2022. évi XX. törvény indokolás
2022. évi XX. törvény indokolás
2022.08.06.
2022. évi XX. törvény indokolás
a pénzügyi szektort érintő egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi XX. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat elsődleges célja a pénz-, tőke és biztosítási piacra, a piac felügyeletére, valamint a hitelintézetek és befektetési vállalkozások szanálására vonatkozó törvények finomhangolása.
A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény módosítása pontosításokat tartalmaz a derivatív (származtatott) ügyletek fedezetként történő figyelembevételével kapcsolatos szabályokban tekintettel arra, hogy 2022. július 8-ától megváltozik a fedezetek korábbi kettős felosztása és a derivatív (származtatott) ügyletek külön kategóriaként jelennek meg a fedezet részeként.
A törvényjavaslat tartalmazza továbbá a 2009/65/EK irányelvnek a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumok átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) alapkezelő társaságai általi használata tekintetében történő módosításáról szóló 2021. december 15-i (EU) 2021/2261 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést is. Az érintett szabályozás lényege, hogy ezen irányelv mellett a lakossági befektetési csomagtermékekkel, illetve biztosítási alapú befektetési termékekkel kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumokról szóló 1286/2014/EU rendelet is előírja azonos tartalmú, kiemelt információkat tartalmazó dokumentum elkészítését. A duplikáció elkerülése érdekében szükséges a hatályos szabályozás módosítása.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A jelzálog-hitelintézetről és jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 2022. július 8-án hatályba lépő 14. § (1a) és (1b) bekezdése szerint a származtatott ügyletet a fedezeti eszközök között kell kimutatni, ha az követelés és a kötelezettségek között kell kimutatni, ha az kötelezettség. A módosítás az új rendelkezéshez kapcsolódó pontosítást tartalmaz a származtatott (derivatív) ügyletek kezelését részletező Jht. 14. § (6) bekezdésére vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy a Jht. 14. § (1b) bekezdése a rendes fedezet, a pótfedezet és a likvid eszközök mellett külön pontban nevesíti a fedezeti eszközök között a származtatott (derivatív) ügyeltekhez kapcsolódó követeléseket, szükséges a Jht. 14. § (6) bekezdésben meghatározott követelményeket minden fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletre kiterjeszteni.
Tekintettel arra, hogy a derivatív ügyleteket 2022. július 8-tól a Jht. nem a rendes fedezet részeként, hanem önálló fedezeti eszközként definiálja, további pontosítások szükségesek a Jht. 14. §-ának (8), (10) és (13) bekezdésében.
A Jht. 14. § (12) bekezdésének módosítása csak a devizában kibocsátott fedezetképes értékpapírokra mondja ki a 2%-os korlát alkalmazását tekintettel arra, hogy az elmúlt évtizedben jelentősen módosult a hivatkozott nagy biztonságú kibocsátók üzletpolitikája és jelenleg már forintban denominált kibocsátásokkal is megjelennek az értékpapír piacokon.
2. §
A Jht. 14. § (8) bekezdésének módosítása okán a kapcsolódó átmeneti rendelkezést is szükséges módosítani.
3. §
Tekintettel arra, hogy a törvény a fedezetek kettős felosztása helyett 2022. július 8-ától négyes felosztást vezet be kiegészítve a rendes fedezetet és a pótfedezet a likvid eszközökkel és a származtatott (derivatív) ügyeltekhez kapcsolódó követelésekkel, szükséges a kettős felosztásra épülő rendelkezések pontosítása.
4. §
Hatályát vesztő rendelkezések.
5. §
A javaslat az egységes jogértelmezés és jogalkalmazás érdekében egyértelművé teszi, hogy a kötvénynek csak abban az esetben kötelező tartalmi eleme a kezességvállaló jognyilatkozata és aláírása, ha az egyoldalú jognyilatkozattal történik. Nyilvánvalóan nem vonatkozik ez a rendelkezés a jogszabályi állami kezesség esetére, amikor a kezesség keletkezésére törvényben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén történik az államháztartásról szóló törvény szerint.
6–10. §
A központi szerződő fél szanálása kapcsán az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján szükséges kijelölések, valamint a központi szerződő fél szanálására vonatkozó eljárási szabályok megállapítása.
11. §
Technikai pontosítás.
12. §
A gépjármű-felelősségbiztosításról és a biztosítási kötelezettség ellenőrzéséről szóló 2009/103/EK irányelv értelmében a biztosítási fedezet minimumösszegeket ötévente felül kell vizsgálni az európai fogyasztói árindexszel összhangban. Ennek értelmében a módosítás kiigazítja a törvényben meghatározott biztosítási fedezet maximumösszegeit.
13. §
Negatív egyenleggel rendelkező alvó számlák sok esetben indokolatlan problémát okoznak a fogyasztóknak, miután ha sem a számlatulajdonos, sem pedig a pénzforgalmi szolgáltató nem mondja fel a szerződést, akkor a fennálló tartozás is folyamatosan nő. A módosítás ezekben az esetekben a számlatulajdonos eredménytelen felhívását követően előírja a fizetési számla vezetésére irányuló szerződés felmondását két hónapos felmondási határidővel. Amennyiben a számlatulajdonos elhalálozott, akkor a felmondási határidő meghosszabbodik.
14. §
Átmeneti rendelkezés.
15. §
Az őstermelők közhiteles nyilvántartása alkalmas arra, hogy az egyéni vállalkozókhoz hasonlóan igazolja a nyilvántartásba vételt.
16. §
Szövegpontosító javaslatok.
17. §
A hitelintézeti törvénnyel összhangban rögzítésre kerül, hogy a pénzforgalmi intézmény engedélyt kaphat pénzügyi szolgáltatás közvetítésére.
18. §
A pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatásának munkanapokon történő szüneteltetésére állapít meg rendelkezéseket.
19. §
A módosítás az államháztartásról szóló törvényben szereplő meghatározásra hivatkozva egyértelművé teszi, hogy a betétbiztosítás vonatkozásában mely jogi személyeket kell költségvetési szervnek tekinteni.
20. §
A hitelintézeti törvény külön szabályozza azt az esetet, amikor maga az intézmény adja vissza a tevékenységi engedélyét. Az engedély visszavonása ez esetben nem szankciós jelleggel, hanem kérelemre történik, így nincs szükség további adminisztratív lépésekre.
21. §
Kiegészíti a pénzügyi vállalkozások tevékenységi engedélyének visszavonhatóságát azzal az esettel, ha a pénzügyi vállalkozás egy olyan csoport része, ahol a szanálhatóság feltételei a közérdek kivételével fennállnak.
22. §
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank mérlegelése alapján – az érintett szervezet üzleti modelljének, működésének vizsgálatával – a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások egyedi alapon felmentést kaphatnak a tőkeáttételi mutató, valamint a túlzott tőkeáttételi kockázat azonosítására, kezelésére és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezések teljesítése alól.
23. §
Az Országos Betétbiztosítási Alap (a továbbiakban: OBA) számára lehetőséget biztosít a felügyeleti vizsgálatokban történő közreműködésre.
24. §
A hitelintézet OBA tagsági viszonya nem csak végelszámolás és felszámolás miatt szűnhet meg, hanem más okból is, például a hitelintézet tevékenységi engedélye visszavonásra kerül és a hitelintézet betétállomány nélkül, pénzügyi vállalkozásként folytatja működését. Ezért indokolt a végelszámolás vagy felszámolás kezdő napja helyett a díjfizetést a tevékenységi engedély visszavonásának napjáig terjedő időszakra előírni, tekintettel arra, hogy ettől az időponttól kezdve a hitelintézet nem gyűjthet betétet.
25. §
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 215. § (4) bekezdésének módosítása minden fedezetül szolgáló betétre kiterjeszti azt az előírást, amely szerint az OBA csak akkor teljesít kifizetést, ha a jogosultság kétséget kizáróan megállapítható. E feltételt indokolatlan leszűkíteni a lakáscélú hitel fedezetéül szolgáló betétekre.
26. §
Már nincs szükség átalakító program átadására, mert minden hitelintézet képes az OBA által kért módon átadni a betétesekre vonatkozó adatokat a kártalanításhoz, ezért a Hpt. 228. § (8) bekezdése hatályon kívül helyezhető.
27. §
Előírja, hogy nem szükséges duplikálni a dokumentumokat, azaz nem kell elkészíteni a kiemelt befektetői információt, ha az információkról az 1286/2014/EU szerinti dokumentum készült. Biztosítani kell ugyanakkor, hogy e dokumentum minden esetben a kiemelt befektetői információ helyére léphessen, így a hirdetményben is.
28. §
A javaslat biztosítja, hogy amennyiben a szolgáltató a lakossági befektetési csomagtermékekre, illetve biztosítási alapú befektetési termékekre az 1286/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet által előírt kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot elkészítette, az megfelel a törvényi követelményeknek, nem kell újra elkészíteni a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot, azaz kizárja a duplikációt.
29. §
Jogharmonizációs záradék.
30. §
Hatályon kívül helyezi a kommunikációs rendszer kötelező elemei közül a faxot, mint elvárt kommunikációs elemet.
31. §
A szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak indokolnia kell, hogyha a szervezet által a szanálhatóság akadályainak kezelésére vagy megszüntetésére irányuló javaslatát nem tartja megfelelőnek és miért ír elő ezért külön intézkedési tervet.
32. §
A szanálhatóság értékelése során mind a felszámolási eljárás, mind a szanálási eljárás megvalósíthatósága vizsgálandó.
33. §
A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal, mint Felügyelettel történő egyeztetést követően a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Banknak értékelni kell, hogy a szanálhatóság akadályainak megszüntetéséhez javasolt lépések megfelelőek-e.
34. §
A kombinált pufferkövetelmények teljesítéséhez kapcsolódó pontosító rendelkezés.
35. §
Biztosítja, hogy a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank engedélyezési hatásköre kiterjedjen a szanálás alá nem vonható leányvállalat által kibocsátott és a szanálás alá vonható szervezet által lejegyzett egyedi MREL-képes kötelezettségek vonatkozásában a lejárat előtti visszahívás, visszafizetés vagy visszavásárlás engedélyezésére.
36. §
Szövegpontosítás.
37. §
A nyilvánosságra hozatalra vonatkozó követelményeknek a szanálási intézkedés alkalmazásához kapcsolódó eltérő szabálya.
38. §
Szövegpontosítás.
39. §
Szövegpontosítás.
40. §
Több szanálást finanszírozó rendszer által nyújtott kölcsön esetében nem a biztosított betétek aggregáltjának arányát szükséges figyelembe venni, hanem a biztosított betétek kártalanítási kötelezettség alá tartozó betétrészeinek arányát.
41. §
Szövegpontosítás.
42. §
Szövegpontosítás.
43. §
A javaslat rögzíti, hogy amennyiben a csoportos biztosítási szerződéshez a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet vagy a nagy ügyfélkört lefedő, rendszeresen és üzletszerűen, saját szolgáltatásához nyújtott kiegészítő szolgáltatás keretében csoportos biztosítási szerződéshez csatlakozást végző szervezet új biztosítottat csatlakoztat, akkor ezen és ezzel összefüggő tevékenysége a biztosítási értékesítés fogalma alá tartozik.
44. §
Kimondja, hogy ha a biztosításközvetítői tevékenységet ügynökként a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet végzi, akkor ő végezhet állományápolási tevékenységet az általa értékesíthető termékkel versengő termékhez tartozó biztosítási szerződések vonatkozásában, amennyiben az állományápolással érintett versengő termék tekintetében új biztosítási szerződés megkötését már nem készíti elő.
A javaslat ügyfélvédelmi szempontból kimondja, hogy amennyiben a kizárólag állományápolással érintett befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékhez (ideértve a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítási terméket is) tartozó biztosítási szerződés lejárat előtt szűnik meg, akkor a Hpt.-ben meghatározott hitelintézet, mint ügynök a megszűnést követő egy éven belül a megszűnt szerződések szerződői és biztosítottjai részére befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékhez tartozó új biztosítási szerződést jutalék ellenében, illetve üzletszerűen nem készíthet elő.
45. §
A biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv értelmében az euróban megadott összegeket ötévente felül kell vizsgálni a vonatkozó szabályoknak megfelelően. Ennek értelmében a módosítás kiigazítja a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatározott nagykockázat során megállapított euró összegeket, a minimális tőkeszükségleteket, valamint a kisbiztosítókra vonatkozó hatályhoz rendelt euró összegeket. A módosítást az elmúlt években bekövetkezett piaci folyamatok változása indokolta, ugyanis a Bit. szerinti kisbiztosító-egyesületek díjbevételének mértékét a biztosítási összegek növekedése jelentősen megemelte, anélkül, hogy a biztosítások száma, valamint a díjtételek aránya megváltozott volna. Célja, hogy a negatív piaci hatásoknak ellenállva a jelenleg kisbiztosító-egyesületeknek minősülő kölcsönös biztosító egyesületek továbbra is megőrizhessék jelenlegi helyzetüket, ezáltal mentesülve az értékhatár feletti kategóriába tartozó kölcsönös biztosító egyesületeket terhelő többletkövetelményektől.
46. §
Hatályba léptető rendelkezések.
47. §
Jogharmonizációs záradék.
1. melléklet
Rövidítések meghatározása központi szerződő fél szanálásához kapcsolódóan, valamint jogharmonizációs záradék.
2. melléklet
Szövegpontosítás.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás