2022. évi XXI. törvény indokolás
2022. évi XXI. törvény indokolás
2022.11.01.
2022. évi XXI. törvény indokolás
a honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvényhez
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Alaptörvény IX. módosítására figyelemmel az Országgyűlés 2021. első félévében elfogadta a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvényt (a továbbiakban: Vbö.), amely 2022. november 1-jei hatálybalépésével egyrészt megteremti a hon- és rendvédelmi erők, valamint a közigazgatás közötti összehangolt védekezés jogi alapjait, másrészt átemeli a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényből (a továbbiakban: Hvt.) a Vbö.-be a jelenlegi hat helyett három új különleges jogrendi eset törvényi szintű szabályozását. Ennek eredményeként szükségessé vált a Hvt. teljes felülvizsgálata, melynek okán a Hvt. újra szabályozására kerül sor. Így 2022. november 1-jén hatályba lép a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény (a továbbiakban: új Hvt.), amelyhez kapcsolódóan indokolttá vált a honvédelmi célú adatkezelési szabályok felülvizsgálata is.
A Hvt. felülvizsgálata eredményeként szükségessé vált a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi felkészítéssel, országvédelemmel és egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatkezelését szabályozó III/A. fejezetének elhagyása, amely tárgykört azonban indokolt továbbra is törvényi szinten szabályozni. Erre figyelemmel szükségessé vált a Hvt. III/A. fejezetének átemelése a honvédelmi célú adatkezelésekre vonatkozó szabályokat tartalmazó törvénybe, amelyet a hatályos, a honvédségi adatkezelésről, az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) újraszabályozásával jelen törvényjavaslat tartalmaz.
A fentieken túlmenően a törvényjavaslat a Haktv. hatályos rendelkezéseire épül, a szabályozás előkészítése során célként meghatározva az adatvesztés elkerülését, figyelembe véve az időközben szükségessé vált technikai pontosításokat is.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1. §
A törvény az alkalmazáshoz szükséges értelmező rendelkezéseket tartalmazza.
Az értelmező rendelkezések mellett a törvény a nyilvántartások tekintetében meghatározza az adatkezelések módjait, a nyilvántartás alapjául szolgáló iratok vagy másolatok kezelését, a kezelt adatok megismerésére jogosult személyi kört.
2–3. §
A rendelkezés meghatározza a honvédelmi adatkezelés szerveit és ezen szervek azon tevékenységi köreit, melyekben hatáskörüknek és illetékességüknek megfelelően együttműködnek egymással.
4–14. §, 1–5. melléklet
A rendelkezés a honvédelmi felkészülés teljesítéséhez szükséges nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.
15–18. §, 6. melléklet
A rendelkezés meghatározza az állampolgárok adatai kezelésének szabályait és a nyilvántartó szervezetet, melyet az adatkezelő a hadkötelezettség bevezetésének biztosítása, valamint az önkéntes tartalékos állomány toborzásának, továbbá a hadköteles jogviszonnyal kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiadása céljából végez.
Meghatározza továbbá a kezelt adatok körét, valamint az egyes adatszolgáltatásokat is.
19–20. §, 7. melléklet
A hadkötelesek vonatkozásában békében és hadkötelezettség időszakában is elsődlegesen az adattal rendelkező adatszolgáltatók biztosítanak közvetlenül adatot a Magyar Honvédség részére, mely adatok ismeretében történik a hadkötelesek katonai szolgálatának előzetes tervezése, illetve a szolgálati kötelezettség járulékos kötelezettségei (megjelenési-, adatszolgáltatási-, bejelentési kötelezettség) érvényesítése.
A hadkötelezettség bevezetését követően sem változik az alapelv, tehát a hadkötelesek esetében is az alapadatok bekérése az adatszolgáltatóktól történik.
A törvény, figyelemmel az adatkezelés célhoz kötöttségére meghatározza, hogy az adatkezelő mely adatot kezel békében és a hadkötelezettség bevezetését követően egyaránt.
21–22. §
Azon adatszolgáltatások esetében, melyek nem érinthetnek minden katonai szolgálatteljesítésre kötelezett korú személyt, nem indokolt az automatikus adatszolgáltatás előírása. Az adatszolgáltatás egyedi esetben és kizárólag akkor szükséges, ha a hadköteles nyilvántartásban szereplő személyről a meghatározott adatszolgáltató a törvényben rögzítettek szerinti információ birtokába jut.
23–25. §, 8. melléklet
A rendelkezés meghatározza katonai szolgálatot önként vállaló honvédelmi alkalmazottak, a hadkötelezettség bevezetését követő katonai szolgálatteljesítésének tervezése, biztosítása érdekében történő nyilvántartás vezetését, a nyilvántartásban kezelt adatok körét, az adatok megismerésére jogosultakat, az adatok továbbítására vonatkozó szabályokat.
26. §, 9. melléklet
Már béke idején szükséges, hogy az adatkezelő rendelkezzen azon személyek adataival, akik valamely okból várhatóan katonai szolgálatra nem vehetők igénybe, ezzel is felkészülve a katonai szervezetek hatékony, rövid idejű hadkiegészítésére. Ennek érdekében béke időszakban is rendszeres adatszolgáltatást szükséges nyújtani a „meghagyott” munkakört betöltő hadkötelesekről.
27. §
A hadkötelezettséggel kapcsolatos nyilvántartások vezetése honvédelmi érdek, ezért a törvény szerint az azok részére történő adatszolgáltatás térítésmentes, költségeit az adatszolgáltatók viselik. A nyilvántartások közötti kapcsolat, ahol lehetséges a személyazonosító alkalmazásával, ahol nem, ott a természetes személyazonosító adatok alkalmazásával biztosított.
28. §, 10. melléklet
A hadijogot szabályozó különböző nemzetközi egyezmények végrehajtása érdekében a törvény meghatározza a veszteség-nyilvántartás szabályait. Ennek célja a fegyveres konfliktusok következtében elhunyt, eltűnt, idegen hatalom által fogvatartott tényleges katonák azonosítása. A törvény meghatározza, hogy a veszteség-nyilvántartásból kik juthatnak hozzá adatokhoz, illetve kik szolgáltatnak adatot ennek vezetéséhez.
29. §, 11–12. melléklet
Az Alaptörvény és a Hvt. szerinti gazdasági- és anyagi szolgáltatási teljesítéséhez szükséges nyilvántartás alapjait teremti meg a törvény. A honvédelem feladatainak végrehajtása körében, a honvédelmi szervezet és a honvédelemben közreműködő szerv igényének teljesítése érdekében az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatokról a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szervezete, valamint hadkiegészítő és toborzó központ nyilvántartást vezet a kormányrendeletben meghatározott ingatlanokról, technikai eszközökről és szolgáltatásokról.
30–33. §
Az adatszolgáltatás megkeresésre történik. A nyilvántartásból törölni kell a nem lebiztosított ingatlan, technikai eszköz vagy szolgáltatásra vonatkozó adatokat. Ezzel biztosítható a nyilvántartott adatok célhoz kötött kezelése, illetve a cél eléréséhez szükséges mértékű nyilvántartás fenntartása. A törvény rögzíti, hogy az adatszolgáltatás térítésmentes.
34–35. §
A törvény meghatározza a honvédelmi munkáltatói és egyéb honvédelmi adatkezeléseket.
A szabályozásra azért van szükség, hogy a honvédségi szervezetek adatkezelési és adminisztrációs terheit megkönnyítse. Ezzel elkerülhető a sokszereplős, adott esetben valamennyi honvédségi szervezetet érintő közös adatkezelői, adatfeldolgozási szerződések időben is elhúzódó megkötése.
Mindazonáltal fontos kiemelni, hogy e jogkörrel az MHP nem vállalja át az egyes honvédségi szervezetek adatkezelői felelősségét.
36. §, 13. melléklet
A szolgálati viszonyra jelentkezőkről a törvény szerint a Magyar Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve toborzó nyilvántartást vezet, melynek célja az utánpótlás biztosítása.
37. §
A törvény rendelkezése szerint a Honvédség központi személyügyi szerve, vagy a honvédelmi szervezet hatáskörébe tartozó pályázat kiírása esetén a pályázatot kiíró honvédelmi szervezet a kiválasztási eljárás lefolytatása céljából kezeli a pályázati eljárás során keletkezett, a pályázó által szolgáltatott, adatokat. A rendelkezés meghatározza a kezelt adatok és a megismerésre jogosultak körét és az adatkezelés időtartamát is.
38–46. §, 14. melléklet
A törvény elsődleges célja, hogy megfelelő jogforrási szinten, kellő részletességgel szabályozza az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok honvédelmi kezelésére vonatkozó előírásokat. A törvény további célja egy kiegészítő jellegű norma megalkotása, mely az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényhez kapcsolódik.
47–51. §, 15., 17–19. melléklet
A személyügyi nyilvántartásban kell kezelni a személyi állomány személyes adatot. A személyügyi nyilvántartásban szereplő adatok kezelése biztosítja a szolgálati viszonnyal összefüggő döntések előkészítéséhez, meghozatalához, a jogok gyakorlásához és a kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat. A személyügyi nyilvántartás kezeli az állomány tagjára, az önkéntes tartalékos katonára, a honvéd tisztjelöltre és a honvéd-altisztjelöltre vonatkozó adatokat.
Az Infotv. szerinti követelményeknek megfelelően a személyügyi nyilvántartásban szereplő adatokat az adatkezelő a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetéséig kezeli.
A célhoz kötöttség követelményével összhangban a törvény meghatározza azt, hogy mely személyek férhetnek hozzá a személyügyi nyilvántartásban kezelt adatokhoz.
52. §, 16. melléklet
A törvény rendelkezése szerint a pénzügyi szakterület adatait személyi állománya vonatkozásában a honvédelmi szervezet, szakterületéhez tartozó feladatai ellátása során a központi pénzügyi szervezet kezeli,
az ösztöndíjban részesülők adatait az ösztöndíj megállapítására, kifizetésére jogosult honvédelmi szervezet, szakterületéhez tartozó feladatai ellátása során a Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatai elvégzésre kijelölt szervezet kezeli,
a veterán jogállású érintettek adatait a jogállással összefüggő pénzügyi feladatok ellátása céljából a Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatai elvégzésre kijelölt szervezet kezeli.
A pénzügyi szakterület által végzett adatkezelés célja az előbbiekben meghatározott személyi kör tekintetében az érintett személyeket pénzben, illetve egyéb módon megillető járandóságok, juttatások, költségtérítések és átvállalt tagdíjak, valamint az ösztöndíjak kifizethetőségének, továbbá az ehhez fűződő adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének biztosítása.
Az adatkezelés időtartama az érintett pénzügyi ellátásával, valamint az ehhez fűződő adatszolgáltatási kötelezettségekkel kapcsolatos jogszabályokban meghatározott ideig tart.
53. §, 20. melléklet
A rendelkezés az egészségkárosodási ellátással és a baleseti járadékkal kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A központi pénzügyi szervezet a honvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos jogosultság és a baleseti járadékra való jogosultság elbírálása, valamint a honvédelmi egészségkárosodási ellátással és a baleseti járadékkal kapcsolatos feladatok ellátása céljából kezeli a honvédelmi egészségkárosodási ellátásban és a baleseti járadékban részesülő személyek e törvény által meghatározott adatait. Ezeket az adatokat, a munkakör vagy beosztás elfogadási kötelezettség alóli mentesítés elbírálása, illetve fellebbezés esetén a mentesítés és a fellebbezés elbírálására jogosult honvédelmi szervezet is kezeli a mentesítés és a fellebbezés elbírálása céljából.
Tartalmazza a nyilvántartásban kezelt adatok megismerésére, a nyilvántartásból történő adatigénylésre és az adatkezelés időtartamára vonatkozó szabályokat is.
54. §, 21. melléklet
A rendelkezés szerint a Honvédség szociális és érdekvédelmi gondoskodási körébe tartozók társadalombiztosítási ellátásainak adatait a Honvédség központi pénzügyi és számviteli feladatát ellátó honvédelmi szervezete kezeli.
Az adatkezelés célja egyrészt az adatoknak statisztikai célú felhasználása, NATO tervezési és hazai költségvetési tervezési feladatok, valamint az érdekvédelmi feladatok végrehajthatóságának a biztosítása, másrészt a kiegészítő rokkantsági támogatás, a kiegészítő hozzátartozói támogatás és az árvák kiegészítő támogatására való jogosultság elbírálása.
A törvény meghatározza az adatkezelési időtartamot és az adok megismerésére jogosultak körét is a cél megjelölésével.
A Honvédség katonai igazgatási és központi adatfeldolgozó szerve érdekvédelmi feladatainak ellátása céljából adatot igényelhet a nyilvántartás adataiból.
55–61. §, 22. melléklet
E nyilvántartásban kell kezelni a fegyelmi eljárással, a büntetőeljárással, a szabálysértési eljárással, a méltatlansági eljárással és az ezek során megállapított szankciókkal kapcsolatos adatokat. A törvény meghatározza, hogy milyen adatkezelési célokból szolgálhatnak az ott meghatározott adatok adatkezelési tevékenységek alapjául.
Ennek megfelelően
– a fegyelmi nyilvántartás vezetése a fegyelmi eljárás lefolytathatóságának, a fegyelmi eljárás során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak biztosítása, a kiszabott fenyítések és azok hatályának naprakész megállapíthatósága, továbbá az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítésének,
– a szabálysértési nyilvántartás vezetése a szabálysértés esetén fennálló felelősség megállapítása érdekében kezdeményezett eljárás lefolytathatóságának, a szabálysértési eljárás során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak biztosítása, a kiszabott fenyítések és azok hatályának naprakész megállapíthatósága, továbbá az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítésének,
– a büntető ügyek nyilvántartásának vezetése a bűncselekmény esetén fennálló felelősség megállapítása érdekében kezdeményezett eljárás lefolytathatóságának, bűncselekmény esetén a döntés-előkészítésnek és döntéshozatalnak biztosítása, továbbá az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítésének,
– a méltatlansági nyilvántartás vezetése a méltatlansági eljárás lefolytathatóságának, a méltatlansági eljárás során történő döntés-előkészítésnek és határozathozatalnak biztosítása, a méltatlanság megállapíthatósága, továbbá az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatása elősegítésének
céljából történik.
A rendelkezés nyilvántartásonként meghatározza az adatok kezelésének időtartamát, továbbá azt is, hogy feladataik ellátása érdekében mely személyek férhetnek hozzá a nyilvántartásokban kezelt adatokhoz. Valamennyi nyilvántartás adatkezelője, az egyes személyügyi igazgatási eljárások lefolytatásának elősegítése céljából adatot közöl a személyügyi nyilvántartás felé.
62–63. §, 23. melléklet
A rendelkezés meghatározza a kártérítési és kártalanítási nyilvántartásban kezelt adatok körét. A nyilvántartásban kezelt adatokat a honvédelmi szervezet, fellebbezés esetén pedig a fellebbezés elbírálására jogosult honvédelmi szervezet kezeli. A rendelkezés az adatkezelés időtartamára vonatkozóan abban az esetben, ha nem kerül sor kártérítés vagy kártalanítás megfizetésére, úgy az adatok az eljárás jogerős befejezéséig történő kezelését írja elő.
64. §
A nyilvántartásban kell kezelni a kiképzésben érintett személy kiképzéssel összefüggő, valamint a fizikai állapotfelmérés és a Honvéd Testalkati Program adatait. Az adatkezelés célja a kiképzés, a fizikai állapotfelmérés és a Honvéd Testalkati Program végrehajtása, és értékelése.
A rendelkezés az adatok megismerésére jogosult személyi kört is meghatározza, ezen kívül, az adatközlésre vonatkozóan is tartalmaz rendelkezést, amely teljesítményértékelés végrehajtása céljából történik, a személyügyi nyilvántartás részére.
A kiképzési nyilvántartásban kezelt adatokat a kiképzési nyilvántartást vezető honvédelmi szervezet a katonai szolgálat felső korhatárának betöltéséig kezeli.
65. §
A rendelkezés meghatározza az adatkezeléssel érintett személyi állomány körét valamint azok kezelendő adatait. Az adatkezelés az adatkezeléssel érintett állomány tagjának, a honvédelmi szervezettel fennálló szolgálati viszonyának idejéig, illetve vezénylésének, kirendelésének megszüntetéséig, a munkavégzés helyének megváltozásáig tart.
66. §
A törvény a szakmai irányítási, felelősi vagy vezetői jogkörrel rendelkező honvédelmi szervezet részére biztosítja azon adatkezelés lehetőségét, amely kapcsolattartás, szakmai továbbképzések megszervezése és végrehajtása, továbbá a beosztásba helyezéséhez, feladatellátáshoz szükséges eljárások lefolytatása, koordinálása céljából történik, a szakmai irányítási jogkör alá tartozó szakállomány e törvény által kezelni rendelt adatai tekintetében.
A rendelkezés adatkezelést, az érintett beosztásában, munkakörében történő szolgálatteljesítésének, munkavégzésének megszüntetéséig teszi lehetővé.
67–74. §
A rendelkezés szerint a honvédségi járművek igénybevételével összefüggő nyilvántartás adatait az érintett állományilletékes parancsnoka, és a rendelkezés szerinti honvédelmi szervezetek kezelik.
A rendelkezés meghatározza az országhatáron belül, szolgálati feladat ellátásával összefüggő használat, az országhatáron kívül, szolgálati feladatok végrehajtása érdekében történő igénybevétel, az országhatáron belül, lakás és munkahely közötti utazás érdekében történő igénybevétel, valamint az országhatáron belül, magáncélú igénybevétel esetén kezelendő adatok körét és az adatkezelőket.
A törvény meghatározza még a közúti közlekedési balesetben részes honvédségi járművekkel összefüggő vizsgálatok lefolytatása, a katonai gépjármű-baleseti helyszínelő igazolások elkészítésével és kiadásával kapcsolatos feladatok ellátása, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötelezettség alól mentesített honvédségi gépjárművek kártörténeti nyilvántartása vezetése és napra készen tartása céljából kezelendő adatok körét valamint azok adatkezelőjét is.
75. §, 24. melléklet
A törvény valamennyi lakhatási támogatás vonatkozásában meghatározza a támogatásban részesülő és részesült személy tekintetében a nyilvántartásban kezelendő adatait. Az adatkezelés konkrétan meghatározott célok szerint történik, melynek időtartamát – az ügyintézés lezárulását követően – a törvény 50 éves időtartamban határozza meg.
76. §, 25. melléklet
A törvény a rekreációs nyilvántartás tekintetében meghatározza a rekreációs szolgáltatásokat ténylegesen igénybe vevő, vagy igénybe venni szándékozó kezelendő adatait, az adatkezeléssel elérni kívánt célokat, valamint az adatkezelésre feljogosítottak körét is. Az adatkezelés időtartamát a könyvviteli elszámoláshoz igazodva határozza meg.
77. §
A nyilvántartás a bizonylati fegyelem megszilárdítását, az állami tulajdon védelmét, az anyagi felelősök, valamint a személyi állomány anyagi elszámoltathatóságát szolgálja.
A nyilvántartásban kezelt adatokat az adatkezelő a személyügyi és a kártérítési és kártalanítási nyilvántartásból kerülnek átvételre, melyek a szolgálati viszony megszűnéséig vagy megszüntetését követő ötödik év december 31-ig kezeli.
78. §
Az adatkezelés a Honvédség felsőszintű vezetéséért felelős honvédelmi szervezet a jogállás odaítélésének előkészítése, elbírálása, nyilvántartása, a jogállásra való jogosultság és annak megszűnésének megállapítása, valamint kapcsolattartás céljából történik, az ott meghatározott adatok tekintetében.
A nyilvántartás adatait a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezete az irattári nyilvántartásból, az érintett honvédelmi szervezete az érintett jogviszonyának megszűnésekor, megszüntetésekor vagy az érintett továbbítja az adatkezelő részére. A törvény meghatározza a nyilvántartás adataiba történő megismerésre jogosultak körét is.
Az adatkezelő az adatkezelés szükségességét az adatok nyilvántartásban történő rögzítésétől számított 3 évente felülvizsgálja.
79. §
A Magyar Honvédség a Hjt. rendelkezéseinek megfelelően a szolgálati viszony megszűnését követően is gondoskodik volt tagjairól, ezért érdekvédelmi nyilvántartást vezet a nyugállományú katonákról, a hivatásos, a szerződéses és az önkéntes tartalékos vagy a hadkötelezettség alapján történő katonai szolgálatteljesítéssel összefüggő baleset, betegség, sebesülés vagy haláleset miatt társadalombiztosítási és szociális ellátásra jogosultakról, a korábban hadkötelezettség alapján katonai szolgálatot teljesítettekről és ezek ellátásra jogosult hozzátartozóiról. Az érdekvédelmi nyilvántartás célja a nyugállomány tagját, valamint más, a gondoskodás körébe tartozó személyeket megillető ellátásra jogosultak társadalombiztosítási, szociális, kegyeleti ellátása megállapításához és folyósításához szükséges adatok biztosítása. Ennek megfelelően az érdekvédelmi nyilvántartásban szereplő adatokat az adatkezelő az ellátásokra való jogosultság megszűnéséig kezeli.
80–81. §
A rendelkezés szerint az egyes szakterületek nyilvántartásában kezelt adatokat, e törvény által meghatározott adatkezelési cél és időtartam megszűnését követően a központi irattári nyilvántartásban kell tovább kezelni. A törvény meghatározza, hogy az adatokat a megőrzés, a foglalkoztatási, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonnyal kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiadása, valamint a tudományos kutatás elősegítése céljából kell kezelni.
A nyilvántartást a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezete kezeli.
Az adatkezelés a jogviszony megszűnésétől vagy megszüntetésétől számított ötven évig tart, azonban ezen határidő lejárta előtt a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezetének vezetője a katonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos hatósági bizonyítványok kiállítása, valamint a tudományos kutatás elősegítése céljára figyelemmel javaslatot tehet a személyi anyagok további őrzésére.
82–84. §
A Magyar Honvédség objektumainak védelme, az ott kezelt minősített adatok megóvása érdekében beléptető rendszerben rögzíti az objektumokba történő ki- és belépők adatait.
A törvény meghatározza a személyi állomány ki- és belépésekor, valamint az alkalmi belépők ki- és belépésekor rögzített adatok körét és az adatkezelés idejét.
Az említett célokból a Magyar Honvédség az objektumaiban és azok közvetlen környezetében felvételt készíthet az ott tartózkodó személyekről.
85. §
A rendelkezés szerint az adatkezelés által elérni kívánt célokban a honvédelmi szervezet zártkörű rendezvény megszervezése és a honvédelmi érdek érvényesítése mellett a Honvédség népszerűsítése is megjelenik.
86. §
A katonai rendészeti feladatokat ellátó honvédségi szervezet a nyilvántartásban szereplő adatokat jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása, az elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség miatt indítható büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges bizonyíték biztosítása, vagy a rendészeti intézkedés jogszerűségének vizsgálata, illetve az érintett személy jogai gyakorlásának elősegítése céljából kezeli.
87–91. §
A rendelkezés a Béri Balogh Ádám honvéd kadét ösztöndíj, a Lippai Balázs esélyegyenlőségi ösztöndíj, a Mészáros Lázár ösztöndíj, az önkéntes tartalékosok ösztöndíja, a honvédelmi árvák ösztöndíja tekintetében határozza meg a kezelt adatok körét, az adatkezeléssel elérni kívánt célokat, az adatkezelés időtartamát, és a kezelt adatokba megismerési jogosultsággal rendelkezők körét. Az ösztöndíj kifizetésével összefüggő feladatokat minden esetben a pénzügyi szakterület látja el.
92. §, 26. melléklet
E nyilvántartásban – mely egyes adatok vonatkozásában közhiteles nyilvántartásnak minősül – kell kezelni a rehabilitált katona törvény szerint meghatározott adatait. A nyilvántartás adatait a társadalmi kapcsolattartásért felelős honvédelmi szervezet szerve a társadalombiztosítási, a szociális és a kegyeleti ellátásra való jogosultság megszűnéséig kezeli, majd ezt követően a kezelt adatokat megőrzésre, a Honvédség központi irattározási feladatát ellátó honvédelmi szervezetének kell átadni. A megismerésre jogosultak és az adatközlések címzettjei is meghatározásra kerültek.
93. §
A nyilvántartásban szereplő adatokat az egészségügyi adatkezelést végző honvédelmi szervezet kezeli a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása érdekében. A rendelkezés meghatározza az adatkezeléssel érintett személyek kezelendő személyes adatait. Az adatkezelés célja az érintettek egészségi állapotának előzetes felmérése, az egyéni alkalmasság megállapítása, felkészülés az egészségügyi ellátás megszervezésére és az esetlegesen felmerülő speciális igények biztosítására, valamint az egészségügyi ellátás biztosítása.
94–95. §
A nyilvántartásban szereplő adatokat a Kormány speciális működési feltételeinek biztosítása érdekében a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium kezeli. A rendelkezés meghatározza az adatkezeléssel érintett személyek kezelendő személyes adatait. Az adatkezelés az adatkezelő részére meghatározott feladattal kapcsolatos rendszer aktivizálásával, igénybevételével és működésével összefüggésben a belépési jogosultsághoz kötött területre történő be- és kilépés ellenőrzése, a belépő személyek azonosítása, belépési jogosultságaik nyilvántartása, az élet- és vagyonbiztonság, valamint honvédelmi és nemzetbiztonsági érdek, továbbá a minősített adatok védelme céljából történik.
96–98. §
A biometrikus adatok gyűjtésére, feldolgozására, szövetségi adatbázisokkal történő összevetésére való képesség egyre nagyobb jelentőséggel bír. A hatékony felderítő támogatás biztosítása, a rendelkezésre álló technikai eszközök által biztosított lehetőségek kihasználása érdekében elengedhetetlen a jogszabályi környezet átalakítása oly módon, hogy az biztosítsa a Honvédség kijelölt erői és a KNBSZ részére e tevékenység végrehajtását.
99. §
Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti hatósági nyilvántartás adatait a honvédelmi célú elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó kijelölt hatóság kezeli.
100. §
A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) állományába tartozó személy személyes adatait, a KNBSZ kezeli, a nyilvántartás tartalmának megismerésére jogosulti kört a törvény határozza meg. Az adatok nyilvántartása vezetésének rendjére a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörében intézkedik.
101–110. §, 27. melléklet
A fejezet katonai igazolvány, a honvédségi szolgálati, a kormánytisztviselői, közalkalmazotti és honvédelmi alkalmazotti igazolvány, a katonai nyugdíjas igazolvány, a honvédségi nyugdíjas igazolvány, a hatósági és ellenőri igazolvány, katonai rendész igazolvány, a Genfi Egyezménynek megfelelő személyazonossági igazolvány, a belföldi katonai futárigazolvány, valamint a személyi igazolójegy adatkezelésének szabályaira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
Valamennyi igazolvány esetében meghatározásra került az adatkezelő, az adatkezeléssel elérni kívánt cél, az igazolványok adattartalma, az adatkezelési időtartamok, valamint az adattovábbítások esetei.
111–112. §
A rendelkezés kormányrendeleti és miniszteri rendeleti felhatalmazásokat határoz meg.
113. §
A § a törvény hatálybalépéséről rendelkezik.
114. §
A § az ideiglenes szolgálati igazolványokkal kapcsolatban állapít meg átmeneti rendelkezést.
115. §
A sarkalatossági záradékot tartalmazza.
116–125. §
Az ágazati törvények és a Haktv-t felváltó honvédelmi adatkezelésekről szóló törvény rendelkezései közötti koherencia megteremtését szolgálja szövegcserés módosítás formájában, amely a vonatkozó merev hivatkozásokat pontosítja.
126–128. §
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás