2022. évi XVIII. törvény indokolás
2022. évi XVIII. törvény indokolás
2022.08.01.
2022. évi XVIII. törvény indokolás
az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslat célja egyrészt, hogy – figyelemmel a közelmúltban kialakult gazdasági és háborús helyzetre −hozzájáruljon a nemzetgazdasági stabilitás fenntartásához. Ehhez kapcsolódik többek között a pártok finanszírozásáról szóló szabályok módosítása, valamint a frakciók működésével járó kiadások szabályainak módosítása.
A javaslat célja továbbá erősíteni az európai uniós integrációt, ehhez kapcsolódóan alakulnak át az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozattételi szabályai. Azon közjogi tisztségviselők, akik eddig is az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalommal, illetve a rájuk vonatkozó szabályok szerint tettek vagyonnyilatkozatot − az egységes szabályozás fenntartása érdekében − a továbbiakban is az országgyűlési képviselőkre vonatkozó, módosult szabályok szerint tesznek vagyonnyilatkozatot.
A módosítás ezek mellett arra is javaslatot tesz, hogy az Országgyűlés által választott, jelenleg eseti jelölőbizottsági eljárás keretében jelölt közjogi tisztségviselők személyét a jövőben az Országgyűlés feladatkör szerint illetékes állandó bizottsága jelölje és hallgassa meg, ezáltal egységesítve és koherenssé téve a parlamenti eljárásban lefolytatandó jelöltállítási szabályokat.
A javaslat továbbá több, az Országgyűlés működésével kapcsolatos érdemi és technikai szabály módosítására is kiterjed.
A javaslat számos ponton sarkalatos rendelkezést tartalmaz, ezért a javaslat elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A szomszédban zajló orosz–ukrán fegyveres konfliktus a második világháború óta nem tapasztalt humanitárius helyzetet eredményezett, és megváltoztatta az európai gazdasági helyzetet is, ami Hazánkat is súlyosan érinti. Ezért Magyarország Kormánya 2022. május 25-ei hatállyal az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében Magyarország egész területére különleges jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett ki. Annak érdekében, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a felmerülő káros gazdasági hatások kivédése, a következmények enyhítése és a nemzetgazdaság stabilitása érdekében a Kormány az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendeletet megalkotta és létrehozta a Rezsivédelmi Alapot és a Honvédelmi Alapot is.
Mivel a pártok is jellemzően aktív társadalmi szerepet vállalnak és a negatív gazdasági hatások a pártokat sem kerülik el, ezért a javaslat megteremti a lehetőséget, hogy az országgyűlési képviselőcsoportok a működési feltételeiket biztosító kereteik meghatározott részéről lemondhassanak, és azt az országos listán mandátumot szerzett pártjuk részére támogatás formájában felajánlhassák.
A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény tételesen felsorolja azokat a forrásokat, amelyekből a párt vagyona képződik. Ilyen források: a tagdíjak, az állami költségvetési támogatás, a különböző adományok, hozzájárulások, a magánszemélyek hagyatéka, illetőleg a párt gazdálkodó tevékenysége és az általa alapított vállalat és egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyeresége. A javaslat ezt a felsorolást bővíti ki a párt országgyűlési képviselőcsoportja által az országgyűlési képviselőcsoport működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott támogatással.
2., 3., 6–8., 11., 12., 14–18., 21–25., 27–34., 73–87. §
A törvényjavaslat módosítja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi szabályokat, illetve a vagyonnyilatkozat tartalmát. Az országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-tételi szabályok, illetve a vagyonnyilatkozat tartalmának megváltoztatása egyebekben számos közjogi tisztségviselő vagyonnyilatkozatát is érinti. A közjogi tisztségviselők egy része ugyanis vagy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz, vagy az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint tesz vagyonnyilatkozatot. Indokolt, hogy a jelenleg is azonos szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tevőkre a jövőben is egységes szabályok vonatkozzanak, és az ehhez szükséges módosítások a törvényjavaslaton átvezetésre kerüljenek a jogrendszer koherenciájának biztosítása érdekében.
4., 5., 9. §
A módosítás arra tesz javaslatot, hogy az Országgyűlés által választott, jelenleg eseti jelölőbizottsági eljárás keretében jelölt közjogi tisztségviselők – köztük a Médiatanács tagjai, valamint az Mttv. 87. § (3) bekezdése szerinti esetben a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagja – személyét a jövőben az Országgyűlés feladatkör szerint illetékes állandó bizottsága jelölje és hallgassa meg, ezáltal egységesítve és koherenssé téve a parlamenti eljárásban lefolytatandó jelöltállítási szabályokat.
10., 13. §
A módosítás arra tesz javaslatot, hogy az Országgyűlés által választott, jelenleg eseti jelölőbizottsági eljárás keretében jelölt közjogi tisztségviselők – köztük az Állami Számvevőszék elnöke – személyét a jövőben az Országgyűlés feladatkör szerint illetékes állandó bizottsága jelölje és hallgassa meg, ezáltal egységesítve és koherenssé téve a parlamenti eljárásban lefolytatandó jelöltállítási szabályokat.
19., 20. §
A Független Rendészeti Panasztestület (a továbbiakban: Testület) feladat- és hatáskörét a Testület 2020. február 27-i megszűnését követően az alapvető jogok biztosa vette át. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a feladatátvétel részeként a Testület tevékenysége során keletkezett iratanyag további őrzéséről, kezeléséről is a feladatátvevő gondoskodik, tekintettel arra, hogy a korábbi szabályozás értelmében az Országgyűlés Hivatala kizárólag a Testület elhelyezéséről és működésének feltételeiről gondoskodott, a feladatellátásban nem vett részt. A törvényjavaslat pontosítja továbbá, hogy a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően a feladat átkerülése kapcsán átadásra kerülő iratanyag további őrzésének költségéről a feladatot átvevő gondoskodik.
26. §
A módosítás arra tesz javaslatot, hogy az Országgyűlés által választott, jelenleg eseti jelölőbizottsági eljárás keretében jelölt közjogi tisztségviselők – köztük az Alkotmánybíróság tagjai – személyét a jövőben az Országgyűlés feladatkör szerint illetékes állandó bizottsága jelölje és hallgassa meg, ezáltal egységesítve és koherenssé téve a parlamenti eljárásban lefolytatandó jelöltállítási szabályokat.
35. §
Az ülésrend megállapítása vonatkozásában a hatályos szabályozás nem tartalmaz rendelkezést, ezt pótolja a javaslat az erre vonatkozó házelnöki hatáskör megteremtésével.
36., 54–56., 58., 66., 69., 70. § és 1. melléklet
Az elmúlt időszakban nemzetközi intézményekkel folytatott egyeztetések nyomán felmerült, hogy a magyar országgyűlési képviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozati rendszer átláthatósági szintjét megfontolandó lenne tovább igazítani az európai normákhoz. Az Országgyűlés elfogadva az ajánlást, eleget kíván tenni e követelményeknek. Ennek megfelelően a módosítás arra tesz javaslatot, hogy maga az Európai Parlament (a továbbiakban: EP) képviselőire vonatkozó, Európa-szerte elismert és minden uniós ország európai parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott vagyonnyilatkozati rendszert emelje át a magyar országgyűlési képviselőkre nézve.
Az EP képviselőihez hasonlóan lesz szükséges a jövőben nyilatkozni a képviselői megbízatást megelőző három évben végzett tevékenységekről, a képviselői megbízatással párhuzamosan végzett, összeférhetetlenség alá nem eső azon tevékenységekről, amelyből adóköteles jövedelem származik, a gazdálkodó szervezetben vállalt tagságról, tisztségről, tevékenységről, illetve az ezekből származó jövedelemről. Nyilatkozni szükséges továbbá olyan érdekeltségekről gazdasági társaságban, amely befolyást gyakorolhat a közpolitikával kapcsolatos kérdésekre.
A hozzátartozókra vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettség szabályai, valamint a nyilatkozat megtételének gyakoriságára vonatkozó szabályok szintén az uniós szabályoknak megfelelően módosulnak.
37. §
A hatályos szabályozás nem tér ki a nemzetiségi szószóló eskütételére és esküokmányának ellenőrzésére. A törvényjavaslat és a határozati házszabályi rendelkezések módosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján az Országgyűlés jegyzőihez telepítik a feladatot. Ennek megfelelően kerül sor azon képviselők esküokmányának ellenőrzésére is, akik nem az alakuló ülésen tesznek esküt.
38. §
A független képviselőnek nincs lehetősége képviselőcsoporthoz való csatlakozásra a határozati házszabály alapján, így az országgyűlési tisztsége ez okból történő megszűnéséről rendelkezni szükségtelen.
39. §
Az Országgyűlés tisztségviselői közül kizárólag a háznagy esetében írja elő a törvény a bizottsági meghallgatást, ami a képviselői megbízatással rendelkező jelölt tekintetében éppúgy indokolatlan, mint a többi, képviselő által betölthető tisztség esetén. Erre figyelemmel a törvényjavaslat a bizottsági meghallgatás előírását a képviselői megbízatással nem rendelkező jelöltre korlátozza.
40. §
Technikai jellegű módosítás, az Ogytv. 10. § (1) bekezdés b) pontjának módosításával összefüggésben szükséges az első előfordulási helyen bevezetni a „független képviselő” rövid megjelölést.
41. §
Az Ogytv. állandó bizottság elnökének, alelnökének és tagja megbízatásának megszűnéséről szóló 19. § (1) bekezdése nem említi a megszűnési okok között a felmentést. Az Ogytv. 18. § (6) bekezdésében foglalt utaló szabályban szerepel a felmentés, ezért ezt indokolt tételesen is megjeleníteni a felsorolásban.
42., 44. §
A módosítás a „nemzetiségi képviselő” és a „nemzetiségi szószóló” megjelölés egységes alkalmazásának átvezetését szolgálja a törvényben.
43., 57. §
Az Országgyűlésről szóló törvény szerint a képviselő az eskü letételéig és az esküokmány aláírásig az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein nem vehet részt, tanácskozási és szavazati jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt. Indokolt a képviselő tájékoztatás kérési és minősített adat megismeréséhez való jogát is korlátozni mindaddig, amíg az esküt le nem tette, hiszen nem gyakorolhatja azon jogait sem, amelyhez ez szükséges lenne.
45. §
A házszabályi rendelkezések szerint a törvényjavaslat előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt az Országgyűlés, illetve a törvényalkotási bizottság nem tárgyalja. Annak érdekében, hogy egy esetleges államfői törvénykezdeményezés esetén a köztársasági elnök előterjesztői minőségében ne kerüljön a többi előterjesztőhöz képest hátrányosabb helyzetbe, a módosító javaslat lehetővé teszi az előterjesztés tárgyalását a köztársasági elnök távollétében is. Erre akkor kerülhet sor, ha az államfő előzetesen nyilatkozik arról, hogy az előterjesztése a távollétében is tárgyalható. Hangsúlyozandó, hogy a köztársasági elnök – előzetes nyilatkozata ellenére is – bármikor részt vehet személyesen a vitákon, ha azt egyéb közfeladatai mégis lehetővé teszik. A módosító javaslat rögzíti, hogy a köztársasági elnök távolléte nem mentesít az előterjesztői kötelezettségek teljesítése alól: a házszabályi rendelkezések szerint a törvényalkotási eljárás lefolytatásához szükséges írásbeli eljárási cselekményeket meg kell tennie, valamint – az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat módosításáról szóló H/368. sz. határozati javaslathoz benyújtott módosító javaslat alapján – az előterjesztői expozét ebben az esetben is meg kell tartania, ennek hiányában az általa benyújtott indítvány általános vitája nem folytatható le.
46. §
A javaslat arra irányul, hogy a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő ugyanolyan feltételek mellett vehessen részt tanácskozási joggal az állandó bizottságok és a törvényalkotási bizottság ülésein, mint a nemzetiségi szószóló.
47. §
Az Ogytv. interpelláció, kérdés tárgyalására vonatkozó, 42. § (1) bekezdését pontosítani szükséges, jelenleg ugyanis a bekezdés első két mondata nincs teljesen összhangban egymással. Az Országgyűlés gyakorlata az első mondat szerinti előírást érvényesítette eddig, ennek megfelelően szükséges a második mondat módosítása. A bekezdés első mondata szerint az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot (90 percet) kell biztosítani. E rendelkezéssel szükséges összhangba hozni a képviselőcsoportok által benyújtott interpelláció, illetve kérdés megtárgyalásának szabályait.
48. §
A miniszterelnöknek az azonnali kérdésekre vonatkozó válaszadása során a helyettesítésre vonatkozó határozati házszabályi rendelkezések módosításával való összhang megteremtése miatt szükségessé vált módosítások.
A kiegészítés pontosítja a miniszterelnök politikai igazgatójának országgyűlési szerepkörét és – összhangban az Ogytv. interpellációra és kérdésre vonatkozó általános szabályozásával, valamint a politikai igazgatóra vonatkozó jogszabályi keretekkel – az azonnali kérdések órájában feltett kérdések esetén is rendezi a válaszadásra feljogosítás lehetőségét.
49., 51. §
A hatályos szabályok szerint az Állami Számvevőszék elnökére, az Alkotmánybíróság tagjára, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa tagjára, valamint – bizonyos, az ágazati törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén – a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának tagjára az egyes külön törvények szerinti jelölőbizottságok tesznek javaslatot. A módosítás alapján a jövőben ezt a feladatot az Országgyűlés – egyébként feladatkör szerint illetékes – állandó bizottsága látná el, ezáltal egységesítve és koherenssé téve a parlamenti eljárásban lefolytatandó jelöltállítási és meghallgatási szabályokat.
50. §
Az Ogytv. 44/A. § (1) bekezdése szerint a házelnök egyes közjogi tisztségek betöltésének igazolása céljából igazolványt állít ki. A többi önálló szabályozó szerv vezetőjéhez hasonlóan az Országos Atomenergia Hivatal elnöke és elnökhelyettese is jogosult ezen igazolványra.
Az Ogytv. 44/A. § (1) bekezdése szerint a házelnök egyes közjogi tisztségek betöltésének igazolása céljából igazolványt állít ki. A többi önálló szabályozó szerv vezetőjéhez hasonlóan a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke és elnökhelyettese is jogosult ezen igazolványra.
52. §
A módosító javaslat lehetővé teszi, hogy a köztársasági elnök által kijelölt személy az Európai Uniós Konzultációs Testület ülésén részt vegyen.
53. §
Tekintettel arra, hogy az országgyűlési képviselő meghatározott körben jelenleg is segítheti a Kormány munkáját több nevesített tisztség betöltésével, indokolt, hogy erre lehetőség legyen a szakmai véleményező és javaslattevő − döntési joggal is rendelkező − testületen keresztül is.
59.,68. §
A módosítás jogszabályi szinten rendezi azt a jelenlegi gyakorlatot (ami egyet jelent az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvényben foglalt korábbi kötelezettség teljesítésével), amely szerint az országgyűlési képviselők, nemzetiségi szószólók, továbbá a Hivatal alkalmazottai is a Hivatal elhelyezésére szolgáló épületekben lévő orvosi rendelőkben vehetnek igénybe egyes egészségügyi járóbeteg szakellátásokat.
A javaslat a közbeszerzési törvényben foglalt előírásokra is figyelemmel biztosítja, hogy az Országgyűlés Hivatala költségvetési (tehát állami) egészségügyi szolgáltató útján tegyen eleget jogszabályi kötelezettségének.
60. §
Az Országgyűlés honvédelemmel és nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottságai, valamint a külügyekkel foglalkozó állandó bizottsága esetében a bizottsági tagság feltétele a nemzetbiztonsági ellenőrzés. Erre figyelemmel a javaslat – az egységesítés érdekében – azt célozza, hogy a honvédelemmel és a nemzetbiztonsággal foglalkozó bizottság mellett immár a külügyekkel foglalkozó bizottság tagjai is felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat nélkül ismerhessék meg a feladataik ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adatokat.
61. §
A választókerületek méretének arányosabb figyelembevétele mellett módosul a képviselői üzemanyag költségtérítés mértéke.
62. §
A módosítás értelmében párt tulajdonában lévő ingatlan irodaként történő bérlésére is lehetőség lesz a jövőben.
63., 64. §
A közelmúlt eseményei, valamint a jelenleg is zajló események – úgy mint a háború, az energiaválság, a végiggondolatlan uniós szankciós politika – nehéz helyzetbe hozta a magyar családokat, illetve a gazdaságunk sok szereplőjét. A Kormány annak érdekében, hogy ne a magyarok fizessék meg a háború árát, pénzügyi alapokat hozott létre, amihez számos szereplő hozzájárul.
Ezzel párhuzamosan a 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok jelentős része – a törvény által biztosított jogokkal való visszaélés határait feszegető módon – olyan formában indult, és szerzett mandátumot, hogy az számos törpefrakció megalakulását eredményezte, ami által képviselőnként a nagyobb képviselőcsoportokhoz képest lényegesen magasabb támogatási összegre váltak jogosulttá, többmilliárd forint többletköltséggel terhelve a költségvetést.
Az Országgyűlés álláspontja szerint a Kormány által létrehozott alapokhoz indirekt módon hozzá kell járulniuk a pártoknak és a frakcióknak is abban a formában, hogy megtakarításokat eszközölnek a működésükben. Tekintettel arra, hogy a frakciók költségvetése jelentősen növekedett az előző ciklushoz képest, a megtakarításra első sorban ezen a területen van lehetőség.
A módosítás irányát kijelöli a 2179/B/1991. Alkotmánybírósági határozat, amely kimondja: „a pártok támogatottságának igazi fokmérője a parlamenti választásokon elért eredmény.” Vagyis az anyagi támogatás mértékét és módját is indokolt ennek arányához kötni. Kimondja továbbá az idézett határozat, hogy a „[…] pártok esetében sem kell azonosnak lennie a támogatás összegének, hiszen itt is érvényesítheti az állam a népakarat kialakításában és kinyilvánításában való részvétel mértékében a választási eredményekben tükröződő különbséget.”
Ennek megfelelően a javaslat a frakciók működésével összefüggő kiadásokra fordítható jelenlegi ún. alaptámogatás (nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset háromszorosának megfelelő összeg tízszerese) valamint a képviselőnkénti arányos támogatási összeg rendszerét változtatná meg. A jövőben a működési keret alaptámogatás része a közös listán bejutott frakcióknak nem járna külön-külön, hanem csak a közös lista kapná meg megemelt összegben (tízszeres helyett tizenhétszeres szorzóval), és ez az összeg oszlana meg egyenlő arányban a közös listán indult pártok frakciói között. A képviselőnkénti, alaptiszteletdíjjal arányos rész 30–40%-os megkülönböztetése kormánypárti-ellenzéki frakció között is megszűnne, helyette egységesen az alaptiszteletdíj 30-30%-a megszorozva a frakció tagjainak a létszámával adná a működési keret másik részét.
A módosítás érinti a képviselőcsoportok által foglalkoztatott alkalmazotti létszámkereteket is.
A jövőben a közös listán bejutott pártok esetében a listán együttesen megszerzett mandátumok száma alapján kell a listát a megfelelő sávba besorolni, és az aszerint járó alkalmazotti létszám mandátumarányosan oszlik meg az egyes pártok frakciói között. E mellé jár még minden listán bejutott frakciónak a frakciólétszámmal megegyező létszámú alkalmazott, az arányosság elvének tiszteletben tartásával.
Ezen túl további sávokat is bevezet a módosítás az alkalmazotti létszám számítása során, követve és megtartva az eddigi létszámhoz fűződő sávok arányait.
A javaslat által eszközölt módosítások eredményeképpen az egy képviselői mandátumra jutó támogatást nézve továbbra is több támogatást kapnak az ellenzéki képviselők a kormánypártiaknál.
65. §
A javaslat értelmében az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény úgy módosul, hogy a képviselőcsoport az országos listán mandátumot szerzett pártja részére támogatást adhat megtakarításai terhére. A támogatás támogatási igény nélkül, egyedi döntés alapján, támogatói okirattal nyújtható. A támogatásról az országgyűlési képviselőcsoport vezetője dönt. A támogatást a kedvezményezett hitelintézetnél vezetett fizetési számlájára történő átutalással kell teljesíteni.
67. §
A javaslat a tényleges helyzetnek megfelelően pontosítja az Országgyűlés Hivatala által ellátott egyes feladatokat rögzítő rendelkezéseket.
71. §
A szövegcserés módosítások indokai − a törvényjavaslat egyéb rendelkezéseivel való összhang megteremtésén túl − az alábbiak:
Az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan indokolt, hogy a nemzetiségi szószólókra is kiterjedjenek a 18/A. alcím szerinti, bizottsági ülésekre vonatkozó fegyelmi jogi szabályok.
Az Ogytv. 18. § (2) bekezdésére irányuló módosítás az alakuló ülés előkészítésével kapcsolatos házelnöki hatáskör szabályozását a 18. § (1) bekezdésében foglalt megoldással összhangban szabályozza. Az állandó bizottságok tisztségviselőinek és tagjainak megválasztására irányuló képviselőcsoport-vezetői indítványok nem feltétlenül állnak összhangban egymással, így indokolatlan és a gyakorlatban nem minden esetben kivitelezhető, hogy a házelnök az indítványokkal tartalmilag azonos javaslatot nyújtson be. A módosítás biztosítja a házelnök számára az indítványok mérlegelésének lehetőségét.
A szövegcserés módosítás az egyes képviselői magatartások tanúsítása esetén alkalmazandó tiszteletdíj-csökkentés elrendelésének szabályait pontosítja. A módosítás értelmében a szankció alkalmazása már nem a törvény erejénél fogva kötelező, hanem mérlegelés függvénye. A módosítás a szankcióalkalmazás lehetséges eseteit és mértékét nem érinti.
A szövegcserés módosítások egy része a „nemzetiségi képviselő” és a „nemzetiségi szószóló” megjelölés egységes alkalmazásának átvezetését szolgálja a törvényben.
A szakasz egyebekben technikai pontosításokat tartalmaz.
72. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
88. §
Hatályba léptető rendelkezések.
89. §
Sarkalatosságra vonatkozó rendelkezések.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás