2022. évi XXII. törvény

1. § (1) E törvény alkalmazásában

(2) A 6–8. alcím alkalmazásában ügyfél: az az adatváltozás-kezelési szolgáltatásra regisztrált természetes személy, aki

2. § (1) Amennyiben jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely a járási (fővárosi kerületi) hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) hatáskörébe tartozik, úgy a járási hivatal eljárásáért a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a fővárosi és vármegyei kormányhivatal bevételét képezi, és azt a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek (a továbbiakban: miniszter) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.

(2) Ha jogszabály olyan közigazgatási hatósági eljárásért határoz meg igazgatási szolgáltatási díjat, amely eljárásban a járási hivatal jogszabályban meghatározottak szerint közreműködő hatóságként jár el, és a kérelem a járási hivatalhoz kerül benyújtásra, úgy a jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a miniszternek az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében meghatározott módon kell megfizetni.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában, ha valamely bejelentésnek a hatáskörrel rendelkező illetékes hatósághoz történő megtételéhez jogszabály joghatást fűz, ideértve valamely jogosultság egyidejű gyakorolhatóságát, a joghatás a kormányablaknál történő bejelentéssel beáll, a bejelentés alapján gyakorolható jogosultság a kormányablaknál történő bejelentést követően azonnal gyakorolható.

(4) A Kormány által rendeletben meghatározott hatósági nyilvántartások tekintetében az ügyfél jogosult a rá vonatkozó adatok megváltozását a kormányablakban bejelenteni. A kormányablak a változásbejelentést továbbítja a hatósági nyilvántartást vezető hatósághoz.

(5) Ha a kérelmet a kormányablaknál terjesztették elő, és az eljárásra a járási hivatalnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, a kérelmet öt napon belül továbbítja a döntés meghozatalára hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. Jogszabály a kérelem továbbítására rövidebb határidőt is meghatározhat. A konzuli tisztviselő eljárásában a kérelmet haladéktalanul, de legkésőbb a kérelem benyújtását követő első diplomáciai futárpostával kell továbbítani.

3. § (1) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörében olyan közigazgatási hatósági eljárásban jár el, amely alapján döntését más szerv által vezetett nyilvántartásban rögzíti, e döntésével összefüggő adattartalom tekintetében – a nyilvántartás vonatkozásában – adatkezelőnek minősül.

(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal törvény alapján valamely, személyes adatokat tartalmazó nyilvántartás tekintetében adatkezelői jogokkal rendelkezik, e nyilvántartások adattartalmát – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem kapcsolhatja össze, a törvényben meghatározott céltól eltérő céllal nem használhatja fel, illetve nem továbbíthatja.

4. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal a természetes személy ügyfelek tekintetében belső technikai azonosítót alkalmaz, amely

(2) Az (1) bekezdés szerinti belső technikai azonosító alkalmazásának célja a fővárosi és vármegyei kormányhivatal működéséhez szükséges egységes, közös informatikai támogatási szolgáltatásoknál a különböző személyhez rendelt azonosítók jogosulatlan összevonásának kizárása.

5. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal jogosult a részére benyújtott papír alapú iratokról az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) rendelkezései szerint hiteles elektronikus másolat készítésére, és az eljárás hiteles másolatra alapozott lefolytatására.

(2) Ha a fővárosi és vármegyei kormányhivatal elektronikus dokumentumban (különösen elektronikus űrlapon) készíti el az eljárás valamely dokumentumát, és az ügyfél annak kinyomtatott példányát hitelesíti, akkor az eljárás az ügyintéző által hitelesített elektronikus dokumentum felhasználásával lefolytatható.

(3) Ha az ügyféllel a kapcsolattartás papír alapon történik, a fővárosi és vármegyei kormányhivatal az érintett hiteles elektronikus dokumentumról az Eüsztv. szerinti hiteles papír alapú másolatot készít vagy az arra kijelölt szolgáltatóval készíttet és az ügyfelet erről értesíti.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti ügyfél által aláírt papír alapú dokumentumot a fővárosi és vármegyei kormányhivatal

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti eljárás alkalmazása esetén az ügyfél az általa bemutatott papír alapú irat megőrzésére, és felszólításra annak bemutatására köteles. A miniszteri rendeletben meghatározott megőrzési kötelezettségről és a megőrzési időről az ügyfelet tájékoztatni kell.

(6) A (4) bekezdés b) pontja alkalmazható

6. § (1) A fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatain, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakaiban, illetve a települési ügysegédnél az elektronikus dokumentumok ügyfél általi hitelesítésére az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatainak elektronikus felvételezésére képes hitelesítő eszköz (a továbbiakban: aláírópad) rendszeresíthető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eszköz rendszeresítése esetén a Kormány által rendeletben kijelölt fővárosi és vármegyei kormányhivatal az aláírás képi, dinamikai és íráserősségi adatait tartalmazó kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartást (a továbbiakban: kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás) vezet.

(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás a Szaz. tv. szerinti összerendelési nyilvántartással, annak szabályai szerinti kapcsolati kóddal rendelhető a természetes személyhez, az aláírásminta kiértékeléshez szükséges adatokon túl egyéb személyes adatot nem tartalmazhat.

(4) A Kormány rendeletben meghatározhatja azon ügytípusokat, amelyek – a (6) és (8) bekezdés kivételével – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén vehetők igénybe.

(5) Az aláírópadon történő aláírásnál csak a mintával való egyezés ellenőrizhető. A kormányhivatal a vizsgálat eredményéről tanúsított, zárt rendszer által kiállított, a dokumentumazonosítót is tartalmazó elektronikus igazolást állít ki, amelyet a dokumentumhoz kell csatolni, továbbá a dokumentummal elválaszthatatlan formában össze kell rendelni azon kézi aláírásra visszavezethető, megfelelő módon titkosított adatokat, amelyek lehetővé teszik az aláírás igazságügyi írásszakértői felhasználását kézeredet-azonosítási eljárásban. Az aláírópadon történő aláírások megfelelnek a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt elvárásoknak.

(6) Az ügyfél visszautasíthatja az aláírásának a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba való felvételét és az aláírás-egyezőség vizsgálatát. Visszautasítás esetén az elektronikus dokumentum hitelesítésére az aláírópad használatával kerül sor.

(7) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás kizárólag az aláírások egyezőségének ellenőrzése céljából, az (5) bekezdésben meghatározottak szerint használható fel, a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból adattovábbítást – e törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem lehet teljesíteni.

(8) Nincs helye az aláírópad használatának, ha az ügyfél az ügyet az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézési ponton vagy az Eüsztv. szerinti videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézéssel kívánja intézni.

(9) A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy a fővárosi és vármegyei kormányhivatal ügyfélszolgálatai, a járási (fővárosi kerületi) hivatal kormányablakai, illetve a települési ügysegéd az e törvény, illetve a végrehajtására kiadott rendelet szerinti aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta használatával intézhető ügytípusok tekintetében – ha az ügyintézés feltételei nem állnak fenn – aláírópad, illetve kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásminta mellőzésével is eljárhat.

7. § (1) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás tartalmazza az ügyfél

(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartás az (1) bekezdés a), b) és d)–g) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.

8. § (1) Ha kormányrendelet alapján valamely ügyben aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén lehet eljárni, a természetes személy helyett eljáró törvényes vagy meghatalmazotti képviselő is csak – képviseleti jogának igazolása mellett – aláírópad útján és a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban található aláírásmintával való egyezés esetén járhat el.

(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba vétel iránti kérelem, az aláírásminta módosítása, valamint a nyilvántartásból való törlése iránti kérelem személyesen terjeszthető elő a kormányablakban.

(3) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba ügyfélként a korlátozottan cselekvőképes kiskorú aláírásmintája is felvételre kerülhet a kiskorú törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával. A cselekvőképességében részlegesen korlátozott személy aláírásmintája is felvételre kerülhet a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba, amennyiben erre vonatkozó ügycsoport tekintetében a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta.

(4) Az ügyfél – az (5) bekezdés szerinti érvényességi időn belül – bármikor kérheti, hogy a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásba korábban rögzített aláírásminták helyett új aláírásminták kerüljenek felvételre.

(5) Az ügyfél aláírásmintája a felvételtől számított öt évig érvényes és azt a kormányhivatal az ügyfelek jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében, valamint hatósági, polgári jogi, illetve büntetőeljárásban való felhasználás és bizonyítási eljárás lefolytatása céljából a felvételtől számított tíz évig kezeli, ezt követően az aláírásmintát az ügyfélre vonatkozó 7. § szerinti adatokkal együtt törli a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásból.

(6) A kormányhivatal az aláírásminta (5) bekezdés szerinti lejáratával – az aláírásminta megújításának hiányában – az aláírásmintát zárolja. Az aláírásminta lejártát megelőző hat, három, illetve egy hónappal a kormányhivatal elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet az aláírásminta megújításának lehetőségéről, a zárolás időpontjáról és arról, hogy a zárolást követően az aláírásminta ügyintézésre nem használható.

9. § (1) A regisztrációs, valamint a dokumentumhitelesítési rendszer az informatikai rendszerrel és az aláírásminta felvételével, valamint a meglévő aláírásokkal való összevetésével kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, valamint az elektronikus információbiztonság érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.

(2) A naplózott adatállomány tartalmazza

(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózati- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része a naplózott adatállománynak.

(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.

(5) A kormányhivatal gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.

(6) A kormányhivatal a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törölni kell, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az ellenőrzési eljárás érdekében az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.

(7) A naplózott adatok kizárólag az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése, az adatbiztonsági követelmények érvényesítése, büntetőeljárás lefolytatása céljából, törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból ismerhetőek meg és használhatóak fel.

10. § (1) A kormányhivatal a kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban, valamint az egyes aláírásokhoz kapcsolódó titkosított adatelemekben kezelt személyes adatot a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

(2) A kormányhivatali aláírásminta-nyilvántartásban kezelt adatok esetében – az 5–9. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – az Eüsztv. 36. és 37. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

11. § (1) A Kormány által rendeletben kijelölt szerv adatváltozás-kezelési szolgáltatóként ellátja az adatváltozás-kezelési szolgáltatással összefüggő e törvényben vagy e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott feladatokat és az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő adattovábbítási szolgáltatásokat.

(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás részeként az adatváltozás-kezelési szolgáltató biztosítja

12. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél általi igénybevételének feltétele

(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató e szolgáltatás tekintetében az Eüsztv. szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervnek minősül, amely az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti regisztráció, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás igénybevétele céljára elektronikus felületet biztosít.

(3) Az adatváltozás-kezelési szolgáltatás csatlakozott szolgáltató általi igénybevételének előfeltétele

(4) A Kormány rendeletben a (3) bekezdésben foglaltakon túl, további csatlakozási feltételeket határozhat meg.

(5) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás adatszolgáltatási kötelezettségének teljes időtartama alatt köteles biztosítani az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozás követelményeinek teljesítését.

(6) A csatlakozott szolgáltató és a harmadik fél szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz térítésmentesen csatlakozhat és azt térítésmentesen veheti igénybe.

(7) A csatlakozott szolgáltató az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében átvett adatoknak – amennyiben az adatváltozás-kezelési szolgáltatás keretében szolgáltatott adatokat a csatlakozott szolgáltató kezeli – saját nyilvántartásában való átvezetéséről, továbbá az ügyfél szerződéskötéssel vagy -módosítással összefüggő teendőiről az adatváltozás-kezelési szolgáltató közreműködése nélkül, közvetlenül értesíti az ügyfelet.

(8) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat

(9) Ha az adatváltozás-kezelési szolgáltató által továbbított adatok alapján

13. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a szolgáltatás biztosítása, az adatváltozás-kezelési szolgáltatás ügyfél azonosítása, valamint az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján történő adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése és biztosítása céljából egységes törzsadat-nyilvántartást vezet.

(2) A törzsadat-nyilvántartás tartalmazza

(3) A törzsadat-nyilvántartás az ügyfél rendelkezése szerint tartalmazhatja az ügyfél

(4) A törzsadat-nyilvántartás a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő ügyfelek (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti adatait a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból veszi át.

(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél törzsadat-nyilvántartásban szereplő (2) és (3) bekezdés szerinti adatait – a (6) és (7) bekezdés szerinti kivétellel – a regisztrációt követő öt évig tartja nyilván. Az öt év lejártát megelőző egy hónappal, egy héttel, valamint egy nappal az adatváltozás-kezelési szolgáltató elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet a regisztráció megújításának lehetőségéről, és arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatás a regisztrációt követő öt év elteltét követően a regisztráció megújításának hiányában nem vehető igénybe.

(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az ügyfél elhalálozása esetén az ügyfél regisztrációját és a törzsadat-nyilvántartásban szereplő adatait törli.

(7) Az ügyfél a regisztrációját elektronikus azonosítást követően, elektronikus kapcsolattartás útján vagy kormányablakban személyesen bármikor visszavonhatja. A regisztráció visszavonásakor az adatváltozás-kezelési szolgáltató törli az ügyfél adatait a nyilvántartásból.

(8) A csatlakozott szolgáltató a csatlakozási szerződését az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál elektronikus kapcsolattartás útján felmondhatja. A csatlakozott szolgáltató törlésére a felmondás adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz érkezését követő harmadik hónap utolsó napjával kerülhet sor. A csatlakozott szolgáltató törléséről az adatváltozás-kezelési szolgáltató elektronikus úton, a törlést megelőzően egy hónappal, egy héttel, valamint a törléssel egyidejűleg tájékoztatja azon ügyfeleket, akik – az adatváltozás-kezelési szolgáltató nyilvántartásában kezelt adatok alapján – a csatlakozott szolgáltatóval szerződéses kapcsolatban állnak.

(9) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a törzsadat-nyilvántartásában kezelt személyes adatokat a törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

(10) Ha a csatlakozott szolgáltató saját szolgáltatási tevékenységéhez kapcsolódó vagy jogszabály által végezni rendelt olyan tevékenységét, amelynek során adatkezelés vagy adatfeldolgozás valósul meg, nem önállóan végzi, hanem annak folyamatos vagy rendszeres elvégzésére tőle szervezetileg független harmadik fél szolgáltatóval köt szerződést, és a (2) bekezdés b) pontja szerint annak adatait az adatváltozás-kezelési szolgáltató rendelkezésére bocsátja, akkor a csatlakozott szolgáltató az ügyfél adatainak változására vonatkozó bejelentést jogosult a harmadik fél szolgáltatón keresztül is – biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján – fogadni. Ebben az esetben az adatváltozás-kezelési szolgáltatáshoz történő csatlakozásból fakadó feladatokat is a harmadik fél szolgáltató látja el, és rá a csatlakozott szolgáltatóra vonatkozó rendelkezések alkalmazandók. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a 15. § (2) bekezdése és a 16. § (2) bekezdése szerinti adatokat az 1. § (1) bekezdés 3. pontjában meghatározott ágazati törvényekben foglalt felhatalmazás alapján egyidejűleg átadja a nyilvántartott harmadik fél szolgáltatónak és a csatlakozott szolgáltatónak.

(11) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató törzsadat-nyilvántartásában kezelt adatok esetében – a 11–16. §-ban nem szabályozott kérdések tekintetében – az Eüsztv. 36. és 37. §-ának adatkezelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltatót e feladata tekintetében szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó szolgáltatónak kell tekinteni.

(12) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató felé bejelentheti a csatlakozott szolgáltatókkal való kapcsolattartást szolgáló telefonszám és e-mail-cím változását, valamint a csatlakozott szolgáltatók felé történő képviseletére vonatkozó jognyilatkozatot csatolhat.

(13) Ha a csatlakozott szolgáltató az Eüsztv. szerint elektronikus ügyintézést biztosító szerv, úgy a (12) bekezdés szerint bejelentett adatok nem érintik az ügyfélnek a rendelkezési nyilvántartásban tett, az Eüsztv. 15. § (1) bekezdése szerinti hivatalos elérhetőségére, valamint az Eüsztv. 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti képviseletre vonatkozó rendelkezését.

14. § (1) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az informatikai rendszerével és a nyilvántartásával kapcsolatos eseményeket – az üzemmenet folytonossága, az adatvesztés elkerülése, az elektronikus információbiztonság, továbbá adatkezelések jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása érdekében – folyamatosan naplózza. A naplózott adatállománynak az eljárás teljes folyamatát át kell fognia, és alkalmasnak kell lennie az eljárással kapcsolatos minden esemény rekonstruálására a valós helyzetek megítéléséhez szükséges mértékben.

(2) A naplózott adatállomány tartalmazza

(3) A naplózott adatállományt a személyes adatokkal végzett valamennyi műveletről, az adatkezelési esemény megtörténtével egyidejűleg kell képezni és azt pontos és megmásíthatatlan időadattal kell ellátni. A nyilvántartási rendszer, valamint a nyilvántartás szolgáltatásait támogató alkalmazások alkalmazásüzemeltetési, illetve a hálózat- és rendszer-üzemeltetési működési eseményeire vonatkozó információk gyűjtése nem része az e § rendelkezései szerint naplózott adatállománynak.

(4) A naplózott adatállomány minden bejegyzését védeni kell a módosítástól és a jogosulatlan hozzáféréstől. A naplót úgy kell kezelni, hogy kizárható legyen a napló megsemmisítése, a napló bejegyzéseinek törlése, módosítása, a bejegyzések sorrendjének bármilyen módon történő megváltoztatása.

(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató gondoskodik a naplóadatok folyamatos értékeléséről és ellenőrzéséről.

(6) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a (2) bekezdés szerint naplózott adatokat a keletkezéstől számított tíz évig kezeli. A megőrzési idő leteltét követően az adatokat haladéktalanul törli, kivéve, ha az adott adatállomány tekintetében már megkezdett ellenőrzési eljárása a naplóbejegyzés további kezelését indokolja. Ha az adatállomány törlésére az ellenőrzés lefolytatása érdekében nem került sor, akkor a törlést az eljárás lezárultát követően kell végrehajtani.

(7) A (2) bekezdés szerint naplózott adatok kizárólag törvényben meghatározott feladatkörében eljáró

15. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő számára, hogy az elektronikus úton értesítést küldjön (a továbbiakban: adatváltozási értesítés) a csatlakozott szolgáltató számára az adatváltozás bejelentéssel érintett (2) bekezdés szerinti adatairól.

(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az adatváltozási értesítésben a csatlakozott szolgáltató részére az ügyfél rendelkezése alapján automatizáltan vagy eseti felhatalmazása alapján az ügyfél

(3) Az ügyfél elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján, illetve kormányablakban – az Eüsztv. szerinti – rendelkezési nyilvántartásban rendelkezést tehet, amely alapján az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton automatikusan értesítést küld az ügyfél által megjelölt csatlakozott szolgáltató részére a szolgáltatóra vonatkozó jogszabály szerinti – az ügyfél (2) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában és b) pont bd) alpontjában foglalt – kezelt adatairól és azok megváltozásáról (a továbbiakban együtt: automatizált adatváltozási értesítés).

(4) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató az automatizált adatváltozási értesítés továbbítását megelőzően a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés meglétét. Érvényes rendelkezés hiányában az automatizált adatváltozási értesítés nem továbbítható a csatlakozott szolgáltató részére. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató egyidejűleg arról is tájékoztatja az ügyfelet, hogy az automatizált adatváltozási értesítés csak érvényes rendelkezés megtétele esetén továbbítható.

(5) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató – a (3) bekezdés szerinti érvényes rendelkezés esetén – arról az ügyfélről, aki az adatváltozás-bejelentési szolgáltatást igénybe veszi, illetve az igénybevétel törléséről automatikus adatszolgáltatást teljesít a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervnek.

(6) Az ügyfél rendelkezhet arról, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató értesítse az általa megjelölt, 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatókat a haláleseti kapcsolattartóról és annak elérhetőségi adatairól. A rendelkezés kizárólag a haláleseti kapcsolattartó nevének és elérhetőségének megadásával együtt érvényes.

(7) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv értesítését követően tájékoztatja az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatót a (2) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti adatokról.

(8) Az ügyfél az adatváltozás-kezelési szolgáltató útján bejelentheti más természetes személy halálát az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatók felé, amennyiben az elhunyt személy tekintetében az ügyfél haláleseti kapcsolattartóként lép fel. Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a halálesetnek a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 19/F. §-ában foglaltak útján történő ellenőrzését követően továbbítja a bejelentést az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltatóknak.

16. § (1) Az ügyfél kormányablakban, illetve elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás útján felhatalmazást adhat arra, hogy a felhasználó személyében bekövetkezett változásról az adatváltozás-kezelési szolgáltató mint adatkezelő elektronikus úton értesítést (a továbbiakban: felhasználóváltozási értesítés) küldjön az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató számára a felhasználóváltozással érintett személy (2) bekezdés szerinti adatairól.

(2) Az adatváltozás-kezelési szolgáltató a felhasználóváltozási értesítésben az 1. § (1) bekezdés 3. pont b)–e) alpontja szerinti csatlakozott szolgáltató részére, az ügyfél eseti felhatalmazása alapján

(3) Felhasználóváltozás-bejelentési szolgáltatás során az ügyfél bejelenti a (2) bekezdés szerinti adatokat az adatváltozás-kezelési szolgáltatóhoz.

17. § A Kormány összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén rendeletében előírhatja, hogy az adatváltozás-kezelési szolgáltató – ha az elektronikus úton történő ügyintézés lehetősége nem áll fenn – az adatváltozás-kezelési szolgáltatást a következő eltérésekkel biztosítja:

18. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

19. § (1) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a járási hivatal eljárására vonatkozóan az igazgatási szolgáltatási díjjal kapcsolatos részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

20. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben a 6. § (9) bekezdése és a 17. § szerinti intézkedéseket összehangolt védelmi tevékenység elrendelése esetén bevezesse.

21. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 28. § 1. pontja 2022. augusztus 1-jén lép hatályba.

(3) A 92–93. § e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(4) A 178. § 2022. október 1-jén lép hatályba.

(5) Az I. Fejezet, a 10. alcím, a 24. § 1. és 3. pontja, a 15–16. alcím, a 28. § 2. pontja, a 18–34. alcím, a 47. §, a 36. alcím, az 50. §, a 38–51. alcím, az 53–59. alcím, a 74. §, a 61–77. alcím, a 94. §, a 79–119. alcím, a 140. § (1) bekezdés 1–4. pontja, a 140. § (1) bekezdés 6. pontja, a 142. § (1)–(2) bekezdése, a 142. § (3) bekezdés 1–3. pontja, a 122–124. alcím, a 147. §, a 126. alcím, a 153. § b) pontja, a 128. alcím, a 157. §, a 130–148. alcím, a 186. § (1) bekezdés 2. pontja és 4–5. pontja, a 186. § (3) bekezdés 1–2. pontja, a 150–188. alcím, a 191. alcím, a 193–196. alcím, a 198–200. alcím és a 2–4. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

(6) A 24. § 2. pontja, a 192. alcím és a 197. alcím 2023. február 1-jén lép hatályba.

(7) A 190. alcím 2023. július 1-jén lép hatályba.

22. § (1) E törvény

(2) E törvény 133. alcíme az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

23. § E törvény 92–93. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

24. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

25. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

26. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 7. §-a a következő k) ponttal egészül ki:

27. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

28. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

29. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdés f) pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.

30. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 10/D. § (3) bekezdésében a „megyékre” szövegrész helyébe a „vármegyékre” szöveg, valamint a „megyénként” szövegrész helyébe a „vármegyénként” szöveg lép.

31. § A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény

32. § Egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény

33. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

34. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 175/A. §-ában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/P. §-a” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 11. §-a” szöveg lép.

35. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

36. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

37. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény

38. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 10. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

39. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény

40. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

41. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 13. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

42. § (1) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény

(2) Hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 1/A. § (3) bekezdésében a „fővárosi és megyei” szöveg.

43. § A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény

44. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 78. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

45. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

46. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény

47. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény

48. § A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény 10. § (1) bekezdés c) pontjában, 17. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és a) pontjában, valamint 34. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

49. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

50. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont id) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

51. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény

52. § A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény

53. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény

54. § A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény

55. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény 69. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

56. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

57. § A tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló 1996. évi LVIII. törvény

58. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény

59. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény

60. § (1) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 6/G. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

(2) Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

61. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 6/A. § (5) bekezdésében a „megyénkénti” szövegrész helyébe a „vármegyénkénti” szöveg lép.

62. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

63. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 5. § (1) bekezdésében a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg lép.

64. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 23. § (1) bekezdés c) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

65. § (1) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 96. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

66. § Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

67. § A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény

68. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 45. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

69. § A külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény 17. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

70. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény

71. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 83. §-ában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.

72. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény

73. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény „Felhatalmazás” alcíme a következő 56/D. §-sal egészül ki:

74. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

75. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény 4. § (4) bekezdés záró szövegrészében, 10/B. §-ában és 19. § (4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

76. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 24/A. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

77. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény

78. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 40/G. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

79. § A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 14. § (2) bekezdés l) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

80. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény

81. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

82. § A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamaráról szóló 2000. évi LXXXIV. törvény

83. § A közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 7. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

84. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény 2. § i) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

85. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 20. § (4) bekezdés c) pontjában, 22. § (5) bekezdés b) pont nyitó szövegrészében, 23/E. § (2a) bekezdésében, 23/E. § (4) és (4a) bekezdésében, 23/G. § (3) bekezdés a) pontjában, 27/B. § (2) bekezdés b) pontjában, valamint 92/H. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

86. § A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 18/B. § (7) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

87. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény

88. § A sportról szóló 2004. évi I. törvény

89. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 37. § (7)–(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

90. § A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény

91. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 16. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

92. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 8/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

93. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

94. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény

95. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 1. pont 1.9. alpontjában a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg lép.

96. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 53. § (1) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.

97. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2/A. § (3) bekezdésében, 6/H. § (2) és (3) bekezdésében, 6/H. § (5)–(7) bekezdésében, 6/H. § (9)–(10) és (12) bekezdésében, 6/L. § (10) bekezdésében, valamint 11/A. §-ában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

98. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. § (1) bekezdés d) pont db) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

99. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény

100. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

101. § A műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény 43/N. § (3) bekezdésében a „megyékben” szövegrész helyébe a „vármegyékben” szöveg, és a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

102. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény

103. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 47. § (1a)–(1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

104. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 31. § h) pontjában a „megyeszékhelyen” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelyen” szöveg lép.

105. § Az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 5/A. § (2) és (4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

106. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés c) pontjában, 4. § (1) bekezdés d) pont dc) alpontjában és 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

107. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 26. § (1) bekezdésében, 66. § (3) bekezdés b), d) és e) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

108. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény

109. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63/B. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

110. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 63. § (6) bekezdésében a „megyeszékhelyen” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelyen” szöveg lép.

111. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

112. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény

113. § Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 11. § (3) bekezdés d) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

114. § Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 67. § (1) bekezdésében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.

115. § A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 1. § d) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

116. § A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény 25. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

117. § Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 20. § (2a) bekezdésében az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/P. §-a” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 11. §-a” szöveg lép.

118. § A hagyatéki eljárásról 2010. évi XXXVIII. szóló törvény 92/A. §-ában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/P. §-a” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 11. §-a” szöveg lép.

119. § A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény

120. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény

121. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

122. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény

123. § A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés i) és j) pontjában, 26. § (2) és (6) bekezdésében a „megyei ” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

124. § A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény

125. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény

126. § A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló 2011. évi XXXIV. törvény 7. § (3) bekezdés k) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

127. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény

128. § A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény

129. § A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény

130. § A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (3f) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

131. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 33. § (2) bekezdés d) pontjában, és az 1. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 2. sorában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 40. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

132. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 19. § (2) és (2a) bekezdésében, 21. § (2) bekezdésében, 22. § (1) bekezdés b) pontjában, 34. § (2) bekezdésében, 74. §-ában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

133. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény

(2) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 215. § (1) bekezdésében a „megyei (fővárosi)” szövegrész helyébe a „vármegyei (fővárosi)” szöveg, valamint a „megyei képviselő-testület” szövegrész helyébe a „vármegyei képviselő-testület” szöveg lép.

134. § Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 12. § (3) bekezdés b) pontjában a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.

135. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 27. § (1) bekezdésében a „megyében” szövegrészek helyébe a „vármegyében” szöveg, valamint a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.

136. § A polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló 2011. évi CLXV. törvény:

137. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény

138. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény

139. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 167. §-sal egészül ki:

140. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény

(2) A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 158. §-ában az „a 159–166. §” szövegrész helyébe az „a 159–167. §” szöveg lép.

141. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 146/J. §-sal egészül ki:

142. § (1) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

(2) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 27. § (4) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

(3) A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény

143. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

144. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

145. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

146. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 260/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

147. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény

148. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 253. §-a.

149. § Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény

150. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 73. § (3) bekezdése h) pontja a következő hc) alponttal egészül ki:

151. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 70. alcíme a következő 117/H. §-sal egészül ki:

(2) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 117/H. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

152. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény KILENCEDIK RÉSZE a következő XXXII/A. Fejezettel egészül ki:

153. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

154. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 61. § (2a)–(2c) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

155. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 5/E. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

156. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

157. § A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 71. § (3) bekezdésében a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg lép.

158. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény

159. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénnyel összefüggő átmeneti, módosuló és hatályát vesztő szabályokról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi V. törvény 2. § (7) bekezdése.

160. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény

161. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 61/A. § (2) bekezdés c) pontjában a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg lép.

162. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény

163. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény

164. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 30/A. §-ában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

165. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 11. pont k) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

166. § Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény

167. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény

168. § A Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló 2012. évi CXXVII. törvény

169. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 7. § (2) bekezdésében a „megyei (fővárosi)” szövegrész helyébe a „fővárosi és vármegyei” szöveg lép.

170. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 57. § (4) bekezdésében a „megyeszékhelyen” szövegrész helyébe a „vármegyeszékhelyen” szöveg, a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg lép.

171. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 64/B. § (1) bekezdésében, 65/A. § (2) bekezdésében, 65/A. § (9) bekezdés a) pontjában, 69. § (1) bekezdésében, 69/E. § (2) bekezdésében, 69/E. § (8) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

172. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 53/B. § (8) bekezdés c) pontjában és 78/B. § (5) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

173. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 68. § (1) bekezdés c) pontjában és 214. § (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

174. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXXIII. törvény 8. § nyitó szövegrészében a „megye” szövegrész helyébe a „vármegye” szöveg lép.

175. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:105. § (1) bekezdés c) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

176. § A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény 11. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

177. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

178. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 153. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

179. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 213. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

180. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 307/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

181. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 331. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

182. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 333. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

183. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a következő 162/A. alcímmel egészül ki:

184. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény a következő 162/B. alcímmel egészül ki:

185. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 345. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

186. § (1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény

(2) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 8. § (2) bekezdés b) és c) pontjában az „évének április 1. napja” szövegrész helyébe az „évét megelőző év december 1. napja” szöveg lép.

(3) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény

(4) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény

187. § Hatályát veszti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 307/A. § (2) bekezdésében az „a választás kitűzését követően,” szövegrész.

188. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 1. melléklet VIII. pont B. alpont 2. alpontjában a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg lép.

189. § Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. § (1) bekezdés j) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

190. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 10. § (7b) bekezdés a) pontjában és 15. § (5a) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

191. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény 17/H. § (5) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

192. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 2. § (1) bekezdés f) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

193. § A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény

194. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 298. § (2) bekezdésében, 388. § (1) bekezdésében, 427. § (8) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

195. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 11. § (2) bekezdésében a „megyei” szövegrészek helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

196. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 82. § (1) bekezdés b) pontjában, 288/E. § (6) bekezdés b) pontjában és 327. §-ában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

197. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 5. § 66. pont d) alpontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

198. § Az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény

199. § A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény

200. § Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 22. § (1) bekezdés f) pontjában az „a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/T. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe az „a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló 2022. évi XXII. törvény 15. § (3) bekezdése” szöveg lép.

201. § Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

202. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 5. § (1) és (2) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

203. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 25. § (4) bekezdésében a „megye” szövegrészek helyébe a „vármegye” szöveg lép.

204. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 18. § (3) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

205. § A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény

206. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 9/I. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

207. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény

208. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

209. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

210. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (27) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

211. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 87. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában, 87. § (2) bekezdésében, 93. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

212. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 2. § 7. pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

213. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény

214. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

215. § Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény

216. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 125. § (10) bekezdés a) pontjában a „megyében” szövegrész helyébe a „vármegyében” szöveg lép.

217. § A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 34. § (2) bekezdésének az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés o) pontját megállapító rendelkezése a „megyei” szövegrész helyett a „vármegyei” szöveggel lép hatályba.

218. § Nem lép hatályba a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 40. § (4) bekezdése.

219. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 53. § (1) és (2) bekezdésében, 61. § (1) bekezdés e) pontjában, 73. § (1) bekezdésében, valamint 2. melléklet 3. pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

220. § (1) A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2020. évi LIX. törvény

(2) A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2020. évi LIX. törvény 2. § (1) bekezdésében a „megye megyei” szövegrész helyébe a „vármegye vármegyei” szöveg lép.

(3) A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2020. évi LIX. törvény

(4) A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2020. évi LIX. törvény

(5) A különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról 2020. évi LIX. törvény

221. § Az Erzsébet-táborokról szóló 2020. évi LXIV. törvény 3/A. § (2) és (5) bekezdésében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg lép.

222. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény

223. § Az ügyfelek számára adminisztratív terheket tartalmazó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXIV. törvény 5. § (1) bekezdése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (1c) bekezdés záró szövegrészét a „megyei” szövegrész helyett a „vármegyei” szöveggel lép hatályba.

224. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény

225. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

226. § A szülői felelősséget érintő nemzetközi igazságügyi együttműködésről szóló 2021. évi LXII. törvény 31. § (2) és (3) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

227. § A szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény 2. § (1) bekezdés b) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

228. § A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

229. § A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény 3. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

230. § A Budapest Diákváros megvalósításáról szóló 2021. évi LXXX. törvény

231. § A jogi személyek nyilvántartásáról és a nyilvántartási eljárásról szóló 2021. évi XCII. törvény 15. § (3) bekezdése a „megyei” szövegrész helyett a „vármegyei” szöveggel lép hatályba.

232. § (1) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 5. § 11. pontjában a „megyék” szövegrész helyébe a „vármegyék” szöveg lép.

(2) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 15. § (1) bekezdés a) pontjában a „megyét” szövegrész helyébe a „vármegyét” szöveg lép.

(3) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény

233. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény

234. § A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény 19. § (1) bekezdés e) és f) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

235. § A veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 22. § (5) bekezdésében, 23. § (2) bekezdés a) pontjában a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

236. § (1) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény 16. § (1) bekezdés a) pontjában és 46. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

(2) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény

237. § Az egykori Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet működési területén kárpótlásra váró személyek helyzetének rendezéséről szóló 2021. évi CXLV. törvény 3. § (1) bekezdésében a „Megyei” szövegrész helyébe a „Vármegyei” szöveg lép.

238. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 1. § (3) bekezdése a „megyei” szövegrész helyett a „vármegyei” szöveggel lép hatályba.

(2) Nem lép hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 7. § a) pontja.

239. § A honvédelmi adatkezelésekről szóló 2022. évi XXI. törvény 19. § h) pontjában, 20. § (1) bekezdés d) pontjában és 21. § nyitó szövegrészében a „megyei” szövegrész helyébe a „vármegyei” szöveg lép.

240. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1996. évi költségvetéséről szóló 1996. évi XIV. törvény.

241. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény.