200/2022. (VI. 7.) Korm. rendelet

1. §¹ E rendelet hatálya a nemzetközi szervezetnél nemzeti szakértőként foglalkoztatott magyar állampolgárságú, kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott személyekre, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) hivatásos állományának tagjára, a küldő közigazgatási és rendvédelmi szervre, továbbá a nemzeti szakértő jelölésében érintett egyéb szervekre terjed ki.

2. § E rendelet alkalmazásában

3. § (1) Nemzetközi szervezetnél nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásra – a jelölt előzetes, írásbeli hozzájárulása alapján – a küldő közigazgatási szerv vezetője kezdeményezhet jelölést e rendeletben foglaltak szerint a fogadó nemzetközi szervezet felé.

(2) A nemzetközi szervezetnél nemzeti szakértőként történő foglalkoztatásra a jelölést a küldő közigazgatási szervezet vezetője – ha a szerv miniszter irányítása vagy felügyelete alatt áll, az irányító vagy felügyelő miniszter előzetes hozzájárulása mellett – a külpolitikáért felelős miniszter útján teszi meg a nemzetközi szervezet felé. A nemzetközi szervezetbe történő jelölés ellen a külpolitikáért felelős miniszter legkésőbb 15 napon belül kifogást emelhet. A külpolitikáért felelős miniszter írásban felhatalmazhatja a küldő közigazgatási szervezet vezetőjét, hogy a jelölést a nemzetközi szervezet felé közvetlenül tegye meg.

(3) Nemzetközi szervezetnél nemzeti szakértőként kizárólag az a jelölt jelölhető, aki

3/A. §⁶ A rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagja a nemzetközi szervezetbe való vezénylésére a rendvédelmi szerv Hszt. szerinti országos parancsnoka vagy országos főigazgatója – a nemzetközi szervezet felhívásában meghatározott nemzeti szakértői álláshely betöltésére vonatkozó alkalmassági vizsgálata és a jelölt írásbeli hozzájárulása alapján – kezdeményezheti a jelölést. A jelölést a küldő rendvédelmi szervet irányító miniszter a külpolitikáért felelős miniszter útján teszi meg a nemzetközi szervezet felé. A jelölésre egyebekben a 3. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

4. § (1) A jelölés elfogadásának a nemzetközi szervezettől történő hivatalos visszaigazolását követően a küldő közigazgatási szerv és – ha a nemzetközi szervezet belső szabályzata vagy szokásos eljárásrendje ezt lehetővé teszi – a nemzetközi szervezet megállapodást köt a nemzeti szakértői foglalkoztatásról.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodásnak tartalmaznia kell legalább

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodáson túl a küldő közigazgatási szerv és a jelölt legalább a (2) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeket tartalmazó megállapodást köt a nemzeti szakértői foglalkoztatásról, illetve a nemzeti szakértői kirendelésről. A küldő közigazgatási szerv és a jelölt közötti megállapodás létrejöhet az (1) bekezdés szerinti megállapodás jelölt általi elfogadásával is.

(4) Ha a nemzetközi szervezet belső szabályzata vagy szokásos eljárásrendje nem teszi lehetővé a küldő közigazgatási szerv és a nemzetközi szervezet között az (1) bekezdés szerinti megállapodás megkötését, a megállapodást a küldő közigazgatási szerv és a jelölt között kell a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint megkötni.

(5) Ha a küldő közigazgatási szerv és a nemzetközi szervezet között megállapodás megkötésére nem kerül sor, a küldő közigazgatási szerv – a nemzetközi szervezet kérelmére, a hatályos adatvédelmi és minősített adatkezelési előírások betartásával – nyilatkozhat a nemzetközi szervezet felé arról, hogy tudomásul veszi a nemzeti szakértő által ellátandó feladatot, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás teljes időtartama alatt fizeti a nemzeti szakértő nála fennálló szolgálati jogviszonyából eredő társadalombiztosítási járulékokat, valamint fizeti – a nemzeti szakértői foglalkoztatás formájától függően – a nemzeti szakértőt e rendelet, valamint a vonatkozó jogszabályok szerint megillető egyéb járandóságokat és juttatásokat.

(6) A (4) bekezdés szerinti esetben a nemzetközi szervezet ez irányú megkeresésére a küldő közigazgatási szerv – a nemzeti szakértő hozzájárulásával – írásban tájékoztatja a nemzetközi szervezetet a nemzeti szakértő küldő közigazgatási szervnél fennálló jogviszonyának, valamint nemzeti szakértői foglalkoztatásának a nemzetközi szervezet által kért lényeges elemeiről, feltételeiről legfeljebb a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás kezdetét megelőző tizenkét hónapra visszamenőleg.

(7)⁷ A (3) bekezdés vagy ennek hiányában a (4) bekezdés szerinti megállapodáson kívül a nemzeti szakértői foglalkoztatás időtartamára a jelölt beosztási okiratát, kinevezését is módosítani kell a Kit. és a Küt. előírásai szerint a nemzeti szakértői foglalkoztatás által érintett tartalmi elemeiben. A rendvédelmi szervek hivatásos állományának tagja esetében a Hszt. előírásainak megfelelően a külföldre vezénylési okmány és a rendelkezési állományba helyezés kiadmányozása szükséges. A nemzeti szakértői foglalkoztatás időtartama alatt a külföldre vezényelt álláshelyén vagy szolgálati beosztásában ellátandó feladatainak a nemzeti szakértői feladatok ellátása minősül.

(8)⁸ A nemzetközi szervezetnél nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás meghosszabbítására a 3. és 3/A. §-ban foglalt eljárásrendet kell alkalmazni, azzal, hogy a meghosszabbított foglalkoztatás nem haladhatja meg a két évet. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás ezt követően több alkalommal, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra indokolt esetben meghosszabbítható. Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás – egy vagy több alkalommal – a négyéves időszak leteltét követően is engedélyezhető, legfeljebb összesen további két évre. Ha a rendvédelmi szerv hivatásos állományába tartozó tagjának a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatására a Hszt. 69. § (1) bekezdés c) pontja alapján kerül sor, akkor a foglalkoztatás meghosszabbítására a Hszt. 69. § (1) bekezdésének a külföldre vezénylés meghosszabbítására vonatkozó rendelkezése alkalmazandó.

(9) A Kit. hatálya alá tartozó szerveknél politikai szolgálati jogviszonyban álló jelölt nemzeti szakértői foglalkoztatására kormánytisztviselői kinevezés mellett, kormányzati szolgálati jogviszonyban kerülhet sor. A politikai szolgálati jogviszonyban álló jelölt politikai szolgálati jogviszonyát – közös megegyezéssel – legkésőbb a nemzeti szakértői foglalkoztatás megkezdését megelőzően meg kell szüntetni, és a jelöltet ki kell nevezni kormánytisztviselőnek.

5. § (1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt a nemzeti szakértői feladatai ellátásával összefüggésben nem utasíthatja.

(2) A nemzeti szakértő nemzeti szakértői tevékenységéről évente a küldő közigazgatási szerv által meghatározott időpontokban, de legalább évente egy alkalommal szakmai konzultáció keretében köteles a küldő közigazgatási szerv számára beszámolni (éves rendes konzultáció). A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőt az éves rendes konzultáció érdekében személyes konzultációra legkésőbb minden év augusztus 15-éig hazarendelheti. A szakmai konzultáció eredményéről a küldő közigazgatási szerv a külpolitikáért felelős minisztert írásban köteles tájékoztatni.

(3) A nemzeti szakértőt a küldő közigazgatási szerv a (2) bekezdésben foglalt feltételekkel az éves rendes konzultáción kívül is hazarendelheti személyes konzultációra, ha ez feladatellátással összefüggésben szükséges (rendkívüli konzultáció).

6. § (1) Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a küldő közigazgatási szerv a külpolitikáért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával kezdeményezheti a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetését.

(2) Különösen indokolt esetben, ha a szolgálati érdek megkívánja, a külpolitikáért felelős miniszter javaslatot tesz a küldő közigazgatási szervnek nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás azonnali hatállyal történő megszüntetésére.

7. § (1)⁹ A napidíjra jogosult nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartama alatt a napidíjra jogosult nemzeti szakértőt a Kit., a Küt. és a Hszt. szerinti illetményén, valamint a nemzetközi szervezetre vonatkozó jogszabályi előírásokban, valamint a nemzetközi szervezetnek a napidíjra jogosult nemzeti szakértői foglalkoztatásra vonatkozó egyéb szabályozóiban foglalt juttatásokon felül az e rendeletben meghatározott egyéb juttatások illetik meg.

(2) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban foglalkoztatott, a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Külszoltv.) hatálya alá tartozó, nemzeti szakértői feladatokat ellátó napidíjra jogosult nemzeti szakértő foglalkoztatására a Külszoltv.-ben meghatározott eltérésekkel a Kit. és jelen rendelet szabályai alkalmazandóak, és ezen nemzeti szakértőt a Kit. szerinti illetménye helyett a Külszoltv. előírásai szerinti illetmény illeti meg.

(3) A napidíj naptári napra jár.

(4) A napidíjra jogosult nemzeti szakértő díjazása

8. § (1) A napidíjpótlékra jogosító személyek után napidíjpótlék jár a napidíjra jogosult nemzeti szakértőnek. A napidíjpótlék a nemzeti szakértőnek a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás idejére, a napidíjpótlékra jogosító személy után annak tényleges kiutazásának napjától végleges hazautazásának napjáig – az utazási napokat is beleértve – jár.

(2) A napidíjra jogosult nemzeti szakértő a napidíjpótlékra jogosító személyről legkésőbb a nemzeti szakértői foglalkoztatás megkezdését megelőző 15 napon belül írásban köteles a küldő közigazgatási szervnek nyilatkozni. A napidíjpótlékra jogosító személyt érintő változást legkésőbb a változás bekövetkeztét követő 8 napon belül köteles a napidíjra jogosult nemzeti szakértő a küldő közigazgatási szervnek írásban bejelenteni.

(3) A napidíjpótlék összege

(4) Napidíjpótlék nem jár, ha a napidíjpótlékra jogosító személy a tárgyhónapban jövedelemmel rendelkezik. A jövedelem megszerzését vagy az abban bekövetkezett változást a nemzeti szakértő írásban köteles bejelenteni a küldő közigazgatási szervnek legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig.

(5) A napidíjpótlék időarányosan jár a nemzeti szakértővel a nemzeti szakértői foglalkoztatás időtartama alatt, a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt nem élő hozzátartozó alkalmi, 15 napot meghaladó látogatása esetén.

(6) A nemzeti szakértő napidíjpótlékra nem jogosult a napidíjpótlékra jogosító hozzátartozó után annak a foglalkoztatás helye szerinti országtól való, 30 napot meghaladó távolléte idején. Többszöri távollét esetén a részidőket naptári évenként össze kell adni. A nemzeti szakértő – a foglalkoztatás helye szerinti ország elhagyása előtt, valamint az oda történő visszautazást követően 3 napon belül – köteles írásban jelenteni a küldő közigazgatási szerv felé a napidíjpótlékra jogosító személynek a foglalkoztatás helye szerinti országtól való távolléte kezdő és befejező napját, ide nem értve a házastárs szülés miatti távollétét.

(7) A napidíjpótlékot havonta utólag, legkésőbb a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig kell forintban, a nemzeti szakértő fizetési számlájára történő átutalással kifizetni. A nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnése vagy megszüntetése esetén a napidíjpótlék kifizethető a hazautazást megelőző 5 munkanappal korábban.

9. § (1) A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértő kérelmére, a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történt megérkezés után az első 75 napra járó napidíjpótlékot egy összegben előre kifizeti.

(2) Ha a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás a 75 napot nem éri el, a nemzeti szakértő köteles az (1) bekezdés szerinti összeg időarányos részét a hazaérkezésétől számított 8 napon belül visszafizetni.

10. § Évente egy alkalommal a napidíjra jogosult nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv döntésétől függően, ha ennek fedezete a küldő közigazgatási szervnél rendelkezésre áll, illetve a küldő közigazgatási szervre vonatkozó előírások szerint biztosítható, a küldő közigazgatási szerv viselheti a Magyarországon élő házastársnak és gyermeknek a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás helye szerinti országba történő kiutazásának és hazautazásának költségeit, a nemzeti szakértő kiutazása és végleges hazautazása naptári évének kivételével. A küldő közigazgatási szerv vezetőjének utasítása kötelezővé teheti a szervnél foglalkoztatott nemzeti szakértő számára a juttatás biztosítását.

11. § A napidíjra jogosult nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv döntésétől függően, ha ennek fedezete a küldő közigazgatási szervnél rendelkezésre áll, illetve a küldő közigazgatási szervre vonatkozó előírások szerint a nemzeti szakértő számára biztosítható, a küldő közigazgatási szerv viselheti – a tartós külszolgálaton lévő kormánytisztviselőkre vonatkozó rendelkezések szerint – a nemzeti szakértő és a napidíjpótlékra jogosító személyek ingóságainak szállítási költségeit a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megkezdésekor és a végleges hazautazáskor. A küldő közigazgatási szerv vezetőjének utasítása kötelezővé teheti a szervnél foglalkoztatott nemzeti szakértő számára a juttatás biztosítását.

12. § A nemzeti szakértő és a vele együtt a foglalkoztatás helye szerinti országban tartózkodó hozzátartozója a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás időtartamára a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény és annak végrehajtási rendeletei külföldön történő gyógykezelésre vonatkozó szabályai szerint jogosultak a külföldi tartózkodás alatt egészségügyi ellátás igénybevételére.

13. § (1) A napidíjpótlékra jogosító családtag elhalálozása esetén a nemzeti szakértő részére a halál bekövetkeztéig járó napidíjpótlékon felül a küldő közigazgatási szerv a napidíjpótlék 30 napra járó összegével megegyező összegű rendkívüli juttatást biztosíthat, ha a szervre vonatkozó jogszabályi előírások szerint e juttatás a nemzeti szakértőnek biztosítható.

(2) A foglalkoztatás helye szerinti országban, illetve harmadik országban elhunyt, napidíjra jogosult nemzeti szakértő hazaszállításához és temetéséhez a küldő közigazgatási szerv hozzájárulhat. A napidíjra jogosult nemzeti szakértő kérelmére a küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértővel a foglalkoztatás helye szerinti országban együtt tartózkodó családtag elhalálozása esetén az elhunyt családtag hazaszállításához és temetéséhez a küldő közigazgatási szerv hozzájárulhat.

(3) A küldő közigazgatási szerv vezetőjének utasítása kötelezővé teheti a szervnél foglalkoztatott nemzeti szakértő számára az (1)–(2) bekezdés szerinti juttatás biztosítását.

14. § (1) A küldő közigazgatási szerv vezetőjének javaslatára a külpolitikáért felelős miniszter hozzájárulása esetén a jelölt napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőként is foglalkoztatható, ha a felhívás, illetve a küldő közigazgatási szerv és a nemzetközi szervezet közötti megállapodás ezt lehetővé teszi. A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő díjazásával és juttatásával kapcsolatos költségek a küldő közigazgatási szervet terhelik.

(2) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő járandóságára, szolgálati elismerésére, végkielégítésére, szabadságmegváltására a Külszoltv. szerint a nemzetközi szervezet székhelyével megegyező állomáshelyre, ha multilaterális képviselet is működik az állomáshelyen, a multilaterális képviseletre mint állomáshelyre, ennek hiányában a nemzetközi szervezet székhelye szerinti állam fővárosába mint állomáshelyre, „beosztott diplomata” külszolgálati munkakörbe tartós külszolgálatra kihelyezett kormánytisztviselő devizailletményére, átalány-költségtérítésére (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: díjazás), egyéb juttatásokra, szolgálati elismerésére, végkielégítésére, szabadságmegváltására és egészségügyi ellátására vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, és a megállapodás szerinti díjazását e szabályok alapulvételével megállapítani. A díjazás megállapításánál a küldő közigazgatási szerv vezetője által javasolt és a külpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott, a Külszoltv. 1. melléklet I. része szerinti, a „beosztott diplomata” külszolgálati munkakörre irányadó – lehetőség szerint – az „attasé” ranghoz tartozó szorzót kell alapul venni. A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő díjazásából az ezen bekezdés szerint megállapított átalány-költségtérítés szerinti összeg megállapításánál a hozzátartozókat kell figyelembe venni, és a bérszámfejtés során a Külszoltv. szerinti átalány-költségtérítésként kell kezelni.

(3) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban foglalkoztatott napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőnek a tényleges diplomáciai rangja alapján a Külszoltv. 1. melléklet I. része szerinti, a „beosztott diplomata” külszolgálati munkakörre irányadó szorzó alapulvételével kell a devizailletménnyel megegyező összegű juttatását megállapítani.

(4) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértőt megillető díjazás – a nemzeti szakértő hozzájárulásával, a (2) és (3) bekezdés szerint számított összeghez képest – a küldő közigazgatási szerv kezdeményezésére, a külpolitikáért felelős miniszter előzetes értesítése mellett – a küldő közigazgatási szerv vezetője által eltérő mértékben is megállapítható.

(5) A napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő a hozzátartozóiról legkésőbb a nemzeti szakértői foglalkoztatás megkezdését megelőző 15 napon belül írásban köteles a küldő közigazgatási szervnek nyilatkozni. A hozzátartozókat érintő változást legkésőbb a változás bekövetkeztét követő 8 napon belül köteles a napidíjra jogosult nemzeti szakértő a küldő közigazgatási szervnek írásban bejelenteni.

(6) A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztériumban foglalkoztatott, a Külszoltv. hatálya alá tartozó, nemzeti szakértői feladatokat ellátó napidíjra nem jogosult nemzeti szakértő foglalkoztatására a Külszoltv.-ben meghatározott eltérésekkel a Kit. és jelen rendelet szabályai alkalmazandóak.

15. § A küldő közigazgatási szerv a nemzeti szakértőként foglalkoztatott jelöltet határozott időtartamú – legfeljebb a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás megszűnéséig szóló – kinevezéssel a nemzeti szakértői feladatot ellátó jelölt tisztviselői jogviszonyára vonatkozó jogállási törvény szabályai szerint helyettesítheti.

16. § Ha a küldő közigazgatási szerv kezdeményezésére átmenetileg szünetel a nemzeti szakértőként történő foglalkoztatás, akkor a nemzeti szakértőnél, illetve a napidíjpótlékra jogosító személy tekintetében az átmeneti szüneteltetéssel közvetlenül összefüggő – e rendelet szerinti – többletköltségeket a küldő közigazgatási szerv fedezi.

17. § Ez a rendelet a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba.

18. § (1) E rendeletet a hatálybalépésekor a nemzetközi szervezetnél már nemzeti szakértőként foglalkoztatott szakértőkre is alkalmazni kell.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő nemzeti szakértői pályázatokra, jelölésekre is alkalmazni kell.

19. §¹⁰ E rendeletnek az egyes rendészeti tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 569/2022. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 1. §-a, 3/A. §-a és 4. § (7) és (8) bekezdése szerinti rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor¹¹ folyamatban lévő nemzeti szakértői pályázatokra és jelölésekre is alkalmazni kell.