208/2022. (VI. 14.) Korm. rendelet indokolás
208/2022. (VI. 14.) Korm. rendelet indokolás
a szülői felelősséget érintő nemzetközi ügyekben közreműködő központi hatóságok feladatainak ellátásáról szóló 208/2022. (VI. 14.) Korm. rendelethez
2022.06.15.
Az e rendelethez tartozó indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában kerül közzétételre.
2022. augusztus 1-től alkalmazandó a házassági és szülői felelősségi ügyekben a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint a gyermekek jogellenes külföldre viteléről szóló, 2019. június 25-i (EU) 2019/1111 tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amely új alapokra helyezi az EU-tagállamok közötti igazságügyi együttműködést a szülői felelősséggel kapcsolatos határon átnyúló ügyekben. A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Tv.) tartalmazza a Rendelet hazai végrehajtásához szükséges, törvényi szintű szabályozást igénylő rendelkezéseket. A Tv. egyúttal újraszabályozta a Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. évi október 25. napján kelt egyezménnyel (kihirdette az 1986. évi 14. tvr., a továbbiakban: Egyezmény) kapcsolatos hazai eljárásokat. A Tv. 35. §-a felhatalmazást adott a Kormánynak, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermekvédelmi központi hatóság és a gyermekelviteli központi hatóság feladatai ellátásának részletes szabályait. Mind a Rendelet, mind az Egyezmény alapján a központi hatóságok a határon átnyúló igazságügyi együttműködés motorjai: a központi hatóságok biztosítják a különböző államokban eljáró bíróságok, gyámhatóságok közötti információáramlást, illetve hozzájuk fordulhatnak segítségért a jogellenes gyermekelviteli, szülői felelősségi ügyekben érintett felek. A Korm. rendelet célja a Rendeletben, az Egyezményben, illetve a Tv.-ben meghatározott központi hatósági feladatokkal kapcsolatos részletszabályok megalkotása, illetve ezzel kapcsolatban az új vagy módosuló gyámhatósági feladatok meghatározása. A Korm. rendelet követi a Tv. szerkezetét és szóhasználatát.
A Korm. rendelet 1. §-a meghatározza, hogy a jogellenesen külföldre vitt gyermek visszahozatalát kérelmező személy milyen segítségre számíthat a magyar gyermekelviteli központi hatóságtól a külföldre irányuló kérelem előterjesztésével kapcsolatban. Ha a kérelmezőnek nincs jogi képviselője, a központi hatóság részére jogi tanácsot nyújt, ennek keretében segítséget nyújt a külföldi központi hatósághoz címzett kérelem elkészítéséhez, tájékoztatást nyújt arról, hogy milyen iratokat kell a kérelemhez csatolni, illetve szükség szerint azok beszerzése iránt is intézkedik. Az Egyezmény céljaira a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia keretében kidolgozott, ajánlott kérelem-nyomtatványt az Igazságügyi Minisztérium honlapján közzéteszi.
Amennyiben a kérelem nyilvánvalóan alaptalan, a kérelmet a központi hatóság az Egyezmény 27. cikkére, valamint a Rendelet 22. cikkére tekintettel visszautasítja. A kérelem visszautasítása tulajdonképpen a központi hatósági közreműködés megtagadása, és nem jelenti azt, hogy a kérelmező ne fordulhatna kérelmével közvetlenül annak az államnak a gyermekelviteli ügyekben illetékes bíróságához, ahová a gyermeket elvitték. Erről a lehetőségről a 2. § szerint a kérelmezőt a központi hatóság a visszautasítással egyidejűleg tájékoztatja.
A 3. § határozza meg, hogy melyek a gyermekelviteli központi hatóság feladatai, ha a kérelem visszautasításának nincs helye. A központi hatóság saját költségén gondoskodik a kérelem és a szükséges mellékletek fordíttatásáról. Ennek során a központi hatóság meghatározhatja, hogy az adott ügy szempontjából mely iratok, illetve azok mely részének fordíttatása indokolt. Hasonlóképpen az eljárás későbbi szakaszában is szükségessé válhat bizonyos iratok (pl. a kérelmezett ellenkérelmére adott válasz, bizonyítási indítványok, jogorvoslati kérelem, illetve ezek alátámasztására szolgáló iratok) idegen nyelvre fordítása; a központi hatóság ezekről is saját költségére gondoskodik. A kérelem összeállítását és fordíttatását követően a központi hatóság megküldi azt azon állam központi hatóságához, ahová a gyermeket elvitték. A külföldi eljárás fejleményeiről a központi hatóság a megkeresett állam központi hatóságától kap tájékoztatást. A külföldi társhatóságtól kapott tájékoztatások alapján a központi hatóság rendszeresen értesíti a kérelmezőt az ügy állásáról, megküldi számára az ügyben keletkezett, a központi hatósághoz megküldött iratokat (pl. a kérelmezett ellenkérelme, határozatok), és tájékoztatást nyújt azok tartalmáról, határozat megküldése esetén a jogorvoslati lehetőségekről. Különösen angolszász jogrendszerű államokban indult eljárásokban kérheti a külföldi központi hatóság, illetve a kérelem tárgyában eljáró bíróság, hogy a kérelmező meghatározott formai előírások szerint tegyen eskü alatti nyilatkozatot (ún. affidavit). E nyilatkozatokon a kérelmező aláírását hitelesíteni kell. A soron kívüliséget élvező gyermekelviteli eljárásokban célszerű lehetőséget biztosítani arra, hogy a központi hatóság az előtte személyesen megjelenő kérelmező aláírását hitelesíthesse.
A gyermek visszahozatalának elrendelése esetén szükségessé válhatnak bizonyos gyakorlati intézkedések a gyermek Magyarországra hozatalához (pl. a gyermeknek az eljárás alatt lejárt úti okmánya helyett új úti okmány kiállítása); a központi hatóság összehangolja az egyes hatóságok intézkedéseit, elősegítve ezáltal a gyermekek tényleges hazahozatalának megvalósítását.
Ha a gyermek visszahozatalára irányuló eljárás másik EU-tagállamban folyik, a gyermekelviteli központi hatóságnak speciális feladatai is vannak a Rendelet alapján, amelyekről a 4. § rendelkezik. Ha a másik tagállambeli bíróság a visszavitel megtagadását mérlegeli, a Rendelet 27. cikk (4) bekezdése alapján a központi hatóság közreműködését kérheti annak kiderítése végett, hogy sor került-e megfelelő intézkedések megtételére Magyarországon a gyermek visszavitelét követő védelmének biztosítására. Ilyen jellegű megkeresés esetén a központi hatóság soron kívül megkeresi az illetékes magyar bíróságot vagy más hatóságot tájékoztatás beszerzése vagy a szükséges intézkedések megtétele iránt, és ennek eredményéről a megkeresett tagállam központi hatóságát vagy bíróságát tájékoztatja, illetve tájékoztatást nyújt a vonatkozó magyar jogszabályok alapján a gyermek védelme érdekében elrendelhető védelmi intézkedésekről.
Ha egy másik EU-tagállam bírósága megtagadja a gyermek visszahozatalát az Egyezmény 13. cikk első bekezdés b) pontja vagy a 13. cikk második bekezdése alapján, és a Rendelet 29. cikk (3) bekezdése szerint a magyar központi hatóságon keresztül kéri megküldeni a megtagadó határozatot és a szükséges mellékleteket a szülői felelősség tárgyában eljáró magyar bíróságnak, a központi hatóság az iratokat a magyar bíróságnak soron kívül továbbítja.
A Korm. rendelet II. fejezete a gyermekelviteli központi hatóság azon feladatairól szól, amelyek a külföldről érkező, Magyarországra hozott gyermek visszavitelére irányuló kérelem alapján indult magyarországi eljárásokban merülnek fel. Ha a kérelem nem felel meg az Egyezmény 8. cikkében foglaltaknak vagy más okból kiegészítésre szorul, a gyermekelviteli központi hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel (5. §). Amennyiben a kérelem nyilvánvalóan alaptalan, a kérelmet a központi hatóság az Egyezmény 27. cikkére, valamint a Rendelet 22. cikkére tekintettel visszautasítja. A kérelem visszautasítása tulajdonképpen a központi hatósági közreműködés megtagadása és nem jelenti azt, hogy a kérelmező ne fordulhatna kérelmével közvetlenül a Magyarországon gyermekelviteli ügyekben kizárólagosan illetékes Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. Erről a lehetőségről a kérelmezőt a központi hatóság a visszautasítással egyidejűleg tájékoztatja (6. §).
Gyermek jogellenes Magyarországra hozatala vagy jogellenes Magyarországon tartása esetén a magyar központi hatóság fő feladata annak biztosítása, hogy a kérelem döntés végett az illetékes magyar bíróság elé kerüljön, vagy a visszavitel tárgyában bíróságon kívül egyezség alakuljon ki a felek között. E feladata mellett a központi hatóság további, a 7. §-ban meghatározott intézkedéseket is tehet a kérelem bírósághoz juttatása előtt vagy azzal párhuzamosan.
A bírósági eljárás megindításának feltétele, hogy ismert legyen a kérelmezett magyarországi tartózkodási helye, idézhető címe. Ha a kérelmező számára ez nem ismert, a központi hatóság a kérelmezett és a gyermek tartózkodási helyének megállapítása érdekében megkeresi a személyi adat- és lakcím-nyilvántartási feladatokat ellátó szervet vagy az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet, valamint más hatóság (pl. helyi gyámhatóság, családsegítő szolgálat) közreműködését is kérheti.
Ha a kérelem szerint a gyermek veszélyeztetett lehet, a központi hatóság megkeresi az illetékes gyámhatóságot az ezzel kapcsolatos körülmények tisztázása és a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele iránt.
Ha a kérelmezett a gyermekelviteli központi hatóság felé arra hivatkozik, hogy ő bűncselekmény (pl. kapcsolati erőszak) áldozata, a központi hatóság számára tájékoztatást nyújt az áldozatsegítő szolgálat tevékenységéről és elérhetőségeiről, továbbá informálja az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat igénybevételének lehetőségéről is.
Ha a központi hatóság tudomására jut, hogy Magyarországon a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránt bírósági eljárás indult, az Egyezmény 16. cikke alapján értesítenie kell az eljáró magyar bíróságot. Az Egyezmény 16. cikke ugyanis elsőbbséget biztosít a hágai egyezmény szerinti, a gyermek visszavitelére irányuló eljárásnak: a bíróság mindaddig nem dönthet a szülői felügyeleti jog érdemét illetően, amíg nem születik határozat arról, hogy a gyermeket nem kell visszavinni.
Ha a magyar központi hatóság hivatalos tudomást szerez arról, hogy a gyermek nem Magyarországon, hanem az Egyezmény egy másik részes államában tartózkodik, a kérelmet az Egyezmény 9. cikkében foglaltaknak megfelelően ezen állam központi hatóságához továbbítja.
Az Egyezmény 7. cikk c) pontja értelmében a központi hatóság egyik feladata a gyermek önkéntes visszavitelét vagy az ügy békés elintézésének biztosítását célzó intézkedések megtétele. Ezért a kérelmezettel közvetlenül felveszi a kapcsolatot, tájékoztatja a kérelemről, az Egyezmény szerinti bírósági eljárásról és ezzel kapcsolatban arról, hogy a bírósági eljárás elkerülhető, ha a gyermeket a kérelmezett önként visszaviszi, vagy ha a felek egyezséget kötnek. Ha mindkét fél nyitott a mediációra, a központi hatóság a Korm. rendelet 8. §-a szerint rendelkezésükre bocsátja a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 4. § (1) bekezdése szerinti közvetítői névjegyzékből a családjogi szakterületen, a felek által választott nyelven közvetítést vállaló közvetítők listáját. A mediátor(ok) kiválasztása, a mediáció gyakorlati megszervezése alapvetően a felek és a közvetítő(k) közötti közvetlen kapcsolatfelvétellel történik; ha ennek bármilyen akadálya (pl. nyelvi akadály) van, szükség esetén a közvetítés megvalósításához a gyermekelviteli központi hatóság segítséget nyújt.
A gyermek visszavitele tárgyában eljáró bíróságnak a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti külföldi jogot kell alkalmaznia annak megítélésére, hogy a gyermek Magyarországra hozatala vagy visszatartása Magyarországon jogellenes-e. Ha a kérelemből ez nem állapítható meg, a bíróság megkeresésére a központi hatóság soron kívül intézkedik az alkalmazandó külföldi jogszabályoknak az érintett másik állam központi hatóságától való beszerzése iránt (9. §).
A gyermekelviteli központi hatóságnak vannak a Rendelet szerinti speciális feladatai abban az esetben is, ha a gyermeket Magyarországra hozták jogellenesen; ezeket szabályozza a 10. §. Ha a gyermek visszavitele tárgyában eljáró magyar bíróság a Rendelet 27. cikk (4) bekezdésének alkalmazása körében a központi hatóság közreműködését kéri, a központi hatóság soron kívül megkeresi a gyermek szokásos tartózkodási helye szerinti tagállam központi hatóságát arra nézve, hogy került-e sor megfelelő intézkedésekre a gyermek visszavitelét követő védelmének biztosítása érdekében.
Hasonlóképpen, ha a gyermek visszavitele tárgyában eljáró bíróság a központi hatóság közreműködését kéri a gyermek visszavitelét megtagadó határozat továbbításában a másik érintett tagállamban a szülői felelősség tárgyában eljáró bíróság részére, a központi hatóság soron kívül továbbítja az iratokat a másik tagállam központi hatóságának, a bírósághoz továbbítás végett.
A gyermekelviteli központi hatóságnak az ügyek állásáról rendszeresen tájékoztatnia kell a megkereső állam központi hatóságát; ezért amennyiben a visszavitelt elrendelő határozat végrehajtása szükséges, a központi hatóság a végrehajtási eljárásról a végrehajtásban közreműködő hatóságoktól tájékoztatást kérhet (11. §). Szükség esetén a gyermek átadásához, visszavitele megvalósításához a központi hatóság segítséget nyújt (pl. kapcsolatfelvétel a gyermek állampolgársága szerinti állam magyarországi külképviseletével, a visszatéréshez szükséges úti okmányok kiállítása érdekében).
Az Egyezmény 21. cikke értelmében láthatási kérelmek előterjesztéséhez is biztosítani kell központi hatósági segítségnyújtást, ezért a Korm. rendelet 12. §-a szerint az 1–3. §-t a külföldön élő gyermekkel való kapcsolattartás iránti kérelem előterjesztésével kapcsolatban is alkalmazni kell, a kapcsolattartási ügyek sajátosságaiból eredő eltérésekkel.
Az Európai Unió valamely tagállamában (kivéve Dániában) tartózkodó gyermek vonatkozásában a Magyarországon tartózkodó szülő vagy kapcsolattartásra jogosult más személy a kapcsolattartási jogának biztosítását a Rendelet alapján kérheti. Az ilyen típusú kérelmekhez kapcsolódó központi hatósági feladatokat szabályozza a 13. §. A kapcsolattartás biztosítására irányuló kérelmek esetén lehetősége van a kérelmezőnek arra, hogy a Rendelet szerint az egyebek mellett a kapcsolattartási ügyek intézésére kijelölt magyar gyermekvédelmi központi hatósághoz, a Belügyminisztériumhoz (a továbbiakban: BM) forduljon. A Rendelet nem rendelkezik arról, hogy a központi hatóságoknak milyen konkrét intézkedéseket kellene tennie egy kapcsolattartási kérelem alapján. Az általános tapasztalat az, hogy a más tagállambeli központi hatóságok a kérelem előterjesztésében, a szükséges jogi képviselet biztosításában nem nyújtanak segítséget. A kapcsolattartási kérelmekhez mindössze annyi segítséget nyújtanak, hogy tájékoztatnak az illetékes bíróság vagy más hatóság elérhetőségeiről, illetve tájékoztatást nyújtanak arról, hogy a kérelmező miképpen kaphat az adott tagállamban személyes költségmentességet, illetve kik járhatnak el pártfogó ügyvédként. Ezáltal a magyar gyermekvédelmi központi hatóság segítségnyújtása is általában arra szorítkozhat, hogy erre is irányuló kérelem esetén tájékoztatást ad az illetékes külföldi bíróság elérhetőségéről, továbbá kifejezett kérés esetén megkeresi a külföldi központi hatóságot, hogy a kérelmező számára tájékoztatást tudjon adni a személyes költségmentességről, illetve az elérhető ügyvédek listájáról.
Ha a megkeresett más tagállambeli központi hatóság a kérelem előterjesztéséhez is segítséget nyújt, a gyermekvédelmi központi hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmezőnek segítséget nyújt kérelme elkészítéséhez. Ilyen esetekben a központi hatóság a kérelem és a szükséges iratok fordíttatásáról saját költségén gondoskodik. Ennek során a központi hatóság meghatározhatja, hogy az adott ügy szempontjából mely iratok, illetve azok mely részének fordíttatása indokolt.
A magyar gyermekvédelmi központi hatóság a külföldi központi hatóság megkeresésén túl más külföldi hatóságot, illetve hivatalt is megkereshet, hogy az érintett felek között megegyezést segítsen elő a kapcsolattartás biztosítására.
A gyermekvédelmi központi hatóság más tagállamba irányuló kapcsolattartási kérelemmel kapcsolatban szükség esetén további segítséget nyújt magyarországi környezettanulmány beszerzésével, a kapcsolattartás gyakorlati megszervezésével kapcsolatban; ez utóbbihoz igénybe veheti a magyar külképviseleti hatóságok segítségét.
Ha az eljárás során (pl. kapcsolattartás idejére Magyarországon tartózkodó gyermek vonatkozásában) a gyermek védelme iránti intézkedés válik szükségessé, a gyermekvédelmi központi hatóság a megkeresett központi hatósággal együttműködik.
A gyermekvédelmi központi hatóság rendszeresen tájékoztatja a kérelmezőt az ügy állásáról, ha az ügy a gyermekvédelmi központi hatóság közreműködésével indult.
Az Egyezmény 21. cikke értelmében láthatási kérelmek előterjesztéséhez is biztosítani kell központi hatósági segítségnyújtást, ezért Magyarországon élő gyermekkel való kapcsolattartás biztosítása iránti kérelmek esetén is – a kapcsolattartási ügyek sajátosságaiból eredő eltérésekkel – alkalmazhatók a Korm. rendelet azon rendelkezései, amelyek a gyermekek jogellenes Magyarországra hozatala esetére határozzák meg a központi hatósági feladatokat (14–16. §).
A Magyarországon tartózkodó gyermek vonatkozásában az Európai Unió tagállamában (kivéve Dánia) tartózkodó szülő vagy más jogosult kérelme a kapcsolattartás magyarországi rendezésére, a korábban szabályozott kapcsolattartás megváltoztatására, illetve az erről szóló külföldi vagy magyar határozat magyarországi végrehajtására irányulhat. Az e kérelmekkel kapcsolatos központi hatósági feladatokat a 17. § tartalmazza.
A központi hatósági közreműködés jellegét alapvetően az határozza meg, hogy a kapcsolattartási kérelem elbírálása bírósági vagy gyámhatósági hatáskörbe tartozik-e. Amennyiben a kapcsolattartás rendezése vagy megváltoztatása gyámhatósági hatáskörbe tartozik, a gyámhatóságok szakmai felügyeletét ellátó BM mint gyermekvédelmi központi hatóság, a kérelem illetékes gyámhatósághoz való továbbításával intézkedik a megfelelő gyámhatósági eljárás megindítása iránt, ha az eljárás megindításához szükséges iratok rendelkezésre állnak. Ha hivatalból a hiányzó iratot nem lehet beszerezni, a központi hatóság a kérelmezőt hiánypótlásra hívja fel.
Ha a kapcsolattartási kérelem elbírálása bírósági hatáskörbe tartozik [pl. a bíróságnak van hatásköre a kapcsolattartás végrehajtására irányuló kérelmekre, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 4:181. § (4) bekezdése alapján a kapcsolattartás megváltoztatására, ha a kapcsolattartás kérdésében korábban a bíróság döntött], a gyermekvédelmi központi hatóság a kérelmezőt tájékoztatja az illetékes bíróságról és annak elérhetőségéről. A kérelmet ilyen esetben a külföldön élő kérelmezőnek kell a bírósághoz közvetlenül benyújtania.
A kérelmezőnek magyar nyelven kell a gyámhatósághoz intézett kérelmét és az azt alátámasztó iratokat benyújtania. Ha ez számára aránytalan nehézséget okoz, a központi hatóság azok fordítása helyett, az eljárás gyorsítása érdekében összefoglaló tájékoztatást küldhet a gyámhatóság számára fordítás helyett.
A Korm. rendelet a Rendelet és a Tv. hatálybalépésével egy időben, 2022. augusztus 1. napján lép hatályba (18. §).
A Rendelet, valamint a Tv. végrehajtása gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosítását is szükségessé teszi.
A Korm. rendelet 20–25. §-a a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) módosításáról rendelkezik. A Gyer. 24. §-ának módosítása a Tv. 32. §-ára tekintettel szükséges, amelynek értelmében, ha a gyermek huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése iránti kérelem szülői felügyelettel kapcsolatos bírósági keresetben vagy szülői felügyelettel kapcsolatos per megindítását követően kerül előterjesztésre, a kérelemről a bíróság dönt. A gyámhatóság feladata, hogy – elsősorban a felek nyilatkozata alapján – meggyőződjön arról, hogy szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos per nincs folyamatban, elkerülve, hogy a gyámhatóság és a bíróság párhuzamosan járjon el a külföldi tartózkodási hely kijelölése tárgyában. Amennyiben a gyámhatóságnak tudomása van arról, hogy szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos per van folyamatban, akkor a külföldi tartózkodási hely kijelölésére vonatkozó kérelmet el kell utasítania.
A Korm. rendelet figyelemmel van arra is, hogy a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölése esetén – néhány kivételes esetet kivéve – a korábbi kapcsolattartási rend nem fenntartható. Ezért a Korm. rendelet a gyermek érdekében úgy rendelkezik, hogy a külföldre költözés engedélyezése esetén nemcsak kérelemre, hanem a gyermek érdekében hivatalból is dönteni kell a kapcsolattartásról, feltéve természetesen, hogy a gyámhatóság hatásköre kiterjed a kapcsolattartás rendezésére vagy megváltoztatására.
A Rendelet 82. cikke kötelezővé teszi határon átnyúló gyermekelhelyezési ügyekben a fogadó tagállam hozzájárulásának beszerzését kiskorú másik tagállamban történő elhelyezéséhez, kivéve, ha a fogadó tagállam a Bizottság felé jelezte, hogy meghatározott közeli hozzátartozóknál elhelyezéshez nem kell a hozzájárulásuk. Hasonló előzetes hozzájárulás szükséges az 1996-os hágai gyermekvédelmi egyezmény 33. cikke alapján az EU-n kívüli, az egyezményben részes államokban történő elhelyezéshez. A gyámrendeléssel összefüggő rendelkezések módosítása indokolt azért, hogy a gyámhatóság csak a külföldi állam hatóságának hozzájárulása után tegyen intézkedéseket a gyám kirendelése érdekében. Erre tekintettel módosítani szükséges a Gyer.-ben a gyámrendelés szabályait [a 128. § új (6) bekezdésével] annyiban, hogy előzetesen a BM útján tájékozódni szükséges arról, hogy szükséges-e a fogadó állam hozzájárulása a gyermek ottani elhelyezéséhez (Korm. rendelet 21. §). A gyámhivatalok a gyámrendelés keretében a jogszabályban már eddig is előírt intézkedéseket teszik meg, így feladatkörük nem bővül.
A Rendelet 56. cikke új lehetőséget vezet be a végrehajtás kivételes felfüggesztésére, illetve megtagadására, amennyiben a más tagállambeli szülői felelősségi határozat végrehajtása a gyermek számára a testi vagy lelki károsodás súlyos kockázatával járna, a határozat meghozatala után felmerült ideiglenes vagy tartósan fennálló akadályokból kifolyólag vagy a körülmények jelentős megváltozása folytán. A végrehajtás felfüggesztésének vagy megtagadásának lehetőségét ezen okokból a gyermek érdekében indokolt biztosítani a Rendelet hatálya alá nem tartozó külföldi határozatok végrehajtása iránti ügyekben is. Ennek megfelelően a Tv. – a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosításával – az eljáró bíróságok számára több esetben is kötelezően előírja, hogy a szülői felelősség tárgyában hozott külföldi határozat vagy a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajtásával kapcsolatban kérje ki a gyámhatóság véleményét arról, hogy az adott eljárási cselekmény a gyermek számára tartósan a testi vagy lelki károsodás súlyos kockázatával járna-e. A Korm. rendelet 22. §-a ennek megfelelően kiegészíti a Gyer.-t a vélemény kialakítására vonatkozó gyámhatósági eljárás szabályaival (Gyer. 166/B. §).
A gyámhatóság feladata azoknak a körülményeknek a vizsgálata és véleményezése, amelyek által felméri, hogy a gyermek számára a testi vagy lelki károsodás súlyos kockázatával járna-e a határozat meghozatala után felmerült ideiglenes vagy tartósan fennálló akadályokból kifolyólag vagy a körülmények jelentős megváltozása folytán a határozat végrehajtása. A gyámhatóságnak különösen a következő intézkedéseket kell megtennie: megvizsgálja a gyermekről rendelkezésre álló gyámhatósági iratokat, környezettanulmányt készít vagy szerez be, a család- és gyermekjóléti központtól tájékoztatást kér, szükség esetén az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meghallgatja, szintén szükség esetén a szülő vagy más személy véleményének megismerése érdekében nyilatkozatokat szerez be, illetve a körülményekre való tekintettel, ha szükséges, pedagógiai, pszichológiai és orvosi véleményeket szerez be. A gyámhatóság ezek alapján kialakítja véleményét, amelyben különösen kitér arra, milyenek a gyermeket nevelő család körülményei, a kiskorú gyermekre nézve kellett-e gyermekvédelmi intézkedést elrendelni, a család életkörülményeiben, kapcsolatrendszerében milyen változások következtek be a szülői felelősség tárgyában hozott külföldi határozat vagy a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelét elrendelő határozat meghozatala óta. A gyámhatóság véleményében rögzíti, hogy a szülői felelősség tárgyában hozott külföldi határozat vagy a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajtása álláspontja szerint hogyan érintené a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, egészséges nevelkedését és jólétét.
A vélemény kialakításánál tekintettel kell arra lenni, hogy a cél az, hogy a gyámhatóság segítséget nyújtson a bíróság számára a gyermek érdekében a megfelelő döntés meghozatalában. Ennek ismeretében, ha a bíróság konkrét kérdésekre várja a választ, vagy olyan körülményeket vázol fel, amelyek vizsgálata a bírósági döntés érdekében szükségesek, akkor a gyámhatóság véleményének ezekre a kérdésekre vagy körülményekre is ki kell terjednie. Tekintettel az előírt ügyintézési határidőre (30 nap), a megfelelő információk beszerzése akár telefonon vagy elektronikus úton is megengedett, sőt javasolt.
A Rendelet 82. cikke kötelezővé teszi határon átnyúló gyermekelhelyezési ügyekben a fogadó tagállam hozzájárulásának beszerzését kiskorú másik tagállamban történő elhelyezéséhez, kivéve ha a fogadó tagállam a Bizottság felé jelezte, hogy meghatározott közeli hozzátartozóknál elhelyezéshez nem kell a hozzájárulásuk. Hasonló előzetes hozzájárulás szükséges az 1996-os hágai gyermekvédelmi egyezmény 33. cikke alapján az EU-n kívüli, az egyezményben részes államokban történő elhelyezéshez. Ezért a Korm. rendelet 23. §-a akként módosítja a Gyer. 168/A. § (1) bekezdését, hogy a külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező gyám kirendelését megelőzően meg kell keresni a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztériumot a szükséges intézkedések megtétele, az adott állam nyilatkozatától függően a külföldi központi hatóság megkeresése végett.
Magyarország nem tett a Rendelet 82. cikk (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, így minden esetben megköveteli hozzájárulását a gyermek magyarországi elhelyezéséhez, ha a gyermek elhelyezése nem a szülőnél történik. A gyermek magyarországi gyámnál történő elhelyezéséhez a hozzájárulásról a gyámhatóság dönt, így indokolt az erre vonatkozó szabályozással kibővíteni a Gyer. szabályozását [Gyer. 168/A. § új (4) bekezdése].
A BM mint gyermekvédelmi központi hatóság felkérésére a gyámhatóság ennek keretében a jogszabályban már megjelölt intézkedéseket teszi meg, a leendő gyám alkalmasságának vizsgálata érdekében. Így például a leendő gyám lakóhelyén környezettanulmányt készít vagy szerez be. Megvizsgálja, hogy jogszabály alapján vállalhat-e a megnevezett személy gyámi tisztséget. A leendő gyám jövedelmi viszonyainak vizsgálata alapján megállapítja, hogy különös megterhelést nem jelent-e a szociális intézményekre nézve a gyermek Magyarországon történő ellátása. A család- és gyermekjóléti központtól tájékoztatást kér szükség esetén, hogy az érintett személy saját gyermekeinek nevelése során felmerült-e olyan körülmény, amely alapján nem javasolt gyámnak történő kirendelése. A gyámhatóság a gyámot jövőbeni terveiről meghallgatja, szintén szükség esetén megvizsgálja, hogy a gyermek óvodai vagy iskolai ellátása biztosítható-e. Amennyiben a gyermek a hozzátartozóinál kerül elhelyezésre, javasolt annak vizsgálata is, hogy korábban milyen kapcsolatuk volt, gondozta-e a hozzátartozó a gyermeket korábban. Ezek ismeretében alakítja ki véleményét a gyámhatóság, hogy a hozzájárulás megadható-e. A hozzájárulásról végzést hoz, amelyet a gyermekvédelmi központi hatóság közreműködésével továbbít a külföldi hatóságnak.
A Rendelet és a Tv. végrehajtása érdekében szükséges a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) módosítása is (Korm. rendelet 26–28. §).
Tekintettel arra, hogy a Rendelet rendelkezéseket tartalmaz mind a bíróságok, mind a gyámhatóságok által meghozott határozatokhoz kapcsolódó tanúsítványok kiállításáról, a gyámhatóságoknak is feladata van a tanúsítványok kiállításával és azok jogorvoslatával kapcsolatban. A gyámhivatal kérelemre kiállítja a Rendelet 47. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti tanúsítványt a Rendelet V. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával a láthatási jog rendezésével vagy megváltoztatásával kapcsolatban hozott határozatokra vonatkozólag. A gyámhivatal hivatalból vagy kérelemre kiállítja a Rendelet 36. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti tanúsítványt a Rendelet III. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával a szülői felelősséggel kapcsolatban hozott határozatokra. A gyámhivatal kiállítja továbbá a Rendelet 49. cikk (1) bekezdése szerinti tanúsítványt a Rendelet VII. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával a végrehajthatóság hiányáról vagy korlátozásáról. A tanúsítványokat ugyanarra a határozatra nézve több alkalommal is ki lehet állítani. Ezen gyámhivatali hatáskörök felsorolása épül be a Gyár. 9. § l) pontjába. A gyámhivatali „hatásköri lista” kiegészül továbbá a szülői felelősség tárgyában hozott külföldi határozat vagy a jogellenesen Magyarországra hozott gyermek visszavitelét elrendelő határozat végrehajtásával kapcsolatban a bíróság által kért gyámhatósági vélemény kiadásával, valamint a Rendelet 12. és 13. cikke szerint, a joghatóság átadásának kezdeményezésével és a joghatóság elfogadásával.
A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal kérelemre vagy hivatalból a Tv. 31. § (2) bekezdése alapján a Rendelet III. és V. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával kiadott tanúsítványt név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba esetén kijavítja. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a Rendelet V. mellékletében közzétett formanyomtatvány felhasználásával kiállított tanúsítványt kérelemre vagy hivatalból visszavonja, amely ellen a felek közigazgatási pert kezdeményezhetnek. A Korm. rendelet 27. §-a ezen gyámhatósági hatásköröket építi be a Gyár.-nak a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal feladat- és hatáskörét meghatározó rendelkezései közé.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás