24/2022. (I. 31.) SZTFH rendelet
a védő- és határpillérek méretezéséről szóló Bányabiztonsági Szabályzatról
2023.11.29.
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. védőpillér: a bányaműveletek és a védelmet igénylő létesítmény, illetve terület között kijelölt kőzettest, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek hatására létrejövő kőzet- és talajmozgás a védett létesítményt, illetve területet nem veszélyezteti;
2. határpillér: a bányatelek határvonala mentén kijelölt olyan védőpillér, amely biztosítja, hogy a bányaműveletek okozta felszíni kőzet- és talajmozgások a bányatelek határán belül legyenek;
a) külfejtés esetén a bányaműveletekkel nem érintett kőzettest rézsűs határoló felületének vízszintes síkkal bezárt dőlésszöge, amelynél a számítások vagy a tapasztalat szerint a határoló felület alatti kőzettest megcsúszása, elmozdulása nem következik be, a bányaműveletek felől nézve a védőpilléreken túli terület nyugalomban marad, és így a bányaműveletek hatása a védett területet nem veszélyezteti,
b) mélyművelés esetén – egy függőleges, a fejtés határvonalára merőlegesen felvett síkmetszetben – a bányaüreg széle és a külszín már nem mozgó pontja között húzott egyenes vízszintessel bezárt szöge;
4. határszög korrekciója: a határszög megállapításának bizonytalansága miatt a védőpillér méretek meghatározásánál figyelembe veendő korrekció;
5. korrigált határszög: a β–Δβ szögérték;
6. hatástávolság: a bányaműveletek talpponti szélétől vagy a fejtési üreg szélétől az ép kőzetek irányába mérve az a vízszintes vetületi távolság, ameddig a kőzetmozgások a felszínen kiterjednek;
7.2 korrigált hatástávolság: a határszög megállapításának bizonytalansága miatt megnövelt hatástávolság;
8. védősáv: a védendő létesítmény vagy terület mellett biztonsági okokból kijelölt vízszintes vetületi távolság;
9. védőpillér szélessége: a védősáv és a korrigált hatástávolság méretének összege;
10. szakértő: szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint az adott szakterületre tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkező és névjegyzékben szereplő személy;
11. lábvonal: a védőpillért határoló rézsűs felületnek és a védőpillér vonatkozó felületének (alaplap, fekü) metszésvonala.
12.3 védőpillér magassága: a bányatelek alaplapja vagy más vonatkozó felület és a felszín közötti függőleges távolság;
13.4 telepvastagság: a telep fekü- és fedősíkja közötti átlagos merőleges távolság;
14.5 telep dőlésszöge: a telep jellemző síkjának a vízszintessel bezárt szöge.
3. § A védő- és határpillérek méretezésénél az 1. melléklet szerinti Bányabiztonsági Szabályzatban foglaltak szerint kell eljárni.
4. § Ez a rendelet 2022. február 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 24/2022. (I. 31.) SZTFH rendelethez
Bányabiztonsági Szabályzat a védő- és határpillérek méretezéséről
1. A védőpillér méretezés általános rendelkezései
1.1. A védőpillér méretezését, a határszög megállapítását – a 4.3. pont előírásaiban foglalt eseteket kivéve – szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező felelős műszaki vezető vagy szakértő végzi.
1.2. A védőpillért a tervezett bányaműveletek és a védett létesítmény talppontjának, a határpillért a bányatelek alaplapjának és a bányatelek felszíni határvonalának magasságkülönbségét figyelembe véve kell megállapítani. Telepes kifejlődésű ásványi nyersanyag esetében a védőpillér a telep feküjére is méretezhető.
1.3. Többtelepes vagy többszeletes művelési mód esetén a védőpillért telepenként (szeletenként) kell megállapítani.
1.4. A védőpillér méretezésének helyességét a bányaművelés során rendszeresen, de legalább évente a műszaki üzemi tervvel együtt felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat alapján a kijelölt védőpillér mérete nem felel meg rendeltetésének, akkor a bányavállalkozó haladéktalanul kezdeményezi a védőpillér módosítását.
1.5. A bányaműveletek hatására végbemenő mozgások ellenőrzésére a bányafelügyelet – a bányavállalkozó költségére – mérőhálózat telepítését és a mozgások rendszeres mérését rendelheti el.
1.6.6 Jelen szabályzattól eltérő védőpillér méretezés megengedett, ha a védelmi és biztonsági követelmények más módon is kielégíthetők.
1.7.7 A méretezés során alkalmazandó jelölések:
R védőpillér szélessége [m]
H védőpillér magassága [m]
r’ korrigált hatástávolság [m]
a korr. hatástávolság dőlésben, a fejtés szélétől lefelé [m]
b korr. hatástávolság csapásirányban [m]
c korr. hatástávolság dőlésben, a fejtés szélétől felfelé [m]
x a telepben lévő létesítmény védőpillér mérete, a pillér kontúrvonala és a létesítmény széle közötti, telepben mért távolság [m]
βf határszög dőlésben, a fejtés szélétől felfelé [º]
βa határszög dőlésben, a fejtés szélétől lefelé [º]
βcs határszög csapásirányban [º]
Δβ a határszög korrekciója [º]
A védőpillérrel kapcsolatos jelölések megjelenítését az 1–4. ábra tartalmazza.
1.8. A bányatérképeken fel kell tüntetni a védősáv határvonalát és a védőpillér lábvonalát. A lábvonalon fel kell írni a védendő objektum megnevezését, a felület megnevezését, amire a védőpillért számították és a védőpillért kijelölő bányafelügyeleti határozat számát. A védőpillért ábrázoló térképen fel kell tüntetni a méretezésnél figyelembe vett telep, szelet vagy szint megnevezését.
1.9. Ha más jogszabály nagyobb értéket nem ír elő, a védősáv legkisebb mérete 5 m.
2. Védőpillérek méretezése külfejtés esetén
2.1. A külszíni létesítmény védőpillérét úgy kell méretezni, hogy a rézsű felületének felszíni metszésvonala egybeessen a védett létesítmény vagy terület védősáv vonalával, és a vízszintes síkkal bezárt dőlésszöge akkora legyen, mint az érintett rétegsor korrigált határszöge.
2.2. A külszíntől legfeljebb 10 méter mélységben lévő föld alatti létesítményt külszíni létesítménynek kell tekinteni, védőpillérét a felszínre vetített kontúrvonalára kell méretezni.
2.3. A határszög értékét a tervezett védőpillér közvetlen környezetében lévő rétegsor vastagsági, települési, kőzetfizikai, hidrogeológiai, művelési, továbbá a kőzetfal (rézsű) állékonyságát esetlegesen befolyásoló további jellemzők figyelembevételével, méréssel, számítással vagy egyéb alkalmas módon rétegenként külön-külön kell meghatározni, úgy, hogy a védőpillér omlása, mozgása vagy megcsúszása ne következzen be (2. ábra).
2.4. A határszög korrekciója: Δβ = 3º.
Védőpillér méretezés külfejtés esetén (β állandó)
Védőpillér méretezés külfejtés esetén (β változó)
3. Védőpillérek méretezése mélyművelés esetén
3.1. A védőpillért a 2.1. pont szerint kell méretezni.
3.2. A pontszerű külszíni és a pontszerű nem telepben lévő föld alatti létesítmény védelmét szolgáló védőpillért a következők szerint kell méretezni:
3.2.1. a legfeljebb 0–5º dőlésű telepek esetén a védőpillér olyan kör, amelynek középpontja a létesítmény, sugara pedig a számított korrigált hatástávolság (r’) és a védősáv (pv) összege;
3.2.2. 5º-nál nagyobb dőlésű telepek esetén a védőpillér dőlésben felfelé, dőlésben lefelé, illetve csapásirányba eső vízszintes vetületi méretét a védősáv (pv) és az adott irányra számított korrigált hatástávolság (a, b, illetve c) összege határozza meg (3. ábra).
3.3. Vonalas létesítmény vagy határvonal védőpillérét a határvonalat alkotó pontok pillérköreinek (-ellipsziseinek) burkoló görbéje adja.
3.4. Sokszög alapú létesítmény védőpillérét pontok és vonalak védőpilléreként kell megszerkeszteni.
3.5. A külszíntől 10 m-nél nem mélyebben lévő létesítmény védőpillérét úgy kell méretezni, mintha külszíni létesítmény lenne.
4. Korrigált hatótávolság
4.1. A korrigált hatástávolságot a következő összefüggések alapján kell meghatározni:
4.1.1. 0–5º dőlésű telepek esetén, illetve nem telepes kifejlődésű ásványi nyersanyag esetén:
4.1.2. 5º-nál nagyobb dőlésű telepek esetén (3. ábra):
4.1.2.1. dőlésben lefelé: |
H |
a = |
–––––––––––––––––––––– |
|
tg (βα–Δβ) + tg α |
|
|
4.1.2.2. dőlésben felfelé: |
H |
c = |
–––––––––––––––––––––– |
|
tg (βf–Δβ) – tg α |
|
|
4.1.2.3. csapásirányban: |
|
b = |
H · ctg (βcs–Δβ) |
4.2. A határszög korrekcióját a 4.2.1., 4.2.2. vagy 4.2.3. pont szerinti módon kell megállapítani:
4.2.1. mérési adatok hiányában a gyakorlatban használt, illetve becsült, számított vagy irodalmi adatokból származó (valószínű) határszög esetén:
4.2.2. egy mérési adatból (mérési adaton ebben az esetben a süllyedési teknő félszelvénye alapján megállapítható egyetlen határszög értéket kell érteni) származó határszög esetén:
4.2.3. kettő vagy annál több mérési adat esetén azok számtani középértékét véve tényleges értéknek,
4.2.3.1. ha a szélső értékek közötti eltérés <3º, akkor Δβ = 1º,
4.2.3.2. ha az eltérés 3º és 5º között van, akkor Δβ = 2º és
4.2.3.3. ha az eltérés >5º, akkor Δβ = 3º.
4.3. Mélyművelés esetén a határszög értékét – mérési adat hiányában – szakértő állapíthatja meg.
Pontszerű létesítmény védőpillére 5º-nál nagyobb dőlésű telep esetén
5. Telepben lévő létesítmények
5.1. Telepben, illetve a telep alatt vagy felett 10 m-nél kisebb távolságra lévő létesítmény védőpillérét a gyakorlati tapasztalatok alapján úgy kell méretezni, hogy a védőpillérben – a létesítmény felhagyása után – az üzem területén általánosan szokásos fejtésmódnak megfelelő méretű fejtéseket lehessen telepíteni. A védőpillér mérete (x) a vágat szélétől számítva azonban
H = 200 m fedőréteg-vastagságig 20 m-nél,
H = 200–400 m fedőréteg-vastagság között 30 m-nél és
H = 400 m-en felül x = 0,1 × H-nál
kisebb nem lehet (4. ábra).
5.2. Telep felett lévő létesítmények
A művelésre tervezett telep feletti föld alatti létesítmény védőpillérét korrigált határszöggel és védősávval kell megszerkeszteni. Ebben az esetben Δβ = 5º értékkel kell számolni.
A művelésre tervezett telep feletti kis magasságban (10–50 m) lévő létesítménynél a védőpillér méretezését kétféle módszerrel kell elvégezni:
5.2.1. korrigált határszöggel és védősávval méretezve, és
5.2.2. mintha telepben lévő létesítmény lenne.
A védőpillér méretek közül a nagyobb méretet kell alkalmazni.
5.3. Lejtősakna védőpillérének méretezése
Lejtősakna védőpillérének méretezését a 3.2. és az 5.1. pont alapján kell elvégezni úgy, hogy az akna szájnyílásának – mint külszíni létesítménynek – védőpillérét korrigált határszöggel és védősávval, a lejtősakna talpának védőpillérét pedig mint telepben lévő létesítmény védőpillérét kell meghatározni.
A lejtősakna teljes védőpillérét a két végpontban kapott védőpillér-szélességgel megállapított méretek határozzák meg.
