• Tartalom

182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet

182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet

a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről

2023.01.01.

A Kormány

az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,

a 8. § (1) bekezdése tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (6) bekezdés 2. és 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 20. § (2) bekezdése tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (1c) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § (1) bekezdés 1. pontja tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § (1) bekezdés 2. pontja tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § (1) bekezdés 3. pontja tekintetében a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 96. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § (1) bekezdés 4. pontja tekintetében az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § (1) bekezdés 5. pontja tekintetében a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § (1) bekezdés 6. pontja tekintetében az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § (1) bekezdés 7. pontja tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § (1) bekezdés 8., 11., 13. és 14. pontja tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § (1) bekezdés 9. pontja tekintetében a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 15/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § (1) bekezdés 10. pontja tekintetében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 68. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § (1) bekezdés 15. pontja tekintetében a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 40/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 67. § (1) bekezdés 16. pontja tekintetében az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 74. § (2) bekezdése tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (6) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 120. § tekintetében az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 139. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 140. § tekintetében az európai területi társulásról szóló 2014. évi LXXV. törvény 5. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 149. § a) pontja tekintetében a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 53. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 149. § b) pontja tekintetében az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 268. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 149. § c) pontja tekintetében a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 228. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A MINISZTERELNÖK

1. § (1) A Kormányt a miniszterelnök képviseli. A Kormány vagy a miniszterelnök egyedi ügyekben a Kormány képviseletére más személyt kijelölhet.

(2) A miniszterelnök képviseli Magyarországot az Európai Tanácsban, továbbá a miniszterelnök az Alaptörvény vagy jogszabály eltérő döntése hiányában intézkedik Magyarország képviseletéről valamennyi – az állam legfelsőbb szintű részvételét igénylő – Európai Unióval összefüggő ügyben.

2. § (1) A miniszterelnök határozza meg a Kormány általános politikáját, és irányítja ennek végrehajtását.

(2) A miniszterelnök az (1) bekezdésben meghatározott jogkörében eljárva különösen

a) közvetlenül irányítja a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter tevékenységét, valamint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter útján irányítja a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára tevékenységét,

b) meghatározza és koordinálja a miniszterek tevékenységét, amelynek keretében iránymutatást adhat a miniszterek részére a tevékenységük végzésével összefüggésben,

c) biztosítja a kormányzati döntések érvényesülését.

(3) A miniszterelnök a rendeletében kijelölt miniszterelnök-helyettes tekintetében meghatározza a helyettesítése rendjét.

3. § (1) A miniszterelnök határozza meg a Kormány testületi működésének az irányait, összehívja és vezeti a Kormányt.

(2) A miniszterelnök az (1) bekezdésben meghatározottak végrehajtása érdekében különösen

a) az Alaptörvény keretei között meghatározza a kormányzati szervezetalakítás általános irányait, ideértve az egyes minisztériumok szervezeti és működési szabályzatai előkészítésének általános elveit is,

b) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozó kormányrendelet elfogadására és módosítására,

c) bármely miniszter, közigazgatási államtitkár, államtitkár és helyettes államtitkár, valamint a miniszterelnök politikai igazgatója (a továbbiakban együtt: állami vezető) számára feladatot határozhat meg,

d) bármely állami vezetőt a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekről jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezhet,

e) meghatározza a Kormány ülésének napirendjét, ennek keretében a minisztereket és a kormánybiztosokat előterjesztés vagy jelentés elkészítésére utasíthatja,

f) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a Kormány ügyrendjének elfogadására és módosítására,

g) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 8. §-a szerinti kabinet és a Kit. 9. §-a szerinti kormánybizottság megalakítására,

h) kizárólagosan jogosult a Kormány részére előterjesztést benyújtani a Kormány törvényalkotási programjára és jogalkotási munkatervére vonatkozóan,

i) átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot tesz, illetve előterjesztést nyújt be a Kormány részére, kezdeményezi és szervezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét, szakpolitikai előterjesztések és jelentések elkészítését, illetve összkormányzati feladat indítását,

j) képviselője útján részt vesz a Kormány más tagja által szervezett miniszteri értekezleten,

k)1 aláírja a Kormánynak, a Stratégiai és Családügyi Kabinetnek, a Gazdasági Kabinetnek, a Növekedési és Versenyképességi Kabinetnek, a Nemzetpolitikai Kabinetnek (a továbbiakban együtt: Kabinet), a Védelmi Tanácsnak a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által írásba foglalt és részére felterjesztett döntéseit,

l) aláírja a Kormány feladat- és hatáskörét érintő egyéb, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által írásba foglalt és részére felterjesztett döntéseket, ideértve azon döntéseket is, amelyek előkészítése nem tartozik a Kormány valamely más tagjának feladat- és hatáskörébe,

m) aláírja az állami vezetők politikai szolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyával kapcsolatos, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára által előkészített és részére felterjesztett okiratokat.

(3) A miniszterelnök meghatározza a kormányzás általános irányait, ennek érdekében szervezi a Kormány mint testület munkáját, megállapítja a miniszterek között kialakított belső munkamegosztást.

4. § A miniszterelnök az európai uniós ügyek kapcsán

a) tárgyal az európai uniós tagállamokkal, illetve az európai uniós intézmények képviselőivel,

b) kapcsolatot tart és egyeztet az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati álláspontról az ezért felelős miniszterrel és más miniszterekkel,

c) a Kormány vagy a Kormány tagjainak irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi államigazgatási szervektől (a továbbiakban: kormányzati szervek) szakmai álláspontot kérhet, és ezekről egyeztetést kezdeményezhet.

II. Fejezet

A KORMÁNYZATI KÖZPONT

1. A miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezete

5. § (1) A Miniszterelnöki Kormányiroda az általános politikai koordinációért felelős miniszter munkaszervezetében mint a miniszterelnök munkaszervezetében működik.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkárát az általános politikai koordinációért felelős miniszter a miniszterelnök útmutatása szerint irányítja.

6. § A miniszterelnök a 3. §-ban meghatározott feladata végrehajtása érdekében közvetlenül vagy – összhangban az 5. § (2) bekezdésével – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján

a) összehangolja és megszervezi a kormányzati igazgatás – ide nem értve a területi közigazgatás – működését,

b) előkészíti a Kormány munkatervének és törvényalkotási programjának a tervezetét, gondoskodik azok végrehajtásáról,

c) előkészíti a Kormány tagjainak feladat- és hatáskörét szabályozó kormányrendelet tervezetét, valamint a Kormány ügyrendjének, továbbá azok módosításának tervezetét,

d) egységes szempontrendszerre tesz javaslatot

da) a központi hivatalokról szóló kormányrendeletek tervezetei,

db) a minisztériumok és a központi hivatalok szervezeti és működési szabályzatai

tekintetében,

e) a Kormány üléseinek előkészítése céljából

ea) gondoskodik a közigazgatási egyeztetések koordinációjáról, ennek során a Kormány döntéseiben meghatározott követelmények érvényesítéséről, valamint ellenőrzi, hogy a javasolt döntés végrehajtásának feltételei teljeskörűen biztosíthatóak-e,

eb) szervezi, vezeti és lebonyolítja a közigazgatási államtitkári értekezletet, gondoskodik a közigazgatási államtitkári értekezlet döntéseinek érvényesítéséről,

ec) összeállítja a kormányülés napirendjét,

ed) előkészíti a Kabinet és a Védelmi Tanács üléseit,

f) szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány döntéseinek végrehajtását,

g) ellenőrzi a határidős, valamint a folyamatos feladatok végrehajtását, közreműködik a döntések megvalósulásának értékelésében, a végrehajtás alakulásáról az érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet,

h) érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés, az Európai Unió döntéshozatali tevékenysége és a Kormány döntéseinek végrehajtása során az összkormányzati szempontokat, ennek érdekében szervezi és működteti a döntés-előkészítés és a végrehajtás egységes folyamatát, szükség esetén kezdeményezi a Kormány feladatkörében érintett tagja vagy a Kormány intézkedését,

i) koordinálja az alkotmányos szervek, az önálló szabályozó szervek és az autonóm államigazgatási szervek vezetőivel való kapcsolattartást,

j) ellátja az állami vezetők állami vezetői szolgálati jogviszonyával kapcsolatos személyügyi műveleteket,

k) biztosítja az állami vezetők munkavégzéséhez szükséges tárgyi eszközellátást.

7. § (1) A miniszterelnök a 3. §-ban meghatározott feladata végrehajtása érdekében – összhangban az 5. § (2) bekezdésével – a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára útján részt vesz a Kormánynak az Országgyűléssel való kapcsolattartáshoz kapcsolódó feladatok ellátásában a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel egyetértésben, e tekintetben

a) ellátja az országgyűlési ülésszakok előkészítésével összefüggő kormányzati feladatokat, ennek keretében javaslatot tesz a Kormánynak az Országgyűlés rendkívüli ülésszaka, illetve ülése összehívásának kezdeményezésére,

b) gondoskodik a Kormány által elfogadott törvényalkotási program benyújtásáról, és figyelemmel kíséri annak megvalósulását,

c) gondoskodik a Kormány által elfogadott törvény- és országgyűlési határozati javaslatok, beszámolók, politikai nyilatkozatra vonatkozó javaslatok benyújtásáról, valamint figyelemmel kíséri az ezekkel összefüggő parlamenti eljárásokat, és megteszi az elfogadásukhoz szükséges igazgatási intézkedéseket.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára – összhangban az 5. § (2) bekezdésével – segíti a miniszterelnök tevékenységét. E tekintetben a miniszterelnök részére – feladat- és hatáskörében – soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetve szakértői közreműködést kér a kormányzati szervektől, továbbá közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek felé.

8. § (1) A Kormány a kormányzati személyügyi igazgatás központi feladatait ellátó szervként, valamint a személyügyi központ feladatait ellátó szervként – a 74. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a Miniszterelnöki Kormányirodát jelöli ki.

(2) A Miniszterelnöki Kormányiroda személyügyi központként ellátja a jogszabályban meghatározott feladatokat a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény, valamint a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálya alá tartozó szervek és az e szerveknél foglalkoztatottak tekintetében.

(3) A Miniszterelnöki Kormányiroda személyügyi központként jogszabályban meghatározott szolgáltatásokat biztosíthat a következő törvények hatálya alá tartozó szervek és az ott foglalkoztatottak tekintetében:

a) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény,

b) a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény,

c) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény,

d) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény,

e) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény,

f) a (2) bekezdés szerinti törvények,

g) a 74. § (3) bekezdése szerinti törvények.

2. A miniszterelnök munkaszervezete, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter feladat- és hatásköre

9. § (1) A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. általános politikai koordinációért,

2. kormányzati kommunikációért,

3. országmárkáért,

4. turizmusért,

5. vendéglátásért,

6. e-közigazgatásért,

7. informatikáért,

8. e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért,

9. a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,

10. mozgóképszakmáért,

11. audiovizuális politikáért,

12. elektronikus hírközlésért,

13. szerencsejáték szabályozásért,

14. polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért,

15. polgári hírszerzési tevékenység irányításáért,

16. minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért

17.2 útdíjfizetési-szolgáltatásért

felelős tagja.

(2) A Kormány a Kit. 13/A. § (4) bekezdése szerinti miniszterként a minisztert jelöli ki.

10. § A miniszter az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében

a) biztosítja és megszervezi a miniszterelnöknek az Alaptörvény 18. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlását, e feladat- és hatáskörében felel a Kormány általános politikája kialakításának irányításáért,

b) közreműködik a miniszterelnöknek a Kit. 5. §-ában meghatározott feladat- és hatásköre gyakorlásában, e feladat- és hatáskörében részt vesz a Kormány általános politikája végrehajtásának ellenőrzésében,

c) felel a miniszterelnök személye körüli feladatok ellátásáért,

d) a Kormány erre vonatkozó, kormányrendeletben meghozott döntése esetén ellátja a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 5. § (1) bekezdése szerinti, a pályázat kiírására (koncessziós beszerzési eljárás lefolytatására), elbírálására (a koncessziós beszerzési eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalára), ajánlattételi felhívásra, ajánlattételi eljárás, valamint a Ktv. 10/A. §-a szerinti eljárás lefolytatására vonatkozó feladatokat, és megköti a koncessziós szerződést (koncessziót),

e) az igazságügyért felelős miniszterrel együttműködve előkészíti a d) pontban megállapított feladataihoz kapcsolódó jogszabályokat.

11. § (1) A miniszter az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében a 10. § a) és b) pontja tekintetében

a) szervezi, összehangolja és ellenőrzi a Kormány általános politikája kialakításának a folyamatát, ennek keretében az 53. § (2) bekezdése szerinti javaslatokat összegzi, értékeli, és javaslatot tesz a miniszterelnök részére,

b) az átfogó megközelítést igénylő ügyekben javaslatot tesz, illetve előterjesztést nyújt be a Kormány részére, kezdeményezi és szervezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt tevékenységét, előterjesztés benyújtását kérheti a Kormány feladatkörében érintett tagjától,

c) közreműködik a Kormány általános politikája és a Kormány döntései megvalósulásának értékelésében, valamint a miniszterelnök erről történő tájékoztatásában, ennek keretében a végrehajtás alakulásáról a Kormány feladatkörében érintett tagjától információt, illetve az érintett szervektől közvetlenül is tájékoztatást kérhet,

d) a miniszterelnök részére – feladat- és hatáskörében – soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetve szakértői közreműködést kér, közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek számára,

e) érvényesíti a kormányzati döntés-előkészítés és a Kormány döntéseinek végrehajtása során a miniszterelnök döntéseiből és a Kormány általános politikájából következő politikai szempontokat.

(2) A miniszter az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében gondoskodik a Kormánynak az Országgyűléssel való kapcsolattartásáról, e tekintetben

a) kapcsolatot tart az Országgyűléssel és az országgyűlési képviselőcsoportokkal,

b) ellátja a napirenden kívüli felszólalások, valamint az országgyűlési képviselői interpellációk, kérdések és azonnali kérdések megválaszolásával kapcsolatos szervezési feladatokat, ennek keretében javaslatot tesz a válaszadó személyére, illetve a miniszterelnök megbízása alapján kijelöli a válaszadót,

c) elősegíti és szervezi a Kormány és az országgyűlési képviselőcsoportok közötti együttműködést,

d) kezdeményezheti politikai vita lefolytatását.

(3) A miniszter az általános politikai koordinációért való felelőssége keretében ellátja a miniszterelnök személye körüli feladatokat, e tekintetben

a) ellátja a miniszterelnök és a Kormány körüli állami protokollteendőket, felel a miniszterelnök külföldre történő kiutazásaival kapcsolatos feladatok ellátásáért, a nemzetközi állami rendezvények szervezéséért és lebonyolításáért, valamint az általa vezetett minisztérium protokolltevékenységéért,

b) gondoskodik a miniszterelnök kommunikációs felkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

12. § A miniszter a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében

a) felel az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért,

b) felel a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, fenntartásáért és a tartalom kialakításáért,

c) felel a kormányzati közösségi médiafelületekért, azon keresztüli kommunikációért,

d) koordinálja az egyes nemzeti identitást és patriotizmust erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket,

e) koordinálja az egyes közösségépítést erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket,

f) közreműködik az egyes kiemelt kormányzati rendezvények koncepciójának kidolgozásában.

13. § (1) A miniszter az országmárkáért való felelőssége keretében kidolgozza a Magyarország belföldi és külföldi kedvező megítélésére irányuló országmárka-stratégiát, és közreműködik annak végrehajtásában, melynek részeként

a) együttműködik a kormányzati és egyéb szervezetekkel,

b) belföldi és külföldi rendezvényeken képviseli a Kormányt,

c) országspecifikus elemzéseket készít,

d) belföldi és külföldi kampányokat, rendezvényeket bonyolít le,

e) irányítja a belföldi és nemzetközi országmárkára vonatkozó marketingtevékenységet,

f) kialakítja és működteti az országmárka javítását célzó intézményrendszert,

g) előzetes véleményezési és egyetértési jogkört gyakorol az országmárkával összefüggő projektek, fejlesztések, programok kialakítását, illetve meghirdetését megelőzően.

(2) A miniszter az országmárkáért való felelőssége keretében előkészíti az országmárkára vonatkozó jogszabályokat.

14. § (1) A miniszter a turizmusért való felelőssége keretében előkészíti a turizmusra, az utazásszervező és -közvetítő tevékenységre, az utazási és utazásközvetítői szerződésre, valamint – a gyógy- és egészségügyi tényezők vonatkozásában az egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az egészségturizmusra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a turizmusért való felelőssége keretében – a 32. § (2) bekezdésében és a 49. § (2) bekezdés e) pontjában foglaltak kivételével –

a) kialakítja és működteti a turizmus kormányzati irányítási és intézményrendszerét,

b) kidolgozza a turizmusfejlesztés koncepcióját és támogatási rendszerét,

c) kidolgozza a hivatásturizmus koncepcióját és fejlesztési irányait, koordinálja azok megvalósítását,

d) összehangolja az európai uniós tagságból adódó kormányzati turisztikai feladatokat,

e) irányítja a belföldi és nemzetközi turisztikai marketingtevékenységet,

f) kidolgozza és megvalósítja a nemzeti rendezvények koncepcióját,

g) kidolgozza a világkiállításokon való magyar részvételre irányuló javaslatokat, valamint ellátja a világkiállításokon való magyar részvétellel kapcsolatos szervezési és lebonyolítási feladatokat,

h) a sportpolitikáért felelős miniszter, valamint a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter részére szakmai támogatást biztosít a Magyarországon megvalósuló, kiemelt nemzetközi sportesemények lebonyolításához, és közreműködik e sporteseményeket érintő marketing- és kommunikációs tevékenységek megvalósításában,

i) irányítja a turizmusdiplomáciai feladatok végrehajtását,

j) előzetes véleményezési és egyetértési jogkört gyakorol a turizmussal összefüggő projektek, fejlesztések, programok kialakítását, illetve meghirdetését megelőzően.

15. § A miniszter a vendéglátásért való felelőssége keretében

a) előkészíti a vendéglátásra vonatkozó jogszabályokat, valamint

b) meghatározza a vendéglátás irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét, fejlesztési koncepcióját.

16. § (1) A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége keretében meghatározza az e-közigazgatás általános elveit, előkészíti az e-közigazgatásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az e-közigazgatásért való felelőssége keretében

a) kialakítja az egységes közigazgatási informatikai fejlesztési és szolgáltatási kormányzati politikát,

b) gondoskodik az e-közigazgatás általános elveinek megfelelően a közigazgatási hatósági eljárások vonatkozásában az elektronikus ügyintézésre vonatkozó jogszabályok előkészítéséhez szükséges szakmai irányok meghatározásáról,

c) megköti a közigazgatási informatika infrastrukturális eszközrendszerének fejlesztését érintő szerződéseket,

d) felügyeli a kormányzati célú hírközlési szolgáltatót és a központi elektronikus szolgáltató rendszer működtetőjét, valamint az e hálózatok infrastrukturális alapját biztosító szervezetek tevékenységét,

e) közreműködik a védelemszervezés közigazgatási szerveket érintő informatikai feladatainak tervezésében, végrehajtásában,

f) ellátja az összkormányzati szintű közigazgatási informatikai alkalmazásokkal és nyilvántartások összehangolásával összefüggő igazgatásszervezési feladatokat,

g) az elektronikus kormányzati stratégiai célokhoz és az infokommunikációs infrastruktúrához történő illeszkedés szempontjának vizsgálatával jóváhagyja az egyes kormányzati informatikai beszerzések és beruházások megvalósításához szükséges közbeszerzésekre irányuló előterjesztéseket, valamint ellenőrizheti a beruházás végrehajtását,

h) ellátja az Európai Unió tagállamainak az elektronikus azonosítás területén történő együttműködésével kapcsolatos rendelkezésekről szóló kormányrendelet szerinti tagállami kapcsolattartási pont feladatait.

(3) A miniszter – jogszabályban meghatározott kivétellel – a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. útján központosított informatikai és telekommunikációs szolgáltatásokat nyújt, gondoskodik az igénybevevők informatikai és telekommunikációs eszközökkel történő ellátásáról és az ilyen eszközök működtetéséről.

17. § A miniszter az informatikáért való felelőssége keretében

a) kidolgozza az egységes, infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési, valamint szolgáltatási stratégiát, és közreműködik annak végrehajtásában,

b) az irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szervek és az olyan állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében, amelyek felett tulajdonosi jogot vagy vagyonkezelési jogot gyakorol,

ba) felügyeli azok infokommunikációs infrastruktúra eszközrendszerének üzemeltetését és fejlesztését,

bb) egyetértési jogot gyakorol azok infokommunikációs infrastruktúrájáért felelős vezetőinek és az informatikai biztonságért felelős vezetőinek személye és infokommunikációs infrastruktúrát érintő kötelezettségvállalásai tekintetében.

18. § A miniszter az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért való felelőssége keretében

a) gondoskodik az e-közigazgatás és az e-közigazgatási szolgáltatások általános elvi alapjai meghatározásáról,

b) gondoskodik az egységes, e-közigazgatással és informatikai fejlesztésekkel, valamint az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatos kormányzati politika kialakításáról,

c) gondoskodik az egységes, e-közigazgatási és informatikai fejlesztési, valamint szolgáltatási stratégia kidolgozásáról,

d) gondoskodik az egységes, infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési, valamint szolgáltatási stratégia kidolgozásáról,

e) egyetértési jogot gyakorol a nemzeti digitalizációs stratégiával, az e-közigazgatással és informatikai fejlesztésekkel, valamint az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatos kormányzati döntési javaslatok Kormány általi megtárgyalása során,

f) felügyeli a Kormány e-közigazgatással és informatikai fejlesztésekkel, valamint az infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztésekkel kapcsolatos politikája, illetőleg stratégiája végrehajtását,

g) ellenőrzi és jóváhagyja az e-közigazgatással, az informatikával, valamint az infokommunikációs infrastruktúrával kapcsolatos fejlesztéseket és beszerzéseket,

h) gondoskodik a nemzeti adatgazdaság, a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás általános elvei kidolgozásáról és a nemzeti adatvagyon-gazdálkodás megvalósításáról,

i) gondoskodik a nemzeti szoftverlicenc-gazdálkodás általános elvei kidolgozásáról és a nemzeti szoftverlicenc-gazdálkodás megvalósításáról,

j) egyetértési jogot gyakorol a nemzeti adatvagyon- és szoftverlicenc-gazdálkodással kapcsolatos kormányzati döntési javaslatok Kormány általi megtárgyalása során,

k) felügyeli a nemzeti adatvagyon- és szoftverlicenc-gazdálkodás megvalósítását.

19. § A miniszter a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért való felelőssége körében előkészíti a kormányzati közigazgatási informatikai stratégiát és gondoskodik annak végrehajtásáról.

19/A. §3 A miniszter a 16. § (2) bekezdés b)–d) pontjában, (3) bekezdésében, a 17. § a) pontjában és b) pont ba) alpontjában, a 18. § c)–d) és f)–k) pontjában és a 19. §-ában foglalt, a felelősségébe tartozó feladatait a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság bevonásával látja el.

20. § (1) A miniszter a mozgóképszakmáért való felelőssége keretében előkészíti a mozgóképszakmára vonatkozó jogszabályokat.

(2) A Kormány a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 18. § (2) bekezdésében meghatározott miniszterként a minisztert jelöli ki.

21. § A miniszter az audiovizuális politikáért való felelőssége keretében előkészíti az audiovizuális médiára vonatkozó jogszabályokat.

22. § A miniszter az elektronikus hírközlésért való felelőssége keretében előkészíti az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályokat.

23. § A miniszter a szerencsejáték szabályozásért való felelőssége keretében előkészíti a szerencsejátékra és a szerencsejáték-szervezés állami felügyeletére vonatkozó jogszabályokat.

24. § A miniszter a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért való felelőssége keretében előkészíti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozó jogszabályokat.

25. § A miniszter a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért való felelőssége keretében előkészíti a polgári hírszerzési tevékenység irányítására vonatkozó jogszabályokat.

26. § A miniszter a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért való felelőssége keretében előkészíti a minősített adat védelmére, a minősített adat védelmének hatósági felügyeletére, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezésére és felügyeletére, valamint a nemzeti iparbiztonsági hatósági feladatok ellátására vonatkozó jogszabályokat.

26/A. §4 A miniszter az útdíjfizetési-szolgáltatásért való felelőssége keretében

a) közreműködik az útdíjpolitika alapelveinek kidolgozásában,

b) – a 102/A. § (7) és (8) bekezdése szerinti kivétellel – előkészíti a használati díj megfizetése ellenében használható utakkal összefüggésben a díjszedési, díjellenőrzés és szolgáltatási feladatok ellátására, valamint a megtett úttal arányos díj megfizetése ellenében használható utakkal összefüggésben az útdíjszedésre, az útdíjszolgáltatásra, valamint az útdíjellenőrzés-támogatói feladatok ellátására vonatkozó jogszabályokat,

c) ellátja a használati díjból származó bevétel és az útdíjból származó bevétel központi költségvetés felé történő elszámolásával összefüggő feladatokat.

27. § A miniszter ellátja a koncesszió jogi szabályozásával kapcsolatos feladatokat.

28. § A 4. §-ban meghatározottak érdekében a miniszter a miniszterelnök által erre a feladatra kijelölt személy útján segíti és támogatja a miniszterelnök munkáját az európai uniós tagsággal összefüggő ügyekben, különösen

a) részt vesz az európai uniós tematikájú kormányülések előkészítésében és a kormányüléseken,

b) részt vesz az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati koordinációs rendszerben,

c) kapcsolatot tart az Európai Unió intézményei és szervei vezetőinek munkatársaival, vezető tisztviselőivel, valamint az Európai Unió állam- és kormányfőinek uniós ügyekkel foglalkozó közvetlen munkatársaival (Sherpa),

d) részt vesz az európai uniós tagsághoz kapcsolódó stratégiai kérdésekre, kiemelt politikai dossziékra, az Európai Unió jövőjével, fejlődésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozó kormányzati álláspont kialakításában, azok képviseletére vonatkozó stratégia kidolgozásában, ezekkel összefüggésben a kormányzati munka rendjének és koordinációjának meghatározásában,

e) részt vesz a magyar alkotmányos szervek vonatkozásában az európai ügyekkel kapcsolatos feladataik ellátásában,

f) részt vesz az Európai Tanácson, az Európai Unió állam- és kormányfői formációiban, valamint az Európai Unió egyes tagállamainak különböző formációiban képviselendő álláspont kialakításában és képviseletében,

g) részt vesz az Európai Unió intézményeivel való kapcsolattartásban,

h) részt vesz az európai uniós kérdésekkel összefüggésben más európai uniós tagállamokkal és tagjelölt államokkal való kapcsolattartásban, különös tekintettel a V4 országokkal való együttműködésre,

i) részt vesz a harmadik államokkal való kapcsolattartásban az Európai Unióval összefüggő kérdések vonatkozásában.

29. § A miniszter a miniszterelnök útmutatása szerint a nemzetbiztonsági főtanácsadóként működő nemzeti információs államtitkár útján

a) elemzi és értékeli a nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködését, szükség esetén javaslatot tesz a Kormány feladatkörében érintett tagjának vagy a Kormánynak intézkedés megtételére,

b) értékeli és elemzi a kormányzati döntésekhez kapcsolódó nemzetbiztonsági információk áramlását,

c) értékeli a nemzetbiztonsági tevékenységhez kapcsolódó kormányzati döntések megvalósulását, ennek keretében a végrehajtás alakulásáról a Kormány feladatkörében érintett tagjától információt, illetve az érintett szervektől tájékoztatást is kérhet,

d) elemzi, értékeli és – szükség esetén – ellenőrzi a honvédelmi és haderőreformmal, valamint a nemzeti hadiipar fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatok végrehajtását, illetve kezdeményezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt védelmi tevékenységét,

e) koordinálja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátását, illetve kezdeményezi a Kormány feladatkörében érintett tagjai összehangolt védelmi tevékenységét.

3. A Miniszterelnökséget vezető miniszter feladat- és hatásköre

30. § (1) A Miniszterelnökséget vezető miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért,

2. kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért,

3. kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért,

4. közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért,

5. közigazgatás-fejlesztésért,

6. közigazgatás-szervezésért,

7. helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért,

8. társadalompolitika összehangolásáért,

9. társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért,

10. ingatlan-nyilvántartásért,

11. térképészetért,

12. egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért,

13. rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért,

14. anyakönyvi ügyekért,

15. állampolgársági ügyekért,

16. a Magyar Falu Program, valamint a Modern Városok Program működtetéséért,

17. aktív Magyarországért

felelős tagja.

(2) A miniszter a Budai Várnegyed, a Citadella és a visegrádi műemlék-együttes területén megvalósuló beruházások tekintetében a Kormány kulturális örökség védelméért felelős tagja.

(3) A miniszter – az informatikáért felelős miniszterrel együttműködve – ellátja az Országos Beruházás Monitoring rendszer működtetésével kapcsolatos feladatokat.

(4) A miniszter figyelemmel kíséri az Országgyűlés és a bizottságai napirendjét és üléseit, részt vesz az üléseket előkészítő fórumokon.

(5) A miniszter vezeti a Stratégiai és Családügyi Kabinet üléseit.

(6) A miniszter a miniszterelnök részére – feladat- és hatáskörében – soron kívül tájékoztatást, felvilágosítást, továbbá kormányzati összeállítások elkészítéséhez szakmai előkészítő anyagot, adatszolgáltatást, illetve szakértői közreműködést kérhet a kormányzati szervektől, közvetíti a miniszterelnök eseti döntéseit a miniszterek és a kormányzati szervek számára.

31. § A miniszter a kormánybiztosok tevékenységének összehangolásáért való felelőssége körében a kormánybiztosok feladatkörébe eső feladatok teljesüléséről – elsődlegesen a kormánybiztosok beszámolói alapján – tájékoztatja a miniszterelnököt.

32. § (1) A miniszter a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért és a társadalompolitika összehangolásáért való felelőssége körében

a) támogatja a kormányzati stratégiák kidolgozását,

b) figyelemmel kíséri a kormányzati döntéshozatalt, és véleményt ad azok kormányzati stratégiákkal és társadalompolitikai céljaival való összhangjáról,

c) támogatja a kormányzati stratégiák és társadalompolitikai célok megvalósításával összefüggő jogszabály-előkészítési feladatok ellátását,

d) elemzi a kormányzati stratégiai és társadalompolitikai célkitűzések teljesülését,

e) elemzi az európai uniós és nemzetközi politikai folyamatoknak a kormányzati stratégiai és társadalompolitikai célok teljesülésére gyakorolt hatását,

f) közreműködik a Kormány és a Kormány egyes tagjai által kormányzati és nem kormányzati kutatóintézetekkel együttműködésben folytatott stratégiai és társadalompolitikai kutatási tevékenységben,

g) a Kormány más tagjától a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésben információt, felvilágosítást, háttéranyagot, elemzést kérhet.

(2) A miniszter a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért és a társadalompolitika összehangolásáért való felelőssége körében

a) ellátja a közösségi bormarketing és a magyar bor egységes kommunikációja kapcsán jelentkező feladatokat,

b) előkészíti a magyar bor egységes kommunikációjára vonatkozó jogszabályokat.

33. § (1) A miniszter a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti és végrehajtja a közigazgatási minőségpolitikát, ennek részeként kidolgozza a közigazgatás minőségpolitikai elveit és a minőségbiztosítási eljárások alkalmazásának szakmai és módszertani szabályait.

(2) A miniszter a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért való felelőssége keretében a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszterrel együttműködve részt vesz a 74. §-ban foglalt feladatok végrehajtásában.

34. § (1) A miniszter a közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége keretében

a) összehangolja a közigazgatás-politika, a közigazgatás-fejlesztés és a közigazgatás-korszerűsítés kormányzati feladatait, és a kormányzati döntés-előkészítés során érvényesíti azok követelményeit,

b) módszertani szempontból segíti a közigazgatási szervek szervezetfejlesztési, igazgatási módszerek és eljárások alkalmazásával összefüggő tevékenységét,

c) kidolgozza és működteti a hatáselemzési rendszert, összehangolja a minisztériumok hatáselemzési feladatainak és a jogi szabályozásból származó adminisztratív terhek csökkentésére irányuló kormányzati tevékenység végrehajtását.

(2) A miniszter a közigazgatás-fejlesztésért való felelőssége keretében ellátja a területi közigazgatás fejlesztésével kapcsolatos különös feladatokat, ennek keretében a területi államigazgatás fejlesztése tekintetében

a) gondoskodik az erre vonatkozó kormányzati politika kialakításáról, érvényesítéséről és végrehajtásáról, valamint kidolgozza a területi közigazgatási szervek ügyfélszolgálati mintaszabályzatát,

b) ellátja a közigazgatási szervek nemzetközi együttműködésének koordinálását, részt vesz a közigazgatási szervek nemzetközi képviseletében, elősegíti azok fejlesztését,

c) véleményezési jogot gyakorol az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa magyar delegációja tagjainak kijelölése során.

35. § (1) A miniszter a közigazgatás-szervezésért való felelőssége keretében előkészíti

a)5 a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok jogállására és működésére,

b) a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzésére irányuló eljárásra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a közigazgatás-szervezésért való felelőssége keretében

a)6 összehangolja a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok hatósági tevékenységét az általános közigazgatási rendtartás általános szabályainak alkalmazása szempontjából, biztosítja e szabályok egységes alkalmazását,

b) összehangolja a több ágazatot érintő, közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok területi végrehajtását,

c) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve kialakítja és működteti az egységes közigazgatási hatósági statisztikai rendszert,

d) gondoskodik a kormányablakok működtetéséhez szükséges feltételrendszer megteremtéséről és a kormányablak-tudástár tartalmának kialakításáról.

36. § (1) A miniszter a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért való felelőssége keretében előkészíti a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletére és a területszervezési eljárásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért való felelőssége keretében a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben

a)7 ellátja a helyi önkormányzatok és társulásaik törvényességi felügyelete, valamint a területszervezési eljárás tekintetében hatáskörébe utalt feladatokat, és e feladatok tekintetében szakmai irányítást gyakorol a fővárosi és vármegyei kormányhivatal tevékenysége felett,

b) kezdeményezi a Kormánynál

ba) az Alaptörvénnyel ellentétesen működő helyi önkormányzati képviselő-testület feloszlatására vonatkozó határozati javaslat Országgyűlés részére történő benyújtását,

bb) az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangjának megvizsgálására vonatkozó alkotmánybírósági indítvány benyújtását,

c) előkészíti az ország területének közigazgatási tagozódásával, illetve a területszervezéssel kapcsolatos, az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök hatáskörébe tartozó döntéseket.

37. § (1) A miniszter a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége keretében előkészíti az egyesülési jogra, a közhasznú jogállásra, valamint a civil szervezetek működésére és támogatására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért való felelőssége keretében

a) összehangolja a Kormánynak a civil és társadalmi kapcsolatok fejlesztésével összefüggő feladatait,

b) ellátja a civil szervezetek és a közhasznú szervezetek működésének fejlesztését célzó feladatokat,

c) működteti a civil információs centrumokat és a Civil Információs Portált.

38. § (1) A miniszter az ingatlan-nyilvántartásért való felelőssége keretében előkészíti – az agrárpolitikáért felelős miniszterrel, a földügyért felelős miniszterrel és a gazdaságfejlesztésért felelős miniszterrel együttműködésben – az ingatlan-nyilvántartás vezetésére, rendszerére és az abból történő adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter – az agrárpolitikáért felelős miniszterrel és a földügyért felelős miniszterrel együttműködésben – az ingatlan-nyilvántartásért való felelőssége keretében gondoskodik az ingatlan-nyilvántartás vezetéséről, rendszeréről és az abból történő adatszolgáltatásról.

39. § (1) A miniszter – az agrárpolitikáért felelős miniszterrel és a földügyért felelős miniszterrel együttműködésben – a térképészetért való felelőssége keretében előkészíti

a) a földmérésre, a térképészetre és a távérzékelésre, valamint – a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve – az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítésére és

b) az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszerre

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a térképészetért való felelőssége keretében

a) gondoskodik a polgári célú állami földmérési, térképészeti és a távérzékelési feladatokról, a térinformatikai rendszerek kialakításáról, és működteti az ingatlan-nyilvántartási informatikai rendszert, valamint

b) – a Kormány feladatkörében érintett tagjával közösen – biztosítja az államhatár felmérését, megjelölését, a határjelek felújítását és karbantartását, az államhatárral kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek teljesítését.

40. § A miniszter az egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért való felelőssége keretében

a) előkészíti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezésével összefüggő szabályozását, valamint e szabályozás végrehajtási rendeletét,

b) figyelemmel kíséri az engedélyköteles kereskedelmi építményekkel összefüggő fenntarthatósági, urbanisztikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat.

41. § A miniszter a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért való felelőssége keretében előkészíti a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos jogszabályokat.

42. § A miniszter az anyakönyvi ügyekért való felelőssége körében előkészíti az anyakönyvezésre, a házasságkötési eljárásra, a névviselésre és a névváltoztatásra vonatkozó jogszabályokat.

43. § A miniszter az állampolgársági ügyekért való felelőssége körében előkészíti a magyar állampolgárságra vonatkozó jogszabályokat.

44. § A miniszter a Magyar Falu Program, valamint a Modern Városok Program (a továbbiakban együtt: Programok) működtetéséért való felelőssége körében a Programokban érintett miniszterekkel együttműködésben

a) ellátja a Programok kapcsán jelentkező feladatokat,

b) előkészíti a Programokra vonatkozó jogszabályokat,

c) biztosítja a Programok megvalósítását.

45. § A miniszter az aktív Magyarországért való felelőssége keretében

a) kialakítja az aktív mobilitás, – a hivatásforgalmi kerékpárutak esetében a közlekedésért felelős miniszterrel együttműködve – a kerékpárutak, a kerékpáros túraútvonalak fejlesztésével összefüggő stratégiát, és irányítja az ehhez kapcsolódó infrastruktúra üzemeltetéséhez és fejlesztéséhez szükséges szakmai feladatokat,

b) az a) ponttal összefüggésben részt vesz a hazai és európai uniós forrásokból megvalósuló kerékpárutak fejlesztési irányainak kialakításában,

c) kialakítja és megvalósítja az aktív mobilitás és kerékpáros közlekedés népszerűsítésére és szemléletformálására irányuló stratégiát,

d) felel az aktív életmódhoz és szabadidőhöz kapcsolódó stratégiák kidolgozásáért, és az ezzel összefüggő létesítményfejlesztő tevékenység irányításáért,

e) felel az országos felnőtt és gyerek szabadidő és rekreációs célú sport tevékenységekre vonatkozó programok kidolgozásáért és végrehajtásáért,

f) felel az aktív és ökoturisztikai ágazatot érintő stratégiai tervdokumentumok előkészítéséért és végrehajtásáért és kormányközi koordinációjáért,

g) kialakítja a szabadidős és rekreációs célú tevékenységek ellátására szolgáló zöldfelületek fejlesztésének irányait, és részt vesz azok megvalósításában,

h) kialakítja a horgászat mint szabadidős és rekreációs tevékenység fejlesztésére, népszerűsítésére vonatkozó stratégiát és felel annak megvalósításáért,

i) ellátja valamennyi, a szabadidősporthoz és a rekreációs célú sport tevékenységhez kapcsolódó szabályozási és koordinációs feladatot,

j) a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve kidolgozza az ifjúsági táborok felújítására vonatkozó programot, és felel annak megvalósításáért,

k) koordinálja a kisvasutak működtetésével, felújításával, fejlesztésével kapcsolatos kormányzati feladatokat, kialakítja a hajtányozási program kereteit,

l) koordinálja és irányítja az Ötpróba Program, a Nyaralóhajó Program, a Vándortábor Program, a Téry Ödön Nemzeti Turistaház-fejlesztési Program megvalósításához szükséges kormányzati feladatokat,

m) ellátja az aktív- és ökoturizmussal összefüggő tevékenységek, programok koordinálását, népszerűsítését, az ezzel összefüggő létesítmények működésének szakmai értékelését, valamint az aktív- és ökoturizmussal összefüggő fejlesztések, beruházások összehangolását, azok lebonyolítását.

4. A miniszterelnök politikai igazgatója

46. § (1) A miniszterelnök a Kormány kijelölése szerint a politikai igazgató útján elláthat bármely, a Kormány feladatkörébe tartozó, vagy kiemelt fontosságú politikai, külpolitikai és közpolitikai, valamint társadalom-, gazdaság- vagy egyéb szakpolitikai feladatot.

(2) A miniszterelnök politikai igazgatója

a) felelős a miniszterelnök munkájához kapcsolódóan szükséges háttéranyagok, felkészítők, elemzések elkészítéséért,

b) felelős a miniszterelnök nemzetközi tevékenységének koordinálásáért,

c) felelős a kormányzati döntéshozatal és döntés-előkészítés általános politikai, stratégiai, külpolitikai és közpolitikai szempontú nyomon követéséért,

d) koordinálja a miniszterelnöki biztosok, a miniszterelnöki megbízottak és a miniszterelnöki főtanácsadók munkáját.

(3) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogát a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter a miniszterelnök politikai igazgatója útján gyakorolja.

(4)8 A miniszterelnök politikai igazgatója részt vesz a Stratégiai és Családügyi Kabinet, a Gazdasági Kabinet, a Növekedési és Versenyképességi Kabinet, valamint a Nemzetpolitikai Kabinet ülésein.

III. Fejezet

A MINISZTERELNÖK ÁLTALÁNOS HELYETTESE

47. § A nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős miniszter (a továbbiakban: a miniszterelnök általános helyettese) a miniszterelnök által meghatározott rendben helyettesíti a miniszterelnököt.

48. § (1) A miniszterelnök általános helyettese a Kormány

1. egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért,

2. – a 139. § 5. pontjában foglalt kivétellel – nemzetpolitikáért,

3. – a 66. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – nemzetiségpolitikáért

felelős tagja.

(2)9 A miniszterelnök általános helyettese a nemzeti és történelmi emlékhelyekhez, valamint a nemzeti emlékpontokhoz kapcsolódó feladatok tekintetében – a magyar államot a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 86. §-a és 87. §-a alapján megillető elővásárlási jog gyakorlása kivételével – a Kormány kulturális örökség védelméért felelős tagja.

(3) A miniszterelnök általános helyettese vezeti a Nemzetpolitikai Kabinet üléseit.

(4) A miniszterelnök általános helyettesének tevékenységét a Kit. 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Miniszterelnökség segíti.

(5) A miniszterelnök általános helyettesének az 52. § szerinti tevékenységét a Kit. 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Miniszterelnöki Kabinetiroda segíti.

49. § (1) A miniszterelnök általános helyettese az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért való felelőssége keretében felel az egyházpolitikáért és egyház-diplomáciáért, ennek keretében előkészíti a vallási közösségekre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszterelnök általános helyettese az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért való felelőssége keretében

a) összehangolja a Kormány egyházi kapcsolattartással összefüggő feladatait, irányítja az ezzel összefüggő stratégiai kérdések végrehajtását,

b) előkészíti a szentszéki vegyes bizottság üléseit, megszervezi, lebonyolítja a bizottsági üléseket,

c) együttműködik a határon túli egyházakkal,

d) ellátja a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényben az egyházi jogi személyek nyilvántartásával kapcsolatban a hatáskörébe tartozó feladatokat,

e) ellátja a vallási turizmussal kapcsolatos feladatokat.

50. § A miniszterelnök általános helyettese a nemzetpolitikáért való felelőssége keretében – a 145. §-ban foglalt kivétellel –

a) kidolgozza a magyar nemzet integritása, illetve határokon átnyúló összefogása érdekében a kölcsönös felelősség és figyelem elvén nyugvó nemzetpolitikát,

b) kapcsolatot ápol a magyar nemzetnek a szomszédos országokban és a világ más részein élő tagjaival,

c) erősíti az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi, muravidéki, őrvidéki, a szórványban élő és a nyugati magyar nemzetrészek kölcsönös támogatásán alapuló együttműködést,

d) összehangolja a központi államigazgatási szervek a)–c) pontban foglaltakkal összefüggő tevékenységét, ennek keretében a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködik a külhoni magyarok oktatásával és kultúrájával kapcsolatos feladatok ellátásában, kulturális és anyanyelvi identitását erősítő és fejlesztő programok és fejlesztések megszervezésében, a magyar kulturális örökség külföldön található emlékeinek és értékeinek feltárásában, megőrzésében,

e) közreműködik a Bethlen Gábor Alap működtetésében, ennek keretein belül részt vesz a Bethlen Gábor Alapra vonatkozó döntések meghozatalában,

f) ellátja a Határtalanul! Programmal kapcsolatos koordinációs feladatokat.

51. § (1) A miniszterelnök általános helyettese a nemzetiségpolitikáért való felelőssége keretében – a 94. §-ban foglaltak kivételével – előkészíti a nemzetiségek jogaira vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszterelnök általános helyettese a nemzetiségpolitikáért való felelőssége keretében

a) felel a Kormány nemzetiségpolitikájának kialakításáért,

b) összehangolja a nemzetiségpolitikai stratégiai szempontokat, és együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal, a nemzetiségek politikai, érdekképviseleti, kulturális és más szervezeteivel,

c) felügyeli a Strasbourgban, 1992. november 5-én létrehozott Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartájában foglaltak teljesítését, valamint az ugyancsak Strasbourgban, 1995. február 1-jén létrehozott, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Keretegyezményben foglaltak teljesítését,

d) kezdeményezi a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő nemzetiségi önkormányzat feloszlatására vonatkozó határozati javaslat Országgyűlés részére történő benyújtását.

(3) A Kormány – a roma nemzetiségi önkormányzatok kivételével – a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletének szakmai irányítására a miniszterelnök általános helyettesét jelöli ki.

52. § A miniszterelnök általános helyettese gondoskodik a köztársasági elnök, a Kormány és a miniszterelnök által adományozható kitüntetésekkel és egyéb elismerésekkel kapcsolatos feladatok ellátásáról.

IV. Fejezet

AZ EGYES MINISZTEREK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

5. Az egyes miniszterek általános feladat- és hatáskörei

53. § (1) A miniszter a feladat- és hatásköre gyakorlása során köteles együttműködni a Kormány más tagjával.

(2) A miniszter – jogszabályban, valamint a Kormány határozatában meghatározott – feladatkörében

a) javaslatot készít a Kormány általános politikájára,

b) előkészíti a stratégiai dokumentumokat és az ezek végrehajtására vonatkozó programokat, koordinálja azok megvalósítását,

c) előkészíti a törvények és a kormányrendeletek tervezeteit, a Kormány, a miniszterelnök és a köztársasági elnök határozatait, valamint törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján miniszteri rendeletet ad ki, különleges jogrend időszakára vonatkozó jogszabálytervezeteket dolgoz ki,

d) intézményirányítást és -felügyeletet gyakorol,

e) kezdeményezi és előkészíti a feladatkörébe tartozó nemzetközi szerződéseket, megköti a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárcamegállapodásokat,

f) az Európai Unió intézményeinél, a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben felhatalmazás alapján e rendeletben meghatározottak szerint képviseli a Kormányt,

g) gondoskodik az európai integrációból eredő feladatok végrehajtásáról,

h) közreműködik az európai uniós források felhasználásában,

i) jogszabály vagy szerződés alapján gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat az állam tulajdonában álló gazdasági társaság tekintetében, illetve alapítói jogot gyakorol az alapítvány felett,

j) gondoskodik – a statisztikáról szóló törvényben meghatározottak szerint – a feladat- és hatáskörével kapcsolatos statisztikai információrendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről.

(3) A miniszter – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – irányítja, illetve felügyeli az 1. mellékletben meghatározott szerveket.

6. Az agrárminiszter feladat- és hatásköre

54. § Az agrárminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. agrárpolitikáért,

2. vidékfejlesztésért,

3. élelmiszerlánc-felügyeletért,

4. élelmiszeriparért,

5. erdőgazdálkodásért,

6. földügyért,

7. halgazdálkodásért,

8. mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény engedélyezéséért,

9. természetvédelemért,

10. földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért,

11. vadgazdálkodásért,

12. kereskedelemért

felelős tagja.

55. § (1) A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti

a) az agrárgazdaság működésére és a mezőgazdasági tevékenység folytatására,

b) az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (a továbbiakban: KAP) keretében, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra,

c) a termesztésben alkalmazható növény- és állatfajtákra, a növénytermesztésre és állattenyésztésre, az élelmezési, mezőgazdasági és természeti erőforrások védelmére, a mezőgazdaság és az ipar területén a géntechnológiai tevékenységre, a géntartalékok képzésére és megőrzésére,

d) a termelők szerveződésére,

e) – a 32. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel – a közösségi agrármarketingre,

f) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében

a) gondoskodik a Kormány agrárpolitikai stratégiai céljainak megvalósításáról,

b) ellátja a szakmaközi szervezetek és a termelői szerveződések elismerésével és működési programjával kapcsolatosan jogszabályban meghatározott feladatokat,

c) ellátja a mezőgazdasági genetikai erőforrásokkal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat,

d) gondoskodik a mezőgazdaságot ért rendkívüli és tömeges elemi károk kezeléséről, ellátja a mezőgazdasági vízhasznosítással kapcsolatos kormányzati feladatokat,

e) ellátja az ágazat finanszírozását végző pénzintézetekkel és kezességvállaló intézményekkel kapcsolatos kormányzati feladatokat, működteti az agrárgazdasághoz kapcsolódó hitel- és garanciaprogramokat,

f) ellátja a nemzetközi és az európai kötelezettségeken alapuló, nemzeti szabványosítással és az akkreditálással összefüggő feladatokat,

g) ellátja az Európai Unió mezőgazdasági piacok támogatását célzó pénzügyi eszközökkel kapcsolatos hatósági feladatokat,

h) felel az agrárpiac működésének szervezéséért,

i) együttműködik a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarával,

j) a kormányzati tudománypolitika általános keretei között gondoskodik az agrár kutatás-fejlesztési és innovációs feladatok koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásáról,

k) a szakképzés általános keretei között szervezi az agrárszakképzési feladatok végrehajtását,

l) ellátja a KAP I. és II. pilléréből, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben – jogszabályban meghatározottak szerint – kezdeményezett jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat,

m) ellátja a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek elismerésével összefüggő tagállami feladatokat,

n) felel az agrárstatisztikai információs rendszerek kialakításáért és működtetéséért.

(3) A miniszter az agrárpolitikáért való felelőssége keretében ellátja a KAP vonatkozásában nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal, továbbá az Európai Unió közös halászati politikájával kapcsolatos stratégiai tervezési és szakpolitikai feladatokat, különösen

a) a KAP Stratégiai Tervvel összefüggő tervezési feladatokat,

b) az EMGA, EMVA, ETHA és EHA források tervezésével és felhasználásával kapcsolatos kormányzati döntések előkészítését, a programdokumentumok elkészítését és módosítását, a kapcsolódó kormányzati feladatok koordinálását,

c) a KAP Stratégiai Terv támogatási intézkedései, a szükséges jogszabályok és pályázati felhívások elkészítését, módosítását,

d)10 e feladatok végrehajtásban részt vevő intézményi keretek kialakítását, az abban részt vevő szervezetek munkájának irányítását, a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok az Európai Unió közös agrárpolitikája vonatkozásában végzett tevékenységének szakmai irányítását,

e) a KAP végrehajtását támogató hálózat kialakítását és működtetését,

f) az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás, az európai uniós döntéshozatali és konzultációs fórumokon való kormányzati képviselet ellátását,

g) a KAP keretében, valamint a kizárólag hazai forrásból nyújtott agrár- és vidékfejlesztési támogatások felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben – jogszabályban meghatározottak szerint – kezdeményezett jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat,

h) ellátja a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerének (AKIS) kialakításával és koordinálásával összefüggő feladatokat.

56. § A miniszter a vidékfejlesztésért való felelőssége keretében

a) elősegíti a vidéki helyi közösségi kezdeményezések és azok országos hálózatának kialakítását, működtetését,

b) elősegíti a vidéki együttműködések létrejöttét és működését,

c) működteti a nemzeti vidékfejlesztési támogatási programokat,

d) – a turizmusért felelős miniszterrel és a területfejlesztésért felelős miniszterrel együttműködve – gondoskodik a falusi turizmus fejlesztésével összefüggő kormányzati feladatok ellátásáról.

57. § (1) A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége keretében előkészíti

a) a növényegészségügyre, a növényvédő szerek, a növényvédelmi hatású termékek, a növényvédelmi célú eszközök és anyagok, a termelésnövelő anyagok, a termesztőközegek és a növénykondicionáló szerek engedélyezésére, forgalmazására, felhasználására és ellenőrzésére, a növényi termékek és a talaj növényvédőszer-maradék és egyéb toxikus anyag tartalmának ellenőrzésére,

b) az állatok tartására, tenyésztésére, szaporítására, forgalomba hozatalára, kereskedelmére, kezelésének szabályaira, az állatállományok állategészségügyi védelmére, a veszélyes állatbetegségek járványos fellépésének megelőzésére, az egyes állatgyógyászati termékek előállítására, törzskönyvezésére, forgalomba hozatalára, forgalmazására és felhasználására, az állati eredetű termékek és melléktermékek kezelésére, az állatok védelmére és kíméletére, az állatkertekre, valamint az ahhoz kapcsolódó hatósági feladatokra,

c) az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-higiéniai követelményekre, az élelmiszer minőségpolitikára és minőségellenőrzésre, a zöldség-gyümölcs ellenőrzésre, valamint a borminősítésre és -ellenőrzésre, a borelőállítás és -forgalombahozatal feltételrendszerére, az élelmiszerben jelen lévő, az egészségre ható tényezők határértékeire, az élelmiszer eredetű megbetegedések megelőzésének és leküzdésének élelmiszer-biztonsági feltételeire, az élelmiszerek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszer-biztonsági feltételeire, a takarmányok előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására, a takarmányok ellenőrzésére és vizsgálatára, az ökológiai és integrált gazdálkodásra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az élelmiszerlánc-felügyeletért való felelőssége keretében

a) a növényegészségügyi feladatai tekintetében felel a termesztés növényegészségügyi biztonságáért, a növényi károsítók járványos fellépésének megelőzésével és leküzdésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a növényvédelmi célú termékek és eszközök forgalmazásának és felhasználásának ellenőrzéséért,

b) meghatározza az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek intézményrendszerét, fejlesztési irányát és összehangolja azok munkáját,

c) az állategészségügyi feladatai keretében irányítja az egyes állatgyógyászati termékek előállításával, törzskönyvezésével, forgalomba hozatalával, forgalmazásával, felhasználásával kapcsolatos feladatok ellátását, valamint kihirdeti a rendkívüli járvány-veszélyhelyzetet,

d) az élelmiszer-biztonsági feladatai keretében folyamatosan felügyeli az élelmiszer-előállítás és -forgalmazás során az élelmiszer-biztonság és -minőség követelményeinek érvényesülését, felel az élelmiszer-higiéniáért és az élelmiszerminőség-ellenőrzésért, és elősegíti az emberek egészségesebb életmódját, kialakítja az állami élelmiszerlánc-felügyeleti laboratóriumi hálózatot,

e) az élelmiszer-biztonsági feladatai keretében felel a takarmánybiztonságért és a takarmány minőségellenőrzésért, ennek keretében

ea) ellenőrzi a takarmányok előállítását, forgalomba hozatalát és felhasználását, valamint vizsgálatát,

eb) ideiglenes engedélyt ad új takarmányok előállítására, illetve kísérleti célú felhasználására, valamint

ec) kialakítja a Magyar Takarmánykódex előírásait,

f) az élelmezésbiztonsági feladatai keretében gondoskodik az élelmiszerellátás biztosításáról, a kritikus élelmiszerlánc infrastruktúrák kiemelt felügyeletéről és támogatja a rövid ellátási lánc elveinek érvényesülését az élelmiszerláncban, különös tekintettel a közétkeztetésre,

g) gondoskodik az élelmiszer-minőséggel kapcsolatos társadalmi tudásmenedzsment, képzés fejlesztéséről.

58. § (1) A miniszter az élelmiszeriparért való felelőssége keretében előkészíti az élelmiszerek előállítására, forgalomba hozatalára, ellenőrzésére, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetvédelmére és hagyományos tulajdonságaira vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az élelmiszeriparért való felelőssége keretében

a) meghatározza az élelmiszer-iparpolitika fejlesztési irányait,

b) meghatározza az élelmiszeripar digitalizációjának és technológiai fejlesztésének irányait,

c) ellátja a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmával, valamint a hagyományos különleges termékek elismerésével összefüggő tagállami feladatokat,

d) segíti a magyar élelmiszertermékek piacra jutását,

e) fokozott ellenőrzéseket rendel el a feketegazdaság elleni hatékony küzdelem érdekében, fellép a nem kívánatos gazdasági folyamatok ellen, megalapozva ezzel a fogyasztók bizalmának növekedését, valamint

f) kialakítja a Magyar Élelmiszerkönyv előírásait.

59. § (1) A miniszter az erdőgazdálkodásért való felelőssége keretében előkészíti az erdőgazdálkodásra, az erdő védelmére, az erdővagyon fenntartásának, közjóléti hasznosítására és bővítésének feltételrendszerére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az erdőgazdálkodásért való felelőssége keretében

a) gondoskodik az állami tulajdonban álló erdővagyon társadalmi igényekkel összhangban levő közjóléti fejlesztéséről,

b) az erdészeti hatóság útján felügyeli az erdőgazdálkodást,

c) ellátja az erdőgazdaságot ért rendkívüli és tömeges elemi károk felmérésével és enyhítésével kapcsolatos kormányzati feladatokat,

d) gondoskodik a fenntartható erdőgazdálkodás folytatásáról,

e) ellátja az erdőkkel kapcsolatos nemzetközi jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges szakmai feladatokat,

f) ellátja az elsődleges fafeldolgozáshoz kapcsolódó faipari szakmai feladatokat.

60. § (1) A miniszter a földügyért való felelőssége keretében előkészíti a földminősítési rendszerre, a földhasznosítási előírások érvényesülésére, a földforgalom szabályozására, a földvédelemre, a talajvédelemre, a földhitel rendszerére és a földtulajdoni előírások érvényesülésére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a földügyért való felelőssége keretében felel a termőföld védelméért és a talajvédelemért.

61. § (1) A miniszter a halgazdálkodásért való felelőssége keretében előkészíti a halak és más hasznos víziállatok védelmére, fenntartásuk, hasznosításuk szabályaira, a halgazdálkodás feltételeire, a halászatra és a horgászatra, valamint a halgazdálkodással összefüggő állami bevételek felhasználására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a halgazdálkodásért való felelőssége keretében

a) irányítja a halgazdálkodási szakigazgatást,

b) a halgazdálkodási hatóság útján felügyeli a halgazdálkodási tevékenységek folytatását,

c) ellátja az államot megillető halgazdálkodási jogok pályáztatásával kapcsolatos feladatokat, ellenőrzi a halgazdálkodási jog átengedésére irányuló szerződések betartását.

62. § (1) A miniszter a természetvédelemért való felelőssége keretében előkészíti a természeti értékek és természeti területek védelmére, a tájvédelemre, a Natura 2000 területekre, a vadon élő szervezetek védelmére és a természet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a természetvédelemért való felelőssége keretében felel a környezet és természet állapotáért, e tekintetben

a) elemzi és értékeli a természet állapotát, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását, védelmének helyzetét, a természeti értékekkel és erőforrásokkal való gazdálkodás folyamatait, a természet védelmének, szabályozott használatának és tervszerű fejlesztésének tapasztalatait, javaslatot dolgoz ki a tapasztalatok hasznosítására és értékeli azok megvalósulását,

b) összehangolja a természet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információs rendszert.

63. § (1) A miniszter a földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért való felelőssége keretében előkészíti a birtokrendezéssel, a földüggyel, az agrár- és vidékfejlesztési támogatással összefüggésben – az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszterrel és a térképészetért felelős miniszterrel együttműködésben – a földmérésre, a térképészetre, a távérzékelésre és térinformatikára vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a földügyi és agrártámogatási szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért való felelőssége keretében gondoskodik a kapcsolódó földügyi és térinformatikai rendszerek kialakításáról és működtetéséről.

64. § (1) A miniszter a vadgazdálkodásért való felelőssége keretében előkészíti a vadászható állatfajokról, valamint azok génkészletének védelmére, fenntartásának, hasznosításának szabályaira, a vadászat gyakorlásának feltételeire, a vadászat rendjéről és a vadgazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a vadgazdálkodásért való felelőssége keretében gondoskodik a vadállomány védelméről és szabályozásáról, és ellenőrzi a vadászat rendjének betartatását és a szakszerű vadgazdálkodás végrehajtását.

65. § (1) A miniszter a kereskedelemért való felelőssége keretében előkészíti a kereskedelemre, a vásárokra és a piacokra, az üzletek működésére és a közraktározásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a kereskedelemért való felelőssége keretében meghatározza a kereskedelem irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét, fejlesztési koncepcióját.

7. A belügyminiszter feladat- és hatásköre

66. § (1)11 A belügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. bűncselekmények megelőzéséért,

2. büntetés-végrehajtásért,

3. élet- és vagyonbiztonság védelméért,

4. határrendészetért,

5. helyi önkormányzatokért,

6. idegenrendészetért és menekültügyért,

7. katasztrófák elleni védekezésért,

8. közbiztonságért,

9. közfoglalkoztatásért,

10. közszolgálati életpálya kidolgozásáért,

11. köziratok kezelésének szakmai irányításáért,

12. közlekedésrendészetért,

13. közterület-felügyelet szabályozásáért,

14. külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért,

15. külföldre utazás szabályozásáért,

16. rendészetért,

17. szabálysértési szabályozásért,

18. személyiadat- és lakcímnyilvántartásért,

19. terrorizmus elleni küzdelemért,

20. településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért,

21. a mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény engedélyezését kivéve a vízgazdálkodásért,

22. a mezőgazdasági öntözési célú, felszín alatti vízkivételt biztosító vízilétesítmény engedélyezését kivéve a vízvédelemért,

23. vízügyi igazgatási szervek irányításáért,

24. társadalmi felzárkózásért,

25. egészségbiztosításért,

26. egészségügyért,

27. a gyermekek és az ifjúság védelméért,

28. kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért,

29. köznevelésért,

30. szociálpolitikáért

felelős tagja.

(2) A miniszter

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (4) bekezdése,

e) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 83. § (6) bekezdése

tekintetében a roma nemzetiség vonatkozásában a Kormány nemzetiségpolitikáért felelős tagja.

(3) A miniszter ellátja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvényben meghatározott feladatokat.

67. § (1) A Kormány a minisztert jelöli ki

1. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szervként;

2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerinti személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványok nyilvántartását vezető szervként;

3. a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény szerinti bűnügyi nyilvántartó szervként;

4. az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény szerinti nyilvántartó szervként;

5. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerinti szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat ellátó szervként;

6. az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény szerinti működtetőként;

7. a törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződések alapján kiállításra kerülő közokiratok kiadásáért és a kiadott közokiratok nyilvántartásáért felelős szervként;

8. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti közúti közlekedési nyilvántartó szervként;

9. a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény szerinti közlekedési előéleti pontrendszert nyilvántartó szervként;

10. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény szerinti kötvénynyilvántartó szervként;

11. a közúti közlekedési nyilvántartás tekintetében az Európai Unió rendszereivel (EUCARIS, RESPER) való információcserét lebonyolító nemzeti kapcsolattartó pontként;

12. részvételre az Európai Unió intézményei tagállami kormányzati részvétellel működő döntés-előkészítő tevékenységében, és a szakmai feladatait érintő tagállami képviselet ellátására;

13. a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény szerinti közlekedési igazgatási hatóságként az okmánytárból és az eredetiségvizsgálati nyilvántartásból történő, a Kormány által rendeletben kijelölt szerveknek eseti jellegű egyedi adatszolgáltatás tekintetében;

14. a mozgásában korlátozott személy parkolási igazolványáról szóló 218/2003. (XII. 11.) Korm. rendeletben meghatározott parkolási igazolványok kiadásával, cseréjével és pótlásával kapcsolatos, továbbá a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott, általánostól nem eltérő illetékességgel meghatározott közlekedési igazgatási feladatok ellátására;

15. a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti összerendelési nyilvántartást vezető szervként;

16. az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény szerinti központi szervként.

(2) A miniszter a kezelésében lévő nyilvántartások tekintetében ellátja az Európai Unió, valamint a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága rendszereivel való információcserét lebonyolító nemzeti kapcsolattartó pont (EUCARIS, RESPER), illetve központi hatóság (ECRIS) hatáskörébe utalt, a publikus kulcsú információs rendszer (PKI) koordinátor, az úti okmányok szenzitív adatainak vizsgálatához kapcsolódó (SPOC) rendszer, valamint a Schengeni Információs Rendszer (SIS II) keretében megvalósuló információcserével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatait, valamint a foglalkoztatás mobilitás- és álláskeresés-hatékonyságát növelő egységes adatcserét biztosító (EURES) portál működtetését és fejlesztését.

(3) A miniszter felügyeli az Egységes Digitális Rádiótávközlő Rendszert, valamint az e hálózat infrastrukturális alapját biztosító szervezet tevékenységét.

68. § (1) A miniszter a büntetés-végrehajtásért való felelőssége keretében előkészíti a büntetés-végrehajtási szervezet jogállására és működésére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter megszervezi és irányítja a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet.

69. § A miniszter a határrendészetért való felelőssége keretében előkészíti az államhatár őrizetére és a határforgalom ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokat.

70. § (1) A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelőssége keretében – jogszabályban meghatározott tárgykörben az e rendelet szerinti miniszterrel együttműködve – előkészíti a helyi önkormányzatokra, a helyi önkormányzatok tulajdonára és vagyonára, a helyi önkormányzatok adósságrendezésére és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek jogállására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a helyi önkormányzatokért való felelőssége keretében

a) összehangolja a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörének ellátásához szükséges feltételek vizsgálatát,

b) működteti a helyi önkormányzati vagyonkatasztert,

c) közreműködik a központi költségvetésnek a helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében meghatározott támogatások körének, finanszírozásának és elszámolási rendjének kialakításában, az ezt elősegítő információs rendszer működtetésében, valamint az ilyen támogatások nyújtásában,

d) közreműködik a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati költségvetési szervek számviteli és az államháztartási mérlegrendszerbe illeszkedő pénzügyi információs rendszerének működtetésében,

e) közreműködik az ágazati és térségi fejlesztési programok helyi önkormányzatokat érintő részének kidolgozásában,

f) kialakítja az önkormányzati érdekszövetségekkel való kapcsolattartás és egyeztetés rendjét,

g) az önkormányzati érdekszövetségek javaslatának kikérését követően a 34. § (2) bekezdés c) pontjának figyelembevételével kijelöli az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa magyar delegációjának tagjait.

71. § A miniszter az idegenrendészetért és menekültügyért való felelőssége keretében előkészíti

a) a külföldiek beutazására és tartózkodására, az idegenrendészeti hatóság működésére,

b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek magyarországi tartózkodására,

c) a menekültek jogállására, a menekültügyi eljárásra és a menekültügyi hatóság működésére

vonatkozó jogszabályokat.

72. § (1) A miniszter a katasztrófák elleni védekezésért való felelőssége keretében előkészíti

a) a katasztrófavédelemre, a katasztrófák elleni védekezés irányítási rendszerére,

b) a polgári védelem feladataira, szervezetére, működésére, az állampolgárok és szervezetek polgári védelmi kötelezettségére,

c) a tűz elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokra,

d) az ipari balesetek megelőzésére és elhárítására, valamint az országhatáron túli hatással járó ipari balesetek nemzetközi értesítési és kölcsönös segítségnyújtási rendszerére,

e) – a honvédelmi szempontból létfontosságú rendszerelemek kivételével – a létfontosságú rendszerelemekkel kapcsolatos feladatokra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a katasztrófák elleni védekezésért való felelőssége keretében

a) ellátja a hazai és a nemzetközi polgári válságkezelésből, katasztrófavédelmi feladatokból fakadó kormányzati és koordinációs feladatokat,

b) biztosítja a RODOS valósidejű nukleárisbaleset-elhárítási döntéstámogató rendszer, valamint a Nemzetközi Radiológiai Adatcsere Központ működési feltételeit,

c) ellátja a NATO Reziliencia Bizottság (Resilience Committee) szerveivel való kapcsolattartást,

d) irányítja a védelmi igazgatás – feladat- és hatáskörébe tartozó – egyes feladatainak ellátásában részt vevő szervek értesítésével összefüggő tevékenységeket,

e) gondoskodik a földtani veszélyhelyzet megelőzésével és elhárításával kapcsolatos feladatok ellátásáról.

73. § (1) A miniszter a közfoglalkoztatásért való felelőssége keretében előkészíti a közfoglalkoztatási jogviszonyra, a közfoglalkoztatás szervezésére, a közfoglalkoztatási nyilvántartásra és a közfoglalkoztatással összefüggő jogsértések szankcionálására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a közfoglalkoztatásért való felelőssége keretében

a) kidolgozza a Kormány közfoglalkoztatási politikáját, gondoskodik annak érvényesítéséről és végrehajtásáról,

b) ellátja a közfoglalkoztatásban részt vevő személyek képzésével kapcsolatos feladatokat,

c)12 megszervezi és az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal, valamint járási (fővárosi kerületi) hivatal közreműködésével működteti a közfoglalkoztatás rendszerét, meghatározza a közfoglalkoztatás eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését, a közfoglalkoztatás tekintetében szakmai irányító miniszteri jogokat gyakorol a fővárosi és vármegyei kormányhivatal tevékenysége felett.

74. § (1) A miniszter a közszolgálati életpálya kidolgozásáért való felelőssége keretében – a Miniszterelnöki Kormányiroda közreműködésével – ellátja a Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszer működtetésével összefüggő feladatokat.

(2) A Kormány a személyügyi központ feladatait ellátó szervként – a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a 8. § (2) bekezdése és a 8. § (3) bekezdés a)–e) pontja szerinti törvények hatálya alá tartozó szervek és az e szerveknél foglalkoztatottak kivételével – a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által vezetett minisztériumot jelöli ki.

(3) A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium személyügyi központként

a) előkészíti a kiválasztási, képesítési, képzési, továbbképzési, minősítési, teljesítményértékelési, előmeneteli, illetmény- és felelősségi rendszereivel kapcsolatos szakmai koncepciót,

b) kidolgozza a személyügy területén kiadásra kerülő módszertani útmutatókat,

c) gondoskodik a teljesítményértékeléséről, továbbképzéséről és a vezetői utánpótlásképzésről, és

d) gondoskodik a humánerőforrás-gazdálkodást érintő rendszer szabályozásának kidolgozásáról és bevezetéséről,

e) ellátja a jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat

a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, és az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény hatálya alá tartozó szervek és az e szerveknél foglalkoztatottak tekintetében.

(4) A közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium személyügyi központként – a 8. § (1) bekezdése szerint személyügyi központ bevonásával – részt vesz a közszolgálatot érintően az uniós és nemzetközi munkacsoportok munkájában, valamint ezen munkacsoportokkal történő kapcsolattartásban.

75. § (1) A miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelőssége keretében előkészíti a köziratok kezelésére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a köziratok kezelésének szakmai irányításáért való felelőssége keretében

a) ellenőrzi az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtását a központi államigazgatási szerveknél,

b) a közlevéltárak ellenőrzési tapasztalatait is felhasználva évente értékeli a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének helyzetét, az elektronikus iratkezelésre történő áttérés tapasztalatait,

c) évente részletes szakmai tájékoztatót készít a közfeladatot ellátó szervek részére, az interneten a nyilvánosság részére folyamatos tájékoztatást nyújt az egységes iratkezelés gyakorlati végrehajtásának tapasztalatairól,

d) az elektronikus iratkezelés egységes bevezetéséhez szükséges informatikai feltételrendszer megteremtése érdekében folyamatosan gyűjti, rendszerezi és elemzi a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének informatikai feltételrendszerére, infrastruktúrájára vonatkozó adatokat, valamint kidolgozza az elektronikus iratkezelés egységes bevezetéséhez kapcsolódó koncepciókat.

76. § A miniszter a közlekedésrendészetért való felelőssége keretében előkészíti a közlekedésrendészetre vonatkozó jogszabályokat.

77. § A miniszter a közterület-felügyelet szabályozásáért való felelőssége keretében előkészíti a közterület-felügyeletre vonatkozó jogszabályokat.

78. § A miniszter a külföldre utazás szabályozásáért való felelőssége keretében előkészíti a magyar állampolgárok külföldre utazására és az útlevélre vonatkozó jogszabályokat.

79. § (1) A miniszter a rendészetért való felelőssége keretében előkészíti

a) a rendőrségre,

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek állományának tagjaira,

c) a személy és vagyonvédelemre, a magánnyomozásra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a rendészetért való felelőssége keretében összehangolja a korrupcióellenes tevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatokat, és irányítja a korrupcióellenes kormányzati tevékenység összehangolásában közreműködő szervet.

80. § A miniszter a szabálysértési szabályozásért való felelőssége keretében előkészíti a szabálysértési eljárásra és a szabálysértésekre vonatkozó jogszabályokat.

81. § A miniszter a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért való felelőssége keretében előkészíti a személyi adatok és a lakcím nyilvántartására, a személyazonosító igazolványra, a személyazonosító jel helyébe lépő azonosító módokra vonatkozó jogszabályokat.

82. § A miniszter a terrorizmus elleni küzdelemért való felelőssége keretében ellátja a terrorizmus elleni fellépéssel kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek hazai végrehajtásának koordinációját.

83. § A miniszter a településüzemeltetésért és kéményseprő-ipari tevékenységért való felelőssége keretében előkészíti a temetkezési közszolgáltatásra és a kéményseprő-ipari tevékenység ellátására vonatkozó jogszabályokat.

84. § A miniszter a vízgazdálkodásért való felelőssége keretében előkészíti

a) a vízgazdálkodásra,

b) a vízügyi hatósági eljárásra,

c) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokra,

d) a vízügyi sajátos építményfajtákra vonatkozó szabályokra,

e) az ár- és belvízvédekezésre, ideértve az árvízi biztonság növelését is,

f) a nagyvízi meder és a parti sáv hasznosítására és kezelésének rendjére,

g) a mezőgazdasági célú vízszolgáltatásra,

h) a vízgazdálkodási társulatokra,

i) a vízminőségi kárelhárításra,

j) a vizek mennyiségi védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökre,

k) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelmére,

l) a települési szennyvízelvezetésre,

m) a víziközmű-szolgáltatás gazdálkodói tevékenységen kívüli szabályozására

vonatkozó jogszabályokat.

85. § A miniszter a vízvédelemért való felelőssége keretében

a) előkészíti a felszíni vizek védelmére, a felszín alatti vizek védelmére, a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelmére, a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelölésére, valamint a vizek minőségi védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökre vonatkozó jogszabályokat,

b) közreműködik a vizet mint környezeti elemet érintő környezetvédelmi szabályozás előkészítésében és annak végrehajtásában,

c) irányítja a vízvédelemmel kapcsolatos két- és többoldalú nemzetközi egyezményekből eredő feladatok végrehajtását.

86. § A miniszter a vízügyi igazgatási szervek irányításáért való felelőssége keretében

a) végzi az ár- és belvízvédekezés országos irányításával kapcsolatos feladatokat,

b) végzi a vízrajzi tevékenység ellátásának az irányítását,

c) végzi a vízminőségi kárelhárítás végrehajtásának az irányítását,

d) irányítja az integrált folyógazdálkodási feladatok végzését a vízgyűjtő-gazdálkodás keretein belül, valamint – a közlekedésért felelős miniszterrel együttműködve – gondoskodik a hajóút-kitűzési és a víziút-fenntartási tevékenységekről,

e) ellátja a vízgazdálkodási társulatokkal kapcsolatos szakmai feladatokat,

f) gondoskodik a természetes nagy tavakon, többcélú tározókon a vízügyi intézkedési tervek végrehajtásáról, meghatározza a part-, meder- és vízszintszabályozási feladatokat, a partvonal-szabályozási feladatokat,

g) irányítja a lokalizációs tervek korszerűsítését, a lokalizációs fejlesztéseket,

h) gondoskodik a folyók, tavak állapotrögzítésének felméréséről, a folyó- és víziút-kataszterek kidolgozásáról, a folyók hosszú távú hasznosíthatósága feltételei felméréséről,

i) gondoskodik a vízgazdálkodási rendszerek és védművek fenntartásáról, üzemeltetéséről és a rekonstrukciós feladatokról,

j) gondoskodik a vízgazdálkodási fejlesztések eredményeként megvalósult állami létesítmények fenntartásáról és a szükséges források biztosításáról,

k) irányítja az ivóvízbázis-védelmi célprogramot, felügyeli az ivóvízminőség-javító programmal kapcsolatos feladatokat,

l) ellátja a nemzeti települési szennyvízelvezetési és -tisztítási megvalósítási programhoz kapcsolódó feladatokat,

m) ellátja az országhatárokon átterjedő vízszennyezésekkel kapcsolatos feladatokat, gondoskodik a többoldalú nemzetközi együttműködések vízgazdálkodási feladatainak végrehajtásáról, az Európai Unióval történő együttműködés feltételeinek biztosításáról,

n) gondoskodik a szomszédos országokkal létesített vízgazdálkodási egyezmények végrehajtásáról.

87. § (1) A miniszter a társadalmi felzárkózásért való felelőssége keretében előkészíti a hátrányos helyzetű személyek helyzetére, felzárkózásuk biztosítására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a társadalmi felzárkózásért való felelőssége keretében

a) felel a társadalmifelzárkózás-politika stratégiai kereteinek kialakításáért és koordinációjáért,

b) felel a hátrányos helyzetű és roma gyermekek esélyteremtésének biztosításáért,

c) felel a hátrányos térségekben élők társadalmi felzárkózásáért,

d) a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel együttműködésben felel az alacsony végzettségűek foglalkoztathatóságát javító komplex szolgáltatások biztosításáért.

88. § (1) A miniszter az egészségbiztosításért való felelőssége keretében előkészíti

a) az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira, pénzbeli ellátásaira – ide nem értve a csecsemőgondozási díjat és a gyermekgondozási díjat –, baleseti ellátásaira, az ellátások igénybevételére, finanszírozására és az ahhoz kapcsolódó szerződésekre, az ellátásokat végző szolgáltatókra és azok ellenőrzésére, az egészségügyi szakellátási kapacitásokra és az ahhoz kapcsolódó ellátási területekre,

b) a gyógyászati ellátások rendszerére, – az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért felelős miniszter közreműködésével – a gyógyászati segédeszközök, gyógyászati ellátások társadalombiztosítási támogatásba való befogadására, a gyógyszerek kereskedelmi árrésére, a gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szabályaira, a támogatott gyógyszerek, tápszerek, gyógyászati segédeszközök felülvizsgálatának szabályaira

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az egészségbiztosításért való felelőssége keretében ellátja a szociális biztonsági koordináció kormányzati összehangolásából adódó feladatokat.

89. § (1) A miniszter az egészségügyért való felelőssége keretében előkészíti

a) a közegészségügyi, a népegészségügyi és a táplálkozás-egészségügyi feladatokra, ezek végrehajtásának rendszerére,

b) az egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokra és az egészséget károsító hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges egészségvédelmi feladatokra,

c) az egészségügyi ágazat szervezetére és működésére, az egészségügyi ágazatban foglalkoztatottak jogállásával összefüggő egyes kérdésekre, a jogszabály szerinti tevékenységek végzéséhez szükséges egészségügyi alkalmasság feltételeire,

d) az egészségügyi ágazat struktúrájának és működésének tervezéséhez, ellenőrzéséhez szükséges információs rendszer működési alapelveire, eszközrendszerére, cselekvési programjának előírásaira,

e) az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek (a továbbiakban: gyógyszer) előállításának, gyártásának, minőségének, minőség-ellenőrzésének, forgalomba hozatalának, forgalmazásának, rendelésének, kiszolgáltatásának, kereskedelmi gyakorlatának, ismertetésének szabályait, a vizsgálati gyógyszerek klinikai vizsgálatának és alkalmazásának szabályaira,

f) a kábítószerként és pszichotróp anyagként minősített gyógyszerek forgalomba hozatalának, forgalmazásának, rendelésének, kiszolgáltatásának és felhasználásának szabályaira,

g) a gyógyászati segédeszközökre, az orvostechnikai eszközök előállításának, forgalomba hozatalának és alkalmazásának feltételeire, az orvostechnikai eszközökkel kapcsolatos megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésére, valamint a kijelölt szervezetek tevékenységére,

h) az egészségmegőrzéssel kapcsolatos feladatokra és az egészséget károsító hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges egészségvédelmi feladatokra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az egészségügyért való felelőssége keretében

a) irányítja, összehangolja és szervezi az egészségügyi ellátás országos rendszerét, gondoskodik a mentéssel, a betegszállítással, a vérellátással és a transzplantációval kapcsolatos feladatok megvalósítása feltételrendszerének biztosításáról,

b) felel az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési feladatokért,

c) ellátja a hatáskörébe tartozó minőségvédelmi, minőségszabályozási és minőségellenőrzési feladatokat,

d) ellátja az orvos- és egészségtudományi képzéssel kapcsolatos állami feladatokat, és felel az egészségügyi dolgozók működésével, képzésével és továbbképzésével kapcsolatos feladatok ellátásáért,

e) a szakképzés általános keretei között szervezi az egészségügyi szakképzési feladatok végrehajtását,

f) az ágazati szintű döntések meghozatalának előkészítése, támogatása érdekében egészségügyi ágazati adatelemző központot működtet.

90. § (1) A miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért való felelőssége keretében előkészíti a gyermekek védelmére és a gyámügyre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a gyermekek és az ifjúság védelméért való felelőssége keretében

a) felel a Kormány gyermekek védelmével kapcsolatos politikájának kialakításáért,

b) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését,

c) ellátja a gyermekeket és a fiatal felnőtteket érintő szolgáltatásokkal kapcsolatos kormányzati feladatokat.

91. § A miniszter a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért való felelőssége keretében

a) összehangolja a tiltott kábítószer-fogyasztás visszaszorítása, mérséklése, illetve megelőzése érdekében szükséges kormányzati programok megvalósulását, részt vesz azok végrehajtásában, és nyomon követi azok érvényesülését,

b) elkészíti a Kormány és a nemzetközi szervezetek tájékoztatását szolgáló kábítószer-fogyasztásról szóló jelentéseket, ellátja adatszolgáltatási kötelezettségeit,

c) javaslatot tesz a kábítószer-fogyasztás megelőzésére és kezelésére szolgáló fejlesztésekre, az e célra fordítható pénzügyi források célrendszerére és felhasználásának módjára,

d) működteti és fejleszti a megelőző-felvilágosító szolgáltatást végző intézményrendszert.

92. § (1) A miniszter a köznevelésért való felelőssége keretében előkészíti

a) a köznevelésre, a köznevelési intézmények fenntartására, a tankönyvellátásra, a Pedagógus Karra és a külhoni magyarok köznevelésére,

b) – a felsőoktatásért felelős miniszterrel és a szakképzésért felelős miniszterrel együttműködésben – az oktatási nyilvántartásra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a közneveléséért való felelőssége keretében

a) felel a Kormány köznevelési oktatáspolitikájának kialakításáért, ennek keretében

aa) kidolgozza a köznevelés tartalmi szabályozásának kereteit,

ab) meghatározza a köznevelési oktatáspolitika ellátásának eszközrendszerét, elemzi és ellenőrzi annak működését,

b) felel az iskolai rendszerű köznevelés irányításáért,

c) ellátja a köznevelési oktatási koordinációval kapcsolatos feladatokat,

d) működteti az országos köznevelési vizsgarendszert,

e) közreműködik a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Programhoz kapcsolódó, a hatáskörébe tartozó tanterem- és tornaterem-fejlesztési feladatok ellátásában, valamint ellátja a köznevelési intézménnyel egybeépített vagy azzal azonos ingatlanon elhelyezkedő tanterem- és tornaterem-üzemeltetési, továbbá az egyéb iskolaüzemeltetési feladatokat,

f) felel az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakrendszeri nyilvántartások, valamint e szakrendszerekhez kapcsolódó ágazati információs rendszerek oktatásszakmai fejlesztési koncepciójának meghatározásáért,

g) koordinálja a köznevelési ágazat tehetséggondozási feladatait.

93. § (1) A miniszter a szociálpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek helyzetére, esélyegyenlőségük biztosítására, foglalkoztatására, e személyek és foglalkoztatásuk támogatására és a fogyatékos személyek önálló életvitelét biztosító szolgáltatásokra vonatkozó, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokra és a szociális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a szociálpolitikáért való felelőssége keretében

a) meghatározza a szociálpolitikával kapcsolatos területek szakmai felügyeleti rendszerét és a szociális intézményi ellátások és szolgáltatások rendszerét, illetve az azokra vonatkozó fejlesztési irányokat, feladatokat,

b) ellátja a fogyatékosok és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával és annak támogatásával kapcsolatos állami feladatokat, felel a foglalkoztatási rehabilitációért,

c) koordinálja az Európai Szociális Karta és a fogyatékossággal élő emberek érdekeit szolgáló nemzetközi egyezmények végrehajtását.

94. § (1) A miniszter a 66. § (2) bekezdésében meghatározott felelőssége keretében kidolgozza a társadalmi felzárkózási és roma társadalmi integrációs kormányzati politika koncepcióját, és koordinálja annak végrehajtását, valamint a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve előkészíti a romák társadalmi integrációjával és a roma nemzetiség jogait érintő intézkedésekkel összefüggő kormányzati döntések tervezeteit, ennek keretében előkészíti a vonatkozó jogszabályokat.

(2) A Kormány a roma nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletének szakmai irányítására a minisztert jelöli ki.

8.13 Az építési és közlekedési miniszter feladat- és hatásköre

95. §14 Az építési és közlekedési miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. állami beruházásokért,

2. építésgazdaságért,

3. építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért,

4. településfejlesztésért és településrendezésért,

5. településkép védelméért,

6. területrendezésért,

7. – a 30. § (2) bekezdésében, valamint a 48. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – kulturális örökség védelméért

8.15 közlekedésért

felelős tagja.

96. § (1) A miniszter az állami beruházásokért való felelőssége keretében – az energetikai rendszert érintő és a védelmi ipari beruházásokat ide nem értve – összehangolja az olyan állami infrastruktúra-beruházások előkészítését és megvalósítását, amelyeket a Kormány más miniszter vagy a Kormány által kinevezett más személy hatáskörébe nem utal.

(2) A miniszter az állami beruházásokért való felelőssége keretében ellátja a központi költségvetési forrásból megvalósuló vízimunkák és vízilétesítmények műszaki tervezésével, előkészítésével és megvalósításával összefüggő feladatokat.

(3) A miniszter az állami beruházásokért való felelőssége keretében a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, állami tulajdonú gazdasági társaságok útján gondoskodik a jogszabály vagy a Kormány döntése alapján, költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztésekhez szükséges építtetői, illetve közbeszerzés-lebonyolítói, beruházás-lebonyolítói és műszaki ellenőri feladatok ellátásáról. A vasúti beruházások esetében a miniszter a Kormány által jóváhagyott nyomvonal alkalmazásával, valamint a Kormány döntése szerinti általános fejlesztési követelmények figyelembevételével jár el.

(4)16 A miniszter az állami beruházásokért való felelőssége körében a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kizárólagos állami gazdasági tevékenységek közül az országos közutak és műtárgyaik létrehozására és működtetésére vonatkozó koncessziós szerződésekkel összefüggésben gyakorolja a Ktv. 5. § (4) bekezdésében meghatározott, a koncessziós tevékenység tárgya szerint illetékes ágazati miniszter feladatkörébe tartozó, a koncessziós szerződés alapján az államot megillető valamennyi jogot és kötelezettséget, így különösen a szerződés teljesítésével, végrehajtásával kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket, ennek keretében elvégzi a koncessziós szerződésekben rögzített gyakorisággal az üzemeltetési és karbantartási tevékenységek ellenőrzését is.

97. § (1) A miniszter az építésgazdaságért való felelőssége keretében ellátja az építőipar és az építőanyag-ipar ágazati irányításával kapcsolatos feladatokat.

(2) A miniszter az építésgazdaságért való felelőssége keretében

a) összehangolja – a sajátos építményfajták és a műemlékek tekintetében is – az építésüggyel kapcsolatos feladatellátást,

b) ellátja – az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter közreműködésével – az építésüggyel összefüggő oktatási, továbbképzési és tanügyigazgatási feladatokat, továbbá közreműködik a nemzeti szabványok kidolgozásában.

98. § A miniszter az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért való felelőssége keretében

a) előkészíti az építésügyre, az építészeti-műszaki tevékenységgel összefüggő szakmai kamarákra és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű építési beruházásokra vonatkozó jogszabályokat,

b)17 irányítja az építésügyi és építésfelügyeleti hatóságok, valamint e vonatkozásban az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal tevékenységét,

c) gyakorolja az Országos Építésügyi Nyilvántartással, valamint az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központtal összefüggésben, jogszabályban a miniszternek címzett feladat- és hatásköröket.

99. § A miniszter a településfejlesztésért és településrendezésért való felelőssége keretében előkészíti

a) a településfejlesztésre, a településrendezésre és azokkal kapcsolatos információs rendszerre,

b) a településtervezésre,

c) az építmények elhelyezésének szakmai követelményeire,

d) a hátrányos helyzetű településekre,

e) az egységes elektronikus közműnyilvántartásra

vonatkozó jogszabályokat.

100. § A miniszter a településkép védelméért való felelőssége körében

a) előkészíti a településkép védelmével összefüggő törvényi és kormányrendeleti szabályozást,

b) közreműködik a Kormány feladatkörébe tartozó, országos jelentőségű településképi követelmények elősegítését szolgáló eszközök kidolgozásában,

c) szakmai segítséget nyújt az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök megalkotásához,

d) figyelemmel kíséri a közterületen és a közterületről látható magánterületen elhelyezett reklámok általános településképi hatásait, szükség szerint előterjesztést készít e szabályozás módosítására.

101. § (1) A miniszter a területrendezésért való felelőssége keretében előkészíti a területrendezésre és az ezzel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó jogszabályokat.

(2)18 A miniszter a területrendezésért való felelőssége keretében e vonatkozásban irányítja az állami főépítészi hatáskörben eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal területrendezési tevékenységét.

102. § (1) A miniszter a kulturális örökség védelméért való felelőssége keretében előkészíti a kulturális örökség, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmére, valamint a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a kulturális örökség védelméért való felelőssége keretében

a) meghatározza a kulturális örökségvédelem kulturális javakkal kapcsolatos országos céljait, feladatait és követelményrendszerét,

b) gondoskodik a feladatkörébe tartozó kulturális örökségi értékek számbavételéről, nyilvántartásáról és az ehhez kapcsolódó tudományos feladatok ellátásáról, valamint a régészeti örökség számbavételéről, nyilvántartásáról, védendő területeinek meghatározásáról, védetté nyilvánításáról, védelméről, megőrzéséről,

c) a kultúráért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel együttműködve ellátja a világörökséggel kapcsolatos állami feladatokat,

d) közreműködik az örökségvédelmet érintő nemzeti szabványok kidolgozásában és a műemlékekkel összefüggő sajátos építési termékek beépítési feltételeinek meghatározásában,

e) ellátja a központi építészeti tervtanács műemléki tanácsadó testület működtetésével kapcsolatos feladatokat.

102/A. §19 (1) A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében előkészíti

a) a közlekedés védelmére és biztonságára,

b) a közúti, a légi, a vasúti és a vízi közlekedésre,

c) a gyorsforgalmi utakra és az utakkal kapcsolatos szabályokra, a kombinált árufuvarozásra, a közlekedési szolgáltatásokra, a nehéz tehergépkocsik közlekedésének korlátozására, a veszélyes áruk szállítására,

d) a gépjármű-vezető képzésre,

e) a közlekedési szakemberek képzésére, vizsgáztatására és utánképzésére, a nemzetközi közúti fuvarozást végző egyes járművek személyzetének vezetési és pihenőidejére, a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekre,

f) a közlekedési ágazatba tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítására, kijelölésére és védelmére

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében irányítja, szervezi, összehangolja a közlekedési hálózati infrastruktúra fejlesztését, így

a) az általa felügyelt szervezetek útján elvégzi a vasúti létesítmények fejlesztésének stratégiai tervezését;

b) javaslatot készít a Kormány részére a vasúti fejlesztések nyomvonalára és általános fejlesztési követelményeire;

c) ellátja a helyközi közösségi közlekedés megrendelésével kapcsolatos feladatokat;

d) ellátja a vasúti pályahálózat fenntartásával kapcsolatos feladatokat, amennyiben azok az általa felügyelt szervezetek kapacitásainak felhasználásával – kiviteli közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – elvégezhetőek;

e) ellátja az a)–d) pont finanszírozásával kapcsolatos feladatokat.

(3) A miniszter ellátja Magyarország logisztikai rendszerei fejlesztési irányainak meghatározásával kapcsolatos feladatokat.

(4) A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében ellátja a műszaki és közlekedési örökség megőrzésével és bemutatásával kapcsolatos kormányzati feladatokat.

(5) A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében – az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben – kidolgozza az ágazati infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési javaslatokat, valamint szolgáltatási stratégiáját.

(6)20 A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében gondoskodik az útdíjpolitika alapelveinek kidolgozásáról.

(7)21 A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében meghatározza a használati díj megfizetése ellenében, valamint az útdíjfizetés ellenében igénybe vehető országos közutakat, vagy azok egyes szakaszait.

(8)22 A miniszter a közlekedésért való felelőssége keretében előkészíti az országos közutak meghatározott időtartamban történő használatáért fizetendő használati díjra és a pótdíjra, valamint az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő útdíjra vonatkozó jogszabályokat.

9. A gazdaságfejlesztési miniszter feladat- és hatásköre

103. § (1) A gazdaságfejlesztési miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért,

2.23 pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért,

3. – a 148. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti kivétellel – a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért,

4. gazdaságfejlesztésért,

5. lakáspolitikáért,

6. versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért,

7. állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért,

8. állami vagyon felügyeletéért,

9. postaügyért

10.24 belgazdaságért,

11.25 foglalkoztatáspolitikáért,

12.26 iparügyekért,

13.27 társadalmi párbeszédért,

14.28 vállalkozásfejlesztésért

felelős tagja.

(2)29 A miniszter tevékenységét a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletek tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. segíti.

(3)30 A miniszter vezeti a Növekedési és Versenyképességi Kabinet üléseit.

104. § A miniszter a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért való felelőssége keretében

a) szakmai javaslatot tesz a Kormány részére a gazdaságfejlesztési célból állami hitel-, tőke- és garanciaprogramokra,

b)31 előkészíti a Kormány részére a mikro-, kis- és középvállalatok finanszírozására vonatkozó javaslatot, ideértve a kamattámogatott hitel-, tőke- és garanciaprogramokat,

c) a Kormány részére évente előterjeszti az állami pénzintézetek stratégiáját és felügyeli annak végrehajtását,

d) részt vesz az Európai Uniós források elosztásában,

e) előkészíti a Magyar Fejlesztési Bankra és az Eximbankra vonatkozó jogszabályokat,

f) kezeli az állam többségi és kisebbségi pénzintézeti tulajdonát és biztosítja annak képviseletét.

105. § A miniszter a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért való felelőssége keretében

a) előkészíti a pénz-, tőke- és biztosítási piacokra, az e piacokon működő piaci szereplőkre, illetve e piacok állami felügyeletére, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására vonatkozó jogszabályokat,

b) előkészíti az önkéntes nyugdíjpénztárakra, a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményekre, az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztárakra vonatkozó jogszabályokat,

c) koordinálja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos hazai és nemzetközi szakmai kommunikációt,

d) kijelöli az OBA, BEVA és a Szanálási alap állami képviselőit,

e) kijelöli a Pénzügyi Stabilitási Tanács külső állami meghívottját.

106. § A miniszter a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért való felelőssége keretében – 148. § (1) bekezdés 5. pontjában meghatározottak kivételével –

a) nemzetközi intézményekkel összefüggő gazdaságfejlesztési kérdésekben eljár,

b) kidolgozza a nemzetközi fejlesztési hitelek, az exporthitel-biztosítás és -hitelezés irányelveit, valamint szabályozását,

c) koordinálja az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban folytatott kormányzati tevékenységet és javaslatot tesz az Igazgatótanácsban való képviselő személyére,

d) koordinálja az Európai Beruházási Bankban folytatott kormányzati tevékenységet és javaslatot tesz az Igazgatótanácsban való képviselő személyére.

107. § (1) A miniszter a gazdaságfejlesztésért való felelősségi keretében előkészíti a gazdaság fejlesztésének támogatására, a gazdasági kamarákra és a beruházások ösztönzésére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a gazdaságfejlesztésért való felelősségi keretében

a) gazdaságpolitikai javaslatokat készít a Kormány részére, melyek az egyensúly javítására, a gazdasági növekedés fenntartható emelésére, a gazdaság finanszírozásának megteremtésére irányulnak,

b) folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi a gazdaságpolitikai lépéseket és szükség esetén javaslatot tesz a Kormány részére a beavatkozásokra,

c) javaslatokat tesz a kormány részére a gazdaság versenyképességének és termelékenységének növelésére és gondoskodik ezen feltételek megteremtéséről,

d)32 javaslatot készít a Kormány részére a támogatott vállalati hitelprogramok bevezetésére valamint azok módosítására,

e) a gazdaság fenntartható felzárkózását támogató versenyképességi lépések kialakításában együttműködik az érintett minisztériumokkal és szakmai szervezetekkel,

f) elvégzi az állami építőipari projektek minőségbiztosítását.

g)33 együttműködik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével, a Gyáriparosok Országos Szövetségével, a Magyar Bankszövetséggel, továbbá a feladatköréhez tartozó egyéb gazdasági kamarákkal.

108. § A miniszter a lakáspolitikáért való felelőssége körében

a) folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a lakáspiaci folyamatokat,

b) javaslatot tesz a Kormány részére a lakáspolitika fejlesztésére, az ehhez kapcsolódó intézkedésekre,

c) a családok otthonteremtésének hatékony elősegítése érdekében – a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszterrel, valamint a családokért felelős miniszterrel együttműködésben – javaslatot tesz a lakáscélú állami támogatások feltételrendszerére.

109. § A miniszter a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért való felelőssége körében

a) a versenyképesség feltételeinek megteremtése érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszerének működését, a Kormány részére javaslatot dolgoz ki a szükséges intézkedésre,

b) a versenyképességi szempontok érvényesítése érdekében együttműködik az igazságügyért felelős miniszterrel a gazdaság működését érintő jogszabályok előkészítésében,

c) javaslatot tesz a fizetésképtelenségi, reorganizációs és a végelszámolási eljárások egyes kérdéseinek szabályozására.

110. § (1) A miniszter az állami vagyon felügyeletéért és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért való felelőssége keretében előkészíti az állami vagyonra, az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az állami vagyon felügyeletéért és az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért való felelőssége keretében

a) alakítja és végrehajtja a Kormány vagyongazdálkodási politikáját,

b) előkészíti és végrehajtja a Kormány vagyongazdálkodási politikájához kapcsolódóan az állami tulajdonú gazdasági társaságok, intézmények és egyéb szervezetek létrehozására, átalakítására, valamint megszüntetésére vonatkozó döntéseket, ebben a körben szakmailag előkészíti a szükséges jogszabályokat, jogszabály-módosításokat,

c) vizsgálja és ellenőrzi az állami vagyont érintő szerződéseket, a privatizációs, koncessziós, PPP és egyéb, az állami vagyont közvetlenül vagy közvetetten érintő, gazdálkodó szervezetekkel kötött szerződéseket, továbbá ellátja az állami tulajdonú ingatlanon megvalósuló ingatlanberuházásoknak az állam tulajdonosi érdekeire tekintettel történő ellenőrzését,

d) gondoskodik a PPP beruházás keretében megvalósult és folyamatban lévő kulturális, infrastrukturális és sportlétesítményekkel összefüggő fejlesztési feladatokról, továbbá e PPP szerződésekben meghatározott, az államot érintő jogokból és kötelezettségekből fakadó feladatokról, valamint e PPP projektek és szerződések kezeléséről,

e) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság és a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami tulajdonú gazdasági társaságok irányításával segíti a Kormány gazdaságpolitikai és fejlesztéspolitikai céljainak a megvalósítását, és ennek keretében együttműködik a Kormány szakterület szerint érintett minisztereivel, valamint a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, állami tulajdonú gazdasági társaságok útján gondoskodik a jogszabály vagy Kormány döntése alapján, költségvetési forrásból megvalósítandó fejlesztésekhez, illetve egyes sajátos építmények és létesítmények esetén szükséges beruházás-előkészítési, beruházás-lebonyolítói, költségvetés- és tervellenőri, mintavételi és megfelelőség-igazolási terv elkészítésének és megvalósításának ellenőrzési és műszaki ellenőri feladatok ellátásáról,

f) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság útján ellátja az állami vagyon értékesítésére szolgáló elektronikus árverési rendszer működtetésével, az elektronikus árverési rendszer keretében történő értékesítéssel összefüggő feladatokat.

111. § A miniszter a postaügyért való felelőssége keretében

a) előkészíti a postai tevékenységre és a postai szolgáltatások ellátására vonatkozó jogszabályokat,

b) ellátja az egyetemes postai szolgáltatással kapcsolatos kötelezettségek kereteinek kialakításával és végrehajtásával kapcsolatos feladatokat.

111/A. §34 A miniszter a belgazdaságért való felelőssége keretében meghatározza a belgazdaság irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét, fejlesztési koncepcióját.

111/B. §35 (1) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége keretében előkészíti

a) – a mezőgazdasági foglalkoztatás tekintetében az agrárpolitikáért felelős miniszter együttműködésével – a munkaviszonyra, a közalkalmazotti jogviszonyra,

b) a bérpolitika kialakítására, a munkáltató fizetésképtelensége esetén igénybe vehető bérgarancia-támogatásra,

c) – az alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatásának elősegítése tekintetében a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterrel együttműködve – a foglalkoztatás elősegítésére – ide nem értve a közfoglalkoztatást és a foglalkoztatási rehabilitációt – és az álláskeresők támogatására,

d) a munkaügyi kapcsolatokra,

e) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére,

f) a munkaügyi ellenőrzésre és az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályaira, valamint a foglalkoztatással összefüggő jogszabálysértések szankcionálására

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a foglalkoztatáspolitikáért való felelőssége keretében – a közfoglalkoztatás és a foglalkoztatási rehabilitáció kivételével –

a) kidolgozza a Kormány foglalkoztatáspolitikai, valamint – a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve – életszínvonal- és térségi kohéziós politikai koncepcióját, és érvényesíti azokat egyéb kormányzati koncepciók és programok kialakításánál,

b) ellátja a foglalkoztatáspolitika koordinációjával kapcsolatos feladatokat,

c) meghatározza a foglalkoztatáspolitika és az álláskeresők ellátásának eszközrendszerét, a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások szabályait, és irányítja a munka-, pálya-, álláskeresési, foglalkoztatási tanácsadással kapcsolatos feladatokat, elemzi és ellenőrzi azok működését,

d) programokat dolgoz ki a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők foglalkoztatására, a foglalkoztatási válsághelyzetekből adódó kedvezőtlen munkaerőpiaci hatások csökkentésére és – a szociálpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – az atipikus foglalkoztatás bővítésére,

e) figyelemmel kíséri a foglalkoztatási folyamatokat, elkészíti a munkaerő-keresletre és -kínálatra vonatkozó prognózisokat,

f) felelős a bérpolitikáért, ennek keretében

fa) kidolgozza a kormányzati bérpolitikára vonatkozó javaslatokat, és – a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve – előterjeszti a Kormánynak a költségvetési intézményi szféra illetményrendszereinek összehangolt alakítására vonatkozó javaslatokat,

fb) értékeli a szektorok, ágazatok, szakmák kereseti viszonyait,

fc) koordinálja a versenyszféra keresetalakulásának befolyásolását célzó, érdekegyeztetéssel kapcsolatos kormányzati feladatokat, és kidolgozza az érdekegyeztető tárgyalásokon a versenyszféra keresetalakulására és a kötelező legkisebb munkabér meghatározására vonatkozó kormányzati tárgyalási pozíciókat,

g) felelős a munkavédelemért, ennek keretében

ga) irányítja a munkavédelem országos programjának végrehajtását,

gb) meghatározza az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzést biztosító szabályokat, ideértve a munkahelyek, a munkaeszközök, az egyéni védőeszközök, a munkakörülményi tényezők és a munkaalkalmasság követelményeit, és

gc) összehangolja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésében közreműködő szervek tevékenységét,

h) részt vesz a Kormány elosztás- és jövedelempolitikai koncepciójának kialakításában,

i) képviseli a Kormányt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben.

111/C. §36 (1) A miniszter az iparügyekért való felelőssége keretében előkészíti a műszaki szabályozás tárgykörébe eső – ideértve az áruk, a szolgáltatások és az anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmére –, az ipari parkokra és a nemzeti akkreditálásra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az iparügyekért való felelőssége keretében

a) előkészíti az ipari ágazatokkal kapcsolatos stratégiai döntéseket,

b) kidolgozza az egészségipar fejlesztési irányait,

c) kidolgozza az elektromobilitás hazai elterjedését elősegítő döntéseket, amelynek során együttműködik az energiapolitikáért felelős miniszterrel.

(3) A miniszter az iparügyekért való felelőssége keretében – az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben – kidolgozza az ágazati infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési javaslatokat, valamint szolgáltatási stratégiáját.

111/D. §37 A miniszter – a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve – a társadalmi párbeszédért való felelőssége keretében

a) összehangolja – a makroszintű társadalmi párbeszéd vonatkozásában – a kormányzati szervek érdekegyeztetéssel kapcsolatos tevékenységét,

b) részt vesz a gazdasági, munkaügyi, foglalkoztatási, szakképzési, munkavédelmi, valamint fogyasztóvédelmi érdekegyeztetésben, továbbá ellátja a Kormány képviseletét a feladatköréhez tartozó érdekegyeztető testületekben, és figyelemmel kíséri az érdekegyeztetésben létrejött megállapodások végrehajtását,

c) figyelemmel kíséri a munkaügyi kapcsolatok és az érdekegyeztetés folyamatait, a munkaügyi viták és konfliktusok feloldásának rendjét, és javaslatot dolgoz ki az érdekegyeztetés és a társadalmi párbeszéd intézmény- és fórumrendszerének továbbfejlesztésére,

d) gondoskodik a civil szektorral való kapcsolattartás ágazati politikájának kialakításáról és megvalósításának összehangolásáról.

111/E. §38 (1) A miniszter a vállalkozásfejlesztésért való felelőssége keretében előkészíti a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, fejlődésük támogatására és a beruházások ösztönzésére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a vállalkozásfejlesztésért való felelőssége keretében

a) meghatározza a vállalkozásfejlesztés irányításának cél-, eszköz- és intézményrendszerét, fejlesztési koncepcióját, és felel annak megvalósításáért és érvényesítéséért,

b) előkészíti a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, fejlődésük támogatására és a beruházások ösztönzésére vonatkozó programokat, kezdeményezéseket, felel azok megvalósításáért és érvényesítéséért,

c) együttműködik a gazdaságstratégia cél-, eszköz- és intézményrendszerének a kidolgozásában, valamint a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért felelős miniszterrel együttműködve a külföldi működőtőke-bevonási és külföldre irányuló tőkebefektetési politikának a fejlesztéspolitikával összhangban történő kialakításában,

d) együttműködik a befektetés-ösztönzést segítő szervezetekkel, regionális fejlesztésekben érdekelt kockázati tőketársaságokkal és pénzügyi intézményekkel.

10. A honvédelmi miniszter feladat- és hatásköre

112. § A honvédelmi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. honvédelemért,

2. a védelmi és biztonsági feladatokhoz kapcsolódó központi beszerzésekért,

3. védelmi fejlesztésekért,

4. sportpolitikáért,

5. sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért,

6. kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért

felelős tagja.

113. §39 A miniszter a honvédelemért való felelőssége keretében ellátja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény végrehajtásáról szóló 113/1994. (VIII. 31.) Korm. rendeletben, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvényben meghatározott feladatokat.

114. § A miniszter a védelmi és biztonsági feladatokhoz kapcsolódó beszerzésekért való felelőssége körében

a) előkészíti a védelmi és biztonsági célú beszerzésekre és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszerére vonatkozó jogszabályokat,

b) kialakítja és végrehajtja a Kormány védelmi és biztonsági feladatokhoz kapcsolódó beszerzési politikáját.

115. §40 A miniszter a védelmi fejlesztésekért való felelőssége keretében

a) ellátja a kormányközi koordinációt és nemzetközi képviseletet a védelmi és hadfelszerelési fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokkal összefüggésben,

b) kidolgozza a védelmi és hadfelszerelési fejlesztésekkel kapcsolatos stratégiát,

c) meghatározza a védelmi innováció stratégiai fejlesztési irányait,

d) az érintett minisztériumok bevonásával meghatározza a védelmi iparfejlesztés stratégiai irányait, és ellátja a kormányközi koordinációt,

e) meghatározza a védelmi és hadfelszerelési fejlesztések irányait,

f) előkészíti a kettős felhasználású termékek és technológiák külkereskedelmi forgalmának engedélyezésére, a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezésére vonatkozó jogszabályokat,

g) kialakítja a védelmi ipari termékek és szolgáltatások hazai és nemzetközi piacra jutásának stratégiáját,

h) a védelmi iparfejlesztés stratégia megvalósítása érdekében előkészíti, kezdeményezi a védelmi ipari stratégiai együttműködéseket,

i) végrehajtja a védelmi ipari beruházások megvalósításával kapcsolatos feladatokat, és működteti a védelmi ipari feladatok végrehajtásának rendszerét,

j) kormányzati szinten összehangolja a védelmi ipari állami infrastruktúra-beruházások előkészítését és megvalósítását,

k) működteti a védelmi ipar beszállítófejlesztési program végrehajtásának rendszerét, gondoskodik annak fenntartásáról és finanszírozásáról, valamint a forráskezelési és közvetítői feladatok ellátásáról.

116. § (1) A miniszter a sportpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti a sportra és az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezésére vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a sportpolitikáért való felelőssége keretében

a) felel a Kormány sportpolitikájának kialakításáért,

b) elősegíti a sporttudomány fejlődését és a sport szakmai hátterének biztosítását,

c) ellátja a sportegészségügyi rendszer működtetésével és fejlesztésével, a sportrendezvények biztonságával és a nézőtéri erőszak elleni küzdelemmel, valamint a tiltott teljesítményfokozó szerek elleni küzdelemmel kapcsolatos sportszakmai feladatokat,

d) előkészíti és végrehajtja az állami támogatásból megvalósuló sportlétesítményekkel, sportingatlanokkal kapcsolatos fejlesztési, rekonstrukciós programokat, a kiemelt sportágakhoz kapcsolódó sportlétesítmény-fejlesztések támogatásával kapcsolatos programokat, a kiemelt sportegyesületekhez kapcsolódó sportlétesítmény-fejlesztésekkel összefüggő támogatási és üzemeltetés-támogatási feladatokat, valamint felügyeli e támogatási koncepciók végrehajtását,

e) gondoskodik a külön jogszabály szerint olimpiai központnak minősülő sportlétesítmények sportcélú működtetése, használata, hasznosítása során a sportági fejlesztési programokban foglaltak teljesüléséről,

f) nyomon követi a sportszövetségek sportágfejlesztési koncepciói sportági követelményeknek megfelelő végrehajtását.

117. § A miniszter a sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért való felelőssége keretében

a) gondoskodik az állami támogatásból megvalósuló sportlétesítményekkel, sportingatlanokkal kapcsolatos fejlesztési, rekonstrukciós programok végrehajtásáról,

b) gondoskodik az állami vagyonba tartozó sportlétesítmények, sportingatlanok működtetési és üzemeltetési feladatairól; e körben ellátja a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program során létrejövő tanuszodák működtetésével, üzemeltetésével összefüggő feladatokat is,

c) ellátja a 16 kiemelt sportághoz kapcsolódó sportlétesítmény-fejlesztések támogatásával kapcsolatos feladatokat, valamint a kiemelt sportegyesületekhez kapcsolódó sportlétesítmény-fejlesztésekkel összefüggő támogatási és üzemeltetés-támogatási feladatokat, továbbá létesítményfejlesztési és -üzemeltetési szempontból felügyeli e támogatási koncepciók végrehajtását.

118. § A miniszter a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért való felelőssége körében gondoskodik az állami támogatással megrendezendő, kiemelt hazai rendezésű, nemzetközi jelentőségű sportesemények, valamint állami támogatásból megrendezendő hazai és külföldi sportdiplomáciai események megpályázásával és sikeres pályázat vagy jelentkezés esetén a megrendezésre vonatkozó, a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai esemény jogtulajdonosaival való szerződéskötéssel kapcsolatos kormányzati feladatok elvégzéséről, valamint lebonyolításáról.

11. Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre

119. § Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. igazságügyért,

2. választójogi és népszavazási szabályozásért,

3. áldozatsegítésért,

4. kárpótlásért,

5. európai uniós ügyek koordinációjáért,

6. fogyasztóvédelemért

felelős tagja.

120. § A Kormány az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóságként a minisztert jelöli ki.

121. § (1) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében felel az Alaptörvény és annak módosítása előkészítéséért.

(2) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében előkészíti

a) a jogalkotásra, a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételre, a hivatalos lapokra és a hivatalos jogszabálygyűjteményekre,

b) a gyülekezési jogra, a személyes adatok védelmére, a közérdekű adatok nyilvánosságára, az elektronikus információszabadságra, az egyenlő bánásmódra, a sajtóra, a kérelmezési és panaszjogra, a sztrájkjogra,

c) a köztársasági elnökre, az Országgyűlésre, az Alkotmánybíróságra, az alapvető jogok biztosára, az Állami Számvevőszékre, a pártok működésére és gazdálkodására, a közjogi tisztségviselők jogállására és juttatásaira,

d) a közszolgálati tisztviselők jogállására és juttatásaira, a központi államigazgatási szervekre,

e) – a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásra,

f) a személyek jogára, a dologi jogra, a családjogra, a családjogi jogsegélyre, a kötelmi jogra, az öröklésre, a polgári peres és nemperes eljárásokra, a közigazgatási perrendtartásra, a bírósági végrehajtásra, a nemzetközi magánjogra, a polgári jogi jogsegélyre, a közvetítői tevékenységre, a jogi segítségnyújtásra, a szakfordításra és tolmácsolásra és a pártfogó felügyelői tevékenységre,

g) a cégnyilvánosságra, a bírósági cégeljárásra, a természetes személyek adósságrendezésére, az egyéni vállalkozásra és az egyéni cégre, a kisajátításra,

h) a bírósági szervezetre, a bírák és az igazságügyi alkalmazottak jogállására, szolgálati jogviszonyára, a bírósági igazgatásra és ügyvitelre, a választottbíráskodásra, a bírósági végrehajtásra és a bírósági végrehajtói szervezetre, a közjegyzőkre, az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra, az igazságügyi szakértőkre és a jogi szakvizsgára,

i) – a közigazgatás-szervezésért felelős miniszterrel együttműködve – az általános közigazgatási rendtartásra,

j) a szerzői jogra, az iparjogvédelemre, a tisztességtelen piaci magatartásra, a versenykorlátozás tilalmára, a magyar formatervezési díjra és az iparjogvédelmi támogatásokra,

k) a nemzeti hírügynökségre,

l) az ügyészségre, az ügyészek jogállására, a bűncselekményekre, a büntetésekre, a büntetőeljárásra, a bűnügyi jogsegélyre, a bűnügyi nyilvántartásra és a büntetések és az intézkedések végrehajtására,

m) – a köznevelési intézmény tag részvételével működő iskolaszövetkezet és a szociális szövetkezet kivételével – a szövetkezetek működésére,

n) a társasházakra

vonatkozó jogszabályokat.

122. § (1) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében felel a Kormány igazságügy-politikájának kialakításáért és az alkotmányos szervekkel együttműködve annak végrehajtásáért.

(2) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében – törvényben meghatározott kivételekkel, valamint az önkormányzati rendeletek tervezetei kivételével – felel a jogszabályok alkotmányosságáért, ennek keretében az alapvető jogok védelmének és a nemzetközi joggal összefüggő követelményeknek az érvényre juttatásáért, valamint a jogrendszer koherenciájáért. E feladata ellátása keretében közreműködik az Alaptörvény végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó, valamint az alapvető jogok védelme szempontjából kiemelt fontosságú jogszabálytervezetek előkészítésében, valamint véleményez – az önkormányzati rendeletek tervezetei kivételével – valamennyi jogszabálytervezetet.

(3) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében

a) felel a jogalkotás minőségének fejlesztéséért, e tekintetben

aa) meghatározza és a kormányzati döntés-előkészítés során érvényesíti a jogszabályszerkesztés követelményeit,

ab) folyamatosan felülvizsgálja a jogrendszert,

ac) összehangolja a tartalmi és technikai deregulációt,

ad) megszervezi és lebonyolítja a minisztériumokban jogi és kodifikációs feladatokat végző személyek képzését,

ae) a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. útján gondoskodik a minőségi jogalkotás és a kormányzati döntés-előkészítési és döntéshozó folyamatok egységes és kizárólagos informatikai támogatását, valamint egyes kapcsolódó hatósági tevékenységek informatikai támogatását biztosító integrált jogalkotási rendszernek – a rendszert használó nem kormányzati szervek feladat- és hatáskörét nem érintő – üzemeltetéséről, működtetéséről és fejlesztéséről,

b) gondoskodik a jogszabályok és más jogi aktusok kihirdetéséről, illetve közzétételéről, valamint azok módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegének tartalmilag hiteles, a jogalkotásról szóló törvény előírásainak és a jogszabályszerkesztés szabályainak megfelelő, nyomdakész formában történő megjelentetéséről, a Magyar Közlöny szerkesztéséről, és kijelöli a Magyar Közlöny felelős szerkesztőjét és annak helyetteseit,

c) vezeti és elektronikusan közzéteszi a jogszabályok és más jogi aktusok nyilvántartását, és a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. útján gondoskodik a jogalkotásról szóló törvény szerinti elektronikus jogszabálygyűjtemény közzétételéről.

(4) A miniszter a Magyar Közlöny szerkesztéséhez a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft. szolgáltatásait veszi igénybe.

(5) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében ellátja a Kormány képviseletét az alkotmánybírósági eljárásokban, és koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti a beadványokat.

(6) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében belföldön és külföldön tájékoztatást nyújt a magyar alkotmányosság, a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok érvényre jutásáról.

(7) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében felel a kegyelmi ügyekért, ennek keretében előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit, valamint ellátja a büntetőjogi közvetítői tevékenységgel kapcsolatos feladatokat.

(8) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében ellátja az igazságszolgáltatással összefüggő kormányzati feladatokat, e tekintetben

a) felel a jogi segítségnyújtásért,

b) felel a cégadatok nyilvánosságáért, a céginformáció-szolgáltatásért, a számviteli törvény szerinti beszámoló elektronikus úton történő közzétételéért, az ezeket érintő informatikai rendszer működtetéséért és az elektronikus cégeljárást érintő informatikai rendszer működtetéséért,

c) ellátja a közjegyzőkkel, az ügyvédi tevékenységet gyakorlókkal, a bírósági végrehajtókkal, a polgári és közigazgatási jogi közvetítői tevékenységgel, – a 68. § (2) bekezdésében meghatározott kivétellel – a pártfogó felügyelői tevékenységgel és az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos feladatokat,

d) meghatározza a bírósági és az ügyészségi fogalmazók, a közjegyzőjelöltek, az ügyvédjelöltek, az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadók és a más munkakörben dolgozó jogászok jogi szakvizsgájának, valamint egyéb szakmai továbbképzésének, továbbá a bírósági végrehajtók és a végrehajtási ügyintézők szakvizsgájának, szakmai továbbképzésének, valamint az igazságügyi szakértők szakmai vizsgájának alapvető szabályait és feltételeit,

e) a jogi szabályozás utólagos hatásvizsgálatának elősegítésére együttműködik az Országos Bírósági Hivatallal a bírósági ítéletek, a bírósági joggyakorlat és az igazságügyi statisztikai adatok elemzésében, a joggyakorlat továbbfejlesztésében, és az ítélkezési gyakorlat egységességének biztosítása érdekében javaslatot tesz jogegységi eljárás indítványozására,

f) együttműködik a jogi képzési tevékenységet folytató egyetemek vezetőivel, elősegíti a jogászképzés színvonalának emelését, értékeli a jogászképzés helyzetét és arról tájékoztatja a Kormányt,

g) ellátja a szakfordító és tolmácstevékenység ágazati irányítását,

h) fejleszti és felügyeli az igazságügyi informatikai rendszerek működését, és kialakítja az igazságügyi statisztika rendszerét.

(9) A miniszter az igazságügyért való felelőssége keretében

a) ellátja az Európai Unió keretében megvalósuló igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat,

b) összehangolja az Európai Unió jogának való megfelelés céljából folytatott jogharmonizációs tevékenységet, ennek keretében

ba) gondoskodik a jogharmonizációs tevékenység elvi, módszertani és terminológiai egységességéről,

bb) kidolgozza a jogharmonizáció programozásának rendjét, figyelemmel kíséri és előmozdítja a jogharmonizációs feladatok teljesítését, és intézkedik a lejárt határidejű jogharmonizációs feladatok teljesítése iránt, jogharmonizációs adatbázist vezet,

bc) jogszabály megalkotására irányuló előterjesztéshez kapcsolódóan nyilatkozik arról, hogy a tervezet összeegyeztethető-e az Európai Unió jogával,

bd) ellátja a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaival kapcsolatban, jogszabályban meghatározott értesítési és bejelentési eljárásokban az egyes nemzetközi szervezetek, az Európai Unió intézményei és tagállamai felé megteendő, illetve az ezektől érkező értesítések és bejelentések továbbításával összefüggő feladatokat,

be) ellátja az Európai Unió egységes belső piacának hatékony működéséhez szükséges belső piaci koordinációval kapcsolatos feladatokat, működteti a belső piaci problémamegoldó központot (SOLVIT), valamint a belső piaci információs rendszert és a Szolgáltatási Notifikációs Központot,

bf) – a Kormány eljárás tárgya szerint felelős tagjával együttműködve – ellátja a Kormány képviseletét az Európai Unió jogának megsértése miatt indult eljárásoknak az Európai Unió Bírósága előtti eljárást megelőző szakaszaiban (ideértve a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtti szakaszban az Európai Bizottsággal történő egyeztetést is), koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti és benyújtja a beadványokat,

c) az Európai Unió Bírósága előtti eljáráshoz kapcsolódóan

ca) – a Kormány eljárás tárgya szerint felelős tagjával együttműködve – ellátja a Kormány képviseletét az Európai Unió Bírósága előtti eljárásokban,

cb) koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti a beadványokat,

cc) figyelemmel kíséri az eljárásokat és gondoskodik az ezekből esetlegesen következő jogalkotási feladatok meghatározásáról, programozásáról és teljesítésének ellenőrzéséről,

d) az Európa Tanács keretei között

da) felel a jogi együttműködésért,

db) – a Kormány eljárás tárgya szerint felelős tagjával együttműködve – ellátja a Kormány képviseletét az Európai Emberi Jogi Bíróság előtti eljárásokban, és koordinálja a képviselet ellátásához szükséges iratok előkészítését, valamint elkészíti a beadványokat,

dc) kezdeményezi az igazságügyi tárgyú nemzetközi egyezményeknek az Európa Tanács keretében történő létrehozását és gondoskodik az Európa Tanács keretében létrehozott igazságügyi tárgyú nemzetközi egyezmények elfogadásáról és az ajánlások gyakorlati megvalósításáról,

e) együttműködik a Kormány feladatkörében érintett tagjával a nemzetközi szerződések előkészítésével, kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazással, kihirdetésével és értelmezésével kapcsolatban, valamint a nemzetközi szerződés szövegének végleges megállapítása előtt véleményezi a nemzetközi szerződést annak érdekében, hogy az megfeleljen az Alaptörvénynek, összeegyeztethető legyen az Európai Unió jogával és illeszkedjen a jogrendszerbe,

f) felel a Magyarország által megkötött közjogi, polgári jogi, családjogi és büntetőjogi jogsegélyszerződések végrehajtásáért,

g) koordinálja az alaptevékenysége szerint magánjogi, valamint nemzetközi magánjogi jogegységesítéssel foglalkozó nemzetközi szervezetekben való magyar részvétellel kapcsolatos feladatokat.

(10) A miniszter a Kormány eseti döntése alapján felel a több miniszter feladatát érintő törvények előkészítéséért.

123. § A miniszter a választójogi és népszavazási szabályozásért való felelőssége keretében előkészíti

a) az országgyűlési képviselők választására,

b) a helyi önkormányzati képviselők választására és a polgármesterek választására,

c) a nemzetiségi önkormányzati képviselők választására,

d) az európai parlamenti képviselők választására,

e) a választási eljárásra,

f) a népszavazásra és az európai polgári kezdeményezésre, valamint a népszavazási eljárásra

vonatkozó jogszabályokat.

124. § A miniszter az áldozatsegítésért való felelőssége keretében előkészíti az áldozatsegítésre, állami kárenyhítésre vonatkozó jogszabályokat.

125. § A miniszter a kárpótlásért való felelőssége keretében előkészíti a személyi és vagyoni kárpótlásra vonatkozó jogszabályokat.

126. § (1) A miniszter az európai uniós ügyek koordinációjáért való felelőssége keretében felel az európai uniós politikákkal kapcsolatos magyar álláspont kialakításának és képviseletének koordinációjáért.

(2) A miniszter az európai uniós ügyek koordinációjáért való felelőssége keretében előkészíti az európai uniós tagsággal összefüggő kormányzati koordinációhoz kapcsolódó jogszabályokat.

(3) A miniszter az európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért való felelőssége keretében felel az Európai Unió politikáiból eredő és az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati feladatok tárcaközi összehangolásáért, ennek keretében

a) javaslatot tesz a Kormány Európa-politikájának fő irányaira, valamint irányítja az európai uniós tagságból eredő kormányzati feladatok előkészítését, végrehajtását, ellenőrzését,

b) javaslatot tesz az európai uniós tematikájú kormányülések napirendjére, előkészíti az uniós vonatkozású kormányüléseket és azok napirendjén szereplő előterjesztéseket,

c) összehangolja a Kormány európai uniós ügyekkel kapcsolatos együttműködésével összefüggő kormányzati feladatokat, ennek keretében

ca) koordinálja a Kormánynak az európai uniós intézmények kormányzati részvétellel működő döntéshozó, döntés-előkészítő eljárásaiban képviselendő tárgyalási álláspontjait, biztosítja a tárgyalási álláspontok tartalmi összhangját, részt vesz azok kialakításában, és közreműködik a magyar érdekek érvényesítésében,

cb) összehangolja az európai uniós tagságból fakadó kötelezettségek teljesítését, és részt vesz azok végrehajtásának ellenőrzésében,

cc) képviseli a Kormányt az Európai Unió Általános Ügyek Tanácsának ülésein, részt vesz az Európai Unió európaügyi minisztereinek találkozóin, közreműködik az Európai Tanács munkájában, és ellátja üléseinek előkészítését,

d) a jogharmonizációs feladatok kivételével összehangolja a minisztériumok és a központi államigazgatási szervek uniós politikákhoz kapcsolódó tevékenységét és az uniós politikák végrehajtásához szükséges hazai intézkedéseket,

e) gondoskodik az európai uniós tagsághoz kapcsolódó kormányzati koordinációs rendszer működtetéséről,

f) összehangolja a Kormány és az Országgyűlés európai uniós ügyekkel kapcsolatos együttműködésével összefüggő kormányzati feladatokat,

g) ellátja a Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviselete (a továbbiakban: Állandó Képviselet) irányítását, kialakítja az Állandó Képviselet működésére vonatkozó szabályokat,

h) javaslatot tesz az Állandó Képviselet vezetőjének és az Állandó Képviseleten működő nagykövetek kinevezésére és felmentésére,

i) véleményezi az Állandó Képviselet személyi állományára vonatkozó kinevezési javaslatokat,

j) felel az európai uniós vonatkozású magyar kormányzati állásponttal összefüggő kapcsolattartás koordinációjáért az Európai Unió intézményeivel és egyéb szerveivel, különös tekintettel az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa egyes intézményi szereplőire,

k) elősegíti az európai uniós döntésekben érintett magyar társadalmi és gazdasági szereplők magyar kormányzati állásponttal összeegyeztethető érdekeinek képviseletét az európai uniós intézményi döntéshozatalban,

l) összehangolja, illetve ellátja az európai uniós ügyekben folytatott regionális együttműködésekkel összefüggő feladatokat.

127. § (1) A miniszter a fogyasztóvédelemért való felelőssége keretében előkészíti a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára, a fogyasztóvédelemre és a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a fogyasztóvédelemért való felelőssége keretében

a) kidolgozza a fogyasztóvédelmi politika koncepcióját, a fogyasztóvédelemmel, valamint az általános termékbiztonsággal kapcsolatos cselekvési és szakmai programokat és figyelemmel kíséri azok végrehajtását,

b) meghatározza a piacfelügyelet intézményrendszerét,

c) támogatja a fogyasztói jogviták alternatív vitarendezési fórumainak létrehozását és működését, ennek keretében ellátja a fogyasztóvédelmi civil szervezetekkel és békéltető testületekkel kapcsolatos szervezési, szabályozási, támogatási és fejlesztési feladatokat, valamint az Európai Fogyasztói Központok Hálózatába kijelölt szervezettel kapcsolatos kormányzati feladatokat,

d) a Kormány feladatkörében érintett tagjának bevonásával intézkedéseket tesz, illetve kezdeményez a fogyasztói jogok védelme és érvényesítése érdekében,

e) ellátja az intézményfejlesztési feladatokat az áruk és szolgáltatások biztonságossága és megfelelősége tekintetében.

12. A kultúráért és innovációért felelős miniszter feladat- és hatásköre

128. § A kultúráért és innovációért felelős miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. kormányzati tudománypolitikáért,

2. tudománypolitika koordinációjáért,

3. szakképzésért,

4. felsőoktatásért,

5. családpolitikáért,

6. gyermek- és ifjúságpolitikáért,

7. kultúráért,

8. kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért,

9.41 felnőttképzésért

felelős tagja.

129. § A miniszter a kormányzati tudománypolitikáért való felelőssége keretében összehangolja a Magyar Tudományos Akadémia elnökének közreműködésével a kormányzati tudománypolitika kidolgozását és felel annak megvalósításáért és érvényesítéséért.

130. § (1) A miniszter a tudománypolitika koordinációjáért való felelőssége keretében előkészíti a kutatási, fejlesztési, innovációs ökoszisztéma kialakítására, fenntartására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a tudománypolitika koordinációjáért való felelőssége keretében

a) felel a kutatási, fejlesztési és innovációs ügyek finanszírozásáért,

b) közreműködik a Kormány tudománypolitikai stratégiáinak és programjainak kialakításában,

c) kapcsolatot tart és a tudománypolitikát érintő feladatkörében együttműködik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózattal,

d) koordinálja a kutatás-fejlesztési és innovációs ösztönzést elősegítő programok kidolgozását.

131. § (1) A miniszter a szakképzésért való felelőssége keretében előkészíti a szakképzésre és a szakképző intézmények fenntartására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a szakképzésért való felelőssége keretében

a) meghatározza a szakképzés megkezdésének, folytatásának, ellenőrzésének, információs rendszerének és adatkezelésének feltételeit, a szakképzés finanszírozásának elveit, és a szakképzés során a tanulókat, illetve a képzésben részt vevőket megillető juttatások részletes szabályait,

b) meghatározza a felsőfokú szakképzettség körébe nem tartozó államilag elismert képesítést nyújtó vizsgáztatás szabályait és eljárási rendjét, valamint e vizsgák adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait,

c) meghatározza és rendszeresen felülvizsgálja a szakképzés irányait és a beiskolázás arányait,

d) közreműködik a köznevelési és a felsőoktatási rendszer működtetésével és továbbfejlesztésével kapcsolatos állami feladatok végrehajtásában,

e) meghatározza a felsőfokú szakképzettség körébe nem tartozó államilag elismert képesítések rendszerét.

132. § (1) A miniszter a felsőoktatásért való felelőssége keretében előkészíti

a) a felsőoktatásra,

b) a külföldi bizonyítványok, oklevelek és szakképzettségek elismerésére,

c) az államilag elismert nyelvvizsgáztatásra és a külföldön kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok elismerésére,

d) a külhoni magyarok felsőoktatására

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a felsőoktatásért való felelőssége keretében

a) felel a felsőoktatás irányításáért, e tekintetben

aa) kidolgozza a felsőoktatási ágazat fejlesztési irányait, koordinálja azok megvalósítását,

ab) kialakítja a felsőoktatás finanszírozásának, gazdálkodásának kereteit, kidolgozza és működteti az állammal köthető finanszírozási keretmegállapodásokat, felügyeli azok teljesülését,

ac) koordinálja a felsőoktatási intézmények együttműködésével megvalósuló tudományos innovációs parkokkal, nemzeti laborokkal, kiválósági központokkal kapcsolatos kormányzati feladatokat,

ad) koordinálja a felsőoktatást érintő értékteremtő, közösségfejlesztő, harmadik missziós kezdeményezéseket,

ae) gondoskodik a külhoni felsőoktatási stratégia kidolgozásról, és koordinálja annak megvalósítását,

af) elemzi és értékeli a felsőoktatásra vonatkozó piaci igényeket, gondoskodik a munkaerőpiaci, illetve a kutatás-fejlesztési és egyéb szolgáltatási igényekhez illeszkedő kapacitáselosztásról, illetve fejlesztési koordinációról,

ag) koordinálja a felsőoktatási ágazat tehetséggondozási feladatait,

b) felel a felsőoktatási intézmények fenntartóival való kapcsolattartásért, segíti a fenntartók más ágazatokat érintő kormányzati koordinációját,

c) meghatározza a magyar állami ösztöndíjrendszer igénybevételének kereteit,

d) felügyeli a hallgatói és képzési hitelrendszer működtetését,

e) ellátja az „Ösztöndíjprogram Keresztény Fiataloknak” elnevezésű ösztöndíjprogrammal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat,

f)42 együttműködik a Kormány feladatkörében érintett tagjával a köznevelést érintő feladatokban.

(3) A miniszter a felsőoktatásért való felelőssége keretében a felsőoktatás irányítása vonatkozásában ellátja az 53. § (2) bekezdés e) és f) pontjában feladatokat.

133. § (1) A miniszter a családpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti a családok támogatásával, a család- és népesedéspolitikai eszközök kialakításával és működtetésével, a gyermeket vállaló és nevelő szülők támogatásával, a munka és a család összeegyeztetésének és összekapcsolásának biztosításával, valamint a nemzedékek közötti együttműködés erősítésével összefüggő és a kapcsolati erőszakkal érintett csoportokat célzó jogszabályokat.

(2) A miniszter a családpolitikáért való felelőssége keretében

a) felel a Kormány család- és népesedéspolitikájának kialakításáért,

b) kidolgozza a család- és népesedéspolitikai eszközök és a családtámogatások rendszerét,

c) meghatározza a család- és népesedéspolitikával kapcsolatos terület szervezetét és működését,

d) ellátja a nemzedékek közötti együttműködés erősítésével összefüggő feladatokat,

e) ellátja a családbarát közgondolkodás támogatásával kapcsolatos feladatokat,

f) együttműködik az egészségügyért felelős miniszterrel a Kormány meddőségkezelési programja ügyében,

g) közreműködik a Kormány otthonteremtési programjának alakításában, a lakáscélú állami támogatásokért felelős miniszterrel, valamint a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszterrel együttműködve,

h) közreműködik az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló stratégia végrehajtásában,

i) felel – az egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – a családbarát szülészetek kialakításáért,

j) koordinálja az idősek érdekeit szolgáló nemzetközi egyezmények végrehajtását,

k) koordinálja a nők és férfiak társadalmi egyenlőségének előmozdításával kapcsolatos feladatokat, és figyelemmel kíséri a női jogok érvényesülését,

l) az egészségbiztosításért felelős miniszterrel együttműködve feladatkörében ellátja a szociális biztonsági tárgyú uniós és nemzetközi feladatokat,

m) együttműködik az egészségügyért felelős miniszterrel a védőnői ellátással és a családvédelmi szolgálattal kapcsolatos szakmai feladatok, valamint a családdal kapcsolatos gondozási és tájékoztatási feladatok ellátásában.

(3) A miniszter a 128. § 5. és 6. pontjában meghatározott feladatainak ellátásába bevonja a Családbarát Magyarország Központ Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot az állampolgárok számára aktív, kétirányú kommunikációt biztosító ügyfélpont működtetése, továbbá a (2) bekezdés a), b), d), e), j) pontjában meghatározott feladatok támogatása érdekében közreműködői szolgáltatások nyújtása, a család- és idősügyi, illetve nőpolitikai döntések megalapozása és azok hatásainak vizsgálata körében tudományos kutatási tevékenység végzése, képzések és továbbképzések szervezése, szakmai kiadványok kiadása, valamint ezekhez kapcsolódóan fejlesztési feladatok ellátása tekintetében.

(4) A miniszter irányítása alatt álló Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért – kutatási és elemzési tevékenység ellátásával – részt vesz a miniszter a (2) bekezdés a), b), valamint d)–i) és k) pontjában meghatározott feladatainak ellátásában.

134. § (1) A miniszter a családpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti a csecsemőgondozási díjjal, a gyermekgondozási díjjal kapcsolatos jogszabályokat, intézkedéseket és programokat.

(2) A miniszter a családpolitikáért való felelőssége keretében közreműködik a táppénzzel kapcsolatos jogszabályok, intézkedések és programok előkészítésében.

135. § (1) A miniszter a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelőssége keretében

a) felel a Kormány ifjúságpolitikájának kialakításáért,

b) koordinálja a határon túli fiatalokkal való együttműködés rendszerét,

c) figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését,

d) közreműködik a kora gyermekkori intervenció koordinációjával kapcsolatos feladatok ellátásában,

e) irányítja a tehetségüggyel kapcsolatos feladatokat,

f) ellátja a Nemzeti Tehetség Programmal összefüggő feladatokat,

g) felel a Kormány gyermektáboroztatási programjának alakításáért,

h) felel – az egészségügyért felelős miniszterrel együttműködve – az 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek ellátásának alakításáért,

i) ellátja az önkéntességgel kapcsolatos feladatokat,

j) ellátja az Új Nemzedék Jövőjéért ifjúságpolitikai keretprogramból fakadó feladatait, amelynek ellátásához és az ifjúsági szolgáltatások szervezetrendszerének működtetéséhez az Erzsébet Ifjúsági Alap Nonprofit Közhasznú Kft. és a miniszter irányítása alatt álló Nemzeti Tehetség Központ Közhasznú Nonprofit Kft. szolgáltatásait veszi igénybe.

(2) A miniszter a gyermek- és ifjúságpolitikáért való felelőssége körében

a) felel a gyermekek napközbeni ellátásának rendszeréért,

b) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel együttműködve előkészíti a gyermekek napközbeni ellátásával kapcsolatos jogszabályokat,

c) ellátja az örökbefogadás rendszerével kapcsolatos kormányzati feladatokat.

136. § (1) A miniszter a kultúráért való felelőssége keretében előkészíti a muzeális intézményekre, a könyvtárakra, a közművelődésre és a levéltárakra, az előadó-művészeti szervezetekre, a művészettámogatásra és a kultúra finanszírozására vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a kultúráért való felelőssége keretében

a) a Magyar Művészeti Akadémia elnökének közreműködésével kidolgozza a Kormány kultúrpolitikáját, és felel annak megvalósításáért és érvényesítéséért,

b) működteti az országos dokumentum-ellátási rendszert,

c) koordinálja a nemzetközi kulturális szervezetekben való magyar részvétellel kapcsolatos feladatokat.

137. § (1) A miniszter a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelőssége keretében a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve irányítja a kulturális diplomáciai tevékenységet, e tekintetben

a) népszerűsíti a magyar kultúra eredményeit, beleértve a határon túli magyar kultúrát, ezáltal közreműködik a Magyarország- és magyarságkép pozitív formálásában külföldön,

b) előmozdítja a magyarság kulturális értékeinek, hagyományainak és kapcsolatainak ápolását a külföldi magyar intézetek útján,

c) közreműködik a határon túli magyarok és az anyaország közötti kulturális kapcsolatok ápolásában, elősegíti magyar nemzeti identitásuk megőrzését.

(2) A miniszter a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért való felelőssége keretében – a Kormány által létrehozott tanácsadó testület bevonásával – irányítja a külföldi magyar kulturális intézeteket.

138. §43 (1) A miniszter a felnőttképzésért való felelőssége keretében előkészíti a felnőttképzésre vonatkozó jogszabályokat, és működteti a pályakövetési rendszert.

(2) A miniszter a felnőttképzésért való felelőssége keretében – az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben – kidolgozza az ágazati infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési javaslatokat, valamint szolgáltatási stratégiáját.

13. A külgazdasági és külügyminiszter feladat- és hatásköre

139. § A külgazdasági és külügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. külgazdasági ügyekért,

2. külpolitikáért,

3. a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért,

4. űrkutatásért,

5. – a csángó ügyek vonatkozásában – nemzetpolitikáért,

6. üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért,

7. harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért

felelős tagja.

140. § A Kormány az európai területi társulással kapcsolatos jóváhagyási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervként a minisztert jelöli ki.

141. § A miniszter a külgazdasági ügyekért való felelőssége keretében

a) kialakítja a Kormány külgazdasági politikáját, ennek keretében a külgazdasági és azokat érintő nemzetközi folyamatokat értékelő és elemző tevékenységet végez,

b) közreműködik Magyarország gazdasági érdekeinek külföldön történő érvényesítésében, az ehhez kapcsolódó kereskedelem-fejlesztési tevékenységben és a kedvező Magyarország-kép kialakításában, ennek keretében előmozdítja a külgazdasági működés és a civil kapcsolatok erősítését, támogatja a külgazdasági célok megvalósulását, valamint a nemzetközi együttműködést elősegítő fórumok működését,

c) előkészíti és koordinálja a nagyvállalatokkal megkötött stratégiai együttműködési megállapodások végrehajtását,

d) irányítja a Kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatások rendszerét,

e) ellátja az ikerintézményi programmal összefüggő feladatokat,

f) felel a multilaterális kereskedelempolitikáért, ennek keretében

fa) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve kialakítja az Európai Unió közös kereskedelempolitikájával kapcsolatos kormányzati álláspontokat,

fb) gondoskodik a nemzetközi kereskedelempolitikai kötelezettségek és a hazai jogi szabályozás összhangjának megőrzéséről,

fc) felel az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között létrejött kereskedelmi és együttműködési megállapodás végrehajtásáért, és gondoskodik a felek közötti kapcsolatok ezt érintő hazai koordinációjáról,

g) koordinálja az Európai Duna Stratégiával kapcsolatos kormányzati feladatokat,

h) felel a külgazdasági diplomata hálózat irányításáért,

i) felel a turisztikai diplomata hálózat irányításáért,

j) ellátja a beruházásvédelmi megállapodásokkal kapcsolatos feladatokat,

k) közreműködik a digitális exportfejlesztés összehangolásában és támogatásában,

l) fejleszti – ha a Kormány határozatában más felelőst nem jelöl ki – az ipari és innovációs területeket az állami szerepvállalás minél szélesebb körű előmozdítása érdekében, továbbá ellátja az ipari és innovációs park területén megvalósuló energetikai fejlesztésekkel kapcsolatos feladatokat és javaslatot tesz a kapcsolódó hálózati fejlesztések megvalósítására,

m) kialakítja és képviseli az európai uniós miniszteri szintű energetikai tárgyalásokon, valamint a nemzetközi energetikai tárgyalásokon képviselendő álláspontot,

n) ellátja az energiaforrások külföldről történő beszerzésével összefüggő feladatokat,

o) ellátja a határ menti operatív programok tervezésével és megvalósításával összefüggő feladatokat,

p) ellátja a regionális és határ menti gazdaságfejlesztési programok és fejlesztések végrehajtásával összefüggő feladatokat.

142. § (1) A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében előkészíti

a) az egységes külképviseleti rendszerre,

b) a köztisztviselők tartós külszolgálatára,

c) a diplomáciai kiváltságokkal és mentességekkel kapcsolatos eljárásra, valamint az ezen kiváltságok és mentességek által érintett eljárásokra,

d) a konzuli védelemre, valamint a tiszteletbeli konzulok megbízásának és fogadásának rendjére,

e) a nemzetközi fejlesztési együttműködésre,

f) a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásra

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a külpolitikáért való felelőssége keretében

a) felel a kül-, biztonság- és védelempolitikáért, e tekintetben

aa) javaslatot készít a Kormány kül-, biztonság- és védelempolitikai tevékenységére és irányítja az ebből eredő kormányzati feladatok előkészítését, koordinálja és ellenőrzi annak végrehajtását,

ab) kidolgozza az európai uniós külkapcsolatok, különösen a közös kül- és biztonságpolitika – ennek keretében a szomszédságpolitika – általános kérdéseivel kapcsolatos magyar álláspontot, és közreműködik az európai uniós külpolitika és szomszédságpolitika megvalósításában,

ac) ellátja az európai uniós bővítési folyamattal összefüggő feladatok kormányzati szintű koordinációját,

ad) előkészíti és képviseli az Európai Unió bővítésével kapcsolatban az uniós intézményekben képviselendő magyar álláspontot, ennek keretében részt vesz az Európai Unió illetékes munkacsoportjainak munkájában,

ae) képviseli a Kormányt az Európai Unió Külügyek Tanácsa és az Európai Unió Energetikai Miniszterek Tanácsa ülésein,

af) tájékoztatja a Kormányt a nemzetközi és biztonságpolitikai helyzetről, valamint Magyarország nemzetközi kapcsolatainak alakulásáról,

ag) előmozdítja a külpolitika civil kapcsolatainak erősítését,

b) felel az egységes kormányzati külpolitika koordinálásáért, e tekintetben

ba) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve irányítja az egységes külképviseleti rendszert, valamint a szakdiplomata hálózatot,

bb) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve kidolgozza a nemzetközi politikai, biztonságpolitikai és kollektív védelmi, kulturális, tudományos, gazdasági és pénzügyi szervezetekben, illetve intézményekben való részvétel alapelveit, ellenőrzi azok megvalósulását, és kezdeményezi a két- és többoldalú együttműködést,

bc) működteti a diplomáciai futárszolgálatot,

c) felel Magyarországnak a külkapcsolatokban és a nemzetközi szervezetekben való képviseletéért, e tekintetben

ca) kidolgozza a kétoldalú együttműködés reláció-specifikus formáit,

cb) javaslatot tesz a nemzetközi szervezetekben és nemzetközi konferenciákon képviselendő álláspontra,

cc) javaslatot tesz az államok elismerésére, a diplomáciai és konzuli kapcsolatok felvételére, felfüggesztésére és helyreállítására, illetve megszüntetésére,

cd) javaslatot tesz a diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet létesítésére, illetve megszüntetésére, gondoskodik a tiszteletbeli konzuli képviselet létesítéséről, illetve megszüntetéséről,

ce) – az Állandó Képviselet kivételével – javaslatot tesz a magyar külképviseletek vezetőinek kinevezésére és felmentésére, kinevezi és felmenti a főkonzulokat, kinevezi a tiszteletbeli konzuli képviselet vezetőjét és dönt a kinevezés visszavonásáról, kinevezi és felmenti a diplomáciai és konzuli személyzetet,

cf) együttműködik a diplomáciai és konzuli képviseletekkel, továbbá más államoknak és nemzetközi szervezeteknek Magyarországon hivatalosan tartózkodó képviselőivel, valamint

cg) állást foglal és eljár a diplomáciai, illetve nemzetközi jogon alapuló egyéb mentesség fennállásának kérdésében,

d) ellátja Magyarországnak a migrációs kihívásokkal kapcsolatos nemzetközi álláspontjának a koordinálását,

e) felel a konzuli szolgálat irányításáért, e tekintetben

ea) dönt a konzuli kölcsön visszafizetése alóli mentesítés kérdésében,

eb) javaslatot tesz a Kormánynak a magyar állampolgárok hazatérésének elősegítésére vagy evakuálására, ha magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegető természeti katasztrófa, háborús cselekmények vagy fegyveres összeütközések miatt szükséges,

ec) felhatalmazást ad a konzuli tisztviselőknek egyes közjegyzői feladatok végzésére, gondoskodik e konzuli tisztviselők jegyzékének közzétételéről,

f) felel a külföldre utazásról, valamint a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló jogszabályokban meghatározott egyes feladatok, továbbá az ehhez kapcsolódó egyes európai uniós feladatok ellátásáért, e tekintetben

fa) ellátja a hatáskörébe utalt feladatokat a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevelek vonatkozásában, valamint a magánútlevelek tekintetében a konzuli szolgálat, mint útlevélhatóság által hatáskörébe utalt feladatokat,

fb) megállapítja a diplomáciai, illetve nemzetközi jogon alapuló egyéb mentességet élvező személyeknek Magyarország területére történő be- és kiutazására, tartózkodására, valamint munkavállalására vonatkozó szabályokat,

fc) irányítja az általa vezetett minisztérium és a külképviseletek vízumkiadási tevékenységét, és gondoskodik a vízumdíjak beszedéséről,

fd) kialakítja ez európai uniós vízumpolitikával kapcsolatos magyar álláspontot és képviseli azt az EU illetékes fórumain, valamint

fe) közreműködik az Európai Unió vízumrendészeti és konzuli tárgyú jogalkotásában, ennek érdekében – feladatkörében – eljár az EU illetékes munkacsoportjaiban, illetve a Vízum Munkacsoportban ellátja a Kormány képviseletét,

g) felel a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárás koordinációjáért, e tekintetben

ga) koordinálja a nemzetközi szerződéskötési eljárást, gondoskodik a kitárgyalt nemzetközi szerződések aláírásáról és ratifikációjáról, figyelemmel kíséri a nemzetközi szerződések végrehajtását,

gb) véleményezi a nemzetközi szerződésnek nem minősülő tárca-megállapodásokat,

gc) kiállítja a nemzetközi szerződés létrehozásában eljáró személy meghatalmazását tanúsító okiratot,

gd) a Kormány nevében letéteményesi feladatot lát el,

ge) megteszi a szerződéskötési eljárás során szükséges diplomáciai lépéseket,

gf) megállapítja a nemzetközi szerződések hatálybalépésének, valamint megszűnésének időpontját, valamint

gg) működteti Magyarország szerződéstárát,

h) felel a diplomáciai protokollért, valamint a külföldi államfők és kormányfők fogadásáért,

i) felel a nemzetközi jogon alapuló viszonosság megállapításáért, valamint egyes jogsegélyügyekért, e tekintetben állást foglal a nemzetközi viszonosság fennállásának kérdésében,

j) az európai területi együttműködési csoportosulás tekintetében

ja) előkészíti az erre vonatkozó jogszabályokat,

jb) gondoskodik a közigazgatási szervek határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó fórum, vegyes bizottság, munkacsoport üléseinek szakmai, titkársági feladatai ellátásáról,

jc) ellátja a közigazgatási szervek nemzetközi együttműködésének koordinálását, részt vesz a közigazgatási szervek nemzetközi képviseletében, elősegíti azok fejlesztését,

k) koordinálja és irányítja a kormányzati nemzetközi humanitárius segítségnyújtást,

l) felel a nemzetközi fejlesztési együttműködésért, ennek keretében

la) kidolgozza és végrehajtja a Kormány nemzetközi fejlesztési együttműködési politikáját, meghatározza a partnerországok körét a szakpolitikai stratégia alapján, valamint

lb) koordinálja és irányítja a kormányzati nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenységet,

m) a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködve irányítja a tudománydiplomáciai tevékenységet, e tekintetben

ma) népszerűsíti a magyar oktatás és tudomány eredményeit, beleértve a határon túli magyar oktatást és tudományt, ezáltal közreműködik a Magyarország- és magyarságkép pozitív formálásában külföldön,

mb) előmozdítja a magyarság hagyományainak és kapcsolatainak ápolását a külképviseletek útján,

mc) közreműködik a határon túli magyarok és az anyaország közötti oktatási és tudományos kapcsolatok ápolásában, elősegíti magyar nemzeti identitásuk megőrzését,

md) elősegíti a magyar nyelv és a magyarság megismertetését a külföldi állampolgárok körében,

n) felelős a külügyi és külgazdasági területen foglalkoztatottaknak a minisztériumban és a külképviseleteken ellátandó munkakörök betöltéséhez és munkatevékenység végzéséhez szükséges szakmai felkészítő képzésével kapcsolatos feladatokért,

o) felelős a külpolitikát érintő kutatási és elemző tevékenységért, ennek keretben biztosítja a külügyi és külgazdasági folyamatok és azok eredményeinek szélesebb nyilvánossággal való megismertetését,

p) felelős a magyar külügyi képzési rendszernek, különösen a diplomata képzések rendszerének a megalapozásáért,

q) ellátja a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram működtetésével kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

143. § (1) A miniszter a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért való felelőssége körében felelős a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény értelmében

a) a Paksi két új blokk (5–6. blokkok)

aa) tervezésről, beszerzésről és kivitelezésről szóló,

ab) üzemeltetési és karbantartási támogatásról szóló, valamint

ac) a nukleáris fűtőanyag-ellátás biztosításáról szóló

megállapodás végrehajtásának szakmai irányításáért és hazai, valamint európai uniós szakmai koordinációjáért,

b) az a) pontban megjelölt megállapodásokkal (a továbbiakban: megvalósulási megállapodások) kapcsolatos feladatok tárcaközi összehangolásáért,

c) a megvalósulási megállapodásokkal kapcsolatos engedélyezési és egyéb hatósági feladatokban való közreműködésért és a hatósági feladatok ellátásának összehangolásáért.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a miniszter felelős

a) a tervezési, beszerzési és kivitelezési, továbbá a nukleáris fűtőanyag-ellátás biztosításáról szóló megállapodás végrehajtása során az európai uniós adatszolgáltatási kötelezettségnek megfelelően az adatok európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős miniszter részére történő megfelelő időben történő szolgáltatásáért,

b) a Paksi két új blokkhoz (5–6. blokkok) kapcsolódó térségfejlesztés összehangolásáért,

c) az atomenergia-ipar innovációs feladatainak összehangolásáért.

144. § A miniszter az űrkutatásért való felelőssége keretében ellátja az űrkutatási tárgyú nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos, továbbá az európai integrációból adódó űrkutatási és űrpolitikai program-előkészítési és harmonizációs feladatokat, felhatalmazás alapján képviseli a Kormányt a nemzetközi szervezetekben, kidolgozza az űrkutatás fő irányait és programjait.

145. § A miniszter a csángó ügyek vonatkozásában a nemzetpolitikáért való felelőssége körében összehangolja a központi államigazgatási szervek csángó ügyekkel összefüggő tevékenységét, ennek keretében a Kormány feladatkörében érintett tagjával együttműködik a csángók kulturális és anyanyelvi identitását erősítő és fejlesztő programok és fejlesztések megszervezésében, a csángó kulturális örökség emlékeinek és értékeinek feltárásában, megőrzésében.

146. § A miniszter üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért való felelőssége keretében ellátja a keresztény vallásuk miatt üldözöttek megsegítése, valamint a Hungary Helps Program keretében egyéb humanitárius cél érdekében végzett kutatási elemző, koordinációs és nemzetközi humanitárius feladatokat.

147. § (1)44 A miniszter – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért való felelőssége keretében előkészíti a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatására, annak engedélyezésére és a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásával összefüggő jogsértések szankcionálására vonatkozó jogszabályokat.

(2)45 A miniszter – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért való felelőssége keretében

a) kidolgozza a Kormány befektetésösztönzést segítő foglalkoztatás- és migrációs politikáját, gondoskodik annak érvényesítéséről és végrehajtásáról;

b) kidolgozza a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatási rendszerére vonatkozó javaslatokat, gondoskodik azok érvényesítéséről és végrehajtásáról;

c) ellátja – a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért felelős miniszterrel együttműködve – a Magyarországon foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok képzésével és integrációjával kapcsolatos feladatokat;

d) ellátja a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos feladatokat;

e) kapcsolatot tart a hazai és határon túli civil szervezetekkel, érdekképviseleti és egyéb szervezetekkel, illetve testületekkel;

f) megszervezi és az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével működteti a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának rendszerét, meghatározza a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának eszközrendszerét, – a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – elemzi és ellenőrzi annak működését, a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása tekintetében szakmai irányító miniszteri jogokat gyakorol az állami foglalkoztatási szerv tevékenysége felett.

14. A pénzügyminiszter feladat- és hatásköre

148. § (1)46 A pénzügyminiszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. adópolitikáért,

2. államháztartásért,

3. költségvetés makrogazdasági megalapozásáért,

4. számviteli szabályozásért,

5. nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Valutalap és a Világbank tekintetében,

6. lakáscélú állami támogatásokért,

7. egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért,

8. nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért,

9. nyugdíjpolitikáért

felelős tagja.

(2) A miniszter vezeti a Gazdasági Kabinet üléseit.

149. § A Kormány

a) a számvitelről szóló törvény szerinti könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételét végző szervezetként, valamint a könyvviteli szolgáltatást végzők tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként,

b) az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartását végző szervezetként,

c) a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény szerinti könyvvizsgálói közfelügyeleti feladatokat ellátó szervezetként,

d) az uniós vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti, a vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, a vámjogi szakértői hatósági vizsgán közreműködő vizsgabiztosok, valamint a vámtanácsadók és a vámügynökök nyilvántartását végző szervezetként

a minisztert jelöli ki.

150. § A Kormány a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője feladat- és hatáskörének gyakorlójaként a miniszter által vezetett minisztérium Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetéséért felelős államtitkárát jelöli ki.

151. § (1) A miniszter az adópolitikáért való felelőssége keretében előkészíti az államháztartás alrendszereit illető befizetési kötelezettségekre, az adózás rendjére, a vámjog és vámeljárás szabályozására, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az adópolitikáért való felelőssége keretében

a) felügyeli az államháztartás központi alrendszerét megillető fizetési kötelezettségek beszedését, folyósítását és ellenőrzését, valamint az ezekkel kapcsolatos adatszolgáltatásokat,

b) koordinálja az adóigazgatás szervezeti rendszere egyes elemeinek együttműködését, meghatározza a Nemzeti Adó- és Vámhivatal feladatai teljesítésének éves követelményeit,

c) felelős az Európai Unió tagállamai között a vámunióval kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, és irányítja a nemzetközi szabadkereskedelmi és integrációs feladatokból az adó- és a vámigazgatásra háruló együttműködési kötelezettségek végrehajtását,

d) gondoskodik az adótanácsadók, adószakértők, okleveles adószakértők nyilvántartásának vezetéséről,

e) gondoskodik a vámjogi szakértői hatósági képzést lebonyolító képző szervek, a vámjogi szakértői hatósági vizsgán közreműködő vizsgabiztosok, valamint a vámtanácsadók és a vámügynökök nyilvántartásának vezetéséről.

152. § (1) A miniszter az államháztartásért való felelőssége keretében előkészíti az államháztartásra, a központi költségvetésre és annak végrehajtására, a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodására, a részükre nyújtandó támogatásokra, az államháztartási belső ellenőrzési rendszerekre, a gazdasági stabilitás alapvető szabályaira, valamint a társadalmi szervezetek gazdálkodási rendjére vonatkozó jogszabályokat, és közreműködik valamennyi, a közpénzügyeket érintő szabályozás kialakításában.

(2) A miniszter az államháztartásért való felelőssége keretében

a) gondoskodik az állami pénzügyi intézkedéseknek és a költségvetési javaslatnak a monetáris politikával való összehangolásáról,

b) felel a részletes tervezési módszertan kialakításáért, a kormányzaton belüli költségvetési koordinációért, az államháztartás alrendszerei tekintetében a fiskális fegyelem fenntartásáért, a központi költségvetésről szóló törvénynek való megfelelés biztosításáért, a költségvetési kiadási fegyelem érvényesítéséért és a központi költségvetési fejezetek költségvetési kapcsolataiból eredő feladatok ellátásáért,

c) gondoskodik az államháztartási mérlegrendszerek összeállításáról, az intézményi gazdálkodás felügyeletéről és szabályozásáról,

d) javaslatot tesz az államháztartás finanszírozási politikájára, gondoskodik a helyi önkormányzatok költségvetési szabályozási rendszerének kialakításáról, meghatározza a helyi önkormányzatokat megillető költségvetési támogatások szabályait, javaslatot tesz a támogatások mértékére, működteti a helyi önkormányzatok esélyegyenlőségét biztosító kiegyenlítő mechanizmusokat, részt vesz egyes, önkormányzatokat megillető támogatások nyújtásában,

e) összehangolja a helyi önkormányzatok és nemzetiségi önkormányzatok működésével összefüggő költségvetési tervezés kormányzati feladatait,

f) gondoskodik a tevékenységi körébe tartozó feladatokkal összefüggő statisztikai információs rendszer kialakításáról, működtetéséről és fejlesztéséről, az Európai Unió által előírt statisztikai adatszolgáltatásról, annak ellenőrizhetőségéről,

g) Magyarország az Európai Unióval kapcsolatos pénzügyi kapcsolatai keretében

ga) kialakítja az Európai Unió költségvetése tekintetében képviselendő álláspontot,

gb) gondoskodik az Európai Unió költségvetését illető saját források kiszámításáról, befizetéséről, nyilvántartásáról,

gc) közreműködik az európai uniós és nemzetközi támogatások felhasználásához kapcsolódó javaslatok kidolgozásában, illetve a kohéziós politika területén a pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek vonatkozásában kidolgozza azokat,

h) koordinálja és harmonizálja az államháztartási belső kontroll rendszerek működtetésével, fejlesztésével, harmonizációjával és koordinációjával kapcsolatos feladatokat.

153. § A miniszter költségvetés makrogazdasági megalapozásáért való felelőssége keretében

a) évenkénti rendszerességgel konvergencia programot készít és ellátja az EU jogharmonizáció keretében felmerülő makrogazdasági feladatokat,

b) javaslatokat dolgoz ki a Kormány gazdasági stratégiájának megvalósítását segítő prioritásokra, eszközrendszerre,

c) figyelemmel kíséri és elemzi a gazdasági folyamatokat, a gazdaságpolitikai intézkedések gazdasági hatásait,

d) ellátja a Kormány gazdaságpolitikai stratégia alkotási, középtávú programkészítési, valamint a pénzügypolitika megalapozását célzó rövid-és középtávú makrogazdasági prognózisokat és hatásvizsgálatokat készít.

154. § (1) A miniszter a számviteli szabályozásért való felelőssége keretében előkészíti a beszámoló készítésére és a könyvvezetésre, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarára, a könyvvizsgálói tevékenységre, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a számviteli szabályozásért való felelőssége keretében gondoskodik a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásának vezetéséről és ellátja a könyvvizsgálói közfelügyelethez kapcsolódó állami feladatokat.

155. § A miniszter a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért való felelőssége körében Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, a Nemzetközi Valutalap és a Világbank tekintetében ellátja a 106. §-ban feladatokat, továbbá

a) koordinálja a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben folytatott kormányzati tevékenységet,

b) javaslatot tesz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet melletti Magyar Állandó Képviseletet vezető nagykövet kinevezésére és felmentésére.

156. § (1) A miniszter a lakáscélú állami támogatásokért való felelőssége keretében – a lakáspolitikáért felelős miniszterrel együttműködve – előkészíti a lakásügyre, a lakásszövetkezetre, a lakásokra és az állami lakáscélú támogatásokra vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a lakáscélú állami támogatásokért való felelőssége keretében végrehajtja a Kormány általános politikájában meghatározott lakáspolitikai feladatok megvalósításával kapcsolatos intézkedéseket.

(3) A miniszter a lakáscélú állami támogatásokért való felelőssége keretében együttműködik az igazságügyért felelős miniszterrel a társasházakra vonatkozó jogszabályok előkészítése során.

157. § A miniszter az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért való felelőssége keretében – az egészségbiztosításért felelős miniszterrel együttműködve – előkészíti az egészségbiztosítás természetbeni és pénzbeli szolgáltatásainak fedezetére szolgáló befizetési kötelezettségekre és az egészségügyi hozzájárulásra vonatkozó jogszabályokat.

158. § A miniszter a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért való felelőssége keretében előkészíti a társadalombiztosítási nyugellátás fedezetére szolgáló befizetési kötelezettségekre, a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályokat.

159. § A miniszter a nyugdíjpolitikáért való felelőssége keretében

a) meghatározza a nyugdíjpolitikával kapcsolatos területek szakmai felügyeleti rendszerét, illetve annak fejlesztési irányait, feladatait,

b) ellátja a társadalombiztosítási nyugellátások rendszerének irányításával és szervezésével kapcsolatos feladatokat,

c) előkészíti a társadalombiztosítási nyugellátásokra vonatkozó jogszabályokat.

15.47 Az energiaügyi miniszter feladat- és hatásköre

160. §48 Az energiaügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. bányászati ügyekért,

2. energiapolitikáért,

3. környezetvédelemért,

4. körforgásos gazdaságra történő átállásért és a termékértéklánc-felügyeletért,

5. hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért,

6. hulladékgazdálkodásért,

7. hulladékgazdálkodás felügyeletéért,

8. a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódóan a fenntartható fejlődési feladatok összehangolásáért,

9. víziközmű-szolgáltatásért,

10. nemzeti közműszolgáltatásokért

felelős tagja.

161. §49

162. § A miniszter a bányászati ügyekért való felelőssége keretében előkészíti a bányászatra vonatkozó jogszabályokat.

163. §50

164. § (1) A miniszter az energiapolitikáért való felelőssége keretében előkészíti

a) a villamosenergia-ellátásra és a földgázellátásra,

b) a távhőszolgáltatásra, a központi fűtésre és melegvíz-szolgáltatásra,

c) a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezésére,

d) az atomenergia békés célú alkalmazására,

e) a bioüzemanyagok és más megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználására, a megújuló energiaforrások hő- és villamosenergia-termelési céllal történő felhasználására, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozása érdekében teendő lépésekre,

f) a klímapolitikára

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter az energiapolitikáért való felelőssége keretében gondoskodik a fenntartható gazdasági fejlődés, az energiahatékonyság és energiagazdálkodás stratégiai feltételeinek megteremtéséről – így különösen az energiapolitikai, energiahatékonysági, épületenergetikai és épület-energiatakarékossági programok kidolgozásáról és végrehajtásáról –, valamint vezeti a felújítandó központi kormányzati épületek nyilvántartását.

(3)51 A miniszter az energiapolitikáért való felelőssége keretében összehangolja az energetikai rendszert érintő állami infrastruktúra-beruházások előkészítését és megvalósítását.

(4)52 A miniszter az energiapolitikáért való felelőssége keretében

a) ellátja

aa) az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszerének vonatkozásában az üvegházhatású gázok európai kibocsátási egységeinek kiosztására, elszámolására, az emissziókereskedelmi rendszer működtetésére vonatkozó feladatokat, és gondoskodik azok végrehajtásáról,

ab) az uniós jogszabályok és a Kiotói Jegyzőkönyv szerinti kibocsátási jogosultságok értékesítését, értékesítési bevételeinek felhasználását, szervezi a felhasználás végrehajtását,

b) felel a fenntartható fejlődésre és a fenntartható fejlesztésekre vonatkozó stratégiaalkotásért és annak végrehajtásáért.

165. § (1) A miniszter a környezetvédelemért való felelőssége keretében előkészíti

a) a környezet védelmének általános szabályaira,

b) a környezet védelmét szolgáló gazdasági szabályozó eszközökre,

c) az integrált szennyezés-megelőzés és az országhatárokon átterjedő káros környezeti hatások megelőzésére,

d) a környezeti kármentesítésre,

e) a levegő védelmére,

f) a zaj és rezgés káros hatásai elleni védelemre,

g) a környezetre súlyos veszélyt jelentő anyagok és termékek, továbbá technológiák alkalmazására

vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a környezetvédelemért való felelőssége keretében

a) rendszeresen elemzi és értékeli a környezetvédelem gazdasági szabályozó eszközeit, javaslatot tesz azok továbbfejlesztésére,

b) figyelemmel kíséri és ösztönzi a környezet védelmét szolgáló berendezések, eszközök, módszerek és eljárások fejlesztését, azok alkalmazását, a környezetkímélő, természetkímélő anyag-, energia- és víztakarékos, hulladékszegény technológiák bevezetését, értékeli az egyes anyagok, termékek és technológiák környezetre, természetre gyakorolt hatását,

c) segíti a környezeti tudatosság fejlesztését szolgáló programokat és a nevelést,

d) összehangolja a környezet állapotának felmérését és értékelését szolgáló mérő-, megfigyelő-, ellenőrző-, értékelő- és információs rendszert.

166. § A miniszter a körforgásos gazdaságra történő átállásért és a termékértéklánc-felügyeletért való felelőssége keretében

a) a hulladékgazdálkodási hatóságon keresztül felügyeli a termékértéklánc szereplőinek tevékenységét;

b) támogatja az olyan új technológiákat, amelyek segítik a hulladékhierarchia érvényre jutását.

167. § A miniszter a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért való felelőssége keretében előkészíti

a) a termékdíj, visszaváltási rendszer, betétdíj és kiterjesztett gyártói felelősség szabályozására vonatkozó jogszabályokat, és felel a termékdíjköteles termékekből képződött hulladékok hulladékkezelési rendszerében valamennyi feladat ellátásáért, a termékdíjköteles termékekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodás fejlesztéséért, továbbá a szemléletformálásért,

b) a díjmegállapításra vonatkozó jogszabályokat, és gondoskodik a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás fenntartható működtetéséhez szükséges pénzügyi feltételek megteremtéséről.

168. § A miniszter a hulladékgazdálkodásért való felelőssége keretében előkészíti

a) a hulladékgazdálkodásra és körforgásos gazdaságra vonatkozó jogszabályokat,

b) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenységre, valamint az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátására vonatkozó jogszabályokat.

169. § A miniszter a hulladékgazdálkodási felügyeleti tevékenysége keretében

a) felel a hulladék mennyiségének csökkentésével, az elhagyott hulladék felszámolásával kapcsolatos feladatok végrehajtásáért, a hulladékgazdálkodási tevékenységek ellenőrzéséért,

b) meghatározza a hulladékfelügyeleti szervek intézményrendszerét, fejlesztési irányát, és összehangolja azok munkáját,

c) felügyeli a hulladékképződés körülményeit, eljárásait, technológiáját, felel a hulladékgazdálkodás minőségellenőrzéséért, és elősegíti a társadalom környezettudatos életmódját, kialakítja az állami hulladékgazdálkodási termékértéklánc-felügyeleti laboratóriumi hálózatot,

d) a hulladékgazdálkodási feladatai keretében gondoskodik a kiterjesztett gyártói felelősség érvényre jutásáról, hulladékképződés szempontjából ellenőrzi a termékek előállítását, forgalomba hozatalát és felhasználását, valamint vizsgálatát,

e) gondoskodik a hulladékminőséggel kapcsolatos társadalmi tudásmenedzsment, képzés fejlesztéséről,

f) kidolgozza a hulladékgazdálkodási ipar stratégiai dokumentumait, segíti a újrahasználatra előkészített vagy újrafeldolgozott magyar termékek piacra jutását, ellenőrzéseket rendel el a feketegazdaság elleni hatékony küzdelem érdekében, fellép a nemkívánatos gazdasági folyamatok ellen, megalapozva ezzel a fogyasztók bizalmának növekedését, valamint

g) felügyeli a hulladékgazdálkodási hatóságot.

170. § A miniszter a körforgásos gazdasághoz és a hulladékgazdálkodáshoz kapcsolódó fenntartható fejlődési kormányzati feladatok összehangolásáért való felelőssége keretében

a) előkészíti a kormányzati fenntartható fejlődési stratégiát;

b) összehangolja a fenntartható fejlődési célok érvényesülését szolgáló kormányzati stratégiák végrehajtását;

c) képviseli a Kormányt a nemzetközi fenntartható fejlődési szervezetekben.

171. §53

172. § (1) A miniszter a víziközmű-szolgáltatásért való felelőssége keretében előkészíti a víziközmű-szolgáltatás közszolgáltatási tevékenységére és a víziközmű-működtetéshez kapcsolódó gazdálkodói tevékenységre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a víziközmű-szolgáltatásért való felelőssége keretében részt vesz a víziközmű-szolgáltatás területén a települési önkormányzatok és a fogyasztók érdekvédelmi szerveivel való szakmai kapcsolattartásban.

173. § A miniszter a nemzeti közműszolgáltatásokért való felelőssége keretében

a) ellátja a nemzeti közműszolgáltatási rendszer szervezésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

b) gondoskodik a nemzeti közműszolgáltatási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos stratégiák kidolgozásáról és végrehajtásának koordinálásáról,

c) az állami tulajdonú gazdasági társaságok irányításával segíti a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásokhoz és a víziközmű-szolgáltatásokhoz kapcsolódó kormányzati célok megvalósítását.

174. §54

175. §55

176. §56 A miniszter az energiapolitikáért és a víziközmű-szolgáltatásért való felelőssége keretében – az informatikáért felelős miniszterrel egyetértésben – kidolgozza az ágazati infokommunikációs infrastruktúra-fejlesztési javaslatokat, valamint szolgáltatási stratégiáját.

177. §57

16. A területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköre

178. § (1) A területfejlesztési miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Kormány

1. területfejlesztésért,

2. területfejlesztés stratégiai tervezéséért,

3. közbeszerzésekért,

4. európai uniós források felhasználásáért,

5. az Európa Kulturális Fővárosa pályázati programmal kapcsolatos feladatok koordinálásért

felelős tagja.

(2) A miniszter tevékenységét a Kit. 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Miniszterelnökség segíti.

179. § (1) A miniszter a területfejlesztésért való felelőssége keretében előkészíti a területfejlesztésre, a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos feladataira, a területfejlesztéssel kapcsolatos információs rendszerre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a területfejlesztésért való felelőssége keretében

a) működteti a Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviseletét,

b) közreműködik az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesüléséről szóló országgyűlési beszámoló előkészítésében,

c) kidolgozza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, továbbá javaslatot tesz a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányára,

d) előkészíti, kidolgozza és ellátja a területfejlesztés intézményrendszerének korszerűsítésével és szakmai felügyeletével kapcsolatos feladatokat,

e) kialakítja és működteti a terület- és regionális fejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs és adatszolgáltatási rendszert.

180. § (1) A miniszter a területfejlesztés stratégiai tervezéséért való felelőssége keretében előkészíti a kedvezményezett térségek besorolására, a területfejlesztési koncepciókra és programokra, a tervrendszer szabályozására, a vállalkozási övezetekre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a területfejlesztés stratégiai tervezéséért való felelőssége keretében

a) összehangolja az országos és térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat, irányítja azok rendszerének kialakítását, működését,

b) összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett,

c) részt vesz a nemzetközi területfejlesztési együttműködésekben, az interregionális és transznacionális programok tervezésében, végrehajtásában, valamint az ehhez kapcsolódó intézményrendszer kialakításában,

d) segíti a terület- és regionális fejlesztést érintő kutatási elemző tevékenységet, elősegíti a területi tervek, valamint a területi tervek és az ágazati tervek összhangját,

e) elemzi a térségi fejlesztési folyamatokat, javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, kidolgozza a regionális támogatási térkép koncepcióját.

181. § (1) A miniszter a közbeszerzésekért való felelőssége keretében előkészíti a közbeszerzésekre vonatkozó jogszabályokat.

(2) A miniszter a közbeszerzésekért való felelőssége keretében

a) kialakítja és végrehajtja a Kormány közbeszerzési politikáját,

b) ellátja a közbeszerzések központi ellenőrzésével és engedélyezésével kapcsolatos feladatokat.

182. § (1) A miniszter az európai uniós források felhasználásáért való felelőssége keretében

a) előkészíti az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó kormányzati döntések végrehajtását szolgáló szabályozásokat, biztosítja az ágazati és területi szereplők közötti koordinációt,

b) összehangolja a központi államigazgatási szervek európai uniós forrásból finanszírozott országos szintű fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, módszereket és követelményeket dolgoz ki a támogatáspolitikai intézkedésekhez,

c) javaslatot tesz az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai tevékenység irányítási, finanszírozási, intézményi, ellenőrzési és szabályozási rendszerének kialakítására, fejlesztésére,

d) figyelemmel kíséri az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó hazai forrásokat, valamint az azokhoz kapcsolódó szabályozási tartalmat,

e) az agrárpolitikáért felelős miniszter hatáskörébe utalt jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatok kivételével ellátja az európai uniós források felhasználásának lebonyolításáért felelős szervek döntéseivel összefüggésben – jogszabályban meghatározottak szerint – kezdeményezett jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó feladatokat,

f) biztosítja a fejlesztéspolitikai programok tervezése során azok egymás közötti, valamint a fejlesztéspolitikai programok és az átfogó kormányzati stratégiák közötti összhangot,

g) összehangolja a fejlesztéspolitikai programok egységes eljárásrend szerinti végrehajtását, ellenőrzését,

h) tárgyalásokat folytat – a Kormány európai uniós források felhasználásával kapcsolatos irányító hatósági feladatok ellátására kijelölt tagjával együttműködve – az Európai Unió intézményeivel az európai uniós források felhasználásával, valamint az operatív programok végrehajtásával kapcsolatos kérdésekben,

i) biztosítja az európai uniós fejlesztési programok összehangolt végrehajtását és a programokból nyújtott támogatások igénylésével és felhasználásával kapcsolatos eljárásrend egységes alkalmazását,

j) gondoskodik a hazai források és az európai uniós források tekintetében az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó állami támogatások versenyszempontú vizsgálatáról,

k) ellátja a források felhasználásával kapcsolatos partnerségi és tájékoztatási feladatokat,

l) ellátja a közvetlen közösségi forrásokkal kapcsolatos koordinációs feladatokat,

m) ösztönzi a közvetlen európai uniós források magyarországi szereplők általi lehívását,

n) működteti a közvetlen európai uniós források önerő és előkészítési költségének támogatási mechanizmusát,

o) ellátja Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének (RRF Terv) végrehajtásához kapcsolódó tagállami hatósági feladatokat.

(2) A miniszter az európai uniós források felhasználásáért való felelőssége keretében az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai adatbázis és információs rendszerben folyamatosan figyelemmel kíséri az európai uniós forrásból finanszírozott fejlesztési folyamatokat, összehangolja az európai uniós források felhasználását, nyomon követi és értékeli az európai uniós források felhasználásához kapcsolódó fejlesztéspolitikai programok végrehajtására javasolt intézkedések hatásait, és azokról a Kormányt tájékoztatja.

(3) A miniszter az európai uniós források felhasználásáért való felelőssége keretében

a) a kohéziós politika tekintetében összehangolja a 2020 utáni európai uniós költségvetéssel kapcsolatos tárgyaláshoz kapcsolódó kormányzati feladatokat,

b) gondoskodik a 2020 utáni európai uniós programozási időszak legmagasabb szintű nemzeti tervezési dokumentumának (Partnerségi Megállapodás) kidolgozásáról.

183. § A miniszter az Európa Kulturális Fővárosa pályázati programmal kapcsolatos feladatok koordinálásért való felelőssége keretében ellátja az Európa Kulturális Fővárosa 2023 Veszprém nyertes pályázati programja megvalósításának koordinálásával és a jövőbeni Európa Kulturális Fővárosa pályázatokkal kapcsolatos feladatokat.

17. A miniszterek jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése és helyettesítésük rendje

184. § Jogszabály megjelölésében

a) a miniszterelnök általános helyettese esetében a TNM,

b) a Miniszterelnökséget vezető miniszter esetében az MvM,

c) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter esetében az MK,

d) az agrárminiszter esetében az AM,

e) a belügyminiszter esetében a BM,

f)58 az építési és közlekedési miniszter esetében az ÉKM,

g) a gazdaságfejlesztési miniszter estében a GFM,

h) a honvédelmi miniszter esetében a HM,

i) az igazságügyi miniszter esetében az IM,

j) a kultúráért és innovációért felelős miniszter esetében a KIM,

k) a külgazdasági és külügyminiszter esetében a KKM,

l) a pénzügyminiszter esetében a PM,

m)59 az energiaügyi miniszter esetében az EM,

n) a területfejlesztési miniszter esetében a TFM

rövid megjelölést kell alkalmazni.

185. § A miniszterek helyettesítése a Kit. 21. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben a következő rend szerint történik:

a) a miniszterelnök általános helyettesét a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

b) a Miniszterelnökséget vezető minisztert a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter,

c) a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

d) az agrárminisztert a pénzügyminiszter,

e) a belügyminisztert az igazságügyi miniszter,

f)60 az építési és közlekedési minisztert a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

g) a gazdaságfejlesztési minisztert a pénzügyminiszter,

h) a honvédelmi minisztert a külgazdasági és külügyminiszter,

i) az igazságügyi minisztert a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

j) a kultúráért és innovációért felelős minisztert a Miniszterelnökséget vezető miniszter,

k) a külgazdasági és külügyminisztert a honvédelmi miniszter,

l) a pénzügyminisztert a gazdaságfejlesztési miniszter,

m)61 az energiaügyi minisztert a területfejlesztési miniszter,

n)62 a területfejlesztési minisztert az energiaügyi miniszter

helyettesíti.

V. Fejezet

A KORMÁNY KÉPVISELETE

186. § (1) A Kormány a sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti képviselőjeként azt a tagját jelöli ki, akinek

a) a sztrájkkövetelés tartalma a feladat- és hatáskörébe tartozik, illetve

b) a sztrájkkövetelés alapvető tartalma a feladat- és hatáskörét érinti.

(2) Ha a sztrájkkövetelés tartalma a Kormány más tagjának feladat- és hatáskörét is érinti, a Kormány (1) bekezdés szerinti tagja a Kormány nevében képviselendő álláspontot a Kormány érintett tagjával egyezteti, szükség esetén a sztrájkkal kapcsolatos egyeztető eljárásba bevonja.

(3) Ha az (1) bekezdés alapján a Kormány képviseletre jogosult tagja nem állapítható meg, a Kormányt a sztrájkkal kapcsolatos egyeztető eljárásban a társadalmi párbeszédért felelős miniszter képviseli.

VI. Fejezet

18. Stratégiai és Családügyi Kabinet

187. §63 (1) A Stratégiai és Családügyi Kabinet a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. az aktív Magyarországért,

2. az anyakönyvi ügyekért,

3. az áldozatsegítésért,

4. az általános politikai koordinációért,

5. a családpolitikáért,

6. az e-közigazgatásért,

7. az egészségügyért,

8. a Magyar Falu Program, valamint a Modern Városok Program működtetéséért,

9. az európai uniós ügyek koordinációjáért,

10. a felsőoktatásért,

11. az egyes kereskedelmi építmények vonatkozásában a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséért,

12. a fogyasztóvédelemért,

13. a gyermek- és ifjúságpolitikáért,

14. a gyermekek és az ifjúság védelméért,

15. a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért,

16. a helyi önkormányzatokért,

17. az igazságügyért,

18. az ingatlan-nyilvántartásért,

19. a kárpótlásért,

20. a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért,

21. a kormányzati kommunikációért,

22. a kormányzati társadalmi kapcsolatok összehangolásáért,

23. a közbeszerzésekért,

24. a közigazgatás-fejlesztésért,

25. a közigazgatás-szervezésért,

26. a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,

27. a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért,

28. a köziratok kezelésének szakmai irányításáért,

29. a köznevelésért,

30. a közszolgálati életpálya kidolgozásáért,

31. a kulturális diplomáciáért és a külföldi magyar kulturális intézetekért,

32. a kultúráért,

33. a külpolitikáért,

34. a mozgóképszakmáért,

35. az országmárkáért,

36. a rozsdaövezeti akcióterületekkel kapcsolatos ügyekért,

37. a sportpolitikáért,

38. a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért,

39. a szociálpolitikáért,

40. a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért,

41. a társadalmi felzárkózásért,

42. a társadalmi párbeszédért,

43. a társadalompolitika összehangolásáért,

44. a természetvédelemért,

45. a térképészetért,

46. a választójogi és népszavazási szabályozásért,

47. a vízgazdálkodásért,

48. a víziközmű-szolgáltatásért,

49. a vízügyi igazgatási szervek irányításáért,

50. a vízvédelemért

való felelősségi körökben a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve.

(2) A Stratégiai és Családügyi Kabinet – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve bármely olyan előterjesztés és jelentés kapcsán, amelyet a Növekedési és Versenyképességi Kabinet megtárgyalt, és napirendre felvételét a Stratégiai és Családügyi Kabinet elnöke kéri.

19. Gazdasági Kabinet

188. §64 (1) A Gazdasági Kabinet a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. az adópolitikáért,

2. a vidékfejlesztésért,

3. az agrárpolitikáért,

4. az audiovizuális politikáért,

5. az államháztartásért,

6. az állami vagyon felügyeletéért,

7. az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért,

8. a bányászati ügyekért,

9. a belgazdaságért,

10. az egészségbiztosításért,

11. az egészségbiztosítási járulékfizetés szabályozásáért,

12. az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért,

13. az elektronikus hírközlésért,

14. az energiapolitikáért,

15. az élelmiszeriparért,

16. az élelmiszerlánc-felügyeletért,

17. az erdőgazdálkodásért,

18. a felnőttképzésért,

19. a foglalkoztatáspolitikáért,

20. a földügyért,

21. a gazdaságfejlesztésért,

22. a halgazdálkodásért,

23. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért,

24. a hulladékgazdálkodásért,

25. a hulladékgazdálkodás felügyeletéért,

26. az informatikáért,

27. az iparügyekért,

28. a kereskedelemért,

29. a kormányzati tudománypolitikáért,

30. a költségvetés makrogazdasági megalapozásáért,

31. a környezetvédelemért,

32. a közfoglalkoztatásért,

33. a közlekedésért,

34. a külgazdasági ügyekért,

35. a lakáscélú állami támogatásokért,

36. a lakáspolitikáért,

37. a nemzeti közműszolgáltatásokért,

38. a nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért,

39. a nemzetközi pénzügyi kapcsolatokért,

40. a nyugdíjjárulék- és nyugdíjbiztosításijárulék-fizetés szabályozásáért,

41. a nyugdíjpolitikáért,

42. a Paksi Atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért,

43. a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért,

44. a postaügyért,

45. a sportlétesítmény-fejlesztésért és gazdálkodásért,

46. a szakképzésért,

47. a számviteli szabályozásért,

48. a szerencsejáték szabályozásért,

49. a településüzemeltetésért, kéményseprő-ipari tevékenységért,

50. a tudománypolitika koordinációjáért,

51. a turizmusért,

52. az űrkutatásért,

53. a vadgazdálkodásért,

54. a vállalkozásfejlesztésért,

55. a vendéglátásért

való felelősségi körökben a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve.

(2) A Gazdasági Kabinet – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve bármely olyan előterjesztés és jelentés kapcsán, amelyet a Növekedési és Versenyképességi Kabinet megtárgyalt, és napirendre felvételét a Gazdasági Kabinet elnöke kéri.

19/A. 65 Növekedési és Versenyképességi Kabinet

188/A. § (1) A Növekedési és Versenyképességi Kabinet a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. az állami beruházásokért,

2. az építésgazdaságért,

3. az európai uniós források felhasználásáért,

4. az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért,

5. a kulturális örökség védelméért,

6. a településfejlesztésért és településrendezésért,

7. a településkép védelméért,

8. a területfejlesztésért,

9. a területfejlesztés stratégiai tervezéséért,

10. a területrendezésért,

11. a versenyképesség gazdasági és jogi feltételrendszeréért

való felelősségi körökben a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve.

(2) A Növekedési és Versenyképességi Kabinet – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve továbbá

a) bármely olyan előterjesztés kapcsán, amely állami támogatással megvalósuló építési beruházás megvalósítására tesz javaslatot;

b) a Magyarország szomszédságában zajló háború idején a rezsicsökkentés megvédése és a honvédelmi célok teljesítése érdekében szükséges költségvetési intézkedésekről szóló 1281/2022. (VI. 4.) Korm. határozat 2. pontja szerinti állami támogatással megvalósuló építési beruházások kapcsán;

c) a Kormány ügyrendjéről szóló 1352/2022. (VII. 21.) Korm. határozat 15. alcíme szerinti Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság feladat- és hatáskörébe tartozó előterjesztés és jelentés, továbbá a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság által előkészített egyedi kormánydöntéssel támogatott beruházások, illetve befektetések kapcsán.

20. Nemzetpolitikai Kabinet

189. § A Nemzetpolitikai Kabinet a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. az állampolgársági ügyekért,

2. az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért,

3. a nemzetiségpolitikáért,

4. a nemzetpolitikáért

való felelősségi körökben a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve.

21. Védelmi Tanács

190. § A Védelmi Tanács a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott, így különösen

1. a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért,

2. a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért,

3. a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáért,

4.66 a védelmi és biztonsági feladatokhoz kapcsolódó beszerzésekért,

5. a védelmi fejlesztésekért,

6. a bűncselekmények megelőzéséért,

7. a büntetés-végrehajtásért,

8. az élet- és vagyonbiztonság védelméért,

9. a határrendészetért,

10. a honvédelemért,

11. az idegenrendészetért és menekültügyért,

12. a katasztrófák elleni védekezésért,

13. a kábítószer-megelőzésért és kábítószerügyi koordinációs feladatokért,

14. a közbiztonságért,

15. a közlekedés-rendészetért,

16. a közterület-felügyelet szabályozásáért,

17. a külföldiek társadalmi beilleszkedésének elősegítéséért,

18. a külföldre utazás szabályozásáért,

19. a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért,

20. az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáért,

21. a rendészetért,

22. a szabálysértési szabályozásért,

23. a terrorizmus elleni küzdelemért

való felelősségi körökben a Kormány ügydöntő jogkörrel rendelkező szerve.

191. § A Védelmi Tanács elnöke ügydöntő jogkörrel gyakorolja a Kormány részére a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8. § (8) bekezdésében, valamint a honvédelemről és a rendkívüli intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 62/A. § (6a) bekezdésében meghatározott hatáskört.

VII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Hatályba léptető rendelkezés

192. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

23. Hatályon kívül helyező rendelkezés

193. §67

24. Átmeneti rendelkezés

194. § (1) A Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti

a) Technológiai és Ipari Minisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény szerinti Innovációs és Technológiai Minisztérium,

b) Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény szerinti Emberi Erőforrások Minisztériuma

átnevezésével működik tovább.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett, a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény szerinti

a) Agrárminisztérium,

b) Belügyminisztérium,

c) Honvédelmi Minisztérium,

d) Igazságügyi Minisztérium,

e) Külgazdasági és Külügyminisztérium,

f) Miniszterelnöki Kabinetiroda,

g) Miniszterelnökség,

h) Pénzügyminisztérium

változatlan névvel működik tovább a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény hatálybalépését követően.

(3) Az e rendelet alapján a miniszterhez átkerülő feladat- és hatáskörök tekintetében – az ellátásukhoz kapcsolódó egyéb feladatokra, jogosultságokra és kötelezettségekre kiterjedően – a jogutódlás a Kit. 20. § (5) bekezdése szerint történik.

(4) A (3) bekezdés szerinti jogutódlás kiterjed különösen a következő jogviszonyokra:

a) az átkerülő feladatokhoz kapcsolódó vagyoni jogok és kötelezettségek,

b) az átkerülő feladatokhoz tartozó ingó és ingatlan eszköz- és infrastruktúra-állomány,

c) a (3) bekezdésben meghatározott feladatokat ellátó kormánytisztviselők, más kormányzati szolgálati jogviszonyban állók, illetve munkavállalók feletti munkáltatói jogok, valamint a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakkal kapcsolatos jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormányzati szolgálati jogviszonyuk, munkaviszonyuk, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyuk,

d) a c) pontban megjelölt kormánytisztviselőkkel, más kormányzati szolgálati jogviszonyban állókkal, munkavállalókkal, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatottakkal összefüggő funkcionális feladatokat – ideértve különösen az iratkezelési, személyügyi feladatokat, továbbá a költségvetés tervezésével, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtásával, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartásával, a költségvetési szerv működtetésével, a költségvetési szerv használatában lévő vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatokat – ellátó kormánytisztviselők, illetve munkavállalók feletti munkáltatói jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyuk és munkaviszonyuk.

(5) A 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti felelős tagjának jogutódja a feladatkörében érintett miniszter.

195. § Az e rendelet hatálybalépésekor hatályos más kormányrendeletben vagy miniszteri rendeletben a Kormány tagja feladat- és hatáskörét e rendelet szerint kell érteni.

196. §68 Az e rendeletnek a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosításáról szóló 377/2022. (X. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr1.) 1. §-ával megállapított 96. § (4) bekezdését a Módr1. hatálybalépését69 megelőzően az országos közutak és műtárgyaik, valamint az országos közutak és műtárgyaik létrehozása és működtetése tárgyú, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény alkalmazásával megkötött koncessziós szerződésekre is alkalmazni kell.

197. §70 A Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény 1. melléklet XVII. Technológiai és Ipari Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 36. Ágazati szakmai és társadalmi szervezetek feladatai alcím, 3. Kormányzati szakpolitikák jogcímcsoport, 1. Kormányzati szakpolitikai feladatok, valamint nemzetgazdasági szakpolitikát támogató feladatok feladat, 1. Kormányzati szakpolitikai feladatok részfeladat kapcsán ellátott feladatok, megkötött szerződések és folyamatban levő közbeszerzési eljárások kapcsán 2022. november 22. napjával a Technológiai és Ipari Minisztérium jogutódja a Miniszterelnöki Kabinetiroda.

198. §71 Az Energiaügyi Minisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Technológiai és Ipari Minisztérium átnevezésével működik tovább.

199. §72 Az Építési és Közlekedési Minisztérium a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvény szerinti Építési és Beruházási Minisztérium átnevezésével működik tovább.

1. melléklet a 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelethez73

A Kormány tagja által irányított vagy felügyelt központi államigazgatási szervek, valamint területi kormányzati igazgatási szervek

A) Miniszterelnök általános helyettese

A

B

1

A szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Nemzetstratégiai Kutatóintézet

irányítás

3

Nemzeti Örökség Intézete

irányítás



B) Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter

A

B

1

A szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Alkotmányvédelmi Hivatal

irányítás

3

Információs Hivatal

irányítás

4

Nemzetbiztonsági Szakszolgálat

irányítás

5

Nemzeti Információs Központ

irányítás

6

Nemzeti Kommunikációs Hivatal

irányítás

7

Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

irányítás

8

Központi Statisztikai Hivatal

felügyelet

9

Nemzeti Koncessziós Iroda

irányítás

10

Védelmi Igazgatási Hivatal

irányítás



C) Miniszterelnökséget vezető miniszter

A

B

1

A szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Fővárosi és vármegyei kormányhivatalok

irányítás



D) Agrárminiszter

A

B

1

A szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

irányítás

3

Nemzeti Földügyi Központ

irányítás

4

Nemzeti park igazgatóságok

irányítás

5



E) Belügyminiszter

A

B

1

A szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és az irányítása alá tartozó szervek

irányítás

3

Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és az irányítása alá tartozó szervek

irányítás

4

Klebelsberg Központ

irányítás

5

Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő

irányítás

6

Nemzeti Népegészségügyi Központ

irányítás

7

Nemzeti Védelmi Szolgálat

irányítás

8

Oktatási Hivatal

irányítás

9

Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet

irányítás

10

Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság

irányítás

11

Országos Kórházi Főigazgatóság

irányítás

12

Országos Rendőr-főkapitányság és az irányítása alá tartozó szervek

irányítás

13

Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság

irányítás

14

Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság

irányítás

15

Terrorelhárítási Központ

irányítás



F) Honvédelmi miniszter

A

B

1

A szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat

irányítás



G) Igazságügyi miniszter

A

B

1

A szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet

irányítás



H) Kultúráért és innovációért felelős miniszter

A

B

1

A szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

felügyelet

3

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal

irányítás

4

Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala

felügyelet



I) Külgazdasági és külügyminiszter

A

B

1

A szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Nemzeti Befektetési Ügynökség

irányítás



J) Pénzügyminiszter

A

B

1

A szerv neve

A miniszter hatásköre

2

3

Magyar Államkincstár

irányítás

4

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

irányítás

K) Energiaügyi miniszter

A

B

1

A szerv neve

A miniszter hatásköre

2

3

Országos Meteorológiai Szolgálat

irányítás

L) Gazdaságfejlesztési miniszter

A

B

1

A szerv neve

A miniszter hatásköre

2

Nemzeti Akkreditáló Hatóság

irányítás

1

A 3. § (2) bekezdés k) pontja a 261/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § a) pontja szerint módosított szöveg.

2

A 9. § (1) bekezdés 17. pontját az 579/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdése iktatta be.

5

A 35. § (1) bekezdés a) pontja a 410/2022. (X. 24.) Korm. rendelet 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

6

A 35. § (2) bekezdés a) pontja a 410/2022. (X. 24.) Korm. rendelet 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

7

A 36. § (2) bekezdés a) pontja a 410/2022. (X. 24.) Korm. rendelet 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

8

A 46. § (4) bekezdés k) pontja a 261/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § b) pontja szerint módosított szöveg.

9

A 48. § (2) bekezdése a 350/2022. (IX. 12.) Korm. rendelet 4. §-ával megállapított szöveg.

10

Az 55. § (3) bekezdés d) pontja a 410/2022. (X. 24.) Korm. rendelet 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

11

A 66. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 238/2022. (VI. 30.) Korm. rendelet 221. § (3) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

12

A 73. § (2) bekezdés c) pontja a 410/2022. (X. 24.) Korm. rendelet 18. § b) pontja szerint módosított szöveg.

13

A 8. alcím címe a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított szöveg.

14

A 95. § nyitó szövegrésze a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

15

A 95. § 8. pontját a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

16

A 96. § (4) bekezdését a 377/2022. (X. 5.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

17

A 98. § b) pontja a 410/2022. (X. 24.) Korm. rendelet 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

18

A 101. § (2) bekezdése a 410/2022. (X. 24.) Korm. rendelet 18. § a) pontja szerint módosított szöveg.

19

A 102/A. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 3. §-a iktatta be.

20

A 102/A. § (6) bekezdését az 579/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be.

21

A 102/A. § (7) bekezdését az 579/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be.

22

A 102/A. § (8) bekezdését az 579/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése iktatta be.

23

A 103. § (1) bekezdés 2. pontja a 238/2022. (VI. 30.) Korm. rendelet 221. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

24

A 103. § (1) bekezdés 10. pontját a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

25

A 103. § (1) bekezdés 11. pontját a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

26

A 103. § (1) bekezdés 12. pontját a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

27

A 103. § (1) bekezdés 13. pontját a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

28

A 103. § (1) bekezdés 14. pontját a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

29

A 103. § (2) bekezdése a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése szerint módosított szöveg.

30

A 103. § (3) bekezdését a 261/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. §-a iktatta be.

31

A 104. § b) pontja a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

32

A 107. § (2) bekezdés d) pontja a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

33

A 107. § (2) bekezdés g) pontját a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 5. §-a iktatta be.

34

A 111/A. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

35

A 111/B. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

36

A 111/C. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

37

A 111/D. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

38

A 111/E. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 6. §-a iktatta be.

39

A 113. § a 410/2022. (X. 24.) Korm. rendelet 19. §-a szerint módosított szöveg.

40

A 115. § a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 7. §-ával megállapított szöveg.

41

A 128. § 9. pontja a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

42

A 132. § (2) bekezdés f) pontja a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

43

A 138. § a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 8. §-ával megállapított szöveg.

44

A 147. § (1) bekezdése a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

45

A 147. § (2) bekezdése a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 9. §-ával megállapított szöveg.

46

A 148. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze a 238/2022. (VI. 30.) Korm. rendelet 221. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

47

A 15. alcím címe a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

48

A 160. § a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 10. §-ával megállapított, ugyanezen módosító rendelet 16. § (2) bekezdés b) pontja szerint módosított szöveg.

49

A 161. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés b) pontja hatályon kívül helyezte.

50

A 163. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés c) pontja hatályon kívül helyezte.

51

A 164. § (3) bekezdését a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.

52

A 164. § (4) bekezdését a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 11. §-a iktatta be.

53

A 171. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés d) pontja hatályon kívül helyezte.

54

A 174. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés e) pontja hatályon kívül helyezte.

55

A 175. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte.

56

A 176. § a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

57

A 177. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés g) pontja hatályon kívül helyezte.

58

A 184. § f) pontja a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerint módosított szöveg.

59

A 184. § m) pontja a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés d) és e) pontja szerint módosított szöveg.

60

A 185. § f) pontja a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés a) pontja szerint módosított szöveg.

61

A 185. § m) pontja a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

62

A 185. § n) pontja a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 16. § (2) bekezdés d) pontja szerint módosított szöveg.

63

A 187. § a 261/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. §-ával megállapított szöveg.

64

A 188. § a 261/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet 3. §-ával megállapított szöveg.

65

A 19/A. alcímet (188/A. §) a 261/2022. (VII. 21.) Korm. rendelet 4. §-a iktatta be.

66

A 190. § 4. pontja a 238/2022. (VI. 30.) Korm. rendelet 221. § (3) bekezdés c) pontja szerint módosított szöveg.

67

A 193. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

68

A 196. §-t a 377/2022. (X. 5.) Korm. rendelet 2. §-a iktatta be.

69

A hatálybalépés időpontja 2022. október 6.

70

A 197. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 12. §-a iktatta be.

71

A 198. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 13. §-a iktatta be.

72

A 199. §-t a 467/2022. (XI. 21.) Korm. rendelet 14. §-a iktatta be.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére