BÜ BH 2022/200
BÜ BH 2022/200
2022.08.01.
I. A bíróságnak a vádirat benyújtását követően egy hónapon belül hivatalból kell vizsgálnia, hogy az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik-e, illetőleg amennyiben ennek helye lehet, határozhat az egyesítés vagy elkülönítés kérdésében, illetve ilyen kérdésben az egyesítés megfontolása iránt megkeresheti az egyesítés tárgyában döntésre jogosult bíróságot. Mindez azonban nem érinti a bíróság azon kötelezettségét, hogy a vádirat benyújtásától számított egy hónap elteltével a vádiratot kézbesítenie kell és a vádirat kézbesítését követően – amennyiben az egyesítés megfontolására megküldött ügyet a másik bíróság nem egyesíti – a törvényes határidőben előkészítő ülést kell kitűznie [Be. 484. § (1) bek., 499. § (2) bek.].
II. Az egyesítés tárgyában kizárólagosan az arra jogosult bíróság hozhat döntést.
III. Az előkészítő ülés a tárgyalással együtt az elsőfokú bíróság eljárását képezi, amely együttesen tekinthető önálló bírósági szaknak, így a Be. 146. § (1) bekezdése szerint az eljárás azonos szakaszában folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azokat az ügyeket, amelyek vádemelést követően az elsőfokú bíróságon vannak folyamatban, az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig [Be. 146. §].
[1] Az „A” Törvényszék a 2021. december 7. napján meghozott végzésével a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Z. D. vádlott ellen indult büntetőügyben megállapította az illetékességének hiányát, és a büntetőügyet áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező „B” Törvényszékhez.
[2] A „B” Törvényszék 2022. január 25. napján meghozott és 2022. február 9. napján véglegessé vált végzésével a költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt Z. D. vádlott ellen indult büntetőügyben ugyancsak megállapította az illetékességének hiányát és az ügyet az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriára felterjesztette.
[3] A Kúria az ügyben első fokon eljáró bíróságként az „A” Törvényszéket jelölte ki.
[4] A Be. 11. § értelmében a bíróság feladata az igazságszolgáltatás.
[6] A Be. 20. § (1) bekezdés 19. pontja szerint első fokon a törvényszék hatáskörébe tartoznak a gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmények.
[7] A Be. 10. § (1) bekezdés 3. pont f) pontja szerint gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény a Btk. 396. § (5) bekezdése szerinti költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása.
[8] A Be. 21. § (1) bekezdése alapján, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárásra az a bíróság illetékes, amelynek az illetékességi területén a bűncselekményt elkövették.
[9] A Be. 21. § (3) bekezdés a) pontja szerint az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek az illetékességi területén a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye található, ha az ügyészség ott emel vádat.
[10] Az „A” Megyei Főügyészség az „A” Törvényszékre 2021. október 21. napján benyújtott vádiratában Z. D. vádlottat a Btk. 396. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott és az (5) bekezdés b) pontja szerint minősülő, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettével mint közvetett tettest és 2 rendbeli, a Btk. 345. §-ában meghatározott és a törvényhely szerint minősülő, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználásának vétségével mint közvetett tettest vádolta.
[11] Az „A” Megyei Főügyészség a vádiratban indítványozta, hogy az ügyet a „A” Törvényszék a „B” Törvényszék részére küldje meg egyesítés megfontolása végett.
[12] Az „A” Törvényszék 2021. október 28. napján, majd 2021. november 22. napján megküldte az ügyet egyesítés megfontolása végett a „B” Törvényszéknek. A „B” Törvényszék az iratokat mindkét alkalommal visszaküldte, az egyesítésről határozatot nem hozott.
[13] Arra figyelemmel, hogy az egyesítés tárgyában a Be. 147. § (2) bekezdése szerint az egyesítésre vonatkozó indítványban megjelölt ügyben, megelőzésre figyelemmel dönteni jogosult „B” Törvényszék az egyesítésről nem döntött, az „A” Törvényszék előtt folyamatban lévő ügye önálló ügy, amelyben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult és egyben köteles is eljárni.
[14] Az „A” Törvényszék a hivatkozott rendelkezések alapján az ügy elbírálására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik, ezért törvénysértő módon nem állapíthatja meg az illetékessége hiányát az általa indokoltnak tartott egyesítés érdekében.
[15] A Be. 23. §-a értelmében a bíróságnak a hatáskörét és illetékességét hivatalból kell vizsgálnia, így a vádemelést követően a tárgyalás előkészítése során, a Be. 485. §-a alapján rendelkezhet az ügy hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező bírósághoz történő áttételről. A „A” Törvényszék álláspontja helyes és jogszerű abban a kérdésben, hogy a vádemelést követően az áttételről, valamint az egyesítésről a Be. 485. §-a, illetve 486. §-a alapján az előkészítő ülés kitűzését megelőzően az előkészítő ülés megtartása nélkül is lehet rendelkezni.
[16] A Tizenharmadik Rész első fejezete, a LXXV. Fejezet rendelkezik a vádirat alapján teendő intézkedésekről.
[17] A Be. 484. § (1) bekezdés a) és b) pontja értelmében a bíróság az ügyiratok bírósághoz érkezését követő egy hónapon belül megvizsgálja, hogy szükséges, illetve lehetséges-e az ügy áttétele, illetve az ügyek egyesítése vagy elkülönítése.
[18] A Be. 497. §-a értelmében a bíróság legkésőbb az ügyiratok bírósághoz érkezésétől számított egy hónap leteltekor kézbesíti a vádiratot a vádlottnak és a védőnek.
[19] A Be. előkészítő ülésről szóló következő, LXXVI. Fejezetében található Be. 499. § (2) bekezdése alapján a bíróság a vádirat kézbesítésétől számított három hónapon belül előkészítő ülést tart.
[20] Mindezek összevetéséből megállapítható, hogy a bíróságnak a vádirat benyújtását követően egy hónapon belül hivatalból kell vizsgálnia, hogy az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik-e, illetőleg amennyiben ennek helye lehet, határozhat az egyesítés vagy elkülönítés kérdésében, illetve ilyen kérdésben az egyesítés megfontolása iránt megkeresheti az egyesítés tárgyában döntésre jogosult bíróságot. Mindez azonban nem érinti a bíróság azon kötelezettségét, hogy legkésőbb a vádirat benyújtásától számított egy hónap elteltével a vádiratot kézbesítenie kell, a vádirat kézbesítését követően pedig – amennyiben az egyesítés tárgyában határozat nem születik – előkészítő ülést kell kitűznie.
[21] Ugyanakkor az egyesítésről történő döntésnek nem akadálya az, hogy az egyesítendő ügyben előkészítő ülés megtartására nem került sor.
[22] A törvény rendelkezései alapján egyesítést követően az egyesített ügy annak az ügynek a részévé válik, amelyhez egyesítették, ezért az egyesítést követően annak sorsát osztja. Amennyiben abban az ügyben, amelyhez az ügyet egyesítették az előkészítő ülés megtartására már sor került, vagy a törvény értelmében előkészítő ülést nem kellett tartani és az ügyben már tárgyalás van kitűzve, illetőleg a tárgyalás már megkezdésre került, úgy az egyesített ügyben sem szükséges és nem is lehetséges előkészítő ülést tartani.
[23] Ezért jelen ügyben az egyesítés tárgyában történő döntésnek nem akadálya az, hogy az egyesítésre megküldött ügyben előkészítő ülés tartására nem került sor.
[24] Ugyanakkor az egyesítés tárgyában kizárólagosan az arra jogosult bíróság hozhat döntést, jelen ügyben – egy esetleges egyesítést követően hatáskörrel és az előtte folyamatban lévő ügy azonos vádlottjára és a cselekmény egyes elkövetési helyére figyelemmel egyébként illetékességgel rendelkező – a „B” Törvényszék jogosult egyedül arról dönteni, hogy az egyesítés a Be. 146. § (1) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve indokolt-e. Kötelező egyesítést a Be. csak a 486. §-ában foglalt esetben ír elő.
[25] Az egyesítés tárgyában való döntést megelőzően a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság köteles eljárni, nem állapíthatja meg illetékességének hiányát, és különösen nem abból a célból, hogy ezzel az egyesítés tárgyában hozott döntést kikényszerítse.
[26] A Kúria a teljesség érdekében megállapította, hogy helyes a 26/2021. (VIII. 11.) AB határozat [67]-[69] bekezdéseire való hivatkozás, az előkészítő ülés a tárgyalással együtt az elsőfokú bíróság eljárását képezi, amely együttesen tekinthető önálló bírósági szaknak, így a Be. 146. § (1) bekezdése szerint az eljárás azonos szakaszában folyamatban lévő ügynek kell tekinteni azokat az ügyeket, amelyek vádemelést követően az elsőfokú bíróságon vannak folyamatban, az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozataláig.
[27] Mindezek alapján jelen ügyben a következőképpen kell eljárni:
[28] Az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező „A” Törvényszéknek a Be. 484. § (1) bekezdésében foglalt intézkedések szükségességét kell megvizsgálnia. Amennyiben továbbra is úgy ítéli meg, hogy az ügyben az egyesítés indokolt, úgy a Be. 147. § (2) bekezdésére figyelemmel, az egyesítés kérdésében dönteni jogosult „B” Törvényszéknek kell megküldeni az ügyet a Be. 146. § (1) bekezdésében foglalt egyesítés megfontolása érdekében. Az „A” Törvényszék végzésében a törvényi egység egy büntetőeljárásban történő egységes elbírálása tárgyában kifejtett indokait, mint az egyesítés célszerűsége tárgyában figyelembe veendő indokokat az egyesítés tárgyában hozandó döntés tekintetében mérlegelni kell.
[29] A „B” Törvényszék köteles az egyesítés tárgyában dönteni; amennyiben célszerűnek látja az egyesítést, arról végzésben határozni, amennyiben azt nem látja célszerűnek, az iratokat az egyesítés mellőzésére irányuló döntéséről szóló tájékoztatással együtt kell visszaküldenie a „A” Törvényszéknek. Arra figyelemmel, hogy a törvény ebben az esetben nem írja elő a kötelező egyesítést, a „B” Törvényszék a rá vonatkozó rendelkezések alapján saját meggyőződésének megfelelően dönt arról, hogy az egyesítés az ügyben a Be. 146. § (1) bekezdésére figyelemmel célszerű-e. Az egyesítés elmaradása abban az esetben sem teremt törvénysértő helyzetet, ha annak következménye az, hogy az ügyben esetlegesen korábban született jogerős ügydöntő határozat folytán az ugyanazon cselekmény jogerős elbírálása miatt a büntetőeljárást meg kell szüntetni és perújítást kell annak feltételei fennállása esetén lefolytatni. Ugyanakkor a célszerűség vizsgálata során nem mellőzhető a Kúriának a törvényi egységbe tartozó bűncselekmény egy büntetőeljárásban egységes elbírálására vonatkozó, az „A” Törvényszék áttételről rendelkező végzésében megjelölt határozataiban foglaltak figyelembevétele, megfontolása. A törvényi egységbe tartozó bűncselekmények együttes elbírálása, a törvényi egységet alkotó bűncselekmény részcselekményeinek ugyanazon eljárásban történő elbírálása alapvetően akkor is követelmény, ha az ügyész az egyes részcselekmények miatt eltérő időpontokban emel vádat. Ezt a követelményt az egyesítés megfontolása során csak akkor lehet mellőzni, ha az egyesítés a célszerűség követelményeit olyan módon sértené, hogy az alapján egyébként a Be. 146. § (2) bekezdésére figyelemmel, az ügy elkülönítésének lenne helye (a terheltek nagy száma vagy egyéb ok a büntetőjogi felelősségnek ugyanazon eljárásban történő elbírálását jelentően megnehezítené).
[30] Amennyiben a törvényben a tárgyalás előkészítése esetén meghatározott határidők leteltéig az egyesítés kérdésében döntés nem születik, az „A” Törvényszéknek úgy kell tekinteni, hogy az egyesítésre jogosult „B” Törvényszék az egyesítést nem tartja célszerűnek, és a rá irányadó határidőknek megfelelő eljárási cselekményekkel az eljárást folytatni kell. Arra figyelemmel, hogy az azonos eljárási szakaszban az egyesítésről a bíróság bármikor dönthet, a „B” Törvényszék azt követően is elrendelheti az ügyek egyesítését, ha az „A” Törvényszék az ügyben már előkészítő ülést tartott, és az ügy az előkészítő ülésen nem fejeződött be. Amennyiben a „B” Törvényszék az egyesítést indokoltnak tartja, annak nem akadálya az, hogy az ügyben előkészítő ülés tartására nem került sor, ilyen okból az egyesítés tárgyában meghozandó döntés meghozatalát nem lehet megtagadni.
[31] A Kúria rámutat továbbá arra is, hogy az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságok nem állapíthatják meg ismételten az illetékességük hiányát, és erre alapítva nem rendelkezhetnek az ügy áttételéről, mert ezzel megsértik a Be. 11. §-ában foglalt, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 36. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségeiket, amelynek végső soron alapja az Alaptörvény XXV. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt igazságszolgáltatási tevékenység bíróság általi ellátásának alkotmányos elve.
[32] Mindezek alapján a Kúria a Be. 24. § (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdésére figyelemmel, a (3) bekezdése alapján az első fokon eljáró bíróságként az „A” Törvényszéket jelölte ki.
(Kúria Bkk.I.216/2022/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás