• Tartalom

20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet

a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

2022.02.01.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1d) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1d) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1d) bekezdés e) pontjában és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. és 9. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5., 8., 13., 15. alcím és az 1. melléklet tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 2. pontjában és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. alcím és a 2. melléklet tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 7. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 1. pontjában és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 10. alcím, valamint a 3. melléklet tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 11. alcím tekintetében a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 14. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 16. alcím és a 38. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 36. és 37. § tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 4. pontjában és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 18. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 5. és 24. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. alcím és a 4. melléklet tekintetében a bányászatról szóló 50/A. § (1d) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 20. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 21. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1d) bekezdés f) pontjában és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 22. alcím és az 5. melléklet tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 27. és 33. pontja és az (1d) bekezdés a), b), c), f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 23. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 21. pontjában és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. § f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 24. alcím tekintetében a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § n), o) és u) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. Bánya: a bányatelken belül, az ásványi nyersanyagok feltárásának, kitermelésének felszíni vagy felszín alatti térsége, ideértve a szénhidrogének tárolása céljából földtani szerkezetben kialakított vagy mesterségesen létrehozott üreget is,

2. Bányabezárás (bányamegszüntetés), szénhidrogénmező felhagyása: valamennyi bányaművelés megszüntetése, a bánya külszínre nyíló térségeinek szabályszerű felhagyása, tömedékelése, lezárása és a tájrendezés befejezése,

3. Bányaüzem: a műszaki üzemi tervben a bányászati tevékenység – kivéve a felszín megbontásával nem járó vagy 50 métert el nem érő sekély mélységű fúrásos technológiájú kutatást és a hőszivattyúval végzett geotermikus energia kinyerést – végzésére és a tevékenységhez szükséges létesítmények és berendezések elhelyezésére meghatározott terület,

4. Bányászati rekultiváció: a bányászati tevékenységgel érintett föld alatti térségeknek környezetet nem veszélyeztető felhagyása vagy más célú hasznosításra alkalmassá tétele,

5. Földgáz: a föld felszíne alatt légnemű halmazállapotban előforduló ásványi nyersanyagok gyűjtő elnevezése (szénhidrogéngázok, szén-dioxid, kén-dioxid, kén-hidrogén stb.),

6. Geotermikus energia-utánpótlódás: a termelő-visszasajtoló kutak által kialakított vízáramlási és hőtranszport rendszer hatására a földi hőáramból származó energia,

7. Geotermikus védőidom: geotermikus energiahasznosítás céljából a földkéreg lehatárolt része, amelyben adott technológiát alkalmazva a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyiség legalább 25 évre biztosított,

8. Hasznosított geotermikus energia mennyiség: a kitermelt, +30 °C-ot meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert energiamennyiség energetikai célra hasznosított része,

9. Hidrosztatikus nyomású tároló: olyan föld alatti térrész, amelyben a terep alatti mélységből és átlagosan 1000 kg/m3 vízsűrűségből becsült nyomásértéknél legfeljebb 20 barral nagyobb a nyomás,

10. Kútfej: a bányának, kőolaj- és földgázbányászati üzemnek az első technológiai pontja, ahol a kitermelt, nyers bányatermék (a meddővel és kísérő ásványi nyersanyaggal együtt) a külszínen megjelenik,

11. Mező: a szénhidrogén telepek termeltetésével kapcsolatos bányaüzemi fogalom. Egy vagy több hidrodinamikai kapcsolatban nem álló szénhidrogén tároló réteget vagy telepet tartalmazó földtani térség külszíni vetülete,

12. Nagy nyomású tároló: olyan föld alatti térrész, amely a hidrosztatikus nyomású tároló esetében megadott értéknél nagyobb nyomással rendelkezik.

2. Az építőipari nyers- és alapanyagok előkutatása

2. § (1) Az előkutatás bejelentés tartalmazza:

a) az előkutatást végző nevét vagy elnevezését, lakcímét vagy székhelyét,

b) a tevékenységgel megismerni kívánt ásványi nyersanyag megnevezését, a kutatási terület alap- és fedőlapját,

c) a kutatási terület közigazgatási megjelölését az érintett települések megnevezésével és helyrajzi számát, sarokpontjainak az Egységes Országos Vetületi Rendszerben (a továbbiakban: EOV) megadott koordinátáit,

d) az előkutatás tervezett módszerét,

e) ha rendelkezésre áll, a kutatási tevékenységgel igénybe venni tervezett ingatlan tekintetében az ingatlan-igénybevételi jogosultságot igazoló okiratot és

f) az előkutatással összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot.

(2) A bejelentéshez a bejelentő mellékeli az EOV koordinátákkal és helyrajzi számokkal lehatárolt terület helyszínrajzát.

(3) A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 4. § (8) bekezdése szerinti megkeresés esetén, az igénybejelentéssel együtt az előkutatásra vonatkozó bejelentést is meg kell tennie.

(4) Ha a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: bányafelügyelet) a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv megkeresését követően megállapítja, hogy a bejelentés alapján az előkutatást meg kell tiltani, erről a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervet tájékoztatja. A magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szervnek ez esetben nem kell nyilatkozatot tennie.

(5) Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv nem nyilatkozik vagy bejelentést nem tesz, vagy a bejelentés nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, a bányafelügyelet – ha a (4) bekezdés szerinti intézkedést nem tesz – a bejelentést tevőt értesíti, hogy a bejelentés megfelel a jogszabályi előírásoknak.

(6) Az előkutatás elfogadásáról szóló igazolás tartalmazza a kutatási területet a sarokpontok koordinátáival, a kutatási terület alap- és fedőlapját és az (1) bekezdés f) pontja szerinti biztosítékkal kapcsolatos rendelkezést.

(7) A bányafelügyelet a Bt. 3. § (5) bekezdésében foglaltakon túl az előkutatás folytatását megtiltja, ha

a) az előkutatás a megismerni kívánt ásványi nyersanyag vonatkozásában zárt területet érint,

b) a bejelentés olyan területre (térrészre) vonatkozik, amely tekintetében a bányafelügyelet a bejelentés benyújtása előtt a bejelentőnek már megtiltotta az előkutatás folytatását, vagy

c) a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv bejelentése megfelel a jogszabályi előírásoknak.

(8) Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv bejelentése megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bányafelügyelet az azonos térrészre vonatkozó további bejelentést tevőnek a kutatási tevékenység folytatását megtiltja.

(9) Építőipari nyers- és alapanyag előkutatása esetén a talaj felszínének megbontását eredményező előkutatási tevékenység is végezhető.

(10) Az előkutatás során nyert földtani adatokat a bányafelügyelet részére meg kell küldeni, az előkutatás befejezését követő 60 napon belül.

3. A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog kérelemre történő átruházása

3. § (1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához való hozzájárulás iránti kérelem tartalmazza:

a) az átadás időpontjában kitermelhető ásványvagyon mennyiségéről készített kimutatást,

b) az átvevő ajánlatát a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti biztosíték adására, amely az átadó által nyújtott biztosítéknál nem lehet kevesebb,

c) az átadó nyilatkozatát az átadás időpontjában a bányászati jogot terhelő jogokról és

d) az átadás időpontjára vonatkozóan kiegészített bányaművelési térképet.

(2) A kérelem benyújtásakor az átvevő igazolja

a) a bányászati jog átruházására vonatkozó megállapodás létrejöttét,

b) a bányászati joggal és tevékenységgel összefüggésben az átadót terhelő kötelezettségeknek, különösen a tájrendezési, bányabezárási (mezőfelhagyási), környezet- és természetvédelmi kötelezettségeknek átvevő általi átvállalását,

c) a tevékenység gyakorlására előírt jogszabályi feltételeknek, a szakmai és egyéb követelményeknek a teljesítését és a bányászati tevékenység végzésre vonatkozó alkalmasságot (a személyi és tárgyi, műszaki feltételek teljesítését) és

d) az átadó által megépített létesítmények tulajdon-, használati jogának rendezésére vonatkozó megállapodás létrejöttét.

(3) Szénhidrogének kutatására, kitermelésére vonatkozó bányászati jog átruházása esetén a hozzájárulás iránti kérelem benyújtása során az (1) és (2) bekezdésben előírtakon túlmenően az átvevő

a) igazolja a fizetőképességét, valamint azt, hogy az átvevő – a kérelem benyújtását megelőző 3 évben – eleget tett a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési kötelezettségének vagy új szervezet esetén rendelkezik 3 évre szóló, auditált üzleti tervvel, és

b) a kérelem benyújtását megelőző három évre vonatkozóan bemutatja a szakmai tevékenységét és kötelezettségei teljesítését.

(4) A Bt. 6. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben a hozzájárulás iránti kérelmet a jogutódlásról, átruházásról vagy árverési vételről rendelkező okiratnak a cégbírósághoz való benyújtását megelőzően jogutódlás esetén a jogelőd, a bányászati jog átruházással vagy eredeti szerzésmóddal történő megszerzése esetén a jogszerző természetes vagy jogi személy nyújtja be a bányafelügyelethez.

(5) A bányafelügyelet a Bt. 6. § (6) bekezdése szerinti megkereséshez mellékeli

a) a bányászati jog átruházásáról szóló szerződést – amely tartalmazza a bányászati jog átruházásának ellenértékét és esedékességét, valamint adásvételen kívüli átruházás esetén a jogcímnek megfelelő üzleti tartalmat és a szerződő felek valamennyi egyéb lényeges nyilatkozatát –, és

b) a bányászati joggal kapcsolatban rendelkezésére álló információkról szóló tájékoztatót és az azt megalapozó, rendelkezésre álló hatósági határozatokat, bányatelek esetében a kitermelhető ásványvagyon mennyiségére, minőségére vonatkozó adatokat.

(6) A bányafelügyelet az (1) bekezdés szerinti kérelmet elutasítja

a) a Bt. 6. § (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben,

b) ha a bányafelügyelet az átvevőt a kérelem benyújtását megelőző három évben legalább két alkalommal szankcionálta,

c) ha átvevő a bányászati tevékenység végzésre vonatkozó alkalmasságát nem tudta igazolni, vagy

d) ha az átvevő a jogosultságában álló bányatelkek tekintetében a kérelem benyújtását megelőző három évben legalább egy esetében a hatályos kitermelési műszaki üzemi tervben engedélyezett kitermelési mennyiség legalább 50%-át tárgyévenként nem termelte ki, kivéve, ha a kitermelést elemi csapás vagy bányaveszély akadályozta, továbbá

e) ha szénhidrogének kutatására, kitermelésére vonatkozó bányászati jog átruházása esetén az a)–d) pontokon túl az átvevő nem tudja igazolni a fizetőképességét, továbbá az átvevő – a kérelem benyújtását megelőző 3 évben – nem tett eleget a számviteli törvény szerinti beszámolókészítési kötelezettségének vagy új szervezet esetén nem rendelkezik 3 évre szóló, auditált üzleti tervvel.

(7) Az átvevő a (6) bekezdés c) pontja szerinti alkalmassági feltételnek akkor felel meg, ha a bányászati tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel és a bányászati tevékenység végzéséhez szükséges tárgyi eszközökkel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat, valamint a tárgyi eszközök használatára jogosultsággal rendelkezik, vagy a bányászati tevékenység végzésére a fent felsorolt feltételeknek megfelelő vállalkozóval szerződést kötött.

(8) Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv a Bt. 6. § (8) bekezdése alapján bírósághoz fordul, ennek tényét a Bt. 6. § (8) bekezdése szerinti határidőben a bányafelügyeletnek igazolja. Az átruházás hozzájárulási kérelem elbírálása szempontjából a per előkérdésnek minősül.

(9) A bányászati jog az engedélyezett kutatási terület, a megállapított bányatelek vagy a kijelölt geotermikus védőidom egészére ruházható át.

4. A koncessziós pályázatra kijelölhető területek kijelölése

4. § (1) A koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területekre a Bt. 9. § (4) bekezdése szerinti közzétételtől számított 30 napon belül lehet írásban a bányafelügyelethez javaslatot benyújtani. A javaslatban meg kell adni a terület EOV szerinti koordinátákkal történő pontos körülhatárolását, az ásványi nyersanyag megnevezését, valamint a geotermikus energia esetében az erre történő utalást.

(2) A zárt területeket évente felül kell vizsgálni, amelynek során figyelembe kell venni a prognosztikus kutatások, valamint a gazdasági, környezeti, természeti, régészeti és társadalmi hatások vizsgálatának eredményeit.

5. A kutatás engedélyezése

5. § (1) A nyílt területre vonatkozó kutatási engedély iránti kérelem tartalmazza:

a) a kutatási terület közigazgatási megjelölését az érintett települések megnevezésével, az EOV rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatás mélységi lehatárolását (a kutatási terület alap- és fedőlapját), szilárd ásványi nyersanyag esetében a kért kutatási területtel lefedett ingatlanok helyrajzi számát, és

b) a kutatni tervezett ásványi nyersanyag megnevezését.

(2) A kérelmező a kérelemhez mellékeli a kutatási terület Egységes Országos Térképrendszerben készült, legfeljebb 1:100 000 méretarányú térképét. A térképen ábrázolni kell a kutatási terület határvonalát a határpontok számozásával.

(3) Kutatás nem engedélyezhető

a) annak, aki a korábbi kutatási jogadománya vagy engedélye alapján vállalt, és a kutatási műszaki üzemi tervben számára engedélyezett kutatási tevékenységét a kérelmezett területen neki felróhatóan a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nem teljesítette,

b) a bányavállalkozónak 5 éven belül arra a területre, amelyet a bányavállalkozó már megkutatott, és a kutatás eredményéről készült zárójelentést a bányafelügyelet végleges határozatban elfogadta, és

c) a kérelmezett kutatási terület azon részére, amelyre vonatkozóan a jog megadása már megállapított bányászati jogot sértene.

(4) A kutatási jogot engedélyező határozat – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl – tartalmazza a kutatási területtel érintett ingatlanok helyrajzi számait, a kutatási terület sarokpontjainak koordinátáit, a kutatási terület alap- és fedőlapját, és azt, hogy mely ásványi nyersanyag kutatására biztosít jogot.

6. § (1) A kutatási műszaki üzemi tervet a kutatási terület egészére kell elkészíteni és benyújtani jóváhagyásra. A szilárd ásványi nyersanyagok kutatására készített műszaki üzemi tervben a szükséges kutató létesítmények számát és területi elosztását az előfordulás várható földtani-tektonikai viszonyaira figyelemmel kell megtervezni.

(2) Ha a kutatási műszaki üzemi tervet nem a kutatási terület egészére nyújtják be, a kutatási műszaki üzemi tervvel nem érintett kutatási terület tekintetében a Bt. 22. § (8) bekezdése szerint a kutatási jog megszűnik.

(3) Ha a (2) bekezdés alkalmazásának van helye, és ennek következtében a fennmaradó kutatási terület több, egymással nem érintkező részre tagolódna, a Bt. 22. § (8) bekezdése szerint a teljes kutatási terület tekintetében megszűnik a kutatási jog.

7. § (1) A kutatási műszaki üzemi terv szöveges részből és tervtérképből áll. A szöveges rész tartalmazza:

a) a tervezett kutatási feladatok leírását,

b) a tervezett kutató létesítmények felsorolását, a helyének és felvonulási útvonalainak leírását,

c) a kutatási létesítményekkel érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartási azonosító adatait és – szilárdásványok esetében – az ingatlanok tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, valamint használóinak névét, címét,

d) az egyes kutatási tevékenységek mennyiségét, ütemezését, azok tervezett időtartamát, módjának, mélységének, technológiájának leírását,

e) a kutatás során várható veszélyek, a környezetre és természetre gyakorolt hatások, valamint ezek elhárítására tervezett intézkedések ismertetését, valamint a várható veszélyek és a kedvezőtlen hatások elhárítására tervezett intézkedések leírását,

f) a tevékenység káros környezeti és természeti hatásainak, továbbá a környezet és természet veszélyeztetésének megelőzésére és csökkentésére tervezett műszaki intézkedéseket, valamint az elvégzendő tájrendezési feladatok ütemezését,

g) a szilárd ásványi nyersanyag kutatásával összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot, és

h) a kutatás során kitermelni kívánt ásványi nyersanyag mennyiségét és a kitermelés indokát.

(2) Ha a kutatás felhagyott földalatti bánya bányatérségein keresztül, valamint azok igénybevételével történő bányabeli módszerek alkalmazására is irányul, a műszaki üzemi terv tartalmazza a bányatérségek újranyitásának, biztosításának, járásra, szállításra, munkavégzésre történő alkalmassá tételének, szellőztetésének, világításának, víztelenítésének, továbbá végleges felhagyásának és lezárásának a tervét és a kutatási munkálatok, valamint az ahhoz igénybe vett bányatérségek biztonsága érdekében elvégzendő feladatok tételes költségtervét.

(3) Ha a kérelmező a kérelemhez az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat nem mellékeli, azok beszerzéséről a bányafelügyelet a TAKARNET-en keresztül, az érintett ingatlanok tulajdoni lapjának elektronikus formában történő lekérdezésével gondoskodik.

8. § (1) A kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl – tartalmazza

a) a kutatás engedélyezett időtartamát,

b) az ásványvagyon-gazdálkodás, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket,

c) a tájrendezési feladatokat és azok elvégzésének ütemezését és

d) a 7. § (1) bekezdés g) pontja szerinti biztosítékkal kapcsolatos rendelkezést.

(2) A kutatásra engedélyezett időtartam számításának kezdő napja a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat véglegessé válásának a napja.

(3) A bányafelügyelet a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet elutasítja

a) a kérelemben megjelölt kutatási terület azon részére, amelyen a kutatási tevékenység kivett helyet érint és a tevékenység végzéséhez a hatáskörrel rendelkező hatóság nem járult hozzá, vagy

b) ha a kérelmező a kérelemben megjelölt kutatási területen kutató létesítményekkel történő kutatás elvégzését nem tervezi.

(4) A bányavállalkozó köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját a kutatás megkezdését megelőzően legalább 8 nappal korábban, és a kutatás befejezését a befejezés napját követő 8 napon belül a bányafelügyelet részére írásban bejelenteni.

(5) A bányavállalkozó jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv módosítását kérelmezi, ha a kutatás elvégzéséhez a kutatási tevékenységek módosítása, bővítése szükséges. A kérelem tartalmazza a 7. § (1) bekezdésében felsoroltakat.

(6) A bányafelügyelet a jóváhagyott kutatási időtartam meghosszabbítását akkor engedélyezi, ha a bányavállalkozó

a) igazolja, hogy a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését tőle független körülmény miatt megkezdeni nem tudja,

b) a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatainak elvégzését megkezdte, és igazolja, hogy a kutatást az engedélyezett kutatási időtartam alatt tőle független körülmény miatt befejezni nem tudja, vagy

c) a műszaki üzemi tervben jóváhagyott kutatási feladatait elvégezte, de a kutatás teljes körű elvégzéséhez a kutatási feladatok bővítése szükséges.

(7) A (6) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a bányavállalkozótól független körülménynek kell tekinteni különösen a kutatási tevékenység végzéséhez szükséges más hatósági engedélyek, valamint a kutatólétesítmények elhelyezésére szolgáló ingatlan használati jogának megszerzéséhez szükséges időtartamot.

(8) Ha a kutatási időszak meghosszabbítását a bányavállalkozó a (6) bekezdés c) pontja alapján kérelmezi, akkor a kérelem tartalmazza a 7. § (1) bekezdésében felsoroltakat. A bányavállalkozó a kutatási feladatok bővítésének indokoltságát a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja.

(9) A geotermikus energia vagy a nem hagyományos szénhidrogének kutatására vonatkozó kutatási időtartam második alkalommal történő meghosszabbítása iránti kérelem elbírálására a (6)–(8) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(10) A bányafelügyelet a kutatási időtartam meghosszabbításáról a műszaki üzemi terv módosításával dönt. Ha a bányavállalkozó a kutatási időtartam meghosszabbítását a (6) bekezdés c) pontja alapján kérelmezi, a bányafelügyelet a kutatási időtartam meghosszabbításával egyidejűleg dönt a kutatási feladatok jóváhagyásáról is.

9. § (1) A Bt. 22/C. §-a szerinti szénhidrogén bányatelek ismételt kutatása esetén a kutatási műszaki üzemi terv tartalmára a 7. § rendelkezéseit, a kutatási műszaki üzemi terv engedélyezése tekintetében pedig a 8. § (1) bekezdését, valamint (4) és (5) bekezdését kell alkalmazni. Az ismételt kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyása során a bányafelügyelet kötelezően elvégzendő kutatási tevékenységet is előírhat.

(2) A szénhidrogén bányatelek ismételt kutatása esetén a kutatási időszak 8. § (6) bekezdése szerinti hosszabbítása nem kérhető, és a 10. § nem alkalmazható.

10. § (1) A kutatási területet blokkokban kell megállapítani. A kutatási blokk térképi vetülete egyenes szakaszokkal határolt zárt sokszög. Vetületi határvonal lehet az országhatár, más mesterséges objektum vagy természeti képződmény határvonala is. Egy kutatási területen belül minden blokk legalább egy határoló oldala érintkezzen a szomszédos blokkal.

Egy kutatási blokk területe legfeljebb

a) szénhidrogének esetében 400 km2;

b) szenek és bauxitfélék esetében 50 km2;

c) érctartalmú ásványi nyersanyagok esetében 30 km2;

d) egyéb szilárd ásványi nyersanyagok esetében 8 km2

lehet.

(2) Azonos ásványi nyersanyagra – a szénhidrogének kivételével – egy bányavállalkozó egyidejűleg legfeljebb nyolc kutatási blokkon rendelkezhet kutatási joggal vagy kutatási engedéllyel.

(3) Blokkok meghatározása nélkül engedélyezhető a kutatás szeizmikus kutatási vonalra vagy légifelvételezéssel tervezett kutatásra.

(4) A kutatás során végzett szilárd ásványi nyersanyag kitermelést, annak várható mennyiségi és minőségi adatait a bányavállalkozó a kitermelés megkezdése előtt legalább 8 nappal, a szénhidrogén kitermelését jellemző mennyiségi és minőségi adatokat a kitermelés megkezdését követő 8 napon belül bejelenti a bányafelügyeletnek. A kitermelést a bányafelügyelet ásványvagyon-védelmi okokból, a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság környezet- vagy természetvédelmi okokból, a vízügyi hatóság vízgazdálkodási, a vízvédelmi hatóság vízvédelmi okból korlátozhatja.

(5) A Bt. 22. § (10) bekezdése szerinti megállapodást a bányafelügyelet akkor hagyja jóvá, ha abból egyértelműen megállapíthatóak

a) a felek közötti felelősségi viszonyok,

b) az ásványvagyon-gazdálkodásra, a biztonságra és a tulajdon védelmére vonatkozó szempontok, és

c) az együttműködési megállapodás megkötésére vonatkozó indokoltság fennállása.

11. § (1) A kutatási zárójelentést földtani szakértő ellenjegyzi.

(2) A kutatási zárójelentés tartalmazza:

a) a kutatásra jogosult megnevezését, a kutatást engedélyező és a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozat számát, vásárolt adatok esetén a zárójelentés benyújtójának az adatfelhasználásra jogosító igazolást;

b) a kutatás célját és a kivitelezők megnevezését;

c) a kutatási terület földtani felépítésének leírását;

d) az elvégzett felszíni és felszín alatti kutatásokat, azok módszereit és eredményét;

e) a nyersanyaglelőhely és környezete teleptani, tektonikai, hidrogeológiai viszonyait;

f) a kutatással megismert ásványi nyersanyagok meghatározását és minőségi jellemzését, az ásványvagyon minőségi kategóriánkénti mennyiségi meghatározását és ennek megbízhatóságát, valamint az ismeretességi kategóriákat az 1. melléklet figyelembevételével azzal, hogy az ásványvagyon minősítését ásványi nyersanyagonként – a kutatási műszaki üzemi tervben előírt vizsgálatok eredményei alapján – a legmagasabb fajlagos értékűtől a kevésbé értékes nyersanyag felé haladva kell elvégezni;

g) a kutatás során kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségi és minőségi adatait és

h) a bányaföldtani adatok összefoglalását.

(3) A kutatási zárójelentéshez mellékelni kell

a) a kutatás alapadatait (kutató létesítmények földtani és műszaki anyagvizsgálati adatait, a geofizikai mérések alapdokumentációit, a hidrogeológiai vizsgálatok adatait),

b) az ásványvagyon-értékeléshez felhasznált mennyiségi és minőségi alapadatokat,

c) a kutatási terület topográfiai térképét a kutató létesítmények feltüntetésével, a kutatási terület földtani, tektonikai és hidrogeológiai térképét és az ásványvagyon mennyiségi, minőségi értékeléséhez alapul szolgáló térképeket, szelvényeket és

d) a jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv végrehajtásáról, továbbá a kutatás műszaki üzemi tervét jóváhagyó határozatban vagy a koncessziós szerződésben előírt kötelezettségek teljesítéséről készített összefoglalót.

(4) A kutatási zárójelentést a bányafelügyelet akkor fogadja el, ha azt földtani szakértő ellenjegyezte, továbbá a kutatási zárójelentés kielégíti a (2) bekezdésben foglaltakat és csatolták a (3) bekezdésben előírt mellékleteket.

(5) A kutatási zárójelentés elfogadásáról hozott határozat – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl – tartalmazza

a) a kutatási terület közigazgatási megjelölését és sarokpontjainak EOV koordinátáit, a kutatási területtel érintett ingatlanok helyrajzi számát,

b) a kutatás során – az előírt vizsgálatok eredményei alapján – minősített ásványi nyersanyagok megnevezését és a külön jogszabály szerinti besorolási kódját, az 1. melléklet IV. pontja szerinti ismeretességi kategóriáját, és

c) azon ásványi nyersanyagok megnevezését, besorolási kódját és vagyonszámítási adatait, amelyeket az állami ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartásba – a jóváhagyást követő ásványvagyon mérleg készítése során – fel kell venni.

(6) A Bt. 26/A. § (2) bekezdése szerinti előkutatási, archív adattári adatok és új elméleti földtani értelmezés eredményei alapján elkészített készletszámítási jelentés szakmai tartalmának meg kell felelnie a (2) és (3) bekezdésben meghatározott szakmai és mellékleti követelményeknek. A készletszámítási jelentést földtani szakértő ellenjegyzi.

6. A geotermikus védőidom kijelölése, felülvizsgálata

12. § (1) A geotermikus védőidom kijelölésére irányuló kérelem tartalmazza:

a) a geotermikus energia kinyerésére alkalmazandó technológia leírását,

b) a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyiségét,

c) a kinyerés tervezett időtartamát és

d) a 2. mellékletben meghatározott műszaki leírást.

(2) A geotermikus védőidomot az elfogadott kutatási zárójelentésben lévő és a kérelemben megadott adatokra és információkra alapozottan a bányafelügyelet jelöli ki.

(3) A bányafelügyelet a geotermikus védőidomot annál a hatástávolságnál határozza meg, ahol a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyisége a kinyerés tervezett időtartama alatt a geotermikus energia-utánpótlódás által biztosított, és

a) felszín alatti víz kivétele nélküli, fluidum mélységi cirkuláltatásával kinyert geotermikus energia esetében a 25 éves időtartamhoz tartozó állapotban a hőmérséklet-változás kisebb mint 1 °C,

b) a 2500 m-nél nagyobb mélységű felszín alatti víztermelő és besajtoló kutak esetében – hidrosztatikus nyomású tároló esetében – a 25 éves időtartamhoz tartozó állapotban a hőmérséklet-változás kisebb mint 1 °C vagy az állandósult állapotú termeléshez tartozó nyomásváltozás kisebb mint 0,1 bar, valamint

c) a 2500 m-nél nagyobb mélységű felszín alatti víztermelő és besajtoló kutak esetében – nagy nyomású tároló esetében – a 25 éves időtartamhoz tartozó állapotban a hőmérséklet-változás kisebb mint 1 °C, vagy az állandósult állapotú termeléshez tartozó nyomásváltozás kisebb mint 1 bar.

(4) A geotermikus védőidom a kizárólag azonos tulajdonban lévő létesítményekre közösített burkolófelületként is kijelölhető.

13. § (1) A geotermikus védőidom határait a kijelölést követően a bányafelügyelet legalább 5 évente felülvizsgálja. A felülvizsgálat során figyelembe veszi:

a) a bányavállalkozó által a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló miniszteri rendelet alapján szolgáltatott geofizikai, kútszerkezeti és hidrodinamikai,

b) a Bt. 25. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott éves jelentésben megadott mérési, és

c) az eltelt időszakban keletkezett kutatási

adatokat.

(2) A bányafelügyelet a geotermikus védőidom határait az üzemeltető kérelmére felülvizsgálhatja. A kérelem tartalmazza a felülvizsgálat indokát. Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy a kijelölt geotermikus védőidom felülvizsgálata nem szükséges, a kérelmet elutasítja.

14. § (1) Ha a kijelölt védőidomba tartozó térrészben végleges vízjogi létesítési vagy üzemeltetési engedéllyel rendelkező, termálvíz kitermelésére vagy visszasajtolására szolgáló kút van, a geotermikus energia kinyerés és hasznosítás megkezdéséhez a vízjogi engedélyessel kötött megállapodás szükséges. A megállapodást a műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelemhez mellékelni kell.

(2) A kijelölt geotermikus védőidom zárttá nyilvánított térrészében olyan egyéb termálvíz kitermelésére szolgáló kút nem hozható létre, amely a hatásával a geotermikus energia-utánpótlódást korlátozza.

(3) Geotermikus energia gazdasági célú kinyerésére és hasznosítására elvi vízjogi engedély vagy vízjogi létesítési engedély a geotermikus védőidom kijelöléséig a koncessziós szerződésben meghatározott zárt térrész feletti nyílt térrészre csak a bányavállalkozóval kötött megállapodást követően adható ki.

(4) A geotermikus védőidom-nyilvántartás tartalmazza a védőidom alakjának egyértelmű meghatározásához szükséges mennyiségű térbeli pontok x, y és z koordinátáit, a kijelöléshez felhasznált műszaki és földtani alapadatokat, valamint módszereket és számításokat.

15. § (1) A Bt. 22/B. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartás tartalmazza:

a) a geotermikus energia kinyerését végző engedélyes megnevezését, az engedélyező határozat számát, az engedélyt kiadó hatóság megnevezését,

b) a geotermikus energiát kinyerő létesítmény megnevezését, közigazgatási helyét, súlyponti EOV koordinátáit,

c) a kitermelt felszín alatti víz vagy cirkuláltatott folyadék mennyiségével súlyozott éves átlaghőmérsékletét a kútfejen és a geotermikus energiát hasznosító berendezés kimeneti pontján,

d) a kitermelt víz éves mennyiségét,

e) a felhasznált geotermikus energia éves mennyiségét és

f) kijelölt geotermikus védőidom esetében a 14. § (4) bekezdése szerinti adatokat.

(2) A geotermikus energia kinyerését végző engedélyes köteles a bányafelügyelet részére a kinyeréssel érintett évet követő év február 28-ig az (1) bekezdés c)–e) pontjában foglalt adatokat szolgáltatni.

7. A földtani kutatás

16. § (1) A földtani kutatás során érvényesíteni kell

a) a fokozatos, egyenletes és szükséges mértékű megismerést,

b) a kutatási szakaszok egymásra épülését,

c) a szükséges eredmények elérését biztosító, műszakilag és gazdaságilag elérhető legjobb módszer és technológia alkalmazását,

d) a földtani adatok tudományosan megalapozott jellemzését és az adatok bizonytalanságának elemzését és

e) az adatok megőrzését és reprodukálhatóságát.

(2) A földtani kutatást úgy kell megtervezni, hogy az lehetővé tegye a földtani környezet eredeti, természetes egyensúlyi állapotának megismerését.

17. § (1) A földtani kutatási engedély iránti kérelem tartalmazza:

a) a földtani kutatási terület közigazgatási megjelölését és sarokpontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, mélységi lehatárolását,

b) a földtani kutatási tervet,

c) a földtani kutatási tervvel összhangban álló kutatási tervtérképet és

d) javaslatot a földtani kutatási biztosíték összegére, fajtájára.

(2) A földtani kutatási terv tartalmazza:

a) a tervezett kutatás célját és indokait,

b) a területre rendelkezésre álló korábbi – a kutatási célnak megfelelő – földtani ismeretek összefoglalását és értékelését,

c) a kutatási cél elérése érdekében tervezett kutatási feladatokat, megnevezve a kutatni tervezett geológiai képződményt és szerkezetet, a kutatási feladatok teljesítéséhez szükséges technológia és a biztonsági intézkedések leírását,

d) a tervezett kutatóépítmények felsorolását, helyének és felvonulási útvonalainak leírását,

e) az egyes kutatási tevékenységek

ea) megnevezését és célját,

eb) részletes leírását,

ec) mennyiségét és kiterjedését,

ed) során alkalmazandó technológiai leírást,

ee) eredményei értékelésének módszertani ismertetését,

ef) kutatási fázisokra való bontását, a fázisok egymásra utaltságát, ütemezését, tervezett időtartamát és a kutatás tervezett befejezésének időpontját,

eg) során várható veszélyeket és az ezek elhárítására tervezett intézkedések leírását,

eh) környezetre és természetre gyakorolt hatásait, az elvégzendő tájrendezési feladatok ütemezését, valamint

f) a kutatóépítményekkel érintett ingatlanok település és helyrajzi szám szerinti megjelölését, tulajdonosainak, továbbá az ingatlanok tekintetében ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkezők név- és címjegyzékét.

(3) A földtani kutatási terület legfeljebb 400 km2 lehet.

(4) A földtani kutatási tervtérképnek meg kell felelnie a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló rendeletében foglaltaknak.

(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti kutatási biztosítékra vonatkozó javaslat a 41. § (3)–(5) bekezdésének megfelelően tartalmazza a földtani kutatással összefüggésben várható károk rendezésére, a környezet- és természetvédelmi, a tájrendezési és bányakár kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték ismertetését.

(6) A földtani kutatási engedélyben – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl – a bányafelügyelet meghatározza a kutatás engedélyezett időtartamát, a műszaki-biztonság és a tulajdon védelme érdekében szükséges feltételeket, a kutatási terület közigazgatási megjelöléseit, a kutatási terület mélységi lehatárolását és sarokpontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, valamint dönt a kutatási terv tartalmának elfogadásáról.

(7) A földtani kutatási engedély módosítására – ide nem értve a kutatási időszak meghosszabbítását – a földtani kutatás engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(8) A földtani kutatásra jogosult szervezet köteles a kutatási tevékenység megkezdésének tervezett időpontját a kutatás megkezdését megelőzően legalább 8 nappal korábban a bányafelügyeletnek és a kutatási tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosának, illetve használójának írásban bejelenteni.

18. § (1) A földtani kutatás eredményéről készített összefoglaló földtani jelentést földtani szakértő ellenjegyzi.

(2) Az összefoglaló földtani jelentés tartalmazza:

a) a földtani kutatásra jogosult szervezet megnevezését és a kutatási engedélyt tartalmazó határozat számát,

b) a földtani kutatás konkrét célját és a kivitelezők megnevezését,

c) a földtani kutatási terület földtani felépítésének leírását és a terület határain túlnyúló földtani és vízföldtani egységbe való beillesztését,

d) az elvégzett felszíni és felszín alatti kutatásokat, azok módszereit,

e) a földtani kutatás céljának megfelelően a megkutatott geológiai képződmény és szerkezet környezetének – különösen ásvány-kőzettani, geomechanikai, geotechnikai, geokémiai, szedimentológiai, rétegtani, tektonikai, hidrogeológiai geomikrobiológiai, geofizikai, radiometriai – jellemzőit,

f) a megkutatott térrész komplex földtani fejlődéstörténetét,

g) a korábbi és a tárgyi kutatás adatainak, eredményeinek ismertetését,

h) a kutatási eredmények kutatási célnak megfelelő összefoglalását és értékelését, valamint

i) a felhasznált szakirodalom listáját, megadva a szerzőjét, kiadásának évét, címét és a megjelenés vagy kézirat esetén a fellelhetőség helyét.

(3) Az összefoglaló földtani jelentéshez mellékelni kell:

a) a földtani kutatás alapadatait,

aa) a kutatóépítmények és mintavételi helyek térben – x, y, z koordinátákkal – és időben, a készítés kezdő és befejező dátumának megjelölésével rögzített adatait,

ab) a földtani kutatás céljának megfelelően a geofizikai alap- és értelmezett mérések dokumentációit, és a (2) bekezdés e) pontja szerinti vizsgálatok adatait,

ac) az anyagvizsgálati eredmények dokumentálását, egyértelműen megfeleltetve a kutatási létesítményeket és mintavételi helyeket a mintavételezés módjával, időpontjával, a vizsgálatot végző laboratórium vagy szakintézmény megnevezését,

b) a kiértékeléshez felhasznált összehasonlító adatokat, azok származási helyét,

c) a kutatási terület átnézeti és topográfiai térképét a kutató létesítmények feltüntetésével, a kutatási terület földtani és a (2) bekezdés e) pontja szerinti vizsgálatok alapján készített, a jelentés tartalmával összhangban álló térképét, és az ezek értelmezését elősegítő szelvényeket, táblázatokat, fotódokumentációt, valamint

d) a földtani kutatás keretein belül készült szakanyagokat és szakértői jelentéseket.

(4) A földtani kutatást végzőnek az alkalmazott technikai eszközöknek és eljárásoknak olyan leírását kell elkészítenie, amely alapján a vizsgálat reprodukálható.

(5) A bányafelügyelet az összefoglaló földtani jelentést elfogadja, ha a (2) bekezdés h) pontja szerinti értékeléssel egyetért.

19. § (1) A földtani kutatás során nyert, felhasznált, valamint a korábbi adatokból felhasznált adatokat egységes digitális és térinformatikai adatbázisba kell szervezni olyan részletességgel és formában, hogy azokból a következtetések utólagosan is reprodukálhatók legyenek.

(2) Ha az engedélyes nem tesz eleget a 23. § szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének, az összefoglaló földtani zárójelentés elfogadása iránti kérelme nem hagyható jóvá.

8. A feltárás, kitermelés és a meddőhányó hasznosításának engedélyezése

20. § (1) A bányavállalkozó az ásványi nyersanyagok feltárása során végzett szilárd ásványinyersanyag-kitermelés megkezdését, valamint az ásványinyersanyag-kitermelésre vonatkozó tervezett mennyiségi és minőségi adatait a kitermelés megkezdése előtt legalább 8 nappal írásban bejelenti a bányafelügyeletnek.

(2) Kőolaj és földgáz ásványi nyersanyag, továbbá a 30 °C-ot elérő vagy azt meghaladó hőmérsékletű energiahordozóból kinyert geotermikus energia esetében a bányavállalkozó az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségét a kitermelés megkezdésétől számított 8 napon belül teljesíti.

(3) A bányavállalkozó, valamint a Bt. 3. § (1a) bekezdésében meghatározott személy az ásványvagyon adataiban bekövetkezett változást a tárgyévet követő év február 28-ig a bányafelügyeletnek bejelenti. A bányavállalkozó a bejelentést a bányafelügyelet honlapján megjelentetett elektronikus űrlapon teljesíti, és földtani szakértővel elektronikus úton ellenjegyezteti.

(4) Külfejtéses bányaművelés esetében a bányavállalkozó a jelentéshez anyagmérleget mellékel. Az anyagmérleg tartalmazza:

a) a haszonanyag és meddőanyag tájrendezésre felhasznált, hasznosított vagy értékesített és meddőhányóra került mennyiségét, valamint

b) a humuszos feltalaj mentett vagy tájrendezésre felhasznált, továbbá más célra hasznosított mennyiségét.

(5) A bányafelügyelet az anyagmérleg humuszos feltalajra vonatkozó adatait április 30-ig megküldi a talajvédelmi hatóságnak.

(6) A 30 °C-ot elérő vagy azt meghaladó hőmérsékletű energiahordozó esetében a – geotermikus energiát koncessziós szerződés, a bányafelügyelet által kiadott engedély vagy vízjogi engedély alapján kinyerő és hasznosító – bányavállalkozó az általa kinyert és a kinyert mennyiségből hasznosított geotermikus energia mennyiségét a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenti.

9. A szénhidrogén-szállítóvezeték, a földgázelosztó és -célvezeték, valamint -tároló létesítmény, egyéb gáz- és gáztermékvezeték létesítése és üzemeltetése

21. § (1) Szénhidrogén-szállítóvezeték, alkotórésze, valamint tartozéka (a továbbiakban együtt: szénhidrogén-szállítóvezeték) hatósági engedély alapján történő létesítésére és használatba vételére a Bt. 31. §-ában, üzemeltetésére a Bt. 28. § (1) bekezdésében és 32–35. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A szénhidrogén-szállítóvezeték tartozéka a földgázszállító vezetékről közvetlenül ellátott felhasználó kiszolgálását biztosító vezeték a felhasználó telekhatáráig, ha az nem minősül célvezetéknek.

(2) Szénhidrogén-szállítóvezeték építése, valamint bővítése szénhidrogén szállítására jogosult gazdálkodó szervezet kérelmére és részére engedélyezhető.

(3) Földgáz szállítóvezeték létesítése, valamint bővítése a földgázellátásról szóló törvény (a továbbiakban: GET) szerinti szállítóvezeték-létesítésre vagy szállítási rendszerüzemeltetésre vonatkozó engedéllyel rendelkező kérelmező részére engedélyezhető, ha a tervezett beruházást

a) a GET szerinti, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által jóváhagyott tízéves hálózatfejlesztési terv tartalmazza,

b) a szállítási rendszerüzemeltető GET szerinti működési engedélye tartalmazza, vagy

c) a GET szerinti szállítóvezeték-létesítési engedély tartalmazza.

(4) Szállítási rendszerüzemeltető esetében a létesítés vagy a bővítés akkor kezdhető meg, ha azt a működési engedély tartalmazza.

(5) Földgáz elosztóvezeték építése, valamint bővítése az építéssel érintett településre, településrészre, területre elosztói engedéllyel rendelkező engedélyes kérelmére és részére engedélyezhető.

(6) Gáz-, kőolaj- és kőolajtermék-, valamint szén-dioxid-szállítóvezetéket tilos elhelyezni:

a) – a keresztezés kivételével – nyomvonalas létesítmény alatt,

b) közlekedési célt szolgáló alagútban és hídon,

c) más közművel közös árokban vagy alagútban,

d) építmény és létesítmény alatt

e) bányaművelés okozta rétegmozgásos területen, valamint

f) – az építmény, létesítmény rendeltetésszerű használatához szükséges szállítóvezeték kivételével – építmény és létesítmény védett területén vagy biztonsági övezetében.

(7) A szénhidrogén-szállítóvezetékhez és a szén-dioxid-szállítóvezetékhez kapcsolódó távközlő hálózat technológiai berendezéseihez tartozó, telekhatáron belüli vagy a távközlési hálózat hozzáférési pontjain elhelyezni tervezett létesítmények létesítését a bányafelügyelet engedélyezi.

(8) A bányavállalkozó, valamint szállítási, tárolási és elosztási működési engedéllyel rendelkező a Bt. 24. § (5) bekezdésében meghatározott vezetékek, valamint a kapcsolódó

a) önálló felszíni tároló technológiával rendelkező föld alatti tárolólétesítmények és

b) föld feletti, 1000 m3-t meghaladó űrtartalmú kőolajtárolók

szabad kapacitását belföldi kitermelésű szénhidrogének szállítása, vagy tárolása céljára más vállalkozó rendelkezésére bocsátja. Ennek alapján a bányavállalkozó a szabad kapacitás mértékéig – a (9) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásával – a megrendelővel díjfizetés ellenében szerződést köt.

(9) Szabad kapacitásnak minősül

a) az üzemeltető saját szükségletét kielégítő,

b) az állami rendelkezésen alapuló tartalékolási kötelezettség által igénybe vett,

c) a bányászati koncessziós szerződésben vállalt vagy

d) a szerződéssel már lekötött

teljesítőképességen felül rendelkezésre álló kapacitás.

22. § A műszaki-biztonsági irányítási rendszer tervét a jóváhagyása iránti kérelem benyújtása előtt a bányafelügyeletnek előzetesen be kell mutatni.

10. Az ásványi nyersanyag és földtani kutatás során nyert földtani adatok szolgáltatása

23. § (1) A földtani kutatást végző szervezet és a bányavállalkozó a bányafelügyelet részére megküldi

a) az ásványi nyersanyag és geotermikus energia kutatási tevékenység, valamint a földtani kutatási tevékenység során keletkezett földtani adatokat, valamint

b) az ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére, elhelyezkedésére, a geotermikus energia földkéregbeli jellemzőinek megállapítására vonatkozó kutatás során keletkezett földtani adatokat.

(2) A földtani kutatásról, valamint a folyamatban lévő kutatásról – ha a kutatási időszak az egy éves időtartamot meghaladja – évente január 31-ig, továbbá a kutatási tevékenység befejezése esetén a tevékenység befejezését követő 60 napon belül kell az adatszolgáltatást teljesíteni. Az adatszolgáltatás tartalmi követelményeit a 3. melléklet határozza meg.

(3) Az adatszolgáltatás történhet számítógépes adathordozón, a bányafelügyelet rendelkezésére álló eszközökkel olvasható és felhasználható formában, valamint minta szolgáltatásával. A bányafelügyelet elnöke által kiadott, adatlapot az adatszolgáltatáshoz minden esetben kitöltve mellékelni kell.

(4) Ha a kutatási műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatában a bányafelügyelet előírta, az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásra kötelezett a kutatás során nyert mintaanyagot a kutatás befejezéséig, vagy a kutatási tevékenység megszüntetéséig megőrzi. A minták selejtezéséhez vagy megsemmisítéséhez a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges. A tervezett selejtezést vagy megsemmisítést legalább 60 nappal annak megkezdése előtt a bányafelügyelethez be kell jelenteni, a bányafelügyelet által igényelt mintaanyagot átadásra elő kell készíteni és a bányafelügyelet által kijelölt minta- vagy magraktárban a bányafelügyelet részére át kell adni.

(5) A bányafelügyelet kezelésében lévő közérdekű földtani adatokra vonatkozóan a betekintés és a kiadás módját, valamint az adatközléssel kapcsolatos, felszámítható költségtérítés mértékét a bányafelügyelet határozza meg és azt a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a bányafelügyelet honlapján közzé kell tenni.

11. Bányatelek

24. § (1) A bányatelket úgy kell tervezni és megállapítani, hogy a bányászati tevékenység következtében várható felszíni kőzetmozgások hatásterülete a bányatelek határán belül legyen. Ennek érdekében a bányafelügyelet határpillér kijelölésére intézkedik.

(2) A bányatelek megállapításánál figyelemmel kell lenni az ásványi nyersanyag földtani helyzetére, kiterjedésére, minőségére, a telep adottságára, az egyéb ásványi nyersanyag vagyonra, a bányászati tevékenységek és az azokhoz szükséges létesítmények várható környezeti hatásaira.

(3) Ugyanarra a területre részben vagy egészben egymást fedő vagy magában foglaló szilárd ásványi nyersanyagra vonatkozó bányatelkeket nem lehet megállapítani.

(4) A bányatelket élekben egymást metsző függőleges síkokkal, vetületi ábrázolásban, töréspontokban találkozó egyenes vonalakkal, valamint alap- és fedősíkok, fekü- és fedőszintek meghatározásával kell körülhatárolni. Az országhatár vagy természeti képződmény vonala is meghatározhatja a bányatelek határvonalát. Azonos és összefüggő ásványi nyersanyag előfordulásra a bányatelket úgy kell megállapítani, hogy a szomszédos bányatelkek határvonalai egymással érintkezzenek.

25. § (1) A bányatelek megállapítására irányuló kérelem tartalmazza:

a) ha a bányászati tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozik

aa) azt a határozatot, amelyben a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység nem környezetvédelmi engedély- vagy nem egységes környezethasználati engedélyköteles,

ab) a környezetvédelmi engedélyt vagy

ac) az egységes környezethasználati engedélyt,

b) mélyművelésre vagy külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a megállapításra kért bányatelekkel érintett ingatlanok

ba) ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, használóinak név- és címjegyzékét és

bb) rendeltetésének, használati állapotának leírását,

c) külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok várható igénybevételi ütemtervét

ca) a kitermelés megkezdésének tervezett időpontjától számított első öt évre vonatkozóan évenkénti bontásban,

cb) az ötödik és a harmincötödik év közötti időtartamra vonatkozóan ötévenkénti bontásban,

cc) a harmincöt évnél később tervezett igénybevétel esetén „35 éven túl” utalással,

d) az ingatlan bányatelekkel érintett részét ábrázoló, közigazgatási határonként egy vagy több ingatlant is tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot, ha a megállapítani kért bányatelek nem egész ingatlant érint,

e) a Bt. 26/A. § (2) bekezdése szerinti kérelem esetén a készletszámítási jelentést,

f) a bányatelek műszaki leírását,

g) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló rendelete szerinti bányatelek térképet,

h) külfejtéses művelésre tervezett bányatelek esetében a tájrendezési előtervet,

i) ha a megállapításra kért külfejtéses bányatelek erdőt vagy erdő művelési ágú erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló területet érint, és korábban az erdészeti hatóság igénybevételi vagy elvi igénybevételi eljárása nem került lefolytatásra

ia) a tervezett igénybevétellel érintett erdő ingatlan-nyilvántartás szerinti (helység, fekvés, helyrajzi szám, alrészletjel) és erdészeti (helység, tagszám, részlet jel) területazonosító adatait,

ib) a tervezett igénybevétel területét föld-, és alrészletenként kéttized hektáros pontossággal,

ic) az igénybevételre tervezett terület beazonosítására alkalmas legfeljebb 1:10 000 méretarányú helyszínrajzot,

id) érintettség esetén a csereerdősítésre tervezett terület megjelölését és

ie) a tervezett igénybevétel közérdekkel való összhangját alátámasztó indokolást.

(2) Ha a kérelmező a kérelemhez az (1) bekezdés a) pontja szerinti mellékleteket nem csatolja, azok beszerzéséről a bányafelügyelet gondoskodik.

(3) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti műszaki leírás tartalmazza

a) a bányatelek határvonala töréspontjainak EOV rendszer szerinti koordinátáit, a határvonal töréspontjainál a terep magasságát, az alap- és fedőlap magasságát, a haszonanyag fekü- és fedőszintjeit (mBf),

b) a kutatási zárójelentés vagy a készletszámítási jelentés alapján a bányatelek földtani és kitermelhető ásványvagyonának mennyiségét és minőségi jellemzőit,

c) a bányászati tevékenységek következtében várható felszíni kőzetmozgásokkal szemben védelmet igénylő létesítmény, lakótelepülés, vízbázis, folyó- vagy állóvíz megjelölését,

d) a kijelölendő határ- és védőpillért, annak méretezését és az abban lekötött ásványvagyont,

e) a megállapítandó bányatelekkel határos bányatelkeket és azok határvonalait, alap- és fedőlap magasságát, valamint

f) a földalatti gáztárolásra megállapítani kért bányatelek esetében a tárolás céljára szolgáló földtani szerkezetbe, természetes vagy mesterséges üregbe mélyített fúrások műszaki állapotát, felhasználásuk lehetőségét, a szükséges külszíni berendezéseket, azok műszaki jellemzőit és a gáztárolásnak a környezet veszélyeztetését, szennyezését, károsítását kizáró technológiáját.

(4) A műszaki leírásban ismertetni kell:

a) az ásványi nyersanyag feltárására, kitermelésére kiválasztható bányászati módszereket (mélyművelés, külfejtés, fúrólyukas – ezen belül irányított ferdefúrású vagy vízszintes fúrású – módszer),

b) a feltáráshoz, kitermeléshez várhatóan szükséges külszíni és felszín alatti létesítménycsoportok megnevezését és

c) a kitermelési feltételek – ideértve a kitermelt ásványi nyersanyag legközelebbi országos közútig vagy szénhidrogén-szállítóvezetékig történő elszállítását – teljesíthetőségét.

(5) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti tájrendezési előtervet a környezetvédelmi engedélyre, a hatályos területrendezési, és szabályozási tervekre, továbbá az ingatlanok igénybevételi ütemtervére figyelemmel kell elkészíteni. A tájrendezési előterv tartalmazza a tervezett bányászati tevékenység során kialakuló terepviszonyok, valamint a megépítendő létesítmények szöveges leírását és térképét.

(6) A tájrendezési előterv szöveges részében ismertetni kell az újrahasznosítási célt és az annak megvalósításához teljesítendő feladatokat, a tájrendezéssel kialakítandó új terepviszonyokat és létesítményeket, kialakításuk ütemezését és módszerét.

(7) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló rendeletében meghatározott bányaművelési térkép méretarányának megfelelő térképen ábrázolni kell a tájrendezéssel kialakított új terepviszonyokat, ezek magassági adatait és az érthetőséget elősegítő metszeteket; valamint az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát.

(8) Ha a bányatelek határain belül a tervezett bányászati tevékenység következtében a felszín alatti vízkészletből származó állóvíz kialakulásával és a bányászat befejezését követő fennmaradásával kell számolni, a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló kormányrendelet figyelembevételével a tájrendezési előtervben meg kell határozni az ezzel kapcsolatos előzetes vízgazdálkodási, környezet-, természet- és tájvédelmi feltételeket, amelyeket a tájrendezés, vagy a bányabezárás során figyelembe kell venni.

(9) Ha a kérelmező a kérelemhez a megállapításra kért bányatelekkel érintett ingatlanok ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosainak, vagyonkezelőinek, valamint használóinak név- és címjegyzékét nem csatolja, a bányafelügyelet az adatokat maga szerzi be.

26. § (1) A bányatelek megállapításáról hozott döntés előkészítése során a bányafelügyelet – mélyművelésre és külfejtésre tervezett bányatelek esetében – a bányatelekkel lefedni tervezett ingatlanok tulajdonosainak,vagyonkezelőinek, használóinak az ingatlanok rendelkezési, használati és hasznosítási jogával, külfejtés esetében az ingatlanok igénybevételi ütemtervével kapcsolatos észrevételeit érdemben megvizsgálja.

(2) A bányatelek megállapításáról szóló határozat – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl – tartalmazza:

a) a bányatelek

aa) védnevét,

ab) jogosítottjának nevét vagy elnevezését és címét vagy székhelyét,

ac) közigazgatási megjelölését az érintett települések megnevezésével, szilárd ásványi nyersanyag esetében a bányatelekkel érintett ingatlanok helyrajzi számait,

ad) határvonalának töréspontjait EOV-ban, a töréspontoknál a terep, a fedő- és alapsík tengerszint feletti magasságát Balti magassági rendszerben és a bányatelek területét m2-ben,

b) a bányatelekben található ásványi nyersanyagok mennyiségét földtani ásványvagyonra és kitermelhető ásványvagyonra, valamint az 1. melléklet IV. pontja szerinti ismeretességi kategóriákra bontva, ezek haszonanyagként vagy meddőanyagként történő besorolását,

c) védendő létesítményenként, területenként a védő- és határpillérek kijelölését, a védősáv méretét, a határszöget,

d) az alkalmazni tervezett bányaművelési technológiát,

e) a megállapítandó bányatelekkel határos bányatelkek felsorolását,

f) külfejtésre tervezett bányatelek esetében az ingatlan igénybevételi ütemtervről szóló döntést,

g) az elfogadott újrahasznosítási célt és

h) külfejtésre tervezett bányatelek esetében az elfogadott tájrendezési előterv alapján meghatározható követelményeket.

(3) A bányatelket megállapító határozat tartalmazza a haszonanyagként meghatározott ásványi nyersanyagnak az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott alcsoport, ennek hiányában csoport szerinti megnevezését.

(4) A bányatelket védnévvel kell ellátni, amely tartalmazza:

a) annak a településnek a megnevezését, amelynek közigazgatási területén a bányatelek elhelyezkedik,

b) a bányatelek sorszámát római számmal és

c) annak a haszonanyagként meghatározott ásványi nyersanyagnak az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott csoport szerinti megnevezését, amelyre a bányatelek megállapítása irányult.

(5) Ha a bányatelek több település közigazgatási területét érinti, annak a településnek a nevét kell a védnevében megadni, amelynek közigazgatási területén a bányatelek legnagyobb része helyezkedik el.

(6) Egy településen belül a bányatelkek védnevében szereplő sorszámot folyamatosan, ismétlés nélkül kell vezetni, függetlenül az ásványi nyersanyag fajtájától.

(7) Ha a bányatelek megállapítása építőipari nyers- és alapanyagra irányul, a bányatelek által lehatárolt térrészben előforduló valamennyi építőipari nyers- és alapanyagot haszonanyagként kell besorolni.

(8) A véglegessé vált határozatot és a megállapított bányatelek térképét a bányafelügyelet záradékkal ellátva megküldi a kérelmezőnek, valamint szilárd ásványi nyersanyagra megállapított bányatelek esetén az ingatlanügyi hatóságnak, a bányatelek mint jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése céljából. Ha a megállapított bányatelek nem az egész ingatlant érinti, a határozathoz a bányafelügyelet mellékeli az ingatlan bányatelekkel érintett részét ábrázoló, közigazgatási határonként egy vagy több ingatlant is tartalmazó, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási vázrajzot is.

(9) A bányatelek módosítására irányuló eljárásban a bányatelek megállapítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ha a módosítás a bányatelekben található ásványinyersanyag-besorolásának változtatására irányul, a módosításról az annak alapjául szolgáló földtani szakértő által ellenjegyzett készletszámítási jelentés alapján a bányafelügyelet dönt.

(10) Bányatelek megosztása esetén a létrejövő bányatelkek védnevében sorszámként a soron következő sorszámokat kell megadni, és a megosztott bányatelket a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásból törölni kell.

(11) Bányatelkek egyesítése esetén a létrejövő új bányatelek védnevében sorszámként a soron következő sorszámot kell megadni, és az egyesítést megelőző bányatelkeket a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartásból törölni kell.

(12) A bányatelket módosító határozat tartalmazza a módosítással érintett bányatelkek tekintetében a kitermelés megkezdésére vonatkozó határidő kezdő napját.

(13) Bányatelek módosítása esetén a kitermelés megkezdésére vonatkozó határidő kezdő napja

a) bányatelek megosztása esetén a létrejövő új bányatelkek tekintetében a megosztott bányatelket megállapító,

b) bányatelkek egyesítése esetén a legkorábban megállapított bányatelek megállapítására vonatkozó,

c) bányatelek csökkentése esetén a csökkentendő bányatelket megállapító, vagy

d) bányatelek bővítése esetén a bővítendő bányatelket megállapító

határozat véglegessé válásának napja.

(14) Ha a módosítással olyan bányatelek is létrejön, vagy olyan bányatelket csökkentettek vagy bővítettek, amelyen a kitermelést már megkezdték, e bányatelek tekintetében a (12) és (13) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(15) Ha a bányatelek megosztással olyan bányatelek is létrejön, amely kitermeléssel nem érintett, e bányatelek esetében a kitermelés megkezdésére vonatkozó határidő kezdő napja a megosztott bányatelket megállapító határozat véglegessé válásának napja.

(16) A bányatelek jogosultja a nyilvántartásban szereplő azonosító adatainak változásáról harminc napon belül értesíti a bányafelügyeletet.

(17) A bányatelek akkor törölhető, ha a területen a bányászattal összefüggő környezetkárosodást felszámolták, valamint – mélyműveléses bányatelek esetében – a felszínt veszélyeztető talajmozgás nem várható.

27. § (1) Az üzemszerű kitermelés megkezdésére előírt határidőt

a) a Bt. 26/A. § (4) bekezdése szerinti esetben a bányatelket megállapító,

b) a Bt. 26/A. § (6b) bekezdése szerinti esetben a bányászati jog új jogosultját kijelölő,

c) a Bt. 26/A. § (6c) bekezdése szerinti esetben a bányászati jog új jogosultját kijelölő

határozat véglegessé válásának napjától kell számítani.

(2) Az üzemszerű kitermelés megkezdésére előírt határidő meghosszabbítása iránti kérelmet az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti határidő lejárta előtt kell a bányafelügyelethez benyújtani.

(3) A kérelem tartalmazza

a) a meghosszabbítás időtartamának megjelölését és

b) az üzemszerű kitermelés megkezdése elmulasztásának indokát.

(4) A bányafelügyelet a meghosszabbítás iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a bányavállalkozónak koncessziós díj, bányajáradék, felügyeleti díj, véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság tartozása van,

b) a bányavállalkozó a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét bármely általa művelt kitermelőhely vonatkozásában határidőre nem teljesítette, vagy

c) a bányavállalkozónak az üzemszerű kitermelés megkezdésének elmulasztása felróható.

(5) A bányafelügyelet határozatában dönt a meghosszabbítás időtartamáról és a fizetendő térítés mértékéről.

(6) Az üzemszerű kitermelés (5) bekezdés szerinti megkezdésének időpontjáig fizetendő térítés éves mértéke

a) ha a bányatelekben nyilvántartott kitermelhető ásványvagyon mennyisége az egymillió m3-t nem haladja meg, az összesen kitermelhető ásványvagyon értékének 0,5‰-e, az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetén a megállapítást követő első félévben az összesen kitermelhető ásványvagyon értékének 1‰-e, amely mérték a megállapítást követő második félévtől félévenként további 1‰-kel növekszik, vagy

b) ha a bányatelekben nyilvántartott kitermelhető ásványvagyon mennyisége az egymillió m3-t meghaladja, az egymillió m3 ásványvagyon érték 0,5‰-ének és az egymillió m3 feletti rész 0,1‰-ének az összege, az építőipari nyers- és alapanyagokra megállapított bányatelkek esetén a megállapítást követő első félévben az összesen kitermelhető ásványvagyon értékének 1‰-e, amely mérték a megállapítást követő második félévtől félévenként további 1‰-kel növekszik.

(7) Szilárd ásványi nyersanyag, valamint kőolaj esetében az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyag – az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – fajlagos értékének és a (6) bekezdésben meghatározott ásványvagyon-mennyiségnek a szorzataként kell kiszámítani.

(8) Földgáz esetében az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyag – az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározott – fajlagos értékének és a (6) bekezdésben meghatározott ásványvagyon-mennyiség fűtőértékre átszámított értékének a szorzataként kell kiszámítani.

(9) A térítésfizetési kötelezettség az üzemszerű kitermelés megkezdésére előírt határidő leteltét követő naptól keletkezik. A fizetendő térítést, amennyiben a térítésfizetési kötelezettség nem a tárgyév kezdőnapjától keletkezik, a törtidőszak figyelembevételével kell meghatározni. A törtidőszakra vonatkozó számítást kell alkalmazni akkor is, ha az üzemszerű kitermelést a tárgyévben megkezdik.

(10) A törtidőszakra vonatkozó térítés mértékét úgy kell kiszámítani, hogy a törtidőszakként figyelembe vehető napok számát osztani kell 365-tel, és az így kapott számot a (6) bekezdés szerint meghatározott térítés mértékével meg kell szorozni.

(11) A megállapított térítési díjat a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bt. Vhr.) 4. § (5) bekezdésében foglalt gyakorisággal és időpontoknak megfelelően kell megfizetni.

12. A törölt bányászati jog új jogosítottjának kijelölése

28. § (1) A Bt. 26/A. § (6) bekezdése szerinti pályázat kiírása esetén a törölt bányászati jog meghirdetésére vonatkozó pályázati hirdetmény tartalmazza:

a) a bányatelek földrajzi elhelyezkedését, területének nagyságát;

b) a bányatelekben lévő ásványi nyersanyagok megnevezését, mennyiségét és minőségét földtani és kitermelhető vagyon szerinti bontásban;

c) a bányászati jog megszerzése esetén fizetendő ellenérték legkisebb összegét, megfizetésére vonatkozó szabályokat;

d) a bányászati jogot terhelő tájrendezéssel, környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket;

e) a kizáró feltételeket;

f) a pályázat formai és tartalmi követelményeit;

g) a pályázati díj megfizetésének módját és szabályait;

h) a pályázattal kapcsolatos információk elérhetőségeit;

i) a pályázatok benyújtásának helyét, módját és határidejét;

j) a pályázatok elbírálásának szempontrendszerét, határidejét; valamint

k) a pályázat visszavonásának szabályait.

(2) A benyújtott pályázat érvénytelen, ha

a) a rendelkezésre álló határidő lejártát követően került benyújtásra,

b) nem felel meg a pályázati hirdetményben meghatározott formai vagy tartalmi követelményeknek,

c) a pályázónak a pályázatával érintett bányatelkére vonatkozó bányászati jogát a bányafelügyelet törölte, vagy

d) a pályázónak bányajáradék, felügyeleti díj, véglegessé vált határozattal megállapított kiesett bányajáradék pótlására megállapított díj, térítési díj vagy bírság tartozása van, vagy a bányajáradék bevallására vonatkozó kötelezettségét nem teljesítette.

(3) A beérkezett pályázatokat a bányafelügyelet a benyújtásra nyitva álló határidő lejártának napját követő naptól számított húsz napon belül bírálja el.

(4) A pályázatok értékelése keretében az érvényes pályázatokat a bányafelügyelet bányatelkenként rangsorolja. A pályázati kiírásban meghatározott értékelési szempontok szerinti legkedvezőbb ajánlat kerül a rangsorban az első helyre. Azonos értékelési pontszám esetén a mélyművelésre vagy külfejtésre tervezett bányatelekkel fedett ingatlanon nagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező pályázót az elbírálásnál előnyben kell részesíteni. Az első helyen rangsorolt pályázót – a bányászati jog ellenértékének igazolt megfizetését követően – a bányafelügyelet tíz napon belül határozatban jelöli ki a törölt bányászati jog új jogosítottjaként.

(5) A bányászati jog ellenértéke az államot, a pályázattal kapcsolatos díjak a bányafelügyeletet illetik meg. A nyertes pályázónak a bányászati jog ellenértékét az eredményhirdetést követő nyolc napon belül meg kell fizetnie.

(6) A pályázat eredménytelen, ha

a) nem érkezett be érvényes pályázat,

b) a pályázati hirdetményben vagy e rendeletben foglalt előírásokat figyelembe véve a bányászati jog jogosultja nem jelölhető ki, vagy

c) a nyertes pályázó a bányászati jog ellenértékét az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem fizeti meg, vagy a bányászati jog megszerzésétől eláll, és a bányászati jogra nincs másik pályázó.

(7) Ha a nyertes pályázó a bányászati jog ellenértékét az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem fizeti meg, vagy a bányászati jog megszerzésétől eláll, a bányászati jog megszerzésére érvényes pályázatot benyújtó pályázók közül a (4) bekezdés szerint felállított rangsor alapján következő pályázót kell nyertesnek nyilvánítani.

(8) Eredménytelen pályázat esetében a pályázatot a bányafelügyelet az eredménytelenség megállapításától számított hat hónapon belül ismételten meghirdeti.

(9) A pályázat ismételt eredménytelensége esetén a bányafelügyelet – a Bt. 26/A. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt eset kivételével – felszólítja a bányászati jog törlésével érintett bányavállalkozót a tájrendezési kötelezettségek végrehajtására. Ennek eredménytelensége esetén intézkedik a fennmaradó kötelezettségeknek a Bt. 41. § (7) bekezdése szerinti biztosíték terhére történő teljesítéséről, ezt követően – mélyművelésre vagy külfejtésre tervezett bányatelek esetében – megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból való törlése céljából.

(10) Ha a (9) bekezdés szerinti biztosíték nem elegendő a fennmaradó kötelezettségek teljesítésére, a bányafelügyelet határidő tűzésével kötelezi a bányászati jog törlésével érintett bányavállalkozót – a Bt. 26/A. § (5) bekezdés c) pontjában foglalt eset kivételével – a kötelezettségek teljesítésére.

13. Műszaki üzemi terv engedélyezése

29. § (1) A műszaki üzemi terv a bányaüzem tervezett bányászati tevékenységét határozza meg. A terv szöveges részből és tervtérképből áll.

(2) A bányaüzemi kutatásra, feltárásra, kitermelésre, és meddőhányó hasznosítására, valamint az ezekkel egy időben végzett tájrendezésre vonatkozó műszaki üzemi terv szöveges része tartalmazza

a) a tervidőszakra előirányzott bányászati tevékenységeket, a technológiai és biztonsági feltételeket, továbbá a tervtérképen lehatárolt bányaüzem meghatározását,

b) a feladatok teljesítéséhez szükséges bányaterületek (telepek) megnevezését, továbbá a várható geológiai viszonyok és bányaveszélyek ismertetését,

c) a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges kutatási munkák, valamint az új föld alatti és külszíni létesítmények felsorolását, és azok fontosabb műszaki jellemzőit,

d) a bányaművelés tervezett módjának, ütemezésének, és technológiáinak ismertetését,

e) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének és minőségének meghatározási módszerét és eszközrendszerét,

f) a fő bányaveszélyek, valamint a várható bányakárok megelőzése, és csökkentése érdekében szükséges műszaki intézkedéseket és az ütemezett tájrendezési feladatok végrehajtásának részletes leírását,

g) az ásványvagyon-gazdálkodási jellemzőket,

ga) az ásványvagyon mennyiségi és minőségi paramétereinek jobb megismerése érdekében tervezett kutatási (fúrási és vágathajtási) tevékenységet,

gb) a kitermeléssel érintett területen (térrészben) nyilvántartott ásványvagyonból visszahagyni tervezett ásványi nyersanyag mennyiségét (a továbbiakban: ásványvagyon-veszteség) és annak indokolását, valamint az ásványvagyon-veszteség optimalizálása érdekében tervezett intézkedéseket, valamint

gc) a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét érintő veszteséget (a továbbiakban: termelvény-veszteség) és annak indokolását,

h) a káros környezeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket,

i) a föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében

ia) az égetéssel művelésbe vonni tervezett széntelep lehatárolását,

ib) az égetés leállíthatóságára vonatkozó műszaki intézkedések ismertetését,

ic) az égetés bányatelken kívülre történő áthúzódását megakadályozó műszaki intézkedések ismertetését, valamint

id) az igénybe vett szén mennyiségének meghatározását,

j) a szénhidrogén feltárás, kitermelés és földgáztárolás esetében

ja) a telepenként kitermelni tervezett olaj, gáz, kondenzátum és víz, valamint a besajtolandó szénhidrogén és szén-dioxid gáz mennyiségét,

jb) a művelés tervezett módjának, ütemezésének, technológiáinak ismertetését, a művelési tervekre való utalást,

jc) a kitermelés fenntartásához és az új területek (telepek) bekapcsolásához szükséges lemélyítendő kutak számát és tervezett helyét, a mező gyűjtési rendszerét, valamint az új külszíni létesítmények felsorolását és azok fontosabb műszaki jellemzőit,

jd) a tárgyidőszakban tervezett próbatermeltetéseket, valamint

je) a szénhidrogének feltárására és kitermelésére kijelölt bányatelekkel lehatárolt földtani közegben tervezett rétegrepesztések és egyéb kitermelést serkentő besajtolások tervét, az alkalmazni tervezett folyadék összetételét, mennyiségét,

k) az esetleges régészeti feltárás ütemezését, módszerét, és a feltárást követően bolygatatlanul maradó régészeti lelőhelyrészlet megőrzésére tett intézkedéseket,

l)1

m) a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységgel vagy a tervezett létesítménnyel érintett idegen ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultságot igazoló okiratot.

(3)2

(4)3

(5) A szénhidrogénre, valamint a szén-dioxid gázra vonatkozó első feltárási, kitermelési vagy földgáztárolási, továbbá a föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelem benyújtása során megfelelően alkalmazni kell a 25. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint (2) bekezdésében foglaltakat.

(6) Szénhidrogén, valamint szén-dioxid gáz feltárás, kitermelés vagy földgáztárolás esetében a kérelemhez mellékelni kell a kőolaj és földgázbányászati biztonsági szabályzat szerinti művelési tervet. Az első benyújtott művelési tervet követően a további kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyási eljárásokban csak a művelési terv módosítását kell benyújtani.

(7) A Bt. 29. § (1) bekezdése szerinti együttes kitermelés esetében a műszaki üzemi tervhez mellékelni kell az együttes művelési tervet. A bányafelügyelet a műszaki üzemi tervet az együttes művelési terv alapján engedélyezi.

(8) Ha a bánya bezárását (megszüntetését), a szénhidrogénmező felhagyását a 30. § (5) bekezdése szerinti időszakra tervezik, a műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell a 42. § szerinti tervrészletet is.

30. § (1) A műszaki üzemi terv intézkedéseit indokolni kell, és meg kell adni végrehajtásuk időbeli és területi ütemezését. Ha a jóváhagyásra benyújtott műszaki üzemi terv ingatlan igénybevételi terve eltér a 25. § (1) bekezdés c) pontja szerinti ütemtervtől, abban az esetben az érintett ingatlantulajdonosokat erről az eljárás megindulásakor tájékoztatni kell.

(2) A műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozat – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl – tartalmazza

a) a műszaki üzemi terv teljesítési határidejét és a bányaüzem lehatárolását,

b) a kitermelésre engedélyezett haszonanyag mennyiségét, föld alatti gáztárolás esetében a ki- és betárolható földgáz mennyiségét,

c) a Bt. 27. § (2a) bekezdése szerinti bányatelek esetén évenkénti ütemezésben a bányavállalkozó által minimálisan kitermelendő haszonanyag mennyiségét,

d) meddőértékesítés engedélyezése esetén a bányajáradék fizetésével kapcsolatos rendelkezést,

e) az ásványvagyon-veszteséggel és a termelvény-veszteséggel kapcsolatos rendelkezést,

f) külfejtéses bányászati tevékenység végzése esetén a bányászati tevékenységgel igénybe vehető ingatlanok helyrajzi számát,

g) az engedélyezett ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló rétegrepesztést, rétegsavazást, víz- és gázbesajtolást vagy rétegenergia-pótlást és

h) az (1) bekezdésben meghatározott esetben az ingatlan igénybevételi ütemterv módosítására vonatkozó rendelkezést.

(3) A bányafelügyelet az ásványvagyon-gazdálkodási célokat szolgáló, a szénhidrogén kutatása és kitermelése során alkalmazott rétegrepesztést, rétegsavazást, gázbesajtolást, rétegenergia-pótlást, valamint a rétegrepesztési technológia és rétegenergia pótlás céljából alkalmazott vízbesajtolást a szénhidrogének feltárására, kitermelésére készített műszaki üzemi terv jóváhagyása során engedélyezi.

(4) A bányafelügyelet a (3) bekezdésben megjelölt műveleteket akkor engedélyezi, ha

a) komplex értékelésre támaszkodó vizsgálatokkal bizonyított, hogy a mélyszinti injektálás, a mélyszinti besajtolás vagy a visszasajtolás más célra tartósan alkalmatlan földtani képződménybe történik, amely a szennyező anyagok továbbterjedése szempontjából zártnak tekinthető szénhidrogén tároló,

b) a műveletből eredően a felszín alatti vízre vonatkozó minőségromlás veszélye kizárt,

c) a művelet nem veszélyezteti a környezeti elemek – különösen a felszín alatti vizek – mennyiségi és minőségi viszonyait, valamint

d) a b) és c) pontban foglaltak teljesülése a bányavállalkozó által folyamatosan ellenőrzött, és az ellenőrzés dokumentált.

(5) Kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi terv mélyművelés, vagy kőolaj- és földgázbányászat esetében legfeljebb 5 év, míg külfejtések esetében legfeljebb 15 év időtartamra hagyható jóvá. Ha a bányavállalkozó a kitermelésre engedélyezett területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható.

(6) A műszaki üzemi tervet a bányavállalkozó évente felülvizsgálja, és megváltozott viszonyok esetén a műszaki üzemi terv módosítását kérelmei.

(7) A Bt. 27. § (2a) bekezdése szerinti bányatelek esetében a felülvizsgálatnak ki kell terjednie

a) jóváhagyott műszaki üzemi terv szöveges részében és a műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban foglaltak tárgyévre vonatkozó teljesítésének bemutatására,

b) a tárgyévben a bányászati tevékenységgel újonnan igénybe vett terület nagyságának ismertetésére,

c) a tárgyévre ütemezett tájrendezési feladatok elvégzésének igazolására, és az ütemezésben szereplő, de el nem végzett feladatok indokára,

d) a tárgyévben a kitermeléssel érintett térrészből kitermelt ásványvagyon mennyiségi és minőségi paramétereinek ismertetésére és

e) a tárgyévre engedélyezett kitermelési mennyiségtől való eltérés indokára.

(8) A bányavállalkozó a (7) bekezdés szerinti felülvizsgálatra vonatkozó írásos beszámolót a tárgyévet követő év február 15-ig a bányafelügyeletnek megküldi.

(9) A Bt. 23. § (1b) bekezdése szerinti föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv legfeljebb 2 év időtartamra hagyható jóvá. A feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a kutatási zárójelentést elfogadó határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell benyújtani. A határidő elmulasztása esetén a Bt. 23. § (1b) bekezdése szerinti föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelésre vonatkozó feltárási és kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelem ismételten nem nyújtható be.

(10) A (2) bekezdés a) pontja szerinti bányaüzem lehatárolás a következő műszaki üzemi terv jóváhagyásáig érvényes.

(11) Nem kell a műszaki üzemi terv módosítását kérni, ha a haszonanyag kitermelt mennyisége, vagy az értékesített meddő mennyisége a tárgyévre engedélyezett mennyiséget 50%-kal nem haladja meg, és a kitermelés tekintetében az igénybevételre engedélyezett ingatlanon kívül más ingatlan igénybevételére nem kerül sor. A rendelkezés nem mentesít a más jogszabály által kötelezően előírt engedély megszerzése alól.

(12) A bányavállalkozó a műszaki üzemi tervben meghatározott bányászati tevékenységgel vagy a tervezett létesítménnyel érintett idegen ingatlanra vonatkozó igénybevételi jogosultságát

a) az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó megállapodással,

b) az ingatlan tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, az ingatlan bányászati tevékenység céljából való igénybevételére vonatkozó hozzájáruló nyilatkozatával vagy

c) a jogosultságot megállapító végleges hatósági határozattal vagy jogerős bírósági ítélettel

igazolhatja.

31. § A jóváhagyott műszaki üzemi terv módosítására a bányafelügyelet jóváhagyásával kerülhet sor.

14. A bányászati és a gázipari tevékenység biztonsága és üzemi felügyelete

32. § (1) A bányavállalkozó és a gázipari engedélyes – a földszondás hőszivattyús létesítmények üzemeltetésének kivételével – gondoskodik arról, hogy a tevékenysége során alkalmazott gépek, berendezések, anyagok és létesítmények szerelésére, üzemeltetésére, valamint az anyagmozgatásra, az üzemi rakodásra és szállításra vonatkozó üzemi utasítások a tevékenység végzésének helyszínén rendelkezésre álljanak.

(2) Üzemi utasítás alapján végezhető munkavégzés akkor kezdhető meg, ha az üzemi utasítás rendelkezéseiről az érintett munkavállalót kioktatták, és erről a munkát elrendelő személy a munka megkezdése előtt meggyőződött.

(3) Ha a bányaüzem kiterjedése, a munkahelyek egymástól való távolsága, továbbá a veszélyforrások mértéke indokolja, több bányaüzemi felelős műszaki vezető helyettest kell kijelölni. Több bányaüzemi felelős műszaki vezető helyettes kijelölése esetén a bányavállalkozó – bejelentési kötelezettséggel – jogosult általános helyettest kijelölni a bányaüzemi felelős műszaki vezető távolléte vagy akadályoztatása idejére. A kijelölést a bányafelügyelet hivatalból is elrendelheti.

(4) A bányaüzemi felelős műszaki vezető (helyettes) felelősségi körébe tartozó ügyekben felettesei csak vele egyetértésben adhatnak utasítást, kivéve, ha közvetlen életveszély vagy egyéb súlyos károsodás veszélye indokolja az azonnali intézkedést.

(5) Élő vizek medrében elhelyezett bányászati létesítmények időszakos ellenőrzéséről és a létesítés engedélyezésekor meghatározott biztonsági feltételek megtartásáról a bányavállalkozó köteles gondoskodik.

33. § (1) A Bt. 34. § (5) bekezdésében foglaltak alapján a föld alatti bányákat valamennyi fő bányaveszély, a külfejtéseket és a bányák külszíni létesítményeit porártalomveszély és szilikózisveszély szempontjából kell minősíteni. A föld alatti bányák és a sugárveszélyesnek minősített föld alatti bányák külszíni létesítményeinek sugárveszély szempontjából történő minősítéséről jogszabály rendelkezik.

(2) Azonos veszély szempontjából a bánya egyes részei eltérően is minősíthetők.

(3) A bánya minősítését a bányafelügyelet a bányatelek megállapításakor vagy a műszaki üzemi terv elbírálásakor vagy külön eljárásban hagyja jóvá.

(4) Ha a bányaművelés során olyan új körülményt észlelnek, vagy olyan bővítést terveznek, amely a bánya minősítésére kihatással lehet, a bányavállalkozó haladéktalanul gondoskodik a személyek védelméről és a bánya új minősítésének elkészítéséről.

(5) A bányaüzemben munkát végezni, gépet, berendezést, műszert szerelni és alkalmazni, vegyi anyagot felhasználni a minősítésnek megfelelő szabályok alkalmazásával lehet. A minősítésre vonatkozó előírások megtartását a bányafelügyelet ellenőrzi.

(6) A bányavállalkozó a bányászati tevékenységek elvégzésére, valamint a gázipari engedélyes – a gázüzemi tevékenység irányítása és felügyelete kivételével – a gázüzemi tevékenységek elvégzésére más személlyel (a továbbiakban: vállalkozó) szerződést köthet, ha a vállalkozó a tevékenységre jogszabályban előírt feltételeknek megfelel.

(7) A vállalkozó alvállalkozót a bányavállalkozó és a gázipari engedélyes hozzájárulásával vehet igénybe, amennyiben az alvállalkozó a tevékenység végzése tekintetében megfelel a vállalkozóra előírt feltételeknek.

(8) A bányavállalkozó és a gázipari engedélyes a vállalkozó, valamint az alvállalkozó igénybevételét az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a bányafelügyeletnek bejelenti. A bányavállalkozó és a gázipari engedélyes úgy felel a vállalkozónak, illetve alvállalkozónak a Bt. és e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységekkel kapcsolatos, jogszabályban foglalt kötelezettségei teljesítéséért, mintha a tevékenységet maga végezné.

(9) A (8) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza

a) a bányavállalkozó megnevezését és székhelyét,

b) a más vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését vagy leírását,

c) a tevékenység végzésének helyét,

d) az igénybe venni tervezett vállalkozó megnevezését és székhelyét és

e) a vállalkozó alkalmasságának igazolását.

(10) A bányafelügyelet a (8) bekezdés szerinti bejelentést követő nyolc napon belül az igénybevételt megtilthatja, ha a (6) és (7) bekezdésben foglaltak a vállalkozó vagy alvállalkozó tekintetében nem teljesülnek.

15. A kitermelés szüneteltetése

34. § (1) Szüneteltetésre vonatkozó műszaki üzemi terv legfeljebb 3 év időtartamra hagyható jóvá. A szüneteltetési műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet a hatályos műszaki üzemi terv engedélyezett időtartamán belül, a tervezett szüneteltetés megkezdését megelőzően kell a bányafelügyelethez benyújtani.

(2) A szüneteltetésre kidolgozott műszaki üzemi terv tartalmazza

a) a szüneteltetés okát és tervezett időtartamát,

b) a szüneteltetés megkezdéséig és a szüneteltetés időtartama alatt elvégzendő munkákat, a munkák ütemezését és feltételeinek teljesítését,

c) a szüneteltetés környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát és figyelésének módját, valamint a külszín, a vizek, az ásványvagyon és az egyéb természeti értékek megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket,

d) a szüneteltetés időtartama alatt is nyitva maradó bányatérségek megnevezését, a nyitva tartás célját és az üzemelő berendezéseket,

e) a szüneteltetés időtartama alatt szükséges ellenőrzési rendet,

f) a szüneteltetés miatt felhagyott (lezárt) bányatérségeket, az azokban visszamaradt berendezéseket és anyagokat,

g) a szüneteltetés időszakában felhagyásra tervezett bányatérségek felhagyási módját, valamint

h) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnökének a bányatérképek méretarányára és tartalmára vonatkozó Bányabiztonsági Szabályzatról szóló rendeletében meghatározott térképeket.

(3) Ha a bányavállalkozó a szüneteltetés időtartama alatt – a kitermelés kivételével – olyan tevékenységet kíván folytatni, amely idegen ingatlan igénybevételével jár, a 30. § (12) bekezdése szerinti, az idegen ingatlan igénybevételére vonatkozó jogosultságot igazoló okiratot a kérelemhez mellékeli.

(4) A szüneteltetés után a kitermelés, vagy a bányabezárás és tájrendezés csak az erre vonatkozó, a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján kezdhető meg.

16. Létesítési előírások

35. § (1) A bányászati létesítmények, gépek és berendezések építését, valamint üzemben tartását a bányafelügyelet ellenőrzi.

(2) Az engedélyköteles létesítmény több bányavállalkozó által történő közös használatához a bányafelügyelet hozzájárulása szükséges.

(3) A bányafelügyelet által engedélyezett létesítmény felhagyását, és lebontását – ha ahhoz hatósági engedélyre nincs szükség – a munkálatok megkezdése előtt legalább 15 nappal be kell jelenteni a bányafelügyeletnek. A robbantóanyag-raktár felhagyását be kell jelenteni a megyei rendőr-főkapitányságnak is. Ha a bányafelügyelet az említett időtartam alatt intézkedést nem tesz, a felhagyás, lebontás végrehajtható.

17. Biztonsági övezet és védőpillér

36. § (1) A védőpillért a bányavállalkozó kérelmére, vagy hatóság kezdeményezésére az érdekeltek meghallgatásával a bányafelügyelet jelöli ki, törli, engedélyezi módosítását, részleges vagy teljes lefejtését.

(2) A kérelem tartalmazza

a) a bányászati műveletek (mélyművelés, külfejtés) hatásaival szemben védelmet igénylő létesítmény, vízkészlet, folyó- vagy állóvíz, egyéb természeti érték (a továbbiakban együtt: védett létesítmény) leírását és földrajzi fekvését,

b) a javasolt védőpillér méretezését és az abban lekötött ásványi nyersanyagvagyon mennyiségi és minőségi adatait,

c) az érintett ingatlanok tulajdonosainak (használóinak) nevét és címét, továbbá

d) a védőpillér határvonalát és főbb metszeteit, valamint a védett létesítményeket feltüntető bányatelek térképet.

(3) A bányafelügyelet védőpillér kijelölésére kötelezi a bányavállalkozót, ha megállapítja, hogy az alkalmazott bányaműveletek védett létesítményt veszélyeztetnek.

(4) A védőpillért és a biztonsági övezetet fel kell tüntetni a bányatérképeken. A bányavállalkozó az építésügyi hatóságtól kérheti, hogy a biztonsági övezetben építési tilalmat vagy korlátozást rendeljen el.

(5) A védőpillér méretezésének szabályait bányabiztonsági szabályzat állapítja meg.

(6) A védőpillér meggyengítése vagy lefejtése iránti kérelemben – a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően – ismertetni kell a védőpillérben tervezett bányászati műveletek részletes műszaki leírását, különösen a biztosítás és a fejtési üreg felhagyásának tervezett módját.

(7) A Bt. 1. § (1) bekezdés n) pontja szerinti létesítmények, berendezések elhelyezése során figyelembe kell venni helyhez kötöttségük tényét, környezetüket, valamint biztonságos üzemeltethetőségüket.

(8) A Bt. 42. §-ában szabályozott intézkedések keretében a bányászati célból mélyített fúrólyukak megszüntetése esetén a biztonsági övezet fenntartásáról és tartalmáról is rendelkezni kell.

37. § (1) A szénhidrogén- és a szén-dioxid-szállítóvezeték (a továbbiakban együtt: szállítóvezeték), a földgáz elosztóvezeték (a továbbiakban: elosztóvezeték), az egyéb gáz- és gáztermékvezeték, valamint a bányászati létesítmény és a célvezeték, továbbá környezetük védelme, azok zavartalan üzemeltetése, ellenőrzése, karbantartása, javítása és az üzemzavar-elhárítás biztosítása céljából biztonsági szabályzatban meghatározott méretű biztonsági övezetet kell megállapítani. Az ingatlan tulajdonosa, használója, kezelője a zavartalan üzemeltetés, ellenőrzés, karbantartás, javítás és üzemzavar-elhárítás céljából biztosítja az ingatlanra való bejutást.

(2) A biztonsági övezeten belül tilos

a) a 38. §-ban foglaltak kivételével az építési tevékenység, továbbá bármilyen építmény elhelyezése,

b) a tűzrakás vagy anyagok égetése,

c) a külszíni szilárdásvány-bányászati tevékenység,

d) a kőolaj- és földgázbányászati létesítmények, valamint a szállító- és elosztóvezeték állagát veszélyeztető maró- és tűzveszélyes anyagok kiöntése és kiszórása,

e) a robbantási tevékenység és a szeizmikus mérés,

f) anyagok elhelyezése és tárolása,

g) az árasztásos öntözés, továbbá rizstelep, halastó, víztározó, zagytér és állattartó telep létesítése, valamint

h) szállítóvezeték, továbbá környezete védelme érdekében kijelölt biztonsági övezet esetén járművek állandó vagy ideiglenes tárolása.

(3) A bányászati létesítmények és a szállítóvezeték részét képező állomások és fáklyák biztonsági övezetének teljes terjedelmében, valamint az elosztóvezeték tengelyétől mért 2-2 méteres, a szállítóvezeték, az egyéb gáz és gáztermék vezeték és a célvezeték tengelyétől mért 5-5 méteres, továbbá az energiaellátó, a távfelügyeleti, a hírközlési és a korrózióvédelemi kábelek tengelyétől mért 1-1 méteres biztonsági övezet részben tilos

a) fa, valamint a létesítmény és a vezeték épségét veszélyeztető vagy az üzemeltetést, karbantartást és hibaelhárítást akadályozó egyéb növény ültetése,

b) szőlő- és egyéb kordonok elhelyezése,

c) a 0,6 m-nél nagyobb mélységű talajművelés,

d) a kézzel végzett régészeti feltárás és a 38. §-ban foglaltak kivételével egyéb, a felszín megbontásával járó tevékenység (a továbbiakban: földmunka) végzése, valamint

e) a tereprendezés.

(4) A biztonsági övezetben az építésügyi hatóság által véglegesen elrendelt bontási tevékenység elvégezhető.

(5) A biztonsági övezeten belül az üzemeltetéshez, karbantartáshoz és felújításhoz szükséges tevékenységek – beleértve az építési tevékenységet is – folytathatók, és az ehhez szükséges létesítmények, anyagok ideiglenesen elhelyezhetők. Az üzemeltető előzetes írásbeli hozzájárulásával más személy a biztonsági övezetben végezni kívánt tevékenységhez szükséges létesítményeket, anyagokat ideiglenesen elhelyezhet.

(6) Az (1) bekezdés szerinti létesítmény jelzéseinek, felszíni műtárgyainak eltakarása, megrongálása, és eltávolítása tilos. A biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója a biztonsági övezetre vonatkozó tilalmakat és korlátozásokat köteles betartani, továbbá nem végezhet olyan tevékenységet, amely a tilalmak és a korlátozások teljesülését veszélyeztetné. Ha a biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója megsérti a tilalmakat vagy korlátozásokat, köteles az eredeti állapotot helyreállítani és a keletkezett kárt megtéríteni.

(7) A biztonsági övezetre előírt tilalmak és korlátozások megtartását az üzemeltető vagy megbízottja rendszeresen ellenőrzi, és azok megsértése esetén intézkedik a jogszabályban előírt állapot visszaállításáról, amelyet a biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosa, kezelője vagy használója tűrni köteles. A biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosát, kezelőjét vagy használóját határidő tűzésével az üzemeltető vagy megbízottja felszólítja a jogsértő állapot megszüntetésére, és az eredeti állapot helyreállítására. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el vagy biztonsági okokból azonnali intézkedés megtétele szükséges, az üzemeltető vagy megbízottja közvetlenül intézkedik a jogsértő állapot megszüntetése iránt. Az üzemeltető vagy megbízottja – a szükséges hatósági intézkedések megtétele céljából haladéktalanul – bejelenti a bányafelügyeletnek, ha az ingatlantulajdonos a jogsértő állapot megszüntetését akadályozza.

(8) A biztonsági övezet kérelemre módosítható, ha a műszaki-biztonsági feltételek lehetővé teszik.

38. § (1) Nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték (e § alkalmazásában a továbbiakban: keresztezett létesítmény) egymást és más nyomvonalas létesítmény e létesítményeket biztonsági szabályzatban meghatározott módon és mértékben keresztezhet vagy közelíthet meg.

(2) A keresztezett létesítmény keresztezéséhez és megközelítéséhez azok üzemeltetőinek egyetértése szükséges. Az üzemeltető az egyetértés megadását feltételekhez kötheti.

(3) A keresztező, megközelítő építmény építtetőjének gondoskodnia kell

a) a szükséges engedélyezési és kivitelezési, valamint üzemeltetési, technológiai tervek elkészítéséről és az üzemeltetővel történő egyeztetéséről,

b) a meglévő létesítményen megvalósítani szükséges átalakítások terveinek elkészítéséről, a kivitelezési költségek viseléséről és

c) a biztonsági övezet kialakítása érdekében szükséges költségek viseléséről.

(4) Az üzemeltető egyetértése iránti megkereséshez mellékelni kell a (3) bekezdés a) pontja szerinti terveket. Ha az üzemeltető a nyilatkozat megadására vonatkozó megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni az építési tevékenységhez. A nyilatkozatadás elmaradásából származó károkért az üzemeltető a károkozóval egyetemlegesen felelős.

(5) Az (1) bekezdés szerinti esetben meglévő létesítménynek kell tekinteni a keresztező, megközelítő létesítmény tervezésének időszakában hatályos létesítési vagy használatbavételi engedéllyel, vagy hatályos terület-felhasználási vagy építési engedéllyel rendelkező keresztezett létesítményt.

(6) Gépi földmunkát a keresztezett létesítmény feltárásához szükséges szilárd burkolatú út felbontása kivételével, a létesítmény szélső alkotóitól számított 1-1 méteres övezeten belül végezni nem lehet.

(7) Az építési tevékenység fővállalkozó kivitelezőjének – át nem hárítható felelősséggel – gondoskodnia kell

a) a kivitelezési munka megkezdése előtt – az üzemeltető szakmai felügyelete mellett – a keresztezett létesítmény nyomvonala és a (6) bekezdés szerinti övezet kijelöléséről,

b) a kijelölt övezetnek az építési tevékenység alatti fenntartásáról,

c) a keresztezett létesítmény feltárásáról, és

d) a keresztezés takarása előtt az üzemeltető értesítéséről.

(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti kijelölés helyességéért az üzemeltető a felelős. A kijelölés úgy is teljesíthető, hogy a fővállalkozó kivitelező a kijelölést az üzemeltetőtől megrendeli. A kijelölés szakmai felügyeletével kapcsolatos költségeket a kivitelező viseli.

(9) Az üzemeltető köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek, ha az üzemeltetésében álló szállító- vagy elosztóvezetéket a 37. § (2) és (3) bekezdésében, illetve a (6) bekezdésben foglalt tilalmak megsértésével megrongálták.

(10) Az üzemeltető a (9) bekezdés szerinti bejelentést a rongálásról történő tudomásszerzést követő munkanapon teszi meg. A bejelentés tartalmazza

a) a rongálás helyszínét,

b) a rongálást elkövető azonosító adatait,

c) a kivitelező azonosító adatait, ha a rongálást a fővállalkozóval szerződéses viszonyban álló személy valósította meg,

d) a rongálás miatt bekövetkezett üzemzavar elhárításának időtartamát,

e) a rongálás miatt kiesett fogyasztók számát,

f) a (7) bekezdésben foglalt előírások betartására vonatkozó tájékoztatást és

g) a megrongált szállító- vagy elosztóvezeték rongálás helyszínén mért fektetési mélységére vonatkozó adatokat.

(11) A bejelentés a (10) bekezdésben foglalt adatokat tartalmazó, az üzemeltető által a rongálás helyszínén készített jegyzőkönyv megküldésével is teljesíthető. Az üzemeltető a rongálást elkövető nyilatkozatát is megküldi a bányafelügyeletnek, ha ilyen nyilatkozattételre sor került.

(12) Ha más nyomvonalas létesítmény üzemzavarának elhárítása szükséges, az üzemzavarral érintett nyomvonalas létesítmény üzemeltetője köteles az üzemzavar-elhárítás megkezdése előtt a keresztezett létesítmény üzemeltetőjével a tervezett munkálatokról és azok helyéről egyeztetni.

(13) Közvetlen veszélyhelyzet áll fenn, ha a megrongált keresztezett létesítményből a szállított közeg kiáramlik, és a kiáramló közeg

a) robbanás- vagy tűzveszélyes, vagy

b) az egészségre vagy a környezetre ártalmas.

18. Bányatérkép

39. § (1) A bányatérképen a külszíni alakzatokat, műtárgyakat, a bányászati létesítményeket, a bányaműveleteket, valamint a határvonalakat (bányatelek, védőpillér, kutatási terület, belterület, ásványi nyersanyagtest elhelyezkedést) szabványos térképi jelekkel kell ábrázolni és hitelesíteni.

(2) A bányatérkép hitelesítését hites bányamérő végezheti. A hites bányamérő felügyeli a bányamérést, a bányaműveletekkel, a bányakárokkal és a bányászati tevékenységet követő tájrendezéssel kapcsolatos, a bányavállalkozót terhelő mérési feladatok ellátását.

(3) A hites bányamérő szakmai feladatát önállóan, egyéni felelősséggel látja el, tevékenységét a bányafelügyelet ellenőrzi. Ha a hites bányamérő tevékenysége során jogosulatlan vagy szabálytalan bányászati tevékenység végzésre vonatkozó adat birtokába kerül, köteles azt a bányafelügyelettel haladéktalanul közölni.

(4) A bányamérés adatait és ezen adatokból létrehozott bányatérképek egy példányát – a műszaki üzemi terv mellékleteként – meg kell küldeni a bányafelügyeletnek.

(5) A bányafelügyelet – a térkép minősítésének megfelelő előírások megtartásával – az érdekeltek részére lehetővé teszi a bányatérképekbe történő betekintést.

19. Tájrendezés

40. § (1) A 29. § (1) bekezdése szerinti műszaki üzemi tervben a tájrendezési feladatokat a tájrendezési előtervben foglaltakkal és a bányatelek megállapítása tárgyában hozott határozat előírásaival összhangban kell megtervezni. Ha a tájrendezési előtervben foglalt koncepció részben vagy egészben bármely körülmény megváltozása következtében már nem valósítható meg, a bányavállalkozó köteles a tájrendezési előterv módosítását kérelmezni, amelyre a műszaki üzemi terv jóváhagyása keretében kerülhet sor.

(2) A tájrendezési feladatok keretében – a Bt. 36. § (2) bekezdésében meghatározott eljárásban – határozni kell a felszín alatti vízkészletet érintő bányatavak fennmaradásának és hasznosításának feltételeiről.

(3) A használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások tájrendezési terve tartalmazza:

a) a kút tulajdonosának vagy vagyonkezelőjének nevét és tulajdonjogának igazolását;

b) a kút geodéziai adatait (X, Y, külszíni Z koordinátái EOV rendszerben), az érintett ingatlan helyrajzi számát;

c) a kút szerkezetére, állapotára vonatkozó műszaki leírást, azon belül

ca) a talpmélységet,

cb) a harántolt rétegek jellemző adatait,

cc) a béléscső-rakatok adatait (saruállás, átmérők, falvastagságok) és a cementpalást adatait, a béléscső- és gyűrűsterek feltöltésére vonatkozó adatokat,

cd) a cementdugók, mechanikus dugók elhelyezési mélységére, állapotára vonatkozó adatokat,

ce) a kutat feltöltő folyadék adatait,

cf) a kút- és lyukfej-szerelvény adatait,

cg) a kúton mért nyomásadatokat,

ch) a kútkörzet adatait;

d) a fúrás mélyítésének eredeti célját;

e) a tájrendezésre tervezett használaton kívüli mélyfúrás környezetre gyakorolt hatását;

f) a tervezett tájrendezési feladatok megnevezését és ezek ütemezését, valamint befejezésének várható időpontját;

g) a tájrendezést követően még várható bányakárok megelőzéséhez szükséges esetleges intézkedések, illetve monitoring-rendszer leírását;

h) a mélyfúrás környezetének megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket;

i) a tájrendezés során megszüntetésre, lebontásra tervezett létesítmények, berendezések ismertetését;

j) a mélyfúrási dokumentációk jegyzékét;

k) az esetlegesen visszamaradó ásványvagyonról készített kimutatást;

l) a mélyfúrás geodéziai adatainak térképen történő ábrázolását;

m) a felszámolás és tájrendezés eldöntéséhez szükséges adatot

ma) a műszakilag biztonságba helyezett vagy felszámolt, de nem tájrendezett kútról, és a hasznosításra műszakilag már nem alkalmas kútról és

mb) a műszakilag biztonságba nem helyezett kútról.

(4) Annak megállapítására irányuló kérelemnek, hogy a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás és kút bányászati célra már nem alkalmas, a (3) bekezdés a)–d) pontjában foglaltakon túl tartalmaznia kell a hasznosításra vonatkozó javaslatot is.

(5) A Bt. 36. § (3) bekezdése alapján a bányafelügyelet a (3) bekezdés b) pontjában, c) pont ca), cd), cg) alpontjában és d) pontjában, valamint m) pontjában foglalt adatokat tartja nyilván.

(6) A Bt. 36. § (4) bekezdésében foglalt kockázatelemzés tartalmi követelményeit a 4. melléklet tartalmazza. A kockázatelemzés elvégzése nem mentesíti a bányavállalkozót, a tulajdonost vagy a vagyonkezelőt a jogszabályban előírt kötelezettségek, a káros környezeti és természeti hatások, továbbá a környezet és természet veszélyeztetésének megelőzésére és csökkentésére szolgáló műszaki, valamint a mélyfúrás környezetének megóvását biztosító műszaki-biztonsági intézkedés megtétele alól.

(7) A használaton kívüli mélyfúrás tulajdonosának – a Magyar Állam és természetes személy tulajdonos kivételével – a Bt. 36. § (6) bekezdésében foglalt tájrendezési feladatok teljesítésének fedezetére céltartalékot kell képeznie.

20. Intézkedések és biztosítékok

41. § (1) A bányafelügyelet az előkutatás bejelentése során, a bányászati jog átruházásához előírt hozzájárulás iránti, valamint a műszaki üzemi terv, illetve módosításának jóváhagyására irányuló kérelem elbírálása során dönt a bányavállalkozót bányászati tevékenységéből eredő kötelezettségek teljesítésére szolgáló biztosíték nagyságáról és teljesítésének módjáról. A kérelem részeként a bányavállalkozó köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot készíteni.

(2) A biztosítékot a kutatási területre, illetve bányatelkenként, illetve geotermikus védőidomonként kell meghatározni. Ha a bányavállalkozó jogosultságában több bányatelek, illetve geotermikus védőidom is van, a biztosítékot összevontan is szolgáltathatja, azonban az összevont biztosíték nagysága nem lehet kisebb, mint az egyes bányatelkekre, illetve geotermikus védőidomokra meghatározott biztosítékok együttes összege. A biztosíték mértéke nem haladhatja meg a kétmilliárd forintot.

(3) A költségtervet az előkutatást bejelentőnek, illetve a bányavállalkozónak úgy kell elkészítenie, mintha harmadik személy végezné el a bányavállalkozót terhelő kötelezettségekből fakadó feladatokat

a) a Bt. 41. § (7) bekezdésében meghatározott valamennyi kötelezettségre,

b) az újrahasznosítási célra,

c) a hulladékkezelő létesítmény várható környezeti hatására (különösen annak osztályára, a hulladék jellemzőire és a tájrendezett terület jövőbeni felhasználására),

d) a bányaüzem területén, a műszaki üzemi terv(ek) alapján igénybe vett vagy igénybe venni kívánt ingatlanok még nem tájrendezett területére,

e) a tájrendezés során alkalmazni tervezett gépi berendezések igénybevételének költségére,

f) a tájrendezés során felhasználandó idegen beszerzésű anyagok szállítási költséggel növelt értékére,

g) a környezetkárosodás enyhítésére, a károsodást megelőző vagy ahhoz közeli, kielégítő állapot helyreállítására, valamint a környezeti elem által a károsodást megelőzően nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására

figyelemmel.

(4) Ha a műszaki üzemi terv teljesítési ideje meghaladja a két évet, a költségterv alapján elfogadott biztosíték összegét a jóváhagyott műszaki üzemi terv teljesítési idejének megfelelően, a műszaki üzemi terv jóváhagyását megelőző évre vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közétett ipari árindexszel növelten kell megállapítani.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott biztosítékként hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodás – garanciaszerződés, garanciavállaló nyilatkozat, biztosítási szerződés alapján kiállított, garanciát tartalmazó biztosítói kötelezvény, hitelintézet vagy biztosító szerződésben vállalt készfizető kezessége –, zálogjog, óvadék vagy a szénipari szerkezetátalakítási támogatás meghatározásának és kezelésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján megállapított támogatás szolgálhat.

(6) A zálogjogszerződést vagy óvadéki szerződést a bányafelügyelettel kell megkötni. Zálogként – kivéve, ha a biztosítékul felajánlott ingatlan zálogjogosultja a bányafelügyelet – csak per-, teher- és igénymentes ingatlan vagy dolog szolgálhat. Óvadékként csak pénz szolgálhat, amelyet a bányavállalkozó a bányafelügyelet hatósági letéti számláján köteles elhelyezni.

(7) A (6) bekezdés szerinti szerződés hatályát – a biztosítékadási kötelezettség fennállását – a szerződés jogalapját képező (1) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat hatálya nem érinti.

(8) A biztosíték igénybevételére a bányafelügyelet végleges határozata alapján kerülhet sor. A bányafelügyelet kérelemre vagy hivatalból a biztosíték felszabadításáról dönt, ha a kutatást végző a bányászati tevékenységéből eredő kötelezettségeit igazoltan teljesítette, illetve a bányavállalkozó a bányászati tevékenységéből eredő kötelezettségeit a bányafelügyelet végleges döntése alapján teljesítette, más a bányafelügyelet által elfogadott biztosítékot adott vagy bányászati jogát érvényesen másra átruházta. A biztosíték felszabadításáról rendelkező határozat véglegessé válásának napján a (6) bekezdés szerinti szerződés megszűnik.

(9) Ha a bányavállalkozó a biztosítékot hitelintézettel vagy biztosítóval e célra megkötött fedezeti megállapodással nyújtja, és a fedezeti megállapodás lejárati idejét megelőző harminc nappal az újabb fedezeti megállapodást nem nyújtja be a bányafelügyeletnek, vagy más biztosítékot a bányafelügyelet nem fogad el, a bányafelügyelet a biztosíték összegét igénybe veszi (a biztosítéki összeget lehívja), egyben a bányászati tevékenység végzését megtiltja. Ha a bányafelügyelet a bányászati tevékenység végzését megtiltó határozat véglegessé válását követő kilencven napon belül a bányavállalkozó által adott biztosítékot elfogadja, a lehívott biztosítéki összeget a bányavállalkozónak visszautalja.

(10) Föld alatti szénelgázosítással történő ásványi nyersanyag kitermelése esetén a biztosíték összege nem lehet kevesebb kétszázmillió forintnál.

21. Bányabezárás, mezőfelhagyás

42. § (1) A bánya bezárása (megszüntetése), a szénhidrogénmező felhagyása és a tájrendezés befejezése tervezhető a kitermelésre készített 29. § (1) bekezdése szerinti műszaki üzemi tervben vagy külön e célra kidolgozott műszaki üzemi tervben.

(2) A bánya bezárására (megszüntetésére), a mező felhagyására készített műszaki üzemi tervnek tartalmaznia kell

a) a bányabezárás, mezőfelhagyás környezetre gyakorolt hatásának vizsgálatát,

b) a külszín, valamint a felszín alatti vizek, természeti értékek megóvására szolgáló műszaki-biztonsági intézkedéseket,

c) a tájrendezés befejezésére tervezett intézkedéseket és ezek ütemezését,

d) a más célú hasznosításra alkalmas bányászati létesítmények, berendezések és föld alatti bányatérségek ismertetését,

e) a bányabezárás (megszüntetés), mezőfelhagyás során megszüntetésre, lebontásra tervezett létesítmények, berendezések ismertetését,

f) a bányabezárást (megszüntetést), mezőfelhagyást követően még várható bányakárok megelőzésére, elhárítására, enyhítésére, megtérítésére, valamint a természet- és környezetvédelmi, vízvédelmi kötelezettségek végrehajtására vonatkozó ütemtervet és az esetleg szükséges figyelőrendszer meghatározását,

g) a közüzemi vízellátást szolgáló létesítmények megszüntetésére vagy közérdekből történő további üzemeltetésére készített javaslatot,

h) a meddőhányók hasznosításával, megszüntetésével kapcsolatos intézkedéseket,

i) a feleslegessé vált ipartörténeti jelentőségű berendezések és dokumentumok jegyzékét és a megőrzésükre vonatkozó javaslatot.

(3) A tervben javaslatot kell adni a környezetet nem veszélyeztető más célú hasznosításra, és meg kell adni a (2) bekezdés e), f), g) és h) pontjában előírt feladatok ütemezését. A (2) bekezdés i) pontjában előírt jegyzéket a bányászati országos gyűjtőkörrel rendelkező iparági múzeumoknak meg kell küldeni, és térítésmentesen felajánlani.

(4) A műszaki üzemi tervhez mellékelni kell

a) a bányaföldtani dokumentációk jegyzékét,

b) a visszahagyni tervezett ásványvagyonról készített kimutatást,

c) a föld alatti bányatérségek és egyéb bányászati létesítmények más célú hasznosítására készített műszaki tervet,

d) a bánya megszüntetési állapotát tükröző bányatérképet,

e) a környezetvédelmi térképet,

f) a külön jogszabályban előírt környezetvédelmi engedélyt,

g) a 31. § (12) bekezdése szerinti okiratot, ha a bányabezárás során a végállapoti rézsűk és bányatalp kialakításának kivételével ásványi nyersanyag kitermelést is terveznek.

(5) Ha a kérelmező a kérelemhez a (4) bekezdés f) pontja szerinti dokumentumot nem mellékeli, annak beszerzéséről a bányafelügyelet gondoskodik.

(6) A kitermelés befejezésekor a bánya bezárására (megszüntetésére), a mező felhagyására készített műszaki üzemi terv, valamint a bányászati létesítmények felhagyásáról, lebontásáról szóló 35. § (3) bekezdése szerinti bejelentések elbírálása során a bányafelügyelet köteles vizsgálni a feleslegessé vált ipartörténeti jelentőségű gépek, berendezések, létesítmények és dokumentumok megőrzésének lehetőségeit.

(7) A feltárt ipartörténeti jelentőségű tárgyi emlékek értékesítése esetében a bányászati emlékek gyűjtésére és őrzésére alapított múzeumokat elővásárlási jog illeti meg.

(8) A műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatnak – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben előírtakon túl – tartalmaznia kell a bányabezárás során elvégzendő intézkedéseket, feladatokat és azok teljesítési idejét.

(9) A megszűnt föld alatti bánya nyitva maradó térségének más célú hasznosítása a hatóság által akkor engedélyezhető, ha

a) a bányavállalkozó a más célú hasznosítással érintett bányatérséggel kapcsolatban végrehajtotta a bányabezárás műszaki üzemi tervében előírt kötelezettségeit,

b) a bányavállalkozó a bányászati tevékenységgel okozott bányakárt megtérítette, és a környezeti, természeti kárt helyreállította, kivéve, ha ezeket a hasznosító átvállalta,

c) a hasznosító biztosítékot ad a nyitva maradó bányatérséggel összefüggésben bekövetkező bányakárok megtérítésének fedezetére.

(10) A más célra hasznosított föld alatti bányatérségek felhagyását a bányafelügyelet engedélyezi. Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a föld alatti bányatérségek felhagyására vonatkozó műszaki tervet.

(11) A kitermelés befejezésére, a bányabezárásra vonatkozó műszaki üzemi terv végrehajtását, a tájrendezés befejezését a bányavállalkozó 30 napon belül köteles a bányafelügyeletnek bejelenteni. A bányabezárás és a tájrendezés végrehajtásáról és a bányászati tevékenység befejezéséről a bányafelügyelet határoz. E határozat véglegessé válását követően a bányatelek törléséről a bányafelügyelet határozatot hoz, ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett bányatelek esetében a végleges határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-nyilvántartásból való törlése céljából.

22. A bányafelügyelet működése

43. § (1) A bányavállalkozó az ellene indult felszámolási vagy végelszámolási eljárást a bányafelügyelet részére 8 napon belül írásban köteles bejelenteni. A felszámoló, végelszámoló köteles intézkedni a bányavállalkozót – a külön jogszabályban foglaltakon túlmenően – terhelő környezet- és természetvédelmi, tájrendezési és bányakárral kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséről.

(2) A Bt. 27., 30. és 42. §-ában előírt műszaki üzemi terveket a bányaüzem felelős műszaki vezetőjének ellen kell jegyeznie.

(3) A bányafelügyelet cseppfolyós propán-bután gázok és elegyeinek töltő és tároló tevékenységére, illetve palackban vagy tartályban történő belföldi forgalmazására megállapított hatósági hatásköre (Bt. 44. §) nem terjed ki a gázüzemű közúti járművek és munkagépek üzemanyag-ellátó berendezéseire és az autógáz töltőállomások töltőlétesítményeire.

(4) A bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány és jelvény részletes szabályait az 5. melléklet tartalmazza.

(5) A bányafelügyelet általános vagy egyedi eltérést, felmentést engedélyezhet a biztonsági szabályzatok egyes előírásai alól.

(6) Eltérés, felmentés csak egyenértékű biztonsági szintet eredményező műszaki megoldás esetén adható. A biztonsági szabályzatban meghatározott határidőre vonatkozó eltérés, felmentés nem adható.

44. § (1) A bányafelügyelet tűzvédelmi hatósági jogköre a következőkre terjed ki:

a) ásványi nyersanyag feltárása, kitermelése céljából bányászati technológiával kialakított föld alatti bányatérség, valamint a felhagyott bányák nyitva maradó térségei;

b) a föld alatti bányatérséghez a föld felszínén közvetlenül csatlakozó építmények és berendezések (pl. az aknatorony, az aknaszállító berendezés, a szellőztetőberendezés, a föld alatti szállítóberendezés külszínen lévő gépháza);

c) a folyékony és gáznemű ásványi nyersanyag kutatására, termelésére irányuló mélyfúrás, valamint a fúrási tevékenységhez szükséges, a biztonsági övezeten, a fúrási telepen belül lévő berendezések;

d) a folyékony vagy gáznemű ásványi nyersanyagok kitermelésére szolgáló kutak, valamint a biztonsági övezeten belül a termelőtevékenységgel kapcsolatban lévő berendezések, tartozékok (kútszeparátor, kútfejszerelvény, glikolozó berendezés, mélyszivattyús himba stb.);

e) a föld alatti gáztárolásra szolgáló földtani szerkezet, természetes vagy mesterséges üreg, a hozzá tartozó kútrendszer és a kutak kútfejszerelvényei;

f) mezőbeli kőolaj- és földgázvezetékek és tartozékai (pl. a hozzájuk kapcsolódó szeparátorok, gázsűrítők, szivattyúk és csapadékleválasztók).

(2) A bányák (1) bekezdés b)–f) pontjában felsorolt létesítményeiben keletkezett tüzek eloltásában a tűzoltóság – a bányavállalkozó felkérésére – a rendelkezésre álló erők és eszközök alkalmazásával működik közre.

(3) A bányák föld feletti létesítményeinek tűzvédelmi ellenőrzésére a bányafelügyeletet meg kell hívni.

45. § (1) A bányafelügyelet – mint piacfelügyeleti hatóság – ellenőrzi, hogy a bányászati és gázüzemi tevékenységek végzése során alkalmazott vagy a hatósági felügyelete alá tartozó létesítményekbe beépített

a) termékek, gépek, berendezések,

b) nyomástartó berendezések és rendszerek, szállítható nyomástartó berendezések,

c) az egyéni védőeszközök,

d) villamossági termékek,

e) potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek megfelelnek-e az irányadó jogszabályokban foglalt biztonsági és megfelelőség-tanúsítási követelményeknek.

(2) Piacfelügyeleti eljárás keretében kell az olyan termékek biztonságosságát is elbírálni, amelyek

a) használatbavételéhez összeszerelés, helyre szerelés vagy más installációs műveletek elvégzése szükséges;

b) alkalmazhatóságára a forgalmazási műveletek – különösen szállítás, raktározás – hatással lehettek;

c) esetében nem történt piacra helyezés a használatbavételt megelőzően, ideértve a saját használatra előállított terméket is.

(3) A bányafelügyelet piacfelügyeleti hatósági feladatainak ellátása érdekében tájékoztatást kérhet a gyártótól és a forgalmazótól.

(4) Ha a bányafelügyelet piacfelügyeleti hatósági eljárása során megállapítja, hogy a termék a biztonságossági követelményeknek nem felel meg, a termékek piacfelügyeletéről szóló törvényben meghatározottakon kívül jogosult a termék műszaki-biztonsági szempontból történő használhatatlanná tételét vagy megsemmisítését elrendelni.

(5) Ha a bányafelügyelet megállapítja, hogy a terméken a CE megfelelőségi jelölést nem vagy megalapozatlanul tüntették fel, a jogsértés megszüntetése érdekében döntésében felszólítja az üzemeltetőt, a gyártót, a forgalmazót, illetve a gyártó magyarországi székhelyű meghatalmazott képviselőjét (a továbbiakban együtt: gazdasági szereplő), hogy a hiányosságokat az előírásoknak megfelelően orvosolja. Ha a gyártó nem a hatóság határozatának megfelelően jár el, vagy a termék az előírásoknak nem felel meg, a bányafelügyelet korlátozhatja vagy megtilthatja a termék forgalomba hozatalát, létesítését, üzembe helyezését és használatát. Súlyos veszély esetén elrendelheti a terméknek a forgalomból történő kivonását.

(6) Az e § szerinti fogalmakat a termékek piacfelügyeletéről szóló törvény szerint kell értelmezni.

46. § (1) A bányafelügyelet a földtani közeg és az ásványi nyersanyagok megkutatottsága, a földtani veszélyek felmérése és a földtani közeg hasznosítása területén gyakorolt hatáskörében eljárva

a) vizsgálja

aa) a rendelkezésre álló földtani adatok és információk használatát,

ab) a kutatási módszerek célszerűségét, a szükséges megismerés minimális szintjét,

ac) a kivitelezés és az értékelés szakmai színvonalát, ideértve a kutatás irányítójának szakirányú szakértői jogosultságát,

ad) a földtani közeg egyéb célú hasznosításának esetleges ellehetetlenülését, ideértve az ásványi nyersanyag kitermelést is;

b) gyűjti, kezeli és szolgáltatja az e tevékenységek során keletkezett földtani adatokat.

(2) A bányafelügyelet a földtani közeg veszélyei elleni védelem hatáskörében eljárva

a) elrendelheti a veszélyeztető állapot megszüntetését, valamint ellenőrzi annak végrehajtását,

b) a földtani veszélyhelyzetek megelőzésére kezdeményezheti a vis maior keret, valamint a központi költségvetés általános tartalék felhasználását.

23. A vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges ásványinyersanyag-kinyerő helyek létesítésének, üzemeltetésének, megszüntetésének és hatósági felügyeletének szabályai

47. § (1) A komplex műveleti terv jóváhagyása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tevékenységet végző megnevezését, székhelyét, amennyiben az nem az engedélyes, és

b) a felelős műszaki vezetőre és helyettesére vonatkozó bejelentést és a foglalkoztatására vonatkozó megállapodás egy példányát.

(2) A komplex műveleti terv műszaki leírásból, térképből és mellékletekből áll.

(3) A műszaki leírásnak tartalmaznia kell:

a) a Bt. 47. § (3) bekezdése szerinti igazolást, valamint az anyagnyerő hely létesítés szükségességének indokolását,

b) a tervezett anyagnyerő hely lehatárolását (közigazgatási egység, helyrajzi szám) és a lehatárolás indokolását,

c) az előzetesen elvégzett talajmechanikai kutatás (vizsgálat) eredményét, a fellelt ásványi nyersanyag azonosítását, összetételét,

d) a kitermelni tervezett nyersanyag mennyiségét,

e) a tervezett kitermelési technológia ismertetését, az üzemeltetés tervezett időtartamát és a tevékenységek ütemezését,

f) a kitermelés miatt eltávolított, megőrzendő (mentett) humuszos talaj lerakásának módját és helyét,

g) a kitermeléssel érintett ingatlanok és építmények védelmét biztosító, a védő- és határpillérek méretezéséről szóló Bányabiztonsági Szabályzat kiadásáról szóló rendelet szerinti határ (védő) pillér kijelölését,

h) a kitermelés helyének megszüntetési módját, a tájrendezési, bányászati rekultivációs feladatokat,

i) a kitermelés környezetre, természetre gyakorolt hatásának ismertetését, a káros környezeti, természeti hatások megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges intézkedéseket,

j) a kitermeléssel érintett régészeti örökség megóvásának módozatait.

(4) Az anyagnyerő hely térképét terepi geodéziai mérés alapján kell 1:1000 vagy nagyobb méretarányban elkészíteni.

(5) Az anyagnyerő hely (4) bekezdés szerint elkészített térképén fel kell tüntetni:

a) az anyagnyerő helyen lévő természetes földfelszín domborzati viszonyait, geodéziai felmérés alapján,

b) az eredeti terepfelszín helyszíni mérésből származó magassági adatait,

c) a maximális talajvízszintet,

d) az anyagnyerő hellyel, illetve a kitermelés hatásával érintett építményeket, álló- és folyóvizeket, és a kijelölt védőpillért,

e) a szállítási útvonalat és

f) a kitermelés miatt eltávolított humusz lerakásának helyét.

(6) A térképet hites bányamérőnek kell ellenjegyezni.

(7) A komplex műveleti tervhez mellékelni kell:

a) az igénybe venni tervezett ingatlan tulajdonosával (vagyonkezelőjével) az ingatlan igénybevételre kötött megállapodás egy példányát,

b) termőföld esetében a más célú hasznosítást engedélyező végleges ingatlanügyi hatósági határozatot, erdő esetében a végleges igénybevételi engedélyt,

c) a végleges vízjogi létesítési engedélyt,

d) védett természeti terület vagy Natura 2000 terület esetében a végleges környezetvédelmi engedélyt vagy azt a határozatot, amelyben a környezetvédelmi hatóság megállapította, hogy a tervezett tevékenység nem környezetvédelmi engedély köteles,

e) a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet, és a biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot,

f) a tevékenységgel érintett közmű esetén a közmű üzemeltető nyilatkozatát.

(8) Ha a kérelmező a kérelemhez a (7) bekezdés b) és d) pontja szerinti dokumentumot nem mellékeli, annak beszerzéséről a bányafelügyelet gondoskodik.

(9) A (7) bekezdés e) pontja szerinti költségterv elkészítésére a 42. § (6) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

48. § A Bt. 47/A. § (3) bekezdésében foglalt biztosítékra a 42. § (7)–(9) és (11)–(12) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

49. § Az anyagnyerő hely helyreállítását az engedélyes köteles harminc napon belül a bányafelügyeletnek bejelenteni, és az anyagnyerő hely megszüntetésének elfogadását a bányafelügyelettől kérelmezni. A kérelemhez mellékelni kell:

a) a végállapoti térképet a 46. § (4)–(5) bekezdésében meghatározott adatok feltüntetésével,

b) a kitermelt töltésanyag mennyiségére vonatkozó kimutatást és a felhasználására, beépítésére vonatkozó igazolást.

24. A földtani adatok, ásványvagyon számítások, nyilvántartások és földtani mintaanyagok rendelkezésre bocsátása

50. § (1) A Bt. 50. § (2) bekezdésében meghatározott földtani adatokat, ásványvagyon számításokat, nyilvántartásokat és földtani mintaanyagokat (a továbbiakban együtt: adat) térítésmentesen a bányafelügyelet rendelkezésére kell bocsátani. A rendelkezésre bocsátási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyeket a bányafelügyelet vagy jogelődje igazoltan megkapott vagy levéltárban lettek elhelyezve.

(2) Az átadott adatok a bányafelügyelet állományába tartoznak, megőrzésükről, kezelésükről és a hozzáférés biztosításáról a bányafelügyelet gondoskodik.

(3) A bányafelügyelet az (1) bekezdés szerinti mintaanyag kutatási célú felhasználását kérelemre engedélyezheti. A kérelemben ismertetni kell a felhasználni kívánt mintaanyag mennyiségét, és a felhasználás célját.

(4) A földtani kutatást végző szervezet vagy bányavállalkozó a kutatás során nyert mintaanyagot a Bt. Vhr. hatálybalépésekor meglévő mennyiségben és állapotban köteles megőrizni. A minták selejtezésére csak a bányafelügyelet előzetes hozzájárulása esetén kerülhet sor.

25. Záró rendelkezések

51. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. február 1-jén lép hatályba.

(2) A 29. § (2) bekezdés l) pontja, valamint (3) és (4) bekezdése és az 52. § (2) bekezdése 2022. július 1-jén lép hatályba.

52. § (1) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)4

(3) A 30. § (8) bekezdésében szereplő beszámolót a 2021. év tekintetében a Bt. 50. § (31) bekezdése szerinti felülvizsgálattal együtt, az ott megjelölt határidőig kell a bányafelügyeletnek megküldeni.

53. § E rendelet a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló, 1994. május 30-i 94/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló, 2006. március 15-i 2006/21/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelethez


Az ásványi nyersanyagvagyon ismeretességi kategorizálása során alkalmazandó követelmények

Fogalommeghatározások

I. Általános az ENSZ Vagyon Osztályozási Keretrendszere (UNFC 2020) szerint:
1. UNFC 221 osztály: E2: A fejlesztés és a működtetés környezeti, társadalmi, illetve gazdasági megfontolásokból életképes lesz a közeljövőben; F2: A technikai megvalósíthatósága a fejlesztési projektnek további értékelés tárgyát képezi; G1: A projekthez tartozó termék (ásványi nyersanyag) magas szintű bizonyossággal becsülhető.
2. UNFC 222 osztály: E2: A fejlesztés és a működtetés környezeti, társadalmi, illetve gazdasági megfontolásokból életképes lesz a közeljövőben; F2: A technikai megvalósíthatósága a fejlesztési projektnek további értékelés tárgyát képez; G2: A projekthez tartozó termék (ásványi nyersanyag) közepes szintű bizonyossággal becsülhető.
3. UNFC 112 osztály: E1: A fejlesztés és a működtetés környezeti, társadalmi, illetve gazdasági megfontolásokból igazoltan életképes; F1: A technikai megvalósíthatósága a fejlesztési projektnek igazolt; G2: A projekthez tartozó termék (ásványi nyersanyag) közepes szintű bizonyossággal becsülhető.
4. UNFC 111 osztály: E1: A fejlesztés és a működtetés környezeti, társadalmi, illetve gazdasági megfontolásokból igazoltan életképes; F1: A technikai megvalósíthatósága a fejlesztési projektnek igazolt; G1: A projekthez tartozó termék (ásványi nyersanyag) magas szintű bizonyossággal becsülhető.

II. Szénhidrogének vonatkozásában alkalmazott kategóriák az SPE PRMS (2018) szabvánnyal és UNFC (2020) ENSZ osztályozási keretrendszerrel összefüggésben:
1. A becsült vagyon mennyiségi meghatározásának bizonytalanságát fejezik ki.
1.1. 1P: Bizonyított készlet: alacsony bizonytalanságú, konzervatív becslés a vagyon mennyiségére. Valószínűségi becslés esetén legalább 90% a valószínűsége, hogy a meghatározott vagyon mennyisége a megadott érték, vagy több. Feltételes vagyon esetén jelölése 1C. Megfelel a UNFC osztályozás szerinti G1 kategóriának.
1.2. 2P: Bizonyított + valószínű készlet: legjobb becslés a vagyon mennyiségére. Valószínűségi becslés esetén legalább 50% a valószínűsége, hogy a meghatározott vagyon mennyisége a megadott érték, vagy több. Feltételes vagyon esetében jelölése 2C. Megfelel a UNFC osztályozás szerinti G1+G2 kategóriának.
1.3. 3P: Bizonyított + valószínű + lehetséges készlet: magas bizonytalanságú, optimista becslés a vagyon mennyiségére. Valószínűségi becslés esetén legalább 10% a valószínűsége, hogy a meghatározott vagyon mennyisége a megadott érték, vagy több. Feltételes vagyon esetében jelölése 3C. Megfelel a UNFC osztályozás szerinti G1+G2+G3 kategóriának.

III. Szilárd ásványi nyersanyagok ismeretességi kategóriái (CRIRSCO 2019) szerint:
1. Szilárd földtani ásványi nyersanyagvagyon (Mineral Resource): A földtani ásványvagyon a földkéregben vagy annak felszínén található, gazdasági értéket hordozó olyan szilárd anyagkoncentráció vagy előfordulás, melynek ismeretessége (formája, mennyisége és minősége) reális kilátást nyújt a jövőbeli gazdaságos kitermelésre. A földtani ásványi nyersanyagvagyon helyzete, mennyisége, minősége, térbeli folyamatossága és egyéb geológiai jellemzői konkrét földtani tények és ismeretek (pl. mintázás) alapján ismertek, becsültek, vagy következtetettek. A növekvő bizonyosság szerint a szilárd földtani ásványi nyersanyagvagyon következtetett, felderített és megkutatott kategóriákba sorolható. A szilárd földtani ásványi nyersanyagvagyon megfelel a Bt. 49. § 30. pontjában foglalt földtani ásványvagyon definíciónak.
2. Módosító tényezők (Modifying Factors): Azok a szempontok, amelyek a földtani ásványi nyersanyagvagyon ipari vagyonná (Bt. 49. § 14. pontja szerinti ipari vagyon) minősítését meghatározzák. Ezek: bányászati, feldolgozási, kohászati, infrastrukturális, gazdasági, marketing-, jogi, környezetvédelmi, társadalmi és kormányzati tényezők.
3. Megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyon (Measured Mineral Resource): A megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyon a földtani ásványi nyersanyagvagyon azon része, melynek mennyisége, minősége, sűrűsége, geometriája és fizikai tulajdonságai kielégítő biztonsággal becsülhetőek a részletes bányászati tervezéshez és a telep gazdaságosságának végleges értékeléséhez a módosító tényezők alkalmazásával. A földtani bizonyosság megfelelően részletes és megbízható kutatásból, mintázásból és vizsgálatból származik, és elegendő a földtani és minőségi homogenitás észlelési pontok közötti becsléséhez. A megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyon magasabb bizonyossági szintű, mint a felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon vagy a következtetett földtani ásványi nyersanyagvagyon. Bizonyított ipari vagyonná (bizonyított készletté) vagy valószínűsített ipari vagyonná (valószínűsített készletté) minősíthető át.
4. Felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon (Indicated Mineral Resource): A felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon a földtani ásványi nyersanyagvagyon azon része, melynek mennyisége, minősége, sűrűsége, geometriája és fizikai tulajdonságai kielégítő biztonsággal becsülhetőek ahhoz, hogy a módosító tényezők használatával a bányatervezés és a nyersanyagtelep gazdasági életképessége értékelhetővé váljon a módosító tényezők alkalmazásával, ezáltal a készletté minősítés biztosított legyen. A földtani bizonyosság megfelelően részletes és megbízható kutatásból, mintázásból és vizsgálatból származik, és elegendő a földtani és minőségi homogenitás észlelési pontok közötti becsléséhez. A felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon alacsonyabb bizonyossági szintű, mint a megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyon, és csak valószínűsített ipari vagyonná (valószínűsített készletté) minősíthető át. A továbbkutatás során, az ismeretesség növelésével a felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyonná sorolható át.
5. Következtetett földtani ásványi nyersanyagvagyon (Inferred Mineral Resource): A következtetett földtani ásványi nyersanyagvagyon az ásványi nyersanyagvagyon azon része, melynek mennyisége és minősége csak korlátozott földtani adat és minta alapján becsülhető. A földtani tényadatok valószínűsítik, de nem bizonyítják a földtani és minőségi folytonosságot. Minősítése megfelelő technikákkal például kibúvásokból, kutatóárkokból, kutatóaknákból, mesterséges feltárásokból, stb., gyűjtött kutatási, mintázási és vizsgálati adatokon alapul. A következtetett földtani ásványi nyersanyagvagyon alacsonyabb ismeretességi szintű, mint a felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon, és nem minősíthető át ipari ásványvagyonná (ásványi nyersanyagkészletté). A kutatás folytatásával a következtetett földtani ásványi nyersanyagvagyon nagy része felderített földtani ásványi nyersanyagvagyonná válhat.
6. Szilárd ásványi nyersanyagkészlet (Mineral Reserve): Ez a kategória megfelel a Bt. 49. § 14. pontja szerinti ipari vagyonnak. A megkutatott, illetve felderített földtani ásványi nyersanyagvagyon gazdaságosan kitermelhető része. Meghatározása során figyelembe vételre kerül a termelési hígulás és a termelési veszteség is. A szükséges becslések és tanulmányok elkészültek, ezekben módosító tényezőként reális bányászati, kohászati, gazdasági, marketing-, jogi, környezetvédelmi, társadalmi és kormányzati tényezőket vettek figyelembe. A jelentés készítésének időpontjában a számítások alátámasztják, hogy a gazdaságos kitermelés megalapozott. Az ásványi nyersanyagkészleteket (ipari vagyonokat) a növekvő ismeretességi szint szerint valószínű (valószínű ipari vagyon) és bizonyított ásványi nyersanyag készlet (bizonyított ipari vagyon) kategóriákba kell sorolni. A szilárd ásványi nyersanyag készleteket (ipari vagyonokat) előmegvalósíthatósági vagy megvalósíthatósági tanulmányban határozzák meg módosító tényezők alkalmazásával. Az ásványi nyersanyagkészleteket a növekvő ismeretességi szint szerint valószínűsített és bizonyított ásványi nyersanyagkészlet kategóriákba kell sorolni.
7. Valószínűsített szilárd ásványi nyersanyagkészlet (valószínűsített ipari vagyon) (Probable Mineral Reserve): A valószínűsített ásványi nyersanyagkészlet a felderített vagy bizonyos esetekben a megkutatott ásványvagyon gazdaságosan kitermelhető része. A valószínűsített nyersanyagkészlet esetén használt módosító tényezők bizonyossági szintje kisebb, mint a bizonyított nyersanyagkészletnél használté.
Bizonyított szilárd ásványi nyersanyagkészlet (bizonyított ipari vagyon) (Proved Mineral Reserve): A bizonyított ásványi nyersanyagkészlet a megkutatott ásványvagyon gazdaságosan kitermelhető része. A bizonyított nyersanyagkészlet a módosító tényezők magas ismeretességi szintjét jelenti.

IV. Szilárd ásványi nyersanyagok vonatkozásában alkalmazott kategóriák harmonizációja a CRIRSCO (2019) nemzetközi jelentéstételi szabvány és ENSZ (UNFC 2020) osztályozási keretrendszerrel:
1. „A” kategória: Az ásványi nyersanyagtestek geometriája (hely, forma, méret, települési viszonyok), belső változékonysága, meddő betelepülések, töréses elmozdulások geometriája részletesen ismert és kontúrozott. Az ásványi nyersanyag természeti és technológiai típusai és minőségi fajtái, hasznos és káros komponensei részletesen – a komplex feldolgozási törzsfa megtervezéséhez elegendő részletességgel – ismertek és a számbavételi kondíciók szerint jellemzésre kerültek. A hidrogeológiai, mérnök-geológiai (geotechnikai), bányaföldtani és egyéb természeti feltételek olyan részletességgel ismertek, amely biztosítja a lelőhely leművelésének tervezéséhez szükséges alapadatokat. Az ásványi nyersanyag földtani, illetve ipari vagyon (készlet) kontúrozását fúrások és bányászati (beleértve a fejtéselőkészítő-) létesítmények mentén a számbavételi kondíciós követelmények alapján – extrapoláció nélkül – végezték el.
2. „B” kategória: Az ásványi nyersanyagtestek és a jelentős töréses elmozdulások helyzete és geometriája ismert és kontúrozott, a belső változékonyság, meddő betelepülések jellege és a tektonizált részek helye ismert. Az ásványi nyersanyag természeti típusai ismertek és kontúrozottak, a technológiai típusok és minőségi fajták térbeli eloszlási törvényszerűségei és mennyiségi arányai ismertek, hasznos és káros komponensek ásványi kötődése – a nyersanyag ésszerű és komplex feldolgozás elvi törzsfájának kiválasztásához elegendő részletességgel – ismertek és a kondíciók szerint jellemzésre kerültek. A hidrogeológiai, mérnök-geológiai (geotechnikai), bányaföldtani és egyéb természeti feltételek olyan részletességgel ismertek, amely lehetővé teszi paramétereik mennyiségi és minőségi jellemzését és kihatásuk megítélését a lelőhely feltárására és kitermelésére. Az ásványi nyersanyag földtani, illetve ipari vagyon (készlet) kontúrozását fúrások és bányászati létesítmények mentén alapvetően a számbavételi kondíciós követelmények alapján végezték el, állandóvastagságú és minőségű nyersanyagtestek esetében földtani kritériumok szerint, geofizikai, illetve geokémiai adatok alapján korlátozott méretű extrapolációs zónával kiegészítve.
3. „C1“ kategória: Ismertek a nyersanyagtestek méretei és jellegzetes formái, települési viszonyaik és belső felépítésük alapvető jellemzői; értékelésre kerültek a nyersanyagtestek változékonysága és folyamatosságok lehetséges megszakadása, a rétegszerű kifejlődésű ásványi nyersanyag előfordulások és az építő- és burkolókövek előfordulásai esetében a kis amplitúdójú intenzíven tektonizált területek. Az ásványi nyersanyag természeti és technológiai típusai meghatározásra kerültek, térbeli eloszlásuk általános törvényszerűségei ismertek, a technológiai típusok és minőségi fajták térbeli eloszlási törvényszerűségei és mennyiségi arányai ismertek, hasznos és káros komponensek ásványi kötődése – a megkutatott vagyon/készlet ipari értékének megalapozásához elegendő mértékben – ismertek és a kondíciók szerint jellemzésre kerültek. A hidrogeológiai, mérnök-geológiai (geotechnikai), bányaföldtani és egyéb természeti feltételek vizsgálatának részletessége lehetővé teszi alapvető paramétereik előzetes jellemzését. Az ásványi nyersanyag földtani, illetve ipari vagyon (készlet) kontúrozását fúrások és bányászati létesítmények mentén a számbavételi kondíciós követelmények alapján végezték el, a geofizikai kutatások adatai és földtanilag megalapozott extrapoláció figyelembevételével.
Az „A” és „B”, illetve az alacsonyabb komplexitású (1–3) „C1” ismeretességi kategóriák a nemzetközi jelentéstételi szabvány szerinti megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyonba (Measured Mineral Resource) sorolhatók.
A nemzetközi jelentéstételi szabvány szerint ezek alapján és a módosító tényezők figyelembevételével lehet gazdasági értékelést végezni (bizonyított, illetve valószínűsített ipari vagyont azaz készletet meghatározni).
A megkutatott földtani ásványi nyersanyagvagyon a UNFC 221 kategóriának felel meg. A bizonyított ipari vagyon (bizonyított készlet) a UNFC 111, a valószínűsített ipari vagyon (valószínűsített készlet) a UNFC 112 kategóriának felel meg.
4. „C2“ kategória: A nyersanyagtestek mérete, formája, belső felépítése, települési viszonyai földtani és geofizikai adatok alapján értékelésre kerültek, amelyeket a nyersanyag fúrásokkal vagy bányászati létesítményekkel történő harántolásai erősítenek meg. A nyersanyag minősége és technológiai tulajdonságai kisszámú laboratóriumi vizsgálatok adatai alapján meghatározásra kerültek, vagy az azonos vagy hasonló lelőhely részletesen ismert részeinek analógiája szerint kerültek értékelésre. A hidrogeológiai, mérnök-geológiai (geotechnikai), bányaföldtani és egyéb természeti feltételek értékelése a kutatólétesítményekben megfigyelhető adatok, az adott lelőhely más részein meglévő adatok, valamint az adott körzetben ismert lelőhelyek analógiája alapján történt. Az ásványi nyersanyag földtani, illetve ipari vagyon (készlet) kontúrozását a számbavételi kondíciós követelmények alapján végezték el egyedi fúrások, bányatérségek, természetes feltárások vagy azok összessége alapján, geofizikai és geokémiai vizsgálatok és földtani szerkesztések figyelembevételével, valamint a magasabb ismeretességű földtani ásványvagyon, illetve ipari vagyon (készlet) kategóriák vagyonbecslése során alkalmazott földtanilag megalapozott paraméter-extrapolációjával történt.
A magasabb komplexitású „C1” és a „C2” ismeretességi kategóriák a nemzetközi jelentéstételi szabvány szerinti felderített földtani ásványi nyersanyagvagyonba (Indicated Mineral Resource) sorolhatók. A nemzetközi jelentéstételi szabvány szerint ezek alapján és a módosító tényezők figyelembevételével lehet gazdasági értékelést végezni, de csak valószínűsített ipari vagyont, azaz valószínűsített készletet meghatározni. A valószínűsített készlet a UNFC 112 kategóriának felel meg.
5. Komplexitás: A lelőhelyek inhomogenitásának meghatározó mutatója. A lelőhely változékonysága, amely a produktív rétegösszlet 1 km2-re eső, önmagukban homogénnek tekinthető, de egymáshoz képest akár minőség, akár az előfordulási adottságok tekintetében eltérő, vagy tektonikailag elkülönült azon ásványvagyon számbavételi alapegységek (tömbök) számával jellemezhető, amelyekkel a művelés során – a földtani adottságokból eredően – külön fejtési egységekként, mezőkként kell számolni. Ez alapján a lelőhely lehet:
– nyugodt, homogén: 30 db/km2,
– kissé zavart, kissé inhomogén: 30–69 db/km2,
– zavart, inhomogén: 70–159 db/km2,
– nagyon zavart, különösen inhomogén: ≥160 db/km2.

2. melléklet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelethez

A geotermikus védőidom kijelöléséhez szükséges műszaki leírás tartalma

1. A termelő és visszatápláló kutakra, valamint a hasznosítás külszíni berendezéseire vonatkozó műszaki adatok.

2. A kutak és feltáró fúrások geofizikai, földtani, vízföldtani, vízminőségi és vízhőmérsékleti adatai.

3. A földtani kutatás adatai alapján a terület földtani-geofizikai, hidrogeológiai, vízminőségi és geotermikus, hőmérsékleti és termofizikai viszonyainak ismertetése.

4. A tervezett geotermikus energia-termelése során a geotermikus energia időegység alatt kinyert mennyisége, a várható üzemmód, a normál üzemeltetési rend, valamint az üzemeltetési rend karbantartás és havária esetén.

3. melléklet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelethez

A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága számára szolgáltatandó, a kutatás és a földtani kutatás során nyert földtani adatok

1. Az adatszolgáltatási kötelezettség

a) a földtani képződményeket harántoló fúrási tevékenység során nyert földtani adatokra,

b) a talaj alatti földtani képződményeket feltáró egyéb, nem fúrási tevékenység (bevágás, kutatóárok, akna, táró, vágat, alagút stb., a továbbiakban együtt: feltárás) során nyert földtani adatokra, valamint

c) a föld felszínén, a légijárműből vagy az űrből végzett földtani térképezési, távérzékelési, geofizikai, hidrogeológiai, agrogeológiai, geokémiai, geotechnikai, tektonikai és egyéb egyedi vagy rendszeres észlelésen, mintavételen vagy mérésen alapuló tevékenység során nyert földtani adatokra terjed ki.

2. A folyamatban lévő kutatás részeredményeiről küldött, évenkénti adatszolgáltatáshoz az elnök által kiadott adatlapot kitöltve mellékelni kell.

3. A befejezett földtani kutatásról készülő adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell, amennyiben a földtani kutatás arra kiterjedt

a) az adatlapot azokról az adatokról, amelyekről évenkénti adatszolgáltatás keretében adatszolgáltatás nem történt,

b) a kutatás célját és a kivitelezők megnevezését,

c) a kutatási terület térképét a vetületi rendszer és a méretarány megjelölésével, legalább kettő koordináta őrkereszt és a kutatólétesítmények feltüntetésével,

d) a kutatási terület földtani felépítésének leírását,

e) a kutatólétesítmények földtani és műszaki anyagvizsgálati adatait,

f) a geofizikai mérések alapdokumentációit, valamint

g) a hidrogeológiai, rezevoármechnikai, vízminőségi és fluidum-összetételi vizsgálatok adatait.

4. Az adatszolgáltatás során meg kell adni az alkalmazott mérési módszert, az azt leíró szabályozás címét, a mérési adatok feldolgozásához szükséges adatokat, illetve a mérési jegyzőkönyvi dokumentációt, a mérés helyét (nyomvonalát), a mérés kivitelezőjét, illetve a mintavétel helyét, a minta azonosítóját, a laboratóriumi vizsgálatok helyét és időpontját, az alkalmazott mérési, vizsgálati módszereket.

5. A számszerű adatoknál egyértelműen meg kell adni az alkalmazott mértékegységet, a koordinátáknál a síkbeli és a magassági vonatkoztatási rendszert (vetület, alapszint).

6. Elsődlegesen feldolgozott adatok esetén meg kell adni az elsődleges feldolgozás módszerének, illetve az azt leíró szabályozásnak, számítógépes szoftvernek a címét, illetve azonosítóját.

4. melléklet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelethez


Használaton kívüli állományban lévő kutak kritikusságának meghatározása és kockázatelemzés alapján történő besorolása

A

B

C

D

1.

Megnevezés/Definíció/ Iránymutatás

Sorszám

Felosztás

Minősítés (1–5)

2.

I. KUTAK TÍPUSA

3.

 

1

Műszakilag biztonságba helyezett meddő kút, kutatófúrás

Maximum kockázat: alacsony

4.

 

2

Műszakilag biztonságba helyezett, termelésből kivont, a mező termeltetéséhez már nem szükséges vagy műszakilag alkalmatlanná vált szénhidrogénkút

Maximum kockázat: alacsony

5.

 

3

Meddő kút, kutatófúrás
(a biztonságba helyezés
nem történt meg)

Maximum kockázat: közepes / magas / nagyon magas

6.

4

Termelésből kivont,
a mező termeltetéséhez már nem szükséges vagy műszakilag alkalmatlanná vált szénhidrogénkút (biztonságba helyezés
nem történt meg)

Maximum kockázat: közepes / magas

7.

II. KÚT TOVÁBBI HASZNOSÍTHATÓSÁGA

8.

 

1

Nincs hasznosíthatósága

Nem szükséges pontszámot adni

9.

 

2

Szénhidrogén-megfigyelő kút

Nem szükséges pontszámot adni

10.

 

3

Szénhidrogén-termelő lehet

Nem szükséges pontszámot adni

11.

 

4

Egyéb (pl. geotermikus felhasználásra)

Nem szükséges pontszámot adni

12.

5

Műszaki állapot alapján további hasznosításra nem alkalmas

Szakértői minősítés alapján pontszám: 1–5

13.

III. TERMELT, BESAJTOLT KÖZEG

14.

1 ppm = 1,43 mg/m3

1

Kén-hidrogén-tartalmú gáz

0 ppm – nincs H2S-tartalma a gáznak: 0
1–10 ppm: 1
10–20 ppm: 2
20–100 ppm: 3
100–500 ppm: 4
500 ppm felett: 5

15.

A termelés során mért utolsó termelési adatot kell figyelembe venni.

2

Szén-dioxid-tartalmú gáz

0% – nincs CO2-tartalma a gáznak: 0
1–10%: 1
10–20%: 2
20–60%: 3
60% felett: 4

16.

3

Földgáz, inert gázok, segédgázzal együtt; besajtolt gáz

Meddő: 0
5 000 m3/nap alatt: 1
5 000–20 000 m3/nap: 2
20 000–100 000 m3/nap: 3
100 000 m3/nap felett: 4

17.

IV. KÚTBAN LÉVŐ NYOMÁSVISZONYOK ALAKULÁSA, RENDELLENES NYOMÁSOK

18.

 

1

Statikus kútfejnyomás

0–10 bar: 1
10–25 bar: 2
25–100 bar: 3
100 bar feletti: 4

19.

A legutolsó nyomáspróba eredményét kell figyelembe venni.

2

Béléscső nyomás / Pressure on Annulus „A”

A béléscsőnyomás 0 bar: 0
Meddő volt és nem mérhető: 1
A megengedett érték 50%-a alatti: 2
A megengedett érték 50–80%-a
között van: 3
A megengedett érték 80%-a
fölött van: 4
A megengedett érték fölött van (>100%),
nem volt meddő, de nem mérhető: 5

20.

A legutolsó
nyomáspróba
eredményét kell figyelembe venni.

3

Légző nyomás / Pressure on Annulus „B”

A légzőnyomás 0 bar: 0
Meddő volt és nem mérhető: 1
A megengedett érték 50%-a alatti: 2
A megengedett érték 50–80%-a
között van: 3
A megengedett érték 80%-a fölött van: 4
A megengedett érték fölött van (>100%),
nem volt meddő, de nem mérhető: 5

21.

4

Külső légző nyomás /
Pressure on Annulus „C”

A légzőnyomás 0 bar: 0
Meddő volt és nem mérhető: 1
A megengedett érték 50%-a alatti: 2
A megengedett érték 50–80%-a
között van: 3
A megengedett érték 80%-a fölött van: 4
A megengedett érték fölött van (>100%),
nem volt meddő, de nem mérhető: 5

22.

V. A KÚT FELSZÍN ALATTI ÉS FELSZÍN FELETTI SZERKEZETÉNEK MŰSZAKI ÁLLAPOTA,
RENDELLENESSÉGEK

23.

Termelőcsőfejnél lévő szivárgás, béléscsőtoló(k) állapota.

1

Karácsonyfa és tolózárak állapota (Xmas tree Valves)

Üzemszerűen nincs karácsonyfa vagy főtoló a kútfejen (pl. mélyszivattyús kút): 0
Minden áramlási irányban ellátja a barrierszerepet (horizontális és vertikális irányban is), továbbá a karácsonyfa tolózárjai is megfelelően működnek: 1
Minden áramlási irányban ellátja a barrierszerepet (horizontális és vertikális irányban is), habár a karácsonyfa egyes tolózárjai nem működnek megfelelően: 3
Nem látja el a barrier szerepét valamelyik irányban (horizontálisan és/vagy vertikálisan). A karácsonyfa tolózárait nem lehet megmozdítani, vagy nem javasolt megmozdítani (nyitni vagy zárni): 4
Nem látja el a barrier szerepét valamelyik irányban (horizontálisan és/vagy vertikálisan). A karácsonyfa nem működik megfelelően: 5

24.

2

Termelőcsőfej állapota (THS)

A termelőcsőfej-szerelvény megfelelő
barrierként működik, minden tolózár megfelelően zár és nincs szivárgás: 1
A termelőcsőfej-szerelvény megfelelő barrierként működik, nem minden tolója zár megfelelően, de nincs szivárgás.
Szakértői megítélés alapján: 2–3
A termelőcsőfej-szerelvény nem látja el a barrier szerepét, és kontrollálatlan szénhidrogén-kifúvás megfigyelhető (pl. nem lehet bezárni a tolót, és kifúvás van), vagy a termelőcsőfej-szerelvény nem látja el a barrier szerepét, habár nincs kontrollálatlan szénhidrogén- vagy CO2-kiáramlás
(pl. nem lehet bezárni a tolót, de nincs nyomás a béléscsövön): 4
A termelőcsőfej-szerelvény nem látja el a barrier szerepét, és kontrollálatlan szénhidrogén-kifúvás megfigyelhető (pl. nem lehet bezárni a tolót, és kifúvás van): 5

25.

 

3

Béléscsőfej állapota (CHS)

A béléscsőfej-szerelvény megfelelő barrierként működik, minden tolózár megfelelően zár és nincs szivárgás: 1
A béléscsőfej-szerelvény megfelelő barrierként működik, nem minden tolója zár megfelelően, de nincs szivárgás.
Szakértői megítélés alapján: 3
A béléscsőfej-
szerelvény nem látja el a barrier szerepét,
habár nincs kontrollálatlan szénhidrogén- vagy CO2-kiáramlás
(pl. nem lehet bezárni a tolót, de nincs nyomás a légzőn): 4
A béléscsőfej-szerelvény nem látja el a barrier szerepét, és kontrollálatlan szénhidrogén-kiáramlás megfigyelhető (pl. nem lehet bezárni a tolót, és kifúvás van): 5

26.

Béléscsőfejnél lévő szivárgás, légző toló(k) állapota.

1

Cementpalást

A termelő béléscső cement, jó minőségű és a cementpalásttető felér a közbenső béléscsősaru fölé legalább 50 m-rel: 1
A termelő béléscső cement, nem megfelelő minőségű, de a cementpalást felér a közbenső béléscsősaru fölé legalább 50 m-rel: 2
A termelő béléscső cementpalást teteje éppen eléri a közbenső béléscsősaru mélységét (néha egybe esik a CBL-szelvény alapján): 3
A termelő béléscső cementpalást teteje nem éri el a közbenső béléscsősaru mélységét: 4
A termelő béléscső cementpalást nem megbízható, fennáll az átfejtődés lehetősége: 5

27.

2

Kútakna, kútkörzet állapota

Tapasztalat alapján kerül meghatározásra, ami kiterjed a műszakilag biztonságba helyezett és a műszakilag biztonságba nem helyezett kutakra. Szakértői megítélés alapján
1–5 skálán, 5: nagyon magas kockázat.

28.

3

Egyéb rendellenesség, észrevétel (cementdugó megléte, állapota)

Tapasztalat alapján kerül meghatározásra. Szakértői megítélés alapján 1–5 skálán,
5: nagyon magas kockázat

29.

VI. ILLETÉKTELEN BEAVATKOZÁS KIZÁRÁSA

30.

 

1

Szakértői megítélés alapján kell osztályozni, a tényt röviden le kell írni.

Tapasztalat alapján kerül meghatározásra. Szakértői megítélés alapján 1–3 skálán,
3: közepes kockázat

31.

VII. FÖLDRAJZI ELHELYEZKEDÉS

32.

 

1

Épület, építmény, közút

33.

300 m-en kívül

1

34.

200–300 m-en belül

2

35.

100–200 m-en belül

3

36.

0–100 m-en belül

4

37.

2

Terület fedettsége (erdő, mező, élővíz, egyéb fedettségi típusok)

38.

Domborzati viszonyok

Szakértői megítélés alapján
0–2 skálán,
2: alacsony

39.

Erdő

1

40.

Ártér

2

41.

3

Megközelíthetőség

42.

Megközelítési utak állapota, helyzete alapján szükséges meghatározni

0–2 skálán



I.     Értékelés:
I/1.     Nagyon magas kockázatúnak tekintendő a kút, ha az alábbiak bármelyike teljesül:
a)    Valamely paraméternél nagyon magas (5 pont) minősítést kap a kút;
b)    Összesen 5 vagy több, közepes vagy magas kockázat esetén;
c)    35 feletti összpontszám esetén.
Az a)–c) alpont valamelyikének teljesülése esetén intézkedési terv kidolgozása szükséges.

I/2.     Magas kockázatúnak tekintendő a kút, ha az alábbiak bármelyike teljesül:
a)    4 db közepes vagy magas kockázat esetén;
b)    31 és 35 közötti összpontszám esetén.
Az a) és b) alpont valamelyikének teljesülése esetén intézkedési terv kidolgozása szükséges.

I/3.     Közepes kockázati besorolásba kerül a kút, ha az alábbiak bármelyike teljesül:
a)    3 db közepes vagy magas kockázat esetén;
b)    25 és 30 közötti összpontszám esetén.
Közepes kockázat esetén fenntartási kötelezettség áll fenn, az értékelést három éven belül újra el kell végezni.

I/4.     Alacsony kockázati besorolásba kerül a kút, ha a kút nem került nagyon magas, magas vagy közepes kockázati besorolásba.
Alacsony kockázat esetén fenntartási kötelezettség áll fenn, az értékelést három éven belül újra el kell végezni.
Folyamatosan egyéb használhatósági vizsgálat szükséges közösen a bányafelügyelettel.

5. melléklet a 20/2022. (I. 31.) SZTFH rendelethez

A bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolvány és jelvény biztosításának, használatának és nyilvántartásának részletes szabályai

1. A bányafelügyelet a hatósági feladatokat ellátó közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselői részére a 2. pont szerinti tartalmú bányafelügyeleti szolgálati igazolványt és az igazolvánnyal azonos sorszámú szolgálati jelvényt biztosít.

2. A bányafelügyeleti hatósági feladatok ellátására szolgáló bányafelügyeleti igazolvány tartalmazza:

2.1. az igazolvány számát,

2.2. az igazolvány birtokosának:

2.2.1. fényképét,

2.2.2. nevét, beosztását,

2.3. a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, mint bányafelügyelet megnevezését és székhelyét,

2.4. annak feltüntetését, hogy az igazolvány birtokosa jogosult az ország egész területén a bányafelügyeleti hatósági feladatok ellátására,

2.5. azt, hogy az igazolvány visszavonásig érvényes,

2.6. kiállításának időpontját, a kiállításra jogosult aláírását,

2.7. az arról szóló tájékoztatást, hogy az igazolvány birtokosát hatósági eljárása során megilleti a hivatalos személyeknek járó büntetőjogi védelem, valamint hogy jogosult az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvényben, valamint végrehajtási rendeleteiben és a külön jogszabályban meghatározott ellenőrzésre és intézkedések megtételére.

3. A bányafelügyelet köztisztviselői hatósági feladataik ellátása során hivatalos eljárásuk igazolása céljából kötelesek a jelvényt ruházatukon viselni, vagy azt igazolásul felmutatni.

4. A jelvény leírása: 40×45 mm átmérőjű, ovális alakú, ezüstszínű fémjelvény, melyen jobbról és balról félkör alakban futó csertölgy ágak felül nyitott szárai között középen elhelyezett, színesre zománcozott Magyarország címer, a félkörívek középpontjában a bányászjelvény (kalapács és ék, egymást keresztező nyelekkel), alul „BÁNYAFELÜGYELET” felirat helyezkedik el.

5. A bányafelügyeleti szolgálati igazolvánnyal, valamint jelvénnyel ellátott, hatósági feladatokat végző köztisztviselőkről a bányafelügyelet nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:

5.1. az igazolvány és a jelvény számát,

5.2. az igazolvány birtokosának

5.2.1. nevét,

5.2.2. születési helyét, idejét,

5.2.3. lakóhelyét,

5.3. a kiadás időpontját,

5.4. ha az igazolvány és a jelvény visszavonásra kerül, annak okát.

6. A szolgálati igazolvány és jelvény elvesztését haladéktalanul be kell jelenteni a bányafelügyelet részére.

7. A közszolgálati jogviszony megszűnésekor a köztisztviselő az igazolványt és a jelvényt legkésőbb az utolsó munkában töltött napon átadja a bányafelügyelet részére.

1

A 29. § (2) bekezdés l) pontja az 51. § (2) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

2

A 29. § (3) bekezdése az 51. § (2) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

3

A 29. § (4) bekezdése az 51. § (2) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

4

Az 52. § (2) bekezdése az 51. § (2) bekezdése alapján 2022. július 1-jén lép hatályba.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére