PÜ BH 2022/210
PÜ BH 2022/210
2022.08.01.
I. Ha a perben bizonyított tények alapján olyan releváns jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben – azonos tényekre alapítottan – az Európai Unió Bírósága előtt előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek, a bíróság felfüggesztheti a per tárgyalását.
II. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés szükségességének megítélése a kérdést előterjesztő bíróságot terheli. Az előterjesztő bíróság saját felelősségére határozza meg az előterjesztés alapjául szolgáló jogszabályi és ténybeli hátteret [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 152. § (2) bek. ].
A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes mint adós és az alperes jogelődje mint hitelező között 2008. május 23-án gépjárművásárlás céljára CHF alapú kölcsönszerződés jött létre.
A felperes keresete, az alperes ellenkérelme
[2] A felperes keresetében az árfolyamkockázat megfelelő tájékoztatás nélküli fogyasztóra telepítése okán a szerződés teljes érvénytelenségének megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményeként a szerződés ítélethozatalig történő hatályossá nyilvánítását kérte elsődlegesen a jegybanki alapkamattal történő elszámolás mellett. Arra az esetre, ha az árfolyamkockázat viselésére köteles, arra hivatkozott, hogy – érvényessé nyilvánítás esetén – a rá telepíthető kockázat a szerződéskötéskori devizaárfolyam 30%-ával növelt mértékében maximált.
[3] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.
Az elsőfokú bíróság ítélete
[4] Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a kölcsönszerződés érvénytelen, és a szerződést visszamenőlegesen érvényessé nyilvánította oly módon, hogy az induló ügyleti kamat mértéke 10,81%, továbbá a felperes az árfolyamváltozásból eredő kockázat következményeit 197,015 forintos árfolyamig köteles viselni.
A fellebbezéssel támadott határozat
[5] Az alperes fellebbezése folytán eljárt ítélőtábla végzésében a per tárgyalását az Európai Unió Bírósága előtt C-705/21. számon folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggesztette.
[6] Az ítélőtábla indokolása szerint a perbelivel azonos tartalmú szerződéssel összefüggésben az ítélőtábla kezdeményezésére a hivatkozott számon előzetes döntéshozatali eljárás van folyamatban, amelynek tárgya a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Irányelv) értelmezése. Az előzetes döntéshozatal körében annak a kérdésnek az eldöntését kérte, hogy a nemzeti joggyakorlatban kialakított érvénytelenségi jogkövetkezmények mennyiben tekinthetők konformnak az Irányelvvel.
[7] Indokolásában rögzítette azt is, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás alapügye és e per a releváns tény- és jogkérdésekben azonos. A per tárgyalásának felfüggesztését illetően hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 239. §-a folytán alkalmazandó 152. § (2) bekezdésére.
A fellebbezés és az észrevétel
[8] Az ítélőtábla végzése ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben tartalmilag a végzés megváltoztatását és a tárgyalás felfüggesztésének mellőzését kérte.
[9] Arra hivatkozott, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek az uniós jog értelmezésére vagy érvényességére, nem pedig a nemzeti jogszabályok értelmezésére vagy az alapjogvita keretében felmerült ténykérdésekre kell vonatkoznia.
[10] Álláspontjának alátámasztásául utalt az EH 2005.1320. számú elvi bírósági határozatra, amely szerint nincs helye előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezésének, ha a fél nem a közösségi jog értelmezését, hanem annak megállapítását kéri, hogy az irányadó magyar jog nem felel meg a közösségi jog által védett alapelveknek.
[11] Hangsúlyozta, hogy az ítélőtábla egy nem kötelező iránymutatás alkalmazását illetően kért segítséget az Európai Unió Bíróságától, amely kérdés megítélése szerint indokolatlan és kifejezetten a hazai jog értelmezésére irányul. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása körében a bíróságoknak egyedileg kell dönteniük, az érvényessé nyilvánítás módjáról az Európai Unió Bíróságától nem várható olyan döntés, amely az egyes ügyek eldöntéséhez konkrét iránymutatást adna.
[12] Az alperes sérelmezte, hogy a per tárgyalásának felfüggesztése az eljárás elhúzódását eredményezheti, amely Magyarország Alaptörvényének XXIV. cikk (1) bekezdésébe ütközik.
[13] Csatolta a Mátészalkai Járásbíróság végzését, amelyben az eljárt bíróság elutasította az alperes azonos számú előzetes döntéshozatali eljárásra alapított, a per tárgyalásának felfüggesztése iránti kérelmét. Álláspontjának alátámasztásul megjelölte a Szegedi Ítélőtábla végzését is.
[14] A felperes egyik észrevételében a végzés helybenhagyását kérte.
A Kúria döntése és jogi indokai
[15] A fellebbezés nem megalapozott.
[16] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 267. cikk második bekezdése értelmében, ha egy tagállam bírósága előtt az említett cikk a) és b) pontjában meghatározott tárgykörben uniós jogi értelmezési kérdés merül fel, és a bíróság úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, előzetes döntés iránt az Európai Unió Bíróságához fordulhat.
[17] Az előzetes döntéshozatali eljárás a tagállami előterjesztő bíróság és az Európai Unió Bírósága közötti párbeszéden alapul. Az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése teljes mértékben az előterjesztő bíróságnak a kérelem helytállóságára és szükségességére vonatkozó mérlegelésétől függ [Cartesio-ítélet (C-210/06, EU:C:2008:723, 91. pont); Kelly-ítélet (C-104/10, EU:C:2011:506, 63. pont)].
[18] A tagállami és uniós bíróságok közötti együttműködési rendszer keretében a nemzeti rendelkezések értelmezése a tagállami bíróságok hatáskörébe tartozik. Ezzel szemben az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy tájékoztassa a kérdést előterjesztő bíróságot minden olyan, az uniós jog releváns értelmezésére vonatkozó szempontról, amelyek lehetővé teszik számára a belső jogszabályoknak az uniós jogi rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségének értékelését [José Vanacker, André Lesage, partie civile SA Baudoux combustibles elleni büntetőeljárás (C-37/92, ECLI:EU:C:1993:836, 7. pont); Lamaire NV kontra Nationale Dienst voor Afzet van Land- en Tuinbouwprodukten-ítélet (C-130/93, ECLI:EU:C:1994:281, 10. pont)].
[19] Amint azt a Kúria a BH 2018.312. számon közzétett Pkf.V.24.710/2018/2. számú határozatában kifejtette, az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlata szerint az előterjesztő bíróság saját felelősségére határozza meg az előterjesztés alapjául szolgáló jogszabályi és ténybeli hátteret. Ennek helytállóságát sem az Európai Unió Bírósága, sem – jelen ügy keretei között – a Kúria nem vizsgálhatja. Ezért az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. Az EUMSZ 267. cikknek megfelelően az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés szükségessége megítélésének nemcsak joga, hanem (minden jogkövetkezményre kiterjedő) felelőssége is kizárólag a kérdést előterjesztő bíróságot terheli [PohotovosŁ-ítélet (C-470/12, ECLI:EU:C:2014:101 31. pont)].
[20] Az, hogy más bíróság az előtte folyó perben az előzetes döntéshozatali kérelem elutasításáról döntött, semmilyen tekintetben nem köti a jelen ügyben eljáró bíróságot.
[21] A Legfelsőbb Bíróság – a Kúria 2/2017. számú KMPJE határozatával továbbra is irányadónak tekintett – 3/2005 (XI. 14.) PK-KK véleménye 1. pontjában kifejtette, hogy ha a perben bizonyított tények alapján olyan jogkérdés merül fel, amelynek tárgyában más polgári perben – azonos tényekre alapítottan – az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezték, a bíróság a régi Pp. 152. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával, ennek az ügy érdemi elbírálására kiható előzetes eljárásnak a befejezéséig felfüggesztheti a per tárgyalását.
[22] Mindezek alapján az ítélőtáblának lehetősége volt a tárgyalás felfüggesztésére (Kúria Gf.VII.30.348/2017/2., megjelent: BH 2017.409.).
[23] A kifejtettekre figyelemmel a Kúria az ítélőtábla fellebbezéssel támadott végzését helybenhagyta.
(Kúria Gf.V.30.217/2022/2.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás