2022. évi XXII. törvény

a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról¹

2024.09.01.

I. Fejezet

A TERÜLETI KÖZIGAZGATÁS MŰKÖDÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E törvény alkalmazásában

1. adatváltozás-bejelentési szolgáltatás: az ügyfél adataiban bekövetkezett változás bejelentésének adatváltozás-kezelési szolgáltató általi továbbítása a csatlakozott szolgáltató felé;

2. adatváltozás-kezelési szolgáltatás: az ügyfelek és a csatlakozott szolgáltatók között az adatváltozás-kezelési szolgáltató által biztosított olyan szolgáltatás, amely adatváltozás-bejelentési szolgáltatásból és felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatásból áll;

3. csatlakozott szolgáltató: az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz szerződéssel csatlakozott

a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti elektronikus hírközlési szolgáltató,

b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § r) pontja szerinti távhőszolgáltató,

c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti villamosenergia-kereskedő és egyetemes szolgáltató,

d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti földgázkereskedő és egyetemes szolgáltató,

e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti víziközmű-szolgáltató;

3a.² diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer: a hazatérést támogató szolgáltatáshoz rendelt informatikai rendszer;

4. felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás: az ügyfél személyében bekövetkezett változás bejelentésének adatváltozás-kezelési szolgáltató általi továbbítása a csatlakozott szolgáltató felé;

5. haláleseti kapcsolattartó: az ügyfél által megjelölt természetes személy, akivel a 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató az ügyfél halála esetén az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítése alapján felveheti a kapcsolatot;

6. harmadik fél szolgáltató: a csatlakozott szolgáltatótól szervezetileg független szervezet, amellyel a csatlakozott szolgáltató szerződést köt a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenység folyamatos vagy rendszeres elvégzésére, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg; így különösen harmadik fél szolgáltató a csatlakozott szolgáltató mint számlakibocsátó számára megbízás alapján, illetve képviselőként számlákat kibocsátó, a számlakibocsátó számláit a számlabefogadók részére a számlakibocsátóval történt megállapodás alapján rendelkezésre bocsátó, a számlák elektronikus befizetését biztosító, a kiegyenlítésre nem került számlák követeléskezelési feladatait ellátó, továbbá a csatlakozott szolgáltató számára ügyfélszolgálati tevékenységet ellátó harmadik fél;

6a.³ hazatérést támogató szolgáltatás: a külföldön élő magyar állampolgár vagy a diaszpóra magyarsághoz tartozó természetes személy Magyarországra történő hazatérésével kapcsolatos ügyeiben való közreműködés, támogatás;

7. ügyfél elérhetőségi adatai: az ügyfél levelezési címe, telefonszáma, e-mail-címe.

(2)⁴ A 6–8. és a 9/A. alcím alkalmazásában ügyfél: az az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra regisztrált természetes személy, aki

a) az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti előfizető,

b) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény szerinti felhasználó vagy díjfizető,

c) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti felhasználó vagy fizető,

d) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti felhasználó vagy fizető,

e) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti felhasználó,

f) a harmadik fél szolgáltató lakossági ügyfele.

2. A járási (fővárosi kerületi) hivatal működésével összefüggő rendelkezések

2. § (1) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) hatáskörébe tartozik, úgy a járási hivatal eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a fővárosi és vármegyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.

(2) Ha jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a járási hivatal jogszabályban meghatározottak szerint közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a járási hivatalhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely bejelentésnek a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz történő megtételéhez jogszabály joghatást fűz, ideértve valamely jogosultság egyidejű gyakorolhatóságát, a joghatás a kormányablaknál történő bejelentéssel beáll, a bejelentés alapján gyakorolható jogosultság a kormányablaknál történő bejelentést követően azonnal gyakorolható.

(4) A Kormány által rendeletben meghatározott hatósági nyilvántartások tekintetében az ügyfél jogosult a rá vonatkozó adatok megváltozását a kormányablakban bejelenteni. A kormányablak a változásbejelentést továbbítja a hatósági nyilvántartást vezető hatósághoz.

(5) Ha a kérelmet a kormányablaknál terjesztették elő, és az eljárásra a járási hivatalnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, a kérelmet öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő első diplomáciai futárpostával kell továbbítani.

3. A fővárosi és vármegyei kormányhivatal adatkezelésével összefüggő rendelkezések

3. § (1) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében olyan közigazgatási hatósági eljárásban jár el, amely alapján döntését más szerv által vezetett nyilvántartásban rögzíti, e döntésével összefüggő adattartalom tekintetében – a nyilvántartás vonatkozásában – adatkezelőnek minősül.

(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, e nyilvántartások adattartalmát – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem kapcsolhatja össze, a törvényben meghatározott céltól eltérő céllal nem használhatja fel, illetve nem továbbíthatja.

4. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a természetes személy ügyfelek tekintetében belső technikai azonosítót alkalmaz, amely

a) sem az ügyintéző, sem az ügyfél által nem megismerhető, az informatikai rendszerből továbbításra nem kerül,

b) semmilyen módon nem származtatható az ügyfél valamely azonosítójából, és

c) a természetes személyhez rendelése a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: Szaz. tv.) szerinti titkosított kapcsolati kódokkal történik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti belső technikai azonosító alkalmazásának célja a fővárosi és vármegyei kormányhivatal működéséhez szükséges egységes, közös informatikai támogatási szolgáltatásoknál a különböző személyhez rendelt azonosítók jogosulatlan összevonásának kizárása.

4. Egyedi eljárásrend alkalmazhatósága a fővárosi és vármegyei kormányhivatal eljárásaiban

5. § (1)⁵ A fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papír alapú iratokról a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, és az eljárás hiteles másolatra alapozott lefolytatására.

(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal elektronikus dokumentumban (különösen elektronikus űrlapon) készíti el az eljárás valamely dokumentumát, és az ügyfél annak kinyomtatott példányát hitelesíti, akkor az eljárás az ügyintéző által hitelesített elektronikus dokumentum felhasználásával lefolytatható.

(3)⁶ Ha az ügyféllel a kapcsolattartás papír alapon történik, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal az érintett hiteles elektronikus dokumentumról a Dáptv. szerinti hiteles papír alapú másolatot készít vagy az arra kijelölt szolgáltatóval készíttet és az ügyfelet erről értesíti.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ügyfél által aláírt papír alapú dokumentumot a fővárosi és vármegyei kormányhivatal

a) az iratkezelési szabályzata szerint őrzi és jogvita esetén bemutathatóságát biztosítja, vagy

b) megőrzési és bemutatási kötelezettséggel visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén az ügyfél az általa bemutatott papír alapú irat megőrzésére, és felszólításra annak bemutatására köteles. A miniszteri rendeletben meghatározott megőrzési kötelezettségről és a megőrzési időről az ügyfelet tájékoztatni kell.

(6) A (4) bekezdés b) pontja alkalmazható

a) az ügyfél által átadott közokiratnak minősülő iratra,

b) a miniszteri rendeletben ebbe az eljárási körbe sorolt iratra.

5. Aláírásminta-alapú dokumentum-hitelesítés

6. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz (a továbbiakban: aláírópad) rendszeresíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eszköz rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait tartalmazó kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartást (a továbbiakban: kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás) vezet.

(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás a Szaz. tv. szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerinti kapcsolati kóddal rendelhető a természetes személyhez, az aláírásminta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb személyes adatot nem tartalmazhat.

(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja azon ügytípusokat, amelyek – a (6) és (8) bekezdés kivételével – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén vehetők igénybe.

(5) Az aláírópadon történő aláírásnál csak a mintával való egyezés ellenőrizhető. A kormányhivatal a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást állít ki, amelyet a dokumentumhoz kell csatolni, továbbá a dokumentummal elválaszthatatlan formában össze kell rendelni azon kézi aláírásra visszavezethető, megfelelő módon titkosított adatokat, amelyek lehetővé teszik az aláírás igazságügyi írásszakértői felhasználását kézeredet-azonosítási eljárásban. Az aláírópadon történő aláírások megfelelnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt elvárásoknak.

(6) Az ügyfél visszautasíthatja az aláírásának a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba való felvételét és az aláírás-egyezőség vizsgálatát. Visszautasítás esetén az elektronikus dokumentum hitelesítésére az aláírópad használatával kerül sor.

(7) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból adattovábbítást – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet teljesíteni.

(8)⁷ Nincs helye az aláírópad használatának, ha az ügyfél az ügyet a Dáptv. szerinti elektronikus ügyintézési ponton vagy a Dáptv. szerinti videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézéssel kívánja intézni.

(9) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatai, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakai, illetve a települési ügysegéd az e törvény, illetve a végrehajtására kiadott rendelet szerinti aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhető ügytípusok tekintetében – ha az ügyintézés feltételei nem állnak fenn – aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta mellőzésével is eljárhat.

7. § (1) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél

a) aláírásának képi megjelenését (a továbbiakban: aláírásminta),

b) aláírási stílusának megfelelő egyedi adatokat,

c) a Szaz. tv. szerinti titkosított kapcsolati kódját,

d) aláírásmintája bejegyzésének, módosításának helyét és időpontját,

e) aláírásmintája érvényességi idejét, zárolásának okát és időpontját,

f) aláírásmintájához tartozó belső egyedi technikai azonosítót,

g) aláírásmintája aktív vagy inaktív (történeti vagy törölt) adat státuszát.

(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és d)–g) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

8. § (1) Ha kormányrendelet alapján valamely ügyben aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén lehet eljárni, a természetes személy helyett eljáró törvényes vagy meghatalmazotti képviselő is csak – képviseleti jogának igazolása mellett – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén járhat el.

(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba vétel iránti kérelem, az aláírásminta módosítása, valamint a nyilvántartásból való törlése iránti kérelem személyesen terjeszthető elő a kormányablakban.

(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba ügyfélként a korlátozottan cselekvőképes kiskorú aláírásmintája is felvételre kerülhet a kiskorú törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy aláírásmintája is felvételre kerülhet a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba, amennyiben erre vonatkozó ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.

(4) Az ügyfél – az (5) bekezdés szerinti érvényességi időn belül – bármikor kérheti, hogy a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba korábban rögzített aláírásminták helyett új aláírásminták kerüljenek felvételre.

(5) Az ügyfél aláírásmintája a felvételtől számított öt évig érvényes és azt a kormányhivatal az ügyfelek jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, valamint hatósági, polgári jogi, illetve büntetőeljárásban való felhasználás és bizonyítási eljárás lefolytatása céljából a felvételtől számított tíz évig kezeli, ezt követően az aláírásmintát az ügyfélre vonatkozó 7. § szerinti adatokkal együtt törli a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból.

(6) A kormányhivatal az aláírásminta (5) bekezdés szerinti lejáratával – az aláírásminta megújításának hiányában – az aláírásmintát zárolja. Az aláírásminta lejártát megelőző hat, három, illetve egy hónappal a kormányhivatal elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet az aláírásminta megújításának lehetőségéről, a zárolás időpontjáról és arról, hogy a zárolást követően az aláírásminta ügyintézésre nem használható.

9. § (1) A regisztrációs, valamint a dokumentumhitelesítési rendszer az informatikai rendszerrel és az aláírásminta felvételével, valamint a meglévő aláírásokkal való összevetésével kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, valamint az elektronikus információbiztonság érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.

(2) A naplózott adatállomány tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, így a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.

(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része a naplózott adatállománynak.

(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.

(5) A kormányhivatal gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.

(6) A kormányhivatal a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az ellenőrzési eljárás érdekében az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.

(7) A naplózott adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

10. § (1) A kormányhivatal a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

c) ügyészségnek közérdekvédelmi és törvényességi felügyeleti feladatainak ellátása, valamint a bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

d) nemzetbiztonsági szolgálatnak felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból,

e) a rendőrségről szóló törvény szerinti terrorizmust elhárító szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése, illetve megszakítása, továbbá elhárítási, információszerzési, valamint személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai ellátása céljából, valamint

f) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése céljából

erre irányuló megkeresés alapján adja át.

(2)⁸ A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban kezelt adatok esetében – az 5–9. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – a Dáptv. 15–17. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

6. Adatváltozás-kezelési szolgáltatás

11. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv adatváltozás-kezelési szolgáltatóként ellátja az adatváltozás-kezelési szolgáltatással összefüggő e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat és az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő adattovábbítási szolgáltatásokat.

(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás részeként az adatváltozás-kezelési szolgáltató biztosítja

a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás,

b) a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás

igénybevételét.

12. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevételének feltétele

a)⁹ a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított valamely azonosítási szolgáltatás igénybevétele, és e szolgáltatáshoz kapcsolódó ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhely, és

b) az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál történő regisztráció

ba) elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján vagy

bb) a kormányablakban, személyesen.

(2)¹⁰ Az adatváltozás-kezelési szolgáltató e szolgáltatás tekintetében a Dáptv. szerinti digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek minősül, amely az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti regisztráció, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevétele céljára elektronikus felületet biztosít.

(3) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás csatlakozott szolgáltató általi igénybevételének előfeltétele

a) az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál történő regisztráció elektronikus kapcsolattartás útján és

b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató általános szerződési feltételeinek elfogadása.

(4) A Kormány rendeletben a (3) bekezdésben foglaltakon túl, további csatlakozási feltételeket határozhat meg.

(5) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás adatszolgáltatási kötelezettségének teljes időtartama alatt köteles biztosítani az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozás követelményeinek teljesítését.

(6) A csatlakozott szolgáltató és a harmadik fél szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz térítésmentesen csatlakozhat és azt térítésmentesen veheti igénybe.

(7) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében átvett adatoknak – amennyiben az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében szolgáltatott adatokat a csatlakozott szolgáltató kezeli – saját nyilvántartásában való átvezetéséről, továbbá az ügyfél szerződéskötéssel vagy -módosítással összefüggő teendőiről az adatváltozás-kezelési szolgáltató közreműködése nélkül, közvetlenül értesíti az ügyfelet.

(8) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat

a)¹¹ az adatváltozás-bejelentési értesítésnek vagy a felhasználóváltozási értesítésnek a csatlakozott szolgáltatóhoz történő továbbítását követően egy évig, illetve

b) a 15. § (4) bekezdése szerinti ellenőrzés alapján az ügyfél rendelkezésének időközbeni visszavonása esetén az erről való értesülésig

kezeli.

(9) Ha az adatváltozás-kezelési szolgáltató által továbbított adatok alapján

a) az ügyfélnek a csatlakozott szolgáltató általi azonosítása bármely okból akadályba ütközik, erről a csatlakozott szolgáltató a sikertelen azonosítást követő 5 munkanapon belül értesíti az adatváltozás-kezelési szolgáltatót, amely tájékoztatja,

b) az átvett adatoknak a csatlakozott szolgáltató nyilvántartásában történő átvezetése bármely okból akadályba ütközik, erről a csatlakozott szolgáltató a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül, közvetlenül értesíti

az ügyfelet.

(10)¹² Amennyiben törvény kötelezővé teszi az ügyfél bejelentéseinek adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő fogadását, akkor a (3) bekezdés a) pontja szerinti regisztráció iránti kérelmet a csatlakozott szolgáltató a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül köteles benyújtani az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.

13. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a szolgáltatás biztosítása, az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél azonosítása, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.

(2) A törzsadat-nyilvántartás tartalmazza

a) az ügyfél

aa) természetes személyazonosító adatait és lakcímét,

ab) személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa okmányazonosítóját,

ac) elérhetőségi adatait,

ad) által megjelölt, az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló csatlakozott szolgáltatók megnevezését,

b) a csatlakozott szolgáltató, illetve harmadik fél szolgáltató

ba) elnevezését,

bb) székhelyét,

bc) biztonságos kézbesítési szolgáltatási címét,

bd) jogelőd szolgáltatóinak megnevezését,

be) adószámát,

c) az adatváltozás-kezelési szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott egyéb szerződéses adatait.

(3) A törzsadat-nyilvántartás az ügyfél rendelkezése szerint tartalmazhatja az ügyfél

a) csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóit,

b) automatizált változásbejelentési szolgáltatásra vonatkozó rendelkezését,

c) haláleseti kapcsolattartójának természetes személyazonosító adatait, levelezési címét, telefonszámát, e-mail-címét,

d) szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos egyéb rendelkezéseit.

(4) A törzsadat-nyilvántartás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő ügyfelek (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból veszi át.

(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél törzsadat-nyilvántartásban szereplő (2) és (3) bekezdés szerinti adatait – a (6) és (7) bekezdés szerinti kivétellel – a regisztrációt követő öt évig tartja nyilván. Az öt év lejártát megelőző egy hónappal, egy héttel, valamint egy nappal az adatváltozás-kezelési szolgáltató elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció megújításának lehetőségéről, és arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatás a regisztrációt követő öt év elteltét követően a regisztráció megújításának hiányában nem vehető igénybe.

(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél elhalálozása esetén az ügyfél regisztrációját és a törzsadat-nyilvántartásban szereplő adatait törli.

(7) Az ügyfél a regisztrációját elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján vagy kormányablakban személyesen bármikor visszavonhatja. A regisztráció visszavonásakor az adatváltozás-kezelési szolgáltató törli az ügyfél adatait a nyilvántartásból.

(8)¹³

(9) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

g) a szabálysértési hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint szabálysértési eljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, valamint

h) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésével és annak elősegítésével összefüggő feladat- és hatáskörének gyakorlása céljából,

erre irányuló megkeresés alapján adja át.

(10) Ha a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független harmadik fél szolgáltatóval köt szerződést, és a (2) bekezdés b) pontja szerint annak adatait az adatváltozás-kezelési szolgáltató rendelkezésére bocsátja, akkor a csatlakozott szolgáltató az ügyfél adatainak változására vonatkozó bejelentést jogosult a harmadik fél szolgáltatón keresztül is – biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján – fogadni. Ebben az esetben az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozásból fakadó feladatokat is a harmadik fél szolgáltató látja el, és rá a csatlakozott szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat az 1. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott ágazati törvényekben foglalt felhatalmazás alapján egyidejűleg átadja a nyilvántartott harmadik fél szolgáltatónak és a csatlakozott szolgáltatónak.

(11)¹⁴ Az adatváltozás-kezelési szolgáltató törzsadat-nyilvántartásában kezelt adatok esetében – a 11–16. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – a Dáptv. 15–17. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatót e feladata tekintetében szabályozott digitális szolgáltatást biztosító szervezetnek kell tekinteni.

(12) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató felé bejelentheti a csatlakozott szolgáltatókkal való kapcsolattartást szolgáló telefonszám és e-mail-cím változását, valamint a csatlakozott szolgáltatók felé történő képviseletére vonatkozó jognyilatkozatot csatolhat.

(13)¹⁵ Ha a csatlakozott szolgáltató a Dáptv. szerint digitális szolgáltatást biztosító szervezet, úgy a (12) bekezdés szerint bejelentett adatok nem érintik az ügyfélnek a rendelkezési nyilvántartásba bejegyzett, a Dáptv. 25. §-a szerinti hivatalos elérhetőségére, valamint a Dáptv. 38. § (1) bekezdés a) pontja szerinti képviseletre vonatkozó rendelkezését.

14. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az elektronikus információbiztonság, továbbá adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.

(2) A naplózott adatállomány tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.

(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózat- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része az e § rendelkezései szerint naplózott adatállománynak.

(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.

(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törli, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.

(7) A (2) bekezdés szerint naplózott adatok kizárólag törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

a) bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárás lefolytatása,

b) ügyészségnek és nyomozó hatóságnak a büntetőeljárás lefolytatása,

c) a rendőrségről szóló törvény szerinti belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervnek a hatáskörébe tartozó bűncselekmények megelőzése, felderítése,

d) egyéb, erre törvény alapján jogosult hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárás tényállásának feltárása

céljából, erre irányuló megkeresés alapján továbbíthatóak.

7. Adatváltozás-bejelentési szolgáltatás

15. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő számára, hogy az elektronikus úton értesítést küldjön (a továbbiakban: adatváltozási értesítés) a csatlakozott szolgáltató számára az adatváltozás bejelentéssel érintett (2) bekezdés szerinti adatairól.

(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az adatváltozási értesítésben a csatlakozott szolgáltató részére az ügyfél rendelkezése alapján automatizáltan vagy eseti felhatalmazása alapján az ügyfél

a) azonosítása céljából továbbítja

aa) természetes személyazonosító adatait,

ab) lakcímét,

ac) csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóját,

b) az adatok változása, illetve újonnan történő bejelentése esetén, a változás átvezetése céljából az a) pontban meghatározott adatokon túl továbbítja

ba) az ügyfél személyazonosító igazolványa okmányazonosítóját,

bb) az ügyfél személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa okmányazonosítóját,

bc) az ügyfél elérhetőségi adatait,

bd) az ügyfél elhalálozásának tényét és idejét, valamint ebben az esetben a haláleseti kapcsolattartó nevét, levelezési címét, telefonszámát, e-mail-címét,

be) a jogszabályban vagy a csatlakozott szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott további adatokat és mellékleteket.

(3)¹⁶ Az ügyfél elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján, illetve kormányablakban – a Dáptv. szerinti – rendelkezési nyilvántartásban rendelkezést tehet, amely alapján az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton automatikusan értesítést küld az ügyfél által megjelölt csatlakozott szolgáltató részére a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály szerinti – az ügyfél (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában és b) pont bd) alpontjában foglalt – kezelt adatairól és azok megváltozásáról (a továbbiakban együtt: automatizált adatváltozási értesítés).

(4) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az automatizált adatváltozási értesítés továbbítását megelőzően a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés meglétét. Érvényes rendelkezés hiányában az automatizált adatváltozási értesítés nem továbbítható a csatlakozott szolgáltató részére. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató egyidejűleg arról is tájékoztatja az ügyfelet, hogy az automatizált adatváltozási értesítés csak érvényes rendelkezés megtétele esetén továbbítható.

(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató – a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés esetén – arról az ügyfélről, aki az adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe veszi, illetve az igénybevétel törléséről automatikus adatszolgáltatást teljesít a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervnek.

(6) Az ügyfél rendelkezhet arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítse az általa megjelölt, 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatókat a haláleseti kapcsolattartóról és annak elérhetőségi adatairól. A rendelkezés kizárólag a haláleseti kapcsolattartó nevének és elérhetőségének megadásával együtt érvényes.

(7) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv értesítését követően tájékoztatja az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatót a (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti adatokról.

(8) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató útján bejelentheti más természetes személy halálát az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatók felé, amennyiben az elhunyt személy tekintetében az ügyfél haláleseti kapcsolattartóként lép fel. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a halálesetnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/F. §-ában foglaltak útján történő ellenőrzését követően továbbítja a bejelentést az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatóknak.

8. Felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás

16. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat arra, hogy a felhasználó személyében bekövetkezett változásról az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton értesítést (a továbbiakban: felhasználóváltozási értesítés) küldjön az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató számára a felhasználóváltozással érintett személy (2) bekezdés szerinti adatairól.

(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználóváltozási értesítésben az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató részére, az ügyfél eseti felhatalmazása alapján

a) a beküldő ügyfél azonosítása céljából továbbítja

aa) az ügyfél természetes személyazonosító adatait,

ab) az ügyfél lakcímét,

ac) az előző szerződő az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatónál nyilvántartott azonosítóját,

b) a felhasználóváltozás átvezetése céljából továbbítja – jogszabály rendelkezése alapján, ennek hiányában az ügyfél választása szerint – az a) pontban meghatározott adatokon túl

ba) az ügyfél elérhetőségi adatait,

bb)¹⁷ ha a beküldő ügyfél nem azonos az előző szerződővel, az előző természetes személy szerződő a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, nem természetes személy előző szerződő esetén az előző nem természetes személy szerződő nevét, székhelyét, nyilvántartási számát, adószámát, valamint a) pont ac) alpontja és b) pont ba) alpontja szerinti adatait,

bc) az új szerződő a) pont aa) és ab) alpontja, valamint b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha a beküldő ügyfél nem azonos az új szerződővel,

bd) a számlafizető a) pont és b) pont ba) alpontja szerinti adatait, ha nem a beküldő ügyfél az új számlafizető, illetve

be) az ügyfél által megadott, a felhasználóváltozás átvezetéséhez szükséges, jogszabályban vagy a csatlakozott szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott további adatokat és mellékleteket.

(3) Felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás során az ügyfél bejelenti a (2) bekezdés szerinti adatokat az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.

9. Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén

17. § A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató – ha az elektronikus úton történő ügyintézés lehetősége nem áll fenn – az adatváltozás-kezelési szolgáltatást a következő eltérésekkel biztosítja:

a) az adatváltozás-bejelentési szolgáltatás, illetve a felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás csak kormányablak útján vehető igénybe,

b) az adatváltozás-kezelési szolgáltató postai úton továbbítja a bejelentést a csatlakozott szolgáltatónak, és

c) adatváltozás-bejelentési szolgáltatás esetében nem alkalmazható a 15. § (3) és (4) bekezdése.

9/A.¹⁸ Kötelező csatlakozás az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz

17/A. § Az ügyfél adatainak változásáról, valamint a felhasználóváltozásról szóló bejelentést adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján is köteles fogadni

a) a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3. § r) pontja szerinti távhőszolgáltató,

b) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti, lakossági fogyasztókat ellátó

ba) villamosenergia-kereskedő,

bb) egyetemes szolgáltató, és

bc) elosztó hálózati engedélyes,

c) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szerinti, lakossági fogyasztókat ellátó

ca) földgázkereskedő,

cb) egyetemes szolgáltató,

cc) földgázelosztó és

cd) vezetékes PB-gáz-szolgáltató,

d) a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény szerinti víziközmű-szolgáltató.

17/B. §¹⁹ Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény szerinti, egyéni előfizetői szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az ügyfél adatainak változásáról szóló bejelentést köteles adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján is fogadni.

9/B.²⁰ A hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátása

17/C. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szerv) ellátja a hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatban az e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat.

(2) A hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatos koordinációs feladatai ellátása keretében a kijelölt szerv

a) kapcsolatot tart a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyekben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel, valamint annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével;

b) a külföldön élő magyar állampolgár vagy a diaszpóra magyarsághoz tartozó természetes személy (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyfél) által megadott természetes személyazonosító adatok alapján tájékoztatást kérhet a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervétől;

c) eseti egyeztetést kezdeményezhet a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervekkel, illetve azok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével;

d) intézkedést javasolhat a hazatéréssel összefüggő élethelyzethez kapcsolódó ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervénél.

(3) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer részeként az ügyfél Magyarországra hazatérését támogató

a) tájékoztatást, valamint

b) személyre szabott ügyintézési támogatást

biztosító elektronikus felületet (a továbbiakban: Hazaváró Portál) működtet.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti szolgáltatás ügyfél általi igénybevételének feltétele

a) a családi és utónévvel, valamint elektronikus levelezési címmel történő regisztráció, vagy

b)²¹ a Dáptv. szerinti, a Kormány által kötelezően biztosított valamely elektronikus azonosítási szolgáltatás használata.

(5) Az ügyfél a Hazaváró Portálon keresztül az ügyintézés megkönnyítése céljából továbbíthatja az általa megjelölt kormányhivatal részére

a) a családi és utónevét;

b) az elektronikus levelezési címét;

c) az általa kiválasztott ügyintézési helyszínt, időpontot, az ügyfelek számát;

d) a hazatéréssel összefüggő élethelyzetéhez kapcsolódó, elintézni tervezett ügyeinek meghatározását.

(6) Az ügyfél rendelkezése alapján a kormányhivatal részére továbbított személyes adatokat a kormányhivatal az ügyféllel való közvetlen kapcsolattartás és az ügyfél hazatérésével kapcsolatos ügyek intézésének támogatása céljából kezeli.

17/D. § (1) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszerben a szolgáltatás biztosítása, az ügyfél azonosítása, valamint a szolgáltatás útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.

(2) A törzsadat-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél 17/C. § (5) bekezdésében meghatározott adatait.

(3) A diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer az ügyfél törzsadat-nyilvántartásban szereplő (2) bekezdés szerinti adatait – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a regisztrációt követő két évig tartja nyilván. A két év lejártát egy héttel megelőzően, a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció megújításának lehetőségéről, és arról, hogy a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer a regisztrációt követő két év elteltét követően a regisztráció megújításának hiányában nem vehető igénybe.

(4) Az ügyfél a regisztrációját elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján bármikor visszavonhatja. A regisztráció visszavonásakor a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer törli az ügyfél adatait a törzsadat-nyilvántartásból.

(5) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer útján a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

b) nyomozó hatóságnak bűncselekmények megelőzése, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából,

g) szabálysértési hatóságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban részt vevő személyekre vonatkozó tényállítások helytállóságának, továbbá a bemutatott okirat adattartalma valódiságának ellenőrzése, valamint szabálysértési eljárás lefolytatása vagy büntetés és intézkedés végrehajtása céljából, valamint

h) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzésével és annak elősegítésével összefüggő feladat- és hatáskörének gyakorlása céljából,

erre irányuló megkeresés alapján adja át.

17/E. § (1) A diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az elektronikus információbiztonság, továbbá az adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.

(2) A naplózott adatállomány tartalmazza

a) az adatkezelési művelettel érintett személyes adatok körének meghatározását,

b) az adatkezelési művelet jogalapját, célját és indokát,

c) az adatkezelési művelet elvégzésének pontos dátumát és időpontját,

d) az adatkezelési műveletet végrehajtó hatóság és személy vagy elektronikus információs rendszer nevét és felhasználói azonosító adatát és a tevékenységét leíró adatokat,

e) a megőrzési időre vonatkozó adatokat,

f) az egyéb, az adatkezelési művelettel összefüggő leíró és technikai adatokat, a naplózott esemény követhetőségéhez, rekonstruálásához szükséges adatokat.

(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózat- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része az e § rendelkezései szerint naplózott adatállománynak.

(5) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszer útján gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.

(6) A kijelölt szerv a diaszpóra-magyarsággal történő kapcsolattartást támogató rendszerben a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított öt évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.

(7) A (2) bekezdés szerint naplózott adatok kizárólag a 17/D. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint, erre irányuló megkeresés alapján továbbíthatóak.

II. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. Felhatalmazó rendelkezések

18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás vezetésére jogosult kormányhivatal kijelölését,

b) az aláírásminta felvétele, az aláírások egyezősége vizsgálata, valamint az aláírások eltérése esetén alkalmazandó részletes szabályokat,

c) azon ügytípusokat, amelyek aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhetőek,

d) az adatváltozás-kezelési szolgáltatót,

e) az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevételének részletes szabályait és az adatváltozás-kezelési szolgáltató feladataira vonatkozó szabályokat,

f) az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz való csatlakozás feltételeit, az adatváltozás-kezelési szolgáltató és a csatlakozott szolgáltató, valamint a felhasználó közötti jogviszony tartalmi elemeit, továbbá az érintettek jogait és kötelezettségeit

g)²² a hazatérést támogató szolgáltatással kapcsolatos feladatok ellátására kijelölt, valamint a Hazaváró Portállal kapcsolatos alkalmazás-üzemeltetési és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások biztosítására kijelölt szervet, és az azok feladataira vonatkozó részletes szabályokat²³

rendeletben határozza meg.

19. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a járási hivatal eljárására vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok informatikai működésére vonatkozó szakmai követelményeket,²⁴

b) a fővárosi és vármegyei kormányhivataloknál az ügyfelek megőrzésében maradó papír alapú iratok körét, a megőrzés időtartamát

rendeletben határozza meg.

20. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6. § (9) bekezdése és a 17. § szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.

11. Hatályba léptető rendelkezések

21. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 28. § 1. pontja 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A 92–93. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(4) A 178. § 2022. október 1-jén lép hatályba.

(5) Az I. Fejezet, a 10. alcím, a 24. § 1. és 3. pontja, a 15–16. alcím, a 28. § 2. pontja, a 18–34. alcím, a 47. §, a 36. alcím, az 50. §, a 38–51. alcím, az 53–59. alcím, a 74. §, a 61–77. alcím, a 94. §, a 79–119. alcím, a 140. § (1) bekezdés 1–4. pontja, a 140. § (1) bekezdés 6. pontja, a 142. § (1)–(2) bekezdése, a 142. § (3) bekezdés 1–3. pontja, a 122–124. alcím, a 147. §, a 126. alcím, a 153. § b) pontja, a 128. alcím, a 157. §, a 130–148. alcím, a 186. § (1) bekezdés 2. pontja és 4–5. pontja, a 186. § (3) bekezdés 1–2. pontja, a 150–188. alcím, a 191. alcím, a 193–196. alcím, a 198–200. alcím és a 2–4. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

(6)²⁵ A 190. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.

(7)²⁶ A 24. § 2. pontja, a 192. alcím és a 197. alcím 2025. január 15-én lép hatályba.

12. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

22. § (1) E törvény

1. 44. § (1) bekezdése, 37. alcíme és 1. melléklete az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

2. 60. § (1) bekezdése az Alaptörvény 23. cikk (1), (2) és (4) bekezdése alapján,

3. 101. alcíme az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

4. 106. alcíme az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján,

5. 108. alcíme az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,

6. 131. § (2) bekezdése az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján,

7. 133. § (1) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

8. 115. alcíme és 116. alcíme az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,

9. 139. §-a és 140. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján,

10. 141. §-a, 142. § (1) bekezdése, 142. § (2) bekezdése és 220. § (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

11. 142. § (2) bekezdése, 151. § (2) bekezdése és 185. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján,

12. 124. alcíme az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

13. 126. alcíme az Alaptörvény XXIII. cikk (4) bekezdése és 2. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

14. 148. alcíme és 186. alcíme az Alaptörvény 23. cikke alapján,

15. 177–179. §-a és 186. § (1) és (2) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

16. 180. §-a, 182–185. §-a, 186. § (3) bekezdése és 187. §-a az Alaptörvény 35. cikk (1) bekezdése alapján,

17. 181. §-a az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

18. 220. § (2) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,

19. 232. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,

20. 236. § (2) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (3)–(5) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

(2) E törvény 133. alcíme az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

13. Az Európai Unió jogának való megfelelés

23. § E törvény 92–93. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

14. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

24. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

1.²⁷

2.²⁸

3.²⁹

lép.

15. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

25. §³⁰

16. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

26. §³¹

27. §³²

17. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

28. §³³

18. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása

29. §³⁴

19. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

30. §³⁵

20. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény módosítása

31. §³⁶

21. Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény módosítása

32. §³⁷

22. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

33. §³⁸

23. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

34. §³⁹

24. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

35. §⁴⁰

25. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

36. §⁴¹

37. §⁴²

26. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

38. §⁴³

27. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

39. §⁴⁴

28. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

40. §⁴⁵

29. A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása

41. §⁴⁶

30. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosítása

42. §⁴⁷

31. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

43. §⁴⁸

32. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

44. §⁴⁹

33. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

45. §⁵⁰

34. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

46. §⁵¹

35. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

47. §⁵²

36. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosítása

48. §⁵³

37. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

49. §⁵⁴

50. §⁵⁵

38. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

51. §⁵⁶

39. A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosítása

52. §⁵⁷

40. A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény módosítása

53. §⁵⁸

41. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

54. §⁵⁹

42. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

55. §⁶⁰

43. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

56. §⁶¹

44. A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény módosítása

57. §⁶²

45. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

58. §⁶³

46. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

59. §⁶⁴

47. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

60. §⁶⁵

48. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

61. §⁶⁶

49. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

62. §⁶⁷

50. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása

63. §⁶⁸

51. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

64. §⁶⁹

52. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

65. §⁷⁰

53. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

66. §⁷¹

54. A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása

67. §⁷²

55. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

68. §⁷³

56. A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény módosítása

69. §⁷⁴

57. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása

70. §⁷⁵

58. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

71. §⁷⁶

59. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

72. §⁷⁷

60. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

73. §⁷⁸

74. §⁷⁹

61. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása

75. §⁸⁰

62. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

76. §⁸¹

63. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

77. §⁸²

64. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása

78. §⁸³

65. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

79. §⁸⁴

66. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása

80. §⁸⁵

67. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

81. §⁸⁶

68. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény módosítása

82. §⁸⁷

69. A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény módosítása

83. §⁸⁸

70. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása

84. §⁸⁹

71. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

85. §⁹⁰

72. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

86. §⁹¹

73. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

87. §⁹²

74. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

88. §⁹³

75. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

89. §⁹⁴

76. A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása

90. §⁹⁵

77. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

91. §⁹⁶

78. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

92. §⁹⁷

93. §⁹⁸

94. §⁹⁹

79. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

95. §¹⁰⁰

80. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

96. §¹⁰¹

81. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

97. §¹⁰²

82. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

98. §¹⁰³

83. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

99. §¹⁰⁴

84. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

100. §¹⁰⁵

85. A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

101. §¹⁰⁶

86. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása

102. §¹⁰⁷

87. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

103. §¹⁰⁸

104. §¹⁰⁹

88. Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosítása

105. §¹¹⁰

89. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

106. §¹¹¹

90. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

107. §¹¹²

91. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása

108. §¹¹³

92. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

109. §¹¹⁴

110. §¹¹⁵

93. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

111. §¹¹⁶

94. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása

112. §¹¹⁷

95. Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása

113. §¹¹⁸

96. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

114. §¹¹⁹

97. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény módosítása

115. §¹²⁰

98. A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása

116. §¹²¹

99. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása

117. §¹²²

100. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

118. §¹²³

101. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény módosítása

119. §¹²⁴

102. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

120. §¹²⁵

103. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

121. §¹²⁶

122. §¹²⁷

104. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény módosítása

123. §¹²⁸

105. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény módosítása

124. §¹²⁹

106. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

125. §¹³⁰

107. A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény módosítása

126. §¹³¹

108. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

127. §¹³²

109. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosítása

128. §¹³³

110. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény módosítása

129. §¹³⁴

111. A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény módosítása

130. §¹³⁵

112. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

131. §¹³⁶

113. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

132. §¹³⁷

114. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

133. §¹³⁸

115. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény módosítása

134. §¹³⁹

116. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

135. §¹⁴⁰

117. A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény módosítása

136. §¹⁴¹

118. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

137. §¹⁴²

119. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény módosítása

138. §¹⁴³

120. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény módosítása

139. §¹⁴⁴

140. §¹⁴⁵

121. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

141. §¹⁴⁶

142. §¹⁴⁷

122. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

143. §¹⁴⁸

123. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

144. §¹⁴⁹

124. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

145. §¹⁵⁰

125. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

146. §¹⁵¹

147. §¹⁵²

148. §¹⁵³

126. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény módosítása

149. §¹⁵⁴

127. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

150. §¹⁵⁵

151. §¹⁵⁶

152. §¹⁵⁷

153. §¹⁵⁸

128. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

154. §¹⁵⁹

155. §¹⁶⁰

129. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

156. §¹⁶¹

157. §¹⁶²

130. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

158. §¹⁶³

131. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény módosítása

159. §¹⁶⁴

132. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása

160. §¹⁶⁵

133. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

161. §¹⁶⁶

134. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

162. §¹⁶⁷

135. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

163. §¹⁶⁸

136. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

164. §¹⁶⁹

137. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

165. §¹⁷⁰

138. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

166. §¹⁷¹

139. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

167. §¹⁷²

140. A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény módosítása

168. §¹⁷³

141. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

169. §¹⁷⁴

142. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

170. §¹⁷⁵

143. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

171. §¹⁷⁶

144. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

172. §¹⁷⁷

145. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása

173. §¹⁷⁸

146. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény módosítása

174. §¹⁷⁹

147. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

175. §¹⁸⁰

148. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítása

176. §¹⁸¹

149. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

177. §¹⁸²

178. §¹⁸³

179. §¹⁸⁴

180. §¹⁸⁵

181. §¹⁸⁶

182. §¹⁸⁷

183. §¹⁸⁸

184. §¹⁸⁹

185. §¹⁹⁰

186. §¹⁹¹

187. §¹⁹²

150. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása

188. §¹⁹³

151. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

189. §¹⁹⁴

152. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

190. §¹⁹⁵

153. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

191. §¹⁹⁶

154. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása

192. §¹⁹⁷

155. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosítása

193. §¹⁹⁸

156. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

194. §¹⁹⁹

157. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása

195. §²⁰⁰

158. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

196. §²⁰¹

159. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

197. §²⁰²

160. Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény módosítása

198. §²⁰³

161. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

199. §²⁰⁴

162. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

200. §²⁰⁵

163. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása

201. §²⁰⁶

164. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása

202. §²⁰⁷

165. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

203. §²⁰⁸

166. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

204. §²⁰⁹

167. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

205. §²¹⁰

168.²¹¹

206. §

169. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása

207. §²¹²

170. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

208. §²¹³

171. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

209. §²¹⁴

172. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

210. §²¹⁵

173. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

211. §²¹⁶

174. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

212. §²¹⁷

175. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

213. §²¹⁸

176. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

214. §²¹⁹

177. Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítása

215. §²²⁰

178. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

216. §²²¹

179. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

217. §²²²

218. §²²³

180. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

219. §²²⁴

181. A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2020. évi LIX. törvény módosítása

220. §²²⁵

182. Az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvény módosítása

221. §²²⁶

183. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

222. §²²⁷

184. Az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXIV. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

223. §²²⁸

185. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

224. §²²⁹

186. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

225. §²³⁰

187. A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény módosítása

226. §²³¹

188. A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény módosítása

227. §²³²

189. A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény módosítása

228. §²³³

229. §²³⁴

230. §²³⁵

190.²³⁶

231. §

191. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása

232. §²³⁷

192.²³⁸

233. §

193. A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény módosítása

234. §²³⁹

194. A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény módosítása

235. §²⁴⁰

195. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása

236. §²⁴¹

196. Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény módosítása

237. §²⁴²

197.²⁴³

238. §

198. A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény módosítása

239. §²⁴⁴

199. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi XIV. törvény hatályon kívül helyezése

240. §²⁴⁵

200. A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény hatályon kívül helyezése

241. §²⁴⁶

1. melléklet a 2022. évi XXII. törvényhez²⁴⁷

2. melléklet a 2022. évi XXII. törvényhez²⁴⁸

3. melléklet a 2022. évi XXII. törvényhez²⁴⁹

4. melléklet a 2022. évi XXII. törvényhez²⁵⁰

A törvényt az Országgyűlés a 2022. július 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2022. július 25.

Az 1. § (1) bekezdés 3a. pontját a 2023. évi LXX. törvény 119. § (1) bekezdése iktatta be.

Az 1. § (1) bekezdés 6a. pontját a 2023. évi LXX. törvény 119. § (2) bekezdése iktatta be.

⁴

Az 1. § (2) bekezdés nyitó szövegrésze a 2022. évi XLVIII. törvény 80. §-a szerint módosított szöveg.

⁵

Az 5. § (1) bekezdése a 2024. évi XII. törvény 198. §-ával megállapított szöveg.