17/2022. (XII. 1.) MK rendelet
17/2022. (XII. 1.) MK rendelet
a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 20. alpontjában és 39. alpont 15) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 148. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya kiterjed
a)1 a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra és központi kezelésű előirányzatokra, amelyek vonatkozásában az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. melléklete szerint a fejezetet irányító szerv és annak vezetője a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 9. § (1) bekezdése szerinti tagja (a továbbiakban: miniszter),
b) a költségvetési évet megelőző évekre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvényben a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára, tekintet nélkül annak eredeti előirányzathoz való kapcsolódására vagy annak hiányára, és
c) az Ávr. alapján az a) pont szerinti költségvetési fejezetben megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra és az a) pont szerinti központi kezelésű előirányzatokra
[az a)–c) pont a továbbiakban együtt: előirányzat].
2. Felhasználásra vonatkozó általános szabályok
2. § (1) Az egyes előirányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. § (5) bekezdése szerinti felhasználási szabályait az 1. és 2. melléklet tartalmazza.
(2)2 Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat
AZ EURÓPAI UNIÓS ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
3. Az egyes támogatási kategóriákra vonatkozó közös szabályok
3. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. acélipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti tevékenység;
2. alapkutatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 84. pontja szerinti kísérleti vagy elméleti munka, amelyet elsősorban a jelenségek vagy megfigyelhető tények hátterével kapcsolatos új ismeretek megszerzésének érdekében folytatnak anélkül, hogy kilátásba helyeznék azok közvetlen üzleti alkalmazását vagy felhasználását;
3. alkalmazott kutatás: a 651/2014/EU bizottság rendelet 2. cikk 85. pontja szerinti tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, melynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez;
4. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás;
5. átlagos éves utasforgalom: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 148. pontja szerinti utasforgalom;
6. áttelepítés: ha
a) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét az EGT-megállapodás egyik szerződő felének területén található eredeti létesítményből az EGT-megállapodás egy másik szerződő felének területén található támogatott létesítménybe helyezi át,
b) az eredeti, valamint a támogatott létesítményben előállított termék vagy nyújtott szolgáltatás legalább részben ugyanazokat a célokat szolgálja, és ugyanazon fogyasztói típus keresletét vagy igényeit elégíti ki, és
c) a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó vállalkozás valamely az EGT-n belüli eredeti létesítményében folytatott azonos vagy hasonló tevékenység körében munkahelyek szűnnek meg;
7. azonos vagy hasonló tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 50. pontja szerinti tevékenység;
8. belvízi hajó: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 164. pontja szerinti jármű;
9. belvízi kikötő: olyan vízi és szárazföldi részből álló terület, amely infrastruktúrája és berendezései révén lehetővé teszi belvízi hajók fogadását, azok ki- és berakodását, az áruk tárolását, fogadását és feladását, valamint az utasok, a legénység és egyéb személyek fel- és leszállását, ideértve minden egyéb olyan infrastruktúrát is, amelyre a kikötőben a közlekedési vállalkozóknak szükségük van;
10. bérköltség: a támogatás kedvezményezettje által ténylegesen fizetendő teljes összeg, amely egy meghatározott időszakban magában foglalja az adózás előtti bruttó bért, a kötelező járulékokat a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 31. pontja szerint;
11. csoportmentességi rendeletek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet, a 702/2014/EU bizottsági rendelet és az 1388/2014/EU bizottsági rendelet;
12. diszkont kamatláb: az Atr. 2. § 3. pontja szerinti kamatláb;
13. egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdésében és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk 2. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás;
14. eljárási innováció: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 97. pontja szerinti innováció;
15. első kereskedelmi értékesítés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikke 75. pontja szerinti értékesítés;
16. elsődleges mezőgazdasági termelés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti termelés;
17. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség;
18. energetikai célú infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 130. pontja szerinti fizikai berendezés vagy létesítmény;
19. észszerű nyereség: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 142. pontja szerinti nyereség;
20. eredeti létesítmény: áttelepítés esetén az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egyik szerződő felének területén található azon létesítmény, amelyből a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó áthelyezi az azonos vagy hasonló tevékenységét vagy annak egy részét;
21. fizikai átengedés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 136. pontja szerinti függetlenítés;
22. földi kiszolgálás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 151. pontja szerinti kiszolgálás;
23. független harmadik fél: az a vállalkozás, ami nem minősül egy másik meghatározott vállalkozás vonatkozásában a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklet 3. cikk (2) bekezdése szerinti partnervállalkozásnak vagy (3) bekezdése szerinti kapcsolt vállalkozásnak;
24. független magánbefektető: az a magánbefektető, aki a befektetés tárgyát képező kis- és középvállalkozásnak nem részvényese, különösen a tulajdonosi szerkezettől függetlenül az üzleti angyal és a pénzügyi közvetítő, ha az teljes mértékben viseli befektetése kockázatát;
25. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló;
26. helyi infrastruktúra: az az infrastruktúra, ami helyi szinten járul hozzá az üzleti és fogyasztói környezet korszerűsítéséhez és ipari bázisok fejlesztéséhez;
27. hitel: az a megállapodás, amiben a hitelező kötelezi magát, hogy meghatározott pénzösszeget meghatározott időre a hitelfelvevő rendelkezésére bocsát, és amely a hitelfelvevőt arra kötelezi, hogy meghatározott időszakon belül visszafizesse az összeget, különösen a kölcsön vagy egyéb finanszírozási eszköz, ideértve a lízinget is, amely a hitelező számára elsődlegesen minimumhozamot nyújt, azzal, hogy már meglévő hitel kiváltása nem finanszírozható;
28. hivatásos csapat: az a sportvállalkozás, amely hivatásos sportolót alkalmaz;
29. hivatásos sportoló: az a sportoló, aki jövedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen vagy más módon, ellenszolgáltatás fejében folytat sporttevékenységet;
30. hozzáférési infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 159. pontja szerinti infrastruktúra;
31. immateriális javak: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti javak;
32. induló beruházás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 49. pontja szerinti beruházás;
33. innovációs tanácsadás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 94. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő tanácsadás, segítségnyújtás és képzés;
34. innovációs támogató szolgáltatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 95. pontja szerinti szolgáltatás;
35. kezességvállalás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 67. pontja szerinti kötelezettségvállalás;
36. kezességvállalási mérték: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 68. pontja szerinti mérték;
37. kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó: az a beruházó, amely a kérelmet benyújtó beruházóval a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti anya- vagy leányvállalati kapcsolatban áll;
38. kiegészítő befektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 77. pontja szerinti befektetés;
39. kikötői felépítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 158. pontja szerinti felépítmény;
40. kikötői infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 157. pontja szerinti infrastruktúra;
41. kilépési stratégia: adott részesedésre vonatkozó tulajdonviszony pénzügyi közvetítő vagy befektető általi megszüntetésére vonatkozó terv, különösen kereskedelmi értékesítés, leírás, részvények, kölcsönök visszafizetése, más pénzügyi közvetítő vagy egyéb befektető részére történő eladás, pénzügyi intézmény részére történő eladás, valamint nyilvános forgalomba hozatallal történő értékesítés;
42. kísérleti fejlesztés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti fejlesztés;
43. kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerint meghatározott vállalkozás;
44. kis forgalmú repülőtér: olyan repülőtér, amelynek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 000 főt, valamint a támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma előzetes, megalapozott előrejelzések alapján nem emelkedik 200 000 fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben;
45. kiváltási tőke: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 78. pontja szerinti tőke;
46. kockázatfinanszírozási célú befektetés: a végső kedvezményezett kis- és középvállalkozásnak nyújtott sajáttőke- és kvázi sajáttőke-befektetés, hitel, kezességvállalás, valamint ezek kombinációja;
47. kotrás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 160. pontja szerinti tevékenység;
48. közösségi bormarketing: olyan ágazati marketing-együttműködés, amely túllép a vállalati marketingtevékenységen, és azt egy termelői csoport, borvidék, borrégió vagy a magyar borászat egésze számára, az érintettek érdekében, azokkal együttműködve végzik;
49. közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás;
50. kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 11. szakasz 53. cikke szerinti támogatás;
51. kutató-tudásközvetítő szervezet: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 83. pontja szerinti szervezet;
52. kutatási infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 91. pontja szerinti infrastruktúra;
53. légitársaság: a 2017/1084/EU bizottsági rendelettel módosított 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 145. pontja szerinti légitársaság;
54. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység;
55. kvázi sajáttőke-befektetés: a saját tőke és a hitelfinanszírozás közé besorolt finanszírozási forma, amely az elsőhelyi hitelnél magasabb, de a törzsrészvénynél alacsonyabb kockázattal jár, és a nemfizetéssel szemben nincs biztosítva, valamint amelynek hozama a tulajdonos számára elsősorban a célvállalkozás nyereségétől vagy veszteségétől függ, különösen a biztosíték nélküli és alárendelt kölcsöntőke – ideértve a mezzanin tőkét is –, a tőkévé alakítható adósság vagy elsőbbségi tőke;
56. létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak piaci feltételek mellett történő megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került, vagy – ha nem vásárolják meg – bezárásra került volna, és – kivéve, ha egy kisvállalkozást az eladónak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti közeli hozzátartozója vagy korábbi munkavállalója vásárol meg – a felvásárló beruházó a létesítmény tulajdonosától független harmadik fél;
57. magasan képzett munkaerő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 93. pontja szerinti munkaerő;
58. megvalósíthatósági tanulmány: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 87. pontja szerinti tanulmány;
59. megváltozott munkaképességű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontja szerinti munkavállaló;
60. mezőgazdasági ágazat: mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével, feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozások összessége;
61. mezőgazdasági termék: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti termék;
62. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontja szerinti feldolgozás;
63. mezőgazdasági termék forgalmazása: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontja szerinti forgalmazás;
64. minőségrendszer: az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló iránymutatások 2014–2020 (2014/C 204/01) (a továbbiakban: az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás) II. rész 1. fejezet 1.1.9. alpont (282) bekezdésében meghatározott rendszerek;
65. multifunkcionális szabadidős létesítmény: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikk (3) bekezdése szerinti létesítmény;
66. működési eredmény: a beruházásnak az Sztv. 3. § (4) bekezdés 5. pontja szerinti hasznos élettartama alatt elért – a projektkockázat és a tőkeköltség alapján a támogatást nyújtó által jóváhagyott diszkonttényezővel diszkontált – bevételei, csökkentve az ugyanezen diszkonttényezővel diszkontált működési költségekkel, így különösen a személyi jellegű ráfordítással, anyagköltséggel, szerződéses szolgáltatással, a távközléssel, az energiával és a karbantartással, bérleti díjjal, az adminisztrációval összefüggő költséggel, kivéve az olyan értékcsökkenési és a finanszírozási költséget, amelyet beruházási támogatásból már fedeztek, azzal, hogy ha a számítás eredménye negatív, a működési eredmény nulla;
67.4 nagyberuházás: az induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költségek összege – az összeszámítási szabályt figyelembe véve – jelenértéken meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget;
68. nagykereskedelmi hozzáférés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 139. pontja szerinti hozzáférés;
69. nagysebességű vasút: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 150. pontja szerinti vasút;
70. nagyvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 24. pontja szerinti vállalkozás;
71. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdésében meghatározott vállalkozás;
72. összeszámítási szabály: a nagyberuházás elszámolható költségei kiszámításakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni a kérelemben szereplő beruházást és a kérelmet benyújtó beruházó, valamint a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó által a kérelemben szereplő beruházás megkezdésétől számított háromszor háromszázhatvanöt napos időszakon belül a kérelemben szereplő beruházással azonos megyében megkezdett, regionális beruházási támogatásban részesülő beruházást;
73. pályázat: támogatási program végrehajtása érdekében megjelentetett pályázati felhívás, pályázati útmutató vagy pályázati kiírás a támogatási programban való részvételre;
74. pénzügyi közvetítő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 34. pontja szerinti pénzügyi intézmény;
75. regionális beruházási támogatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 41. pontja szerinti támogatás;
76. regionális repülőtér: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 153. pontja szerinti regionális repülőtér;
77. repülőtér: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 146. pontja szerinti repülőtér;
78. repülőtéri infrastruktúra: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 144. pontja szerinti infrastruktúra;
79. repülőtéri szolgáltatások: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 147. pontja szerinti szolgáltatások;
80. saját forrás: a kedvezményezett által a projektekhez igénybe vett, állami támogatást, valamint az Európai Unió intézményei, ügynökségei, közös vállalkozásai vagy más szervei által központilag kezelt, a tagállam ellenőrzése alá közvetlenül vagy közvetve nem tartalmazó forrás;
81. sajáttőke-befektetés: közvetlen vagy pénzügyi közvetítőn keresztül történő közvetett tőkejuttatás egy vállalkozás számára a vállalkozásban a megfelelő arányú részesedés megszerzése ellenében;
82. szállítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 5. pontja szerinti ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti vagy belvízi úton történő személyszállítás vagy áruszállítási szolgáltatás;
83. széles sávú alaphálózat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 133. pontja szerinti alaphálózat;
84. személyi jellegű ráfordítás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 88. pontja szerinti ráfordítás;
85. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység;
86. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, valamint a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné;
87. szintetikusszál-ipar: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti eljárás;
88. szokásos piaci feltételek: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 89. pontja szerinti feltétel;
89. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás;
90. támogatás nyújtásának a napja: az a nap, amelyen az alkalmazandó nemzeti jogrendszer értelmében a támogatás igénybevételének a jogát a kedvezményezettre ruházzák;
91. támogatási program: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontja szerinti program;
92. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom;
93. támogatást nyújtó: az egyedi támogatás odaítéléséről döntő vagy a támogatási program, valamint a pályázat elkészítéséért felelős szerv vagy személy;
94. támogatott létesítmény: áttelepítés esetén az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás egy másik szerződő felének területén található azon létesítmény, ahol a támogatott beruházásra sor kerül, azaz amely létesítménybe a kérelmet benyújtó beruházó vagy a kérelmet benyújtó beruházóval egy vállalatcsoportba tartozó beruházó áthelyezi az azonos vagy hasonló tevékenységet vagy annak egy részét;
95. tárgyi eszköz: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti eszköz;
96. termelői csoport és szervezet: az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás I. rész 2. fejezet 2.4. pont (35) bekezdés 22. pontja szerinti csoport vagy szervezet;
97. teljes finanszírozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 37. pontja szerinti finanszírozás;
98. természetes személy: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 73. pontja szerinti személy;
99. tőkebefektetés: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 74. pontja szerinti befektetés;
100. tőkejuttatás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 70. pontja szerinti juttatás;
101. tőzsdén nem jegyzett kis- és középvállalkozás: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 76. pontja szerinti kis- és középvállalkozás;
102. turisztikai tevékenység: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 47. pontja szerinti tevékenység;
103. újgenerációs hozzáférési hálózat: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 138. pontja szerinti hálózat.
(2) Az (1) bekezdés 29. pontja szerinti ellenszolgáltatás meghaladja a részvételi költségeket, és a sportoló jövedelmének jelentős részét kell kitennie, függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést. Nem minősül ellenszolgáltatásnak a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek megtérítése.
4. § (1)5 A támogató az állami támogatás odaítélésekor tájékoztatja a kedvezményezettet a nyújtott támogatás támogatástartalmáról, a támogatásra vonatkozó 9–49. § szerinti támogatási kategóriáról és annak szabályairól.
(2) A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés meghozatala napjától számított tíz évig megőrizni.
5. § (1)6 A 651/2014/EU bizottsági rendelet, az 1407/2013/EU bizottsági rendelet, az 1408/2013/EU bizottsági rendelet és a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatás kizárólag átlátható formában nyújtható.
(2) Nem ítélhető meg támogatás
a)7 a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-ei 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez az 4–9., a 12., a 14., a 16., a 20–21., a 24. és a 26. alcím szerinti támogatás esetén,
b)8 elsődleges mezőgazdasági termeléshez az 4–5., a 7–8., a 10., a 12., a 14., a 16., a 20–21., a 24. és a 26. alcím szerinti támogatás esetén,
c) mezőgazdasági termék feldolgozásában és mezőgazdasági termék forgalmazásában tevékenységet végző vállalkozás részére, ha
ca) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy
cb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,
d) az exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha az az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,
e) ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,
f) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi,
g)9 a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatások esetében azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság által hozott, európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére irányuló, Magyarországnak címzett határozat alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget,
h) csekély összegű, mezőgazdasági csekély összegű támogatásban és válságtámogatásban részesülő vállalkozás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,
i) kultúrát és kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásban részesülő vállalkozás esetén nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kiadására.
(3) Az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás szerinti támogatás – a 31. § (2) bekezdés b), c) és d) pontja kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás I. rész 2. fejezet 3.4. pont (35) bekezdés 71. pontjában meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.
(4) A nagyvállalkozás a (3) bekezdés szerinti támogatási kérelemben a kötelező tartalmi elemeken kívül ismerteti, hogy milyen helyzet állt volna elő a támogatás igénybevétele nélkül és ezt alátámasztja.
(5)10 A 10. alcím szerinti támogatás kisvállalkozás részére a 8–9., a 11. és – a 32. § (4) bekezdés a) pontja figyelembevételével – a 19. alcím és a 26. alcím szerinti támogatás kis- és középvállalkozás részére nyújtható.
(6) Nem minősül exporttámogatásnak az olyan támogatás, amellyel a kereskedelmi vásárokon való részvétel költségeihez vagy olyan tanulmányok vagy tanácsadói szolgáltatások költségeihez járulnak hozzá, amelyek valamely új vagy már meglévő terméknek új piacra történő bevezetéséhez szükségesek.
(7)11 A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás – az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás és a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás kivételével – csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.
(8)12 A 651/2014/EU bizottsági rendelet, szerinti támogatás és csekély összegű közszolgáltatási támogatás nem nyújtható nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak, kivéve azt a vállalkozást, amely 2019. december 31-én nem volt nehéz helyzetben, de 2020. január 1. és 2021. június 30. között nehéz helyzetbe került. Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak is nyújtható.
6. § (1) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.
(2) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.
(3) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.
(4) Az 5–6., a 10., valamint a 21. alcím szerinti, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.
(5) Az azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező, a 6., a 12., a 14. és a 16–18. alcím szerinti támogatás az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott, 5. alcím szerinti támogatással az ezen alcímekre vonatkozó támogatási intenzitásig halmozható.
7. § (1) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.
(2) A jövőben fizetendő támogatást – ideértve a több részletben fizetendő támogatást is – a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni.
(3) Ha a támogatás nyújtása az uniós állami támogatási szabályok értelmében az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatás az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően fizethető ki.
(4)13 Az általános forgalmi adó (a továbbiakban: áfa) nem támogatható, kivéve, ha az az áfára vonatkozó nemzeti jogszabályok értelmében nem igényelhető vissza.
(5)14
(6) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege
a) induló vállalkozásnak nyújtott támogatás esetén meghaladja a támogatási kategóriára vonatkozó szabályokban meghatározott mértéket,
b) kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás esetén
ba) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 40 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
bb) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele az ipari kutatás kategóriájába vagy együttesen véve az ipari kutatás és az alapkutatás kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
bc) vállalkozásonként és projektenként meghaladja a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt elszámolható költségeinek több mint fele a kísérleti fejlesztés kategóriájába tartozó tevékenységgel kapcsolatban merül fel,
bd) meghaladja a ba)–bc) alpont szerinti összeg kétszeresét EUREKA-projekt vagy az EUMSz 185. vagy 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozás által megvalósított projekt esetén,
be) meghaladja a ba)–bd) alpont szerinti összeg 150%-át, ha a kutatásfejlesztési projekthez a támogatást visszafizetendő előleg formájában nyújtják − amelyet a bruttó támogatási egyenérték kiszámításához használt módszertan hiánya esetén az elszámolható költségek százalékában kell kifejezni −, és ha az intézkedés biztosítja, hogy a projekt észszerű és prudenciális megfontolások alapján megállapított, sikeres befejezése esetén az előleg legalább a támogatás odaítélésekor irányadó diszkont kamatláb szerint számított kamattal megnövelve kerül visszafizetésre,
bf) kutatási tevékenységet előkészítő megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetén tanulmányonként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
c) a kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén vállalkozásonként és projektenként meghaladja az 5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
d) sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja a 30 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy a projekt teljes költsége meghaladja a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget, valamint sportlétesítményhez nyújtott működési támogatás esetén infrastruktúránként és évenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
e) regionális beruházási támogatás esetén a beruházáshoz igényelt összes állami támogatással együtt – figyelembe véve a nagyberuházásokra vonatkozó rendelkezéseket – meghaladja azt az összeget, amelyet ugyanazon településen egy jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó elszámolható költségű beruházás az adott régióban kaphat,
f) a kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
g) a kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
h) képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
i) kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító
ia) beruházási támogatás esetén meghaladja a projektenként 150 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
ib) működési támogatás esetén meghaladja a vállalkozásonként évente 75 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
j) helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja egyazon infrastruktúra esetén a 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget vagy a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó összköltséget,
k) a regionális repülőterekhez nyújtott támogatás esetén meghaladja a 41. §-ban meghatározott mértéket,
l) a belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén meghaladja
la) a 40 millió eurónak vagy
lb) a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról és a 661/2010/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1315/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkében meghatározott munkatervben szereplő belvízi kikötő esetén meghaladja az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, ha a projekt kotrást is tartalmaz, e pont alkalmazásában az adott belvízi kikötőben egy naptári éven belül végrehajtott összes kotrási tevékenység tekintendő a projekt részének,
m) kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
n) az elsődleges mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó, mezőgazdasági üzemekben végrehajtott, tárgyi eszközökre vagy immateriális javakra irányuló beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén kedvezményezettenként és projektenként meghaladja az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget,
o) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és a mezőgazdasági termékek forgalmazásával kapcsolatos beruházásokhoz nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és beruházási projektenként meghaladja a 7,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(6a)15 A széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a projekt teljes költsége meghaladja a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget, pénzügyi eszköz formájában odaítélt támogatás esetén pedig, ha a kedvezményezettnek nyújtott teljes finanszírozás névértéke bármely projekt esetén meghaladja a 150 millió eurót.
(7) E rendelet alapján
a)16 a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás esetén – az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás és a széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott beruházási támogatás kivételével – 2027. június 30-ig,
b) csekély összegű támogatás esetén 2024. június 30-ig,
c)17 az induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás és a széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén 2023. december 31-ig,
d)18
e)19
f) mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén 2028. június 30-ig
lehet támogatási döntést hozni.
8. § (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó,
a) elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 60 000 eurónak megfelelő forintösszeget, a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott halászati és akvakultúra-termékek termelésével, feldolgozásával és értékesítésével kapcsolatos tevékenység támogatása esetén a 30 000 eurónak megfelelő forintösszeget, egyéb tevékenység támogatása esetén az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából,
b) az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kedvezményezettek esetében 60 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás I. rész 3. fejezet 3.7. pontja szerinti közzététel céljából,
c) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy mezőgazdasági termékek forgalmazásával foglalkozó, az erdészeti ágazatban működő vagy az EUMSz 42. cikkének hatályán kívül eső tevékenységet folytató kedvezményezettek esetében az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásokról, kedvezményezettek esetében az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás 3.7. pontja szerinti közzététel céljából,
d)20
adatot kell szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatszolgáltatást az Atr. 18/A–18/D. §-a szerint kell teljesíteni.
(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti adatszolgáltatást a támogatást nyújtó a támogatás odaítélését követő 3 hónapon belül teljesíti az alábbi adatokról:
a) a kedvezményezett neve, székhelye, adószáma,
b) a kedvezményezett az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló európai uniós iránymutatás I. rész 2. fejezet 2.4. pont (35) bekezdés 13. és 14. alpontja szerinti típusa (mikro-, kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalat),
c) a kedvezményezett főtevékenysége a mindenkor hatályos TEÁOR nómenklatúra szerint, egyéni vállalkozó esetén Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti kódok szerint,
d) támogatás összege,
e) támogatástartalom,
f) támogatás formája,
g) támogatás célja, valamint
h) támogatást nyújtó hatóság megnevezése.
4.21 Széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez nyújtott beruházási támogatás
9. § (1) Támogatás nyújtható vezetékes széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás).
(2) A támogatás elszámolható költsége a vezetékes széles sávú infrastruktúra kiépítésének, irányításának és üzemeltetésének bármely költsége lehet.
(3) A beruházáshoz nyújtható maximális támogatási összeget a 9/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti esetben a támogatást nyújtó versenypályázat alapján állapítja meg.
(4) Ha a támogatás odaítélése a 9/C. § (3) bekezdése szerint versenypályázat nélkül történik, a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget, amelyet megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni, és előzetesen vagy visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag kell levonni az elszámolható költségekből.
9/A. § (1) Támogatás nyújtható vezetékes széles sávú hálózat kiépítéséhez a háztartások és a társadalmi-gazdasági fókuszpontok csatlakoztatására olyan területeken, ahol nincs olyan már meglévő hálózat, vagy ahol valószínűsíthető, hogy a tervezett támogatási intézkedés közzétételétől számított három éven belül vagy a támogatott hálózat kiépítéséhez szükséges időn, de legalább a támogatott hálózat kiépítésének várható megkezdésétől számított két éven belül nem helyeznek üzembe olyan, hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatot, amely megbízhatóan képes legalább
a) 30 Mbps vagy
b) 100 Mbps
letöltési sebességet biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatott hálózatnak a már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatokhoz képest legalább kétszeres letöltési és feltöltési sebességet kell biztosítania, és képesnek kell lennie legalább az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti letöltési sebesség megbízható biztosítására.
(3) Támogatás nyújtható vezetékes széles sávú hálózat kiépítéséhez a társadalmi-gazdasági fókuszpontok csatlakoztatására olyan területeken, ahol csak egy olyan, már meglévő hálózat van, amely képes legalább 100 Mbps, de 300 Mbps-nál kisebb letöltési sebesség biztosítására, vagy ahol valószínűsíthető, hogy a tervezett támogatási intézkedés közzétételétől számított három éven belül vagy a támogatott hálózat kiépítéséhez szükséges időn, de legalább a támogatott hálózat kiépítésének várható megkezdésétől számított két éven belül legfeljebb egy ilyen hálózat lesz elérhető.
(4) A (3) bekezdés szerinti támogatott hálózatnak a már meglévő vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatokhoz képest legalább kétszeres letöltési és feltöltési sebességet kell biztosítania, és képesnek kell lennie legalább 1 Gbps letöltési sebesség megbízható biztosítására.
9/B. § (1) A 9/A. § (1) és (3) bekezdésében foglalt feltételek teljesülését feltérképezés és nyilvános konzultáció útján a támogatást nyújtó ellenőrzi.
(2) A feltérképezés során azonosítani kell a támogatással lefedni tervezett földrajzi célterületeken már elérhető hálózatokat. A feltérképezést tisztán vezetékes hálózatok esetében a csatlakoztatható helyszínek címe alapján, a vezeték nélküli állandó helyű hozzáférési hálózatok esetében pedig a csatlakoztatható helyszínek címe vagy maximum 100×100 méteres rácsok alapján kell elvégezni.
(3) A feltérképezést követően a támogatást nyújtó vagy más kijelölt hatóság nyilvános konzultációt lefolytat le, amelynek keretében közzéteszi a támogatást nyújtó honlapján a tervezett intézkedést és a feltérképezés részletes adatait.
(4) Az adatok és a tervezett intézkedés közzétételétől számítva legalább 30 napig zajló konzultáció keretében az érdekelt piaci szereplők észrevételezhetik az intézkedés tervezetét és a feltérképezés eredményét, továbbá jelezhetik a célterületen már létező vagy a 9/A. § (1) és (3) bekezdése szerinti időn belül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózataikra vonatkozó, megfelelően alátámasztott információkat.
9/C. § (1) A kedvezményezettről és a támogatás összegéről a támogatást nyújtó nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló versenypályázat alapján dönt.
(2) A kedvezményezett kiválasztásakor az igényelt támogatási összeg mellett a támogatást nyújtó által előzetesen megállapított, objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes minőségi kritériumok is figyelembe vehetők, azzal, hogy műszakilag egyenértékű minőségi feltételek esetén a támogatást a legalacsonyabb összegű támogatást igénylő pályázónak kell odaítélni.
(3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a támogatás közvetlenül is odaítélhető egy hatóságnak vagy egy hatóság – a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 9. § (1) bekezdés h) vagy i) pontja szerinti – szervezetének, azzal, hogy a kedvezményezett a támogatott hálózatot kizárólag nagykereskedelmi szolgáltatások nyújtásához használhatja, és a támogatott hálózat üzemeltetéséhez felhasznált forrásokról külön számviteli nyilvántartást vezet.
(4) A (3) bekezdés szerint odaítélt támogatásból kiépítendő hálózat kiépítésével és működtetésével harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes versenypályázat útján, a technológiasemlegesség követelménye betartásával lehet.
9/D. § (1) A hálózat üzemeltetője tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a lehető legszélesebb körű aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést biztosít a támogatott infrastruktúrához, beleértve a támogatott infrastruktúra kiépítéséhez felhasznált meglévő hálózati elemeket is.
(2) A hálózat üzemeltetője a nagykereskedelmi hozzáférést fizikai átengedés útján is biztosítja. Az átengedés virtuális formában is biztosítható, ha a nemzeti szabályozó hatóság a virtuális átengedést a fizikai átengedéssel egyenértékűnek fogadja el.
(3) A hálózat üzemeltetője az aktív nagykereskedelmi hozzáférést legalább hét éven keresztül biztosítja. A fizikai infrastruktúrához, különösen az alépítményekhez és a tartóoszlopokhoz való hozzáférés joga időben nem korlátozható.
(4) A nagykereskedelmi hozzáférést nem érintheti a hálózat tulajdonosának vagy üzemeltetőjének személyében beállt változás.
(5) Ha a támogatást alépítmény építéséhez is nyújtják, a támogatott alépítményt úgy kell kialakítani, hogy legalább három kábelhálózatnak és különböző hálózati topológiáknak is helyet tudjon adni.
9/E. § (1) A nagykereskedelmi hozzáférés díját az üzemeltető Magyarország vagy az Európai Unió összehasonlítható, versenyképesebb területei vonatkozásában közzétett vagy szabályozott nagykereskedelmi árak átlaga alapján határozza meg. Ilyen információk hiányában a nemzeti szabályozó hatóság által az érintett piacok és szolgáltatások vonatkozásában meghatározott nagykereskedelmi árak alkalmazandók.
(2) Ha a nagykereskedelmi hozzáférés díja az (1) bekezdés szerinti referenciaértékek alapján nem állapítható meg, az üzemeltető költségalapú árképzésen alapuló, az ágazati szabályozással összhangban lévő árazást alkalmaz.
(3) A nagykereskedelmi hozzáféréssel és árképzéssel kapcsolatos viták esetén a nemzeti szabályozó hatósághoz lehet fordulni.
9/F. § (1) A támogatásnak minőségi teljesítménynövekedést kell eredményeznie a már létező, valamint a tervezett támogatási intézkedés közzétételének időpontjától számított három éven belül vagy a támogatott hálózat kiépítéséhez szükséges időn, de legalább a támogatott hálózat kiépítésének várható megkezdésétől számított két éven belül támogatás nélkül hitelt érdemlően kiépíteni tervezett hálózatokhoz képest.
(2) A minőségi ugrás feltétele akkor teljesül, ha a támogatott beavatkozás eredményeként jelentős új beruházás kerül megvalósításra a széles sávú hálózatban, és a támogatott infrastruktúra jelentős új képességeket vezet be a piac számára a széles sávú internet-hozzáférési szolgáltatások rendelkezésre állása, a kapacitás, a sebesség és a verseny tekintetében a már létező vagy hitelt érdemlően tervezett hálózatokhoz képest.
10. § A 10 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó támogatásban részesült projektek esetén a támogatást nyújtó a kedvezményezett indokolatlan mértékű profitszerzésének megakadályozása érdekében ellenőrzési és visszafizetési mechanizmust alkalmaz.
5. A csekély összegű (de minimis) támogatás
11. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak – közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak – megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.
(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely „B” hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(5) Nem nyújtható támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.
(6) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az EUMSz 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
(7) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
6. A mezőgazdasági csekély összegű támogatás
12. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3a) bekezdés a) és b) pontját, 3. cikk (8) és (9) bekezdését és 5. cikkét.
(2) A támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak vagy hivatalból, illetve hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi vagy kényszertörlési eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely a „B” hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.
(5) A támogatás más csekély összegű támogatásról szóló jogszabálynak megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az adott csekély összegű támogatásról szóló jogszabályban meghatározott felső határig halmozható.
(6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(7) A kedvezményezett az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) és (2) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkozik a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
(8) A támogatást nyújtó az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülését a Magyar Államkincstár által, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 26. § (1) bekezdés f) pontja alapján vezetett támogatások nyilvántartása alapján ellenőrzi az Atr.-ben szabályozottaknak megfelelően.
7. A regionális beruházási támogatás
13. § (1) A regionális beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) igénybevételének feltétele, hogy a tervezett beruházás olyan induló beruházásnak minősüljön, amelyet az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régióban kis- és középvállalkozás vagy nagyvállalkozás valósít meg.
(2) A nagyvállalkozások esetén a termelési folyamat alapvető megváltoztatásához a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek összege meghaladja a korszerűsítendő tevékenységhez kapcsolódó eszközökre a kérelem benyújtásának adóévét megelőző három adóévben elszámolt terv szerinti értékcsökkenés összegét.
(3) Meglévő létesítmény tevékenységének új tevékenységgel történő bővítését eredményező beruházáshoz a támogatás akkor vehető igénybe, ha az elszámolható költségek legalább 200%-kal meghaladják az eredeti tevékenység keretében használt és az új tevékenység keretében is használni tervezett eszközöknek a beruházás megkezdése előtti adóévben nyilvántartott könyv szerinti értékét.
(4) A beruházás megkezdésének napja
a) építési munka esetén az építési naplóba történő első bejegyzés vagy az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,
b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén
ba) a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,
bb) a ba) alpont szerinti megrendelés hiányában, az arra vonatkozóan megkötött, jogilag kötelező érvényűnek tekintett szerződés létrejöttének a napja,
bc) a ba) alpont szerinti megrendelés és a bb) alpont szerinti szerződés hiányában, a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag vagy termék szállítását igazoló okmányon,
c) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja,
d) az a)–c) pont közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont,
azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, továbbá az előkészítő munka költségének felmerülése.
(5) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a támogatott vállalkozás kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházással létrehozott tevékenységet az üzembe helyezés időpontjától számított legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig fenntartja.
(6) A beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha a beruházó kis- és középvállalkozásnak minősül.
(7) Az (5) bekezdés szerinti követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a fenntartási időszakban a beruházó állami támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközzel azonos funkcióval és azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.
(8) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja, továbbá a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutatja.
(9) Regionális beruházási támogatás esetén a támogatás odaítélését megelőzően – a támogatási kérelemben és a támogatási szerződésben – a kedvezményezett a támogatás visszafizetésének terhe mellett nyilatkozik arról, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző két évben nem valósított meg áttelepítést abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani, és kötelezettséget vállal arra, hogy a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházás befejezését követő legalább két évig nem kerül sor a létesítmény áttelepítésére abba a létesítménybe, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani.
(10) Nem nyújtható támogatás
a) acélipari tevékenységhez,
b) hajógyártási tevékenységhez,
c) szénipari tevékenységhez,
d) szintetikusszál-ipari tevékenységhez,
e) ellenszolgáltatásért végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához, vagy a kapcsolódó infrastruktúrához,
f) energiatermelési, energiaelosztási tevékenységhez és energetikai célú infrastruktúra létrehozását szolgáló beruházáshoz,
g) az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz,
h) széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez, kivéve a (27) bekezdésben meghatározott feltételekkel,
i) kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez, kivéve a (26) bekezdésben meghatározott feltételekkel.
(11) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke az egyes régiókban az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mérték, figyelemmel a (12)–(15) bekezdésben foglaltakra.
(12) A támogatási intenzitás – a nagyberuházások kivételével – kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető, ha a beruházó a kérelem benyújtásakor, valamint a döntés meghozatalakor is megfelel az adott vállalkozási méret feltételeinek.
(13) A támogatási intenzitás legmagasabb mértéke nagyberuházás esetén az Atr. 25. § (3) bekezdésében meghatározott mérték.
(14) Nagyberuházás esetén az odaítélhető összes állami támogatás összegéből le kell vonni a beruházás megkezdését megelőző háromszor háromszázhatvanöt napos időszakban a kedvezményezett által vagy a kedvezményezettől független harmadik félnek nem minősülő beruházó által azonos megyében megkezdett beruházáshoz vagy beruházásokhoz odaítélt állami támogatás jelenértéken meghatározott összegét.
(15) Ha az összeszámítási szabály figyelembevétele nélkül az adott beruházáshoz nyújtható állami támogatás jelenértéken kisebb, mint a (14) bekezdés szerint meghatározott támogatási összeg, akkor ez a kisebb összeg az odaítélhető állami támogatás felső korlátja. Ellenkező esetben állami támogatás a (14) bekezdésben meghatározott összegig nyújtható.
(16) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e a jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.
(17) A támogatás keretében elszámolható
a) a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége,
b) a beruházás által létrehozott munkahelyek két évre számított becsült bérköltsége vagy
c) az a) és b) pontban szereplő költségtípusok kombinációja, ha az így kapott összeg nem haladja meg az a) és b) pont szerinti összeg közül a magasabbat.
(18) Az elszámolható költség a (17) bekezdés a) pontja szerinti esetben a következők szerint határozható meg:
a) a tárgyi eszköznek az Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
b) immateriális javak esetén a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) Sztv. 47. §-a, 48. §-a és 51. §-a szerinti költsége,
c) létesítmény felvásárlása esetén a tárgyi eszközök és a támogatható immateriális javak vételára,
d) az ingatlan, gép, berendezés bérleti díjának a fenntartási időszak végéig elszámolt összege.
(19) A (17) bekezdés b) pontja szerinti esetben a beruházás üzembe helyezését követő háromszor háromszázhatvanöt napon belül újonnan létrehozott munkahelyeken foglalkoztatott munkavállalók – Sztv. 79. §-a szerint elszámolható – személyi jellegű ráfordításának – ide nem értve az egyéb személyi jellegű kifizetéseket – 24 havi összege számolható el a munkakör betöltésének napjától számítva.
(20) A tárgyi eszköz bérléséhez kapcsolódó költség elszámolható, ha
a) a földterületre vagy épületre vonatkozó bérleti jogviszony nagyvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább öt évig, kis- és középvállalkozás esetén a beruházás üzembe helyezését követő legalább három évig fennáll, továbbá
b) a pénzügyi lízing formájában beszerzett üzemre, gépre, berendezésre vonatkozó szerződés tartalmazza az eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.
(21) Tárgyi eszköz esetén az elszámolható költséget a szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a beruházó és a beruházótól nem független harmadik vállalkozás között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.
(22) Az immateriális javak költsége elszámolható, ha
a) azokat kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használják fel,
b) az az Sztv. előírásai szerinti terv szerinti értékcsökkenési leírás alá esik,
c) azokat szokásos piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől vásárolják meg,
d) azok kis- és középvállalkozás esetén legalább három évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották,
e) azok nagyvállalkozás esetén legalább öt évig a beruházó eszközei között szerepelnek, és ahhoz a projekthez kapcsolódnak, amelyhez a támogatást nyújtották, vagy
f) azok költsége nagyvállalkozás esetén az elszámolható költségek legfeljebb 50%-át teszik ki.
(23) Nem minősül elszámolható költségnek
a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költsége,
b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,
c) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költsége, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be,
d) a kérelem benyújtásának napja előtt felmerült költség, ráfordítás,
e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költsége,
f) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett tárgyi eszköz költsége, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett eszköz vételárát.
(24) A (17) bekezdés b) pontja szerinti elszámolható költség esetén akkor nyújtható támogatás, ha
a) a beruházás a kedvezményezett vállalkozásnál foglalkoztatottak számának nettó növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,
b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül betöltik,
c) kis- és középvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább három évig az érintett területen fenntartja,
d) nagyvállalkozás esetén a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a munkahely első betöltésétől számított legalább öt évig az érintett területen fenntartja.
(25) Ha a tárgyi eszköz és az immateriális javak beszerzéséhez a vásárlást megelőzően már nyújtottak támogatást, ezen tárgyi eszköz és immateriális javak költségét le kell vonni a létesítmény felvásárlásához kapcsolódó elszámolható költségekből. Ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át, a tárgyi eszköznek és az immateriális javaknak a vevőtől független harmadik féltől való megvásárlására vonatkozó feltételnek nem kell teljesülnie.
(26) Kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez akkor nyújtható támogatás, ha az infrastruktúrához való hozzáférést több felhasználó számára átlátható és megkülönböztetésmentes módon biztosítják.
(27) A támogatás széles sávú infrastruktúra kiépítéséhez abban az esetben nyújtható, ha a beruházást olyan területen valósítják meg, ahol nincs azonos kategóriájú infrastruktúra (különösen a széles sávú alaphálózat, újgenerációs hozzáférési hálózat), és ahol a piaci szereplő – egy ebből a célból meghirdetett nyilvános konzultáció keretében – nyilatkozik, hogy a támogatási döntés meghozatalától számított három éven belül piaci feltételek mellett nem tervez azonos kategóriájú infrastruktúrát kiépíteni.
(28)22 A hálózat üzemeltetője tisztességes és megkülönböztetésmentes feltételek mellett a lehető legszélesebb körű aktív és passzív nagykereskedelmi hozzáférést biztosítja a támogatott infrastruktúrához.
(29)23 A hálózat üzemeltetője a nagykereskedelmi hozzáférést az újgenerációs hozzáférési hálózat esetén fizikai átengedés révén biztosítja.
(30)24 A kedvezményezettről és a támogatás összegéről a támogatást nyújtó nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló pályáztatás alapján dönt.
(31) A támogatást nyújtó a kedvezményezettről és a támogatás összegéről nyílt, átlátható, megkülönböztetésmentes és a technológiasemlegesség elvén alapuló pályáztatás alapján dönt.
8. A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás
14. § (1) A kis- és középvállalkozás vásáron való részvételéhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatás keretében a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való részvételekor felmerülő, a kiállítóhelyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költség számolható el.
9. A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás
15. § (1) A kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatás keretében a külső szakértő által nyújtott tanácsadási szolgáltatás költsége számolható el, azzal, hogy az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez (különösen folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetéshez).
10. Az induló vállalkozásnak nyújtott támogatás
16. § (1) Induló vállalkozásnak nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) azon legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett kisvállalkozás részére nyújtható, amely teljesíti az alábbi feltételeket:
a) nem vette át egy másik vállalkozás tevékenységét,
b) még nem osztott nyereséget, valamint
c) nem összefonódás útján jött létre.
(2) Az ötéves támogathatósági időszak kezdetének – azon vállalkozás esetén, amely nem kerül hivatalos bejegyzésre – az az időpont tekinthető, amikor a vállalkozás megkezdi gazdasági tevékenységét, vagy amikor gazdasági tevékenysége alapján adóztathatóvá válik.
(3) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően az (1) bekezdés alapján támogathatónak minősülő vállalkozások közötti összefonódás útján létrejött vállalkozások az összefonódásban részt vevő legrégebbi vállalkozás bejegyzésének időpontjától számított legfeljebb öt évig támogathatónak minősülnek.
(4) Ha a támogatás formája nem piaci kamatozású, legfeljebb tízéves futamidőre nyújtott hitel, annak névértéke nem haladhatja meg
a) az 1 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(5) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező hitel esetén a névérték legmagasabb összege a (4) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a hitel tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű hitel esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű hitelre vonatkozó legmagasabb összeggel.
(6) Ha a támogatás formája nem piaci díj ellenében, legfeljebb 10 éves futamidőre nyújtott kezességvállalás, a kezességvállalással biztosított hitel névértéke nem haladhatja meg
a) az 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(7) Az 5 és 10 év közötti futamidővel rendelkező kezességvállalás esetén a kezességvállalással biztosított legmagasabb hitelösszeg a (4) bekezdésben meghatározott összeg, valamint a 10 év és a kezességvállalás tényleges futamideje hányadosának szorzataként határozható meg. Az 5 évnél rövidebb futamidejű kezességvállalás esetén a legmagasabb összeg megegyezik az 5 éves futamidejű kezességvállalásra vonatkozó legmagasabb összeggel.
(8) A kezességvállalás nem haladhatja meg az alapul szolgáló hitel összegének 80%-át.
(9) Ha a támogatás formája vissza nem térítendő támogatás – ideértve a sajáttőke-befektetést és a kvázi sajáttőke-befektetést is –, kamatlábcsökkentés vagy kezességvállalási díjcsökkentés, annak bruttó támogatási egyenértéke nem haladhatja meg
a) a 0,4 millió eurónak megfelelő forintösszeget,
b) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régióban letelepedett vállalkozás esetén a 0,8 millió eurónak megfelelő forintösszeget.
(10) A kedvezményezett támogatásban részesülhet a (4)–(9) bekezdésben meghatározott támogatási eszközök kombinációja révén is, ha az egyik támogatási eszközzel nyújtott támogatásnak az adott eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összege alapján kiszámított hányadát figyelembe veszik a kombinált eszköz részét képező másik eszközre vonatkozóan megengedett legmagasabb támogatási összeg maradványhányadának meghatározásához.
(11) Innovatív kisvállalkozás esetén a (4)–(9) bekezdésben meghatározott legmagasabb összegek megkétszerezhetőek.
11. A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás
17. § (1) A kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében elszámolható
a) a szabadalmak és egyéb immateriális javak megszerzésének, érvényesítésének és védelmének költsége,
b) olyan, kutatási és tudásközvetítő szervezettől vagy nagyvállalkozástól kirendelt, magasan képzett munkaerő költsége, aki kutatásfejlesztési és innovációs tevékenységen, a kedvezményezettnél újonnan létrehozott, nem helyettesítő munkakörben dolgozik, valamint
c) innovációs tanácsadás és innovációs támogató szolgáltatás költsége.
(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a támogatási intenzitás az elszámolható költségek 100%-áig növelhető, ha a támogatás összege nem haladja meg három év alatt a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
12. A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás
18. § (1) A sportlétesítményhez és multifunkcionális szabadidős létesítményhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás)
a) beruházási támogatásként sportlétesítmény és multifunkcionális szabadidős létesítmény építéséhez, bővítéséhez vagy korszerűsítéséhez,
b) működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez nyújtható.
(2) A támogatott sportlétesítmény, multifunkcionális szabadidős létesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során a megbízó átlátható és megkülönböztetésmentes módon jár el.
(3) A támogatott sportlétesítményhez, multifunkcionális szabadidős létesítményhez a felhasználók számára a megbízó átlátható és megkülönböztetésmentes hozzáférést biztosít A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.
(4) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A létesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportoló vagy csapat használja.
(5) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapat használja, a hivatásos csapat esetén alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.
19. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a működési eredmény közötti különbséget.
(2) A működési eredmény mértékét
a) megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni, és előzetesen vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
(3) Működési támogatás esetén a támogatás nem haladhatja meg a keletkező működési veszteséget.
(4) A működési veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell megállapítani.
(5) A (3) bekezdésben meghatározottak teljesítése – a (4) bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.
(6) A 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege az (1)–(5) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.
20. § (1) A beruházási támogatás keretében a tárgyi eszközök és az immateriális javak költsége számolható el.
(2) A működési támogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség (különösen az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költsége, a bérleti díj, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költség) számolható el.
(3) Működési támogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenés, finanszírozás vagy az értékcsökkenéssel, finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.
13. A képzési támogatás
21. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.
(2) A támogatási intenzitás
a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,
b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal,
c) kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal
növelhető.
(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.
(4) A támogatás keretében elszámolható
a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,
b) az oktatók és a képzésben részt vevők közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó működési költsége, így különösen a közvetlenül a képzési projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,
c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,
d) a képzésben részt vevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek (különösen adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsiköltségek) azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben részt vevők részt vesznek a képzésen.
(5) Nem nyújtható támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.
14. A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás
22. § A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a 651/2014/EU bizottsági rendelet 53. cikkének megfelelően nyújtható.
23. § (1) A kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás beruházási, működési vagy zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatásként nyújtható.
(2) A támogatás – a nyomtatott vagy elektronikus formában közzétett sajtótermék és magazin kivételével – a következőkhöz nyújtható:
a) múzeum, levéltár, könyvtár, művészeti és kulturális központ vagy kulturális tér, színház, filmszínház, operaház, koncertterem, egyéb élő előadásokat bemutató szervezet, filmművészeti örökséggel foglalkozó intézmény és egyéb hasonló művészeti és kulturális infrastruktúra, szervezet és intézmény,
b) tárgyi kulturális örökség, régészeti lelőhely, emlékmű, történelmi emlékhely és épület, a kulturális örökséghez kapcsolódó természeti örökség, kulturális vagy természeti örökséggé nyilvánított örökség,
c) a szellemi kulturális örökség valamennyi formája (különösen népi hagyományok, kézművesség),
d) művészeti vagy kulturális esemény, előadás, fesztivál, kiállítás és hasonló kulturális tevékenység,
e) kulturális és művészeti oktatási tevékenység, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és támogatásának jelentőségét tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok, ideértve az új technológiák alkalmazását is e célokra,
f) zenei és irodalmi alkotások írása, szerkesztése, gyártása, terjesztése, digitalizálása, kiadása és fordítása.
24. § (1) Beruházási támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költség és a beruházás megvalósításából származó működési eredmény közötti különbséget, azzal, hogy az infrastruktúra üzemeltetője – a támogatást nyújtó döntésétől függően – jogosult észszerű nyereséget szerezni.
(2) A működési eredmény mértékét a kedvezményezett
a) megalapozott előrejelzések alapján határozza meg, és előzetesen vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
vonja le az elszámolható költségekből.
(3) A beruházási támogatás elszámolható költségei az immateriális javak és a tárgyi eszközök következő költségei:
a) az infrastruktúra építésének, korszerűsítésének, bővítésének, megvásárlásának, megőrzésének és fejlesztésének költsége, ha az infrastruktúra időbeli vagy térbeli kapacitását évente legalább 80%-ban kulturális célra használják,
b) a kulturális örökség megszerzésének költsége (különösen a lízingdíj, a kapcsolódó illetékek vagy a kulturális örökség áthelyezésének költsége),
c) a tárgyi és szellemi kulturális örökség védelmének, megőrzésének, újjáépítésének és helyreállításának költsége (különösen a megfelelő körülmények között történő tárolás költsége, a speciális eszközök, anyagok használatából fakadó többletköltség, valamint a dokumentációs, kutatási, digitalizálási és publikációs költség),
d) a közönség kulturális örökséghez való hozzáférésének javítását szolgáló intézkedések költsége (különösen a digitalizálással és egyéb új technológiákkal, a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos, valamint a prezentációk, programok és látogatók tekintetében a kulturális sokszínűség elősegítésével kapcsolatos költség),
e) a kulturális projektek és tevékenységek, együttműködési és csereprogramok, valamint ösztöndíjak költsége (különösen a kiválasztási eljárással kapcsolatos marketing és a projekt eredményeként közvetlenül felmerülő költség).
25. § (1) Működési támogatás esetén a támogatás összege nem haladhatja meg a releváns időszakban keletkező működési veszteséget.
(2) Működési támogatás esetén a támogatás a működési veszteségen felül fedezetet nyújthat az észszerű nyereségre is.
(3) A kedvezményezett a működésből származó veszteség és észszerű nyereség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján határozza meg.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározottak teljesítése – a (3) bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.
(5) A működési támogatás elszámolható költségei:
a) a kulturális intézmény vagy örökségi helyszín állandó vagy időszakos tevékenységéhez (különösen kiállításokhoz, előadásokhoz, rendezvényekhez és hasonló kulturális tevékenységekhez) kapcsolódó, a szokásos üzletmenetben felmerülő költség,
b) a kulturális és művészeti oktatási tevékenység költsége, a kulturális kifejezésmódok sokfélesége védelmének és népszerűsítésének fontosságát tudatosító oktatási és társadalmi célú figyelemfelhívó programok költsége (különösen az új technológiák e célokra történő alkalmazásának költsége),
c) a közönség kulturális intézményhez vagy örökségi helyszínhez és tevékenységhez való hozzáférésének javítását szolgáló költség (különösen a digitalizálással, egyéb új technológiákkal és a speciális szükségletű személyek hozzáférési lehetőségeinek javításával kapcsolatos költség),
d) közvetlenül a kulturális projekthez vagy tevékenységhez kapcsolódó működési költség, így különösen
da) az ingatlanok és kulturális helyszínek bérletének, lízingjének költsége,
db) a kulturális projektekhez vagy tevékenységekhez közvetlenül kapcsolódó utazási, anyag- és felszerelési költség,
dc) a kiállítások és díszletek építészeti elemeinek költsége,
dd) az eszközökhöz, szoftverekhez és felszerelésekhez igénybe vett hitel vagy lízing költsége,
de) az eszközök, szoftverek, felszerelések amortizációja, ha e költséget nem fedezte beruházási támogatás,
df) szerzői jogi védelem alatt álló alkotásokhoz és egyéb kapcsolódó szellemi tulajdonjogi védelem alatt álló tartalmakhoz való hozzáférésre vonatkozó jogokkal kapcsolatos költség,
dg) a marketing költsége,
dh) a projekt vagy tevékenység eredményeként közvetlenül felmerült költség,
e) a kulturális intézmény, örökségi helyszín vagy projekt személyi jellegű ráfordítása,
f) a külső tanácsadással és külső szolgáltatók által biztosított támogató szolgáltatásokkal kapcsolatos, közvetlenül a projekt eredményeként felmerülő költség.
26. § A 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó beruházási vagy működési támogatás esetén a támogatás összege a 24. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 25. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.
27. § (1) A 23. § (2) bekezdés f) pontja szerinti tevékenységekhez nyújtott támogatás esetén
a) a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 70%-át, vagy
b) a támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségek és a projektből származó bevételek jelenértékének különbségét, azzal, hogy a bevételeket az elszámolható költségekből előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.
(2) A zenei és irodalmi alkotások kiadásához nyújtott támogatás keretében
a) a szerző díjazása (különösen a szerzői joggal kapcsolatos költség),
b) a fordító díjazása,
c) a szerkesztő díjazása,
d) az egyéb szerkesztési költség (különösen korrektúrázás, javítás, lektorálás),
e) az elrendezés és nyomdai előkészítés költsége és
f) a nyomtatás vagy elektronikus közzététel költsége
számolható el.
15. A kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás
28. § (1) A kutatásfejlesztési projekthez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) a (2) bekezdés szerinti kategóriába tartozó kutatásfejlesztési projekt részére nyújtható.
(2) A kutatásfejlesztési projekt kategóriái:
a) alapkutatás,
b) ipari kutatás,
c) kísérleti fejlesztés és
d) megvalósíthatósági tanulmány.
(3) Ha egy projekt több tevékenységet foglal magában, az egyes tevékenységeket be kell sorolni a (2) bekezdés szerinti kutatásfejlesztési kategóriák közé.
(4) Az elszámolható költségeket a kutatás-fejlesztés valamely meghatározott kategóriájához kell rendelni.
(5) A 28. § (2) bekezdés a)–c) pontja esetén a támogatás keretében elszámolható
a) a kutatók, technikusok és egyéb kisegítő személyzet személyi jellegű ráfordítása a projektben való foglalkoztatásuk mértékéig,
b) az eszközök, berendezések költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy ahol ezeket az eszközöket és felszereléseket nem a teljes élettartamuk alatt használják a projekthez, csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek számolhatóak el,
c) az épületek és a földterület költsége a projekt céljaira való használatuk mértékéig és idejére, azzal, hogy az épületek esetén csak az általános számviteli elvek alapján elfogadott, a projekt idejére számított amortizációs költségek, földterület esetén a kereskedelmi, valamint a ténylegesen felmerülő beruházási költségek számolhatóak el,
d) a szerződéses kutatás, a külső forrásokból szokásos piaci feltételek mellett megvásárolt vagy licencia tárgyát képező műszaki ismeretek és szabadalmak költsége, valamint a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költsége, ha azokat kizárólag a projekthez veszik igénybe,
e) a további általános és egyéb működési költség, beleértve az anyagok, a fogyóeszközök és hasonló termékek költségeit, amelyek közvetlenül a projekt folyamán merülnek fel.
(6) A 28. § (2) bekezdés d) pontja esetén a támogatás keretében a megvalósíthatósági tanulmány költsége számolható el.
(7) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg
a) az alapkutatás esetén az elszámolható költségek 100%-át,
b) az ipari kutatás esetén az elszámolható költségek 50%-át,
c) a kísérleti fejlesztés esetén az elszámolható költségek 25%-át,
d) a megvalósíthatósági tanulmány esetén az elszámolható költségek 50%-át.
(8) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás
a) 10 százalékponttal növelhető középvállalkozás, 20 százalékponttal növelhető kisvállalkozás esetén,
b) 15 százalékponttal növelhető, ha
ba) a projekt hatékony együttműködést foglal magában, és legalább egy kis- és középvállalkozás bevonásával, vagy legalább két tagállamban, vagy egy tagállamban és egy, az EGT-megállapodás szerinti szerződő fél között zajlik, és egyik vállalkozás sem viseli az elszámolható költségek több mint 70%-át, vagy a projekt legalább egy olyan kutatási és tudásközvetítő szervezet bevonásával zajlik, amely egymagában vagy más hasonló szervezetekkel közösen az elszámolható költségek legalább 10%-át viseli, és jogosult közzétenni saját kutatási eredményeit, vagy
bb) ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik konferenciák, publikációk, nyílt hozzáférésű adattárak, ingyenes vagy nyílt forráskódú szoftverek útján.
(9) Ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 80%-áig növelhető.
(10) Megvalósíthatósági tanulmány esetén az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitás középvállalkozás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal növelhető.
(11) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve a (8) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti együttműködési projektben részt vevőket is.
16. Helyi infrastruktúrára irányuló támogatás
29. § (1) A helyi infrastruktúra kiépítéséhez vagy korszerűsítéséhez nyújtott támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) olyan infrastrukturális fejlesztéshez nyújtható, amely helyi szinten hozzájárul a gazdasági és fogyasztói környezet javításához, valamint az ipari bázis korszerűsítéséhez és fejlesztéséhez.
(2) A támogatás olyan infrastruktúra-fejlesztésre nyújtható, amelyre – a regionális beruházási támogatás kivételével – nem nyújtható támogatás a 651/2014/EU bizottsági rendelet egyéb cikkei alapján.
(3) A támogatás keretében immateriális javak és tárgyi eszközök költsége számolható el.
(4) A támogatás nyújtásának feltétele, hogy a megvalósuló infrastruktúrát nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes alapon kell a felhasználók rendelkezésére bocsátani. Az infrastruktúra használatáért felszámított vagy eladása során meghatározott árnak szokásos piaci árnak kell lennie.
(5) Az infrastruktúra működtetését koncesszióba adni vagy azzal harmadik felet megbízni csak nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet.
(6) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A kedvezményezett a működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszakövetelési mechanizmus alkalmazásával vonja le.
17.25
30. §
18.26
31. §
19.27
32. §
20. A közszolgáltatásért járó ellentételezés
33. § (1) A közszolgáltatásért járó ellentételezés (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett részére nyújtható, kivéve az ideiglenes ellátás esetén, mivel a nem rendszeres hulladékszállítás szabályairól és az ennek során eljáró állami szervek kijelöléséről szóló 292/2013. (VII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 292/2013. Korm. rendelet) szerinti Koordináló szerv a 292/2013. Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése alapján a szolgáltatási díj és az ideiglenes ellátás ingatlanhasználó részére kiszámlázott díja közötti negatív különbözet, valamint – az ellátás rendszerének működtetésével összefüggő – igazolt többletköltségei megtérítését kérheti.
(2) A támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.
(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, ideértve az észszerű nyereséget is. A támogatás mértékét a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.
(4) Ha a kedvezményezett a 2012/21/EU bizottsági határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből.
(5) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)–(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.
21. A csekély összegű közszolgáltatási támogatás
34. § (1) Egy vállalkozás részére a 360/2012/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó csekély összegű közszolgáltatási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely a támogatást a 360/2012/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.
(3) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.
(4) A támogatás nem halmozható ugyanazon közszolgáltatáshoz kapcsolódó más ellentételezéssel, függetlenül attól, hogy ez az ellentételezés uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül-e.
(5) Az (1) bekezdés szerinti felső határ tekintetében a támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.
(6) A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.
(7) A támogatás kedvezményezettjének a (4)–(6) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.
22. Válságtámogatás
35. § (1) A válságtámogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a válságközlemény 2.1. szakaszának szabályaival összhangban, az ezen alcím szerinti támogatási programot jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően olyan vállalkozásoknak nyújtható, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozik.
(2) A támogatás vissza nem térítendő támogatás, hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértékét vagy a tőke teljes összegét kell figyelembe venni a 37. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatároknak való megfelelés ellenőrzésekor.
(3)28 A támogatás 2023. december 31-ig ítélhető oda.
(4)29 A hitel formájában nyújtott támogatás tőke formájában nyújtott támogatássá alakítható 2024. június 30-ig, úgy, hogy az átalakított támogatás összegét az átalakításkor nem kell újból figyelembe venni a 37. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatárok vizsgálatakor, de a kedvezményezettnek ezen alcím egyéb feltételeinek az átalakításkor is meg kell felelnie.
36. § (1)30 Nem részesülhet támogatásban a válságközlemény 1.1. szakaszában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a válságközlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet támogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.
(2) Nem nyújtható támogatás az (1) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a támogatás veszélyeztetné a szankciók célkitűzéseit.
(3) A támogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.
(4) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem határozatható meg a piacon forgalmazott termékek ára vagy mennyisége alapján.
(5) A halászati és akvakultúra-ágazatban működő vállalkozásoknak nyújtott támogatás nem tartozhat a 717/2014/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdés a)–k) pontjában említett támogatási kategóriák közé.
37. § (1)31 A támogatás támogatástartalma a válságközlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg a 2 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(2)32 A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységhez nyújtott támogatás támogatástartalma a válságközlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(3)33 A halászati- és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén az e tevékenységhez nyújtott támogatás támogatástartalma a válságközlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(4)34 Ha egy vállalkozás több ágazatban is folytat tevékenységet, és ezekre az (1)–(3) bekezdés szerinti eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó, (1)–(3) bekezdés szerinti felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg a 2 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
(5)35 Ha egy vállalkozás a (2) és (3) bekezdés szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális támogatási összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget.
38. § (1) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára a 37. § (1) bekezdése szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.
(2) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott támogatás mértéke az (1) bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.
39. § (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a támogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.
(2) Ha a támogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a támogatás 37. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a támogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a támogatás 37. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.
(3) A támogatás akkor halmozható az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.
(4)36 A támogatás azonos vagy részben azonos elszámolható költségekre nem halmozható a 25. alcím szerinti támogatással.
40. § (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (3) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.
(2) A támogatást nyújtó az Atr. 34. § (1) bekezdésére figyelemmel minden év április 30-áig beszámolót készít a megelőző évben nyújtott támogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.
(3) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett a támogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.
(4)37 A válságközlemény 92. pontjára figyelemmel a támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.
23. A regionális repülőterekhez nyújtott támogatás
41. § (1)38 A regionális repülőterekhez nyújtott támogatás beruházási és működési támogatásként nyújtható.
(2) A repülőtérnek valamennyi légitársaság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A kapacitás fizikai korlátozottsága esetén a hozzáférést releváns, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
(3) Az 5. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl nem nyújtható regionális repülőterekhez támogatás
a) meglévő repülőtér áthelyezéséhez, valamint új személyforgalmi repülőterek létesítéséhez, ideértve a meglévő repülőterek személyforgalmi repülőtérré történő átalakítását is,
b) azoknak a repülőtereknek, amelyeknek az átlagos éves teherforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 200 ezer tonnát; a támogatás az odaítélést követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem okozhatja a repülőtér átlagos éves teherforgalmának 200 ezer tonna fölé emelkedését,
c) a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 16. pontja értelmében vett menetrend szerinti légi járatokat üzemeltető repülőtértől 100 kilométeren belül elhelyezkedő, valamint onnan gépjárművön, buszon, vonaton vagy nagysebességű vasúton 60 percen belül megközelíthető repülőtérnek vagy
d) olyan repülőtérnek, amelynek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a 3 millió főt.
(4) A regionális repülőterekhez nyújtott beruházási támogatás az odaítélését követő két pénzügyi évben előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján nem okozhatja a repülőtér átlagos éves utasforgalmának 3 millió fő fölé emelkedését.
(5) Az érintett beruházás nem haladhatja meg − az észszerű forgalmi előrejelzések alapján − a középtávon várt forgalom fogadásához szükséges mértéket.
(6) A (3) bekezdés c) pontja és az (5) bekezdés nem alkalmazandó azokra a repülőterekre, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás tényleges odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg a 200 ezer főt, ha a beruházási támogatás következtében a repülőtér átlagos éves utasforgalma valószínűsíthetően nem emelkedik 200 ezer fő fölé a támogatás odaítélését követő két pénzügyi évben.
(7)39 Beruházási támogatás esetén az elszámolható költségek a repülőtéri infrastruktúra beruházáshoz kapcsolódó költségek, ideértve a tervezési költségeket is.
(8) A beruházási támogatás összege nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét. A működési eredményt az elszámolható költségekből megalapozott előrejelzések alapján előzetesen vagy visszafizetési mechanizmus alkalmazásával kell levonni.
(9) A beruházási támogatás összege a (8) bekezdés szerinti felső korláton túl nem haladhatja meg
a) az elszámolható költségek 50%-át azon repülőterek esetében, amelyeknek átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben 1 és 3 millió fő között alakult, vagy
b) az elszámolható költségek 75%-át azon repülőterek esetében, amelyeknek az átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben nem haladta meg az 1 millió főt.
(10) A (6) bekezdés szerinti repülőtér fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás a támogatást nyújtó választása szerint a (8) bekezdés szerinti maximális támogatási összegig vagy a (9) bekezdés b) pontja szerinti maximális támogatási intenzitásig nyújtható.
(11)40 Nem nyújtható működési támogatás olyan regionális repülőtérnek, amelynek átlagos éves utasforgalma a támogatás odaítélését megelőző két pénzügyi évben meghaladta a kétszázezer főt.
(12)41 A működési támogatás összege nem haladhatja meg a támogatási időszak során keletkezett működési veszteséget és észszerű nyereséget fedező összeget. A támogatás kifizetése történhet előzetesen rögzített időszakos kifizetések formájában – amely esetén a kifizetések összege a támogatásnyújtás időtartama alatt nem növelhető – vagy a bekövetkezett működési veszteség alapján utólagosan megállapított összegek folyósítása útján.
(13)42 Nem nyújtható működési támogatás olyan naptári évre vonatkozóan, amely során a repülőtér átlagos éves utasforgalma meghaladja a kétszázezer főt.
(14)43 A működési támogatás nyújtását nem lehet olyan feltételhez kötni, hogy a kedvezményezettnek megállapodást kell kötnie bizonyos légitársaságokkal a repülőtéri díjakról, a marketingjellegű kifizetésekről vagy a légitársaságok adott repülőtéren végzett tevékenységének egyéb pénzügyi vonatkozásairól.
24. A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás
42. § (1) A belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) belvízi kikötő
a) kikötői infrastruktúrájának és hozzáférési infrastruktúrájának létrehozására, cseréjére vagy korszerűsítésére irányuló beruházáshoz, valamint
b) kotrásához
nyújtható.
(2) A támogatás keretében az (1) bekezdés szerinti tevékenységekhez kapcsolódó költségek számolhatók el, ideértve a tervezés költségeit is.
(3) Nem számolhatók el a szállítással össze nem függő tevékenységekhez, így különösen a kikötő területén működő ipari gyártólétesítményekhez, irodahelyiségekhez és üzletekhez, valamint a kikötői felépítményekhez kapcsolódó költségek.
43. § (1) A támogatási összeg nem haladhatja meg az elszámolható költségeknek és a beruházás, valamint a kotrás működési eredményének a különbségét.
(2) A működési eredmény mértékét megalapozott előrejelzések alapján kell meghatározni, és
a) előzetesen vagy
b) visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag
kell levonni az elszámolható költségekből.
(3) A maximális támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.
(4) A 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó támogatás esetén a támogatás összege
az (1)–(3) bekezdésben meghatározott módszertől eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 80%-át.
44. § (1) A kikötői infrastruktúra működtetésével, építésével vagy fejlesztésével harmadik felet megbízni, a kikötői infrastruktúrát bérbe adni vagy a kikötői infrastruktúra működtetését, építését vagy fejlesztését koncesszióba adni csak átlátható és megkülönböztetésmentes módon, versenyeztetés útján és a vonatkozó jogszabályok betartásával lehet. A versenyeztetés során a megbízás vagy koncesszió tárgyát illetően nem írható elő olyan, a pályázó által teljesítendő feltétel vagy kötelezettség, amely a pályázót a kikötői infrastruktúra saját céljaira történő hasznosításában korlátozná, kivéve, ha a korlátozás jogszabályból vagy hatósági határozatból ered.
(2) Ha a kikötői infrastruktúra felhasználása (különösen bérlése) nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében szükséges, arra versenyeztetés nélkül, az elektronikus hírközlési törvény és a vonatkozó jogszabályok betartásával kerülhet sor.
(3) A kikötői infrastruktúrához való hozzáférést az érdekelt felhasználók számára egyenlő és piaci feltételek mellett, megkülönböztetésmentes módon kell biztosítani.
25. A fenntartható helyreállításra irányuló beruházási támogatás
45. § A fenntartható helyreállításra irányuló beruházási támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és az átmeneti közlemény 3.13. szakaszának szabályaival összhangban, vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.
46. § (1)44 A támogatásról támogatási döntés a jelen alcím szerinti támogatási program keretében, a programot jóváhagyó európai bizottsági határozat keltétől 2023. december 31-ig hozható. 2020. február 1-je előtt végrehajtott beruházásokhoz nem nyújtható támogatás.
(2) Az a vállalkozás részesülhet támogatásban, amely 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően támogatás nyújtható azon, a 651/2014/EU bizottsági rendelet I. melléklete szerinti kisvállalkozás számára, amely 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült, feltéve, ha a támogatási döntés időpontjában nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt, továbbá az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn.
47. § (1) Támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a beruházásra vonatkozó munkák 13. § (4) bekezdése szerinti megkezdése előtt nyújtotta be írásbeli támogatási kérelmét.
(2) A 46. § (1) bekezdése szerinti határozatban meghatározott kivételekkel a vállalkozásonként nyújtható maximális egyedi támogatási összeg nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti határozatban meghatározott teljes költségvetés 1%-át.
(3) Az elszámolható költségek a tárgyi és az immateriális eszközökbe történő beruházások költségeit foglalhatják magukban. Telekvásárlással kapcsolatos költségeket akkor lehet elszámolni, ha azok áruk előállítására vagy szolgáltatások nyújtására irányuló beruházás részét képezik. A pénzügyi befektetések költségei nem számolhatók el.
(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át, az alábbi kivételekkel:
a) kisvállalkozások beruházásai esetében a támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető,
b) egyéb kis- és középvállalkozások beruházásai esetében a támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető, vagy
c) az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti régiókban végrehajtott beruházások esetében, amelyek megfelelnek a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13. és 14. cikkében foglalt feltételeknek, a támogatási intenzitás növelhető az érintett területen a támogatás odaítélésekor hatályos regionális támogatási térképen megállapított maximális támogatási intenzitással.
48. § (1) A támogatás teljes összege a más támogatást nyújtótól ugyanezen a jogcímen igénybe vett támogatásokkal együtt, a konkrét támogatási eszköztől függetlenül vállalkozásonként nem haladhatja meg a nominális értéken számított 10 millió EUR-nak megfelelő forintösszeget.
(2) A támogatott beruházásnak meg kell felelnie a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló, 2020. június 18-i (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkében, valamint a 45. § (1) bekezdése szerinti határozatban foglalt fenntarthatósági feltételeknek, amit a támogatást nyújtó a támogatás odaítélése előtt és a megvalósítás során is köteles ellenőrizni.
(3) A támogatás a 6. § szerint halmozható egyéb állami támogatással, azzal, hogy a támogatás nem halmozható olyan egyéb állami támogatással, amelynek szabályai alapján a kedvezményezett az elszámolható költségeknek és a beruházás működési eredményének a különbségét meg nem haladó mértékű támogatásban részesülhet.
(4)45 A támogatás azonos vagy részben azonos elszámolható költségekre nem halmozható a válságközlemény 2.1. szakasza szerinti válságtámogatással.
26. A kis- és középvállalkozásoknak nyújtott beruházási támogatás
49. § (1) Azon, kizárólag kis- és középvállalkozások által megvalósítani kívánt beruházások támogathatók az elszámolható költségeket figyelembe véve kisvállalkozás esetén legfeljebb 20%-os, középvállalkozás esetén legfeljebb 10%-os támogatási intenzitással, amelyek megfelelnek a következő feltételeknek.
(2) A beruházás elszámolható költségei lehetnek
a) a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházási költségek,
b) a közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyek két évre számított, becsült bérköltsége vagy
(3) A beruházás
a) olyan tárgyi eszközök és immateriális javak megszerzésére irányul, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termékpalettájának további, új termékekkel történő bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy
b) olyan létesítmény eszközeinek megvásárlásában valósul meg, amelyben teljesülnek a következő, konjunktív feltételek:
ba) a létesítményt bezárták vagy a megvásárlás hiányában bezárták volna,
bb) az eszközöket a vevőtől független harmadik felektől vásárolják meg, kivéve, ha egy kisvállalkozást az eredeti tulajdonos családtagjai vagy korábbi munkavállalók vesznek át,
bc) az ügyletet piaci feltételek mellett bonyolítják le.
A vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül beruházásnak.
(4) Az immateriális javakra vonatkozóan a következő feltételek mindegyikének teljesülnie kell:
a) kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel,
b) értékcsökkenési leírás alá eső eszközöknek minősülnek,
c) a vevőtől független harmadik felektől, piaci feltételek mellett kerültek megvásárlásra,
d) legalább három évig a vállalkozás eszközei között kerülnek feltüntetésre.
(5) A közvetlenül a beruházási projekt által létrehozott munkahelyekre vonatkozóan a következő feltételeknek kell teljesülniük:
a) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül kell létrehozni,
b) az előző tizenkét hónap átlagához képest az érintett létesítményben foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie, valamint
c) a létrehozott munkahelyeket az álláshely első betöltésétől számított legalább három évig fenn kell tartani.
27.46
50. §
51. §
52. §
28.47
53. §
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
54. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
55. § (1) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, különösen az e rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott igénylések alapján létrejövő hitel- és lízingügyletek e rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött, valamint hatályba lépett hitel- és lízingszerződések kapcsán kiállításra kerülő támogatói okiratok, valamint e rendelet hatálybalépésekor fennálló valamennyi fennálló hitel- és lízingügylet kapcsán a kifizetésre kerülő támogatások vonatkozásában.
(2) A fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 2/2018. (XII. 28.) MK rendeletnek a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 2/2018. (XII. 28.) MK rendelet módosításáról szóló 1/2021. (III. 3.) MK rendelettel megállapított 31/B–31/J. §-át az e rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő támogatási jogviszonyokra is alkalmazni kell, de az alapján új támogatási döntés már nem hozható.
(3) Ha a miniszter vagy az e rendelet alapján kijelölt kezelő szerv az e rendelet hatálya alá tartozó fejezeti kezelésű előirányzatok vonatkozásában e rendelet hatálybalépését megelőzően – a jogelőd miniszter által irányított szerv fejezetére vonatkozó, a fejezeti és az egyes központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló miniszteri rendeletben foglalt szabályok alapján jogszerűen – tett kötelezettségvállalást és teljesített kifizetést, azt a miniszter, valamint az arra jogosult kezelő szerv által jogszerűen tett kötelezettségvállalásnak és kifizetésnek kell tekinteni.
(4)48 Az 1. mellékletben meghatározott felhasználási szabályok abban az esetben is irányadóak, amennyiben az előirányzat ÁHT azonosítójának változatlansága mellett az előirányzat elnevezése vagy címrendi besorolása az Ávr.-ben meghatározottak szerint jogszerűen módosul.
(5)49 E rendeletnek a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendelet uniós támogatási szabályok változásával összefüggő módosításáról szóló 20/2022. (XII. 27.) MK rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított rendelkezéseit a Módr1. hatálybalépésekor50 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(6)51 E rendeletnek a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendelet kezelő szervi kijelöléssel összefüggő módosításáról szóló 3/2023. (II. 15.) MK rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépésekor52 folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(7)53 E rendeletnek a fejezeti és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 17/2022. (XII. 1.) MK rendeletnek a 2023. évi felhasználási szabályok megállapításával összefüggő módosításáról szóló 26/2023. (IX. 21.) MK rendelettel (a továbbiakban: Módr3.) megállapított 2. § (2) bekezdését, 4. § (1) bekezdését, 5. § (2) bekezdés a) és b) pontját, valamint (5) bekezdését, 7. § (4) bekezdését, (6a) bekezdését, valamint (7) bekezdés a) és c) pontját, 4. alcímét, 13. § (28)–(30) bekezdését, 36. § (1) bekezdését, 40. § (4) bekezdését és 56. §-át a Módr3. hatálybalépésekor54 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
56. §55 E rendelet
a) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,
b) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. Fejezete, valamint 13., 14., 17., 18., 19., 22., 25., 28., 31., 52., 53., 55., 56., 56a. és 56c. cikke,
c) az Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából című, 2020. március 19-i 2020/C 91 I/01 számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza,
d) az „Az állami támogatásokra vonatkozó, az Ukrajna elleni orosz agresszióval összefüggésben a gazdaság támogatását célzó ideiglenes válság- és átállási keret” című, 2023. március 17-i 2023/C 101/03. számú európai bizottsági közlemény 2.1. szakasza,
e) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat,
f) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet,
g) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet
hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
57. §56
1. melléklet a 17/2022. (XII. 1.) MK rendelethez57
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
I |
J |
K |
L |
M |
N |
O |
||
1. |
Áht. |
Cím |
Alcím |
Jogcím- |
Jogcím név |
Előirányzat célja |
Kifizetésben részesülők köre |
Támogatás biztosításának módja |
Támogatási előleg |
Rendelkezésre bocsátás módja |
Visszafizetés határideje |
Biztosíték |
Kezelő szerv |
Lebonyolító szerv |
Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő |
|
2. |
20 Fejezeti kezelésű előirányzatok |
|||||||||||||||
3. |
20/1 Célelőirányzatok |
|||||||||||||||
4. |
296646 |
20/1/1 Kormányfői protokoll |
Az előirányzat a miniszterelnök és a miniszterelnök helyett, a nevében eljáró személy körüli, valamint a kormányfő házastársához kapcsolódó protokollfeladatok ellátására használható fel. Az előirányzat fedezi a külföldi és a belföldi kormányfői protokoll-látogatásokhoz, valamint a miniszterelnök és a miniszterelnök helyett, a nevében eljáró személy részvételével lebonyolított nemzetközi, állami rendezvényekhez, a kormányfő házastársához kapcsolódó személyi, valamint az egyéb dologi jellegű kiadásokat. |
Központi költségvetési szerv, gazdasági társaság, Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár). |
– |
Előleg folyósítható. |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
– |
– |
– |
– |
– |
||||
5. |
331340 |
20/1/2 Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok |
Az előirányzat tartalmazza a miniszterelnökhöz és a Kormány tevékenységéhez kapcsolódó egységes lakossági tájékoztató, kommunikációs és konzultációs feladatok fedezetét. |
Központi költségvetési szerv, költségvetési szerv, gazdasági társaság, Kincstár. |
– |
Előleg folyósítható. |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
– |
– |
– |
– |
– |
||||
Visszterhes polgári jogi szerződéssel. |
Visszterhes polgári jogi szerződés szerint. |
Visszterhes polgári jogi szerződés szerint. |
Visszterhes polgári jogi szerződés szerint. |
|||||||||||||
6. |
387906 |
20/1/3 Róheim villa rekonstrukciója 2022. évi maradvány |
A fejezeti kezelésű előirányzat eredeti előirányzattal nem rendelkezik. Az előirányzat célja az előző évi maradvány befizetése a Megtakarítási Alap javára. |
Kincstár |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
||||
7. |
402039 |
20/1/5 Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. szakmai feladatainak ellátása |
Az előirányzat fedezetet nyújt |
DMÜ Zrt., Miniszterelnöki Kabinetiroda Igazgatás, Kincstár. |
Pályázati rendszeren kívül kérelemre hozott egyedi támogatói döntésben foglaltak szerint kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés, az Ávr. 101/A. §-a szerint kiadott támogatói okirat útján. |
Előleg folyósítható. |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
Támogatási szerződés vagy támogatói okirat szerint. |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. |
– |
– |
– |
||||
8. |
347784 |
20/1/10 Turisztikai célelőirányzat |
A fejezeti kezelésű előirányzat eredeti előirányzattal nem rendelkezik. Az előirányzat célja az előző évi maradvány befizetése a Megtakarítási Alap javára. |
Kincstár |
– |
– |
– |
– |
– |
Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. (a továbbiakban: MTÜ Zrt.) |
– |
– |
||||
9. |
360239 |
20/1/11 Turisztikai fejlesztési célelőirányzat |
Az előirányzat fedezetet nyújt |
Természetes személy, adószámos magánszemély, őstermelő, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, civil szervezet, egyéni cég, szövetkezet, helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szerv, köztestület, költségvetési szerv és az általa fenntartott költségvetési intézmény, szakmai érdekképviselet, egyházi jogi személy, befektetési alapok és az azok nevében eljáró alapkezelők, MK Igazgatás, 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott személyek és szervezetek, Kincstár. |
Az Ávr. 101/A. §-a szerint kiadott támogatói okirat, egyedi támogatói döntésben foglaltak szerint kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés és pályázati kiírás alapján kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés útján, az F:9 mező 16) pontja szerinti támogatási célok esetében támogatói okirat útján. |
Előleg folyósítható, az F:9 mező 16) pontja szerinti támogatási célok esetében a támogatás támogatási előlegként folyósítható. |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan, az F:9 mező 16) pontja szerinti támogatási célok esetében egy összegben. |
Kezelői megállapodás, támogatási szerződés vagy támogatói okirat szerint, az F:9 mező 16) pontja szerinti támogatási célok esetében visszafizetési kötelezettség nélkül. |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok, az F:9 mező 16) pontja szerinti támogatási célok esetében biztosítékot nem kell kikötni. |
MTÜ Zrt. |
– |
– |
||||
10. |
375906 |
20/1/12 Közösségépítő kezdeményezések támogatása |
Az előirányzat célja az egyes közösségépítéseket erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezések összehangolása, a nemzeti identitást és patriotizmust erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezések támogatása. |
Költségvetési szerv és az általa fenntartott költségvetési intézmény, civil szervezet, alapítvány, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, egyházi jogi személy, közhasznú jogállású szervezet, gazdasági társaság, magánszemély, Kincstár. |
Az Ávr. 101/A. §-a szerint kiadott támogatói okirat, egyedi támogatói döntésben foglaltak szerint kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés útján; pályázati kiírás alapján kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés útján. |
Előleg folyósítható. |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
Támogatási szerződés vagy támogatói okirat szerint. |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. |
– |
Igénybe vehető. |
– |
||||
A Kormánynak a KEKVA tv. 19. §-a szerinti vagyonjuttatásra vonatkozó egyedi döntése alapján megállapodással. |
A KEKVA tv. szerinti pénzbeli vagyoni juttatás esetében a Kormány vonatkozó egyedi döntése szerint. |
|||||||||||||||
11. |
379084 |
20/1/21 Nemzetközi tagdíjak |
Az előirányzat célja a turizmussal és vendéglátással kapcsolatos nemzetközi szervezetekben betöltött tagságból eredő tagdíjak, infokommunikációs feladatokhoz kapcsolódó nemzetközi szervezetekben betöltött tagságból eredő tagdíjak, továbbá az MTÜ Zrt.-nek a Nemzetközi Kiállítások Irodájában ellátott feladataihoz kapcsolódó nemzetközi tagdíjak fedezetének biztosítása. |
Nemzetközi tagdíjra jogosult vagy annak fizetésére kötelezett nemzetközi érdekképviseleti szervezetek vagy érdekképviseleti tagdíj fizetésére kötelezett magyar szervezetek, gazdasági társaságok, központi költségvetési szerv, Kincstár. |
– |
– |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
– |
– |
– |
– |
– |
||||
12. |
380140 |
20/1/24 Kiemelt társadalmi kapcsolatok |
Az előirányzat tartalmazza a nemzetközi és hazai szintéren történő kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok, valamint az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátásának forrását. Az előirányzat forrást biztosít a felhasználással kapcsolatos kincstári díjak fedezetére is. |
Központi költségvetési szerv, gazdasági társaság, Kincstár. |
– |
– |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
– |
– |
– |
– |
– |
||||
13. |
384140 |
20/1/26 Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. szakmai feladatainak ellátása |
Az előirányzat fedezetet nyújt |
MTÜ Zrt., helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szerv, Miniszterelnöki Kabinetiroda Igazgatás, Kincstár. |
Pályázati rendszeren kívül kérelemre hozott egyedi támogatói döntésben foglaltak szerint kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés, az Ávr. 101/A. §-a szerint kiadott támogatói okirat útján. |
Előleg folyósítható. |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
Támogatási szerződés vagy támogatói okirat szerint. |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. |
– |
Igénybe vehető. |
– |
||||
14. |
387917 |
20/1/27 Nonprofit, társadalmi, civil szervezetek és köztestületek támogatása |
Az előirányzat fedezetet nyújt a nonprofit, civil szervezetek és köztestületek működési és szakmai feladatainak támogatására, az előirányzat felhasználásával kapcsolatos kincstári díjakra. Az előirányzat terhére a KEKVA tv. szerinti pénzbeli vagyoni juttatás nyújtható. A költségvetési támogatás a támogatási igény benyújtásakor már megkezdett, illetve olyan utófinanszírozott, teljesült tevékenységekre is nyújtható, amelyek azok megkezdésekor megfeleltek a támogatási feltételeknek. |
Egyesület, alapítvány, közalapítvány, határon túli civil szervezet, nonprofit, valamint közhasznú jogállású szervezet vagy gazdasági társaság, köztestület, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, Kincstár. A nyújtott támogatás teljes összege vagy bizonyos része a támogatott tevékenység megvalósításának veszélyeztetése nélkül a minisztérium és a kedvezményezett között létrejött támogatási jogviszonyban foglaltaknak megfelelően harmadik személy által is felhasználható. |
Pályázati úton vagy pályázati rendszeren kívül kérelemre hozott egyedi döntés alapján támogatási szerződéssel, támogatói okirattal, az Ávr. 101/A. §-a szerint kiadott támogatói okirattal. |
Előleg biztosítható, a KEKVA tv. szerinti vagyonjuttatás esetében a Kormány egyedi döntése alapján. |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
Támogatási szerződés vagy támogatási okirat szerint, a Kormánynak a KEKVA tv. szerinti vagyonjuttatásra vonatkozó egyedi döntése szerint. |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. |
– |
– |
– |
||||
A Kormánynak a KEKVA tv. 19. §-a szerinti vagyonjuttatásra vonatkozó egyedi döntése alapján megállapodással. |
A KEKVA tv. szerinti pénzbeli vagyoni juttatás esetében a Kormány vonatkozó egyedi döntése alapján. |
A KEKVA tv. szerinti pénzbeli vagyoni juttatás esetében a Kormány vonatkozó egyedi döntése szerint. |
A KEKVA tv. szerinti pénzbeli vagyoni juttatás esetében a Kormány vonatkozó egyedi döntése szerint. |
|||||||||||||
15. |
347762 |
20/1/28 Kormányzati infokommunikációs szolgáltatások |
Az előirányzat forrást biztosít |
Gazdasági társaság, civil szervezet, helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szerv, köztestület, költségvetési szerv és az általa fenntartott költségvetési intézmény, közalapítvány, köznevelési, szakképzési és felsőoktatási intézmény; Kincstár. |
Az Ávr. 101/A. §-a szerint kiadott támogatói okirat, egyedi támogatói döntésben foglaltak szerint kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés és pályázati kiírás alapján kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés útján. |
Előleg folyósítható. |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
– |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. |
DMÜ Zrt. |
– |
– |
||||
Közszolgáltatási szerződéssel, visszterhes polgári jogi szerződéssel. |
Közszolgáltatási szerződés, visszterhes polgári jogi szerződés szerint. |
Közszolgáltatási szerződés, visszterhes polgári jogi szerződés szerint. |
Közszolgáltatási szerződés, visszterhes polgári jogi szerződés szerint. |
|||||||||||||
16. |
400751 |
20/1/33 A kiemelt nemzetközi sportesemények és egyéb kiemelt állami rendezvények lebonyolítása |
Az előirányzat forrást biztosít a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló 591/2022. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglalt közfeladatok végrehajtására. Az előirányzat forrást biztosít a felhasználással kapcsolatos kincstári díjak fedezetére is. A költségvetési támogatás a támogatási igény benyújtásakor már megkezdett, illetve olyan utófinanszírozott, teljesült tevékenységekre is nyújtható, amelyek azok megkezdésekor megfeleltek a támogatási feltételeknek. |
Gazdasági társaság, civil szervezet, sportszövetség, helyi önkormányzat és az általa fenntartott költségvetési szerv, köztestület, költségvetési szerv és az általa fenntartott költségvetési intézmény, közalapítvány, köznevelési, szakképzési és felsőoktatási intézmény; Kincstár. |
Az Ávr. 101/A. §-a szerint kiadott támogatói okirat, egyedi támogatói döntésben foglaltak szerint kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés és pályázati kiírás alapján kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés útján. |
Előleg folyósítható. |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
– |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. |
Nemzeti Kommunikációs Hivatal |
– |
– |
||||
17. |
386973 |
20/1/34 Kormányzati szakpolitikák |
Az előirányzat forrást biztosít a kormányzati döntés-előkészítést megalapozó tanulmánykészítési, kommunikációs stratégiai tanácsadási feladatok, valamint a kormányzati szintű médiafigyelési és médiaelemzési szolgáltatások finanszírozásához és az előirányzat felhasználásával kapcsolatos kincstári díjakra. |
Közbeszerzésen nyertes pályázó, illetve pályázók, a legmegfelelőbb ajánlatot tevő partnerek, gazdasági társaság, Kincstár. |
Az Ávr. 101/A. §-a szerint kiadott támogatói okirat, egyedi támogatói döntésben foglaltak szerint kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés és pályázati kiírás alapján kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés útján. |
Előleg folyósítható. |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
– |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. |
– |
– |
– |
||||
18. |
302757 |
20/1/35 Infokommunikációs ágazati feladatok |
Az előirányzat forrást biztosít a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Nemzeti Tehetséggondozó Nkft.) feladatainak ellátásához. |
Nemzeti Tehetséggondozó Nkft. |
Az Ávr. 101/A. §-a szerint kiadott támogatói okirat, egyedi támogatói döntésben foglaltak szerint kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés és pályázati kiírás alapján kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés útján. |
Előleg folyósítható. |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
– |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. |
– |
– |
– |
||||
19. |
402117 |
20/1/36 Magyar Külügyi Intézet Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság szakmai feladatainak ellátása |
Az előirányzat fedezetet nyújt |
Magyar Külügyi Intézet Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság és Kincstár. |
Az Ávr. 101/A. §-a szerint kiadott támogatói okirat, egyedi támogatói döntésben foglaltak szerint kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés és pályázati kiírás alapján kiadott vagy kötött támogatói okirat vagy támogatási szerződés útján. |
Előleg folyósítható. |
Egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan. |
– |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. |
– |
– |
– |
||||
20. |
21 Központi kezelésű előirányzatok |
|||||||||||||||
21. |
379240 |
21/1 A Miniszterelnöki Kabinetiroda tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások |
||||||||||||||
22. |
375340 |
21/2 A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások |
Az előirányzat célja |
Az adásvétellel, beruházással és felújítással, termékbeszerzéssel, szolgáltatás igénybevételével érintett szerződéses partnerek. |
Szerződések, egyéb dokumentumok alapján szállítói számlák, számviteli bizonylatok, kötelezettségek kiegyenlítése. |
NÚSZ Zrt. |
– |
– |
||||||||
23. |
402006 |
21/3 Útdíj rendszerek működési kiadásai |
A NÚSZ Zrt. jogszabályban meghatározott közfeladataival kapcsolatban felmerült – és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott – indokolt működési költségek, továbbá a vonatkozó jogszabályokban meghatározott észszerű nyereséghányad, valamint a beszedett használatidíj- és útdíjbevétellel összefüggésben felmerült úgynevezett átfolyó költségek és adó- – kiemelten a helyi iparűzési adó – jellegű tételek elszámolása. |
NÚSZ Zrt. |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
– |
||||
24. |
403173 |
21/5 A Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások |
||||||||||||||
25. |
403184 |
21/5/1 Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó társaságok forrásjuttatásai |
Az előirányzat fedezetet biztosít a DMÜ Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok |
A DMÜ Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok. |
Tulajdonosi támogatás esetén az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerinti (a továbbiakban: Áht.), az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyása esetén a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban foglaltaknak megfelelően. |
Tulajdonosi támogatás esetén előleg folyósítható. |
Tulajdonosi támogatás esetén egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan; tőkeemelés, pótbefizetés esetén a tulajdonosi joggyakorló határozata alapján. |
Tulajdonosi támogatás esetén a támogatási szerződés vagy támogatói okirat szerint; pótbefizetés esetén szerződés szerint. |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. |
DMÜ Zrt. |
– |
– |
||||
26. |
377051 |
21/6 A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások |
||||||||||||||
27. |
403251 |
21/6/2 A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások |
||||||||||||||
28. |
403262 |
21/6/2/1 A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok forrásjuttatásai |
Az előirányzat célja az MTÜ Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok |
Az MTÜ Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságok. |
Tulajdonosi támogatás esetén az Áht. szerinti, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jóváhagyása esetén a támogatási szerződésben vagy támogatói okiratban foglaltaknak megfelelően. |
Tulajdonosi támogatás esetén előleg folyósítható. |
Tulajdonosi támogatás esetén egy összegben vagy részletekben, idő- vagy teljesítésarányosan; tőkeemelés, pótbefizetés esetén a tulajdonosi joggyakorló határozata alapján. |
Tulajdonosi támogatás esetén a támogatási szerződés vagy támogatói okirat szerint; pótbefizetés esetén szerződés szerint. |
Az Ávr. 84. § (2) bekezdése szerinti lehetséges biztosítékok. |
MTÜ Zrt. |
– |
– |
2. melléklet a 17/2022. (XII. 1.) MK rendelethez58
Az 1. § a) pontja a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (3) bekezdését a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (1) bekezdés 67. pontja a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 12. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 10. § a) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (1) bekezdése a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés a) pontja a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 10. § b)-c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés b) pontja a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 10. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (2) bekezdés g) pontja a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § d) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (5) bekezdése a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 10. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (7) bekezdése a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § e)-f) pontja szerint módosított szöveg.
Az 5. § (8) bekezdése a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 7. § (4) bekezdése a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (5) bekezdését a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (6a) bekezdését a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 3. §-a iktatta be.
A 7. § (7) bekezdés a) pontja a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (7) bekezdés c) pontja a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 7. § (7) bekezdés d) pontját a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (7) bekezdés e) pontját a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (1) bekezdés d) pontját a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. alcím (9-10. §) a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 13. § (28) bekezdését a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 6. § (1) bekezdése iktatta be.
A 13. § (29) bekezdése a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 13. § (30) bekezdése a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 17. alcímet (30. §-t) a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. alcímet (31. §-t) a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. alcímet (32. §-t) a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 35. § (3) bekezdése a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 12. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 35. § (4) bekezdése a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 12. § c) pontja szerint módosított szöveg.
A 36. § (1) bekezdése a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 12. § d) pontja, a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 10. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (1) bekezdése a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 12. § e) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 12. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 12. § g) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (4) bekezdése a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 12. § h) pontja szerint módosított szöveg.
A 37. § (5) bekezdése a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 12. § i) pontja szerint módosított szöveg.
A 39. § (4) bekezdését a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 4. §-a iktatta be.
A 40. § (4) bekezdése a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 12. § j) pontja, a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 10. § f) pontja szerint módosított szöveg.
A 41. § (1) bekezdése a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 5. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § (7) bekezdése a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 6. §-ával megállapított szöveg.
A 41. § (11) bekezdését a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 7. §-a iktatta be.
A 41. § (12) bekezdését a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 7. §-a iktatta be.
A 41. § (13) bekezdését a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 7. §-a iktatta be.
A 41. § (14) bekezdését a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 7. §-a iktatta be.
A 46. § (1) bekezdése a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 12. § k) pontja szerint módosított szöveg.
A 48. § (4) bekezdését a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 8. §-a iktatta be.
A 27. alcímet (50-52. §-t) a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 28. alcímet (53. §-t) a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 55. § (4) bekezdése a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § k) pontja szerint módosított szöveg.
Az 55. § (5) bekezdését a 20/2022. (XII. 27.) MK rendelet 9. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2022. december 28.
Az 55. § (6) bekezdését a 3/2023. (II. 15.) MK rendelet 1. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2023. február 16.
Az 55. § (7) bekezdését a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 7. §-a iktatta be.
A hatálybalépés időpontja 2023. szeptember 22.
Az 56. § a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.
Az 57. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.
A 2. mellékletet a 26/2023. (IX. 21.) MK rendelet 11. § m) pontja hatályon kívül helyezte.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás