nem a büntetés-végrehajtás állományába tartozó személy csak a bv. szerv vezetőjének külön engedélyével utazhat,

e) vételezés alkalmával a szállítmány kísérését, őrzését mindenkor a vételező (átvevő) bv. szerv biztosítja,

f) a szállítmánykísérőket ki kell oktatni a kísérés és az őrzés rendjére, a tűz vagy egyéb bekövetkezhető események során tanúsítandó magatartásra, erről a bv. szerv vezetője köteles gondoskodni és a végrehajtásról meggyőződni,

g) lőszerszállítmány 100 m-es körzetében nyílt lángot használni tilos,

h) lőszerrel megrakott gépjárművön üzemanyagot vagy más gyúlékony anyagot szállítani tilos,

i) lőszerszállítás alkalmával üzemanyagot vételezni tilos,

j) lőszert szállító járművel egészségügyi pihenő céljából csak lakott területen kívül, lakóépülettől távol lehet megállni,

k) a szállítást elrendelő parancsnok által meghatározott útvonalról – forgalmi vagy biztonsági okot kivéve – letérni tilos (eltérés esetén a szállítást végrehajtók az eltérés indokáról haladéktalanul kötelesek tájékoztatni az elrendelő parancsnokot, illetve a célintézet parancsnokát),

l) fogvatartottat szállító gépjárművön csak a szállító biztonsági felügyelők számára kiadott fegyverzeti szakanyagok lehetnek, azon más fegyverzeti anyagot szállítani szigorúan tilos.

43. Használatra, felhasználásra kiadott lőszerek és pirotechnikai anyagok (a továbbiakban: lőszerek) elszámolása az alábbiak szerint történik.

a) Szolgálati lőszerfelhasználás esetén a pótlás érdekében az alábbiak szerint kell eljárni:

aa) a lőszerfelhasználást be kell jegyezni a bv. szerv szolgálati naplójába, indokolni kell, hogy a lőszert ki, mikor, milyen célból és milyen mennyiségben használta fel,

ab) a felhasznált lőszerekről a bv. szerv biztonsági tisztje „Elszámolás a szolgálati lőszerek felhasználásáról” című nyomtatványt köteles két példányban kiállítani, ennek egy példánya az irattárba kerül, míg a másik példányt a gazdasági osztály illetékesének kell átadni,

ac) a gazdasági vezető (osztályvezető) az elszámolási jegy alapján köteles gondoskodni a felhasznált lőszer pótlásáról.

b) Kiképzési lőszerek esetében az agglomerációs vezető által igényelt lőszermennyiséget a következők szerint használhatják fel:

ba) a lövészet vezetője az egyes lőgyakorlatok végrehajtásához szükséges lőszereket megfelelő időben, de legalább a lövészet előtt egy héttel köteles az agglomerációs vezetőtől szolgálati jegyen igényelni,

bb) az agglomerációs körzetközpont raktárából lőszert csak a szolgálati jegyen megnevezett hivatásos állományú személy részére lehet kiadni,

bc) a raktárból felvételezett lőszerek mennyiségét az „Elszámolás a kiképzésre kiadott lőszerekről és pirotechnikai anyagokról” nyomtatványra kell rávezetni, az elszámolást egy példányban, lőszertípusonként külön-külön kell felfektetni, és azt a lőszerek elszámolásáig a raktárban kell őrizni, a lőszerek átvételét a felvételező aláírásával köteles igazolni, a szolgálati jegyet az elszámolás mellett kell megőrizni,

bd) a lövészetvezető köteles a lőszer szállításáról, őrzéséről, kezeléséről gondoskodni,

be) a lövészeten a lövészeti utasítás szerint lőszer-felvételező helyet és lőszerkezelőt kell kijelölni (ezzel a feladattal fegyverzeti-technikai szakterület szakbeosztottait megbízni nem lehet),

bf) a lőtéren lőszert, fegyvert őrzés nélkül hagyni tilos,

bg) a lövészet vezetője, illetve a lőgyakorlat-vezetők a lőgyakorlatok végrehajtása után haladéktalanul számoltassák el a lövőket, hogy éles lőszerhez illetéktelenül ne jussanak, a lőgyakorlatok befejezése után – három munkanapon belül – maga is köteles az átvett lőszerekkel elszámolni,

bh) a biztonsági osztályvezető a felhasznált lőszereket az elszámolásokon összesítse és a nyilvántartásából anyagkiadási okmány alapján helyezze kiadásba, az anyagkiadási okmányhoz csatolni kell a szolgálati jegyeket és az elszámolásokat.

c) A lőszerhüvelyek elszámolása:

ca) a lövészetek alkalmával a lőszerhüvelyeket a résztvevőkkel össze kell gyűjtetni, és azokat a lőszerelszámolás során az agglomerációs körzetközpont fegyverraktárnak kell átadni, amennyiben a visszaadott hüvelyek mennyisége 10%-ot meghaladóan nem egyezik a lövészeten felhasznált lőszerek mennyiségével, a lövészet vezetője – a lőtéren tapasztaltak figyelembevételével – egy példányban jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelyben indokolja az eltérést,

cb) a jegyzőkönyvet az agglomerációs vezetőnek vagy helyettesének záradékolása után át kell adni a biztonsági osztályvezetőnek, aki azt köteles az elszámolási okmányhoz csatolni, a lövészeteken elvesztett hüvelyeket függőtételként előjegyezni nem kell,

cc) a visszaadott hüvelyeket az anyagnyilvántartásba be kell vételezni, zárt, illetve kiépített lőállásokkal rendelkező lőtéren végrehajtott lövészeteken és sportjellegű lőgyakorlatokon hüvelyveszteség nem engedhető meg,

cd) nagyobb mértékű (10%-ot meghaladó) hüvelyveszteség esetén az agglomerációs vezető köteles vizsgálatot indítani, és annak eredményétől függően a szükséges intézkedéseket megtenni,

ce) nem kell vizsgálatot indítani kegyeleti ünnepségek (temetés, koszorúzás stb.), valamint speciális (pl. szolgálati kutyákkal összevont képzés, gépjárműből történő lőképzés, épületharcászat) gyakorlatok alkalmával keletkezett hüvelyveszteségnél,

cf) az agglomerációs körzetközpont raktárának leadott lőszerhüvelyeket válogatás után – szigorúan ügyelve, hogy éles lőszer ne kerüljön közé – fajtánként külön ládákba kell csomagolni, és azokat anyagleadás alkalmával – a BSZ által meghatározott rendben – a KAR-ba kell beszállítani,

cg) a ládákra és lezárásuk előtt a ládákba csomagolójegyet kell elhelyezni.

44. A szakanyagok használatból való kivonására, selejtezésére, értékesítésére, átengedésére, leírására vonatkozó általános érvényű rendelkezéseken túlmenően az alábbiak szerint kell eljárni:

a) az olyan feleslegessé, használhatatlanná vált anyagokat és felszereléseket, amelyek csak központilag selejtezhetők, a szakirányító szerv jóváhagyásával a KAR ütemezése alapján lehet beszállítani,

b) elhasználódott (törött, kopott) fegyveralkatrészeket (kivéve a lőfegyver fő alkatrészeit) külön selejtezni nem kell, miután azok kiszerelésük után selejtnek, illetve kg-ban nyilvántartott fegyverroncsnak minősülnek, ezek pótlására felhasznált alkatrészek kiadása a nyilvántartásból a „Fegyverjavítási könyv” alapján történik,

c) a helyileg kiselejtezett anyagok felhasználására, megsemmisítésére a bv. szervek kötelesek intézkedni, a helyileg selejtezhető anyagokat és felszereléseket a KAR-ba beszállítani nem lehet, erre indokolt esetben – pl. nagyobb felszámolás stb. – külön engedéllyel kerülhet sor,

d) a bv. szervek a nem javítható fegyveralkatrészeket (fegyverroncs kg-ban), illetve a fegyver teljességi jegyzékébe tartozó cikkeket (hordtáska, tártáska stb.) a használható anyagoktól elkülönítve kötelesek tárolni, és a felesleges fegyverzeti anyagokkal együtt, meghatározott időben a KAR-ba beszállítani.

45. A szakanyagokban keletkezett veszteség esetén az érintett személyi állomány tagja kártérítési és fegyelmi felelősséggel tartozik.

46. A szakanyagokkal, a szakterület tevékenységével összefüggő rendkívüli események körébe tartoznak:

a) fegyver, lőszer és pirotechnikai anyagok eltulajdonítása,

b) fegyver, lőszer és pirotechnikai anyagok elvesztése, leltárhiánya,

c) fegyverzeti eszköz megsemmisülése, megrongálása,

d) fegyverzeti eszköz rendellenes működése, illetve működtetése miatt történt, nyolc napon túl gyógyuló személyi sérülést okozó baleset,

e) fegyverzeti eszköz rendellenes működése, illetve működtetése miatt bekövetkezett kár,

f) fegyvertöltés, -ürítés közben és a helytelen módon történő fegyverkezelés miatt bekövetkezett személyi sérülést vagy halált okozó baleset.

47. A rendkívüli eseményt azonnal jelenteni kell a bv. szerv vezetőjének, aki köteles

a) a rendkívüli események jelentésének szabályozásáról kiadott hatályos utasításban foglaltak szerint eljárni, az alábbiak figyelembevételével:

aa) lőfegyver, lőszer elvesztését soron kívül jelenteni kell a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága főügyeletesének, az agglomerációs vezetőnek, illetve az illetékes rendőrkapitányságnak, ezzel egyidejűleg azonnali rovancs végrehajtását kell elrendelni,

ab) a jelentésnek tartalmaznia kell az elvesztő nevét, rendfokozatát és beosztási helyét, az elveszett fegyver adatait, a lőszer mennyiségét és az elvesztés körülményeit,

ac) a jelentést – a jelentésre kötelezett személy és a károkozó jelentései alapján – a bv. szerv gazdasági vezetőjének kell elkészíteni és a bv. szerv vezetőjének kell aláírni (jelentések rendjének megfelelően),

ad) a jelentés megtételével egy időben a bv. szerv vezetője – az illetékes rendőrkapitányságon keresztül – írásban köteles az elveszett lőfegyver tárgykörözését kérni,

ae) az elveszett fegyvert kiadásba kell helyezni és függő tételként elő kell jegyezni, jogerős – ügyészi, bírói – határozat nélkül a függőtételt törölni nem lehet,

af) ha az illetékes ügyészség a fegyver elvesztése miatt büntetőeljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek, és az ügyet saját hatáskörben való intézkedésre visszaadja, a bv. szerv vezetője a fegyelmi felelősségre vonás mellett köteles a kártérítési utasítás előírásai szerint intézkedni a kár megtéríttetésére,

ag) ha az ügyben az illetékes ügyészség büntetőeljárást rendelt el, a kártérítési határozat meghozatalára, a kár leírására az ügyészi (bírói) határozat értelmében kell intézkedni,

ah) a határozat (ügyészi, kártérítési) meghozatala után a függőtétel törlésére vonatkozó kérelem egy példányát a szakirányító szerv részére kell megküldeni, az agglomerációs vezető jóváhagyásával,

ai) a fegyverzeti szakanyaggal kapcsolatos rendkívüli esemény tapasztalatait az érintett bv. szerv agglomerációs vezetője által kijelölt személyi állomány dolgozza fel, ahhoz kapcsolódóan készítsen esettanulmányt, amely alapján az agglomerációk vezetői határozzák meg a rendkívüli eseménnyel összefüggésben kötelezően megtartandó oktatás anyagát,

b) bizottságot kijelölni – az érintett szakterület bevonásával – a rendkívüli esemény körülményeinek kivizsgálására, a bizottság a kivizsgálás során megállapítja és jegyzőkönyvben rögzíti:

ba) a rendkívüli esemény jellegét (bűncselekmény, fegyelemsértés, szabálysértés, baleset stb.),

bb) a rendkívüli esemény személyi és anyagi következményeit,

bc) a rendkívüli esemény milyen szabályok megszegésével függ össze,

bd) az előírások megszegését szándékosság, gondatlanság vagy ismeret hiánya okozta.

48. A rendkívüli eseménnyel kapcsolatos további teendőket a kivizsgálási jegyzőkönyv, valamint az ügyészi vizsgálat alapján a bv. szerv vezetője, valamint az illetékes ügyészség határozza meg.

VIII. FEJEZET

A SZAKANYAGOK MEGŐRZÉSÉVEL, TÁROLÁSÁVAL KAPCSOLATBAN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK

49. A bv. szerveknél a biztonsági osztály elhelyezési körletén belül olyan fegyverszobát és fegyverraktárt kell kialakítani, ahol a fegyverzeti szakanyagok, optikai szakanyagok és híradástechnikai eszközök szabályszerű tárolása biztosítható. A fegyverek és lőszerek, valamint ezek tartozékainak kivételével – ide nem értve a személyi felszerelésként kiadottakat – a kényszerítőeszközök a fegyverszobán kívül, fogvatartottak, illetve más illetéktelen személyek által hozzá nem férhető helyen kialakított helyiségben, zárt vaslemez szekrényben történő tárolására a bv. szerv vezetője helyi intézkedésben rendelkezhet.

50. A külön ilyen célra kialakított tárolóhelyiségekre fém vázszerkezetű, megfelelő erősségű acéllemezzel borított bejárati ajtót kell felszerelni. Azokra mechanikus biztonsági zárat és állapotjelzőt kell felszerelni. Az ablakokat biztonsági ráccsal és sűrű szövésű dróthálóval kell ellátni. A helyiségeket a fegyverek, a lőszerek, a kényszerítő- és mozgáskorlátozó eszközök tárolására szolgáló polcokkal és állványokkal kell berendezni. A vaslemez szekrényeket – a kiadás-visszavétel időszakától eltekintve – zárva kell tartani.

51. A fegyverszobán kívüli tárolóhelyek esetében a kezelésre, a kiadás-visszavétel, illetve az ellenőrzés rendjére a fegyverszobára vonatkozó szabályok az irányadóak. Az ideiglenes elhelyezésre szolgáló fegyvertárolókról a 120. pont rendelkezik.

52. A tartalék és kiképzési lőszerek, a pirotechnikai anyagok, illetve azok célba juttatására alkalmazott eszközök a fegyverektől és minden más anyagtól elkülönítve fegyverraktárban, a védő felszerelések, valamint a rendkívüli események felszámolására rendszeresített műszaki anyagok külön raktárban helyezhetők el. Utóbbi tárolóhely nem csak a biztonsági körleten belül jelölhető ki.

53. A fegyverzeti szakanyagokat nedvességtől és párától mentes, lehetőleg ablak nélküli, szellőztetett helyiségben kell tárolni. A fegyverszobát és a fegyverraktárt, ha mód van rá, egymás mellett kell kialakítani, a helyiségek padozatát, a falakat és a mennyezetet nehezen bontható anyagból kell megépíteni. A tárolóhely falfelülete közterülettel nem érintkezhet.

54. A fegyverszobára és a fegyverraktárra fém vázszerkezetű, megfelelő erősségű acéllemezzel borított bejárati ajtót kell beépíteni.

55. A fegyverszoba kialakítása során törekedni kell arra, hogy annak bejárati ajtaja a biztonsági tiszt vagy a biztonsági főfelügyelő szolgálati vagy technikai ügyeleti helyiségéből nyíljon. Amennyiben a fegyverzeti anyagok kiadását külön kiadó ablakon keresztül hajtják végre, az ablaknak a Biztonsági Osztály elhelyezési körletének közlekedő terébe (folyosóra) vagy a tárazó (töltő-ürítő), karbantartó helyiségbe kell nyílnia.

56. A fegyverszoba kialakítása során vasrácsot vagy az illetéktelen bejutás ellen biztonságos védelmet nyújtó, vagyonvédelmi tanúsítvánnyal rendelkező őrzés-védelmi rendszert kell felszerelni

a) a földszinten lévő fegyverszoba valamennyi ablakára, továbbá

b) az emeleten lévő fegyverszoba utcára nyíló, valamint olyan ablakaira, amelyek mellett a külső falon közvetlenül tűzlétra vagy más, felmászásra alkalmas tárgy van.

57. A fegyverszoba ajtajára legalább 1–1 db mechanikus és kártyaleolvasóval vagy egyéb, a jogosultság ellenőrzésére szolgáló berendezéssel működtetett elektromos zárat, a fegyverkiadó ablak két pontjára toló- vagy mechanikus zárat (lakatot) kell felszerelni. A fegyverszoba nyílászáróit állapotjelzővel kell ellátni. A helyiségbe történő belépést a biztonságtechnikai rendszert vezérlő számítógépen kell rögzíteni. Az illetéktelen bejutás megakadályozása érdekében a fegyverszoba és a biztonsági ügyelet ajtaját zsiliprendszerben kell működtetni, továbbá a fegyverszobában beltéri mozgásérzékelőt kell felszerelni.

58. Az 57. pontban meghatározott követelmények megfelelő biztonságtechnikai védelmi berendezés hiányában a fegyverszoba ajtajára biztonsági zárat (lakatot) és az ajtókeretre biztonsági zárral (lakattal) ellátott vasrácsot kell felszerelni.

59. Az 57. pontban meghatározott követelmények megfelelő biztonságtechnikai védelmi berendezés hiányában biztonsági zárral (lakattal) ellátott vasrácsot kell felszerelni az olyan belső ajtókra is, amelyek a fegyverszobából más helyiségbe nyílnak, ha az adott helyiségnek a fegyverszobán kívül további helyiségbe nyíló ajtaja van.

60. Az 58. és az 59. pont szerinti biztonságtechnikai védelmi berendezésnek legalább az MSZ EN 1627:2011 biztonsági besorolással kell rendelkeznie, valamint alkalmasnak kell lennie az illetéktelen behatolási kísérlet esetén történő azonnali riasztásra.

61. A fegyverszoba nyitásakor a vonatkozó biztonsági rendszabályokat (zsiliprendszerben működő ajtók nyitása) a bv. szerv vezetője helyi intézkedésben szabályozza.

62. A fegyverszobaajtó a számítógépes biztonsági rendszerhez kapcsolódik, nyitását csak a szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő vagy biztonsági tiszt végezheti, mágneskártyájukkal vagy egyéb a jogosultság ellenőrzésére szolgáló berendezéssel, illetve a számkóddal. Üzemzavar vagy esemény esetén a mechanikus kulccsal is történhet a nyitás. A mechanikus kulcsot lepecsételt kulcsdobozban a biztonsági tiszt lemezszekrényében kell tárolni, az a szolgálat átadás-átvétel tárgyát képezi. A mechanikus kulccsal történő ajtónyitást minden esetben a Szolgálati naplóban rögzíteni kell. A biztonsági tiszt páncélszekrényét a szolgálati helyiségből történő eltávozás esetén zárva kell tartani, a kulcsát a biztonsági főfelügyelő részére át kell adni.

63. A belépéshez szükséges mágneskártya vagy egyéb azonosításra szolgáló eszköz átadás-átvétel tárgyát kell képezze.

64. A fegyverszobát a szolgálati lőfegyver, lőszer tárolásához szükséges fegyvertámlával és tárolószekrénnyel kell berendezni. Ennek hiányában a szolgálati lőfegyver, lőszer tárolására páncélszekrény, vaslemez szekrény, vaslemezkazetta, biztonsági zárral (lakattal) ellátott faszekrény, illetve – kizárólag fegyver tárolására – szabvány fegyvercsomagoló láda is alkalmazható.

65. A fegyverszobában

a) a szolgálati lőfegyverhez kiadott mennyiséget (javadalmazás) meghaladó mennyiségű lőszer – a rendszeresítési eljárás keretében próbahasználat alá vont lőfegyverek, tartozékaik és a hozzájuk tartozó lőszer kivételével – még ideiglenes jelleggel sem tárolható, kivéve más rendészeti feladatokat ellátó hatósága tagjának vagy az országos parancsnok külön engedélyével,

b) a dohányzás és a nyílt láng használata tilos.

66. A fegyverszobát

a) minden esetben tisztán, rendezett állapotban kell tartani, valamint

b) az ott folyó tevékenység zavartalan végrehajtását biztosító világítással kell ellátni melynek érdekében robbanásmentes elektromos lámpatesteket kell felszerelni. A tűzrendészeti előírásokat a jogszabályokban meghatározottak szerint kell alkalmazni.

67. A fegyverszobában és az ajtajának közelében (kívül) tűzoltó készüléket kell elhelyezni.

68. A fegyverállványokat, páncélszekrényeket, szekrényeket, ládákat be kell számozni, és berendezési tárgyanként összesítőt kell készíteni, amely az állványon elhelyezett valamennyi fegyvert darabszám szerint tartalmazza.

69. A személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyver tárolás vagy fegyverállvány alkalmazásának hiányában a tárolón, illetve a szekrényeken szekrényrekeszenként, valamint a ládákon fel kell tüntetni az ott elhelyezett szolgálati lőfegyvert használó nevét, valamint a fegyver típusát és gyártási számát.

70. A csoportos tárolóhelyen elhelyezett valamennyi szolgálati lőfegyverről fegyvertípusonként összesítést kell készíteni, amelynek meg kell egyeznie az ügyeleti szolgálatot (kijelölt kezelőt) terhelő, leltári kimutatásban szereplő mennyiséggel.

71. A fegyverraktár ajtajának a Biztonsági Osztály elhelyezési körletének közlekedőteréből, a tárazó (töltő-ürítő), karbantartó helyiségből vagy a fegyverszobából kell nyílnia.

72. A fegyverraktárban a fegyverzeti szakanyagok elhelyezésére állványt és/vagy szekrényt, a pirotechnikai anyagok és eszközök, továbbá a tartalékkészletbe helyezett lőfegyverek tárolására alkalmas, mechanikusan (lakattal) és negatív bélyegzővel is zárható csomagolóládát kell biztosítani.

73. A fegyverraktárban tárolt anyagok kezelése a gazdasági osztály feladata. Annak ajtajára két – egymástól független – biztonsági zárat és a biztonságtechnikai rendszert vezérlő számítógépbe bekötött, nyitott vagy zárt állapotjelzőt kell felszerelni. A zárak közül az egyiket a raktárkezelő (távollétében a bv. szerv vezetője által kijelölt bizottság), a másikat a szolgálatban lévő biztonsági tiszt vagy biztonsági főfelügyelő nyithatja.

74. A fegyverraktár kulcsát külön kulcsdobozban, a bv. szerv vezetője által meghatározott módon, a biztonsági osztály által mindenkor elérhető helyen kell tárolni. A rendkívüli nyitás feltételeit, valamint módját a bv. szerv vezetője helyileg szabályozza.

75. A fegyverzeti szakanyagok tárolását és kezelését biztosító helyiségek bejárati ajtói mellé, kulturált módon (külön tartóban) kell elhelyezni a helyiségek megnevezését, az alábbiak szerint:

a) fegyverszoba,

b) fegyverraktár,

c) lőszerraktár,

d) töltő-ürítő hely,

e) karbantartó helyiség,

f) fegyverműszerész technikus műhely (iroda).

IX. FEJEZET

SZEMÉLYI FELSZERELÉSKÉNT KIADOTT, VALAMINT AZ AZONNALI BEVETHETŐSÉGET MEGKÖVETELŐ SZOLGÁLATI FELADATOK ELLÁTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES SZAKANYAGOK TÁROLÁSA

76. A bilincs, gumibot/tonfa, és könnyfakasztó vegyszer személyi felszerelésként is kiadható azon hivatásos személyállomány részére, akik azzal a szolgálatellátásukhoz felszerelhetők. Az eszközök csoportos tárolása történhet fegyverszobán kívül az 50. pontban meghatározottak szerint (fogvatartottak, illetve más illetéktelen személyek által hozzá nem férhető szolgálati helyen), vagy egyénileg, a biztonsági osztály elhelyezési körletén belül, az eszközök tárolása céljából kialakított, biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben, lemezszekrényben vagy rögzített lemezkazettákban. Ebben az esetben személyre szólóan szükséges – dokumentált módon, tartós használatra – kiadni a személyi állomány számára kijelölt tároló nyitásához/zárásához szükséges kulcsot, továbbá a tárolókon fel kell tüntetni az érintett személyi állomány hadrendi számát. A tároló pótkulcsait lepecsételt kulcsdobozban a biztonsági tiszt páncélszekrényében kell tárolni. A személyi felszerelésként kiadott eszközöket a szolgálat befejeztével a kijelölt tárolóhelyen szükséges elzárni, azt a bv. szervezet területéről kivinni tilos.

77. A szolgálati lőfegyverek és a hozzájuk kiadott tartozékok, valamint a szolgálati lőszerek – az azonnali bevethetőséget megkövetelő szolgálati feladatot ellátók felszerelése, valamint a készenléti és személyi felszerelések – a bv. szerveknél, az erre a célra kialakított fegyverszobában, csoportosan tárolhatók.

78. A személyi felszerelésként kiadott maroklőfegyverek a szolgálati helyen – egyénileg vagy csoportosan –

a) biztonsági zárral ellátott és gyurmalakat alkalmazására kialakított páncél- vagy megfelelő erősségű vaslemez szekrényben,

b) biztonsági zárral felszerelt, megfelelő erősségű, gyurmalakat alkalmazására kialakított faszekrényben vagy

c) rögzített, biztonságosan zárható, gyurmalakat alkalmazására kialakított vaslemez ládában

is tárolhatók.

79. A személyi felszerelésként kiadott szolgálati lőfegyver az azonnali bevethetőség érdekében a bv. szerv folyamatos ügyeleti szolgálattal és biztonságtechnikai védelemmel vagy fegyverrel őrzött és biztonságtechnikai védelemmel ellátott objektumán belül található szolgálati helyen

a) a szolgálati lőfegyver tárolására szolgáló helyiségbe egyéni belépést biztosító és azt dokumentáló elektronikus rendszerrel ellátott helyiségében és

b) az a) alpontban meghatározott helyiségben elhelyezett, a szolgálati lőfegyver tárolására is szolgáló, egyénileg nyitható, illetve zárható, a nyitást, illetve zárást dokumentáló tárolóban

egyénileg is tárolható.

80. Azokban a helyiségekben, amelyek az ügyeleti helyiségen kívül kerültek kialakításra (kivéve, ha annak bejárata közvetlen az ügyeleti helyiségből nyílik, csoportos tárolás nem végezhető. A tárolási eszközöket az ügyeleti helyiségen kívül úgy kell elhelyezni, hogy azokat az ügyeleti szolgálat folyamatosan figyelemmel tudja kísérni, ideértve a kamerán keresztül történő megfigyelést is.

81. Az egyéni tárolási módra engedély alapján jogosultak körét az agglomerációs vezető határozza meg.

82. Ahol a fegyverszoba kialakítása nem lehetséges, a szolgálati lőfegyverek, lőszerek

a) ügyeleti helyiségben elhelyezett, biztonsági zárral és gyurmalakat alkalmazására kialakított páncél- vagy megfelelő erősségű vaslemez szekrényben, illetve rögzített vaslemez kazettában,

b) puskák, karabélyok és sorozatlövő lőfegyverek (gépkarabélyok, géppuskák, géppisztolyok) esetén az ügyeleti helyiségben elhelyezett lezárható rögzített, biztonságosan zárható, gyurmalakat alkalmazására kialakított lemez- vagy páncélszekrényben

is tárolhatók.

X. FEJEZET

A FEGYVERSZOBÁBAN TÁROLT SZAKANYAGOK KIADÁSÁNAK, VISSZAVÉTELÉNEK RENDJE ÉS ELSZÁMOLÁSA

83. A fegyverszobába csak a szolgálatot átadó és átvevő biztonsági főfelügyelő, fegyverzeti anyag kiadása és visszavétele céljából a biztonsági főfelügyelő, illetve a biztonsági tiszt, továbbá kíséretükben ellenőrzés céljából az ellenőrző elöljárók és takarítás céljából az azt végrehajtó biztonsági főfelügyelők léphetnek be.

84. A takarítás és karbantartás rendjét, valamint annak módját a bv. szerv vezetője határozza meg.

85. A fegyverszobában elhelyezett fegyverzeti szakanyagok, optikai szakanyagok és híradástechnikai eszközök a szolgálat átadás-átvétel tárgyát képezik, melynek tényét óra és perc feltüntetésével a kiadás-visszavételezési okmány üres sorában az átadó és átvevő aláírásával igazoltan kell rögzíteni.

86. A fegyverszobában elhelyezett fegyverzeti szakanyagok átadás-átvételét, megőrzését, kiadását és visszavételét a szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő köteles végrehajtani.

87. A biztonsági főfelügyelő akadályoztatása, távolléte esetén, vagy esemény bekövetkezésekor a biztonsági tiszt is nyithatja a fegyverszobát, és végrehajthatja a 85. és 86. pont szerinti feladatokat. A helyettesítés rendjét a biztonsági tiszt és biztonsági főfelügyelő őrutasításában rögzíteni kell.

88. A kiadott és visszavett fegyverzeti szakanyagokról minden esetben az erre rendszeresített „Fegyverzeti szakanyagok kiadási és visszavételi nyilvántartás”-ban dokumentációt kell vezetni, az időpontok pontos megjelölésével.

89. A „Fegyverzeti szakanyagok kiadási és visszavételi nyilvántartás” kitöltését a szolgálatban lévő biztonsági főfelügyelő (biztonsági tiszt) köteles végrehajtani. A fegyverszobán kívüli tárolóhelyen elhelyezett szakanyagok kiadását és visszavételezését a bv. szerv vezetője által meghatározott személy (pl. körlet-főfelügyelő) köteles végrehajtani. Az átvevő személy olvasható saját kezű aláírással köteles elismerni az átvétel tényét. Az üresen maradt rovatokat minden esetben egy vízszintes vonallal ki kell húzni.

90. Az átvett fegyverzeti szakanyagok meglétéért, viseléséért, szabályos használatáért teljes anyagi, fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartoznak az átvevő állomány tagjai, kiemelt figyelemmel a személyi felszerelésként kiadott fegyverzet technikai szakanyagokra.

91. A személyi felszerelésként kiadott kényszerítő eszközök megléte, állapot-ellenőrzése a biztonsági tiszt feladata, mely havonta egy alkalommal dokumentált formában kötelező.

92. A fegyverszobában csak karbantartott (tiszta) fegyverzeti szakanyagokat lehet elhelyezni, visszavételkor a biztonsági főfelügyelő (biztonsági tiszt) köteles meggyőződni a fegyverzeti szakanyagok darab és szám szerinti meglétéről, épségéről.

93. A kiadott szakanyag használata alatt, illetve leadásakor történő ellenőrzés során észlelt meghibásodás, hiány, rongálás esetén az azt használatra átvevő, illetve leadó személy köteles írásos jelentést készíteni a biztonsági osztályvezető részére. A jelentéseket az ügykezelési szabályoknak megfelelően kell tárolni.

94. A biztonsági főfelügyelők a szolgálat átadás-átvételkor tételesen kötelesek a fegyverszobában tárolt fegyverek, lőszerek, szakanyagok meglétét ellenőrizni. Lezárt ládák esetében azok pecsételtségének jogszerűségét, sértetlenségét kell ellenőrizni. Amennyiben rendellenességet észlelnek, akkor a zárt ládákban tárolt anyagokat tételesen le kell ellenőrizni, és ezt a szolgálati naplóban rögzíteni kell.

95. Csak egyezőség esetén történhet meg az átadás-átvétel. Amennyiben a fegyverzeti szakanyagokról szóló „KIMUTATÁS” nem egyezik a fegyverszobában lévő fegyverek és anyagok darabszámával, úgy az átvevő biztonsági főfelügyelő az átvételt köteles megtagadni. A hiány vagy eltérés tényét a biztonsági osztályvezetőnek és a bv. szerv vezetőjének haladéktalanul jelenteni kell, utasításaik szerint (keresés, jelentés stb.) kell eljárni, majd engedélyük szerint történhet meg az átadás-átvétel.

96. A fegyverzeti szakanyag kiadása a „Fegyverzeti szakanyagok kiadási és visszavételi nyilvántartás”-ba történő bejegyzés és aláírás után engedélyezhető azok részére, akik szolgálatba lépnek, szolgálati feladatot látnak el vagy karbantartást végeznek.

97. A fegyverszobából fegyverzeti szakanyagot magáncélra kiadni tilos.

98. Az őrhelyekre, szolgálatteljesítési helyekre, továbbá a szolgálati feladatok végrehajtására rendszeresített fegyverzetet és a hozzá tartozó lőszermennyiséget a bv. szerv vezetője határozza meg. Azokat minden váltás esetén a fegyverszobából kell kiadni.

99. Szolgálatba lépés előtt a szolgálati fegyverekhez tartozó lőszereket be kell tárazni, a szolgálat befejezését követően kitárazva – kivéve a 101. pontban meghatározott lőfegyverek és tartozékai – kell a fegyverszobában elhelyezni.

100. A szolgálati lőfegyvereket az utasításban meghatározott tárolóhelyeken ürített, fesztelenített állapotban, a szolgálati lőszerektől elkülönítve kell tárolni.

101. A bv. szerv

a) azonnali bevethetőséget megkövetelő szolgálati feladatot vagy

b) kiemelt készenlétet

ellátó állományának a feladatellátására rendelt szolgálati lőszer az azonnali bevethetőség érdekében betárazott állapotban, az ugyanilyen célra rendelt szolgálati lőfegyver mellett tárolható.

102. A 101. pont szerint betárazott állapotban tárolt szolgálati lőszert legfeljebb hét nap elteltével másik – pihentetett – tárba kell áthelyezni.

103. A 101. pont szerinti állomány feladatellátására rendelt szolgálati lőfegyvert és tartozékait, valamint szolgálati lőszert ebben az utasításban meghatározott tárolóhelyeken a más célra szolgáló, csoportosan tárolt, hasonló eszközöktől elkülönítetten kell tárolni és nyilvántartani.

104. A fegyverek töltése és ürítése minden esetben a végrehajtónak a töltő-ürítő helyre léptetésével kezdődik. A töltő-ürítő helyen felfestett piros, négyzet alakú keretbe belépni, illetve onnan kilépni kizárólag a fekete négyzet alakú keretben elhelyezkedő vezénylő konkrét utasítására lehet. Bármilyen tevékenység – beleértve a feladat ellenőrzését és a vezénylését is – kizárólag a kijelölt helyen végezhető:

a) a töltő-ürítő helyet úgy kell kialakítani, hogy a feladatok biztonságosan végrehajthatók, irányíthatók és teljeskörűen – technikai rendszer felvételein keresztül is – ellenőrizhetők legyenek,

b) a felfestések és egyéb kialakítások során – a kiadott utasítások maradéktalan érvényesíthetősége mellett – figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a kamera látószögét úgy kell beállítani, hogy annak segítségével a feladatot végrehajtó és az azt ellenőrző személye és mindkettőjük tevékenysége, illetve a tárak (sörétes puska esetében a lőszertartó) meghatározott helyre (lőszertartó tálca) lehelyezése egyértelműen végigkövethető legyen,

c) a fegyverek töltését és ürítését – beleértve a tárak eltávolítását és a fegyver ellenőrzését is – a biztonsági tiszt vagy a helyettesítését ellátó biztonsági főfelügyelő távollétében, önállóan megkezdeni szigorúan tilos,

d) a váltás fegyvereinek töltését úgy kell végrehajtani, hogy azt először a biztonsági tiszt a biztonsági főfelügyelő vezényletével, majd a biztonsági főfelügyelő a biztonsági tiszt vezényletével hajtsa végre, a váltás fegyvereinek töltését a vezénylést, ellenőrzést végrehajtó biztonsági tiszt vagy biztonsági főfelügyelő lőfegyverrel felszerelve köteles biztosítani,

e) a feladatokkal összefüggő valamennyi tevékenységet kizárólag a biztonsági tiszt vagy biztonsági főfelügyelő kiadott vezényszavára lehet végrehajtani, az önállóan megkezdett tevékenység megszakítására a biztonsági tiszt vagy a biztonsági főfelügyelő köteles azonnal intézkedni,

f) a fegyverek töltésének és ürítésének végrehajtását a biztonsági osztályvezető, illetve helyettese köteles legalább havonta két alkalommal személyesen, heti két alkalommal a technikai rendszeren keresztül dokumentáltan ellenőrizni.

105. A töltés-ürítés során végrehajtandó fegyverfogásokat – fegyvertípusonként szemléltetve – a speciális feladatokat, az eljárások végrehajtásának szabályait, illetve az irányító személy feladatait az országos parancsnok biztonsági és fogvatartási helyettese, valamint a BSZ vezetője által kiadott módszertani útmutatók, végrehajtási segédletek tartalmazzák.

106. A fegyverszobában ki kell függeszteni

a) az intézetparancsnoki intézkedés egy példányát,

b) a fegyverzeti szakanyagokról típus és szám szerinti „KIMUTATÁS”-t,

c) a fegyverhelyettesítő kartonok színmagyarázatát,

d) a helyiségleltárt.

107. A fegyverek tárolását biztosító fegyvertámlákon „támlaösszesítőt” kell elhelyezni, mely tartalmazza a támla sorszámát, az adott fegyvertámlán tárolt fegyverek típusát és típus szerinti összesített darabszámát. Az egyéb szakanyagok tárolóhelyein, tárolóin – a támlaösszesítő mintájára – a típusuknak megfelelő (pl. polc, tartó) összesítőket kell alkalmazni.

108. A fegyvertámlán minden fegyvertárolónál fegyvercímkét kell elhelyezni, melyen fel kell tüntetni a fegyver típusát és gyártási számát.

109. A fegyverszobában tilos olyan anyagot tárolni, ami nem fegyverzeti szakanyag.

110. A fegyverszobában a fegyverzeti anyagok változását a nyilvántartásokban és a „KIMUTATÁS”-ban naprakész állapotban kell tartani.

111. Lövészet végrehajtása után, a rovancsot követően az intézetben lévő személyi állomány csak akkor távozhat el, ha a visszavételezett és nyilvántartott fegyverek, lőszerek mennyisége a szolgálati napló nyilvántartásával, illetve a „KIMUTATÁS”-sal megegyezik.

112. Jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában a bv. szerv szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek szolgálati célból történő külföldre vitelét (a továbbiakban: kivitel) a bv. szerv vezetőjének javaslata alapján az országos parancsnok írásban engedélyezi. Ennek során a fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.

113. A kísérő okmányként felhasználható engedélynek magyar és angol nyelven tartalmaznia kell

a) a szolgálati lőfegyver fajtáját, típusát, gyártóját, gyártási számát és űrméretét,

b) a szolgálati lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat és a lőszer mennyiségét,

c) a szolgálati lőfegyver, lőszer kivitelére, illetve külföldön történő használatára jogosult személy természetes személyazonosító adatait, szolgálati helyét és szolgálati beosztását,

d) a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország megnevezését,

e) a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország nemzeti jogrendszerének előírása esetén az ország hatáskörrel rendelkező szerve által kiadott, hozzájárulást vagy tudomásulvételt tartalmazó okirat vagy nem okirati formában kiadott hozzájárulás vagy tudomásulvétel azonosító adatait,

f) a kivitel és a visszahozatal tervezett időpontját, valamint

g) az engedély kiadásának időpontját, hatályosságát és az engedélyező személy aláírását.

114. Amennyiben az adott ország nemzeti jogrendszere előírja, kivitel csak akkor engedélyezhető, ha a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország hatáskörrel rendelkező szerve a szolgálati lőfegyverek és lőszerek beszállításához vagy átszállításához hozzájárult, vagy azt tudomásul vette.

115. Az engedélyekről a BSZ nyilvántartást vezet, amelyben rögzíteni kell

a) az engedély számát,

b) a kivitel és a visszahozatal időpontját, továbbá

c) a kiszállított, illetve a visszaszállított szolgálati lőfegyverek, lőszerek közt mutatkozó eltéréseket, valamint az ezek okairól készült jelentést, amelyet a bv. szerv vezetője a visszaszállítást követő 3. munkanapon köteles a BSZ vezetőjén keresztül az országos parancsnoknak felterjeszteni, az írásos jelentésen túl a lőfegyver vagy lőszer eltűnését, megsemmisülését, használhatatlanná válását a tudomást szerzést követően a büntetés-végrehajtási szervezet ügyeleti tevékenységéről és az események jelentési rendjéről szóló hatályos BVOP utasítás vonatkozó mellékletei, valamint a vonatkozó pontjaiban meghatározottak szerint kell jelenteni.

XI. FEJEZET

A SZAKANYAGOK TÁROLÁSA, KARBANTARTÁSA, JAVÍTÁSA

116. A raktárban tárolt szakanyagokat csoportosítani

a) fajtájuk,

b) minőségi állapotuk,

c) fizikai-kémiai sajátosságaik,

d) a tárolásra előírt külön feltételek

alapján kell.

117. A raktárban tárolt szakanyagok számbavétele, ellenőrzése érdekében a szakanyagok mellett hitelesített készletnyilvántartó lapot kell elhelyezni.

118. A szakanyagok tárolására használt helyiségekkel szemben támasztott követelmények:

a) az e célra kiválasztott helyiség

aa) padlózata megfelelő teherbírású,

ab) jól zárható,

ac) száraz, hűvös, jól szellőztethető,

ad) megfelelő világítással ellátott,

ae) a tűzbiztonsági előírásoknak megfelelő

legyen,

b) a lőszer- és pirotechnikaianyag-raktárakat villámcsapás elleni védelemmel, az ajtókat (csavarkötéssel a földelő hálózatba bekötve), valamint a földszinti ablakokat vasráccsal kell ellátni,

c) a kijelölt raktárak padlásán és környékén üzemanyagot vagy más gyúlékony anyagot tárolni tilos,

d) a raktárak bejáratait, valamint a raktárhelyiséghez vezető utakat mindig szabadon kell hagyni.

119. A fegyverek és tartozékaik tárolása a bv. szerv raktárában:

a) a pisztolyokat leengedett kakassal, szekrényben, állványokon, ládákban vagy gyári hordtáskában kiegészítő cikkekkel együtt,

b) a géppisztolyokat, gépkarabélyokat, puskákat állványokon, ládákban vagy gyári hordtáskában hordszíj nélkül, előreengedett zárral, fesztelenítve, biztosított állapotban,

c) a tárakat, a tartozékokat a géppisztolyok, gépkarabélyok és puskák mellett a gyári hordtáskában vagy külön állványokon (ládákban)

kell elhelyezni.

120. A szolgálatban lévő hivatásos és fegyveres biztonsági őri állomány a munkaközi szünetének vagy lőfegyverrel felszerelve nem végrehajtható szolgálati feladat teljesítésének időtartamára a töltött szolgálati lőfegyverét és a póttárat a fegyvertárolásra kijelölt, biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben, lemezszekrényben vagy rögzített lemezkazettában helyezheti el. Gondoskodni kell arról, hogy a fegyver tárolására kijelölt szolgálati helyiség őrizetlenül ne maradjon, az itt elhelyezett szolgálati lőfegyverhez és lőszerekhez illetéktelen személy hozzá ne férhessen. A fegyverek elhelyezésére kijelölt tárolók kulcsait számozással szükséges ellátni, a kulcsokat dokumentálva kell kiadni. Üres tárolórekeszben kulcs nem maradhat. A tároló pótkulcsait lepecsételt kulcsdobozban a biztonsági tiszt páncélszekrényében kell tárolni.

121. Lőszerek és pirotechnikai anyagok tárolása:

a) lőszeresládák elhelyezésénél a raktár térfogatának és területének maximális kihasználására kell törekedni, figyelembe kell venni azonban a ki- és berakodási munka elvégzésének lehetőségét,

b) legcélszerűbb a ládákat egymásra, oszlopba rakni, a ládaoszlopok és a raktár fala között lehetőség szerint 30-40 cm távolságot kell biztosítani,

c) az alsó ládákat alátétekre (raklapokra, párnafákra) kell helyezni, amelyek 10-15 cm magasak legyenek,

d) az oszlopokat az esetleges eldőlés ellen egymáshoz kell rögzíteni,

e) egy oszlopban – lehetőség szerint – csak egy sorozatba tartozó lőszerek legyenek,

f) a nem használható, vagy kiadásra letiltott és nem rendszeresített lőszereket és pirotechnikai anyagokat a használható anyagoktól el kell különíteni, és „Letiltott” vagy „Használhatatlan” feliratú táblával kell ellátni,

g) a gyakorló és vaklőszereket az éles lőszerektől el kell különíteni,

h) a lőszerek és pirotechnikai anyagok légmentes csomagolását csak akkor szabad felnyitni, ha ilyen anyag bontott állapotban nincs,

i) a ládák fedelét szegezni tilos, a fedél lezárása csak facsavarral történhet.

122. Alkatrészeket, kiegészítőcikkeket, tartozékokat a raktárban, javítóműhelyben fajtánként elkülönítve kell tárolni.

123. Azok a személyek, akik a büntetés-végrehajtás használatában lévő szakanyagot, eszközt kezelnek, tárolnak, alkalmaznak, kötelesek ismerni a gondjaikra bízott termékekre vonatkozó kezelési, karbantartási előírásokat, módszereket, és felelősek azok végrehajtásáért.

124. A karbantartások végrehajtását a szolgálati elöljárók kötelesek ellenőrizni. Ennek elmulasztásából eredő következményekért őket anyagi és fegyelmi felelősség terheli.

125. Karbantartás csak a kijelölt helyen végezhető. A fegyverzeti szakanyagok tisztítását, karbantartását a biztonsági tiszt vagy a biztonsági főfelügyelő ellenőrzése mellett, lehetőség szerint éjszakai szolgálatok alkalmával kell elvégezni. Az alegység készletezésű fegyverek karbantartását a biztonsági főfelügyelő a „Fegyverzeti szakanyagok kiadási és visszavételi nyilvántartás”-ban – a könyv végén rögzített minta szerint – oly módon jelölje, hogy a fegyver száma után piros tintával az üres négyzetekbe a „KARBANTARTÁS” szót írja. Karbantartás után csak olajtól, egyéb szennyeződéstől megtisztított, fegyverzeti szakanyagot lehet a fegyverszobában elhelyezni.

126. Az utasítás hatálya alá tartozó szakanyagok esetében

a) a karbantartást végre kell hajtani

aa) a raktárakba történő betárolás előtt és a tárolás alatt szükség szerint, de legalább negyedévente,

ab) a használatra történő kiadás, illetve az igénybevétel előtt,

ac) a használat, igénybevétel után,

ad) a fegyverszobában tárolt szakanyagok tekintetében a bv. szerv vezetője által meghatározott rendben és időközönként, de legalább havonta,

ae) javításba adás előtt,

af) végleges bevonás előtt,

b) a karbantartás végrehajtásához szükséges időt, anyagot, eszközt minden esetben biztosítani kell,

c) a karbantartásához csak a rendszeresített – előírt – eszközök és karbantartó anyagok használhatók,

d) fegyverek karbantartása során

da) a fegyverek karbantartását külön erre a célra kijelölt helyiségben kell végrehajtani,

db) a végrehajtás módját és eszközeit az adott fegyverre vonatkozó kezelési és karbantartási utasítások tartalmazzák,

dc) a karbantartás után a fegyver mozgó alkatrészeit működtetni kell (kézi működtetéssel), és meggyőződni arról, hogy az alkatrészek szabályosan vannak-e összeszerelve,

dd) a fegyvert karbantartás céljából csak a megengedett mértékig szabad szétszedni,

e) a lőszerek karbantartása:

ea) a fegyverszobába kihelyezett szolgálati lőszereket félévente le kell cserélni a raktárkészleten lévő bontatlan csomagolású lőszerekre,

eb) a lőszerek olajozása tilos,

ec) a lőszereket úgy kell tárolni, hogy szennyeződés ne érje (bontott ládákra a fedelet rá kell erősíteni), ebben az esetben karbantartást nem igényelnek,

f) a bőrkészítmények (hordszíjak, bőrfogantyúk) karbantartása:

fa) a kiszáradás, megkeményedés, repedezés megakadályozása érdekében impregnáló szakanyagokkal kell kezelni,

fb) a gombás, penészes bőrkészítményeket meg kell tisztítani (lekefélni, lemosni), majd száradás után az előzőek szerint kell eljárni,

fc) műbőrből készült termékeket zsírozni, olajozni nem szabad,

g) a gumikészítmények (gumibotok) karbantartása:

ga) amennyiben a gumikészítmények káros hatású anyagokkal – benzin, olaj stb. – szennyeződtek, akkor azokat szappanos vízzel kell lemosni,

gb) a készítmények öregedési folyamatát glicerines vagy szilikonos kezeléssel kell lassítani.

127. A fegyverek javítását csak az intézeti vagy a körzeti fegyverműszerész technikus végezheti. A fegyverműszerész technikus a hibajavítást műhelyében elvégzi, ezt és a javítás végrehajtottságát, eredményét a biztonsági osztályvezetőnek jelenteni köteles.

128. Az elszállításról „FEGYVERHELYETTESÍTŐ-LAP”-ot kell két példányban kitölteni, melynek egyik példányát aláírva a fegyver visszaszállításáig a fegyverszobában kell megőrizni, és az elszállított fegyver helyén kell tárolni. Az okmány másik példányát pedig az elszállított fegyverrel együtt kell tárolni.

129. A fegyverműszerész technikusnak a fegyverjavításokat – függetlenül attól, hogy az jár-e alkatrész-felhasználással, vagy sem – a fegyverszobában elhelyezett „Fegyverjavítási könyv”-be be kell jegyezni.

130. A megrongálódott, elhasználódott fegyvereket, fegyverzeti és egyéb anyagokat, mozgáskorlátozó eszközöket azok cseréjéig, illetve javításáig az intézeti fegyverraktárba elkülönítve kell elhelyezni.

131. Azt a fegyvert, melynél a hiba a csőben (csődudor, csőrepedés stb.), a fegyvertokban (tokrepedés stb.) vagy be nem szerezhető főalkatrészben keletkezik, nagyjavítás intézése céljából a KAR-ba kell szállítani. A fentieket – a KAR-ral történő egyeztetéseket követően – a biztonsági osztályvezető köteles végrehajtatni.

132. A szakanyagok javítása történhet

a) nagy- és középjavítással az erre jogosult cégeknél, a KAR-on keresztül,

b) kisjavítással a körzeti fegyverműszerész technikusok fegyverjavító műhelyeiben.

133. Fegyver javításához csak gyári alkatrész használható, továbbá másik fegyverből kiszerelt alkatrész a hibás fegyverbe nem építhető bele.

134. Fegyverek és fegyverzeti anyagok javítása során betartandó külön előírások:

a) a fegyverjavító műhelyekben végezhető javítási munkák mértékét és fajtáit a mindenkor érvényben lévő javítási utasítások előírásai, valamint a fenntartási normák alapján biztosított javító és cserealkatrészek határozzák meg,

b) készített alkatrészeket a fegyverek javításához felhasználni tilos,

c) a javítás befejezése után a fegyvereket technikailag meg kell vizsgálni, és a javítástól függően lövéspróbát (működtetést, belövést) kell végezni,

d) a lövéspróbák (belövések) végrehajtásához felhasznált lőszerek elszámolását a 43. pont szerinti nyomtatványon kell végrehajtani.

XII. FEJEZET

A SZAKANYAGOK NYILVÁNTARTÁSA, ELLENŐRZÉSE, A BESZÁMOLTATÁS RENDJE

135. Az utasítás hatálya alá tartozó anyagok nyilvántartási kategóriába sorolását a vonatkozó részletes termékjegyzék határozza meg, míg az általános anyagnyilvántartási okmányokat, azok kezelésének, vezetésének szabályait a Bizonylati album és egyéb előírások tartalmazzák.

136. Mennyiségi, bv. szervenkénti terített nyilvántartást kell vezetni a felsőszintű szakirányító szervnél, a bv. szervek csak a rájuk vonatkozó mértékben, az agglomerációs központok vezetői az irányításuk alatt álló bv. szervek tekintetében ismerhetik meg a fegyverzeti szakanyagok elosztását.

137. A központi raktárban lévő fegyverkészletek egyedi nyilvántartását a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága raktározásért felelős főosztálya végzi.

138. A bv. szerveknél valamennyi szakanyagról, eszközről folyamatos anyagkönyvelést kell vezetni a vonatkozó szabályoknak megfelelően.

139. A szakanyagok vonatkozásában az ellenőrzésre kötelezett vagy jogosult személyeknek az ellenőrzések során figyelemmel kell lenniük

a) a bv. szerv szakanyagokkal történő ellátottságára,

b) a biztonsági osztály és a fegyverjavító műhely részére biztosított szakanyagok meglétére, állapotára, karbantartására, tárolására, előírásszerű használatára, a felhasználásra kerülő szakanyagok szabályos elszámolására,

c) a raktárban tárolt szakanyagok karbantartására, tárolási csoportosítására, a raktári rendre, az őrzésbiztonságra, a tűz- és balesetvédelmi rendszabályok betartására,

d) a cserére, selejtezésre javasolt szakanyagok használhatatlanná válásának okaira,

e) a nyilvántartások előírásszerű vezetésére, valamint ezek és a készletek egyezőségére.

140. A biztonsági tiszt havonta kétszer a havi ellenőrzési terv alapján, a biztonsági osztályvezető-helyettes a saját ellenőrzési tervében rögzítetteknek megfelelően, a biztonsági osztályvezető havonta egyszer, a bv. szerv vezetőjének helyettese negyedévente, a bv. szerv vezetője pedig félévente köteles a fegyverszobában elhelyezett fegyverzeti szakanyagok meglétét, használhatóságát és karbantartottságát ellenőrizni, hiányosság észlelése esetén a szükséges intézkedéseket megtenni, a karbantartásokat elvégeztetni.

141. Az ellenőrzések alkalmával a fegyverek technikai állapotának ellenőrzése nem követelmény.

142. Hiányosság esetén az ellenőrzésekről jelentést, szükség esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek egy példányát a bv. szerv vezetőjének kell felterjeszteni. Ezzel egyidejűleg intézkedni kell az észlelt hiányosságok megszüntetésére. Egyéb esetekben az ellenőrzést az ellenőrzési naplóba kell bejegyezni.

143. A fegyverek, fegyverzeti anyagok műszaki színvonalának és használhatóságának biztosítása érdekében minden évben egy alkalommal lehetőség szerint átfogó idomszeres bevizsgálással egybekötött technikai szemlét kell végrehajtani. A szemlét lövészettel egybekötni nem lehet, azt lehetőleg az éves lőkiképzést követően kell elvégezni.

144. A technikai szemle során az alábbi feladatokat kell végrehajtani:

a) a biztonsági főfelügyelők a technikai szemlét megelőzően kötelesek a fegyverzeti anyagokat karbantartott állapotban (szárazra tisztított fegyvercsővel) előkészíttetni,

b) a szakanyagok előkészítését úgy kell megszervezni, hogy azok ellenőrzése zavartalanul végrehajtható legyen, ugyanakkor a szolgálat ellátását ne akadályozza,

c) a szemle alkalmával a bv. szerv készletében lévő valamennyi rendszeresített fegyvert meg kell vizsgálni, és egyidejűleg ellenőrizni kell azok és tartozékaik meglétét, tárolását,

d) egyeztetni kell a nyilvántartások adatait,

e) ellenőrizni kell, hogy a fegyverek, illetve azok alkatrészeinek gyártási száma megegyezik-e a törzslap adataival,

f) a fegyver hadi használhatóságát, minőségi állapotát a fegyver törzslapjára rá kell jegyezni.

145. A technikai szemle befejeztével összesített jelentést kell készíteni, amelynek egy példányát a bv. szerv vezetőjének, egy példányt pedig az agglomerációs vezető jóváhagyásával a szakirányító szervnek – az éves készletjelentéssel egy időben – kell megküldeni.

146. Évente egy alkalommal kötelező minden lőfegyver idomszeres vizsgálatát elvégezni.

147. A bv. szervek külön előírás szerint beszámoló- és készletjelentésekben kötelesek tájékoztatni az agglomerációs vezető jóváhagyásával a szakirányító szervet

a) az ellátottság helyzetéről,

b) a készletek állapotáról, alakulásáról,

c) az ellátás során felmerült problémákról,

d) az érvényben lévő normákkal kapcsolatos észrevételekről, módosítási javaslatokról,

e) az anyagok, eszközök igénybevételénél szerzett tapasztalatokról,

f) az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére tett intézkedésekről,

g) a fegyverzeti technikai szemle végrehajtásának tapasztalatairól.

XIII. FEJEZET

A FEGYVERMŰSZERÉSZ TECHNIKUS KÖRZETI FELADATAINAK ELLÁTÁSA

148. A körzeti feladatot is ellátó fegyverműszerész technikus a bv. szervezet parancsnokának engedélyével különösen indokolt esetben, a biztonsági osztály hatáskörébe tartozó más szolgálati feladatra is igénybe vehető, de az ilyen igénybevétel a fegyverműszerész technikusi szakfeladat ellátását nem akadályozhatja.

149. A fegyverműszerész technikusok a szakfeladatukat az agglomerációs körzeteken belül, az agglomerációs vezetők felosztása alapján kötelesek ellátni, mely beosztásról a BSZ vezetőjét írásban tájékoztatni kell.

150. A Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabilitációs Központja hallgatói állományának lövészetén, továbbá az oktatási intézményben fegyveranyag-ismeret, fegyver szét- és összeszerelés oktatására igénybe vett fegyverekkel kapcsolatos szakfeladatokat (lövészet előtti és utáni karbantartás, általános karbantartás, kisjavítás, fegyverszemle, külön kijelölés alapján a lőkiképzés tárgyában részfoglalkozás-vezető stb.) az intézmény fegyverzeti segédelőadója látja el.

151. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága fegyverműszerész technikusi feladatainak ellátása érdekében a Központi Támogató Főosztály Műveleti Osztály Műveleti főfelügyelői közül kell kijelölni azt a személyi állományi tagot, aki rendelkezik a megfelelő szakirányú végzettséggel.

152. A fegyverműszerész technikus köteles részt venni a körzetébe tartozó bv. intézetek lövészetén.

153. A fegyverműszerész technikusi szakfeladatot, ideiglenesen a lövészetet végrehajtó bv. intézet állományába tartozó, bármely szakterülethez beosztott vagy más fegyveres szervnél dolgozó olyan személy is elláthatja, aki a feladat ellátásához szükséges iskolai végzettséggel, szakmai felkészültséggel rendelkezik.

154. A fegyverműszerész technikusa fegyverzeti utasításban előírt technikai szemlét, technikai ellenőrzést, illetve a lövészetek előtti és utáni fegyverellenőrzést a bv. szerv vezetője által felterjesztett és az agglomerációs vezető által jóváhagyott, a körzetébe tartozó bv. intézetekkel egyeztetett ütemterv szerint végzi. Az ütemtervben jóváhagyott és az adott hónapra szakfeladat ellátására tervezett napokat a biztonsági osztály havi szolgálattervében fel kell tüntetni.

155. A fegyverműszerész technikus részére a körzetben adódó feladatok ellátásához a célintézetbe utazás biztosításának költségei azt az intézetet terhelik, amelyiknek az állományába tartozik. Azokban az esetekben, ha előre látható, hogy a javítást csak a fegyver elszállítása mellett lehet elvégezni, a fegyverműszerész technikus részére gépjárművet kell biztosítani.

156. A fegyverműszerész technikus részére fegyverműhelyt kell biztosítani. A feladatok a biztonság technikusok műhelyében is elvégezhetők, amennyiben ott a fegyveralkatrészek és szerszámok tárolása zárható, külön lemezszekrényben megoldható. A lőfegyverjavítás elvégzésére kijelölt helyiségre lehetőség szerint fémszerkezetű ajtót kell beépíteni. Faszerkezetű ajtó esetén a bejáratra rácsajtót is fel kell szerelni. Az ajtót – a helyiségbe történő belépés számítógép általi rögzítésére – nyitásállapot-jelzővel kell ellátni. Amennyiben a feltételek adottak, az ajtóra kártyaleolvasó terminál is felszerelhető.

157. A fegyverműszerész technikus, ha a körzetébe tartozó bv. intézet a működésképtelenné vált lőfegyver hibáját a helyszínen nem tudja kijavítani, az érintett bv. intézet biztonsági osztályvezető engedélyével a műhelyébe kisjavításra elszállíthatja. Az elszállításról a „FEGYVERHELYETTESÍTŐ-LAP”-ot két példányban kell kitölteni, melynek eredeti példánya a bv. intézetben marad, másik példányát a fegyverműszerész technikus viszi magával. Az eredeti példányt a lőfegyver visszaszállításáig a fegyverszobában kell megőrizni.

158. Azt a lőfegyvert, melynél a hiba a csőben (csődudor, csőrepedés), a fegyvertokban (tokrepedés) vagy be nem szerezhető főalkatrészében keletkezik, nagyjavítás céljából a KAR-ba kell szállítani, a javításra a BSZ által meghatározott eljárás szerint kell intézkedni. Garanciális vagy szavatossági szabályok alá tartozó fegyver meghibásodása esetén is a fentiek alapján kell eljárni.

159. Meghibásodott lőfegyvert a fegyverszobában „MŰKÖDÉSKÉPTELEN FEGYVER” felirattal felcímkézve és elkülönítve, vagy a fegyverműhelyben, biztonságosan zárható lemezszekrényben kell tárolni.

160. A meghibásodott fegyverek javítását a fegyvertípusonként rendszeresített javítókészletből vagy egyedi alkatrészigényléssel kell elvégezni. A javítókészlet feltöltéséhez, illetve az eseti javításhoz szükséges alkatrészeket az a bv. szerv rendeli meg a BSZ-től, akinek a meghibásodott fegyver a vagyonkezelési nyilvántartásában szerepel.

161. A fegyverjavítást függetlenül attól, hogy az jár-e alkatrész-felhasználással, vagy sem, a bv. szervekben felfektetett „FEGYVERJAVÍTÁSI KÖNYV”-ben kell vezetni. A körzeti feladatot is ellátó fegyverműszerész technikus részére minden bv. intézetben külön könyvet kell felfektetni, és az ott végzett javításokat abba is be kell vezetni.

162. A fegyverműszerész technikus részére kiadott fegyveralkatrészek tételes nyilvántartására „ANYAGNYILVÁNTARTÓ KARTON”-t kell felfektetni, melyen a készletváltozást (bevételt, kiadást) a javítást követően át kell vezetni.

163. A körzeti fegyverműszerész technikus tartós távolléte esetén a kieső területet az agglomerációs vezetők felosztják egymás között, és erről értesítik a BSZ-t.

XIV. FEJEZET

SZOLGÁLATI LŐFEGYVEREK ÉS AZ AZOKHOZ TARTOZÓ LŐSZEREK SZOLGÁLATON KÍVÜLI TARTÁSA

164. A Belügyminisztérium által akkreditált lőkiképzői tanfolyam elvégzését igazoló jogosultsággal rendelkező hivatásos személyi állomány tagjának – kérelme alapján –, aki sportlövő klub aktív tagja is, az állományilletékes parancsnok javaslata alapján – az agglomerációs vezető egyetértésével – az országos parancsnok vagy átruházott hatáskörben a biztonsági és fogvatartási helyettese engedélyezheti (a továbbiakban: engedély) a szolgálati maroklőfegyver és az ahhoz tartozó lőszerek szolgálaton kívüli tartását (birtoklását).

165. A kérelmet az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani (indokolással), aki a szolgálati maroklőfegyver (lőszer) szolgálaton kívüli birtoklását külön indokolás nélkül is megtilthatja, illetve a kiadott engedélyt visszavonhatja.

166. Az engedély csak akkor adható ki, ha a szolgálati maroklőfegyver (lőszer) tárolására állandóan lakott lakásban,

a) biztonsági zárral ellátott, megfelelő erősségű szekrényben vagy

b) falhoz, padlóhoz, szekrényhez rögzített, biztonsági zárral ellátott vaslemez dobozban (fegyverkazetta)

kerül sor úgy, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

A fenti feltételek meglétének ellenőrzésére a BSZ kijelölt munkatársa jogosult. Az ellenőrzést a kérelem benyújtását követően, valamint engedélyezés esetén évente végre kell hajtani.

167. Amennyiben a használó előreláthatóan 72 órán túl nem tartózkodik az engedélyben a szolgálati maroklőfegyver (lőszer) tárolásának helyeként megjelölt helyen, úgy ezen idő alatt a szolgálati maroklőfegyvert (lőszert) a szolgálati helyén kell tárolnia. A használó akadályoztatása esetén közvetlen parancsnoka intézkedik a szolgálati maroklőfegyver (lőszer) beszállítására.

168. Az engedély nem adható ki, illetve a kiadott engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni, ha

a) az érintettel szemben büntetőeljárás indult,

b) a szolgálati maroklőfegyvert az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló rendelet alapján bevonták,

c) az érintett illetmény nélküli szabadságon van,

d) az érintett lőfegyverrel (lőszerrel) bármely módon visszaélt,

e) a 166. pontban meghatározott tárolási feltételek nem biztosítottak, illetve megváltoztak, vagy

f) az érintettet szolgálati viszonyából felfüggesztették, vagy szolgálati viszonya bármilyen okból szünetel.

XV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

169. Az utasításban foglaltakat a biztonsági osztályvezetők és helyetteseik, a biztonsági tisztek és biztonsági főfelügyelők, valamint a fegyverműszerész technikus feladatok ellátásával megbízott személyek teljes terjedelmében, a parancsnok által meghatározott személyek a rájuk vonatkozó mértékben kötelesek ismerni.

170. A bv. szervek az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül kötelesek jelen utasítás által szabályozott feladatokra vonatkozó helyi intézkedéseiket felülvizsgálni.

171. Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

172.³

A 2. pont a 33/2022. (XII. 21.) BVOP utasítás 2. pontjával megállapított szöveg.

A 32. pont d) alpontja a 33/2022. (XII. 21.) BVOP utasítás 3. pontjával megállapított szöveg.

A 172. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

Másolás a vágólapra
Nyomtatás

Hatályos
Már nem hatályos
Még nem hatályos
Módosulni fog
Időállapotok
Adott napon hatályos
Közlönyállapot
Indokolás

Jelmagyarázat Lap tetejére

Műveletek