20/2022. (VII. 29.) AM rendelet indokolás
20/2022. (VII. 29.) AM rendelet indokolás
a Duna–Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet, valamint a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról szóló 20/2022. (VII. 29.) AM rendelethez
2022.08.01.
1. A Duna–Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet 1. számú mellékletében adminisztrációs hiba miatt szerepel a nemzeti park részeként a 70 m² kiterjedésu, Hont 070/2 hrsz.-ú terület, amely a nemzeti park koherens tömbjétől több km távolságban, önálló, apró foltként elhelyezkedő lakóház. A földrészlet esetében – elhelyezkedése, kiterjedése és jellege alapján - az országos jelentőségű védett természeti terület státusz nincsen összhangban a Duna–Ipoly Nemzeti Park (a továbbiakban: DINP) létesítésére, védett státuszának biztosítására irányuló jogalkotói szándékkal. Az ingatlanon a DINP létesítésekor és azóta sem fordult elő kiemelt természetvédelmi oltalomra érdemes táji vagy természeti érték, védett státuszt alátámasztó szakmai indok nem állt és nem áll fenn. Országos jelentőségű védett természeti területek létesítéséről vagy védettségének fenntartásáról szóló miniszteri rendeletek feltárt adminisztrációs hibái javítására kialakított és alkalmazott gyakorlat alapján a tárgyi terület természetvédelmi státusza a DINP létesítéséről szóló miniszteri rendelet mellékletének technikai korrekciójával rendezhető.
2. A védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet [a továbbiakban: 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet] tervezett módosításának több indoka van: jogharmonizációs kötelezettségek (A), a rendelet legutóbbi módosítása óta eltelt időszak során egyes fajok állományában és gazdasági kihatásaiban bekövetkezett jelentős változásoknak megfelelően a jogszabályi védelem módosítása, valamint az egyes fajokra vonatkozó specifikus szabályok módosítása (B), a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (a továbbiakban: Washingtoni egyezmény) hatálya alá tartozó növény- és állatfajok közül azok kihirdetése, amelyek kiemelt oltalma szükséges, és az e fajokra vonatkozó részletes szabályok megalkotása (C), továbbá a legutóbbi rendeletmódosítás óta eltelt időszak barlangfeltárásai eredményeként, valamint barlangnév változásokból eredően szükséges módosítások (D).
A. Jogharmonizációs kötelezettségek
A vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: madárvédelmi irányelv) hatálya az 1. cikk (1) bekezdése alapján kiterjed az Európai Unió területén előforduló összes vadon élő madárfajra. A madárvédelmi irányelvnek való teljes megfelelés érdekében az Európai Unió területén újonnan előfordult madárfajokat is szükséges felvenni a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokat felsoroló mellékletébe.
B. Az egyes fajokra vonatkozó specifikus szabályozás módosítása
A módosítás a jelenleg védett státuszú eurázsiai hódot az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajok közé sorolja át. Az eurázsiai hód hazai állománya a természetes populáció-növekedés és terjeszkedés, valamint a korábbi visszatelepítés következtében az elmúlt évtizedekben jelentősen megnövekedett. A fajnak Magyarországon nincs a populációjának szabályozásában szerepet játszó természetes ellensége, ezért várhatóan a növekvő trend folytatódni fog. Az eurázsiai hód természetvédelmi helyzete az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke szerinti hatéves jelentések alapján 2007-ben, 2013-ban és 2019-ben is kedvező volt, növekvő trenddel. Az állomány növekedésével párhuzamosan több szakterület (árvízvédelem, erdőgazdálkodók, mezőgazdálkodók) jelezte a hódok által okozott károk mértékének a növekedését. A tervezett jogszabály-módosítás keretében Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős fajjá nyilvánítás széles, de ugyanakkor az élőhelyvédelmi irányelv előírásainak is megfelelő kereteket biztosíthat az állomány kedvező helyzetben történő megtartása mellett szükséges, hatóságilag kontrollált szabályozási intézkedésekhez. Az engedélyezett gyérítés során elpusztított eurázsiai hód egyedi jelölésű származékának a gyérítés engedélyese és a gyérítést végző által történő személyes tartása, hasznosítása, bemutatása engedélyezhető a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott közérdek bizonyításának hiányában is, ha természetvédelmi érdeket nem sért11. Nem engedélyezhető e származékok adásvétele, cseréje, eladásra történő felkínálása, országból történő kivitele.
A módosítás pontosítja a nagy kárókatona gyérítésének jogszabályi feltételeit. A nagy kárókatona halfogyasztása révén a halgazdálkodásban megjelenő kár enyhítéséhez hatékony védekezési lehetőség biztosítására van szükség, ez a módosítás által bevezetett kiegészítésekkel a jelenlegi lehetőségekhez képest érdemben javítható. Mivel a nagy kárókatona nem vadászható vadfaj, gyérítése nem minősül vadászatnak sem, ezért itt nem szükséges a vadászat keretei között elvárt rendelkezések mindegyikének betartatása, ami végső soron a gyérítési hatékonyság javítását szolgálhatja (nagy teljesítményű légfegyver ilyen célra való használata, nem csak repülő madár elejtése, gyérítés lehetősége halőr esetében vadászjegy hiányában is). A faj státusza miatt (nem vadászható vadfaj, hanem az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj) a vadászatról szóló jogszabályi háttérbe e kivételek nem illeszthetők be, a módosítás ezért egészíti ki ezekkel a gyéríthetőség feltételeit felsoroló jogszabályhelyet.
Számos új, elsősorban növényfaj, gerinctelen faj és halfaj jogszabályi védelmét is biztosítja a módosítás:
Növényfajok esetében:
Hazánkban újonnan megtalált fajok: Peitz-nőszőfű, trencséni nőszőfű, lágylevelű zörgőfű, tengermelléki sás, mocsári korpafű.
A széleslevelű nőszőfű természetvédelmi értéke a korábbi 5000 forintról 10 000 forintra módosul. Ennek oka, hogy az összes Epipactis nemzetségbe tartozó faj természetvédelmi értéke legalább 10 000 forint. A laziói nőszőfű faji szintről alfaji besorolásba kerül át. A berkenye-fajok rendszertana az új tudományos eredmények nyomán megváltozott, négy új nemzetségbe sorolták át őket (Aria, Cormus, Hedlundia, Karpatiosorbus), valamint új taxonokat is leírtak ezekhez a nemzetségekhez. Az idetartozó fajok számossága és az 1. mellékletben szereplő sorrendiség megtartása miatt szükséges a teljes 1. melléklet cseréje. A kónya zsálya sorát kiegészítettük az általánosan használt magyar névvel (bókoló zsálya), valamint a táblázatban javításra kerültek a helyesírási és formai (pl. üres sorok) hibák.
Állatfajok esetében:
Lokális és ritka, veszélyeztetett fajok (például kilenc, barlangokban élő állatfaj, csigafajok) kerültek be újonnan a védett fajok körébe, továbbá néhány nevezéktani és rendszertani frissítés is megtörtént. Törlésre került a védett fajok közül a cifra kölönte (Cottus poecilopus), mivel Magyarország területéről származó előfordulási adata, bizonyító példánya nincs, ennek megfelelően a hazai védett fajok közötti szerepeltetésére nincs indok.
A rendelet a vizes élőhelyeken élő, gazdasági kártétel esetén is gyéríthető fajok esetében rögzíti, hogy riasztásuk, gyérítésük, állományszabályozásuk esetén ólomsörét nem használható, összhangban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet XVII. mellékletének a vizes élőhelyeken és azok környékén használt sörétben található ólom tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. január 25-i (EU) 2021/57 bizottsági rendelettel. A Bizottság rendelete alapján 2023. február 15-étől tilos az alábbi tevékenységeket végezni vizes élőhelyeken és azok 100 méteres körzetében: 1 tömegszázalék vagy annál több ólmot (fémben kifejezve) tartalmazó sörét kilövése, illetve ilyen sörét vizes élőhelyen történő lövészet során vagy annak részeként történő hordozása.
C. A Washingtoni egyezmény hatálya alá tartozó, kiemelt oltalomban részesülő növény- és állatfajok kihirdetése
A módosítás rögzíti a Washingtoni egyezmény hatálya alá tartozó, kiemelt oltalomra szoruló növény- és állatfajok körét és az e fajokra vonatkozó részletes szabályokat, tekintettel e fajok nemzetközi kereskedelemből fakadó, de már hazánkban is növekvő mértékű hasznosítására. A módosítás indoka, hogy kiemelt oltalmat szükséges biztosítani az összes ragadozómadár- és bagolyfajnak, figyelemmel az alábbi szempontokra: az érintett fajok természetben élő állományára kifejtett, a kereskedelmi igényből fakadó nyomás és a természetes állományok védelmi helyzete; az érintett fajok Magyarországon élő, rokon fajaira kifejtett hatások, elsősorban a természetbe történő kijutás, és a rokon faj példányaival történő párba állás, hibridizáció, illetve a szaporodásból való kiszorítás veszélye; a természetbe történő kijutás és esetleges önállóan szaporodó, inváziós tulajdonságú állomány létrejöttének kockázata; az érintett fajok tartása során figyelembe veendő állatvédelmi szempontok. Ez a fajta szabályozás a jogalkalmazást is megkönnyíti, hiszen például ellenőrzéskor nincs szükség speciális szaktudásra a konkrét faj meghatározásához, elég annyit megállapítani, hogy ragadozómadárról vagy bagolyról van szó.
A módosítás hatálybalépése előtt jogszerűen megszerzett egyedeket továbbra is engedélyezési kötelezettség nélkül tarthatja tulajdonosuk, a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben előírt tartási feltételek (amely az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban írt tartási feltételeket írja elő) betartásával. A tartási feltételekre vonatkozó szabályokban ez nem jelent változást, mivel a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 199/2017. (VII. 10.) Korm. rendelet már 2017. július 18-a óta előírja a Washingtoni egyezmény hatálya alá tartozó, a módosítás által kiemelt oltalomban részesített ragadozómadár- és bagolyfajok mindegyikére az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló jogszabály mellékletében foglalt, az állatok minimális elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést.
D. A fokozottan védett barlangok listájának módosításai
Az elmúlt évek barlangfeltárásainak nyomán szükségessé vált a fokozottan védett barlangok körének kis mértékű bővítése, egyes elnevezések módosítása, amelyek felsorolását a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 6. számú melléklete tartalmazza.
Az Esztramosi Pantó-barlang a volt tornaszentandrási mélyművelésű vasércbánya területén vált ismertté a 2010-es években. Az egykor bányameddővel jelentős mértékben feltöltött barlang jelenleg 470 méter hosszúságban járható be. Az Esztramos-hegy tömbjében a vasas (limonitos) ércesedés és a felszín alatti üreg(barlang)képződés genetikai kapcsolata olyan szoros, mint sehol másutt az országban. A több szakaszban, freatikus környezetben zajló üregképződés az ércfelhalmozódások kiváló lehetőségét adta. A Pantó-barlang esetében erre különösen szép példát láthatunk, ebből eredően kiterjedt járatrendszere a mesterséges vágatokkal összefonódik. E barlang további értékei a látványos gömbfülkés oldásformái, a helyenként érintetlenül nagy mennyiségben megőrződött, fehér, rendkívül törékeny, ágas-bogas ásványkiválásai, változatos cseppkövei, heliktitei. Mérete, genetikája, helyenként sérülékenysége folytán fokozottan védett státuszra érdemes.
A Hárskúti-cseppkőbarlang bejárata egy, Hárskút település közigazgatási területén elhelyezkedő kis kiterjedésű, felszíni mészkőbánya művelése során 2011 októberében nyílt meg. A kezdetben csupán néhány tíz méter hosszúságú szabad üregrendszer a kitartó barlangkutatásnak köszönhetően napjainkra közel 1500 méter összhosszúságban, és mintegy 100 méteres mélységben ismert. A lényegében egyetlen markáns hasadék mentén, freatikus környezetben kioldódott üregrendszert nagy méretű, látványos aknák tagolják. A befoglaló kőzet helyenként vöröses színe, vastagpados rétegzettsége az aknákban dekoratív módon jelenik meg. A jellemzően jelen lévő vörösagyagos kitöltés a barlang idősebb korára utal. Regionális viszonylatban kiemelkedően szép cseppkőkiválásokkal rendelkezik, s olyan, aprókristályos ásványi „halmok” is megjelennek benne, melyeket Magyarország más barlangjából eddig nem ismertünk. Mindezek alapján fokozottan védett státuszra érdemes.
A sikeres feltárásoknak köszönhetően a Naszályi-víznyelőbarlangot és a közelben található Idegrendszert 2019-ben sikerült összekapcsolni, így jelenleg egy barlangrendszert alkotnak. Az összekötés kapcsán a barlang hivatalos neve a közhiteles nyilvántartás alapján Naszályi-barlangrendszerre változott, mely elnevezést a rendelet mellékletében szükséges aktualizálni.
A Csévi-szirten évtizedek óta tartó feltáró kutatásoknak köszönhetően az Indikációs-barlangot 2017. november 1-jén sikerült a már korábban több nagyobb barlang összekötéséből létrejött Ariadne-barlangrendszerhez kapcsolni. Ezáltal az Indikációs-barlang már nem külön barlangként szerepel az Országos Barlangnyilvántartásban, hanem az Ariadne-barlangrendszer részeként fokozottan védett, így a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 6. számú mellékletéből az Indikációs-barlang elnevezést törölni szükséges.
Az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdése alapján az Indokolások Tárában közzétételre kerül.
11.
A természetvédelmi érdeket a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. §-a definiálja, amely alapvetően a védelemben részesülő állatfajok állományának védelmét célozza. A származékkal való kereskedelem engedélyezésére, amely az állomány kereskedelmi célú kihasználását generálhatná, a tervezett módosítás nem ad lehetőséget. Az engedélyes, illetve a gyérítést végző által történő otthoni tartás nem sérti a természetvédelmi érdeket, de például olyan jellegű bemutatás nem engedélyezhető, amely az eurázsiai hód természetvédelmi státuszával (az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj) nem összeegyeztethető.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás