• Tartalom

2022. évi XXV. törvény

2022. évi XXV. törvény

Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről1

2023.01.01.

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZER KIADÁSAINAK ÉS BEVÉTELEINEK FŐÖSSZEGE, A HIÁNY ÉS AZ ÁLLAMADÓSSÁG ÉRTÉKE

1. Az államháztartás központi alrendszerének egyenlege és főösszegei

1. § (1) Az Országgyűlés az államháztartás központi alrendszerének (a továbbiakban: központi alrendszer) 2023. évi

a) kiadási főösszegét 33 425 828,9 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 31 073 683,2 millió forintban,

c) hiányát 2 352 145,7 millió forintban

állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai működési költségvetés 2023. évi

a) kiadási főösszegét 27 017 355,0 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 27 017 355,0 millió forintban,

c) egyenlegét 0,0 millió forintban

állapítja meg.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés a hazai felhalmozási költségvetés 2023. évi

a) kiadási főösszegét 3 000 539,7 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 1 999 269,0 millió forintban,

c) hiányát 1 001 270,7 millió forintban

állapítja meg.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bevételi és kiadási főösszegeken belül az Országgyűlés az európai uniós fejlesztési költségvetés 2023. évi

a) kiadási főösszegét 3 407 934,2 millió forintban,

b) bevételi főösszegét 2 057 059,2 millió forintban,

c) hiányát 1 350 875,0 millió forintban

állapítja meg.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott bevételi és kiadási főösszegeknek a fejezetek, címek, alcímek, jogcímcsoportok, jogcímek szerinti részletezését az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter április 30-ig és október 31-ig előrejelzést készít a bruttó hazai össztermék 2023. évi várható éves reálnövekedésről. Amennyiben ezen előrejelzett reálnövekedés nagyobb mint 4,1%, akkor előrejelzést készít a tervezettnél magasabb reálnövekedés miatt keletkező eredményszemléletű éves adó- és adójellegű bevételi többletről, s ezzel egyidejűleg e többlettel azonos összegben – levonva abból a fizetendő nyugdíjprémium tervezetten felüli összegét – csökkenti a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 1. § c) pontja szerinti kormányzati szektor egyenleg 2023. évre vonatkozó kormányzati célértékét.

2. Az államadósság értéke

3. § (1) A Gst. 4. § (1) bekezdése alapján, a Gst. 2. §-a szerint számított államadósság-mutató 2023. december 31-ére tervezett mértéke 73,8%.

(2) Az Országgyűlés megállapítja, hogy az államadósság-mutató (1) bekezdés szerinti mértéke a 2022. év utolsó napján várható 76,1%-hoz képest az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésében meghatározott államadósság-mutató csökkenése követelményének eleget tesz.

II. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZER EGYES ELŐIRÁNYZATAINAK MEGÁLLAPÍTÁSÁVAL, TELJESÍTÉSÉVEL ÉS FELHASZNÁLÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

3. A központi alrendszer tartalék-előirányzatai

4. § (1) Céltartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoporton

a) a költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, szakképző, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, vagy sporttevékenységet önmaga, vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személynél foglalkoztatottak bérkompenzációjára 2023. évben – jogszabály alapján – járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére,

b) az álláshely-gazdálkodásból eredő többlet kifizetésekre,

c) a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás észszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentésekhez kötődő személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire,

d) a jogszabály vagy kormányhatározat alapján járó többlet személyi juttatásoknak és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékoknak és szociális hozzájárulási adónak a költségvetési szerveknél, a helyi önkormányzatoknál, a nem állami, nem helyi önkormányzati szociális, kulturális, köznevelési, szakképző, felsőoktatási és egészségügyi intézményt fenntartóknál, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatóknál felmerülő kifizetésekre, valamint

e) az új bölcsődei férőhelyek után a 2. melléklet 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcímen biztosítandó támogatás kifizetésére.

(2) A költségvetési szerveknél és a nevelési-oktatási, szakképző, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, vagy sporttevékenységet önmaga, vagy intézménye útján ellátó bevett egyháznál, illetve belső egyházi jogi személyénél foglalkoztatott természetes személy és annak e körben foglalkoztatott házas-, vagy élettársa a 2023. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésének megállapításához a saját és házas-, vagy élettársa munkáltatója részére is nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, illetményéről és a jogviszonya keletkezésének időpontjáról. A nyilatkozatra vonatkozó további rendelkezéseket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) Központi tartalék szolgál a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 1. Beruházás Előkészítési Alap jogcímcsoporton a központi költségvetési források felhasználásával megvalósuló egyes beruházások előkészítési folyamata fedezetének biztosítására. A Beruházás Előkészítési Alap felhasználásának szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

(4) A XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 4. Járványügyi kiadások jogcímcsoport előirányzatáról a Kormány, vagy a Kormány járványügyi szervének döntése alapján az államháztartásért felelős miniszter átcsoportosíthat.

(5) Központi tartalék szolgál az L. Rezsivédelmi Alap fejezet, 1. Rezsivédelmi Alap központi kiadása címen a világpiaci energiaár-emelkedés hatásainak mérséklése és a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése érdekében szükséges kiadások fedezetére. Az előirányzat felhasználásáról egyedi határozattal a Kormány dönt.

4. Az állam vagyonával kapcsolatos rendelkezések

5. § (1) Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

a) 33. § (2) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2023. évben 100,0 millió forint,

b) 35. § (2) bekezdés i) pontjában meghatározott egyedi bruttó forgalmi érték a 2023. évben 25,0 millió forint,

c) 36. § (4) bekezdésében meghatározott ingyenesen átruházható vagyontárgyak 2023. évi összesített bruttó forgalmi értéke 20 000,0 millió forint,

d) 39. § (1) bekezdésében meghatározott egyedi könyv szerinti bruttó érték a 2023. évben 5000,0 millió forint

lehet.

(2) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény

a) 11. § (16) bekezdésében meghatározott értékhatárt a 2023. évben a hasznosítással érintett rész tekintetében 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték,

b) 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár a 2023. évben 25,0 millió forint egyedi bruttó forgalmi érték.

6. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 19. § (3) bekezdése szerinti kijelölt tulajdonosi joggyakorló az általa e minőségében a 2023. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is elszámolhatja, és ennek érdekében új bevételi előirányzatot is létrehozhat. Erről a fejezetet irányító szervet és az államháztartásért felelős minisztert írásban tájékoztatni kell.

(2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorlói minőségben végrehajtandó, valamint az Áht. 19. § (3) bekezdése szerint az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt tulajdonosi kiadások teljesítése érdekében – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kivételével – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre, és a fejezeten belül előirányzat átcsoportosítást hajthat végre.

(3) Az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet kiadási előirányzatai között – a keletkező megtakarítások terhére, vagy közfeladatok változása miatt – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett átcsoportosíthat. Az átcsoportosítás mértéke az egyes kiadási előirányzatokat érintően egyedileg és együttesen sem haladhatja meg a 2000,0 millió forintot és nem történhet olyan előirányzat terhére, amelynek teljesülése módosítás nélkül eltérhet az előirányzattól, vagy amelynek összegét a fejezetet irányító szerv vezetője az év során az Áht.-ban biztosított felhatalmazás alapján megnövelte.

7. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet bevételi előirányzatainak a tervezettet meghaladó pénzforgalmi teljesítése esetén e költségvetési fejezet kiadási előirányzata az agrárpolitikáért felelős miniszter kezdeményezése alapján különösen indokolt esetben, az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyásával – legfeljebb a pénzforgalmilag teljesült többletbevétel mértékével – túlléphető, ha e költségvetési fejezet bevételei együttes összegénél nem jelentkezik bevétel-elmaradás.

(3) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított nem elhelyezési, vagy nem rekreációs célú, értékesítésre kijelölt állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó – bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege, a 2023. évben a központi költségvetési szerv költségvetését tartalmazó költségvetési fejezet által finanszírozható felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2023. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.

(4) A Kormány irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv feladatellátására feleslegessé nyilvánított elhelyezési, vagy rekreációs célú, értékesítésre kijelölt, állami tulajdonú ingatlanok értékesítéséből származó bevételek államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott összege, a 2023. évben az ilyen célú ingatlanok körét, vagy értékét növelő, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetben elszámolandó felhalmozási kiadások teljesítésére használható fel. Az államháztartásért felelős miniszter ennek érdekében – legfeljebb a 2023. évben pénzforgalmilag teljesült értékesítési bevételek mértékéig – új kiadási előirányzat létrehozatalát és meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti e költségvetési fejezetben a fejezetet irányító szerv vezetőjének kezdeményezése alapján.

(5) A Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló, a honvédelemért felelős miniszter döntése alapján honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és szakanyagok értékesítéséből származó, a 2023. évben pénzforgalmilag teljesülő bevételt a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 2. Magyar Honvédség cím bevételeként kell elszámolni. E bevétel a 2023. évben a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés fejlesztésre, az értékesítési eljárások során felmerült költségek, valamint a honvédelmi szervezeteknél keletkezett hulladékok kezelése és ártalmatlanítása kiadásainak fedezetére használható fel. E bevétel együttes összege 3000,0 millió forintot meg nem haladó részének felhasználásáról a honvédelemért felelős miniszter dönt, a bevétel együttes összege 3000,0 millió forint feletti részének felhasználását az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti a honvédelemért felelős miniszter javaslata alapján.

8. § (1) A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék címén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 7. Fejezeti tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(2) A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcímén szereplő kiadási előirányzat kizárólag az e költségvetési fejezetben szereplő kiadási előirányzatok átcsoportosítás útján történő növelésére használható fel. A XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 5. Fejezeti tartalék alcím kiadási előirányzatának felhasználásáról az agrárpolitikáért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

(3) A XLV. Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások fejezet, 5. Beruházási tartalék cím kiadási előirányzatának felhasználásáról a XLV. Kiemelt Kormányzati Magasépítési Beruházások fejezetet irányító szerv vezetője és az államháztartásért felelős miniszter együttesen dönt.

9. § (1) A korábbi években teljesített tulajdonosi ügyletek költségvetési kiadásainak a 2023. évben történő visszatérülését bevételként, a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. cím, 1. alcím, 3. jogcímcsoport, 2. Vegyes bevételek jogcímen kell elszámolni.

(2) A frekvenciahasználati jogosultság értékesítéséből származó bevételt a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 6. A frekvenciahasznosítással kapcsolatos bevételek címen belül önálló alcímen kell elszámolni.

(3) Az államot megillető koncessziós díjbevételt a koncessziós jogviszony során az állam nevében eljáró miniszter irányítása alá tartozó fejezetben az Áht. 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi bevételként kell elszámolni.

5. Egyes költségvetési szervek befizetési kötelezettségei

10. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 272,0 millió forintot köteles a 2023. évben befizetni a bevételeiből a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(2) A Technológiai és Ipari Minisztérium igazgatása a 2023. évben

a) a bevételeiből 20 000,0 millió forintot, továbbá

b) a közhatalmi bevételei 20 000,0 millió forintot meghaladó részének 30%-át

köteles befizetni a központi költségvetés részére.

(3) A befizetés határideje a (2) bekezdés a) alpontja szerinti összeg tekintetében az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e. A (2) bekezdés b) alpontja szerinti összeg tekintetében a befizetési kötelezettség annak beálltát követően folyamatos, de legkésőbb 2023. december 31.

(4) Az Országos Atomenergia Hivatal 368,8 millió forintot köteles a 2023. évben befizetni a bevételeiből – az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott ütemezési terv szerint – a központi költségvetés részére, amelyek esedékessége az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hónap 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.

(5) A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2495,6 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2023. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(6) A fővárosi és a megyei kormányhivatalok 837,4 millió forintot kötelesek befizetni a bevételeikből a 2023. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala 204,6 millió forintot köteles fizetni a bevételeiből a 2023. évben a központi költségvetés javára, havi 1/12-ed részenként február hónaptól minden hónap 20. napjáig, illetve további 1/12-ed részt december hónapban 10-ei befizetési időpontra.

(8) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerzett közalkalmazotti vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban állók jogviszonyának megszüntetéséből eredő kiadási megtakarításaikat – a 2023. évi költségvetésbe már beépült megtakarítások kivételével – kötelesek befizetni a Magyar Államkincstár „A zárolt álláshelyekhez kapcsolódó megtakarítások befizetései” megnevezésű, 10032000-01034286-00000000 számú számlájára, a központi költségvetés javára.

(9) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a költségvetés 2023. évi hiánycéljának elérése érdekében meghatározza a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó és általa kijelölt, központi költségvetésből finanszírozott szervezeteknél végrehajtandó létszámleépítésekből eredő megtakarítás érvényesítésének módját.

(10) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó központi költségvetési szervek 35 000,0 millió forintot kötelesek befizetni a központi költségvetés javára. A befizetés részletszabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

6. Az elkülönített állami pénzalapokkal összefüggő rendelkezések

11. § (1) A LXIII. Nemzeti Foglalkoztatási Alap fejezet, 6. Start-munkaprogram címen rendelkezésre álló előirányzat biztosít fedezetet a 2022. évben, illetve azt megelőző években az e címen keletkezett, 2023. évre áthúzódó kötelezettségvállalásokra is.

(2) Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Program működtetésével kapcsolatos feladatokra a feladatot ellátó MTA Könyvtár és Információs Központ részére a LXII. Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap fejezet, 1. Kutatási Alaprész cím terhére a 2023. évben 1950,0 millió forint támogatást kell biztosítani.

(3) A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap a 2023. évben a központi költségvetés javára összesen 56 643,6 millió forintot ad át a kutatás-fejlesztési tevékenység Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapon kívüli finanszírozásához. A befizetési kötelezettséget negyedévente, a negyedév első hónapjában, az éves előirányzat 25%-ával kell teljesíteni.

(4) Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2023. évi befizetési kötelezettsége a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba 28 422,3 millió forint, amelyet havonta egyenlő részletekben köteles átutalni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap fizetési számlájára.

7. A Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

12. § (1) A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnél a 2. cím, 1. Nyugellátások alcímen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, méltányossági alapon megállapításra kerülő nyugellátásra 300,0 millió forint, méltányossági alapú nyugdíjemelésre 900,0 millió forint, egyszeri segélyre 600,0 millió forint használható fel.

(2) A nyugdíjpolitikáért felelős miniszter a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) kezelőjének javaslatára az (1) bekezdésben meghatározott méltányossági keretösszegek között átcsoportosíthat.

8. Az Egészségbiztosítási Alappal összefüggő rendelkezések

13. § (1) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezetben kizárólag

a) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím és a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím között és

b) a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 12. Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímcsoportról az alcím 1–10. és 14. jogcímcsoportjára

csoportosíthat át.

(2) A Kormány a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 1–10. és 14. jogcímcsoportjai, 10. Gyógyszertámogatás alcím 1. jogcímcsoportja, valamint 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím előirányzatait megemelheti.

(3) A Kormány a 16. § (2) bekezdésében meghatározott keretösszeget módosíthatja az (1) bekezdés b) pontja szerinti átcsoportosítással és a (2) bekezdés szerinti előirányzat-emeléssel.

14. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcímen belül az 1–10. és 14. jogcímcsoportok között, valamint a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímen belül a jogcímcsoportok között az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 14. Természetbeni ellátások céltartaléka alcím előirányzatból a 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás, a 10. Gyógyszertámogatás, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcímek jogcímcsoportjaira és a 13. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoportjára az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat.

(3) Az egészségbiztosításért felelős miniszter a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, valamint 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport előirányzaton elszámolt bevételek mértékéig a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 2. Gyógyszertámogatási céltartalék jogcímcsoportról a 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoportra átcsoportosíthat.

(4) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási fejezet, 1. cím, 8. alcím, 1. Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport, 2. Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(5) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, 14. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 3. Nagyértékű gyógyszerfinanszírozást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

(6) Az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport és a 3. Egyedi készítésű gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatát év közben megemelheti a LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 1. cím, 8. alcím, 4. Szerződések szerinti és egyéb gyógyászati segédeszköz forgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímcsoport bevételi előirányzatán felül jelentkező többletbevétel összegével.

15. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az időarányoshoz viszonyított évközi előirányzat-túllépést a 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím, a 10. Gyógyszertámogatás alcím, a 11. Gyógyászati segédeszköz támogatás alcím, továbbá a 13. alcím, 2. Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímcsoport esetében az államháztartásért felelős miniszter a kiadások alakulásának figyelembevételével engedélyezheti.

16. § (1) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím tartalmazza az Egészségbiztosítási Alapból (a továbbiakban: E. Alap) finanszírozott térítésmentesen, vagy részleges térítés ellenében igénybe vehető egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó egészségügyi szolgáltatók szerződésben meghatározott feladataira tárgyévben folyósítandó összeget.

(2) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. Gyógyító-megelőző ellátás alcím 10. Összevont szakellátás jogcímcsoportja 3000,0 millió forintot tartalmaz az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvény és végrehajtási rendelete szerinti többletkapacitás-befogadások várható éves teljesítményének finanszírozására. A befogadásoktól eltérő, a jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználását a tényleges kiadások függvényében az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti.

(3) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 10. alcím, 1. Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímcsoport előirányzata tartalmazza az 1200,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(4) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 7. alcím, 10. Összevont szakellátás jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2000,0 millió forint működési költségelőlegre fordítható összeget.

(5) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 11. alcím, 2. Egyéb gyógyászati segédeszköz támogatás és kölcsönzés támogatása jogcímcsoport előirányzata tartalmazza a 2100,0 millió forint finanszírozási előlegre fordítható összeget.

(6) A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. cím, 15. alcím, 5. Gyógyszertárak juttatása és szolgáltatási díja jogcímcsoport előirányzata gyógyszertárak juttatására 4100,0 millió forintot, gyógyszertárak szolgáltatási díjára 4700,0 millió forintot tartalmaz.

17. § A LXXII. Egészségbiztosítási Alap fejezet, 2. Egészségbiztosítási ellátások kiadásai címen belül az adott előirányzat terhére különös méltánylást érdemlő körülmények esetén táppénz, csecsemőgondozási díj és gyermekgondozási díj megállapítására együttesen 250,0 millió forint, rokkantsági, rehabilitációs ellátás megállapítására 170,0 millió forint, gyógyító-megelőző ellátásra 3911,3 millió forint, gyógyszertámogatásra 21 000,0 millió forint, gyógyászati segédeszköz támogatásra 2700,0 millió forint használható fel.

9. A központi alrendszer előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő kiadásai és bevételei

18. § Az 1. mellékletben meghatározott kiadási előirányzatok közül a 4. mellékletben meghatározott esetekben a teljesülés külön szabályozott módosítás nélkül is eltérhet az előirányzattól.

10. Az Országgyűlés kizárólagos hatásköre

19. § (1) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása cím és

b) az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím

előirányzatainak év közbeni megváltoztatására.

(2) Az Országgyűlés magának tartja fenn a jogot az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím előirányzatainak egyoldalú csökkentésére.

(3) A választások lebonyolításában részt vevő egyéb szervek részére a választási feladatok ellátásához szükséges, adott költségvetési évben érvényesülő előirányzat-átcsoportosításra az I. Országgyűlés fejezet, 24. Nemzeti Választási Iroda cím terhére a Nemzeti Választási Iroda elnöke jogosult.

(4) Az Országgyűlés – az Áht. 30. § (3) bekezdése és 40. § (4) bekezdése szerinti esetek, valamint a fejezetet irányító szervek vezetőinek a költségvetési fejezetek között együttesen kezdeményezett előirányzat-átcsoportosítása kivételével – magának tartja fenn a jogot

a) az I. Országgyűlés fejezet, a II. Köztársasági Elnökség fejezet, a III. Alkotmánybíróság fejezet, a IV. Alapvető Jogok Biztosának Hivatala fejezet, az V. Állami Számvevőszék fejezet, a VI. Bíróságok fejezet, a VIII. Ügyészség fejezet, a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, a XXXIII. Magyar Tudományos Akadémia fejezet, a XXXIV. Magyar Művészeti Akadémia fejezet és a XXXVI. Eötvös Loránd Kutatási Hálózat fejezet kiadási és bevételi előirányzatai főösszegének,

b) a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. Egyházi célú központi költségvetési hozzájárulások jogcímcsoport előirányzatai

csökkentésére.

11. A Kormány, az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szervek vezetőjének különleges jogosítványai

20. § (1) Az önkormányzati és az állami feladatellátásban év közben bekövetkező változásokkal összefüggő, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek között előirányzat-átcsoportosításra

a) a központi alrendszerbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladat- és intézményátadás-átvétel esetén a Kormány jogosult,

b) a helyi önkormányzatok és a helyi önkormányzati körön kívüli közszolgáltatók – így különösen az egyházi jogi személy, a civil szervezet, az alapítvány, a közalapítvány, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, a nemzetiségi önkormányzat, a gazdasági társaság és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó – közötti, a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím és 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím szerint támogatott feladat átadás-átvétele esetén – ideértve a költségvetési évet megelőző évben történt átadások, átvételek tárgyévi rendezését is – az államháztartásért felelős miniszter jogosult.

(2) A Kormány a kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása érdekében egyedi határozatban dönt a XIV. Belügyminisztérium fejezet és a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet közötti átcsoportosításról.

21. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a 4. § (1) bekezdése szerinti előirányzatból más fejezetre, címre, alcímre, jogcímcsoportra, jogcímre, előirányzat-csoportra, kiemelt előirányzatra – felmérés alapján – átcsoportosíthat.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 2. Nemzeti Adó- és Vámhivatal cím, 1. Működési költségvetés előirányzat-csoport, 1. Személyi juttatások kiemelt előirányzatát legfeljebb 3750,0 millió forinttal, a 9. Egyéb működési kiadások kiemelt előirányzatát a mindenkori szociális hozzájárulási adó kulcsának megfelelően, de legfeljebb 487,5 millió forinttal negyedévente megemelheti, ha az általa a negyedévet megelőzően – az első negyedév tekintetében január hónapban – meghatározott adónemek vonatkozásában teljesülnek az általa ezzel egy időben meghatározott negyedéves bevételi tervek, valamint az adóstratégiai célok megvalósításához szükséges, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által teljesítendő adott negyedévi feladatok. A negyedik negyedévben ezen előirányzatok akkor is megemelhetőek, ha a december 20-áig befolyt bevételek alapján megállapítható, hogy várhatóan teljesülni fog a negyedik negyedéves bevételi terv.

(3) A kincstár a pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése céljából az eredeti előirányzaton felüli, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény 7. § (4) bekezdés alapján keletkezett többletbevételeivel az államháztartásért felelős miniszter engedélye nélkül, saját hatáskörben megnövelheti a bevételi és kiadási előirányzatait.

22. § (1) A Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezetője

a) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 1. Állami kitüntetések jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

b) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére átcsoportosíthat a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 1. Köztársasági Elnöki Hivatal cím javára,

c) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges,

d) a II. Köztársasági Elnökség fejezet, 2. cím, 2. alcím, 3. jogcímcsoport, 1. Államfői Protokoll kiadásai jogcím terhére a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az államfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés c)–d) pontja szerint átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet, valamint a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a VI. Bíróságok fejezet, 3. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím terhére átcsoportosíthat a VI. Bíróságok fejezet, 1. Bíróságok és 2. Kúria cím javára.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 2. cím, 1. OECD ROK alcím terhére átcsoportosíthat a XXX. Gazdasági Versenyhivatal fejezet, 1. Gazdasági Versenyhivatal igazgatása cím javára.

23. § (1) A XI. Miniszterelnökség fejezetet irányító szerv vezetője a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 3. Nemzetpolitikai tevékenységek és határon túli magyarok támogatása alcím terhére átcsoportosíthat a XI. Miniszterelnökség fejezet, 1. Miniszterelnökség igazgatása cím javára.

(2) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport terhére a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezet javára átcsoportosíthat, ha az a kormányfői protokollal kapcsolatos feladatok ellátása érdekében szükséges. Az átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre a XVIII. Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője jogosult.

(3) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetet irányító szerv vezetője a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 1. Kormányfői protokoll jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 2. Kormányzati kommunikációval és konzultációval kapcsolatos feladatok jogcímcsoport, a 20. cím, 1. alcím, 12. Közösségépítő kezdeményezések támogatása jogcímcsoport terhére átcsoportosíthat a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 1. Miniszterelnöki Kabinetiroda cím javára.

(4) Az I. Országgyűlés fejezet 26. cím, 1. Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága alcím kiadási előirányzata biztosítja a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 35. § (4) bekezdésében meghatározott célok teljesítését.

24. § A XII. Agrárminisztérium fejezet, 20. cím, 3. alcím, 1. Nemzeti agrártámogatások jogcímcsoport kiadási előirányzatáról kell teljesíteni a folyó költségként elszámolható, megszűnő agrár- és vidékfejlesztési támogatások korábbi években vállalt és a 2023. évet terhelő áthúzódó fizetési kötelezettségeit.

25. § (1) A rendészetért felelős miniszter a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 11. A hivatásos életpályával, valamint a hivatásos állomány lakhatásával kapcsolatos kiadások alcím terhére a költségvetési szervek részére a hivatásos állomány tagjainak jogszabályon alapuló személyi juttatásainak kifizetése érdekében előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre. Az előirányzat-átcsoportosítás az adott költségvetési szerv személyi juttatásai költségvetési előirányzatának megnövelésére az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül irányulhat az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével.

(2) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 19. A Nemzeti Bűnmegelőzési Stratégia feladatrendszerének támogatása alcím terhére a fejezeten belül és más fejezetek javára előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, amely átcsoportosítás alapján a személyi juttatások költségvetési előirányzata az Áht. 33. § (4a) bekezdése alapján meghatározott mértéken felül megnövelhető az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével. A más fejezetek javára átcsoportosított előirányzat terhére történő visszarendezésre annak a fejezetnek az irányító szerve jogosult, amely javára az átcsoportosítás történt.

26. § (1) A szakképzésért felelős miniszter a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 20. cím, 14. Állami szakképző intézmények szakképzésről szóló törvény szerinti ingyenes képzéseinek kiegészítő finanszírozása alcím terhére átcsoportosíthat a XX. Kulturális és Innovációs Minisztérium fejezet, 6. Szakképzési Centrumok cím javára.

(2) Az energiapolitikáért felelős miniszter a XVII. Technológiai és Ipari Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport eredeti előirányzata terhére, annak 70%-áig vállalhat kötelezettséget 2023. augusztus 31-ig.

(3) Az eredeti előirányzat terhére az év folyamán vállalt kötelezettségek összege ezt követően nem haladhatja meg az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2023. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ának és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ipari tevékenységekhez kapcsolódó kibocsátási egységek 2023. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ának összegét.

(4) Ha a XVII. Technológiai és Ipari Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. jogcímcsoporton belül a 2. Ipari tevékenységekhez kapcsolódó kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímen és a 3. Légiközlekedési kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek jogcímen 2023. augusztus 31-ig nem teljesül az eredeti bevételi előirányzat együttesen számított 70%-a, abban az esetben annak pénzforgalmi teljesüléséig a XVII. Technológiai és Ipari Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport terhére további kötelezettség nem vállalható. Ezt követően a (3) bekezdés szerinti módszertan alkalmazandó.

(5) A XVII. Technológiai és Ipari Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 4. Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az Ügkr. tv. által létrehozott légiközlekedési kibocsátási egységek 2023. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2023. évi értékesítéséből az e törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevétel 50%-ával növelheti meg.

(6) A XVII. Technológiai és Ipari Minisztérium fejezet, 20. cím, 35. alcím, 7. Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai jogcímcsoport előirányzatát az energiapolitikáért felelős miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény (a továbbiakban: Éhvt.) alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevétel 100%-ával, továbbá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti bevétel 100%-ával növelheti meg.

(7) Az energiapolitikáért felelős miniszter az Éhvt. alapján létrehozott kiotói egységek átruházásából és az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó ESD-egységek és ESR-egységek értékesítéséből befolyó bevételek elszámolására a XVII. Technológiai és Ipari Minisztérium fejezet, 21. cím, 3. alcím, 1. A TIM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek jogcímcsoporton belül új jogcímeket hozhat létre.

(8) A fejlődő országok részére nyújtandó klímafinanszírozás kiadásait a (2) bekezdésben meghatározott – az Ügkr. tv. hatálya alá tartozó kibocsátási egységek 2023. évi értékesítéséből pénzforgalmilag teljesült bevételhez kötött mértékű – kiadási előirányzat terhére kell teljesíteni.

27. § (1) A XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport tartalmazza a turizmusfejlesztési hozzájárulásból származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e hozzájárulás 2023. évben várható pénzforgalmilag teljesülő bevétele – az 1–8. havi teljesítési adatok alapján – meghaladja a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatát, akkor a 2023. évben várhatóan pénzforgalmilag teljesülő bevétel és az eredeti bevételi előirányzat különbségének megfelelő összeggel a Kormány határozatával engedélyezheti a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatának növelését.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti hozzájárulás 2023. december 20-ig pénzforgalmilag teljesült bevétel mértéke meghaladja a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatán az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeget, az államháztartásért felelős miniszter legkésőbb 2023. december 23-ig megnövelheti a XXI. Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezet, 20. cím, 1. alcím, 11. Turisztikai fejlesztési célelőirányzat jogcímcsoport kiadási előirányzatát a pénzforgalmilag teljesült bevétel és az XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 2. cím, 7. Turizmusfejlesztési hozzájárulás alcím eredeti költségvetési bevételi előirányzatának az (1) bekezdés szerinti jogcímen rendelkezésre bocsátott összeggel növelt mértéke különbségének megfelelő összeggel.

28. § (1) A honvédelemért felelős miniszter a védelmi tevékenység, a NATO felé vállalt haderőfejlesztési célkitűzések és az előre nem tervezett nemzetközi feladatok végrehajtása céljából a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe, alcímei között – ideértve címen, alcímen belül a kiemelt előirányzatokat is – átcsoportosíthat, amelyhez nincs szükség az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésére.

(2) A honvédelemért felelős miniszter az LI. Honvédelmi Alap fejezet kiadási előirányzatai terhére átcsoportosíthat a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címe javára az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.

(3) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. cím kötelezettségvállalásaira vonatkozó, az Áht. 36. § (1), (2), és (4)–(4c) bekezdése szerinti előírásokat a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 1–8. címen és az LI. Honvédelmi Alap fejezetben szereplő kiadási előirányzatok együttes összegének figyelembevételével kell alkalmazni.

29. § (1) A XIII. Honvédelmi Minisztérium, 21. Sport feladatokhoz kapcsolódó fejezeti kezelésű előirányzatok címhez, tartozó alcímek költségvetési kiadási előirányzatai – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – tartalmazzák a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sport tv.) 56. § (2) bekezdése szerinti bevételek mértékének megfelelő támogatást.

(2) A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím költségvetési kiadási előirányzata tartalmazza a bukmékeri rendszerű fogadások játékadójának ötven százalékából, a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó bevétel mértékének megfelelő támogatást. Amennyiben e három játékadó 2023. évben pénzforgalmilag teljesült bevétele együttesen meghaladja a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím eredeti költségvetési kiadási előirányzatát, akkor az eredeti kiadási előirányzat és a teljesült bevétel különbségének biztosítására a Kormány határozatával a Sport tv. 56. § (2) bekezdésében meghatározott célra új kiadási előirányzatot hozhat létre a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezetben, vagy engedélyezheti a XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. A Magyar Labdarúgó Szövetség feladatainak támogatása alcím előirányzat kiadási előirányzatának növelését.

(3) Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 25/B. §-a szerint befizetésre kerülő igazgatási szolgáltatási díj és fenntartási díj (a továbbiakban e § alkalmazásában: díj) 67,14%-át a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 33. alcím, 2. Egészségügyi intézmények fejlesztése és rendkívüli támogatása jogcímcsoport javára kell bevételként elszámolni azzal, hogy ha a díj miniszteri rendelet alapján több szerv között oszlik meg, ezen elszámolási kötelezettséget csak a gyógyszerészeti államigazgatási szervet megillető díjrész tekintetében kell alkalmazni.

(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 3. cím, 1. Szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti feladatellátás és irányítás intézményei alcím, valamint a 20. cím, 32. alcím, 1. Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoport között – a közfeladatok változására tekintettel – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 63. §, 65/A. §, 65/C. §, 65/E. § és 65/F. § szerinti szolgáltatások biztosítása érdekében átcsoportosíthat.

12. Az európai uniós források felhasználásával kapcsolatos szabályok

30. § (1) Az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus és a Norvég Finanszírozási Mechanizmus kereteiből finanszírozott programokra, az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keret és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható a 2014–2021-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A Svájci–Magyar Együttműködési Program II. által támogatott programokra, a 6. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettség-vállalási keret és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható a 2020–2024-es időszak tekintetében tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl is vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

31. § (1) Az Európai Bizottság által létrehozott Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz esetében a 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keret és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének 50%-áig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A program Európai Bizottság általi elfogadását követően az abban meghatározott kötelezettségvállalási keret és a kapcsolódó központi költségvetési forrás, együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A Brexit Alkalmazkodási Tartalék esetében a 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keret kötelezettségvállalással még nem terhelt összegének és kapcsolódó központi költségvetési forrásának erejéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben az általa irányított fejezetbe sorolt (1) és (3) bekezdésben nevesített előirányzatok terhére, fejezetek közötti átcsoportosítást hajthat végre.

(5) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1) és (3) bekezdés szerinti pénzügyi alapok (1)–(3) bekezdésben meghatározott mértékein túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

32. § A fejezetet irányító szerv saját hatáskörben az általa irányított fejezetbe sorolt uniós támogatások előirányzatai között előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

33. § (1) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakban kohéziós alapokból, illetve a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból finanszírozott programok esetén az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keret és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (a továbbiakban: EMVA) és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben meghatározott – 2021–2022-es átmeneti évek, valamint a Next Generation EU forrásaival növelt – kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keretek és a kapcsolódó központi költségvetési források együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) Az Európai Bizottság által a 2014–2020-as programozási időszakra létrehozott Belső Biztonsági Alap és Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap által finanszírozott projektek esetén az 5. mellékletben meghatározott és kötelezettségvállalással még nem terhelt kötelezettségvállalási keret és a kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(4) Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1)–(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl a Kormány rendeletében meghatározottak szerint, míg a (3) bekezdésben meghatározott mértéken túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

34. § (1) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (a továbbiakban: MFB Zrt.) által a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében, illetve a Közép-magyarországi Operatív Program „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése” prioritási tengelyében vállalt készfizető kezesség, illetve garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzat terhére kell teljesíteni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezesség, illetve térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XV. Pénzügyminisztérium fejezet, 25. cím, 4. Egyes korábban kihelyezett támogatások visszatérülése alcím előirányzatát illeti.

(4) Az (1) bekezdés szerinti állami térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. cím, 7. alcím, 2. Fejezeti általános tartalék jogcímcsoport előirányzatát illeti meg.

35. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által támogatott programok és intézkedések finanszírozásával összefüggő kockázatok kezelésére képzett céltartalék a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 38. Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások cím előirányzatán kizárólag jogszabályban meghatározott célokra használható fel.

(2) A XII. Agrárminisztérium fejezet, 21. cím, 2. Uniós programok kiegészítő támogatása alcím előirányzata esetében a tárgyévet követő évre szóló központi költségvetési törvény kihirdetéséig a tárgyévi törvényi előirányzat 60%-áig vállalható éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A XII. Agrárminisztérium fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt Uniós programok kiegészítő támogatása előirányzat és az Agrárminisztérium igazgatása előirányzat között a támogatás végrehajtásához kapcsolódó költségek összegéig, saját hatáskörben előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

36. § (1) A KAP Stratégiai Terv EMVA-ból finanszírozott programjai esetében a 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keret és az ahhoz kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás együttes összegének 50%-áig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) A program Európai Bizottság általi elfogadását követően az abban meghatározott kötelezettségvállalási keret és a kapcsolódó nemzeti társfinanszírozás együttes összegéig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A KAP Stratégiai Terv részét képező, az EMVA támogatásokat kiegészítő nemzeti támogatások kötelezettségvállalási szintje 2023-ban nem haladhatja meg a 2023–2027-es program teljes időszakára tervezett összeg 20%-át.

(4) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében, az (1)–(3) bekezdésben meghatározott mértéken túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

37. § (1) Az Európai Bizottság által a 2021–2027-es programozási időszakra létrehozott európai strukturális és beruházási alapok programjai esetében a 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keret és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének 50%-áig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(2) Az Európai Bizottság által a 2021–2027-es programozási időszakra létrehozott Belügyi Alapok gyűjtőnév alá tartozó programjai esetén a 6. mellékletben meghatározott indikatív kötelezettségvállalási keret és az ahhoz kapcsolódó központi költségvetési forrás együttes összegének 50%-áig vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

(3) A programok Európai Bizottság általi elfogadását követően az azokban meghatározott kötelezettségvállalási keretek és a kapcsolódó központi költségvetési források együttes összegéig vállalhatóak tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettségek.

(4) A támogatások maradéktalan felhasználása érdekében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl, az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével, míg a (3) bekezdésben meghatározottakon túl a Kormány rendeletében meghatározottak szerint vállalható tárgyévi és éven túli fizetési kötelezettség.

III. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZEREN BELÜLI ELSZÁMOLÁSOK, KAPCSOLATOK

38. § (1) A szociális hozzájárulási adó 2023-ban megfizetett összegének 71,63%-a az Ny. Alapot, 28,37%-a az E. Alapot illeti meg. A szociális hozzájárulási adó megfizetett összegéből az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető részt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állapítja meg és naponta utalja át a jogosult számlájára.

(2) Amennyiben az Ny. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 1. alcím, 5. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

(3) Amennyiben az E. Alap pénzforgalmi egyenlege a tárgyévi utolsó bevételének beérkezése és az utolsó ellátás kifizetése után többletet mutat, a kincstár intézkedik a többlet összegének visszautalásáról, amely a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 35. cím, 2. alcím, 9. Kiadások támogatására pénzeszköz-átadás jogcímcsoport szerinti kiadást csökkenti.

IV. Fejezet

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

39. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím, 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím és 2.3.3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra.

40. § (1) A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben 2022. évben év közben létrehozott új címek, illetve alcímek 2022. december 31-ei pozitív egyenlege esetén az államháztartásért felelős miniszter gondoskodhat e címek és alcímek 2023. évi címrendbe történő felvételéről és a 2022. december 31-én fennálló pozitív egyenlegnek megfelelő összeg biztosításáról.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben – az 1. mellékletben szereplő címek, valamint a 2. és 3. mellékletben szereplő, önkormányzatok által igényelhető jogcímek között és azokon belül – átcsoportosíthat.

41. § Az átalakult nemzetiségi önkormányzatot települési önkormányzatként a 2. melléklet és a 3. melléklet szerinti támogatások illetik meg.

14. A települési önkormányzatokat megillető átengedett bevételek

42. § (1) A települési önkormányzatot illeti meg

a) a települési önkormányzat jegyzője által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság 100%-a,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal által a települési önkormányzat területén – a veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseménnyel összefüggésben jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok kivételével – kiszabott, és abból befolyt környezetvédelmi bírságok összegének 30%-a,

c) a közúti közlekedésről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott jogsértésre (a továbbiakban: közlekedési szabályszegés) tekintettel kiszabott – a bírságot kiszabó szervre tekintet nélkül – közigazgatási bírság behajtásából, illetve végrehajtásából származó bevétel 40%-a, ha a behajtást, illetve a végrehajtást a települési önkormányzat jegyzője önkormányzati adóhatósági jogkörében eljárva foganatosította,

d) a települési önkormányzat területén a közlekedési szabályszegések után a közterület-felügyelő által kiszabott közigazgatási bírság behajtott összegének 100%-a, és

e) a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni – a földterület fekvése szerinti települési önkormányzat által beszedett – személyi jövedelemadó 100%-a.

(2) A szabálysértési pénz- és helyszíni bírság, valamint a közigazgatási bírság végrehajtását kérő szerv költségminimum megelőlegezésére nem köteles.

15. A helyi önkormányzatok pénzellátásának kiegészítő szabályai

43. § (1) A 2. melléklet, a 3. melléklet 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím, 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím, 2.3.3. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak bérjellegű támogatása jogcím és a 6.3. pont e) és k) alpontja szerinti támogatás folyósítása nettó finanszírozás keretében történik.

(2) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 19. § (1a) bekezdése szerinti pénzbeli ellátás esetében a települési önkormányzat januárban teljesített kifizetéseit követően, az őt megillető összeget január hónapban igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel. A Szoctv. alapján nyújtott, a 3. melléklet 6.3. pont h) alpontjában meghatározott ellátások esetében, ha

a) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében igénylést nyújtott be, a január hónapban járó előleg folyósítása – jogszabályban meghatározott módon – igénylés nélkül történik,

b) a települési önkormányzat a tárgyévet megelőző év decemberében nem nyújtott be igénylést, első alkalommal az őt megillető havi összeg legfeljebb kétszeresét igényelheti jogszabályban meghatározott éven belüli elszámolási kötelezettséggel.

(3) A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak ellátásához járó támogatás jogosulatlan igénybevételéhez kapcsolódó kamatfizetési kötelezettség kiszámítása szempontjából a 2. melléklet 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím, 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím, 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím, 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím, 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím, 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím, 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím, 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím, valamint az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások együttes összegét kell figyelembe venni.

(4) Az önkormányzattól a 2. melléklet 57. pontja szerinti szolidaritási hozzájárulás elvonása a települési önkormányzat számára folyósítandó támogatás havi összegéből a nettó finanszírozás keretében történik. Ennek összegét a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 4. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás címen kell elszámolni.

(5) Ha a települési önkormányzatot az (1) bekezdés alapján a nettó finanszírozás keretében megillető adott havi források a (4) bekezdés szerint levonandó összegekre nem nyújtanak fedezetet, a kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján havonta beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzattal szemben. Ha a települési önkormányzatnak 2023. december 15-én bármilyen elmaradása van a (4) bekezdés szerinti befizetési kötelezettsége tekintetében, a kincstár a meg nem fizetett összegre a kötelezett fizetési számlájára beszedési megbízást nyújt be.

V. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZER ÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI SZERVEZETEK KAPCSOLATA

16. Az egyházi jogi személyek, a nemzetiségi önkormányzatok, a magán intézmények fenntartói és egyéb szervezetek közcélú és egyéb tevékenységének támogatása

44. § (1) Az Országgyűlés a köznevelési és szakképzési feladat ellátására

a) átlagbéralapú támogatást állapít meg a nevelési-oktatási, szakképző, valamint pedagógiai szakszolgálati intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általuk fenntartott nevelési-oktatási és szakképző intézményben, továbbá pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus, oktató és – a (3) bekezdés kivételével – a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak után a 8. melléklet 1.1. Átlagbéralapú támogatás jogcímen, az 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcímen, az 1.3. Kiegészítő támogatás a differenciált nemzetiségi pótlékhoz jogcímen és az 1.4. Pedagógus szakképzettséggel, vagy pedagógus szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítők átlagbérének támogatása jogcímen meghatározott jogosultak után, az őket ott megillető mértékek szerint,

b) működési támogatást állapít meg a nemzetiségi önkormányzat, vagy a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott nevelési-oktatási, szakképző intézményekben ellátott, továbbá a pedagógiai szakszolgálati intézményekben gyógypedagógiai tanácsadásban, korai fejlesztésben és gondozásban részt vevő gyermekekre, tanulókra tekintettel a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye részére a 8. melléklet 1.5. A nemzetiségi önkormányzat, a bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési és szakképző intézmények működésének támogatása jogcím szerint,

c) a hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódóan

ca) hit- és erkölcstanoktatáshoz tankönyvtámogatást,

cb) hit- és erkölcstanoktatáshoz átlagbéralapú támogatást, valamint

cc) hittanoktatáshoz átlagbéralapú támogatást

állapít meg a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által az állam, a nemzetiségi önkormányzat és a bevett egyház és annak belső egyházi jogi személye által fenntartott iskolában szervezett oktatáshoz a 8. melléklet 1.6. A bevett egyházak és annak belső egyházi jogi személye által az iskolában szervezett hit- és erkölcstanoktatáshoz, valamint hittanoktatáshoz kapcsolódó támogatás jogcím szerint,

d) a gyermek-, tanulói étkeztetéshez az óvodai, általános iskolai, középfokú iskolai, kollégiumi étkeztetés támogatására a köznevelési és szakképző intézményt fenntartó nemzetiségi önkormányzat, továbbá az egyházi és magán köznevelési és szakképző intézmény fenntartója részére az általa biztosított gyermek-, tanulóétkeztetéshez a 8. melléklet 1.7. Intézményi gyermekétkeztetési támogatás jogcím szerint támogatást állapít meg.

(2) A köznevelésért felelős miniszter a kis létszámú csoportokban szervezhető hit- és erkölcstanoktatáshoz az általa vezetett minisztérium költségvetési fejezetébe tartozó előirányzat terhére további támogatást nyújthat.

(3) A Magyarország területén a köznevelésért felelős miniszter engedélye alapján működő külföldi, nemzetközi nevelési-oktatási intézmény, illetve külföldi szakképző intézmény szakképzési államigazgatási szerv által Magyarországon nyilvántartásba vett fenntartója jogosult

a) a pedagógus- és oktató munkakörben foglalkoztatottak után a 8. mellékletben foglalt feltételek fennállása esetén átlagbéralapú támogatásra,

b) a gyermek-, tanulói étkeztetés Gyvt. szerinti megszervezése esetén 2. és 8. melléklet szerint a gyermekétkeztetési támogatásra.

(4) A Kormány rendeletben az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

45. § (1) Az Országgyűlés a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó egyházi jogi személy, civil szervezet, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, országos nemzetiségi önkormányzat, települési, vagy területi nemzetiségi önkormányzat, gazdasági társaság, és a humánszolgáltatást alaptevékenységként végző, az Szja tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: nem állami szociális fenntartó) részére támogatást állapít meg a következők szerint:

a) a támogatás a nem állami szociális fenntartót a települési önkormányzatok 2. melléklet 1.3.2.3.1. Szociális étkeztetés – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcímmel, 1.3.2.4.2. Személyi gondozás – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcímmel, 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása – a szociálpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény jogcímmel, 1.3.2.12.1. Családi bölcsőde – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.12.3. Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcímmel, 1.3.2.13.1. Hajléktalanok átmeneti szállása – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.2. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely – önálló feladatellátás jogcímmel, 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcímmel, 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímmel, 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcímmel, 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés – bértámogatás jogcímmel, valamint a bölcsődei, mini bölcsődei ellátás tekintetében az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógusok szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcímmel azonos jogcímeken, összegben és feltételek mellett illeti meg,

b) – a hajléktalanok átmeneti intézményei kivételével – a nem állami szociális fenntartó, ha a Szoctv. 57. § (2) bekezdése, valamint a Gyvt. 15. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti feladatot lát el, a 9. melléklet 1. A nem állami szociális fenntartó részére központi költségvetésből biztosított támogatás jogcím szerinti támogatásra jogosult,

c) a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt, szolgáltatást fenntartó gazdasági társaságot – ide nem értve a nonprofit gazdasági társaságot – és egyéni vállalkozót az a) és b) pont szerinti támogatás 30%-ának megfelelő támogatás illeti meg,

d) a nem állami szociális fenntartó a 9. melléklet 2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 3. A bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek ingyenes étkeztetése jogcím, 4. A szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás, az utcai szociális munka, a krízisközpont, a félutas ház és a titkos menedékház fenntartóját megillető költségvetési támogatás jogcím, valamint 5. Biztos Kezdet Gyerekházak jogcím szerinti támogatásra jogosult.

(2) A bevett egyházat és annak belső egyházi jogi személyét az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló törvény szerinti kiegészítő támogatás illeti meg a Szoctv. 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja, illetve a Gyvt. 5. § s) pont sb) alpontja szerinti fenntartóként, ha szociális, gyermekjóléti, vagy gyermekvédelmi közfeladatot ellátó intézményt tart fenn. E kiegészítő támogatás mértéke

a) – a b) pontban foglaltak kivételével – az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti támogatás 68,5%-a,

b) a 2. melléklet 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás és 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímek szerinti szolgáltatások után a fenntartó által ezen szolgáltatásokra tekintettel igénybe vett támogatás 13%-a.

(3) A nem állami szociális fenntartó az (1) bekezdés alapján megállapított támogatás teljes összegét a folyósítást követő 15 napon belül köteles annak az intézménynek átadni, amelyre tekintettel a támogatás megállapítására sor került.

(4) Az egyházi jogi személy a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást köteles elkülönítetten nyilvántartani és a támogatás teljes összegét a humánszolgáltatást ellátó intézményei, illetve azok humánszolgáltatásai támogatására fordítani.

(5) Az (1) bekezdés szerinti támogatás és a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás elszámolása a XIV. Belügyminisztérium fejezet terhére, illetve javára történik.

(6) A Gyvt. 44. §-a szerinti munkahelyi bölcsőde fenntartóját – az (1)–(2) bekezdéstől eltérően – a 2. melléklet 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcímmel azonos mértékű támogatás illeti meg.

(7) A nem állami szociális fenntartó részére a Kormány rendeletben az (1)–(2) bekezdésben meghatározott támogatásokon túl további hozzájárulást állapíthat meg.

46. § (1) Az Országgyűlés az országos, valamint a települési és területi nemzetiségi önkormányzatok részére nyújtandó támogatásokat és keretösszegeket a 10. melléklet szerint állapítja meg.

(2) A XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 31. jogcímcsoport, 1. Nemzetiségi szakmai támogatások jogcím szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.

(3) A (2) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb kilenc főből áll, amelybe

a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága tagjai közül 3 főt,

b) az országos nemzetiségi önkormányzatok 3 főt,

c) a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter 3 főt

delegál.

(4) A XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 5. alcím, 1. Roma nemzetiségi szakmai és beruházási támogatások jogcímcsoport szerinti pályázati támogatások tekintetében a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter a Roma Nemzetiségi Támogatási Bizottság támogatási összeg felosztására tett javaslata alapján dönt.

(5) A (4) bekezdés szerinti bizottság legfeljebb tizenegy főből áll, amelybe

a) az Országgyűlés nemzetiségeket képviselő bizottsága tagjai közül 1 főt,

b) az Országos Roma Önkormányzat 3 főt,

c) a nemzetiségpolitikáért a roma nemzetiség vonatkozásában felelős miniszter 3 főt,

d) a Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság 3 főt,

e) a Roma Koordinációs Tanács 1 főt

delegál.

(6) Az országos nemzetiségi önkormányzat delegáltja a saját országos nemzetiségi önkormányzatának, a Roma Koordinációs Tanács delegáltja a saját helyi nemzetiségi önkormányzatának pályázati ügyének elbírálásában nem vehet részt.

47. § Az Országgyűlés a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. cím, 1. alcím, 30. jogcímcsoport, 1. Egyházi közfeladatellátáshoz kapcsolódó céltámogatások és karitatív feladatok támogatása jogcím terhére az egyházi jogi személyek és a Karitatív Tanács számára nyújtandó támogatások keretösszegeit a 11. melléklet szerint állapítja meg.

48. § Az önkormányzati tűzoltóság a fenntartásához, működéséhez és fejlesztéséhez az átvállalt feladattal arányos költségvetési támogatást a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 34. § (3)–(4) bekezdése és 41. § (5) bekezdése alapján a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 20. cím, 10. Önkormányzati tűzoltóságok normatív támogatása alcím előirányzatából a következő feltételek és normatívák szerint veheti igénybe:

a) valamennyi önkormányzati tűzoltóság a készenléti szolgálat működéséhez azonos összegű, 45,0 millió forint alaptámogatásra jogosult,

b) az a) pont szerint felosztott támogatás után megmaradó előirányzatból minden önkormányzati tűzoltóság az általa ellátott vonulási terület veszélyeztetettsége mértékét kifejező, jogszabályban rögzített elvek alapján meghatározott pontszámok arányában részesül,

c) a tárgyévet megelőző év normatív támogatás elszámolásából bevételként visszatérülő összeg a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter egyedi döntése alapján az önkormányzati tűzoltóságok működési kiadásainak finanszírozására használható fel.

49. § A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4/A. § (1) bekezdés b) pontja alapján kijelölt előirányzat felhasználási célja a 2023. évi személyi jövedelemadó-rendelkezéseknél a Nemzeti Tehetség Program. Felhasználása a 2024. évi költségvetési törvényben kerül megtervezésre.

17. A pártok és a működésüket segítő alapítványok támogatása

50. § (1) Az I. Országgyűlés fejezet, 8. Pártok támogatása címben meghatározott pártok a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ptv.) alapján részesülnek támogatásban.

(2) Az I. Országgyűlés fejezet, 9. Pártalapítványok támogatása cím terhére a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok a Ptv. rendelkezései szerint részesülnek támogatásban.

VI. Fejezet

ÁLLAMI KEZESSÉG- ÉS GARANCIAVÁLLALÁS, VISZONTGARANCIA-VÁLLALÁS ÉS KEZESI HELYTÁLLÁS, ÁLLAMI TÉRÍTÉSI KÖTELEZETTSÉG VÁLLALÁSA

51. § (1) A Kormány a 2023. évben együttesen 100 000,0 millió forint összegű új egyedi állami kezesség és állami garancia vállalására adhat felhatalmazást.

(2) Az Európai Beruházási Banktól, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, a Nemzetközi Beruházási Banktól, valamint az Európa Tanács Fejlesztési Banktól felveendő hitelekhez vállalható egyedi állami kezességek és állami garanciák nem terhelik az (1) bekezdés szerinti keretösszeget.

52. § (1) A 2023. évben vállalt kiállítási garanciák és kiállítási viszontgaranciák együttes, a vállalás időpontjában forintra átszámított állománya az év egyetlen napján sem haladhatja meg az 1 400 000,0 millió forintot.

(2) A Kormány a 2023. évben a közvetett, vagy közvetlen többségi állami tulajdonú vasúti társaságoknak, vagy e társaságok többségi befolyása alatt álló vasúti társaságoknak a vasúti gördülőállományuk fejlesztésére, felújítására, vagy új vasúti gördülőállomány beszerzésére együttesen 75 000,0 millió forint összegű, az EUROFIMA Európai Vasúti Gördülőállomány-finanszírozási Társaság által nyújtott forrásbevonásra adhat felhatalmazást állami kezesség mellett.

53. § (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 2 800 000,0 millió forint.

(2) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 1 700 000,0 millió forint.

(3) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 2 000 000,0 millió forint.

(4) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés szerinti kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó állami kezesség után az állam javára felszámítandó kezességvállalási díj mértékét a Kormány határozatban állapítja meg.

54. § (1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 2 800 000,0 millió forint.

(2) Az Etv. 7. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 100 000,0 millió forint.

(3) Az Etv. 7. § (1) bekezdés c) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 1 200 000,0 millió forint.

(4) Az Etv. 7. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felső határ a 2023. évben 100 000,0 millió forint.

55. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(8) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke – a (6) bekezdés kivételével – a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. a (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával

a) a kis- és középvállalkozások, valamint a Munkavállalói Résztulajdonosi Program megvalósítására – a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény alapján – létrejövő szervezetek legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből és termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet, azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat,

b) készfizető kezességet vállalhat gyógyszerész vállalkozási célú, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 74. § (1) bekezdésében és 83/A. § (1) bekezdésében foglalt feltételek teljesítése érdekében történő tulajdoni hányad megszerzését szolgáló – a közforgalmú gyógyszertárakban a gyógyszerészi tulajdonarány növelésének elősegítéséről szóló kormányrendelet szerinti Patika Hitelprogram keretében – 2013. július 1-je és 2023. december 31-e között létrejött hitel- vagy kölcsönszerződéséhez.

(4) A (2) bekezdés szerinti viszontgarancia kiterjed a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek a tőkepiacról szóló törvény alapján működő kockázati tőkealapnak gazdasági társaságban fennálló kockázati tőkebefektetése értékesítéséből származó követelés 50%-áért vállalt készfizető kezességére is. A készfizető kezességgel biztosított követelés mértéke nem haladhatja meg a tulajdonszerzésre fordított összeg 50%-át.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kockázati tőkealap,

c) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

d) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az állami viszontgarancia mértéke a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által az Európai Bizottság „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID–19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleménye (a továbbiakban: Közlemény) alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Garantiqa Krízis Garanciaprogram keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2023. december 31-én nem haladhatja meg a 3 000 000,0 millió forintot.

(8) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti ügyletek bevételeit, és az ezen ügyletekhez kapcsolódó költségeket és ráfordításokat elkülönítetten köteles nyilvántartani, és az Európai Unió által befogadott Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) alapján készült éves Pénzügyi kimutatásaiban bemutatni.

56. § (1) Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (e § alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) által vállalt készfizető kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(7) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az (1) bekezdés szerinti viszontgarancia mértéke az Alapítvány által vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 85%-a.

(3) Az (1) bekezdésben vállalt állami viszontgarancia a mezőgazdasági tőkepótló hitelekre és az 1999. január 1-je után vállalt készfizető kezességek érvényesítésére vonatkozik.

(4) Az Alapítvány a természetes személyek, a gazdasági társaságok, a közhasznú társaságok, a szövetkezetek, a magánvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, garancia-szerződésből, termelési célú eszközbeszerzéshez kapcsolódó pénzügyi lízingszerződésből, továbbá faktoringszerződésből eredő kötelezettségéért vállalhat készfizető kezességet azzal, hogy a készfizető kezességvállalás legfeljebb egyéves futamidejű faktoringügyletekhez kapcsolódhat.

(5) A készfizető kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány az Országos Mikrohitel Alapból történő pénzkölcsön nyújtása esetén,

c) a megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítvány mikrohitelezési tevékenység esetén.

(6) Az állami viszontgarancia mértéke az Alapítvány által a Közlemény alapján az Európai Bizottság határozatában jóváhagyott feltételek szerinti Krízis Agrárgarancia Program keretében vállalt készfizető kezesség érvényesítéséből az Alapítványt terhelő fizetési kötelezettség 90%-a.

(7) Az Alapítvány által állami viszontgarancia mellett vállalt készfizető kezesség állománya 2023. december 31-én nem haladhatja meg a 700 000,0 millió forintot.

57. § (1) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt, az alapul szolgáló pénzügyi kötelezettség 80%-át meg nem haladó mértékű kezesség mögött – jogszabályban meghatározott feltételek mellett – a (2)–(6) bekezdés szerint az állam visszavonhatatlan viszontgaranciája áll fenn.

(2) Az állami viszontgarancia mértéke a Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által vállalt kezesség érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettség

a) hitel- és kölcsönügyletekhez, valamint egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kezességvállalás esetében 85%-a,

b) kötvényügyletekhez kapcsolódó kezességvállalás esetében 100%-a.

(3) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával vállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitel-, kölcsönszerződésből, valamint egyéb pénzügyi kötelezettségvállalásokhoz, továbbá az általuk kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.

(4) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. (2) bekezdés szerinti viszontgaranciával alternatív befektetési alapok által kibocsátott legfeljebb 25 év lejáratú kötvényekből eredő kötelezettségéért vállalhat kezességet.

(5) A kezesi szerződés jogosultja lehet

a) pénzügyi intézmény,

b) kötvény-tulajdonos.

(6) A Start Garancia Pénzügyi Szolgáltató Zrt. által állami viszontgarancia mellett vállalt kezesség állománya 2023. december 31-én nem haladhatja meg a 3 000 000,0 millió forintot.

58. § (1) Az állam készfizető kezesként felel a Diákhitel Központ Zrt. azon fizetési kötelezettségeiért, amelyek a jogszabályban meghatározott feladatainak érdekében belföldről, vagy külföldről felvett hiteleiből, kölcsöneiből és kötvénykibocsátásaiból erednek.

(2) A Diákhitel Központ Zrt. az (1) bekezdés szerinti kötelezettségei biztosítékaként az állami készfizető kezességvállaláson túl a hitelező további biztosíték előírására nem köteles.

(3) Az állami kezességvállalásért a Diákhitel Központ Zrt.-nek kezességvállalási díjat nem kell fizetnie.

(4) A Diákhitel Központ Zrt. éves finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyja jóvá.

59. § (1) Ha az államnak szerződéssel, illetve jogszabállyal vállalt kezesség-, vagy viszontgarancia érvényesítéséből – ide nem értve a 60–62. § szerinti térítési kötelezettséget – olyan fizetési kötelezettsége keletkezik, amely nem szerepel az 1. mellékletben, azt a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 33. Állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése cím terhére kell teljesíteni, amelynek érdekében a fejezet irányító szerv új kiadási előirányzatot nyithat.

(2) Az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-nek az állami kezesség, garancia melletti forrásbevonással kapcsolatos feladatokban történő közreműködésért fizetendő díjat a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet, 32. cím, 1. Vegyes kiadások alcím terhére kell teljesíteni, amelynek érdekében a fejezet irányító szerv új kiadási előirányzatot nyithat.

(3) Az (1)–(2) bekezdésben meghatározott kiadások összegével a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet tervezett kiadása túlléphető.

60. § (1) Az MFB Zrt. által a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Program (a továbbiakban GINOP) „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 100%-áig vállalhat garanciát.

(3) Az MFB Zrt. által a GINOP „Pénzügyi eszközök” prioritási tengelyében a garanciaeszközökre vállalt garancia állománya 2023. december 31-én nem haladhatja meg a 100 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 3. cím, 1. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés és Innovációs OP (GINOP) jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a GINOP forrását növeli.

61. § (1) Az MFB Zrt. által a Digitális Megújulás Operatív Program Plusz (a továbbiakban: DIMOP Plusz) pénzügyi eszközt nyújtó konstrukciói keretében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-ára a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) Az MFB Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 25 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 100%-áig vállalhat garanciát.

(3) Az MFB Zrt. által a DIMOP Plusz pénzügyi eszközt nyújtó konstrukciói keretében a garanciaeszközökre vállalt garancia állománya 2023. december 31-én nem haladhatja meg az 5000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a forrást biztosító azonos előirányzatból a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 3. cím, 9. alcím, 7. Digitális Megújulás OP Plusz (DIMOP Plusz) jogcímcsoport terhére kell teljesíteni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből származó, az MFB Zrt. által behajtott követelés összege a DIMOP Plusz forrását növeli.

62. § (1) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszakának „Mikrovállalkozások és KKV-k külső finanszírozáshoz való hozzáférése” című alterülete keretében vállalt garancia érvényesítéséből a társaságot terhelő fizetési kötelezettségek 100%-a mögött a (2)–(5) bekezdésben meghatározottak szerint az állam térítési kötelezettséget vállal.

(2) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség mellett a mikro-, kis- és középvállalkozások legfeljebb 5 év lejáratú hitelszerződésein alapuló kötelezettségek legfeljebb 80%-áig vállalhat garanciát.

(3) A Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. időszakának „Mikrovállalkozások és KKV-k külső finanszírozáshoz való hozzáférése” című alterülete keretében vállalt garancia állománya 2023. december 31-én nem haladhatja meg a 10 000,0 millió forintot.

(4) Az (1) bekezdés szerinti térítési kötelezettség érvényesítéséből eredő fizetési kötelezettséget a XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 3. cím, 5. Svájci–Magyar Együttműködési Program II. alcím terhére kell teljesíteni.

(5) Az (1)–(3) bekezdés szerinti garancia érvényesítéséből származó, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. által behajtott követelés összege a Svájci–Magyar Együttműködési Program II. előirányzatát illeti.

VII. Fejezet

A KÖZPONTI ALRENDSZER KÖLTSÉGVETÉSÉNEK VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS VEGYES RENDELKEZÉSEK

18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

63. § 2023 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 5,2%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.

64. § (1) Az MFB tv. 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján az MFB Zrt. által saját kockázatára nyújtott azon hitelek állománya, amelyekhez a Kormány határozatában forrás- és eszközoldali kamattámogatást biztosít, a 2023. év folyamán legfeljebb 700 000,0 millió forint lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott keretet a tényleges állomány az év egyetlen napján sem haladhatja meg.

65. § (1) A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 132. §-a szerinti illetményalap 2023. évben 38 650 forint.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 159. §-a szerinti rendvédelmi illetményalap 2023. évben 38 650 forint.

(3) A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 2. § 12a. pontja szerinti honvédelmi illetményalap 2023. január 1-jétől 44 600 forint.

(4) A költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten adott – az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott – juttatások összege, törvény eltérő rendelkezése hiányában, 2023. évben nem haladhatja meg a nettó 400 000 forintot.

(5) A fizetési számlához kapcsolódóan törvény alapján az egy foglalkoztatottnak havonta adható bankszámla-hozzájárulás mértéke a 2023. évben legfeljebb 1000 forint.

(6) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben a 2023. évben – az önkormányzat saját forrásai terhére – a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalánál, közterület-felügyeleténél, illetve a közös önkormányzati hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényben foglaltaktól eltérően – az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot. A magasabb illetményalap szerint megállapított havi illetmény nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által Hivatalos Értesítőben közétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét. Személyi illetmény esetén e bekezdés szabályai akként alkalmazandók, hogy pótlék ez esetben sem fizethető.

(7) Az (1) bekezdés szerinti illetményalapot kell alkalmazni a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony esetében is.

(8) Az országos nemzetiségi önkormányzat közgyűlése éves költségvetési határozatában a 2023. évben – az országos nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére álló forrásai terhére – az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalában foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az (1) bekezdésben meghatározottnál magasabb összegben állapíthatja meg az illetményalapot, amely nem haladhatja meg annak négyszeres összegét.

66. § (1) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)

a) 66. § (1) bekezdése szerinti, a közalkalmazotti fizetési osztályok első fizetési fokozatához tartozó illetmény garantált összegét, és a növekvő számú fizetési fokozatokhoz tartozó – az első fizetési fokozat garantált illetményére épülő – legkisebb szorzószámokat a 2023. évre a 7. melléklet tartalmazza,

b) 69. §-a szerinti illetménypótlék számítási alapja a 2023. évben 20 000 forint.

(2) A Kjt. 77. § (1) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén nyújtott keresetkiegészítés a 2023. évben a keresetbe tartozó juttatások előző évi bázis előirányzatának 2%-a. Fel nem használt előirányzata kizárólag a keresetbe tartozó juttatások emelésére fordítható. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az állami felsőoktatási intézményekre, a központi költségvetési szervként, vagy köztestületi költségvetési szervként működő kutatóközpontra, kutatóintézetre, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke által irányított, kutatást kiegészítő köztestületi költségvetési szervre és az olyan költségvetési szervre, amelynek felügyeletét a Magyar Tudományos Akadémia elnöke látja el.

67. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 65. § (1) bekezdése szerinti illetményalap számításának vetítési alapja 101 500 forint.

(2) Az Nkt. 46. § (5) bekezdése szerinti térítésmentes tankönyvellátás biztosítása érdekében a 2023/2024. tanévre leadott iskolai tankönyvrendeléseknél figyelembe vehető tanulónkénti tankönyvtámogatás összege

a) a nappali rendszerű iskola, a nappali rendszerű nemzetiségi és gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai feladatot ellátó iskola

aa) első–negyedik évfolyamán 9000 forint/fő/év,

ab) ötödik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő), hatodik és nyolcadik évfolyamán, továbbá tizedik–tizenhatodik évfolyamán 12 000 forint/fő/év,

ac) hetedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, továbbá a Köznevelési Hídprogramok, a Dobbantó Program és a műhelyiskola) évfolyamán 15 000 forint/fő/év,

ad) kilencedik (beleértve a nyelvi előkészítő és nemzetiségi nyelvi előkészítő, az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program, az enyhe értelmi fogyatékos tanulók előkészítő) évfolyamán 20 000 forint/fő/év,

b) nemzetiségi nevelést-oktatást ellátó iskolával tanulói jogviszonyban álló nappali rendszerű iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén 5000 forint/fő/év,

c) a fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő tanulók esetén 12 000 forint/fő/év.

68. § (1) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar nappali tagozatos ösztöndíjas hallgatói pénzbeli juttatásának normatívája 308 000 forint/fő/év.

(2) A Kjt. 79/E. §-a alapján az egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye 2023. január 1-jétől 554 400 forint.

(3) A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj havi összege 250 000 forint azzal, hogy a 2020. december 31-ét megelőzően elnyert pályázatok esetében 124 500 forint a havi összeg.

(4) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerről, a Rezidens Támogatási Program ösztöndíjairól, valamint a fiatal szakorvosok támogatásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, a szakorvos jelöltek képzésével összefüggően felmerülő dologi költségek megtérítésére szolgáló támogatás összege 100 000 forint/év.

(5) A központi költségvetési szervként működő – köznevelési és szakképzési közfeladatot ellátó intézményt fenntartó – felsőoktatási intézményt az általa ellátott köznevelési és szakképzési feladatok tekintetében a 44. § (1) bekezdés d) pontjában megállapított támogatások azonos jogcímen és feltételekkel illetik meg.

69. § (1) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 169. § (2) bekezdése szerinti bírói illetményalap a 2023. évben 566 660 forint.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 59. § (3) bekezdése szerinti ügyészi illetményalap a 2023. évben 566 660 forint.

(3) A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 1. § (3) bekezdése szerinti jogi segítői óradíj a 2023. évben 6000 forint.

(4) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 36. § (8) bekezdése szerinti kirendelt ügyvédi óradíj a 2023. évben 6000 forint.

70. § A külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 23. § (7) bekezdése szerinti deviza-illetményalap összege 2023. évben 460 000 forint, a 25. § (4) bekezdése szerinti lakhatási és vegyes költségtérítés-alap 350 000 forint, a gyermeknevelési költségtérítés-alap 250 000 forint.

71. § (1) A Gyvt.

a) 20/A. § (1) bekezdése szerinti alapösszegű támogatás esetenkénti összege a 2023. évben gyermekenként 6000 forint,

b) 20/A. § (2) bekezdése szerinti emelt összegű támogatás esetenkénti összege a 2023. évben gyermekenként 6500 forint,

c) 20/B. § (5) bekezdése szerinti pótlék esetenkénti összege a 2023. évben gyermekenként 8400 forint,

d) 66/L. §-a szerinti helyettes szülői díj legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – a 2023. évben 15 000 forint/hó.

(2) A Szoctv.

a) 38. §-a szerinti gyermekek otthongondozási díjának a Szoctv. 39/A. §-a szerinti havi összege a 2023. évben a 2023. évre megállapított kötelező legkisebb munkabér összege,

b) 39/C. § (2) bekezdésében, 41. § (5) bekezdésében és 43/A. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői díj összege a 2023. évben esetenként 23 000 forint,

c) 44. § (1) bekezdése szerinti ápolási díj havi alapösszege a 2023. évben 45 665 forint.

(3) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti első utalási összeg 42 500 forint, a 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti második és harmadik utalási összeg 44 600-44 600 forint, ha a gyermek a 2023. évben született.

(4) A 2023. évben a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 17/A. § (3) bekezdése szerinti

a) önköltség összege 1 200 000 forint/fő/év,

b) alapnormatíva összege 650 000 forint/fő/év.

72. § (1) A kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló 1992. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 7. § (1) bekezdése és a termőföld állam által életjáradék fizetése ellenében történő megszerzésének ötödik üteméről szóló 259/2009. (XI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TéR.) alapján az életjáradék összege 2023. március 1-jétől az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

(2) Az Éltv. és a TéR. alapján a 2023. március 1-je után az életjáradék összegét az Éltv. és a TéR. mellékletében meghatározott összeg (1) bekezdés szerinti növekménye figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A Párizsi Békeszerződésről szóló 1947. évi XVIII. törvény 27. Cikke 2. pontjában foglaltak végrehajtásáról szóló 1997. évi X. törvény 2. § (4) bekezdése alapján az életjáradék összege 2023. március 1-jétől – 2023. január 1-jei visszamenőleges hatállyal – az előző évben megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével emelkedik.

73. § A Szoctv.

a) 50/A. § (8) bekezdése szerinti egyéni gyógyszerkeret havi összege a 2023. évben 12 000 forint,

b) 50/A. § (9) bekezdése szerinti eseti keret éves összege a 2023. évben 6000 forint.

74. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék összeg 9150 forint/fő/hó.

19. A kis összegű követelés értékhatára, a filmalkotásokhoz kapcsolódó gyártási értékhatár és a közbeszerzési értékhatárok

75. § Az Áht. 97. § (3) bekezdésének alkalmazása során a kis összegű követelés értékhatára 100 000 forint.

76. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 13. § (5) bekezdésében meghatározott gyártási költségvetési értékhatár a 2023. évben magyar filmalkotás esetén 389,5 millió forint, magyar részvételű koprodukciós filmalkotás esetén 662,5 millió forint.

77. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2023. január 1-jétől 2023. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 15,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 50,0 millió forint,

c) építési koncesszió esetében 100,0 millió forint,

d) szolgáltatás megrendelése esetében 15,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 30,0 millió forint.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó nemzeti közbeszerzési értékhatár 2023. január 1-jétől 2023. december 31-éig

a) árubeszerzés esetében 50,0 millió forint,

b) építési beruházás esetében 100,0 millió forint,

c) szolgáltatás megrendelése esetében 50,0 millió forint,

d) építési koncesszió esetében 200,0 millió forint,

e) szolgáltatási koncesszió esetében 100,0 millió forint.

20. A nemzetközi pénzügyi intézményekben való részvétellel kapcsolatos felhatalmazások

78. § Az Országgyűlés jóváhagyja, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás 20. alapfeltöltéséről szóló határozatában szereplő 14,44 millió SDR magyar hozzájárulás kifizetésére. Az alapfeltöltést 2023–2031. között, nemzeti valutában kell teljesíteni.

VIII. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. Felhatalmazó rendelkezések

79. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott többlettámogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének, valamint a 4. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat szabályait,2

b) a 4. § (3) bekezdésében meghatározott központi tartalék felhasználási szabályait,

c) a 10. § (10) bekezdésében meghatározott befizetés részletszabályait,

d) a 44. § (4) bekezdése és a 8. melléklet 1.2. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásaihoz jogcím szerinti támogatás folyósításának, lemondásának, pótigénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályait,3

e) a 45. § (7) bekezdésben meghatározott támogatás igénylési feltételeit, az igény bejelentésének, megállapításának, a többlettámogatás folyósításának, elszámolásának és a felhasználás ellenőrzésének részletes szabályait,

f) a 47. §-ban és a 11. mellékletben meghatározott támogatások igénylésének, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az egészségbiztosításért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a XIV. Belügyminisztérium fejezet, 21. cím, 7. Gyógyszertári tulajdoni hányad állami elővásárlása és értékesítése alcím kiadásának felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletében

a) az 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott forgalmi értéktől kisebb értékhatárt,

b) a 65. § (6) bekezdésben foglaltak szerint a 65. § (1) bekezdéstől eltérően magasabb összegű illetményalapot

határozzon meg.

(4) Felhatalmazást kapnak a nemzetiségpolitikáért megosztott hatáskörben felelős miniszterek, hogy az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével rendeletben állapítsák meg a 10. melléklet szerint nyújtott nemzetiségi célú támogatások e törvényben és más jogszabályban nem szabályozott igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának részletszabályait.

22. Hatályba léptető rendelkezések

80. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2022. október 1-jén lép hatályba, és 2032. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1–38. §, a 40–79. §, az 1. melléklet és a 4–11. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2022. évi XXV. törvényhez4

2X05120_0

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ir.
csop.
szám

Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.

név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

I. F E J E Z E T

2023. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési bevétel

Felhalmo-
zási kiadás

Felhalmo-
zási bevétel

 

 

 

 

 

 

I. ORSZÁGGYŰLÉS

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Országgyűlés Hivatala

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Országgyűlés hivatali szervei

 

550,0

4 638,3

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

30 014,5

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

14 489,8

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

 

5,0

334,8

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

1 090,6

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

510,9

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Országgyűlési Őrség

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

4 285,6

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

561,8

 

 

 

4

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Az Országgyűlés elnökének közcélú felajánlásai, adományai

73,0

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány támogatása

80,0

 

 

 

 

8

 

 

 

 

 

Volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai, adományai

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

Schmitt Pál közcélú felajánlásai, adományai

73,0

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

Sólyom László közcélú felajánlásai, adományai

73,0

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

Áder János közcélú felajánlásai, adományai

73,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1 - 4. cím összesen:

51 325,2

555,0

4 973,1

 

5

 

 

 

 

 

Közbeszerzési Hatóság

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Közbeszerzési Hatóság

 

2 769,0

180,2

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

1 986,7

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

1 075,8

 

 

 

 

 

 

 

 

 

5. cím összesen:

3 062,5

2 769,0

180,2

 

8

 

 

 

 

 

Pártok támogatása

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Országos listán mandátumot szerzett pártok támogatása

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség

1 014,0

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

Demokratikus Koalíció

268,6

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

Jobbik Magyarországért Mozgalom

236,4

 

 

 

 

 

4

 

 

 

 

Momentum Mozgalom

185,1

 

 

 

 

 

5

 

 

 

 

Magyar Szocialista Párt

183,3

 

 

 

 

 

6

 

 

 

 

Mi Hazánk Mozgalom

183,1

 

 

 

 

 

7

 

 

 

 

Kereszténydemokrata Néppárt

160,5

 

 

 

 

 

8

 

 

 

 

Párbeszéd Magyarországért Párt

135,9

 

 

 

 

 

9

 

 

 

 

LMP - Magyarország Zöld Pártja

105,6

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Országos listán mandátumot nem szerzett pártok támogatása

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

Magyar Kétfarkú Kutya Párt

54,7

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

Megoldás Mozgalom

21,6

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Pártalapítványok támogatása

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány

1 593,9

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Új Köztársaságért Alapítvány

334,3

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Jobbik Magyarországért Alapítvány

279,8

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

Indítsuk Be Magyarországot Alapítvány

193,1

 

 

 

 

5

 

 

 

 

 

Táncsics Mihály Alapítvány

190,1

 

 

 

 

6

 

 

 

 

 

Mi Hazánk Alapítvány

189,7

 

 

 

 

7

 

 

 

 

 

Barankovics István Alapítvány

151,6

 

 

 

 

8

 

 

 

 

 

Megújuló Magyarországért Alapítvány

110,1

 

 

 

 

9

 

 

 

 

 

Ökopolisz Alapítvány

58,7

 

 

 

 

10

 

 

 

 

 

Savköpő Menyét Alapítvány

92,5

 

 

 

 

12

 

 

 

 

 

Tartalék

36,6

 

 

 

11

 

 

 

 

 

Közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Közszolgálati hozzájárulás

109 748,5

 

 

 

21

 

 

 

 

 

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

1 089,8

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

534,7

 

 

 

 

 

 

 

 

 

21. cím összesen:

1 624,5

 

 

 

23

 

 

 

 

 

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

 

15 534,0

2 437,6

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

7 145,0

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

5 951,4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

23. cím összesen:

13 096,4

15 534,0

2 437,6

 

24

 

 

 

 

 

Nemzeti Választási Iroda

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Nemzeti Választási Iroda

 

 

50,0

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

842,5

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

552,8

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

Időközi és nemzetiségi választások lebonyolítása

707,6

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

A választási rendszerek működtetése

3 755,0

 

300,0

 

 

 

3

 

 

 

 

Európai Parlamenti választás és a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint nemzetiségi önkormányzati képviselők választása előkészítése

7 000,0

 

 

 

 

 

 

 

 

 

24. cím összesen:

12 857,9

 

350,0

 

25

 

 

 

 

 

Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala

 

 

21,0

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

848,4

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

454,7

 

 

 

 

 

 

 

 

 

25. cím összesen:

1 303,1

 

21,0

 

26

 

 

 

 

 

Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága

 

5 603,6

27,6

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

6 644,6

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

4 744,4

 

 

 

 

 

 

 

 

 

26. cím összesen:

11 389,0

5 603,6

27,6

 

27

 

 

 

 

 

Országos Atomenergia Hivatal

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Országos Atomenergia Hivatal

 

2 654,9

122,2

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

3 349,5

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

3 329,2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

27. cím összesen:

6 678,7

2 654,9

122,2

 

 

I. ORSZÁGGYŰLÉS

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

Hazai működési költségvetés

216 865,0

27 116,5

-189 748,5

 

Hazai felhalmozási költségvetés

8 111,7

0,0

-8 111,7

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

I. fejezet összesen

224 976,7

27 116,5

-197 860,2

2X05120_1

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ir.
csop.
szám

Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.

név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

II. F E J E Z E T

2023. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési bevétel

Felhalmo-
zási kiadás

Felhalmo-
zási bevétel

 

 

 

 

 

 

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Köztársasági Elnöki Hivatal

 

 

588,9

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

2 711,8

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

1 325,7

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Célelőirányzatok

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

Állami kitüntetések

659,6

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

Köztársasági elnök közcélú felajánlásai, adományai

73,0

 

 

 

 

 

3

 

 

 

 

Államfői Protokoll kiadásai

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

Államfői Protokoll kiadásai

449,3

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

Fejezeti tartalék

26,3

 

 

 

 

II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

Hazai működési költségvetés

5 245,7

0,0

-5 245,7

 

Hazai felhalmozási költségvetés

588,9

0,0

-588,9

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

II. fejezet összesen

5 834,6

0,0

-5 834,6

2X05120_2

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ir.
csop.
szám

Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.

név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

III. F E J E Z E T

2023. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési bevétel

Felhalmo-
zási kiadás

Felhalmo-
zási bevétel

 

 

 

 

 

 

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Alkotmánybíróság

 

 

88,7

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

2 076,6

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

941,5

 

 

 

 

III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

Hazai működési költségvetés

3 018,1

0,0

-3 018,1

 

Hazai felhalmozási költségvetés

88,7

0,0

-88,7

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

III. fejezet összesen

3 106,8

0,0

-3 106,8

2X05120_3

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ir.
csop.
szám

Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.

név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

IV. F E J E Z E T

2023. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési bevétel

Felhalmo-
zási kiadás

Felhalmo-
zási bevétel

 

 

 

 

 

 

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

 

 

101,5

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

1 895,5

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

959,2

 

 

 

 

IV. ALAPVETŐ JOGOK BIZTOSÁNAK HIVATALA

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

Hazai működési költségvetés

2 854,7

0,0

-2 854,7

 

Hazai felhalmozási költségvetés

101,5

0,0

-101,5

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

IV. fejezet összesen

2 956,2

0,0

-2 956,2

2X05120_4

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ir.
csop.
szám

Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.

név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

V. F E J E Z E T

2023. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési bevétel

Felhalmo-
zási kiadás

Felhalmo-
zási bevétel

 

 

 

 

 

 

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Állami Számvevőszék

 

17,0

574,0

3,0

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

10 103,2

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

2 609,8

 

 

 

 

V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

Hazai működési költségvetés

12 713,0

17,0

-12 696,0

 

Hazai felhalmozási költségvetés

574,0

3,0

-571,0

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

V. fejezet összesen

13 287,0

20,0

-13 267,0

2X05120_5

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ir.
csop.
szám

Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.

név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

VI. F E J E Z E T

2023. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési bevétel

Felhalmo-
zási kiadás

Felhalmo-
zási bevétel

 

 

 

 

 

 

VI. BÍRÓSÁGOK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Bíróságok

 

3 066,1

5 887,4

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

98 796,1

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

40 157,9

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Kúria

 

108,0

88,0

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

5 395,7

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

1 057,3

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Beruházás

 

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

Igazságszolgáltatás beruházásai

 

 

7 333,0

 

 

3

 

 

 

 

 

Igazságszolgáltatás működtetése

1 561,9

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel célelőirányzata

100,0

 

 

 

 

VI. BÍRÓSÁGOK

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

Hazai működési költségvetés

147 068,9

3 174,1

-143 894,8

 

Hazai felhalmozási költségvetés

13 308,4

0,0

-13 308,4

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

VI. fejezet összesen

160 377,3

3 174,1

-157 203,2

2X05120_6

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ir.
csop.
szám

Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.

név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

VIII. F E J E Z E T

2023. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési bevétel

Felhalmo-
zási kiadás

Felhalmo-
zási bevétel

 

 

 

 

 

 

VIII. ÜGYÉSZSÉG

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Ügyészségek

 

37,0

2 799,6

65,0

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

47 926,6

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

10 862,2

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

Jogerősen megállapított kártérítések célelőirányzata

30,0

 

 

 

 

VIII. ÜGYÉSZSÉG

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

Hazai működési költségvetés

58 818,8

37,0

-58 781,8

 

Hazai felhalmozási költségvetés

2 799,6

65,0

-2 734,6

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

VIII. fejezet összesen

61 618,4

102,0

-61 516,4

2X05120_7

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ir.
csop.
szám

Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.

név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

IX. F E J E Z E T

2023. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési bevétel

Felhalmo-
zási kiadás

Felhalmo-
zási bevétel

 

 

 

 

 

 

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok működésének általános támogatása

280 655,4

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása

239 832,6

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása

215 926,2

 

 

 

 

4

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása

101 521,1

 

 

 

 

5

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása

22 680,8

 

 

 

2

 

 

 

 

 

A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú támogatása

40 592,1

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú támogatása

39 760,6

 

 

 

 

3

 

 

 

 

 

A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú támogatása

27 431,9

 

 

 

3

 

 

 

 

 

A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai

 

 

7 296,9

 

4

 

 

 

 

 

Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás

 

217 000,0

 

 

 

IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

Hazai működési költségvetés

968 400,7

217 000,0

-751 400,7

 

Hazai felhalmozási költségvetés

7 296,9

0,0

-7 296,9

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

IX. fejezet összesen

975 697,6

217 000,0

-758 697,6

2X05120_8

millió forintban

Cím
szám

Al-
cím
szám

Jog-
cím-
csop.
szám

Jog-
cím
szám

Elő-
ir.
csop.
szám

Kie-
melt
előir.
szám

Cím
név

Al-
cím
név

Jog-
cím-
csop.

név

Jog-
cím
név

Elő-
ir.
csop.
név

X. F E J E Z E T

2023. évi előirányzat

Kiemelt előirányzat neve

Működési
kiadás

Működési bevétel

Felhalmo-
zási kiadás

Felhalmo-
zási bevétel

 

 

 

 

 

 

X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

 

 

Igazságügyi Minisztérium igazgatása

 

108,8

18,5

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

5 967,0

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

4 267,6

 

 

 

2

 

 

 

 

 

Mádl Ferec Összehasonlító Jogi Intézet

 

 

6,4

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

507,2

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

165,5

 

 

 

3

 

 

 

 

 

Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének igazgatása

 

 

64,7

 

 

 

 

 

1

 

 

Működési költségvetés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Személyi juttatások

5 075,7

 

 

 

 

 

 

 

 

9

 

Egyéb működési kiadások

1 712,9

 

 

 

20

 

 

 

 

 

Fejezeti kezelésű előirányzatok

 

 

 

 

 

2

 

 

 

 

 

IM szakmai programok és egyéb kötelezettségek támogatása

723,1

 

 

 

 

5

 

 

 

 

 

Igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó jogszabályok alapján teljesítendő fizetési kötelezettségek

3 469,0

 

 

 

 

X. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM

Kiadás

Bevétel

Egyenleg

 

Hazai működési költségvetés

21 888,0

108,8

-21 779,2

 

Hazai felhalmozási költségvetés

89,6

0,0

-89,6

 

Európai uniós fejlesztési költségvetés

0,0

0,0

0,0

 

X. fejezet összesen

21 977,6

108,8

-21 868,8

1

A törvényt az Országgyűlés a 2022. július 19-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2022. július 27. A törvény a 80. § (1) bekezdése alapján hatályát vesztette 2032. december 31. napjával.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére