2022. évi XXV. törvény
2022. évi XXV. törvény
Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről1
Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:
A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE
1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei
1. §2 (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2023. évi
a) kiadási főösszegét 39 776 144,4 millió forintban,
b) bevételi főösszegét 36 375 909,6 millió forintban,
c) hiányát 3 400 234,8 millió forintban
állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2023. évi
a) kiadási főösszegét 32 479 892,5 millió forintban,
b) bevételi főösszegét 32 479 892,5 millió forintban,
c) egyenlegét 0,0 millió forintban
állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2023. évi
a) kiadási főösszegét 3 502 726,6 millió forintban,
b) bevételi főösszegét 1 651 525,5 millió forintban,
c) hiányát 1 851 201,1 millió forintban
állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2023. évi
a) kiadási főösszegét 3 793 525,3 millió forintban,
b) bevételi főösszegét 2 244 491,6 millió forintban,
c) hiányát 1 549 033,7 millió forintban
állapítja meg.
2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.
(2)3 Az államháztartásért felelős miniszter április 30-ig és október 31-ig előrejelzést készít a bruttó hazai össztermék 2023. évi várható éves reálnövekedésről. Amennyiben ezen előrejelzett reálnövekedés nagyobb mint 1,5%, akkor előrejelzést készít a tervezettnél magasabb reálnövekedés miatt keletkező eredményszemléletű éves adó- és adójellegű bevételi többletről, s ezzel egyidejűleg e többlettel azonos összegben – levonva abból a fizetendő nyugdíjprémium tervezetten felüli összegét – csökkenti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) szerinti kormányzati szektor egyenleg 2023. évre vonatkozó kormányzati célértékét.
2. Az államadósság értéke
3. §4 (1) A Gst. 4. § (1) bekezdése alapján, a Gst. 2. §-a szerint számított államadósság-mutató 2023. december 31-ére tervezett mértéke 69,7%.
(2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (1) bekezdés szerinti mértéke a 2022. év utolsó napján várható 73,5%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.
A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK
3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai
4. § (1)5 Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoporton
a) a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, szakképző, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, vagy sporttevékenységet önmaga, vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személynél foglalkoztatottak bérkompenzációjára 2023. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére,
b) az álláshely-gazdálkodásból eredő többlet kifizetésekre,
c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás észszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire,
d) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, kulturális, köznevelési, szakképző, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartóknál, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatóknál felmerülő kifizetésekre,
e) az új bölcsődei férőhelyek után a 2. melléklet 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcímen biztosítandó támogatás kifizetésére, valamint
f) a Nemzetbiztonsági Operatív Törzs javaslata vagy az Ukrajnában kialakult fegyveres konfliktussal összefüggésben felmerült kiadások teljesítéséről rendelkező jogszabály, illetve kormányhatározat alapján felmerülő kifizetésekre.
(2) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, szakképző, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, vagy sporttevékenységet önmaga, vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személyénél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas-, vagy élettársa a 2023. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas-, vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.
(3)6
(4) A XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 4. Járványügyi kiadások jogcímcsoport előirányzatáról a Kormány, vagy a Kormány járványügyi szervének döntése alapján az államháztartásért felelős miniszter átcsoportosíthat.
(5)7 Központi tartalékok szolgálnak az L. Rezsivédelmi Alap fejezet, 1. Lakossági rezsivédelem címen, az L. Rezsivédelmi Alap fejezet, 2. Központi költségvetési szervek kompenzációja címen, az L. Rezsivédelmi Alap fejezet, 3. Önkormányzatok kompenzációja címen, az L. Rezsivédelmi Alap fejezet, 4. Egyházi és civil intézményfenntartók támogatása címen, az L. Rezsivédelmi Alap fejezet, 5. Állami tulajdonú társaságok támogatása címen, és az L. Rezsivédelmi Alap fejezet, 6. Versenyszektor támogatása címen a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére. Az előirányzatok felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt.
4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések
5. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény
a) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2023. évben 100,0 millió forint,
b) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2023. évben 25,0 millió forint,
c) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2023. évi összesített bruttó forgalmi értéke 20 000,0 millió forint,
d) 39. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2023. évben 5000,0 millió forint
lehet.
(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény
a) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2023. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,
b) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár a 2023. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték.
6. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (3) bekezdése szerinti kijelölt tulajdonosi joggyakorló az általa e minőségében a 2023. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, és ennek érdekében új bevételi előirányzatot is létrehozhat. Erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.
(2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó, valamint az Áht. 19. § (3) bekezdése szerint az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt tulajdonosi kiadások teljesítése érdekében – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, és a fejezeten belül előirányzat átcsoportosítást hajthat végre.
(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadási előirányzatai között – a keletkező megtakarítások terhére, vagy közfeladatok változása miatt – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg a 2000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól, vagy amelynek összegét a fejezetet irányító szerv vezetője az év során az Áht.-ban biztosított felhatalmazás alapján megnövelte.
7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.
(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.
(3) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított nem elhelyezési, vagy nem rekreációs célú, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege, a 2023. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2023. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.
(4) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított elhelyezési, vagy rekreációs célú, értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege, a 2023. évben az ilyen célú ingatlanok körét, vagy értékét növelő, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2023. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.
(5) A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló, a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok értékesítéséből származó, a 2023. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím bevételeként kell elszámolni. E bevétel a 2023. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült költségek, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelése és ártalmatlanítása kiadásainak fedezetére használható fel. E bevétel együttes összege 3000,0 millió forintot meg nem haladó részének felhasználásáról a honvédelemért felelős miniszter dönt, a bevétel együttes összege 3000,0 millió forint feletti részének felhasználását az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti a honvédelemért felelős miniszter javaslata alapján.
8. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék címén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.
(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.
(3)8 A XLV. Állami Beruházások fejezet, 1. cím, 5. Beruházási tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról a XLV. Állami Beruházások fejezet fejezetet irányító szerv vezetője és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.
9. § (1) A korábbi években teljesített tulajdonosi ügyletek költségvetési kiadásainak a 2023. évben történő visszatérülését bevételként, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Vegyes bevételek jogcímen kell elszámolni.
(2) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. A frekvenciahasznosítással kapcsolatos bevételek címen belül önálló alcímen kell elszámolni.
(3) Az államot megillető koncessziós díjbevételt a koncessziós jogviszony során az állam nevében eljáró miniszter irányítása alá tartozó fejezetben az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi bevételként kell elszámolni.
5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei
10. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 272,0 millió forintot köteles a 2023. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.
(2)9 Az Építési és Közlekedési Minisztérium igazgatása a 2023. évben
a) a bevételeiből 21 428,6 millió forintot, továbbá
b) a közhatalmi bevételei 21 428,6 millió forintot meghaladó részének 30%-át
köteles befizetni a központi költségvetés részére.
(3) A befizetés határideje a (2) bekezdés a) alpontja szerinti összeg tekintetében az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. A (2) bekezdés b) alpontja szerinti összeg tekintetében a befizetési kötelezettség annak beálltát követően folyamatos, de legkésőbb 2023. december 31.
(4) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles a 2023. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.
(5) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2495,6 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2023. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(6)10 A fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2023. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 204,6 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2023. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.
(8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2023. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.
(9) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a költségvetés 2023. évi hiánycéljának elérése érdekében meghatározza a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó és általa kijelölt, központi költségvetésből finanszírozott szervezeteknél végrehajtandó létszámleépítésekből eredő megtakarítás érvényesítésének módját.
(10)11 A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek 35 000,0 millió forintot kötelesek befizetni a központi költségvetés javára. A befizetés részletszabályait a Kormány határozatban határozza meg.
(11)12 A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési fejezetek és elkülönített állami pénzalapok összesen 250 000,0 millió forintot kötelesek befizetni a 12. melléklet szerinti megosztásban a Magyar Államkincstár „2023. évi befizetések” megnevezésű, 10032000-01200021-09060018 számú számla javára külön jogszabályban meghatározott időpontig. A fejezeteket irányító szervek vezetőinek külön jogszabályban meghatározott időpontig intézkedési tervet kell készíteni a Kormány részére arról, hogy e befizetéshez szükséges megtakarítást milyen módon érik el.
(12)13 A fejezetet irányító szervek vezetői az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével kezdeményezhetik az intézkedési terv keretében a befizetési kötelezettség 12. mellékletben meghatározott fejezetek közötti nullszaldós átrendezéssel, továbbá e fejezetek irányító szervének irányítása alá tartozó más költségvetési fejezet bevonásával történő teljesítését, amelyet a Kormány az intézkedési terv értékelése során egyedi határozatában engedélyezhet.
(13)14 A fejezetet irányító szervek vezetői az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével kezdeményezhetik az intézkedési terv keretében a befizetési kötelezettség csökkentését az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti, tervezetten felüli tulajdonosi bevételek teljesítésének összegével. A csökkentést a Kormány az intézkedési terv értékelése során egyedi határozatában engedélyezheti, meghatározva a többletbevétel teljesítésének határidejét, ha a bevétel a Gst. 1. § c) pontja szerinti kormányzati szektor egyenlegét javítja. Ha a többletbevétel teljesítése nem valósul meg, a fejezet a (11) és (12) bekezdés szerint teljesíti befizetési kötelezettségét a Kormány által megállapított határidőben.
6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések
11. § (1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 6. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2022. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2023. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.
(2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Kutatási Alaprész cím terhére a 2023. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani.
(3)15 A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2023. évben a központi költségvetés javára összesen 14 100,0 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, a negyedév első hónapjában, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.
(4)16 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2023. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 31 070,0 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.
7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
12. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 300,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 900,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel.
(2) A nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.
8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések
13. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag
a) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím között és
b) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 12. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímcsoportról az alcím 1–10. és 14. jogcímcsoportjára
csoportosíthat át.
(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1–10. és 14. jogcímcsoportjai, 10. Gyógyszertámogatás alcím 1. jogcímcsoportja, valamint 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím előirányzatait megemelheti.
(3) A Kormány a 16. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget módosíthatja az (1) bekezdés b) pontja szerinti átcsoportosítással és a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.
14. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül az 1–10. és 14. jogcímcsoportok között, valamint a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímen belül a jogcímcsoportok között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 14. Természetbeni ellátások céltartaléka alcím előirányzatból a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás, a 10. Gyógyszertámogatás, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímek jogcímcsoportjaira és a 13. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoportjára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.
(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 2. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímcsoportról a 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoportra átcsoportosíthat.
(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.
(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 14. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 3. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.
(6) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport és a 3. Egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 4. Szerződések szerinti és egyéb gyógyászati segédeszköz forgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.
15. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést a 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, továbbá a 13. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoport esetében az államháztartásért felelős miniszter a kiadások alakulásának figyelembevételével engedélyezheti.
16. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen, vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.
(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 10. Összevont szakellátás jogcímcsoportja 3000,0 millió forintot tartalmaz az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.
(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2000,0 millió forint működési költségelőlegre fordítható összeget.
(5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2100,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.
(6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 15. alcím, 5. Gyógyszertárak juttatása és szolgáltatási díja jogcímcsoport előirányzata gyógyszertárak juttatására 4100,0 millió forintot, gyógyszertárak szolgáltatási díjára 4700,0 millió forintot tartalmaz.
17. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 250,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 170,0 millió forint, gyógyító-megelőző ellátásra 3911,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 21 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 2700,0 millió forint használható fel.
9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei
18. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.
10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre
19. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot
a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és
b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím
előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.
(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak egyoldalú csökkentésére.
(3) A választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosításra az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím terhére a Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult.
(4)17 Az Országgyűlés – az Áht. 30. § (3) bekezdése és 41. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot
a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VII. Integritás Hatóság fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXII. Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet és a XXXVI. Eötvös Loránd Kutatási Hálózat fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,
b) a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport előirányzatai
csökkentésére.
11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai
20. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra
a) a központi alrendszerbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat- és intézményátadás-átvétel esetén a Kormány jogosult,
b)18 a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím és 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén – ideértve a költségvetési évet megelőző évben történt átadások, átvételek tárgyévi rendezését is – az államháztartásért felelős miniszter jogosult.
(2) A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása érdekében egyedi határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet közötti átcsoportosításról.
21. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.
(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 3750,0 millió forinttal, a 9. Egyéb működési kiadások kiemelt előirányzatát a mindenkori szociális hozzájárulási adó kulcsának megfelelően, de legfeljebb 487,5 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően – az első negyedév tekintetében január hónapban – meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egy időben meghatározott negyedéves bevételi tervek, valamint az adóstratégiai célok megvalósításához szükséges, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által teljesítendő adott negyedévi feladatok. A negyedik negyedévben ezen előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha a december 20-áig befolyt bevételek alapján megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik negyedéves bevételi terv.
(3) A kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdés alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait.
22. § (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezetője
a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,
b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,
c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,
d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges.
(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.
(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.
(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.
(5)19 A VI. Bíróságok fejezet, 3. Országos Bírói Tanács címben meghatározott előirányzatok felhasználásának feltétele az Országos Bírói Tanácsot önállóan gazdálkodó központi költségvetési szervvé nyilvánító törvényi rendelkezés hatálybalépése. E hatálybalépés naptári napját az igazságügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.20
23. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása alcím terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára.
(2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.
(3) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 12. Közösségépítő kezdeményezések támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára.
(4) Az I. Országgyűlés fejezet 26. cím, 1. Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alcím kiadási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.
24. § A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 3. alcím, 1. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és a 2023. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit.
25. § (1) A rendészetért felelős miniszter a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 11. A hivatásos életpályával, valamint a hivatásos állomány lakhatásával kapcsolatos kiadások alcím terhére a költségvetési szervek részére a hivatásos állomány tagjainak jogszabályon alapuló személyi juttatásainak kifizetése érdekében előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az előirányzat-átcsoportosítás az adott költségvetési szerv személyi juttatásai költségvetési előirányzatának megnövelésére az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül irányulhat az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.
(2) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, amely átcsoportosítás alapján a személyi juttatások költségvetési előirányzata az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül megnövelhető az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.
26. §21 (1) A szakképzésért felelős miniszter a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 20. cím, 14. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása alcím terhére átcsoportosíthat a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 6. Szakképzési Centrumok cím javára.
(2) Az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport eredeti előirányzata terhére, annak 70%-áig vállalhat kötelezettséget 2023. augusztus 31-ig.
(3) Az eredeti előirányzat terhére az év folyamán vállalt kötelezettségek összege ezt követően nem haladhatja meg az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2023. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ipari tevékenységekhez kapcsolódó kibocsátási egységek 2023. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ának összegét.
(4) Ha a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoporton belül a 2. Ipari tevékenységekhez kapcsolódó kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímen és a 3. Légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímen 2023. augusztus 31-ig nem teljesül az eredeti bevételi előirányzat együttesen számított 70%-a, abban az esetben annak pénzforgalmi teljesüléséig a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport terhére további kötelezettség nem vállalható. Ezt követően a (3) bekezdés szerinti módszertan alkalmazandó.
(5) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2023. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2023. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával növelheti meg.
(6) A XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti bevétel 100%-ával növelheti meg.
(7) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből befolyó bevételek elszámolására a XVII. Energiaügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. Az EM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímeket hozhat létre.
(8) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2023. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási előirányzat terhére kell teljesíteni.
27. § (1) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2023. évben várható pénzforgalmilag teljesülő bevétele – az 1–8. havi teljesítési adatok alapján – meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatát, akkor a 2023. évben várhatóan pénzforgalmilag teljesülő bevétel és az eredeti bevételi előirányzat különbségének megfelelő összeggel a Kormány határozatával engedélyezheti a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatának növelését.
(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás 2023. december 20-ig pénzforgalmilag teljesült bevétel mértéke meghaladja a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatán az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeget, az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2023. december 23-ig megnövelheti a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatát a pénzforgalmilag teljesült bevétel és az XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatának az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeggel növelt mértéke különbségének megfelelő összeggel.
28. § (1) A honvédelemért felelős miniszter a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderőfejlesztési célkitűzések és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe, alcímei között – ideértve címen, alcímen belül a kiemelt előirányzatokat is – átcsoportosíthat, amelyhez nincs szükség az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére.
(2) A honvédelemért felelős miniszter az LI. Honvédelmi Alap fejezet kiadási előirányzatai terhére átcsoportosíthat a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe javára az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.
(3) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. cím kötelezettségvállalásaira vonatkozó, az Áht. 36. § (1), (2), és (4)–(4c) bekezdése szerinti előírásokat a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címen és az LI. Honvédelmi Alap fejezetben szereplő kiadási előirányzatok együttes összegének figyelembevételével kell alkalmazni.
29. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium, 21. Sport feladatokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok címhez, tartozó alcímek költségvetési kiadási előirányzatai – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 56. § (2) bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.
(2) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2023. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a Sport tv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben, vagy engedélyezheti a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím előirányzat kiadási előirányzatának növelését.
(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj és fenntartási díj (a továbbiakban e § alkalmazásában: díj) 67,14%-át a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 2. Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni azzal, hogy ha a díj miniszteri rendelet alapján több szerv között oszlik meg, ezen elszámolási kötelezettséget csak a gyógyszerészeti államigazgatási szervet megillető díjrész tekintetében kell alkalmazni.
(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 3. cím, 1. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím, valamint a 20. cím, 32. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport között – a közfeladatok változására tekintettel – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 63. §, 65/A. §, 65/C. §, 65/E. § és 65/F. § szerinti szolgáltatások biztosítása érdekében átcsoportosíthat.
12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok
30. § (1) Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus kereteiből finanszírozott programokra, az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keret és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható a 2014–2021-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(2) A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. által támogatott programokra, a 6. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettség-vállalási keret és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható a 2020–2024-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
31. §22 (1) Az Európai Bizottság által létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz esetében a 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és kapcsolódó központi költségvetési forrásának erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(2) A Brexit Alkalmazkodási Tartalék esetében a 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és kapcsolódó központi költségvetési forrásának erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(3) A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben az általa irányított fejezetbe sorolt (1) és (2) bekezdésben nevesített előirányzatok terhére, fejezetek közötti átcsoportosítást hajthat végre.
(4) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1) és (2) bekezdés szerinti pénzügyi alapok (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértékén túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
32. § A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben az általa irányított fejezetbe sorolt uniós támogatások előirányzatai között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.
33. § (1) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakban kohéziós alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keret és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(2) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben meghatározott – 2021–2022-es átmeneti évek, valamint a Next Generation EU forrásaival növelt – kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keretek és a kapcsolódó központi költségvetési források együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(3) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keret és a kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(4) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, míg a (3) bekezdésben meghatározott mértéken túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
34. § (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára az állam térítési kötelezettséget vállal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére kell teljesíteni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kezesség, illetve térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. Egyes korábban kihelyezett támogatások visszatérülése alcím előirányzatát illeti.
(4) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzatát illeti meg.
35. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 38. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások cím előirányzatán kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használható fel.
(2) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 21. cím, 2. Uniós programok kiegészítő támogatása alcím előirányzata esetében a tárgyévet követő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetéséig a tárgyévi törvényi előirányzat 60%-áig vállalható éven túli fizetési kötelezettség.
(3) A XII. Agrárminisztérium fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt Uniós programok kiegészítő támogatása előirányzat és az Agrárminisztérium igazgatása előirányzat között a támogatás végrehajtásához kapcsolódó költségek összegéig, saját hatáskörben előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.
36. §23 (1) A KAP Stratégiai Terv EMVA-ból finanszírozott programjai esetében a 6. mellékletben meghatározott kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keretek és a kapcsolódó központi költségvetési források együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(2) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében, az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
37. §24 (1) Az Európai Bizottság által a 2021–2027-es programozási időszakra létrehozott európai strukturális és beruházási alapok programjai esetében a 6. mellékletben meghatározott kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keretek és a kapcsolódó központi költségvetési források együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(2) Az Európai Bizottság által a 2021–2027-es programozási időszakra létrehozott Belügyi Alapok gyűjtőnév alá tartozó programjai esetén a 6. mellékletben meghatározott kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keretek és a kapcsolódó központi költségvetési források együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
(3) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében, az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl, a Kormány egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.
A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK
38. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2023-ban megfizetett összegének 71,63%-a az Ny. Alapot, 28,37%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.
(2) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.
(3) Amennyiben az E. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA
13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai
39. § (1)25 Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.1.9. A 10 000 lakos feletti önkormányzatok energiaáremelkedés miatti támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím, 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím és 2.3.3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím szerint állapítja meg.
(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra.
40. § (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2022. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2022. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2023. évi címrendbe történő felvételéről és a 2022. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.
(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.
41. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.
14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek
42. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg
a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,
b)26 a fővárosi és vármegyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,
c) a közúti közlekedésről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította,
d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a, és
e) a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a földterület fekvése szerinti települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a.
(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.
15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai
43. § (1)27 A 2. melléklet, a 3. melléklet 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.1.9. A 10 000 lakos feletti önkormányzatok energiaáremelkedés miatti támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím, 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím, 2.3.3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím és a 6.3. pont e) és k) alpontja szerinti támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.
(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A Szoctv. alapján nyújtott, a 3. melléklet 6.3. pont h) alpontjában meghatározott ellátások esetében, ha
a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása – jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik,
b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.
(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím, 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím, 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím, 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím, 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím, 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím, 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím, 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím, valamint az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.
(4) Az önkormányzattól a 2. melléklet 57. pontja szerinti szolidaritási hozzájárulás elvonása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás címen kell elszámolni.
(5) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2023. december 15-én bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.
A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA
16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok, a magán intézmények fenntartói és egyéb szervezetek közcélú és egyéb tevékenységének támogatása
44. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési és szakképzési feladat ellátására
a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, szakképző, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási és szakképző intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus, oktató és – a (3) bekezdés kivételével – a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 8. melléklet 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcímen, az 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcímen, az 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz jogcímen és az 1.4. Pedagógus szakképzettséggel, vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcímen meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,
b) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat, vagy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye részére a 8. melléklet 1.5. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása jogcím szerint,
c) a hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódóan
ca) hit- és erkölcstanoktatáshoz tankönyvtámogatást,
cb) hit- és erkölcstanoktatáshoz átlagbéralapú támogatást, valamint
cc) hittanoktatáshoz átlagbéralapú támogatást
állapít meg a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állam, a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában szervezett oktatáshoz a 8. melléklet 1.6. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím szerint,
d) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési és szakképző intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 8. melléklet 1.7. Intézményi gyermekétkeztetési támogatás jogcím szerint támogatást állapít meg.
(2) A köznevelésért felelős miniszter a kis létszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.
(3) A Magyarország területén a köznevelésért felelős miniszter engedélye alapján működő külföldi, nemzetközi nevelési-oktatási intézmény, illetve külföldi szakképző intézmény szakképzési államigazgatási szerv által Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója jogosult
a) a pedagógus- és oktató munkakörben foglalkoztatottak után a 8. mellékletben foglalt feltételek fennállása esetén átlagbéralapú támogatásra,
b) a gyermek-, tanulói étkeztetés Gyvt. szerinti megszervezése esetén 2. és 8. melléklet szerint a gyermekétkeztetési támogatásra.
(4) A Kormány rendeletben az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.
45. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési, vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:
a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet 1.3.2.3.1. Szociális étkeztetés – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcímmel, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcímmel, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcímmel, 1.3.2.12.1. Családi bölcsőde – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.12.3. Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcímmel, 1.3.2.13.1. Hajléktalanok átmeneti szállása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.2. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímmel, 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcímmel, 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcímmel, valamint a bölcsődei, mini bölcsődei ellátás tekintetében az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógusok szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcímmel azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,
b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 9. melléklet 1. A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás jogcím szerinti támogatásra jogosult,
c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,
d) a nem állami szociális fenntartó a 9. melléklet 2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 3. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése jogcím, 4. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás jogcím, valamint 5. Biztos Kezdet Gyerekházak jogcím szerinti támogatásra jogosult.
(2) A bevett egyházat és annak belső egyházi jogi személyét az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatás illeti meg a Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja, illetve a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontja szerinti fenntartóként, ha szociális, gyermekjóléti, vagy gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt tart fenn. E kiegészítő támogatás mértéke
a) – a b) pontban foglaltak kivételével – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 68,5%-a,
b) a 2. melléklet 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás és 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímek szerinti szolgáltatások után a fenntartó által ezen szolgáltatásokra tekintettel igénybe vett támogatás 13%-a.
(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.
(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.
(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XIV. Belügyminisztérium fejezet terhére, illetve javára történik.
(6) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját – az (1)–(2) bekezdéstől eltérően – a 2. melléklet 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcímmel azonos mértékű támogatás illeti meg.
(7) A nem állami szociális fenntartó részére a Kormány rendeletben az (1)–(2) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.
46. § (1) Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat és keretösszegeket a 10. melléklet szerint állapítja meg.
(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 31. jogcímcsoport, 1. Nemzetiségi szakmai támogatások jogcím szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.
(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe
a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága tagjai közül 3 főt,
b) az országos nemzetiségi önkormányzatok 3 főt,
c) a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter 3 főt
delegál.
(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 1. Roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások jogcímcsoport szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter a Roma Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.
(5) A (4) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb tizenegy főből áll, amelybe
a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága tagjai közül 1 főt,
b) az Országos Roma Önkormányzat 3 főt,
c) a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter 3 főt,
d) a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 3 főt,
e) a Roma Koordinációs Tanács 1 főt
delegál.
(6) Az országos nemzetiségi önkormányzat delegáltja a saját országos nemzetiségi önkormányzatának, a Roma Koordinációs Tanács delegáltja a saját helyi nemzetiségi önkormányzatának pályázati ügyének elbírálásában nem vehet részt.
47. § Az Országgyűlés a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 1. Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása jogcím terhére az egyházi jogi személyek és a Karitatív Tanács számára nyújtandó támogatások keretösszegeit a 11. melléklet szerint állapítja meg.
48. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (3)–(4) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:
a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 45,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,
b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül,
c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.
49. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2023. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2024. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.
17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása
50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.
(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.
ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS, ÁLLAMI TÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG VÁLLALÁSA
51. § (1) A Kormány a 2023. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.
(2) Az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Nemzetközi Beruházási Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Banktól felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.
52. § (1) A 2023. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 1 400 000,0 millió forintot.
(2) A Kormány a 2023. évben a közvetett, vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására, vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 75 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.
53. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 2 800 000,0 millió forint.
(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 1 700 000,0 millió forint.
(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 2 000 000,0 millió forint.
(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.
54. § (1)28 A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 3 500 000,0 millió forint.
(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 100 000,0 millió forint.
(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 1 200 000,0 millió forint.
(4)29 Az Etv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 400 000,0 millió forint.
55. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az állami viszontgarancia mértéke – a (6) bekezdés kivételével – a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.
(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával
a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat,
b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és 2023. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez.
(4) A (2) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.
(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) kockázati tőkealap,
c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.
(6) Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az Európai Bizottság „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleménye (a továbbiakban: Közlemény) alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.
(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2023. december 31-én nem haladhatja meg a 3 000 000,0 millió forintot.
(8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült éves Pénzügyi kimutatásaiban bemutatni.
56. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.
(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.
(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.
(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,
c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.
(6) Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által a Közlemény alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Krízis Agrárgarancia Program keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.
(7) Az Alapítvány által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2023. december 31-én nem haladhatja meg a 700 000,0 millió forintot.
57. § (1) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt, az alapul szolgáló pénzügyi kötelezettség 80%-át meg nem haladó mértékű kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(6) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.
(2) Az állami viszontgarancia mértéke a Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség
a) hitel- és kölcsönügyletekhez, valamint egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kezességvállalás esetében 85%-a,
b) kötvényügyletekhez kapcsolódó kezességvállalás esetében 100%-a.
(3) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával vállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, valamint egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásokhoz, továbbá az általuk kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.
(4) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával alternatív befektetési alapok által kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.
(5) A kezesi szerződés jogosultja lehet
a) pénzügyi intézmény,
b) kötvény-tulajdonos.
(6) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt kezesség állománya 2023. december 31-én nem haladhatja meg a 3 000 000,0 millió forintot.
58. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a jogszabályban meghatározott feladatainak érdekében belföldről, vagy külföldről felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.
(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.
(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.
(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.
59. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség-, vagy viszontgarancia érvényesítéséből – ide nem értve a 60–62. § szerinti térítési kötelezettséget – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni, amelynek érdekében a fejezet irányító szerv új kiadási előirányzatot nyithat.
(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni, amelynek érdekében a fejezet irányító szerv új kiadási előirányzatot nyithat.
(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.
60. § (1) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program (a továbbiakban GINOP) „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.
(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 100%-áig vállalhat garanciát.
(3) Az MFB Zrt. által a GINOP „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt garancia állománya 2023. december 31-én nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 3. cím, 1. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP) jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.
(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a GINOP forrását növeli.
61. § (1) Az MFB Zrt. által a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (a továbbiakban: DIMOP Plusz) pénzügyi eszközt nyújtó konstrukciói keretében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.
(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 100%-áig vállalhat garanciát.
(3) Az MFB Zrt. által a DIMOP Plusz pénzügyi eszközt nyújtó konstrukciói keretében a garanciaeszközökre vállalt garancia állománya 2023. december 31-én nem haladhatja meg az 5000,0 millió forintot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 3. cím, 9. alcím, 7. Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz) jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.
(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a DIMOP Plusz forrását növeli.
62. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszakának „Mikrovállalkozások és KKV-k külső finanszírozáshoz való hozzáférése” című alterülete keretében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.
(2) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 5 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat garanciát.
(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszakának „Mikrovállalkozások és KKV-k külső finanszírozáshoz való hozzáférése” című alterülete keretében vállalt garancia állománya 2023. december 31-én nem haladhatja meg a 10 000,0 millió forintot.
(4) Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 3. cím, 5. Svájci–Magyar Együttműködési Program II. alcím terhére kell teljesíteni.
(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti garancia érvényesítéséből származó, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által behajtott követelés összege a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. előirányzatát illeti.
A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK
18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke
63. §30 2023 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 15,0%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.
64. § (1) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2023. év folyamán legfeljebb 700 000,0 millió forint lehet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.
65. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2023. évben 38 650 forint.
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2023. évben 38 650 forint.
(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2023. január 1-jétől 44 600 forint.
(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2023. évben nem haladhatja meg a nettó 400 000 forintot.
(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2023. évben legfeljebb 1000 forint.
(6) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2023. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által Hivatalos Értesítőben közétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.
(7) Az (1) bekezdés szerinti illetményalapot kell alkalmazni a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony esetében is.
(8) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése éves költségvetési határozatában a 2023. évben – az országos nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére álló forrásai terhére – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot, amely nem haladhatja meg annak négyszeres összegét.
66. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2023. évre a 7. melléklet tartalmazza,
b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2023. évben 20 000 forint.
(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2023. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként, vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított, kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.
67. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.
(2) Az Nkt. 46. § (5) bekezdése szerinti térítésmentes tankönyvellátás biztosítása érdekében a 2023/2024. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összege
a) a nappali rendszerű iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó iskola
aa) első–negyedik évfolyamán 9000 forint/fő/év,
ab) ötödik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő), hatodik és nyolcadik évfolyamán, továbbá tizedik–tizenhatodik évfolyamán 12 000 forint/fő/év,
ac) hetedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, továbbá a Köznevelési Hídprogramok, a Dobbantó Program és a műhelyiskola) évfolyamán 15 000 forint/fő/év,
ad) kilencedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő) évfolyamán 20 000 forint/fő/év,
b) nemzetiségi nevelést-oktatást ellátó iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén 5000 forint/fő/év,
c) a fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő tanulók esetén 12 000 forint/fő/év.
68. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.
(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2023. január 1-jétől 554 400 forint.
(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 250 000 forint azzal, hogy a 2020. december 31-ét megelőzően elnyert pályázatok esetében 124 500 forint a havi összeg.
(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.
(5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési és szakképzési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési és szakképzési feladatok tekintetében a 44. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.
69. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2023. évben 566 660 forint.
(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2023. évben 566 660 forint.
(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2023. évben 6000 forint.
(4) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (8) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2023. évben 6000 forint.
70. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összege 2023. évben 460 000 forint, a 25. § (4) bekezdése szerinti lakhatási és vegyes költségtérítés-alap 350 000 forint, a gyermeknevelési költségtérítés-alap 250 000 forint.
71. § (1) A Gyvt.
a) 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás esetenkénti összege a 2023. évben gyermekenként 6000 forint,
b) 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás esetenkénti összege a 2023. évben gyermekenként 6500 forint,
c) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2023. évben gyermekenként 8400 forint,
d) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2023. évben 15 000 forint/hó.
(2) A Szoctv.
a) 38. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjának a Szoctv. 39/A. §-a szerinti havi összege a 2023. évben a 2023. évre megállapított kötelező legkisebb munkabér összege,
b) 39/C. § (2) bekezdésében, 41. § (5) bekezdésében és 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2023. évben esetenként 23 000 forint,
c) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2023. évben 45 665 forint.
(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2023. évben született.
(4) A 2023. évben a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 17/A. § (3) bekezdése szerinti
a) önköltség összege 1 200 000 forint/fő/év,
b) alapnormatíva összege 650 000 forint/fő/év.
(5)31 A 2023. évben a szociális vetítési alap összege havonta 28 500 forint.
72. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2023. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2023. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.
(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2023. március 1-jétől – 2023. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.
73. § A Szoctv.
a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2023. évben 12 000 forint,
b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2023. évben 6000 forint.
74. §32 A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék összeg 9600 forint/fő/hó.
19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok
75. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.
76. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2023. évben magyar filmalkotás esetén 389,5 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 662,5 millió forint.
77. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2023. január 1-jétől 2023. december 31-éig
a) árubeszerzés esetében 15,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében 50,0 millió forint,
c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,
d) szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint,
e) szolgáltatási koncesszió esetében 30,0 millió forint.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2023. január 1-jétől 2023. december 31-éig
a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,
b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,
c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,
d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,
e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.
20. A nemzetközi pénzügyi intézményekben való részvétellel kapcsolatos felhatalmazások
78. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás 20. alapfeltöltéséről szóló határozatában szereplő 14,44 millió SDR magyar hozzájárulás kifizetésére. Az alapfeltöltést 2023–2031. között, nemzeti valutában kell teljesíteni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
21. Felhatalmazó rendelkezések
79. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait,33
b)34
c)35
d) a 44. § (4) bekezdése és a 8. melléklet 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcím szerinti támogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,36
e) a 45. § (7) bekezdésben meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,
f) a 47. §-ban és a 11. mellékletben meghatározott támogatások igénylésének, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 21. cím, 7. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése alcím kiadásának felhasználásával kapcsolatos szabályokat.
(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében
a) az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt,
b) a 65. § (6) bekezdésben foglaltak szerint a 65. § (1) bekezdéstől eltérően magasabb összegű illetményalapot
határozzon meg.
(4) Felhatalmazást kapnak a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsák meg a 10. melléklet szerint nyújtott nemzetiségi célú támogatások e törvényben és más jogszabályban nem szabályozott igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályait.
22. Hatályba léptető rendelkezések
80. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2022. október 1-jén lép hatályba, és 2032. december 31-én hatályát veszti.
(2) Az 1–38. §, a 40–79. §, az 1. melléklet és a 4–11. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 2022. évi XXV. törvényhez37
2. melléklet a 2022. évi XXV. törvényhez
I. Előirányzatok és támogatások
Jogcímszám |
Támogatási jogcím |
Előirányzat |
Fajlagos összeg |
|
1 |
1. |
A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása |
||
2 |
1.1. |
A települési önkormányzatok működésének általános támogatása |
280 655,4 |
|
3 |
1.1.1. |
A települési önkormányzatok működésének támogatása |
||
4 |
1.1.1.1. |
Önkormányzati hivatal működésének támogatása |
5 537 000 forint/fő |
|
5 |
1.1.1.2. |
Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása |
26 000 forint/hektár |
|
6 |
1.1.1.3. |
Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása |
5.2. pontban meghatározott összeg |
|
7 |
1.1.1.4. |
Településüzemeltetés - köztemető támogatása |
6.2. és 6.4-6.5. pontokban meghatározott összeg |
|
8 |
1.1.1.5. |
Településüzemeltetés - közutak támogatása |
7.2. pontban meghatározott összeg |
|
9 |
1.1.1.6. |
Egyéb önkormányzati feladatok támogatása |
2 800 forint/fő, |
|
10 |
1.1.1.7. |
Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása |
2 550 forint/külterületi lakos |
|
11 |
1.1.2. |
Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása |
100 forint/m3 |
|
12 |
1.1.3. |
Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása |
2 forint/ki- és belépési adatok |
|
13 |
1.1.4. |
Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás |
12.2. pontban meghatározott összeg |
|
13a. |
1.1.5. |
Közvilágítás kiegészítő támogatása |
||
14 |
1.2. |
A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása |
239 832,6 |
|
15 |
1.2.1. |
Óvodaműködtetési támogatás |
||
16 |
1.2.1.1. |
Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát |
130 000 forint/fő/év |
|
17 |
1.2.1.2. |
Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát |
65 000 forint/fő/év |
|
17a. |
1.2.1.3. |
Óvodaműködtetési támogatás – |
||
18 |
1.2.2. |
Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása |
||
19 |
1.2.2.1. |
Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása |
5 262 900 forint/számított létszám/év |
|
20 |
1.2.2.2. |
Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartással rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása |
2 631 450 forint/számított létszám/év |
|
21 |
1.2.3. |
Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz |
||
22 |
1.2.3.1. |
Minősítést 2022. január 1-jéig történő átsorolással megszerző |
||
23 |
1.2.3.1.1. |
Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott |
||
24 |
1.2.3.1.1.1. |
Alapfokozatú végzettségű |
||
25 |
1.2.3.1.1.1.1. |
Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása |
467 690 forint/fő/év |
|
26 |
1.2.3.1.1.1.2. |
Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása |
1 743 970 forint/fő/év |
|
27 |
1.2.3.1.1.2. |
Mesterfokozatú végzettségű |
||
28 |
1.2.3.1.1.2.1. |
Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása |
562 950 forint/fő/év |
|
29 |
1.2.3.1.1.2.2. |
Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása |
1 970 180 forint/fő/év |
|
30 |
1.2.3.1.2. |
Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott |
||
31 |
1.2.3.1.2.1. |
Alapfokozatú végzettségű |
||
32 |
1.2.3.1.2.1.1. |
Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása |
233 845 forint/fő/év |
|
33 |
1.2.3.1.2.1.2. |
Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása |
871 985 forint/fő/év |
|
34 |
1.2.3.1.2.2. |
Mesterfokozatú végzettségű |
||
35 |
1.2.3.1.2.2.1. |
Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása |
281 475 forint/fő/év |
|
36 |
1.2.3.1.2.2.2. |
Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása |
985 090 forint/fő/év |
|
37 |
1.2.3.2. |
Minősítést 2023. január 1-jéig történő átsorolással megszerző |
||
38 |
1.2.3.2.1. |
Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott |
||
39 |
1.2.3.2.1.1. |
Alapfokozatú végzettségű |
||
40 |
1.2.3.2.1.1.1. |
Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása |
428 720 forint/fő/év |
|
41 |
1.2.3.2.1.1.2. |
Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása |
1 598 640 forint/fő/év |
|
42 |
1.2.3.2.1.2. |
Mesterfokozatú végzettségű |
||
43 |
1.2.3.2.1.2.1. |
Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása |
516 037 forint/fő/év |
|
44 |
1.2.3.2.1.2.2. |
Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása |
1 806 003 forint/fő/év |
|
45 |
1.2.3.2.2. |
Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott |
||
46 |
1.2.3.2.2.1. |
Alapfokozatú végzettségű |
||
47 |
1.2.3.2.2.1.1. |
Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása |
214 360 forint/fő/év |
|
48 |
1.2.3.2.2.1.2. |
Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása |
799 315 forint/fő/év |
|
49 |
1.2.3.2.2.2. |
Mesterfokozatú végzettségű |
||
50 |
1.2.3.2.2.2.1. |
Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása |
258 024 forint/fő/év |
|
51 |
1.2.3.2.2.2.2. |
Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása |
902 997 forint/fő/év |
|
52 |
1.2.4. |
Nemzetiségi pótlék |
||
53 |
1.2.4.1. |
Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott |
||
54 |
1.2.4.1.1. |
A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus |
811 600 forint/fő/év |
|
55 |
1.2.4.1.2. |
A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus |
622 000 forint/fő/év |
|
56 |
1.2.4.1.3. |
A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus |
249 000 forint/fő/év |
|
57 |
1.2.4.2. |
Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott |
||
58 |
1.2.4.2.1. |
A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus |
405 800 forint/fő/év |
|
59 |
1.2.4.2.2. |
A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus |
311 000 forint/fő/év |
|
60 |
1.2.4.2.3. |
A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus |
124 500 forint/fő/év |
|
61 |
1.2.5. |
Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása |
||
62 |
1.2.5.1. |
Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott |
||
63 |
1.2.5.1.1. |
Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása |
3 878 000 forint/létszám/év |
|
64 |
1.2.5.1.2. |
Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása |
5 262 900 forint/létszám/év |
|
65 |
1.2.5.2. |
Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott |
||
66 |
1.2.5.2.1. |
Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása |
1 939 000 forint/létszám/év |
|
67 |
1.2.5.2.2. |
Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása |
2 631 450 forint/létszám/év |
|
68 |
1.2.6. |
Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása |
189 000 forint/fő/év |
|
69 |
1.2.7. |
Diabétesz ellátási pótlék |
480 000 forint/fő/év |
|
70 |
1.3. |
A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása |
215 926,2 |
|
71 |
1.3.1. |
A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása |
||
72 |
1.3.2. |
Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása |
||
73 |
1.3.2.1. |
Család- és gyermekjóléti szolgálat |
5 128 940 forint/számított létszám/év |
|
74 |
1.3.2.2. |
Család- és gyermekjóléti központ |
4 843 970 forint/számított létszám/év |
|
75 |
1.3.2.3. |
Szociális étkeztetés |
||
76 |
1.3.2.3.1. |
Szociális étkeztetés - önálló feladatellátás |
73 810 forint/fő |
|
77 |
1.3.2.3.2. |
Szociális étkeztetés - társulás által történő feladatellátás |
81 190 forint/fő |
|
78 |
1.3.2.4. |
Házi segítségnyújtás |
||
79 |
1.3.2.4.1. |
Szociális segítés |
25 000 forint/fő |
|
80 |
1.3.2.4.2. |
Személyi gondozás - önálló feladatellátás |
463 130 forint/fő |
|
81 |
1.3.2.4.3. |
Személyi gondozás - társulás által történő feladatellátás |
602 080 forint/fő |
|
82 |
1.3.2.5. |
Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen |
||
83 |
1.3.2.5.1. |
Falugondnoki szolgáltatás |
5 142 300 forint/szolgálat |
|
84 |
1.3.2.5.2. |
Tanyagondnoki szolgáltatás |
5 142 300 forint/szolgálat |
|
85 |
1.3.2.6. |
Időskorúak nappali intézményi ellátása |
||
86 |
1.3.2.6.1. |
Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás |
282 630 forint/fő |
|
87 |
1.3.2.6.2. |
Időskorúak nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás |
423 940 forint/fő |
|
88 |
1.3.2.6.3. |
Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás |
169 560 forint/fő |
|
89 |
1.3.2.6.4. |
Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás |
254 330 forint/fő |
|
90 |
1.3.2.7. |
Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása |
||
91 |
1.3.2.7.1. |
Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás |
875 660 forint/fő |
|
92 |
1.3.2.7.2. |
Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás |
963 220 forint/fő |
|
93 |
1.3.2.7.3. |
Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás |
525 390 forint/fő |
|
94 |
1.3.2.7.4. |
Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás |
577 930 forint/fő |
|
95 |
1.3.2.8. |
Demens személyek nappali intézményi ellátása |
||
96 |
1.3.2.8.1. |
Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás |
829 460 forint/fő |
|
97 |
1.3.2.8.2. |
Demens személyek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás |
912 400 forint/fő |
|
98 |
1.3.2.8.3. |
Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás |
497 670 forint/fő |
|
99 |
1.3.2.8.4. |
Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás |
547 440 forint/fő |
|
100 |
1.3.2.9. |
Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása |
||
101 |
1.3.2.9.1. |
Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás |
421 580 forint/fő |
|
102 |
1.3.2.9.2. |
Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás |
505 900 forint/fő |
|
103 |
1.3.2.9.3. |
Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás |
252 950 forint/fő |
|
104 |
1.3.2.9.4. |
Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - társulás által történő feladatellátás |
303 540 forint/fő |
|
105 |
1.3.2.10. |
Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása |
||
106 |
1.3.2.10.1. |
Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás |
426 580 forint/fő |
|
107 |
1.3.2.10.2. |
Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás |
511 900 forint/fő |
|
108 |
1.3.2.10.3. |
Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás |
255 950 forint/fő |
|
109 |
1.3.2.10.4. |
Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - társulás által történő feladatellátás |
307 140 forint/fő |
|
110 |
1.3.2.11. |
Hajléktalanok nappali intézményi ellátása |
||
111 |
1.3.2.11.1. |
Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás |
293 740 forint/fő |
|
112 |
1.3.2.11.2. |
Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás |
352 490 forint/fő |
|
113 |
1.3.2.11.3. |
Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény |
11 045 900 forint/engedélyes |
|
114 |
1.3.2.12. |
Családi bölcsőde |
||
115 |
1.3.2.12.1. |
Családi bölcsőde - önálló feladatellátás |
1 391 150 forint/fő |
|
116 |
1.3.2.12.2. |
Családi bölcsőde - társulás által történő feladatellátás |
1 808 400 forint/fő |
|
117 |
1.3.2.12.3. |
Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet |
599 200 forint/fő |
|
118 |
1.3.2.13. |
Hajléktalanok átmeneti intézményei |
||
119 |
1.3.2.13.1. |
Hajléktalanok átmeneti szállása - önálló feladatellátás |
703 670 forint/férőhely |
|
120 |
1.3.2.13.2. |
Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely - önálló feladatellátás |
703 670 forint/férőhely |
|
121 |
1.3.2.13.3. |
Hajléktalanok éjjeli menedékhelye - önálló feladatellátás |
703 670 forint/férőhely |
|
122 |
1.3.2.13.4. |
Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely - önálló feladatellátás |
703 670 forint/férőhely |
|
123 |
1.3.2.13.5. |
Hajléktalanok átmeneti szállása - társulás által történő feladatellátás |
774 030 forint/férőhely |
|
124 |
1.3.2.13.6. |
Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely - társulás által történő feladatellátás |
774 030 forint/férőhely |
|
125 |
1.3.2.13.7. |
Hajléktalanok éjjeli menedékhelye - társulás által történő feladatellátás |
774 030 forint/férőhely |
|
126 |
1.3.2.13.8. |
Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely - társulás által történő feladatellátás |
774 030 forint/férőhely |
|
127 |
1.3.2.13.9. |
Kizárólag lakhatási szolgáltatás |
351 830 forint/férőhely |
|
128 |
1.3.2.14. |
Támogató szolgáltatás |
||
129 |
1.3.2.14.1. |
Alaptámogatás |
3 000 000 forint/év/szolgálat |
|
130 |
1.3.2.14.2. |
Teljesítménytámogatás |
3 410 forint/feladategység |
|
131 |
1.3.2.15. |
Közösségi ellátások |
||
132 |
1.3.2.15.1. |
Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás |
||
133 |
1.3.2.15.1.1. |
Alaptámogatás |
2 000 000 forint/év/szolgálat |
|
134 |
1.3.2.15.1.2. |
Teljesítménytámogatás |
242 340 forint/feladategység |
|
135 |
1.3.2.15.2. |
Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás |
||
136 |
1.3.2.15.2.1. |
Alaptámogatás |
2 000 000 forint/év/szolgálat |
|
137 |
1.3.2.15.2.2. |
Teljesítménytámogatás |
242 340 forint/feladategység |
|
138 |
1.3.3. |
Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása |
||
139 |
1.3.3.1. |
Bölcsődei bértámogatás |
||
140 |
1.3.3.1.1. |
Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása |
6 990 700 forint/számított létszám |
|
141 |
1.3.3.1.2. |
Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása |
5 453 000 forint/számított létszám |
|
142 |
1.3.3.2. |
Bölcsődei üzemeltetési támogatás |
||
143 |
1.3.4. |
A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása |
||
144 |
1.3.4.1. |
Bértámogatás |
5 439 900 forint/számított létszám |
|
145 |
1.3.4.2. |
Intézményüzemeltetési támogatás |
||
146 |
1.4. |
A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása |
101 521,1 |
|
147 |
1.4.1. |
Intézményi gyermekétkeztetés támogatása |
||
148 |
1.4.1.1. |
Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás |
2 700 300 forint/számított létszám |
|
149 |
1.4.1.2. |
Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás |
||
150 |
1.4.2. |
Szünidei étkeztetés támogatása |
50.2. pontban meghatározott összeg |
|
151 |
1.5. |
A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása |
22 680,8 |
|
152 |
1.5.1. |
Vármegyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása |
964 forint/fő |
|
153 |
1.5.2. |
Települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása |
2 213 forint/fő, de legalább |
|
154 |
1.5.3. |
Budapest Főváros Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása |
1 187 000 000 forint |
|
155 |
1.5.4. |
Fővárosi kerületi önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása |
568 forint/fő |
|
156 |
1.5.5. |
Vármegyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása |
||
157 |
1.5.5.1. |
1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település |
668 300 forint/település |
|
158 |
1.5.5.2. |
1 001-1 500 fő lakosságszám közötti település |
1 060 760 forint/település |
|
159 |
1.5.5.3. |
1 501-5 500 fő lakosságszám közötti település |
1 002 460 forint/település |
|
160 |
4. |
Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás |
237 240,3 |
II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai
1. 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása jogcím alá tartozó jogcímekre vonatkozó közös szabályok
1.1. Az e melléklet szerinti jogcímeken nyújtott támogatások 2023. december 31-ig használhatók fel és elsősorban működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként akkor sem tervezhetők, ha e melléklet szerint valamely támogatás esetében az elszámolási szabályok lehetővé teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését. Az e melléklet szerinti támogatások megalapozottságának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti ellenőrzése a támogatást megalapozó valamennyi kritérium vizsgálatát magában foglalja.
1.2. A települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási státuszát a 2022. november 1-jei állapotnak megfelelő, az állandó lakosságszámra és ezen belül korcsoportokba tartozók esetében pedig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium - 2022. január 1-jei állapotnak megfelelő - adatait kell figyelembe venni.
1.3. Az e melléklet szerinti iparűzési adóerő-képesség figyelembevétele a következők szerint történik:
1.3.1. Az önkormányzatok 2022. évben adatot szolgáltatnak az iparűzési adóerő-képesség alapjául szolgáló helyi iparűzési adóalapról (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap) és az annak 1,4 %-át jelentő iparűzési adóerő-képességről (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képesség).
1.3.2. A 2021. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel nem rendelkező önkormányzat esetében egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességként 22 000 forintot kell figyelembe venni, ezen érték és a lakosságszám szorzata az érintett önkormányzat iparűzési adóerő-képességét meghatározó adóalapja.
1.3.3. Az iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2022. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve annak melléklete szerint kerül megosztásra. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni.
1.4. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2023. január 6-áig az önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet szerinti jogcímeken az önkormányzatokat megillető összegeket.
1.5. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait.
1.6. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylése és év közbeni módosítása az államháztartásért felelős miniszter által az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján kiadott tájékoztató és értesítő alapján történik.
1.7. Társult feladatellátás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást.
1.8. Amennyiben az önkormányzat az e melléklet szerinti támogatással érintett feladatot intézménye, vagy társulás útján látja el, úgy a támogatás és az önkormányzati hozzájárulás összegét a „Támogatási célú finanszírozási műveletek” kormányzati funkción biztosítja az intézménye, társulása részére. A támogatással szemben elszámolható szakmai kormányzati funkciókon a ténylegesen a szakmai feladatok ellátásával összefüggő kiadások könyvelhetők.
2. 1.1.1. A települési önkormányzatok működésének támogatása jogcím
2.1. A jogcím szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az iparűzési adó bevallásokba.
2.2. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok:
2.2.1. A támogatások a 2.2.2. pont szerinti támogatáskiegészítéssel növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, településüzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra használható fel.
2.2.2. A támogatásokra az alábbiak szerint emelt mértékben jogosultak a legfeljebb 13 300 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok.
2.2.2.1. A kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla:
A |
B |
C |
D |
|
---|---|---|---|---|
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint) |
Támogatáskiegészítés mértéke (%) |
|||
alsó határ |
felső határ |
maximum |
minimum |
|
1 |
1 |
10 000 |
50 |
45 |
2 |
10 001 |
13 300 |
30 |
20 |
2.2.2.2. A kiegészítés összege a kiegészítés alapja és a kiegészítés százalékos mértékének szorzata, ahol a kiegészítés mértéke az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken és az alábbi képlet alapján határozható meg:
KM = C + (AE - A)/(B - A) * (D - C)
ahol:
KM = támogatáskiegészítés százalékos mértéke,
AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a kiegészítés mértékének számítása szerinti paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,
A-D = a kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó 2.2.2.1. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti értékek.
2.3. Az 1.1.1.2. Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcímre, az 1.1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcímre és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása jogcímre vonatkozó közös szabályok:
2.3.1. A kiválással érintett önkormányzatnak az 1.1.1.2. Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcím, az 1.1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcímet és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása jogcímet meghatározó alapadatokat lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal. Amennyiben a 2014. évben megalakult önkormányzat és az az önkormányzat, amelyből kivált, megállapodik az érintett jogcímek szerinti támogatást megalapozó adatok két település közötti megbontásáról, úgy e támogatásokat az önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.
2.3.2. Amennyiben a Központi Statisztikai Hivatal 2021. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban: OSAP-jelentés) az 1.1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcím és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása jogcímet meghatározó megalapozó adatai eltérnek az ezen időpont szerinti tényleges adatoktól, úgy az OSAP-jelentés 2023. június 30-áig történő javítása alapján az érintett jogcímek szerinti támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.
3. 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcím
3.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Mötv. szerint 2020. november 1-jén működő hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben év közben változik a közös hivatali struktúra, vagy 2022. január 1-jéhez képest megváltozik a közös hivatal székhelye, azt az érintett önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.
3.2. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.
3.3. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő.
3.4. A számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi paramétertábla szerint kell figyelembe venni:
A |
B |
C |
D |
|
Lakosságszám |
Elismert köztisztviselői létszám |
|||
alsó határa |
felső határa |
minimum |
maximum |
|
1 |
Községek |
|||
2 |
2 000 |
3 000 |
6 |
8 |
3 |
3 001 |
5 000 |
8 |
14 |
4 |
5 001 |
11 511 |
14 |
23 |
5 |
Városok |
|||
6 |
1 705 |
5 000 |
10 |
19 |
7 |
5 001 |
10 000 |
19 |
26 |
8 |
10 001 |
20 000 |
26 |
40 |
9 |
20 001 |
34 900 |
40 |
58 |
10 |
34 901 |
43 663 |
58 |
85 |
11 |
Megyei jogú városok |
|||
12 |
30 264 |
60 000 |
76 |
135 |
13 |
60 001 |
100 000 |
135 |
200 |
14 |
100 001 |
197 639 |
200 |
282 |
15 |
Fővárosi kerületek |
|||
16 |
22 467 |
60 000 |
64 |
112 |
17 |
60 001 |
100 000 |
112 |
131 |
18 |
100 001 |
129 871 |
131 |
157 |
3.5. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:
SZAL = C + (ÖL - A)/(B - A) * (D - C) két tizedesre kerekítve
ahol:
SZAL = számított alaplétszám,
ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a községi székhelyű közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a számításkor figyelembe venni,
A-D = az elismert hivatali létszám számításakor alkalmazandó 3.4. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték.
3.6. A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám a korrekciós tényezők figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg:
EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve
ahol:
EHL = elismert hivatali létszám,
SZAL = számított alaplétszám,
Ka = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszámától függő korrekciós tényező (3.7. pont szerinti paramétertábla értékei),
Kb = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok területén működő nemzetségi önkormányzatok - 2019. december 1-jei állapotnak megfelelő - számától függő korrekciós tényező. Értéke 0-1 nemzetiségi önkormányzat esetén 0, 2-3 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,04, 4-8 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,07, 9 vagy több nemzetiségi önkormányzat esetén 0,1,
Kc = amennyiben a közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat, úgy az értéke 0,04, egyébként 0.
3.7. A 3.6. pont szerinti a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok számától és együttes lakosságszámától függő Ka korrekciós tényezőt az alábbi paramétertábla tartalmazza:
A |
B |
C |
|
Közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok |
Ka korrekciós tényező |
||
száma |
együttes lakosságszáma |
||
1 |
2-5 |
3 000 fő alatt |
0,13 |
2 |
6-7 |
0,15 |
|
3 |
8-9 |
0,17 |
|
4 |
10 vagy több |
0,19 |
|
5 |
3-5 |
3 000-5 000 fő között |
0,12 |
6 |
6-7 |
0,14 |
|
7 |
8-9 |
0,16 |
|
8 |
10 vagy több |
0,18 |
|
9 |
3-5 |
5 000 fő felett |
0,06 |
10 |
6-7 |
0,08 |
|
11 |
8-9 |
0,10 |
|
12 |
10 vagy több önkormányzat |
0,12 |
3.8. A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után az elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5 000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik a hivatali feladatok ellátásáról.
3.9. Az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen megállapított támogatást közös önkormányzati hivatal esetében
a) a nem székhely szerinti önkormányzat esetében az önkormányzat lakosságszámának a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszámához viszonyított arányában,
b) a székhely szerinti önkormányzat esetében a megállapított támogatásnak a nem székhely önkormányzatokra jutó részével csökkentett összege szerint
kell a kiegészítés meghatározásánál figyelembe venni. Az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen elvégzett kiegészítést követően megállapított támogatás - közös hivatalt fenntartó önkormányzatoknál megállapított - együttes összege a közös hivatal székhelye szerinti önkormányzatot illeti meg.
3.10. A közös önkormányzati hivatal esetében a hivatalhoz tartozó kirendeltségeknél dolgozók személyi kiadásai kizárólag abban az esetben számolhatók el az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen kapott támogatással szemben, ha a dolgozókat a közös önkormányzati hivatali intézmény foglalkoztatja.
3.11.38
4. 1.1.1.2. Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcím
4.1. A támogatás az önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához, fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult.
4.2. A belterületre vonatkozóan az állami alapadatok és adatbázisok kezelésére a Kormány által rendeletben kijelölt országos illetékességű földmérési és térinformatikai szervezet által az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból ingyenesen rendelkezésre bocsátott 2021. december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni.
5. 1.1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcím
5.1. A támogatás az önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, a 2021. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Közvilágítás” kormányzati funkció alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével.
5.2. A támogatás fajlagos összege
a) Főváros, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 425 000 forint/km,
b) 10 001-40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 411 000 forint/km,
c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 335 000 forint/km.
5.3. A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében az OSAP-jelentés „Jelentés a települések villamosenergia-ellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti kerületeknél rögzített adatok összegével.
6. 1.1.1.4. Településüzemeltetés - köztemető támogatása jogcím
6.1. A támogatás az önkormányzatot a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2021. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Köztemető-fenntartás, és -működtetés” kormányzati funkció településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadások figyelembevételével.
6.2. 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, amelyeknek a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP-jelentés alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción nettó kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, amelyek az OSAP-jelentésben nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, amelyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak vagy a feladatot ellátják, és a fenti kormányzati funkción nettó működési kiadásuk a Kincstár által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó kiadásuk 90 %-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak.
6.3. E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek.
6.4. Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint.
6.5. A támogatás fajlagos összege
a) megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti település esetében: 85 forint/m2,
b) 10 001-40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 115 forint/m2,
c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 85 forint/m2.
6.6. A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP-jelentés „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01-04. sorok” adatai alapján kell figyelembe venni.
7. 1.1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása jogcím
7.1. A támogatás az önkormányzatot a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2021. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása” és „Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása” kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével.
7.2. A támogatás fajlagos összege
a) Főváros, fővárosi kerületek, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 485 000 forint/km,
b) 10 001-40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 311 000 forint/km,
c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 245 000 forint/km.
7.3. A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP-jelentés „Helyi közutak és hidak adatai” alapján kell figyelembe venni.
8. 1.1.1.6. Egyéb önkormányzati feladatok támogatása jogcím
8.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes kötelező feladatok ellátásához.
8.2. A támogatás minimális összege
a) az 1 000 fő lakosságszámot meg nem haladó azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 6,6 millió forint,
b) az 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 8,5 millió forint,
c) az egyéb települések esetében: 4,8 millió forint.
9. 1.1.1.7. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása jogcím
A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező önkormányzatoknak a külterületi lakosok 2022. január 1-jei száma alapján.
10. 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím
10.1. A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon önkormányzatokat, amelyek
a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján,
b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából
gondoskodnak.
10.2. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá.
10.3. A támogatást az önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján igénylik és annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak el.
10.4. A támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a lakossági ráfordítások (díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése”, valamint
b) a „Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
11. 1.1.3. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása jogcím
11.1. Az előirányzat a 2015. december 31-ei schengeni külső (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát) határszakaszokon közúti határátkelőhelyet fenntartó önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a 2020. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra. A támogatás felhasználása érdekében az önkormányzat és az illetékes határrendészeti kirendeltség vezetője együttműködési megállapodást köt.
11.2. A támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása”, valamint
b) a „Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
12. 1.1.4. Polgármesteri illetményhez és költségtérítéshez nyújtott támogatás jogcím
12.1. Az előirányzat a polgármesteri illetmény és költségtérítés, valamint az ezekhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetésére használható fel.
12.2. A támogatás a legfeljebb 5000 fő lakosságszámú települési önkormányzatokat illeti meg. A támogatás az önkormányzat lakosságszámát és a polgármesteri tisztség betöltésének módját figyelembe véve az alábbi paraméter tábla szerinti összeg:
A |
B |
C |
D |
---|---|---|---|
1 |
Önkormányzat/lakosságszám kategória |
Támogatás összege főállású polgármester esetén (forint) |
Támogatás összege társadalmi megbízatású polgármester esetén (forint) |
2 |
települési önkormányzat |
3 443 155 |
1 721 578 |
3 |
települési önkormányzat |
3 915 653 |
1 957 827 |
4 |
települési önkormányzat |
3 374 542 |
1 687 271 |
5 |
települési önkormányzat |
3 610 011 |
1 805 006 |
12.3.39 A támogatás szempontjából a polgármesteri tisztség betöltésének módját az OSAP-jelentés 1621 „Önkormányzati törzsadattár” 2022. évi adatgyűjtése szerint kell figyelembe venni, azzal, hogy a betöltetlen polgármesteri álláshelyek esetén a 12.2. pont szerinti táblázat „C” oszlopa szerinti összeget kell figyelembe venni.
12a.40 1.1.5. Közvilágítás kiegészítő támogatása jogcím
12a.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az 1–10 000 fő lakosságszám közötti települési önkormányzatoknak az általuk biztosított közvilágítási feladattal összefüggésben felmerült kiadásokhoz az 1.1.1.3. Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása jogcímen kapott támogatás figyelembevételével.
12a.2. A támogatás összege nem haladhatja meg a közvilágítás teljes éves nettó működési kiadásának az 1.1.1.3. Településüzemeltetés – közvilágítás támogatása jogcímen kapott támogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.
12a.3. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
12a.4. A támogatás önkormányzatonkénti összegének meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve – az államháztartásért felelős miniszter 2022. december 24-éig döntött. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzatmódosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.
12a.5. A támogatás szempontjából kizárólag a „Közvilágítás” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
13. 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím
13.1. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)
13.1.1. Az óvoda 2022/2023. és 2023/2024. nevelési év október 1-jei köznevelési statisztikai adata, az óvodai ellátást 2022. október 2-a és december 31-e vagy 2023. október 2-a és december 31-e között első alkalommal ténylegesen igénybevevők száma és a létszámadatokat megalapozó nyomtatványok, nyilvántartások alapján történik.
13.1.2. Számításba kell venni azt a gyermeket, aki az óvodakötelezettségét Magyarországon teljesíti, akit nem mentettek fel az óvodai foglakozásokon való részvétel alól, aki a felvételétől számított hat hónapon belül betölti a harmadik életévét, aki krízisközpontban vagy a titkos menedékházban elhelyezett ellátásra tekintettel ideiglenes óvodai jogviszonyt létesített. Ha a szakértői bizottság a nevelési év alatt állapítja meg, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, a gyermeket az adott nevelési évben egy gyermekként kell figyelembe venni.
13.1.3. Az óvodai nevelésben részesülő integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek számát a pedagógusok számított létszámának megállapításakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni.
13.2. Az Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében az 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím, az 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím, az 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím, az 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím, az 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím és az 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján kell megállapítani.
13.3. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok:
13.3.1. Az 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag
a) az „Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”,
b) a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”,
c) a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”,
d) az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, valamint
e) a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
13.3.2.41
13.3.3. Az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerinti támogatás szempontjából a 13.3.1. pontban foglalt kormányzati funkciókon túl a „Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása” kormányzati funkción elszámolt kiadás is figyelembe vehető.
14. 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím
A támogatás az önkormányzatot az óvoda működésével és feladatellátásával összefüggő kiadásaihoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt, a 13.1. pontban figyelembe vett gyermeklétszám után, azzal, hogy minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni.
14a.42 1.2.1.3. Óvodaműködtetési támogatás – üzemeltetési támogatás jogcím
14a.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az 1–10 000 fő lakosságszám közötti települési önkormányzatoknak az óvodai nevelés, ellátás működtetési feladataival összefüggésben felmerült üzemeltetési kiadásokhoz az 1.2.1.1. Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát jogcímen és az 1.2.1.2. Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási ideje nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát jogcímen kapott támogatás figyelembevételével.
14a.2. A támogatás összege nem haladhatja meg a fenntartott óvoda teljes éves üzemeltetési kiadásának az 1.2.1.1. Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát jogcímen és az 1.2.1.2. Óvodaműködtetési támogatás – óvoda napi nyitvatartási ideje nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát jogcímen kapott támogatásokkal csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.
14a.3. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
14a.4. A támogatás önkormányzatonkénti összegének meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve – az államháztartásért felelős miniszter 2022. december 24-éig döntött. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzatmódosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.
15. 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím
15.1. A központi költségvetés a Kjt., az Nkt., valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: köznevelési Kjtvhr.), továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó önkormányzat részére az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.
15.2. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodákban foglalkoztatott, az Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus létszám után illeti meg. Egy intézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és alapító okirattal rendelkező óvodát, beleértve az óvoda valamennyi feladatellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladatellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.
15.3. A számított pedagógus létszám meghatározása
15.3.1. A számított pedagóguslétszám meghatározása a következő képlettel történik:
Psz = [(L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1]*8/12 + [(L2 /Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2] *4/12
ahol:
Psz = a 2023. évre számított pedagógusok létszáma, egy tizedesre kerekítve,
L1; L2 = a 2022/2023., illetve a 2023/2024. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban a 13.1. pont szerinti összes gyermeklétszám,
Cs = csoport átlaglétszám 20 fő,
Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható az 50 órában egységesen meghatározott, óvodai foglalkoztatási időkeret, az Nkt. szerinti pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő figyelembevételével: 1,62,
Vk1; Vk2 = a 15.3.2. pont szerint számított vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám a 2022/2023., illetve a 2023/2024. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve),
Op1; Op2 = az Nkt. 61. § (3) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata szerint 500 fő férőhelyet elérő vagy azt meghaladó intézménynél kötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma a 2022/2023., illetve a 2023/2024. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve).
15.3.2. A vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám számítása
2022/2023. nevelési évre:
15.3.3. Többcélú intézmény óvodai intézményegység-vezető intézményenként legfeljebb 1 fő létszámként vehető figyelembe, feltéve, hogy az intézménynek nem magasabb vezetője, vagy más az Nkt. 1. melléklet szerinti vezetője.
15.3.4. A magasabb vezetői, illetve vezetői feladatokat ellátó személy több vezetői beosztás esetén intézményen belül egy fő vezetőként vagy magasabb vezetőként vehető figyelembe.
15.4. A támogatás felhasználható a 2022. december havi bérek 2023. januárban történő kifizetésére is.
16. 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím
16.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az Nkt. 64. §-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2023. január 1-jén Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, a bölcsődében és mini bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők (a továbbiakban: felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők), valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodai, bölcsődei és mini bölcsődei intézményben 2023. évben ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők teljes munkaidőre átszámított, időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg.
16.2. A támogatás felhasználható a 2022. december havi bérek 2023. januárban történő kifizetésére is.
16.3. A minősítést elnyert pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők fenntartónkénti adatait a köznevelési információs rendszer adatkezelőjének adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert és átsorolt pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők számával nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben meghatározott módon és határnapig kerülhet sor.
17. 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím
17.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az önkormányzatok által fenntartott óvodában foglalkoztatott, a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdése alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz. A támogatás az önkormányzatot az óvodában 2023. évben ténylegesen foglalkoztatott és nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok átlagos száma alapján illeti meg.
17.2. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az óvoda
a) alapító okiratában szerepel a nemzetiségi óvodai nevelés és
b) a nemzetiségi óvodai nevelést a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben leírtakra figyelemmel szervezi meg.
17.3. A támogatás felhasználható a 2022. december havi nemzetiségi pótlék 2023. januárban történő kifizetésére is.
18. 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím
18.1. A támogatás igénylése szempontjából a segítői létszám - beleértve a pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező segítőket is - az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és pedagógusok nevelőmunkáját segítő munkakörben foglalkoztatotti létszám, de legfeljebb a 2023. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők, teljes munkaidőre átszámított átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.
18.2. A segítői létszám meghatározásakor az Nkt. 2. melléklete szerinti pedagógiai asszisztens csak azon intézménynél vehető figyelembe, ahol legalább 3 csoport működik.
18.3. Az év végi elszámolás a havonta, az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és a Kjt. alapján ténylegesen foglalkoztatott segítők - teljes munkaidőre átszámított - egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.
18.4. A pszichopedagógus a segítői létszámban nem vehető figyelembe.
18.5. A támogatás felhasználható a 2022. december havi bérek 2023. januárjában történő kifizetésére is.
19. 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím
19.1. A támogatás a Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrend szerinti autóbusz-szolgáltatás vásárlásával biztosított.
19.2. A támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek mellett kísérő utazzon.
19.3. A támogatás szempontjából az adott napon figyelembe vehető egy főként az a gyermek, akinek az utazását mind az oda-, mind a visszaúton a 19.1.-19.2. pontok szerint biztosították. Az utaztatott gyermekek számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült létszám, elszámolásnál az utaztatás kapcsán készített nyilvántartás alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 220-szal.
20. 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím
20.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok által fenntartott óvodában az Nkt. 62. § (1b) bekezdése szerinti feladatot ellátó foglalkoztatottak diabétesz ellátási pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.
20.2. A támogatás igénylése szempontjából a támogatással érintett foglalkoztatottak száma óvodai feladatellátási helyenként az ellátott 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek számától függő számított foglalkoztatotti létszám, de legfeljebb a 2023. évben a feladatot ellátó ténylegesen foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.
20.3. A számított foglalkoztatotti létszám meghatározása
Fl = D/5
ahol:
Fl = adott évre számított, támogatással érintett foglalkoztatottak száma egész számra felfelé kerekítve,
D = feladatellátási helyenként az ellátott 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek létszáma.
20.4. Az év végi elszámolás a 20.3. pont alapján számított éves létszám és a feladatot ellátó ténylegesen foglalkoztatottak - teljes munkaidőre átszámított - egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.
20.5. A támogatás felhasználható a 2022. december havi bérek 2023. januárban történő kifizetésére is.
21. 1.3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása jogcím
21.1. Az e jogcím alá tartozó támogatásokra vonatkozó közös szabályok:
21.1.1. Az e jogcím szerinti feladatokra támogatás kizárólag
a) a Szoctv., illetve a Szoctv. 132. § (1) és (2) bekezdései szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokban, továbbá
b) a Gyvt., illetve a Gyvt. 162. § (1) és (2) bekezdései szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokban
foglalt szakmai feltételeknek megfelelően biztosított ellátás esetén vehetők igénybe.
21.1.2. Az önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, a Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez az 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím és az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím, amelyek esetében az adott feladatra nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az az önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a nem állami fenntartó biztosítja az ellátást.
21.1.3. A 21.1.2. pontban szereplő kivétellel az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatásokat azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek
a) az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek és
b) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.
21.1.4. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatást a társulás székhelye szerinti önkormányzat akkor igényelheti, ha
a) a feladat ellátásáról a Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, a feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják (azaz a társulás által történő feladatellátás esetén a feladat ellátásában részt vevő önkormányzatoknál az adott feladat ellátását szolgáló kormányzati funkción kiadás nem merülhet fel), az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint
b) a társult és ellátott önkormányzatok lakosságszáma az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím, az 1.3.2.4.3. Személyi gondozás - társulás által történő feladatellátás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3 000 fő, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím és az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő és
c) az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.
21.1.5. Egy önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.
21.1.6. Amennyiben az önkormányzat egyes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásáról a 21.1.4.-21.1.5. pontok szerinti társulás útján gondoskodik, úgy az önkormányzat az ellátottak után a társulás által történő feladatellátásnak megfelelő, magasabb fajlagos összegű támogatásra jogosult.
21.1.7. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdése szerinti - nyilvántartásba vétele, valamint az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vett ellátást az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.
21.1.8.43
21.1.9. A szociális étkeztetés és az egyes nap közbeni étkeztetést biztosító szociális és gyermekjóléti intézmények esetében irányadó eljárás, amennyiben az étel előállítása nem a szolgáltatást biztosító intézmény konyháján történik:
21.1.9.1. Amennyiben az önkormányzat, önkormányzati intézmény, társulás, vagy társulás által fenntartott intézmény (a továbbiakban együtt: megrendelő) az ételt gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól (a továbbiakban: külső szolgáltató) vásárolja, úgy az szolgáltatásnak minősül és a megrendelő a külső szolgáltató felé teljesített kiadást a megfelelő szakmai kormányzati funkción könyvelheti.
21.1.9.2. Amennyiben a megrendelő az ételt másik, főzőkonyhával rendelkező önkormányzattól, önkormányzati intézménytől, társulástól, társulás által fenntartott intézménytől veszi át, úgy az megállapodás alapján (számla nélkül) történik, oly módon, hogy a főzőkonyhát üzemeltető önkormányzat, intézmény által az önkormányzat részére nyújtott étkeztetés szolgáltatás bevételeit és kiadásait az intézmény könyveiben a „Máshova nem sorolt gazdasági ügyek” kormányzati funkción könyveli le, a megrendelő pedig a főzőkonyhát üzemeltető önkormányzat, intézmény felé teljesített kiadást a megfelelő szociális vagy gyermekjóléti feladathoz kapcsolódó kormányzati funkción, a vásárolt élelmezés rovaton könyveli.
21.1.10. Ha az önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást pénzeszközátadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.
21.1.11. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.
21.1.12. Amennyiben az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.
21.1.13. A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben - kivéve a hajléktalanok nappali intézményét - a Szoctv. 92/K. § (5) bekezdése alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg:
a) nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110 %-át,
b) bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105 %-át,
c) mindkét intézménytípus esetében éves átlagban pedig a férőhelyszám 100 %-át.
21.1.14. Demens személyek nappali ellátása, valamint időskorúak bentlakásos ellátása esetében a támogatás igénybevételéhez a 2019. január 1-je előtt kiállított demenciakórképet igazoló szakvélemények is elfogadhatók.
21.1.15. Gondozási nap: egy ellátott egynapi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen - egészségügyi vagy egyéb okból - távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik.
21.2. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére vonatkozó szabályok:
21.2.1. Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban - az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím, az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím és az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) – a szociális szolgáltatásban vagy gyermekek napközbeni ellátásában részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a 21.1.7. pont szerinti időszakos jelentést.
21.2.2. A 21.2.1. pont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti gondozásába tartozó ellátásban részesül.
21.2.3. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető.
21.2.4. Szociális étkeztetés esetén - a népkonyha kivételével - a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen
a) a demens személy időskorúak nappali ellátásában,
b) fogyatékos személyek nappali ellátásában,
c) pszichiátriai betegek nappali ellátásában,
d) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy
e) hajléktalan személyek nappali ellátásában
is részesül.
21.2.5. Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül, ide nem értve a demens betegek nappali ellátását.
21.2.6. Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, a 21.2.7.-21.2.12. pontokban meghatározott kivételekkel.
21.2.7. Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban, családok átmeneti otthonában átmeneti gondozásban, utógondozói ellátásban vagy támogatott lakhatásban is részesül.
21.2.8. Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
21.2.9. Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.
21.2.10. Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában, fogyatékos személyek támogatott lakhatásában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha nevelőszülői ellátásban vagy utógondozói ellátásban is részesül.
21.2.11. Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában, pszichiátriai betegek támogatott lakhatásában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha utógondozói ellátásban is részesül.
21.2.12. Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha utógondozói ellátásban is részesül.
21.2.13. Bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen a bölcsődei ellátás egy másik intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele során is (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) ellátásban részesül.
21.2.14. Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, a 21.2.15. pontban foglalt kivétellel.
21.2.15. Bölcsődei ellátás igénybevétele esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.
21.2.16. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén, kivéve az utógondozói ellátás és az éjjeli menedékhely legfeljebb három egymást követő napig történő egyidejű igénybevételét.
21.2.17. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe támogató szolgáltatás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó
a) szociális szakellátásban - az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, fogyatékos személyek gondozóháza, időskorúak gondozóháza, idősek otthona, hajléktalanok otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona vagy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona támogatott lakhatás kivételével -,
b) gyermekvédelmi szakellátásban - otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, utógondozás kivételével -, vagy
c) gyermekjóléti alapellátásban - a bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma kivételével -
is részesül.
21.2.18. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20-29 vagy F 31-33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 10 %-át.
21.2.19. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 10-19 és F 6300 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 30 %-át.
21.2.20. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó
a) gyermekjóléti alapellátásban - a gyermekjóléti szolgáltatás, családok átmeneti otthona, családok átmeneti otthona külső férőhelye kivételével -,
b) szociális szakellátásban - az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, hajléktalanok otthona, pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona, a szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona és a támogatott lakhatás kivételével - vagy
c) gyermekvédelmi szakellátásban - utógondozói ellátás kivételével –
is részesül.
21.2.21. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, az adott napon a vele teljesített feladategységet annál az engedélyesnél kell figyelembe venni, amely az ellátott után - a szolgáltatások igénybe vevőinek a Szoctv. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerben - az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette.
22. 1.3.1. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása jogcím
22.1. A támogatás a 35 000 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességet meg nem haladó önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.
22.2. A támogatás számított összegének a
a) 30 %-át a Gyvt. 20/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatásban részesülők 2021. augusztus és 2021. november havi együttes létszámadataiból számított átlagának az összesített átlagos összegen belüli részaránya,
b) 30 %-át a Szoctv. 33. § (1) bekezdése szerinti aktív korúak ellátásában részesülők 2021. évi átlagos számának az összesített átlagos számon belüli részaránya,
c) 10 %-át a 18-59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a 2021. évi adóbevallások összesítése alapján számított 18-59 éves korcsoporton belüli lakosságszámon belüli részaránya,
d) 30 %-át a településen élő 60 év feletti lakosoknak az állandó lakosokon belüli részaránya szerint kell meghatározni.
22.3. A támogatás számított összege esetében a támogatási mérték számításakor alkalmazandó paramétertábla:
A |
B |
C |
D |
|
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint) |
Támogatási mérték (%) |
|||
alsó határ |
felső határ |
maximuma |
minimuma |
|
1 |
1 |
18 000 |
100 |
95 |
2 |
18 001 |
24 000 |
95 |
60 |
3 |
24 001 |
32 000 |
60 |
30 |
4 |
32 001 |
35 000 |
30 |
10 |
22.4. A támogatás számított összege esetében alkalmazandó támogatási mérték az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken, és az alábbi képlet alapján határozható meg:
TM = C + (AE - A)/(B - A) * (D - C)
ahol:
TM = támogatási mérték,
AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,
A-D = a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó 22.3. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték.
22.5. A támogatás meghatározása a támogatás számított összegét figyelembe véve az alábbi képlet szerint történik:
T = ha SZT < [SZT + ha (SZF2022>0; akkor K2021*1,6, egyébként K2021)]/2, akkor SZT, egyébként [SZT + ha (SZF2022>0; akkor K2021*1,6, egyébként K2021)]/2
ahol:
T = támogatás,
SZT = támogatás számított összege,
SZF2022 = a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény (a továbbiakban: 2022. évi költségvetési törvény) 2. melléklet 1.4. pontja alapján visszamutatott, az önkormányzatot a 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím és 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcímen megillető támogatás együttes összege,
K2021 = az önkormányzat által a 2021. évi költségvetési beszámolóban a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”, a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások”, „Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások” kormányzati funkciókon teljesített költségvetési kiadások csökkentve az önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásai rovatok összegével, továbbá a „Támogatási célú finanszírozási műveletek” kivételével valamennyi kormányzati funkción az ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton teljesített kiadások együttes összege.
22.6. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:
22.6.1. A támogatás elsősorban az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására, valamint a 3. melléklet 6.3. pont h) alpontja szerinti ellátások önrészére, az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti, az önkormányzat vagy társulása által ellátott és támogatott feladatokra használható.
22.6.2. A támogatás szempontjából kizárólag az „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain, továbbá
a) a „Lakáshoz jutást segítő támogatások”,
b) a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”,
c) a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások”,
d) az „Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások”,
e) a „Menekültek, befogadottak, oltalmazottak ideiglenes ellátása és támogatása", valamint
f) az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti támogatásoknál az e melléklet szerint alkalmazható
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
Amennyiben az önkormányzat az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti feladatokra támogatásban nem részesül, de e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé a „Támogatási célú finanszírozási műveletek” kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető.
23. 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím
A támogatás felhasználásával kapcsolatos közös szabályok:
23.1. Az 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím és a 3. melléklet 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Család és gyermekjóléti szolgáltatások” és
b) a „Család és gyermekjóléti központ”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
23.2. Az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcímtől az 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímig a támogatások között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Család és gyermekjóléti szolgáltatások”,
b) a „Család és gyermekjóléti központ”,
c) a „Szociális étkeztetés népkonyhán”,
d) a „Szociális étkeztetés szociális konyhán”,
e) a „Házi segítségnyújtás”,
f) a „Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás”,
g) az „Idősek nappali ellátása”,
h) a „Demens betegek nappali ellátása”,
i) a „Fogyatékossággal élők nappali ellátása”,
j) a „Pszichiátriai betegek nappali ellátása”,
k) a „Szenvedélybetegek nappali ellátása”,
l) a „Hajléktalanok nappali ellátása”,
m) a „Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján”,
n) a „Hajléktalanok átmeneti ellátása”,
o) a „Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére”,
p) a „Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása” és
q) a „Szenvedélybetegek közösségi alapellátása (kivéve: alacsonyküszöbű ellátás)”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
24. 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím
24.1. A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.
24.2. A támogatásra a feladat ellátására kötelezett önkormányzat, azaz az önálló polgármesteri hivatalt működtető, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat jogosult. Ez utóbbi esetben a támogatás igénylője a támogatásból a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi település feladatellátását biztosítja.
24.3. Támogatás nyújtható a feladat ellátására kötelezett önkormányzatoknak a Gyvt. szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi rendelkezést, hogy - közös hivatalhoz tartozó település esetén - a közös hivatalhoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a szolgálatnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott
a) önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzatonként és
b) közös hivatalonként
külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult.
24.4. Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.
24.5. A támogatásra nem jogosult az az önkormányzat, amelynek a lakosságszáma nulla.
24.6. Valamennyi, a támogatásra jogosult önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. E szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik a következő képlet szerint:
T = [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ
ahol:
T = a támogatás összege,
ALsz = a település, fővárosi kerület lakosságszáma, közös önkormányzati hivatal esetén a hivatalhoz tartozó önkormányzatok együttes lakosságszám (L) alapján az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesjegyre kerekítve, ALsz értéke: járásszékhely önkormányzatok esetében: L/8 000, fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: L/12 000, egyéb önkormányzatok esetében: L/5 000, de minimum 1 fő,
SZk = a számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon fővárosi kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőző év május 31-én - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5 %-ot: 1,5, minden más önkormányzat esetében: 1,
KLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. KLsz értéke a közös hivatalt alkotó települések számától és együttes lakosságszámától függ; 5-8 település esetén L/10 000, de legalább 0,5 fő, 8 település felett 2*L/10 000, de legalább 1 fő,
FÖ = 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím szerinti fajlagos összeg.
25. 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím
25.1. A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely önkormányzatoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.
25.2. A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladatellátást. Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.
25.3. Valamennyi, a támogatásra jogosult önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. A számított szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik a következő képlet szerint:
JAT = [(JALsz * SZk) + JKLsz + EM] * JFÖ + FT
ahol:
JAT = a támogatás összege,
JALsz = a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma (Lj) és a járáshoz tartozó önkormányzatok száma (TELsz) alapján az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve, JALsz értéke: járásszékhely önkormányzatok esetében: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő, kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000,
SZk = a számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőző év május 31-én - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5 %-ot: 1,5, minden más esetben: 1,
JKLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. Értéke a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások tekintetében a következő paramétertábla alapján számolandó:
A |
B |
C |
D |
|
Járás besorolása |
Lj < 20 000 |
20 000 <= |
Lj > 35 000 |
|
1 |
Kedvezményezett járás |
0,5 |
1 |
1 + [(Lj-35 000)/35 000] |
2 |
Fejlesztendő járás |
1 |
2 |
2 + [(Lj-35 000)/35 000] |
3 |
Komplex programmal fejlesztendő járás |
1,5 |
3 |
3 + [(Lj-35 000)/35 000] |
26. 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím
26.1. A támogatás az önkormányzatoknak a szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik.
26.2. A támogatás az önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is.
26.3. A támogatás nem vehető igénybe az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti gyermekétkeztetésben részesülők után.
26.4. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor - a heti 6, illetve 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapulvételével - az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 249-cel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe.
27. 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás jogcím
27.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást működteti.
27.2. A támogatás az önkormányzatot a házi segítségnyújtás szociális segítés keretében ellátott személyek száma, személyi gondozás esetén a számított ellátotti létszám szerint illeti meg.
27.3. Az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett ellátotti létszám 100 %-át.
28. 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím
28.1. A támogatás a szociális segítés keretében kizárólag szociális segítésre megállapodást kötött ellátottak után jár. A feladat ellátható közfoglalkoztatottak alkalmazásával, de ez esetben a támogatás kizárólag a feladat ellátásával összefüggő kiadások közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb állami támogatással nem fedezett részére használható fel.
28.2. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a szociális segítés keretében ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor a szociális segítésben részesülők tevékenységnaplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 249-cel.
29. 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím és 1.3.2.4.3. Személyi gondozás - társulás által történő feladatellátás jogcím
29.1. A támogatás a személyi gondozás keretében kizárólag személyi gondozásra megállapodást kötött ellátottak után jár. A 2016. évben kötött megállapodások esetén azon ellátottak után is jár a támogatás, akikkel személyi gondozásra és szociális segítésre kötöttek megállapodást. A támogatásnál nem vehető figyelembe a társadalmi gondozók alkalmazásával, a közérdekű önkéntes tevékenység keretében, a közfoglalkoztatotti jogviszonyban álló személyek, vagy szociális szövetkezet igénybevételével nyújtott ellátás.
29.2. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak részére nyújtott tevékenység éves becsült óraszáma alapján kalkulált ellátotti létszám. Elszámoláskor az ellátotti létszámot a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet) 6. § (4a) bekezdés d) pontja alapján kell meghatározni. Amennyiben a gondozást nem heti 40 órában foglalkoztatott szociális gondozó végzi, úgy a gondozásra fordított havi 147 órás órakeret arányosan csökkentve vehető figyelembe. Az ellátottak száma igényléskor és elszámoláskor sem haladhatja meg a befogadott ellátotti létszámot.
29.3. Egy ellátott naponta az 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, az 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.4.3. Személyi gondozás - társulás által történő feladatellátás jogcím közül csak egy jogcímen vehető figyelembe.
30. 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím
30.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatást tart fenn.
30.2. A támogatás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.
31. 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím
31.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.
31.2. Azon ellátott után, akire vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra az 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.6.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.
31.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.
32. 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím
32.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn.
32.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.7.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.
32.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.
33. 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím
33.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.
33.2. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórképet igazoló szakvéleményével.
33.3. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.8.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.
33.4. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.
34. 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím
34.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.
34.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.9.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.
34.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.
35. 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím
35.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek szenvedélybetegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.
35.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.10.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - társulás által történő feladatellátás jogcím szerint támogatást igényelheti.
35.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.
36. 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím
36.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.
36.2. A támogatás a számított férőhelyek után igényelhető.
36.3. A számított férőhelyek számának meghatározása:
Fh = L/249
ahol:
Fh = a számított férőhelyszám, egész számra kerekítve,
L = az eseménynapló alapján összesített éves létszám, a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével.
36.4. Elszámolásnál a napi átlagos ellátotti létszám nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett férőhelyek 120 %-át.
37. 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím
37.1. A támogatás az önkormányzat által fenntartott családi bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe.
37.2. Az ellátottak számának meghatározása:
- tervezéskor a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves becsült létszáma osztva 230-cal,
- elszámolásnál a beíratott gyermekek naponként figyelembe vett éves tényleges létszáma osztva 230-cal.
37.2.1. A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot.
37.2.2. Beíratottnak az a gyermek minősül, akit a családi bölcsődébe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben.
37.2.3. Az adott hónapban valamennyi nyitvatartási napon figyelembe vehető az a beíratott gyermek, aki az adott hónap nyitvatartási napjainak több mint a felén a szolgáltatást igénybe vette és a napi nyilvántartási rendszerben lejelentették. Amennyiben a beíratott gyermek az ellátást a szülővel kötött megállapodás alapján csak bizonyos napokon veszi igénybe, abban az esetben az adott hónap nyitvatartási napjainak száma a megállapodásban szereplő napok számának adott havi összege.
37.2.4. Nem tekintendő hiányzónak a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermek azon a napon, amikor nem a családi bölcsődében részesül korai fejlesztésben. A fentiek szerint figyelembe vett sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket az ellátottak számában két főként kell figyelembe venni.
37.2.5. Nem vehető figyelembe ugyanakkor az adott hónap egyetlen nyitvatartási napján sem az a gyermek, aki a hónapban a reá irányadó nyitvatartási napok több mint felén hiányzott.
37.2.6. Amennyiben a gyermek első alkalommal (beszoktatás első napja) vagy az igénybevétel utolsó hónapjában nem egész hónapra jelenik meg beíratottként a családi bölcsődében és a napi nyilvántartásban, akkor a támogatás a ténylegesen igénybe vett napok száma alapján jár, feltéve, hogy ezeken a napokon a gyermek jogviszonyban is állt a családi bölcsődével.
37.2.7. A családi bölcsőde nyári zárvatartása idején a támogatás azon beíratott gyermek után vehető igénybe, aki az adott hónapban a családi bölcsődével jogviszonyban állt és a napi nyilvántartási rendszerben megjelent. Amennyiben a családi bölcsőde a hónap egyetlen napján sem tart nyitva, abban az esetben támogatás arra a hónapra nem vehető igénybe.
37.2.8. A napi nyilvántartási rendszerben vezetett adatoknak és a családi bölcsődében rendszeresített napi jelenlét kimutatásának egyezni kell.
37.3. Az ellátottak között
a) 2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket,
b) 1,1-szeres szorzóval kell figyelembe venni a hátrányos helyzetű gyermekeket és
c) 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a halmozottan hátrányos gyermekeket.
37.4. Az 1.3.2.12.3. Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcím szerinti támogatás a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján 2017. január 1. előtt befogadást nyert és 2017. január 1-jétől az átalakult napközbeni gyermekfelügyeletet fenntartó önkormányzatokat illeti meg.
38. 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím
38.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére.
38.2. A támogatás az önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az Egészségbiztosítási Alap is finanszíroz.
38.3. A kizárólag lakhatási szolgáltatás biztosítása esetén az 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcím szerinti támogatás vehető igénybe.
38.4. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 365-tel, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.
39. 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcím
39.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek támogató szolgáltatást tartanak fenn.
39.2. A támogatásra jogosult önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma, és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint:
T = AT+ (Fe*Tt)
ahol:
AT = 1.3.2.14.1. Alaptámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg,
Fe = feladategység: a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer,
Tt = 1.3.2.14.2. Teljesítménytámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.
39.3. Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység.
39.4. Támogató szolgáltatás esetén évente legalább 1 200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel kell teljesíteni. Ahány feladategységgel a szolgáltató ennél kevesebbet teljesít, annyi szállítási szolgáltatással teljesített feladategység nem vehető figyelembe a teljesített feladategység meghatározása során. A szállításhoz kapcsolódó személyi segítés aránya a személyi segítésen belül az elszámolható feladategység legfeljebb 50 %-a lehet.
39.5. Ha a kötelezően teljesítendő feladatmutató - évi 3 000 feladategység, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része - nem teljesül, elszámoláskor a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni.
40. 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcím
40.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást biztosító szolgálatot tartanak fenn.
40.2. A támogatásra jogosult önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint:
T = AT+ (Fe*Tt)
ahol:
AT = 1.3.2.15.1.1. Alaptámogatás jogcím vagy 1.3.2.15.2.1. Alaptámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg,
Fe = feladategység
- pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 00-09 vagy F 20-99 diagnóziskódba tartozó ellátott,
- szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban - különösen játék- vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben - szenvedő ellátott,
Tt = 1.3.2.15.1.2. Teljesítménytámogatás jogcím vagy 1.3.2.15.2.2. Teljesítménytámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.
40.3. Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység. Ha a kötelezően teljesítendő feladatmutató - éves átlagban 40 fő, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része - nem teljesül, elszámoláskor a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni.
41. 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím
41.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott bölcsődék, mini bölcsődék kiadásaihoz.
41.2. Az ellátottak száma a tárgyév január 31-én beíratott gyermekek száma, vagy a bölcsőde, mini bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 80 %-a közül a kedvezőbb. Amennyiben a bölcsőde, mini bölcsőde nem egész évben működik, a férőhelyszámot a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan kell megállapítani. Amennyiben tárgyév január 31-én és tárgyév november 30-án a beíratott gyermekek száma egyaránt nem éri el az engedélyezett férőhelyszám legalább 50 %-át, úgy a támogatással figyelembe vehető ellátottak száma a bölcsőde, mini bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 50 %-a.
41.2.1.44 A beíratott gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot. A bölcsődei, mini bölcsődei csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető, ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosultságát, vagy a gyermek felvételére veszélyeztetettsége miatt kerül sor.
41.2.2.45 A bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben.
41.2.3.46 A nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át.
41.2.4.47 A sajátos nevelési igényű, valamint a korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket a szakmai dolgozók számított létszámának megállapításakor az ellátottak számában két főként kell figyelembe venni.
41.3. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabályok:
41.3.1. A támogatás kizárólag a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadására fordítható, azzal, hogy az 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím, az 1.3.3.1.1. Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím, az 1.3.3.1.2. Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím és az 1.3.3.2. Bölcsődei üzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók.
41.3.2. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása” kormányzati funkción elszámolt kiadás vehető figyelembe.
42. 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím
42.1. A központi költségvetés a Kjt., valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.), továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a bölcsődét, mini bölcsődét fenntartó önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott kisgyermeknevelők, szaktanácsadók és bölcsődei dajkák (a továbbiakban együtt: szakmai dolgozók) béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A szakmai dolgozók körébe tartozik a szakmai feladatokat ellátó bölcsődevezető, intézményvezető is.
42.2. A szakmai dolgozók számított létszámának meghatározása
42.2.1. mini bölcsődében:
MBsz = [Le / 7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) *2,5 fő] + {ha [Le - (Le / 7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) * 7] >=3, akkor 2,5 fő, ha értéke 0-nál nagyobb és 3-nál kisebb, akkor 1,5 fő}
ahol:
MBsz = mini bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,
Le = a bölcsődei ellátottak 41.2. pont szerinti elismert létszáma.
42.2.2. bölcsődében:
BBsz = [Le / 12 *2, de legalább 2 fő kisgyermeknevelő] + Le / 24, de legalább 1 fő bölcsődei dajka] + [Let* 2 fő kisgyermeknevelő] + egyesített bölcsőde, bölcsődei igazgatóság esetén 1 fő szaktanácsadó + egycsoportos bölcsőde esetén 1 fő helyettesítő
ahol:
BBsz = bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,
Le = a bölcsődei ellátottak 41.2. pont szerinti elismert létszáma,
Let = azon telephelyek száma, ahol a bölcsődei ellátottak 41.2. pont szerinti elismert létszáma meghaladja a 60 főt.
42.3. Amennyiben a mini bölcsődében az ellátottak száma meghaladja a 16 főt, úgy a szakmai dolgozók számított létszámát a bölcsődére irányadó képlet szerint kell meghatározni. Amennyiben a mini bölcsődének több településen van telephelye, úgy a szakmai dolgozók számított létszámát a bölcsődére irányadó képlet szerint abban az esetben kell meghatározni, ha az ellátottak telephellyel érintett településekre jutó átlagos száma a 16 főt meghaladja.
42.4. A támogatás igénylése szempontjából a szakmai dolgozók finanszírozott létszáma a 42.2. pont szerinti képlet alapján meghatározott létszám, de legfeljebb a 2023. évben a ténylegesen foglalkoztatott szakmai dolgozók - teljes munkaidőre átszámított - átlagos száma, egy tizedesre kerekítve, azaz:
Bfk + Bff <= MBsz vagy BBsz
ahol:
Bfk = a finanszírozás szempontjából elismert bölcsődei dajkák és középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,
Bff = a finanszírozás szempontjából elismert felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve.
42.5. A szakmai dolgozók finanszírozott létszámra jutó bértámogatás meghatározása:
Tf = Bfk * BTk + Bff * BTf
ahol:
Tf = a szakmai dolgozók finanszírozás szempontjából elismert létszámának átlagbéralapú támogatása,
BTk = 1.3.3.1.2. Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím szerinti fajlagos összeg,
BTf = 1.3.3.1.1. Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím szerinti fajlagos összeg.
42.6. A támogatás felhasználható a 2022. december havi bérek 2023. januárban történő kifizetésére is.
43. 1.3.3.2. Bölcsődei üzemeltetési támogatás jogcím
43.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított bölcsődei, mini bölcsődei feladattal összefüggésben felmerülő kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.
43.2. Az üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a bölcsődei, mini bölcsődei feladatellátás teljes éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és az 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.
43.3. A bölcsődei üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
43.4.48 A bölcsődei üzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve, az 1–10 000 lakosságszám közötti települési önkormányzatok esetében az energiaár-emelkedés miatti többletkiadások figyelembevételével – az államháztartásért felelős miniszter 2022. december 24-éig döntött. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzatmódosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.
44. 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím
44.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott
a) időskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátását,
b) a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátását, illetve
c) a gyermekek és családok átmeneti gondozását
biztosító intézmények, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatás egyes kiadásaihoz.
44.2. A támogatás a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadásaira fordítható azzal, hogy az 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím és az 1.3.4.2. Intézményüzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások között átcsoportosítás hajtható végre.
44.3. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is felhasználhatja.
44.4. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Gyermekek átmeneti ellátása”,
b) az „Időskorúak átmeneti ellátása”,
c) a „Demens betegek átmeneti ellátása”,
d) az „Időskorúak tartós bentlakásos ellátása”,
e) a „Demens betegek tartós bentlakásos ellátása”,
f) a „Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása”,
g) a „Támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére”,
h) a „Támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére” és
i) a „Támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
45. 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím
45.1. A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó, a gyermekek és családok átmeneti gondozását, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatást biztosító önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott szakmai dolgozók béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.
45.2. A támogatás az önkormányzatot a számított segítői létszám után illeti meg.
45.2.1. E jogcím szempontjából segítő:
a) időskorúak átmeneti és tartós, hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátása, illetve támogatott lakhatás esetén: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető kivételével),
b) gyermekek átmeneti gondozása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető/szakmai vezető kivételével).
45.2.2. Finanszírozás szempontjából elismert létszám négy ellátottra egy fő segítő.
45.3. Az átlagbéralapú támogatás azon önkormányzatokat is megilleti, amelyek a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására a Gyvt.-ben szabályozott módon helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve az önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.
45.4. Az ellátottak számának meghatározása:
a) tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel,
b) elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel,
amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám 100 %-nál.
45.5. A számított segítői munkatárs létszám meghatározása:
Gsz = L/4*Kszl
ahol:
Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak szolgáltatásonkénti együttes létszáma, szolgáltatásonként egész számra felfelé, illetve helyettes szülői ellátás esetén két tizedesre kerekítve,
L = adott évre elismert 45.4. pont szerinti összes ellátotti létszám,
Kszl = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatásbiztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként.
A |
B |
|
Altípus |
Szorzószám |
|
1 |
idősek otthona |
1,00 |
2 |
időskorúak gondozóháza |
0,93 |
3 |
idősek otthonában, időskorúak gondozóházában elhelyezett, pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményével rendelkező ellátottak |
1,19 |
4 |
hajléktalanok otthona |
1,05 |
5 |
hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye |
0,8 |
6 |
támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére |
1,19 |
7 |
fokozott gondozási szükséglettel rendelkező fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább két kategóriában teljes támogatást igénylő ellátott |
1,5 |
8 |
magas gondozási szükséglettel rendelkező fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább egy kategóriában teljes támogatást igénylő ellátott |
1,43 |
9 |
támogatott lakhatás autista diagnózisú személyek részére |
1,7 |
10 |
támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére |
0,77 |
11 |
támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére |
0,74 |
12 |
helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás |
0,8 |
13 |
gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás |
0,94 |
14 |
családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás |
0,83 |
15 |
családok átmeneti otthonában külső férőhelyén biztosított átmeneti ellátás |
0,7 |
45.6. A szakmai dolgozók bértámogatásának meghatározása:
Tsz = Gsz * Ábsz
ahol:
Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,
Ábsz = 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.
45.7. A támogatás felhasználható a 2022. december havi bérek 2023. januárban történő kifizetésére is.
46. 1.3.4.2. Intézményüzemeltetési támogatás jogcím
46.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakását, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményeiben - ide nem értve a helyettes szülői ellátást és a családok átmeneti otthonának külső férőhelyeit - az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembevételével.
46.2. Amennyiben a szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról - például fogyatékos személyekről, pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkről - is gondoskodik, úgy az intézményüzemeltetési támogatáshoz az intézményüzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a gyermekek átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni.
46.3. A támogatás összege (a továbbiakban: T) - a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:
T <= Ösz + (Iv * Ábsz) - Szt
ahol:
Ösz = éves összes várható intézményüzemeltetési kiadás,
Iv = intézményvezetők száma, a finanszírozás szempontjából intézményenként egy fő intézményvezető ismerhető el,
Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege.
46.4. Az intézményüzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
46.5.49 Az intézményüzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, az 1–10 000 lakosságszám közötti települési önkormányzatok esetében az energiaár-emelkedés miatti többletkiadások és az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége figyelembevételével – az államháztartásért felelős miniszter 2022. december 24-éig döntött. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzatmódosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.
47. 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím
47.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban: intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz. A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól (a továbbiakban: külső szolgáltató) vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést.
47.2. Az önkormányzat az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, vagy a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben biztosított intézményi gyermekétkeztetés esetében egyházi fenntartótól is vásárolhatja a szolgáltatást. Ebben az esetben az egyházi fenntartó külső szolgáltatónak minősül.
47.3. A külső szolgáltatótól vásárolt szolgáltatás esetén a támogatás igénylésének további feltételei
47.3.1. A szolgáltatási díjban a külső szolgáltatónak ki kell mutatnia az étkeztetés nyersanyagköltségét, ami megállapodás szerint arányosan is történhet.
47.3.2. Amennyiben a külső szolgáltató a gyermekétkeztetési feladatot az önkormányzat nevében végzi, a külső szolgáltató az önkormányzat részére az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 13. §-a szerinti szolgáltatást nyújt, a részére fizetett kompenzáció pedig ennek megfelelően a szolgáltatás ellenértékeként értelmezendő. Ebben az esetben az étkeztetési díj tekintetében a számla külső szolgáltató által történő kibocsátására az önkormányzat nevében kerülhet sor, a bevétel az önkormányzatot illeti.
47.3.3. Amennyiben az önkormányzat a külső szolgáltatóval közszolgáltatási szerződést köt, úgy abban szabályozni szükséges, hogy a külső szolgáltató által beszedett térítési díjakból származó bevétel nem a külső szolgáltató bevétele, hanem az önkormányzaté, amit a könyvelésében a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” vagy a „Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében” kormányzati funkciókon bevételként szerepeltet. A közszolgáltatási szerződés szerinti kompenzáció vagy támogatás az intézményi gyermekétkeztetés külső szolgáltató által kimutatott teljes költségre jár, aminek pénzforgalom nélkül része a gazdasági társaság által beszedett térítési díjbevételnek megfelelő összeg.
47.4. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabályok:
47.4.1. A támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is) számolható el, azzal, hogy az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím és az 1.4.1.2. Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók.
47.4.2. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”, valamint
b) a „Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
48. 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím
48.1. A központi költségvetés a Kjt., a köznevelési Kjtvhr., a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.
48.2. A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, amelyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezése, továbbá a gyermekétkeztetéssel összefüggő valamennyi kiadás fedezetéül szolgál.
48.3. Az önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, mini bölcsődében, óvodában, iskolában, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása
48.3.1. Az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók 2023. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás.
48.3.2. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként szerepelhet.
48.3.3. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladatellátási helyen biztosított étkeztetésnél vehető figyelembe.
48.3.4. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított.
48.3.5. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás, illetve térítési díj-kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is.
48.3.6. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A szünidőben szervezett napközi ellátás (ideértve az üdültetés, táboroztatás, egyéb szabadidős program, illetve egyéb szünidei étkeztetéseket is) résztvevőinek létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe.
48.3.7. A Gyvt. alapján szervezett, az önkormányzat által fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal.
48.3.8. Az önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek intézményi étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.
48.4. A számított dolgozói létszám - a kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli - az ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint határozható meg
ha L értéke 1-100 közötti:
Dsz = (L/25 + Lk/25)*F
ha L értéke 101-500 közötti:
Dsz = (100/25 + (L - 100)/60 + Lk/25)*F
ha L értéke 501-1 000 közötti:
Dsz = (100/25 + (500 - 100)/60 + (L - 500)/70 + Lk/25)*F
ha L értéke 1 001-1 500 közötti:
Dsz = (100/25 + (500-100)/60 + (1 000-500)/70 + (L - 1 000)/75 + Lk/25)*F
ha L értéke 1 500 feletti:
Dsz = (100/25 + (500 - 100)/60 + (1 000 - 500)/70 + (1 500 - 1 000)/75 + (L - 1 500)/80 + Lk/25)*F
ahol:
Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,
L = adott évre elismert - kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével - ellátotti létszám,
Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,
F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, amelynek értéke: 1 feladatellátási hely esetén 1,0; 2-3 feladatellátási hely esetén 1,1; 4-6 feladatellátási hely esetén: 1,2; 6 feladatellátási hely felett: 1,3. Bölcsőde, mini bölcsőde, fogyatékos személyek nappali intézménye esetén feladatellátási helyként az engedélyesek számát kell figyelembe venni.
48.5. A dolgozók bértámogatásának meghatározása:
Tsz = Dsz * Ábd
ahol:
Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,
Ábd = 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.
48.6. A támogatás felhasználható a 2022. december havi bérek 2023. januárban történő kifizetésére is.
49. 1.4.1.2. Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás jogcím
49.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított intézményi gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.
49.2. A támogatás összege - a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:
T <= Kgy - Szt
ahol:
Kgy = az intézményi gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege),
Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege.
49.3. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét.
49.4. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
49.5.50 Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről – az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve, az 1–10 000 lakosságszám közötti települési önkormányzatok esetében az energiaár-emelkedés miatti többletkiadások figyelembevételével – az államháztartásért felelős miniszter 2022. december 24-éig döntött. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzatmódosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.
50. 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím
50.1. A támogatás a rászoruló gyermekek Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő gyermekek szünidei étkeztetését biztosító önkormányzatokat illeti meg, az étkezési adagok száma alapján. Az étkezési adagok számába beleértendő a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13/A. § (1)-(2) bekezdése szerint biztosított szünidei étkeztetés is.
50.2. A támogatás összege az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességtől függő fajlagos összegek figyelembevételével kerül meghatározásra az alábbiak szerint.
A |
B |
|
Egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség (forint) |
Fajlagos összeg korrigált értéke |
|
1 |
0-18 000 |
570 |
2 |
18 001-21 000 |
542 |
3 |
21 001-24 000 |
513 |
4 |
24 001-27 000 |
485 |
5 |
27 001-30 000 |
456 |
6 |
30 001-35 000 |
399 |
7 |
35 001-40 000 |
342 |
8 |
40 001- |
285 |
50.3. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.
50.4. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:
A támogatás szempontjából kizárólag az „Intézményen kívüli gyermekétkeztetés” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
51. 1.5. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása jogcím
A támogatások a kulturális alapellátás biztosításához, a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári feladatok ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához, valamint a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény alapján tett továbbfoglalkoztatási ajánlatot elfogadók számára biztosított differenciált béremeléshez járulnak hozzá. A támogatások szolgálnak a kulturális tevékenységet végző közalkalmazottak kulturális illetménypótléka, és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.
52.51 1.5.1. Vármegyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása jogcím
52.1.52 A támogatás a vármegyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát lakosságszám alapján illeti meg a Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Kult. tv.) meghatározott nyilvános könyvtári és muzeális intézményi feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.
52.2. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”,
b) a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”,
c) a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”,
d) a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés”,
e) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,
f) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”,
g) a „Könyvtári szolgáltatások”,
h) a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”,
i) a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”,
j) a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint
k) a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
53. 1.5.2. Települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása jogcím
53.1. A támogatás az önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.
53.2.53 A támogatásból a vármegyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.
53.3. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2024. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
53.4. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,
b) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”,
c) a „Könyvtári szolgáltatások”,
d) a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”,
e) a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”,
f) a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”, valamint
g) a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
53.5. Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10 %-át nem a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra fordítja, úgy a támogatás 20 %-ának megfelelő összegre nem jogosult.
53.6. Amennyiben a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzat a támogatás legalább 10 %-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20 %-ának megfelelő összegre nem jogosult.
53.7.54 A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés b) pontja alapján az illetékes vármegyei hatókörű városi könyvtárral szolgáltatási szerződést kötött önkormányzatnak a támogatás legalább 25 %-át a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló 39/2013. (V. 31.) EMMI rendeletben előírt könyvtári szolgáltatások infrastrukturális feltételeit biztosító tevékenységre és a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia. Amennyiben az önkormányzat e feltételnek nem tesz eleget, úgy a támogatás 30 %-ának megfelelő összegre nem jogosult.
53.8. Amennyiben az önkormányzat e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé a „Támogatási célú finanszírozási műveletek” kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető.
54. 1.5.3. Budapest Főváros Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása jogcím
54.1. A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához.
54.2. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,
b) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”,
c) a „Könyvtári szolgáltatások”,
d) a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”,
e) a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”,
f) a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”,
g) a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés”,
h) a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”,
i) a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”,
j) a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint
k) a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
54.3. Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti Művelődési Központ, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum működésének és feladatellátásának biztosításához kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell felhasználnia.
54.4. Amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó támogatás legalább 10 %-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20 %-ának megfelelő összegre nem jogosult.
54.5. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2024. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
55. 1.5.4. Fővárosi kerületi önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása jogcím
55.1. A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint Kult. tv. alapján meghatározott nyilvános könyvtári és muzeális intézményi feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.
55.2. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”,
b) a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”,
c) a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”,
d) a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés”,
e) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,
f) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”,
g) a „Könyvtári szolgáltatások”,
h) a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”,
i) a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”,
j) a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint
k) a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
55.3. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2024. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
56.55 1.5.5. Vármegyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása jogcím
56.1.56 A támogatást a vármegyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó vármegyeszékhely megyei jogú város és Szentendre Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 500 főnél kisebb lakosságszámú - könyvtári szolgáltató helyet működtető - településsel 2022. október 15-éig kötött megállapodások alapján.
56.2. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2024. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
56.3. A támogatás szempontjából kizárólag
a) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,
b) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”, valamint
c) a „Könyvtári szolgáltatások”
kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
56.4.57 A támogatást a vármegyei hatókörű városi könyvtár a Könyvtári Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) működtetésére használhatja fel.
56.5.58 Ha a vármegyei hatókörű városi könyvtár a KSZR működtetésére megállapodást köt a városi könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei között a vármegyei hatókörű városi könyvtár gondoskodik.
57. 4. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás jogcím
57.1. A 22 000 forint feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesít a központi költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás alapja az önkormányzat 1.3. pont szerinti iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalapja (a továbbiakban: a szolidaritási hozzájárulás alapja). A szolidaritási hozzájárulás teljesítése a nettó finanszírozás keretében történik.
57.2. A szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó paramétertábla:
A |
B |
C |
D |
|
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint) |
Hozzájárulás mértéke a szolidaritási hozzájárulás alapjának százalékában |
|||
alsó határ |
felső határ |
minimum |
maximum |
|
1 |
0 |
22 000 |
0 |
0 |
2 |
22 001 |
50 000 |
0 |
0,40 |
3 |
50 001 |
58 000 |
0,40 |
0,50 |
4 |
58 001 |
78 000 |
0,50 |
0,60 |
5 |
78 001 |
102 000 |
0,60 |
0,67 |
6 |
102 001 |
950 000 |
0,67 |
0,75 |
57.3. A szolidaritási hozzájárulás az alábbi képlet alapján határozható meg:
SZH = SZHA * [ C + (AE - A)/(B - A) * (D - C) ] / 100, egész számra kerekítve - KT, de értéke legalább 0
ahol:
SZH = szolidaritási hozzájárulás fizetendő összege,
SZHA = szolidaritási hozzájárulás alapja,
AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a szolidaritási hozzájárulás mértékének számításakor alkalmazandó 57.2. pont szerinti paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,
A-D = a szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó 57.2. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték,
KT = 600 fő lakosságszám alatti települések esetében alkalmazandó korrekciós tényező, amelynek összege 12 millió forint.
57.4. Amennyiben a település közös hivatal székhelye, az 57.2. pont szerinti paramétertábla 2-6. sorai szerinti kategóriákban a rá irányadó %-os mérték 0,05 százalékponttal kisebb.
57.5. Az államháztartásért felelős miniszter az 1.3. pont szerinti iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség ismeretében az 57.2. pont szerinti paramétertáblában szereplő kategóriahatárokat és hozzájárulási mértékeket módosíthatja. A módosítás nem érintheti hátrányosan egyetlen kategóriát sem.
3. melléklet a 2022. évi XXV. törvényhez
I. Előirányzatok és támogatások
Jogcímszám |
Támogatási jogcím |
Előirányzat |
|
1 |
2. |
A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai |
|
2 |
2.1. |
A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú támogatása |
|
3 |
2.1.1. |
Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása |
4 500,0 |
4 |
2.1.2. |
A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása |
100,0 |
5 |
2.1.3. |
A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása |
12 000,0 |
6 |
2.1.4. |
A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása |
280,0 |
7 |
2.1.5. |
Önkormányzatok rendkívüli támogatása |
5 500,0 |
8 |
2.1.6. |
Önkormányzati elszámolások |
7 724,0 |
9 |
2.1.7. |
Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása |
5 488,1 |
10 |
2.1.8. |
A jogellenesen elhelyezett hulladék felszámolásának támogatása |
1 000,0 |
10a |
2.1.9. |
A 10 000 lakos feletti önkormányzatok energiaáremelkedés miatti támogatása |
0,0 |
11 |
2.2. |
A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú támogatása |
|
12 |
2.2.1. |
A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása |
5 000,0 |
13 |
2.2.2. |
Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék |
29 241,1 |
14 |
2.2.3. |
Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása |
5 519,5 |
15 |
2.3. |
A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú támogatása |
|
16 |
2.3.1. |
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása |
1 720,0 |
17 |
2.3.2. |
Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása |
|
18 |
2.3.2.1. |
Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása |
3 778,3 |
19 |
2.3.2.2. |
Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása |
4 115,0 |
20 |
2.3.2.3. |
A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása |
1 238,1 |
21 |
2.3.2.4. |
A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása |
300,0 |
22 |
2.3.2.5. |
Táncművészeti szervezetek támogatása |
426,4 |
23 |
2.3.2.6. |
Zeneművészeti szervezetek támogatása |
4 301,7 |
24 |
2.3.3. |
Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása |
11 552,4 |
25 |
3. |
A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai |
|
26 |
3.1. |
Vis maior támogatás |
2 686,9 |
27 |
3.2. |
Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása |
390,0 |
28 |
|||
29 |
3.4. |
Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása |
300,0 |
30 |
3.5. |
Normafa Park beruházás támogatása |
820,0 |
31 |
II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai
1. 2.1.1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása jogcím
1.1. A jogcím azon önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más víziközmű-társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak.
1.2. A támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a vízgazdálkodásért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.
1.3. A támogatás elosztása a pályázók között a tárgyévet megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével történik. A támogatás településenkénti összegének megállapítása során figyelembe kell venni az adott település lakosainak szociális helyzetét is.
1.4. Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.
1.5. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
2. 2.1.2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása jogcím
2.1. A jogcím azon önkormányzat támogatására szolgál, amely a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közszolgáltatási szerződés lejártáig a közszolgáltatást biztosítja.
2.2. A támogatást az önkormányzat pályázati úton igényelheti a közszolgáltatás 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díjának megtérítésére. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.
2.3. Az igényelhető összeget a közszolgáltatási díjból befolyó bevétel csökkenti, továbbá az előző évi támogatás elszámolását követően az előző évi tényadatok alapján meg nem igényelt összeg növeli.
2.4. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás tárgyévi térítésmentes ellátásához szükséges becsült adat alapján egy összegben történik.
2.5. Amennyiben a szolgáltató közszolgáltatói szerződése a tárgyévet megelőző évben megszűnt, és a beszámolójának ellenőrzését követően többlettámogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt az elfogadott többletköltség támogatásáról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatási előleggel nem fedezett résznek támogatásként történő biztosításáról.
2.6. A támogatás felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
3. 2.1.3. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása jogcím
3.1. A jogcím a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, a Budapest Főváros Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladatok támogatására szolgál.
3.2. A támogatás nem haladhatja meg a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget.
3.3. A közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével Budapest Főváros Önkormányzatával a támogatás felhasználásának szabályairól támogatási szerződést köt. Az Áht. szerinti támogató a közlekedésért felelős miniszter.
3.4. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés tárgyévi működésének támogatására fordítható. A támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
4. 2.1.4. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása jogcím
4.1. A jogcím szolgál a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról szóló 378/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű szolgáltatónak az ideiglenes begyűjtési ellátásért fizetendő közszolgáltatási díjból meg nem térülő, indokolt költségei megtérítésére a közérdekű közszolgáltató kijelölése megszűnéséig vagy az új közszolgáltatási szerződés alapján történő közszolgáltatás megkezdéséig tartó időszakra vonatkozóan az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül.
4.2. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) támogatási javaslatát követően dönt.
4.3. A tárgyévre megállapított támogatás folyósítása támogatási előlegként egy összegben történik, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter döntését követő 15 napon belül. A folyósítás feltétele, hogy az ellátásért felelős önkormányzat az előző évre vonatkozó elszámolást az éves költségvetési beszámolójában teljesítse. Amennyiben ez nem történt meg a miniszteri döntést megelőzően, akkor az elszámolást követő 15 napon belül kerülhet sor a folyósításra. Amennyiben a közérdekű szolgáltatót a tárgyévet megelőző évi beszámolójának ellenőrzését követően a MEKH tájékoztatása alapján többlettámogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt a többlettámogatásról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatási előleggel nem fedezett résznek támogatásként történő biztosításáról.
4.4. Ha a közérdekű szolgáltató az igénylésben megadott időszakra vonatkozóan nem részesült támogatási előlegben, és a beszámolójának ellenőrzését követően a MEKH tájékoztatása alapján támogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a MEKH támogatási javaslatát követően dönt a támogatásról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatás biztosításáról.
4.5. A támogatás felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.
5. 2.1.5. Önkormányzatok rendkívüli támogatása jogcím
5.1. A jogcím szolgál
a) az önkormányzatok működőképességének megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében nyújtott pályázati úton történő támogatására, továbbá
b) a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására és a pénzügyi gondnok díjára.
5.2. Az 5.1. pont a) alpontja szerinti támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen írja ki.
5.3. Az 5.1. pont a) alpontja szerinti támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb tárgyév december 11-éig együttesen dönt.
5.4. Az 5.1. pont a) alpontja szerinti támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet
a) vissza nem térítendő támogatás,
b) visszatérítendő támogatás.
5.5. Az 5.1. pont b) alpontja szerinti visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.
5.6. Az 5.1. pont b) alpontja szerinti, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnok díjához - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 0,8 millió forint, legfeljebb 4,0 millió forint támogatás igényelhető. A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.
5.7. Az 5.4. pont a) alpontja szerint biztosított vissza nem térítendő támogatás felhasználási határideje a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelyeknek célja és nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a kedvezményezettel.
5.8. Az 5.4. pont b) alpontja szerint biztosított visszatérítendő támogatás visszafizetési határideje a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter döntése szerinti határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év december 31-e.
6. 2.1.6. Önkormányzati elszámolások jogcím
6.1. A jogcím előirányzatát növeli
a) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által költségvetési évben november 30-áig visszafizetett támogatások összege, ideértve a költségvetési évet megelőző év decemberében teljesített visszafizetéseket is,
b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett összege,
c) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett ügyleti és késedelmi kamat összege,
d) a települési önkormányzatok által igényelt támogatások - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - lemondott előirányzatának összege,
e) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében foglalt kötelezettség költségvetési év december 5-éig történő elmulasztása miatt a költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege,
f) az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttes intézkedése esetén a 2022. évi költségvetési törvény 3. melléklet 2.1.6. Önkormányzati elszámolások jogcímének tárgyévet megelőző év december 31-ei pozitív egyenlegének összege.
6.2. A jogcím előirányzatát csökkenti a települési önkormányzatok által igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben - a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-növelés kivételével - pótigényelt előirányzatának az összege.
6.3. A jogcím terhére a következő kifizetések teljesíthetők:
a) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege,
b) az önellenőrzés, a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege,
c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi önkormányzatokat megillető ügyleti és késedelmi kamat összege,
d) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési évet megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő teljesítése esetén a költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege,
e) az önellenőrzés és a kincstári felülvizsgálat során a helyi önkormányzat javára megállapított visszatérítés összege,
f) a 2022. évi költségvetési törvény 3. melléklet 3. A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai jogcím szerinti azon költségvetési támogatások le nem hívott része, amelyek esetében a tárgyévet megelőző évben csak az előleg kifizetése történt meg. A tárgyévet megelőző évben le nem hívott, de tárgyévben esedékessé váló támogatások vonatkozásában a támogató jogosult a tárgyévet megelőző évi támogatási szerződés, illetve kiadott támogatói okirat módosítására. E támogatások tárgyévi folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző évben kapott támogatással (előleggel) legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol,
g) a jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összegének meghatározott hányada közműfejlesztési támogatásként a települési önkormányzatokon keresztül biztosítható. A támogatást a helyi önkormányzat jegyzője kérelem útján igényli a magánszemély jogosultaktól beérkezett, a feltételeknek megfelelő igények közműfajtánként és igénylők számának megjelölésével történő összesítésével minden negyedévet követő hónap 20-áig a Kincstár illetékes területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül. Az Igazgatóság a beérkezéstől számított húsz napon belül továbbítja az összesített kérelmeket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben a kérelmek beérkezését követő hónapban történik,
h) a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg, továbbá az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100 %-a igénylésének fedezetéül,
i) az előirányzat szolgál fedezetül a helyi önkormányzat és társulása számára a Svájci-Magyar Együttműködési Program fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére,
j)59
k) a mikro-, kis- és középvállalkozások 2022. évi iparűzési adókedvezményével kapcsolatos önkormányzati támogatásról szóló 61/2022. (II. 28.) Korm. rendelet 5. § szerint az önkormányzatot megillető kiegészítő támogatás. A kiegészítő támogatás folyósítása a november havi nettó finanszírozás keretében történik,
l)60
6.4. A 6.3. pont f) alpontja szerint biztosított támogatás felhasználási határideje tárgyévet követő év december 31.
6.5. A 6.3. pont h) alpontja szerint biztosított támogatás szempontjából kizárólag az egységes rovatrend „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
6.6.61
7.62 2.1.7. Vármegyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím
7.1.63 A jogcím a vármegyei önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó kiadások támogatását szolgálja.
7.2.64 A vármegyei önkormányzatokat megillető támogatás összegét az alábbi táblázat tartalmazza:
|
A |
B |
Vármegyei önkormányzatok |
Támogatás |
|
1 |
Baranya Vármegyei Önkormányzat |
280,5 |
2 |
Bács-Kiskun Vármegyei Önkormányzat |
307,0 |
3 |
Békés Vármegyei Önkormányzat |
270,4 |
4 |
Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Önkormányzat |
352,0 |
5 |
Csongrád-Csanád Vármegyei Önkormányzat |
281,2 |
6 |
Fejér Vármegyei Önkormányzat |
289,0 |
7 |
Győr-Moson-Sopron Vármegyei Önkormányzat |
295,6 |
8 |
Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat |
311,1 |
9 |
Heves Vármegyei Önkormányzat |
263,1 |
10 |
Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Önkormányzat |
275,2 |
11 |
Komárom-Esztergom Vármegyei Önkormányzat |
256,3 |
12 |
Nógrád Vármegyei Önkormányzat |
239,2 |
13 |
Pest Vármegyei Önkormányzat |
488,1 |
14 |
Somogy Vármegyei Önkormányzat |
257,8 |
15 |
Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Önkormányzat |
322,6 |
16 |
Tolna Vármegyei Önkormányzat |
235,3 |
17 |
Vas Vármegyei Önkormányzat |
249,5 |
18 |
Veszprém Vármegyei Önkormányzat |
269,8 |
19 |
Zala Vármegyei Önkormányzat |
244,4 |
Összesen: |
5 488,1 |
7.3. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
8. 2.1.8. A jogellenesen elhelyezett hulladék felszámolásának támogatása jogcím
8.1. Az önkormányzat pályázati úton igényelhet támogatást a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 61. § (29) bekezdése szerint a hulladékgazdálkodási hatóság által – az elhagyott hulladék felszámolása érdekében – hozott közigazgatási hatósági döntésében előírt végrehajtási kötelezettség teljesítésére.
8.2. A pályázatot a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.
8.3. A támogatásról a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter dönt.
8.4. Az Áht. szerinti támogató a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter.
8.5. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
8a.65 2.1.9. A 10 000 lakos feletti önkormányzatok energiaáremelkedés miatti támogatása jogcím
8a.1. Az önkormányzatok által készített menedzsment terv alapján a Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest Főváros Önkormányzata és a 10 000 lakos feletti önkormányzatok számára, az önkormányzatok egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége figyelembevétele mellett 2023. január 10-éig döntött a támogatás összegéről.
8a.2. A támogatás szempontjából a kötelező önkormányzati feladatokkal összefüggésben felmerülő, energiaár-emelkedés miatti kiadások vehetők figyelembe.
8a.3. A támogatás felhasználási határideje a tárgyévet követő év december 31-e.
9. 2.2.1. A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása jogcím
9.1. A jogcím az 5 000 fő lakosságszámot meg nem haladó önkormányzat szociális célú tüzelőanyag - tűzifa vagy barnakőszén - vásárlásának támogatására szolgál.
9.2. A támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.
9.3. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.
9.4. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
9.5. A támogatás felhasználásának határideje tárgyévet követő év március 31-e.
10. 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím
10.1. A jogcímből a központi költségvetés támogatást biztosít a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti, tárgyév január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok szociális hozzájárulási adójához.
10.2. Az önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak és az egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr. 5. és 7. számú mellékleteiben meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.
10.3. A támogatás havi összege az önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó, előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi pótlékok szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása - a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján - havonta történik.
10.4. A támogatást az önkormányzat kizárólag a tárgyév január-december hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra és azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra használhatja fel. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
11. 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím
11.1. A támogatásra az a járásszékhely önkormányzat jogosult, amely az általa fenntartott család- és gyermekjóléti központ útján ellátja a Gyvt. szerinti óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet.
11.2. Az önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a szociálpolitikáért felelős miniszter 2022. november 30-áig állapítja meg.
11.3. A 2. melléklet 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcímen és 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcímen, valamint e jogcímen kapott támogatás között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag a „Család és gyermekjóléti szolgáltatások” és a „Család és gyermekjóléti központ” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
12. 2.3.1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása jogcím
12.1. A jogcím Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális feladatainak, elsősorban a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működésének támogatására szolgál. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzattal a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést. Az Áht. szerinti támogató a kultúráért felelős miniszter.
12.2. A támogatás teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
13.66 2.3.2.1. Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcím
13.1.67 A jogcím a vármegyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város Önkormányzatát illeti meg a vármegyei hatókörű városi múzeumok fenntartására és állami feladatainak ellátására.
13.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2022. december 20-áig állapítja meg.
13.3. A támogatás 12 %-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.
13.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdése, illetve 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
13.5. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2024. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
14.68 2.3.2.2. Vármegyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása jogcím
14.1.69 A támogatás a vármegyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város Önkormányzatát illeti meg a vármegyei hatókörű városi könyvtárak fenntartására és állami feladatainak ellátására.
14.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2022. december 20-áig állapítja meg.
14.3. A támogatás 12 %-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.
14.4. A támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai is.
14.5. A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”, a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme”, valamint a „Könyvtári szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.
14.6. Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10 %-át nem könyvtári dokumentum vásárlásra fordítja, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is, úgy a támogatás 20 %-ának megfelelő összegre nem jogosult.
14.7. A támogatás felhasználását a Kult. tv. 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
14.8. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2024. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
15. 2.3.2.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása jogcím
15.1. A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához.
15.2. Az egyes önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős miniszter 2022. december 20-áig határozza meg, az alábbi szempontok figyelembevételével:
a) a 2017-2019. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év változása,
b) a leltározott gyűjtemény aránya a teljes gyűjteményhez képest,
c) a szakmai besorolás,
d) az önkormányzat által fenntartott muzeális intézmények száma,
e) az önkormányzat területi elhelyezkedése.
15.3.70 A támogatásból a 2.3.2.1. Vármegyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcímen támogatásban részesülő önkormányzatok, Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.
15.4. A támogatás 12 %-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.
15.5. A támogatás szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
15.6. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2024. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
16. 2.3.2.4. A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása jogcím
16.1. A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzatot a települési nyilvános könyvtár állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására támogatás illeti meg.
16.2.71 A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve vármegyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó önkormányzatok által a 2022. évben a saját bevételeik terhére biztosított állománygyarapításra fordított összegek (a továbbiakban: 2022. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell megállapítani.
16.3. A 2022. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami támogatások sem a pályázati forrásból sem az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából származó összeg.
16.4. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:
T = Ki*(Ei/ΣK)
ahol:
T = az önkormányzatot megillető támogatás összege,
Ki= a 2022. évi önkormányzati hozzájárulás összege,
Ei = az előirányzat összege,
ΣK= a Ki országosan összesített összege.
16.5. Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30,0 millió forint támogatás illet meg.
16.6. Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a fenti képlet szerint a támogatás számított összege nem éri el a 15 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni, a fennmaradó összeget a támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani.
16.7. Az önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2023. május 31-éig állapítja meg.
16.8. A támogatás folyósítása egy összegben június hónapban történik.
16.9. A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe, a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására fordított összeg a támogatás 30%-át nem haladhatja meg. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
16.10. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2024. április 28-áig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.
17. 2.3.2.5. Táncművészeti szervezetek támogatása jogcím
17.1. A jogcím a nemzeti és kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatását szolgálja.
17.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az előadó-művészeti bizottságok, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett, javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter 2022. december 20-áig állapítja meg.
17.3. A támogatás 12 %-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.
17.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
18. 2.3.2.6. Zeneművészeti szervezetek támogatása jogcím
18.1. A jogcím a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok és énekkarok működési támogatását szolgálja.
18.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az előadó-művészeti bizottságok, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett, javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter 2022. december 20-áig állapítja meg.
18.3. A támogatás 12 %-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.
18.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
19. 2.3.3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím
19.1. A jogcím a kulturális feladatokat ellátó intézményekben foglalkoztatottak bérjellegű kiadásainak támogatását szolgálja.
19.2. Az önkormányzatokat megillető, szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2022. december 20-áig állapítja meg.
19.3. A támogatás 12 %-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.
19.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Kulturális szolgáltatások” csoportba tartozó kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.
20. 3.1. Vis maior támogatás jogcím
20.1. A jogcím szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vis maior rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy az állam tulajdonában és a helyi önkormányzat vagyonkezelésében lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául.
20.2. A támogatás felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a vis maior rendelet rögzíti.
21. 3.2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása jogcím
21.1. Az önkormányzatok pályázati úton támogatást igényelhetnek a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására és fejlesztésére, valamint kivételes esetben új eszköz beszerzésére.
21.2. A pályázatot a közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.
21.3. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is.
21.4. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. Az Áht. szerinti támogató a közlekedésért felelős miniszter. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.
21.5. A támogatásból a működtetésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyév december 31-e, a fenntartásra, felújításra, fejlesztésre és beszerzésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e.
22.72
23. 3.4. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása jogcím
23.1. A jogcím szolgál az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra jogosult magánszemély részére - az önkormányzatokon keresztül - biztosítandó támogatás fedezetéül.
23.2. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik.
24. 3.5. Normafa Park beruházás támogatása jogcím
24.1.73 A jogcím szolgál a Normafa Park projekt megvalósításával kapcsolatos beruházásokhoz biztosítandó 1 820,0 millió forint támogatás 2023. évi ütemének fedezetéül.
24.2.74 A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 1 820,0 millió forint támogatás felhasználásának részletes szabályairól támogatói okiratot ad ki Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzata számára oly módon, hogy
a) a 2023. évi 820,0 millió forint támogatás 50%-ának megfelelő előleg folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik,
b) a további részlet tárgyévi – támogatói okirat szerinti – folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol,
c) a további 1 000,0 millió forint támogatás biztosítására 2024-ben kerül sor.
24.3. A 2023. évi támogatás felhasználási határideje - ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is - tárgyévet követő év december 31-e.
25.75
26. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az Ákr. szabályait.
27. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az Áht. szerinti szabályozás alkalmazandó.
28. Ahol e melléklet nem rögzíti, hogy a támogató a kedvezményezettel a támogatás felhasználásának részletes szabályairól támogatási szerződést köt, azon jogcímek esetében a támogató támogatói okiratot bocsát ki.
4. melléklet a 2022. évi XXV. törvényhez76
A törvényt az Országgyűlés a 2022. július 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2022. július 27. A törvény a 80. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette 2032. december 31. napjával.
Az 1. § a 2023. évi VI. törvény 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § a 2023. évi VI. törvény 3. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (1) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 4. §-ával megállapított szöveg.
A 4. § (3) bekezdését a 2023. évi VI. törvény 23. § 1. pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. § (5) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 5. §-ával megállapított szöveg.
A 8. § (3) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 6. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (2) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 7. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (6) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 22. § 1. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. § (10) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 10. § (11) bekezdését a 2023. évi VI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (12) bekezdését a 2023. évi VI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 10. § (13) bekezdését a 2023. évi VI. törvény 8. § (2) bekezdése iktatta be.
A 11. § (3) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 22. § 2. pontja szerint módosított szöveg.
A 11. § (4) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 9. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 10. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés b) pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 3. pontja szerint módosított szöveg.
A 22. § (5) bekezdését a 2023. évi VI. törvény 11. §-a iktatta be.
Lásd az 1/2023. (VI. 1.) IM határozatot.
A 26. § a 2023. évi VI. törvény 12. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § a 2023. évi VI. törvény 13. §-ával megállapított szöveg.
A 36. § a 2023. évi VI. törvény 14. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § a 2023. évi VI. törvény 15. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 16. §-ával megállapított szöveg.
A 42. § (1) bekezdés b) pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 4. pontja szerint módosított szöveg.
A 43. § (1) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 17. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (1) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 18. §-ával megállapított szöveg.
Az 54. § (4) bekezdése a 2023. évi VI. törvény 22. § 5. pontja szerint módosított szöveg.
A 63. § a 2023. évi VI. törvény 22. § 6. pontja szerint módosított szöveg.
A 71. § (5) bekezdését a 2023. évi VI. törvény 19. §-a iktatta be.
A 74. § a 2023. évi VI. törvény 20. §-ával megállapított szöveg.
Lásd az 515/2022. (XII. 13.) Korm. rendeletet.
A 79. § (1) bekezdés b) pontját a 2023. évi VI. törvény 23. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
A 79. § (1) bekezdés c) pontját a 2023. évi VI. törvény 23. § 2. pontja hatályon kívül helyezte.
Lásd a 476/2022. (XI. 24.) Korm. rendeletet, a 70/2023. (III. 10.) Korm. rendeletet, a 172/2023. (V. 12.) Korm. rendeletet, a 384/2023. (VIII. 14.) Korm. rendeletet.
Az 1. melléklet a 2023. évi VI. törvény 21. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. A központi költségvetés címrendjét az 1257/2023. (VI. 28.) Korm. határozat 1. pont q) alpontja, az 1265/2023. (VII. 6.) Korm. határozat 1. pont a) alpontja, az 1328/2023. (VII. 27.) Korm. határozatot 1. pont a) és b) alpontja, az 1352/2023. (VII. 31.) Korm. határozat 1. pontja, az 1386/2023. (VIII. 31.) Korm. határozat 1. pontja, az 1436/2023. (X. 9.) Korm. határozat 1. pontja, az 1471/2023. (X. 31.) Korm. határozat 1. pont a) alpontja, az 1560/2023. (XII. 13.) Korm. határozat 1. pontja, az 1585/2023. (XII. 20.) Korm. határozat 1. pontja módosította.
A 2. melléklet 3.11. pontját a 2023. évi VI. törvény 23. § 3. pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 12.3. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 10. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 12a. pontját a 2023. évi VI. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. melléklet 13.3.2. pontját a 2023. évi VI. törvény 23. § 4. pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 14a. pontját a 2023. évi VI. törvény 21. § (2) bekezdése iktatta be.
A 2. melléklet 21.1.8. pontját a 2023. évi VI. törvény 23. § 5. pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. melléklet 41.2.1. pontja a 2023. évi VI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 41.2.2. pontja a 2023. évi VI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 41.2.3. pontja a 2023. évi VI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 41.2.4. pontja a 2023. évi VI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 43.4. pontja a 2023. évi VI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 46.5. pontja a 2023. évi VI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 49.5. pontja a 2023. évi VI. törvény 21. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet 52. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 11. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 52.1. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 12. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 53.2. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 13. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 53.7. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 14. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 56. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 15. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 56.1. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 16. és 17. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 56.4. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 18. pontja szerint módosított szöveg.
A 2. melléklet 56.5. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 19. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 6.3. pont j) alpontját a 2023. évi VI. törvény 23. § 8. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 6.3. pont l) alpontját a 2023. évi VI. törvény 23. § 9. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 6.6. pontját a 2023. évi VI. törvény 23. § 10. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 7. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 26. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 7.1. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 27. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 7.2. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 28. és 29. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 8a. pontját a 2023. évi VI. törvény 21. § (3) bekezdése iktatta be.
A 3. melléklet 13. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 30. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 13.1. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 31. és 32. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 14. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 33. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 14.1. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 34. és 35. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 15.3. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 36. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 16.2. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 37. pontja szerint módosított szöveg.
A 3. melléklet 22. pontját a 2023. évi VI. törvény 23. § 11. pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. melléklet 24.1. pontja a 2023. évi VI. törvény 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet 24.2. pontja a 2023. évi VI. törvény 21. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet 25. pontját a 2023. évi VI. törvény 23. § 12. pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. melléklet a 2023. évi VI. törvény 21. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet a 2023. évi VI. törvény 21. § (5) bekezdésével megállapított szöveg.
A 8. melléklet II. pont 1. pont 1.7. alpontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 38. pontja szerint módosított szöveg.
A 9. melléklet I. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 39-40. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 2.3.1.1. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 41. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 2.3.1.2. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 42. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 2.3.2. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 43. pontja szerint módosított szöveg.
A 10. melléklet 4.4.1. pontja a 2023. évi VI. törvény 22. § 44. pontja szerint módosított szöveg.
A 12. mellékletet a 2023. évi VI. törvény 21. § (6) bekezdése iktatta be.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás