17/2022. (XII. 1.) MK rendelet

1. § E rendelet hatálya kiterjed

2. § (1) Az egyes előirányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. § (5) bekezdése szerinti felhasználási szabályait az 1. és 2. melléklet tartalmazza.

(2)² Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat

3. § (1) E rendelet alkalmazásában

(2) Az (1) bekezdés 29. pontja szerinti ellenszolgáltatás meghaladja a részvételi költségeket, és a sportoló jövedelmének jelentős részét kell kitennie, függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést. Nem minősül ellenszolgáltatásnak a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek megtérítése.

4. § (1)⁵ A támogató az állami támogatás odaítélésekor tájékoztatja a kedvezményezettet a nyújtott támogatás támogatástartalmáról, a támogatásra vonatkozó 9–49. § szerinti támogatási kategóriáról és annak szabályairól.

(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.

5. § (1)⁶ A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.

(2) Nem ítélhető meg támogatás

(3) Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás szerinti támogatás – a 31. § (2) bekezdés b), c) és d) pontja kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás I. rész 2. fejezet 3.4. pont (35) bekezdés 71. pontjában meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(4) A nagyvállalkozás a (3) bekezdés szerinti támogatási kérelemben a kötelező tartalmi elemeken kívül ismerteti, hogy milyen helyzet állt volna elő a támogatás igénybevétele nélkül és ezt alátámasztja.

(5)¹⁰ A 10. alcím szerinti támogatás kisvállalkozás részére a 8–9., a 11. és – a 32. § (4) bekezdés a) pontja figyelembevételével – a 19. alcím és a 26. alcím szerinti támogatás kis- és középvállalkozás részére nyújtható.

(6) Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.

(7)¹¹ A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás – az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás és a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(8)¹² A 651/2014/EU bizottsági rendelet, szerinti támogatás és csekély összegű közszolgáltatási támogatás nem nyújtható nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, kivéve azt a vállalkozást, amely 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1. és 2021. június 30. között nehéz helyzetbe került. Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak is nyújtható.

6. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(4) Az 5–6., a 10., valamint a 21. alcím szerinti, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(5) Az azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező, a 6., a 12., a 14. és a 16–18. alcím szerinti támogatás az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott, 5. alcím szerinti támogatással az ezen alcímekre vonatkozó támogatási intenzitásig halmozható.

7. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(2) A jövőben fizetendő támogatást – ideértve a több részletben fizetendő támogatást is – a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni.

(3) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatás az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően fizethető ki.

(4)¹³ Az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) nem támogatható, kivéve, ha az az áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.

(5)¹⁴

(6) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

(6a)¹⁵ A széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a projekt teljes költsége meghaladja a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget, pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetén pedig, ha a kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke bármely projekt esetén meghaladja a 150 millió eurót.

(7) E rendelet alapján

8. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó,

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatást az Atr. 18/A–18/D. §-a szerint kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatszolgáltatást a támogatást nyújtó a támogatás odaítélését követő 3 hónapon belül teljesíti az alábbi adatokról:

9. § (1) Támogatás nyújtható vezetékes széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás).

(2) A támogatás elszámolható költsége a vezetékes széles sávú infrastruktúra kiépítésének, irányításának és üzemeltetésének bármely költsége lehet.

(3) A beruházáshoz nyújtható maximális támogatási összeget a 9/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetben a támogatást nyújtó versenypályázat alapján állapítja meg.

(4) Ha a támogatás odaítélése a 9/C. § (3) bekezdése szerint versenypályázat nélkül történik, a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget, amelyet megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni, és előzetesen vagy visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből.

9/A. § (1) Támogatás nyújtható vezetékes széles sávú hálózat kiépítéséhez a háztartások és a társadalmi-gazdasági fókuszpontok csatlakoztatására olyan területeken, ahol nincs olyan már meglévő hálózat, vagy ahol valószínűsíthető, hogy a tervezett támogatási intézkedés közzétételétől számított három éven belül vagy a támogatott hálózat kiépítéséhez szükséges időn, de legalább a támogatott hálózat kiépítésének várható megkezdésétől számított két éven belül nem helyeznek üzembe olyan, hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatot, amely megbízhatóan képes legalább

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatott hálózatnak a már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatokhoz képest legalább kétszeres letöltési és feltöltési sebességet kell biztosítania, és képesnek kell lennie legalább az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti letöltési sebesség megbízható biztosítására.

(3) Támogatás nyújtható vezetékes széles sávú hálózat kiépítéséhez a társadalmi-gazdasági fókuszpontok csatlakoztatására olyan területeken, ahol csak egy olyan, már meglévő hálózat van, amely képes legalább 100 Mbps, de 300 Mbps-nál kisebb letöltési sebesség biztosítására, vagy ahol valószínűsíthető, hogy a tervezett támogatási intézkedés közzétételétől számított három éven belül vagy a támogatott hálózat kiépítéséhez szükséges időn, de legalább a támogatott hálózat kiépítésének várható megkezdésétől számított két éven belül legfeljebb egy ilyen hálózat lesz elérhető.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatott hálózatnak a már meglévő vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatokhoz képest legalább kétszeres letöltési és feltöltési sebességet kell biztosítania, és képesnek kell lennie legalább 1 Gbps letöltési sebesség megbízható biztosítására.

9/B. § (1) A 9/A. § (1) és (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését feltérképezés és nyilvános konzultáció útján a támogatást nyújtó ellenőrzi.

(2) A feltérképezés során azonosítani kell a támogatással lefedni tervezett földrajzi célterületeken már elérhető hálózatokat. A feltérképezést tisztán vezetékes hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján, a vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési hálózatok esetében pedig a csatlakoztatható helyszínek címe vagy maximum 100×100 méteres rácsok alapján kell elvégezni.

(3) A feltérképezést követően a támogatást nyújtó vagy más kijelölt hatóság nyilvános konzultációt lefolytat le, amelynek keretében közzéteszi a támogatást nyújtó honlapján a tervezett intézkedést és a feltérképezés részletes adatait.

(4) Az adatok és a tervezett intézkedés közzétételétől számítva legalább 30 napig zajló konzultáció keretében az érdekelt piaci szereplők észrevételezhetik az intézkedés tervezetét és a feltérképezés eredményét, továbbá jelezhetik a célterületen már létező vagy a 9/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti időn belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózataikra vonatkozó, megfelelően alátámasztott információkat.

9/C. § (1) A kedvezményezettről és a támogatás összegéről a támogatást nyújtó nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló versenypályázat alapján dönt.

(2) A kedvezményezett kiválasztásakor az igényelt támogatási összeg mellett a támogatást nyújtó által előzetesen megállapított, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes minőségi kritériumok is figyelembe vehetők, azzal, hogy műszakilag egyenértékű minőségi feltételek esetén a támogatást a legalacsonyabb összegű támogatást igénylő pályázónak kell odaítélni.

(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a támogatás közvetlenül is odaítélhető egy hatóságnak vagy egy hatóság – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontja szerinti – szervezetének, azzal, hogy a kedvezményezett a támogatott hálózatot kizárólag nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja, és a támogatott hálózat üzemeltetéséhez felhasznált forrásokról külön számviteli nyilvántartást vezet.

(4) A (3) bekezdés szerint odaítélt támogatásból kiépítendő hálózat kiépítésével és működtetésével harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenypályázat útján, a technológiasemlegesség követelménye betartásával lehet.

9/D. § (1) A hálózat üzemeltetője tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a lehető legszélesebb körű aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést biztosít a támogatott infrastruktúrához, beleértve a támogatott infrastruktúra kiépítéséhez felhasznált meglévő hálózati elemeket is.

(2) A hálózat üzemeltetője a nagykereskedelmi hozzáférést fizikai átengedés útján is biztosítja. Az átengedés virtuális formában is biztosítható, ha a nemzeti szabályozó hatóság a virtuális átengedést a fizikai átengedéssel egyenértékűnek fogadja el.

(3) A hálózat üzemeltetője az aktív nagykereskedelmi hozzáférést legalább hét éven keresztül biztosítja. A fizikai infrastruktúrához, különösen az alépítményekhez és a tartóoszlopokhoz való hozzáférés joga időben nem korlátozható.

(4) A nagykereskedelmi hozzáférést nem érintheti a hálózat tulajdonosának vagy üzemeltetőjének személyében beállt változás.

(5) Ha a támogatást alépítmény építéséhez is nyújtják, a támogatott alépítményt úgy kell kialakítani, hogy legalább három kábelhálózatnak és különböző hálózati topológiáknak is helyet tudjon adni.

9/E. § (1) A nagykereskedelmi hozzáférés díját az üzemeltető Magyarország vagy az Európai Unió összehasonlítható, versenyképesebb területei vonatkozásában közzétett vagy szabályozott nagykereskedelmi árak átlaga alapján határozza meg. Ilyen információk hiányában a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában meghatározott nagykereskedelmi árak alkalmazandók.

(2) Ha a nagykereskedelmi hozzáférés díja az (1) bekezdés szerinti referenciaértékek alapján nem állapítható meg, az üzemeltető költségalapú árképzésen alapuló, az ágazati szabályozással összhangban lévő árazást alkalmaz.

(3) A nagykereskedelmi hozzáféréssel és árképzéssel kapcsolatos viták esetén a nemzeti szabályozó hatósághoz lehet fordulni.

9/F. § (1) A támogatásnak minőségi teljesítménynövekedést kell eredményeznie a már létező, valamint a tervezett támogatási intézkedés közzétételének időpontjától számított három éven belül vagy a támogatott hálózat kiépítéséhez szükséges időn, de legalább a támogatott hálózat kiépítésének várható megkezdésétől számított két éven belül támogatás nélkül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokhoz képest.

(2) A minőségi ugrás feltétele akkor teljesül, ha a támogatott beavatkozás eredményeként jelentős új beruházás kerül megvalósításra a széles sávú hálózatban, és a támogatott infrastruktúra jelentős új képességeket vezet be a piac számára a széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatások rendelkezésre állása, a kapacitás, a sebesség és a verseny tekintetében a már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatokhoz képest.

10. § A 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásban részesült projektek esetén a támogatást nyújtó a kedvezményezett indokolatlan mértékű profitszerzésének megakadályozása érdekében ellenőrzési és visszafizetési mechanizmust alkalmaz.

11. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak – közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak – megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely „B” hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az EUMSz 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

12. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3a) bekezdés a) és b) pontját, 3. cikk (8) és (9) bekezdését és 5. cikkét.

(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hivatalból, illetve hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi vagy kényszertörlési eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely a „B” hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) A támogatás más csekély összegű támogatásról szóló jogszabálynak megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az adott csekély összegű támogatásról szóló jogszabályban meghatározott felső határig halmozható.

(6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(7) A kedvezményezett az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) és (2) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkozik a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(8) A támogatást nyújtó az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a Magyar Államkincstár által, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján vezetett támogatások nyilvántartása alapján ellenőrzi az Atr.-ben szabályozottaknak megfelelően.

13. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás valósít meg.

(2) A nagyvállalkozások esetén a termelési folyamat alapvető megváltoztatásához a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja a korszerűsítendő tevékenységhez kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.

(3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.

(4) A beruházás megkezdésének napja

(5) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.

(6) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.

(7) Az (5) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(8) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.

(9) Regionális beruházási támogatás esetén a támogatás odaítélését megelőzően – a támogatási kérelemben és a támogatási szerződésben – a kedvezményezett a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.

(10) Nem nyújtható támogatás

(11) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (12)–(15) bekezdésben foglaltakra.

(12) A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.

(13) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.

(14) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.

(15) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (14) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (14) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.

(16) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

(17) A támogatás keretében elszámolható

(18) Az elszámolható költség a (17) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:

(19) A (17) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.

(20) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha

(21) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(22) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha

(23) Nem minősül elszámolható költségnek

(24) A (17) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha

(25) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.

(26) Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez akkor nyújtható támogatás, ha az infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon biztosítják.

(27) A támogatás széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez abban az esetben nyújtható, ha a beruházást olyan területen valósítják meg, ahol nincs azonos kategóriájú infrastruktúra (különösen a széles sávú alaphálózat, újgenerációs hozzáférési hálózat), és ahol a piaci szereplő – egy ebből a célból meghirdetett nyilvános konzultáció keretében – nyilatkozik, hogy a támogatási döntés meghozatalától számított három éven belül piaci feltételek mellett nem tervez azonos kategóriájú infrastruktúrát kiépíteni.

(28)²² A hálózat üzemeltetője tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a lehető legszélesebb körű aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést biztosítja a támogatott infrastruktúrához.

(29)²³ A hálózat üzemeltetője a nagykereskedelmi hozzáférést az újgenerációs hozzáférési hálózat esetén fizikai átengedés révén biztosítja.

(30)²⁴ A kedvezményezettről és a támogatás összegéről a támogatást nyújtó nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló pályáztatás alapján dönt.

(31) A támogatást nyújtó a kedvezményezettről és a támogatás összegéről nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló pályáztatás alapján dönt.

14. § (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállítóhelyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el.

15. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el, azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez (különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez).

16. § (1) Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) azon legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely teljesíti az alábbi feltételeket:

(2) Az ötéves támogathatósági időszak kezdetének – azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre – az az időpont tekinthető, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik.

(3) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően az (1) bekezdés alapján támogathatónak minősülő vállalkozások közötti összefonódás útján létrejött vállalkozások az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésének időpontjától számított legfeljebb öt évig támogathatónak minősülnek.

(4) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb tízéves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg

(5) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel esetén a névérték legmagasabb összege a (4) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.

(6) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg

(7) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg a (4) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.

(8) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.

(9) Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázi sajáttőke-befektetést is –, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg

(10) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a (4)–(9) bekezdésben meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.

(11) Innovatív kisvállalkozás esetén a (4)–(9) bekezdésben meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.

17. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

18. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)

(2) A támogatott sportlétesítmény, multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során a megbízó átlátható és megkülönböztetésmentes módon jár el.

(3) A támogatott sportlétesítményhez, multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára a megbízó átlátható és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.

(4) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A létesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportoló vagy csapat használja.

(5) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapat használja, a hivatásos csapat esetén alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.

19. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.

(2) A működési eredmény mértékét

(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a keletkező működési veszteséget.

(4) A működési veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell megállapítani.

(5) A (3) bekezdésben meghatározottak teljesítése – a (4) bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(6) A 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1)–(5) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.

20. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak költsége számolható el.

(2) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség (különösen az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költsége, a bérleti díj, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költség) számolható el.

(3) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenés, finanszírozás vagy az értékcsökkenéssel, finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.

21. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitás

(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.

(4) A támogatás keretében elszámolható

(5) Nem nyújtható támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.

22. § A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikkének megfelelően nyújtható.

23. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás beruházási, működési vagy zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként nyújtható.

(2) A támogatás – a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével – a következőkhöz nyújtható:

24. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény közötti különbséget, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője – a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult észszerű nyereséget szerezni.

(2) A működési eredmény mértékét a kedvezményezett

(3) A beruházási támogatás elszámolható költségei az immateriális javak és a tárgyi eszközök következő költségei:

25. § (1) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a releváns időszakban keletkező működési veszteséget.

(2) Működési támogatás esetén a támogatás a működési veszteségen felül fedezetet nyújthat az észszerű nyereségre is.

(3) A kedvezményezett a működésből származó veszteség és észszerű nyereség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján határozza meg.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottak teljesítése – a (3) bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(5) A működési támogatás elszámolható költségei:

26. § A 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 24. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 25. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

27. § (1) A 23. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tevékenységekhez nyújtott támogatás esetén

(2) A zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás keretében

28. § (1) A kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatásfejlesztési projekt részére nyújtható.

(2) A kutatásfejlesztési projekt kategóriái:

(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatásfejlesztési kategóriák közé.

(4) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.

(5) A 28. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható

(6) A 28. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.

(7) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

(8) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás

(9) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető.

(10) Megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.

(11) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a (8) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.

29. § (1) A helyi infrastruktúra kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan infrastrukturális fejlesztéshez nyújtható, amely helyi szinten hozzájárul a gazdasági és fogyasztói környezet javításához, valamint az ipari bázis korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez.

(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre – a regionális beruházási támogatás kivételével – nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikkei alapján.

(3) A támogatás keretében immateriális javak és tárgyi eszközök költsége számolható el.

(4) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használatáért felszámított vagy eladása során meghatározott árnak szokásos piaci árnak kell lennie.

(5) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.

(6) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A kedvezményezett a működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával vonja le.

33. § (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett részére nyújtható, kivéve az ideiglenes ellátás esetén, mivel a nem rendszeres hulladékszállítás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről szóló 292/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 292/2013. Korm. rendelet) szerinti Koordináló szerv a 292/2013. Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése alapján a szolgáltatási díj és az ideiglenes ellátás ingatlanhasználó részére kiszámlázott díja közötti negatív különbözet, valamint – az ellátás rendszerének működtetésével összefüggő – igazolt többletköltségei megtérítését kérheti.

(2) A támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, ideértve az észszerű nyereséget is. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(4) Ha a kedvezményezett a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből.

(5) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)–(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.

34. § (1) Egy vállalkozás részére a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely a támogatást a 360/2012/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(3) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(4) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.

(5) Az (1) bekezdés szerinti felső határ tekintetében a támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(6) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A támogatás kedvezményezettjének a (4)–(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

35. § (1) A válságtámogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a válságközlemény 2.1. szakaszának szabályaival összhangban, az ezen alcím szerinti támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően olyan vállalkozásoknak nyújtható, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozik.

(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatás, hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértékét vagy a tőke teljes összegét kell figyelembe venni a 37. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatároknak való megfelelés ellenőrzésekor.

(3)²⁸ A támogatás 2023. december 31-ig ítélhető oda.

(4)²⁹ A hitel formájában nyújtott támogatás tőke formájában nyújtott támogatássá alakítható 2024. június 30-ig, úgy, hogy az átalakított támogatás összegét az átalakításkor nem kell újból figyelembe venni a 37. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatárok vizsgálatakor, de a kedvezményezettnek ezen alcím egyéb feltételeinek az átalakításkor is meg kell felelnie.

36. § (1)³⁰ Nem részesülhet támogatásban a válságközlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a válságközlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.

(2) Nem nyújtható támogatás az (1) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a támogatás veszélyeztetné a szankciók célkitűzéseit.

(3) A támogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.

(4) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem határozatható meg a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján.

(5) A halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem tartozhat a 717/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdés a)–k) pontjában említett támogatási kategóriák közé.

37. § (1)³¹ A támogatás támogatástartalma a válságközlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg a 2 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2)³² A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységhez nyújtott támogatás támogatástartalma a válságközlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(3)³³ A halászati- és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén az e tevékenységhez nyújtott támogatás támogatástartalma a válságközlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4)³⁴ Ha egy vállalkozás több ágazatban is folytat tevékenységet, és ezekre az (1)–(3) bekezdés szerinti eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó, (1)–(3) bekezdés szerinti felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg a 2 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(5)³⁵ Ha egy vállalkozás a (2) és (3) bekezdés szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális támogatási összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

38. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára a 37. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(2) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.

39. § (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.

(2) Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 37. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás 37. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.

(3) A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.

(4)³⁶ A támogatás azonos vagy részben azonos elszámolható költségekre nem halmozható a 25. alcím szerinti támogatással.

40. § (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (3) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.

(2) A támogatást nyújtó az Atr. 34. § (1) bekezdésére figyelemmel minden év április 30-áig beszámolót készít a megelőző évben nyújtott támogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

(3) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett a támogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.

(4)³⁷ A válságközlemény 92. pontjára figyelemmel a támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.

41. § (1)³⁸ A regionális repülőterekhez nyújtott támogatás beruházási és működési támogatásként nyújtható.

(2) A repülőtérnek valamennyi légitársaság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A kapacitás fizikai korlátozottsága esetén a hozzáférést releváns, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

(3) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl nem nyújtható regionális repülőterekhez támogatás

(4) A regionális repülőterekhez nyújtott beruházási támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem okozhatja a repülőtér átlagos éves utasforgalmának 3 millió fő fölé emelkedését.

(5) Az érintett beruházás nem haladhatja meg − az észszerű forgalmi előrejelzések alapján − a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.

(6) A (3) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 ezer főt, ha a beruházási támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 200 ezer fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben.

(7)³⁹ Beruházási támogatás esetén az elszámolható költségek a repülőtéri infrastruktúra beruházáshoz kapcsolódó költségek, ideértve a tervezési költségeket is.

(8) A beruházási támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszafizetési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.

(9) A beruházási támogatás összege a (8) bekezdés szerinti felső korláton túl nem haladhatja meg

(10) A (6) bekezdés szerinti repülőtér fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás a támogatást nyújtó választása szerint a (8) bekezdés szerinti maximális támogatási összegig vagy a (9) bekezdés b) pontja szerinti maximális támogatási intenzitásig nyújtható.

(11)⁴⁰ Nem nyújtható működési támogatás olyan regionális repülőtérnek, amelynek átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a kétszázezer főt.

(12)⁴¹ A működési támogatás összege nem haladhatja meg a támogatási időszak során keletkezett működési veszteséget és észszerű nyereséget fedező összeget. A támogatás kifizetése történhet előzetesen rögzített időszakos kifizetések formájában – amely esetén a kifizetések összege a támogatásnyújtás időtartama alatt nem növelhető – vagy a bekövetkezett működési veszteség alapján utólagosan megállapított összegek folyósítása útján.

(13)⁴² Nem nyújtható működési támogatás olyan naptári évre vonatkozóan, amely során a repülőtér átlagos éves utasforgalma meghaladja a kétszázezer főt.

(14)⁴³ A működési támogatás nyújtását nem lehet olyan feltételhez kötni, hogy a kedvezményezettnek megállapodást kell kötnie bizonyos légitársaságokkal a repülőtéri díjakról, a marketingjellegű kifizetésekről vagy a légitársaságok adott repülőtéren végzett tevékenységének egyéb pénzügyi vonatkozásairól.

42. § (1) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) belvízi kikötő

(2) A támogatás keretében az (1) bekezdés szerinti tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatók el, ideértve a tervezés költségeit is.

(3) Nem számolhatók el a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, így különösen a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez kapcsolódó költségek.

43. § (1) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás, valamint a kotrás működési eredményének a különbségét.

(2) A működési eredmény mértékét megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni, és

(3) A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(4) A 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege

az (1)–(3) bekezdésben meghatározott módszertől eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.

44. § (1) A kikötői infrastruktúra működtetésével, építésével vagy fejlesztésével harmadik felet megbízni, a kikötői infrastruktúrát bérbe adni vagy a kikötői infrastruktúra működtetését, építését vagy fejlesztését koncesszióba adni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. A versenyeztetés során a megbízás vagy koncesszió tárgyát illetően nem írható elő olyan, a pályázó által teljesítendő feltétel vagy kötelezettség, amely a pályázót a kikötői infrastruktúra saját céljaira történő hasznosításában korlátozná, kivéve, ha a korlátozás jogszabályból vagy hatósági határozatból ered.

(2) Ha a kikötői infrastruktúra felhasználása (különösen bérlése) nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében szükséges, arra versenyeztetés nélkül, az elektronikus hírközlési törvény és a vonatkozó jogszabályok betartásával kerülhet sor.

(3) A kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és piaci feltételek mellett, megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.

45. § A fenntartható helyreállításra irányuló beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.13. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.

46. § (1)⁴⁴ A támogatásról támogatási döntés a jelen alcím szerinti támogatási program keretében, a programot jóváhagyó európai bizottsági határozat keltétől 2023. december 31-ig hozható. 2020. február 1-je előtt végrehajtott beruházásokhoz nem nyújtható támogatás.

(2) Az a vállalkozás részesülhet támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.

47. § (1) Támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a beruházásra vonatkozó munkák 13. § (4) bekezdése szerinti megkezdése előtt nyújtotta be írásbeli támogatási kérelmét.

(2) A 46. § (1) bekezdése szerinti határozatban meghatározott kivételekkel a vállalkozásonként nyújtható maximális egyedi támogatási összeg nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti határozatban meghatározott teljes költségvetés 1%-át.

(3) Az elszámolható költségek a tárgyi és az immateriális eszközökbe történő beruházások költségeit foglalhatják magukban. Telekvásárlással kapcsolatos költségeket akkor lehet elszámolni, ha azok áruk előállítására vagy szolgáltatások nyújtására irányuló beruházás részét képezik. A pénzügyi befektetések költségei nem számolhatók el.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, az alábbi kivételekkel:

48. § (1) A támogatás teljes összege a más támogatást nyújtótól ugyanezen a jogcímen igénybe vett támogatásokkal együtt, a konkrét támogatási eszköztől függetlenül vállalkozásonként nem haladhatja meg a nominális értéken számított 10 millió EUR-nak megfelelő forintösszeget.

(2) A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében, valamint a 45. § (1) bekezdése szerinti határozatban foglalt fenntarthatósági feltételeknek, amit a támogatást nyújtó a támogatás odaítélése előtt és a megvalósítás során is köteles ellenőrizni.

(3) A támogatás a 6. § szerint halmozható egyéb állami támogatással, azzal, hogy a támogatás nem halmozható olyan egyéb állami támogatással, amelynek szabályai alapján a kedvezményezett az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét meg nem haladó mértékű támogatásban részesülhet.

(4)⁴⁵ A támogatás azonos vagy részben azonos elszámolható költségekre nem halmozható a válságközlemény 2.1. szakasza szerinti válságtámogatással.

49. § (1) Azon, kizárólag kis- és középvállalkozások által megvalósítani kívánt beruházások támogathatók az elszámolható költségeket figyelembe véve kisvállalkozás esetén legfeljebb 20%-os, középvállalkozás esetén legfeljebb 10%-os támogatási intenzitással, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek.

(2) A beruházás elszámolható költségei lehetnek

(3) A beruházás

(4) Az immateriális javakra vonatkozóan a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:

(5) A közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyekre vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:

54. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

55. § (1) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, különösen az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott igénylések alapján létrejövő hitel- és lízingügyletek e rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött, valamint hatályba lépett hitel- és lízingszerződések kapcsán kiállításra kerülő támogatói okiratok, valamint e rendelet hatálybalépésekor fennálló valamennyi fennálló hitel- és lízingügylet kapcsán a kifizetésre kerülő támogatások vonatkozásában.

(2) A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 2/2018. (XII. 28.) MK rendeletnek a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 2/2018. (XII. 28.) MK rendelet módosításáról szóló 1/2021. (III. 3.) MK rendelettel megállapított 31/B–31/J. §-át az e rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő támogatási jogviszonyokra is alkalmazni kell, de az alapján új támogatási döntés már nem hozható.

(3) Ha a miniszter vagy az e rendelet alapján kijelölt kezelő szerv az e rendelet hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában e rendelet hatálybalépését megelőzően – a jogelőd miniszter által irányított szerv fejezetére vonatkozó, a fejezeti és az egyes központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt szabályok alapján jogszerűen – tett kötelezettségvállalást és teljesített kifizetést, azt a miniszter, valamint az arra jogosult kezelő szerv által jogszerűen tett kötelezettségvállalásnak és kifizetésnek kell tekinteni.

(4)⁴⁸ Az 1. mellékletben meghatározott felhasználási szabályok abban az esetben is irányadóak, amennyiben az előirányzat ÁHT azonosítójának változatlansága mellett az előirányzat elnevezése vagy címrendi besorolása az Ávr.-ben meghatározottak szerint jogszerűen módosul.

(5)⁴⁹ E rendeletnek a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendelet uniós támogatási szabályok változásával összefüggő módosításáról szóló 20/2022. (XII. 27.) MK rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított rendelkezéseit a Módr1. hatálybalépésekor⁵⁰ folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(6)⁵¹ E rendeletnek a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendelet kezelő szervi kijelöléssel összefüggő módosításáról szóló 3/2023. (II. 15.) MK rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépésekor⁵² folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(7)⁵³ E rendeletnek a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendeletnek a 2023. évi felhasználási szabályok megállapításával összefüggő módosításáról szóló 26/2023. (IX. 21.) MK rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 2. § (2) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 5. § (2) bekezdés a) és b) pontját, valamint (5) bekezdését, 7. § (4) bekezdését, (6a) bekezdését, valamint (7) bekezdés a) és c) pontját, 4. alcímét, 13. § (28)–(30) bekezdését, 36. § (1) bekezdését, 40. § (4) bekezdését és 56. §-át a Módr3. hatálybalépésekor⁵⁴ folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

56. §⁵⁵ E rendelet