BÜ BH 2022/259
BÜ BH 2022/259
2022.10.01.
I. Az összbüntetési indítványról egységesen kell dönteni, az indítványtól eltérő tartalommal, részbeni összbüntetésbe foglalásnak nincs helye. Az összbüntetési eljárás lefolytatására a legutóbb befejezett ügyben eljárt, a magasabb hatáskörű vagy a katonai büntetőeljárásban eljárt bíróság attól függetlenül illetékes, hogy az általa hozott ítélet összbüntetésbe foglalásának helye van-e.
II. Amennyiben az összbüntetés feltételei az indítvánnyal érintett egyes alapítéletek tekintetében fennállnak, nincs akadálya annak, hogy az indítvány elutasítását követően az arra illetékes bíróság a terhelt hozzájárulása esetén a feltételeknek megfelelő elítélések tekintetében az összbüntetési eljárást hivatalból lefolytassa [Be. 24. § (1) bek., 839. § (1), (2) és (3) bek.].
[1] A terhelt a 2020. június 21-én kelt beadványában indítványt terjesztett elő az E.-i Járásbíróságon a Gy.-i Járásbíróság ítéletével (1. számú alapítélet), a T.-i Járásbíróság ítéletével (2. számú alapítélet), a B.-i Járásbíróság ítéletével (3. számú alapítélet), az E.-i Járásbíróság ítéletével (4. számú alapítélet), és az S.-i Járásbíróság ítéletével (5. számú alapítélet) kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása iránt.
[2] Az E.-i Járásbíróság a 2020. július 9-én kelt és 2020. augusztus 3-án véglegessé vált végzésével illetékességének hiányát állapította meg, és az ügyet áttette az indítványban szereplő büntetéseket kiszabó bíróságok közül utolsóként eljárt S.-i Járásbírósághoz.
[3] Az S.-i Járásbíróság a 2020. december 11-én kelt ítéletével a Gy.-i Járásbíróság, a T.-i Járásbíróság és az E.-i Járásbíróság ítéletével kiszabott szabadságvesztéseket összbüntetésbe foglalta, ezt meghaladóan azonban a terhelt indítványát elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az összbüntetésbe foglalás törvényi feltételei valamennyi indítványozott szabadságvesztés tekintetében nem állnak fenn, ugyanakkor e törvényi feltételek az 1., 2. és 4. számú alapítélettel, az 1., 3. és 4. számú alapítélettel vagy a 4. és 5. számú alapítélettel kiszabott szabadságvesztések vonatkozásában adottak. E lehetőségek közül pedig az 1., 2. és 4. számú alapítélettel kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása a legkedvezőbb a terhelt számára.
[4] A terhelt fellebbezése nyomán eljárt törvényszék a 2021. február 11-én meghozott végzésével az S.-i Járásbíróság ítéletét helybenhagyta.
[5] Ezt követően a terhelt az S.-i Járásbíróságra 2021. április 14-én érkezett beadványában indítványt terjesztett elő az összbüntetési ítélet hatályon kívül helyezése és az ügy E.-i Járásbíróságra történő áttétele iránt, hivatkozva arra, hogy az S.-i Járásbíróság illetékesség hiányában járt el a támadott összbüntetési ítélet meghozatala során. Az S.-i Járási Ügyészség ugyancsak az összbüntetési ítélet hatályon kívül helyezését és a Be. 839. §-a alapján az összbüntetési eljárás ismételt lefolytatását indítványozta, kifejtve, hogy az összbüntetésbe foglalható szabadságvesztéseket kiszabó alapítéletek meghozatala során az E.-i Járásbíróság járt el legutóbb.
[6] Az S.-i Járásbíróság a 2021. július 19-én kelt végzésével az ügyészség által az összbüntetési ítélet hatályon kívül helyezése iránt előterjesztett indítványt elutasította. Indokai szerint ítéletében „a bíróság megállapította, hogy mind az öt ítélet nem áll úgynevezett kvázi halmazatban egymással, így csak azt a három ítéletet foglalta összbüntetésbe, melyek esetében a törvényi feltételek fennálltak és melyek összbüntetésbe foglalása a vádlott számára kedvezőbb volt. […] Az elítélt indítványa alapján, mint illetékes hatóság eljárva egyébként a bíróság dönthetett volna úgy is, hogy csak az E.-i Járásbíróság és a legutóbb eljárt S.-i Járásbíróság által kiszabott szabadságvesztéseket foglalja összbüntetésbe, ez azonban az elítélt számára kedvezőtlenebb lett volna. Ugyanakkor a bíróság illetékessége nem attól függ, hogy több lehetőség közül, éppen melyik alapítéleteket foglalja végül összbüntetésbe. Összegezve a fentieket, a bíróság az elítélt indítványa alapján járt el, melynek elbírálására kizárólag az S.-i Járásbíróság rendelkezett illetékességgel […].”
[7] Az ügyész és a terhelt fellebbezése folytán eljárt törvényszék mint másodfokú bíróság a 2021. szeptember 30-án meghozott végzésével az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az S.-i Járásbíróságot az összbüntetési eljárás ismételt lefolytatására hívta fel. Okfejtése szerint „hiába tartalmaz az összbüntetési kérelem olyan későbbi jogerős ítéletet is, amit nem lehet összbüntetésbe foglalni, azt figyelmen kívül kell hagyni az összbüntetésbe foglalás szempontjából, így a különleges eljárás lefolytatására az abban eljárt bíróság nem lehet illetékes. Jelen ügyben az összbüntetéssel érintett három alapítélet figyelembevételével a Be. 839. § (1) bekezdése alapján mint a legutóbb befejezett ügyben eljárt bíróságnak, az E.-i Járásbíróságnak van illetékessége.”
[8] A megismételt utólagos összbüntetési eljárásban az S.-i Járásbíróság a 2021. december 16-án meghozott és 2022. január 3-án véglegessé vált végzésével a korábbi összbüntetési ítéletét – a törvényszék idézett érvelésével egyező indokok alapján – hatályon kívül helyezte, és az iratokat felterjeszteni rendelte a Kúriához az összbüntetés miatt eljáró bíróság kijelölése végett.
[9] A terhelt a 2022. január 8-án kelt beadványában az E.-i Járásbíróság kijelölésére tett indítványt.
[10] A Legfőbb Ügyészség átiratában az illetékességi összeütközést az E.-i Járásbíróság kijelölésével tartotta feloldhatónak.
[11] Álláspontjának alátámasztására kifejtette, hogy amennyiben a terhelt ahhoz – az utolsóként eljárt – bírósághoz nyújtotta be az összbüntetésbe foglalás iránti indítványt, amelynek a jogerőre emelkedett ítélete az összbüntetésbe foglalni kért további elítélések egyikével sem foglalható összbüntetésbe, de van olyan alapítéleti elítélés, amely összbüntetésbe foglalhatónak látszik, az indítvány elutasítása mellett azt meg kell küldeni a többi elítélés tekintetében az összbüntetésbe foglalásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnak.
[12] Jelen ügyben tehát az S.-i Járásbíróság saját anyagi jogi álláspontjához képest akkor járt volna el helyesen, ha egyrészt elutasítja az öt alapítélet együttes összbüntetésbe foglalása iránti indítványt, és egyúttal az 1., 2. és 4. szám alatti alapítéletek tekintetében az összbüntetési eljárás lefolytatására illetékes E.-i Járásbíróság korábbi, illetékességének hiányát megállapító végzésére figyelemmel már ekkor kezdeményezi az eljáró bíróság kijelölését. Amikor pedig e három alapítéletet összbüntetésbe foglalta, valóban illetékesség hiányában járt el.
[13] A bíróságok között felmerült negatív illetékességi összeütközésre tekintettel a Be. 24. § (1) bekezdés második fordulata alapján az eljáró bíróság kijelölésének helye van. Az ügyben a kijelölésről a Be. 24. § (3) bekezdése alapján a Kúria határoz, mivel az illetékességi összeütközés különböző ítélőtáblák területén működő törvényszékhez tartozó járásbíróságok között merült fel, és ilyen esetben a bíróság kijelölését az említett törvényhely (2) bekezdése nem utalja más bíróság hatáskörébe.
[14] Az összbüntetési eljárás lefolytatására az S.-i Járásbíróság rendelkezik illetékességgel.
[15] Az összbüntetésbe foglalás a Btk. 93–96. §-ában szabályozott büntető anyagi jogi intézmény. A jogintézmény célja az elítéltet érő, az egyes bűncselekményeinek külön eljárásban való elbírálásából fakadó hátrány kiküszöbölése. Az összbüntetéssel az elítélt olyan helyzetbe kerül, mintha a vele szemben különböző eljárásban kiszabott szabadságvesztések alapjául szolgáló cselekményeket egy eljárásban bírálták volna el, és halmazati büntetést szabtak volna ki vele szemben.
[16] Az összbüntetésbe foglalás során irányadó eljárást a Be. 839–840. §-a szabályozza a Be. Huszonegyedik Részében. A hatásköri és illetékességi szabályokat a Be. 839. § (1) és (2) bekezdése taglalja előírva, hogy az összbüntetési eljárásban a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el, ha az eljárásokat azonos hatáskörű bíróságok folytatták.
[17] A Be. 839. § (3) bekezdése alapján az összbüntetési eljárás hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt vagy a védő indítványára indul. Az összbüntetési eljárás lefolytatásához – kivéve, ha azt az elítélt indítványozta – az elítélt hozzájárulását be kell szerezni.
[18] Az elítélt összbüntetésbe foglalásra irányuló indítványa avagy indítványának hiányában a hivatalból folytatott eljárásban a hozzájárulása határozza meg az eljárás lefolytatását. Valójában a Be. 839. § (1) bekezdése szerinti hatásköri és illetékességi szabályok kizárólag az indítványban, illetve a hozzájárulásban szereplő marasztaló határozatokat hozó bíróságok viszonylatában értelmezhetőek.
[19] Jelen esetben a terhelt a 2020. június 21-én kelt indítványában öt szabadságvesztés összbüntetésbe foglalása iránt terjesztett elő indítványt, amely szabadságvesztések kiszabására vezető eljárásokban az S.-i Járásbíróság marasztaló ítélete emelkedett legutóbb jogerőre, ezért az indítvány elbírálására is e bíróság rendelkezett hatáskörrel és illetékességgel.
[20] Amint arra a Legfőbb Ügyészség is helyesen utalt átiratában, az összbüntetésbe foglalás iránti indítványról egységesen kell határozni (Bkk.II.497/2021/2.). Ez azt jelenti, hogy a bíróságnak az indítványban felsorolt valamennyi szabadságvesztésről egységes döntést kell hoznia: ha tehát az összbüntetésbe foglalás törvényi feltételei valamennyi büntetés tekintetében fennállnak, a kiszabott szabadságvesztéseket hiánytalanul összbüntetésbe kell foglalni. Amennyiben azonban az indítványban szereplő alapítéletekkel kiszabott szabadságvesztések valamelyike – akár csupán egyetlen büntetés – nem foglalható összbüntetésbe az indítványban felsorolt fennmaradó szabadságvesztésekkel, az az indítvány egészének elutasítására vezet.
[21] Ezzel szemben az S.-i Járásbíróság a hatályon kívül helyezett összbüntetési ítéletében az indítványról nem hozott egységes döntést, ehelyett az indítványban felsorolt büntetések közül három szabadságvesztés összbüntetésbe foglalása felől határozott. A megjelölt alapítéletekkel kiszabott szabadságvesztések nem teljes körű, hanem csupán részbeni összbüntetésbe foglalása azonban eltér az indítványtól, ezért e döntés meghozatala előtt az elítélt hozzájárulását a Be. 839. § (3) bekezdése alapján be kellett volna szerezni. Ennek szükségességét jól példázza, hogy az S.-i Járásbíróság az összbüntetési ítéletének indokolásában három lehetséges megoldást is azonosított az indítványozott büntetések indítványtól eltérő összbüntetésbe foglalása körében. Amikor pedig a felvázolt verziók között a bíróság választott, döntése nem az elítélt indítványán alapult, illetve nélkülözte a terhelt hozzájárulását, ezért az összbüntetési eljárás Be. 839. § (3) bekezdésében előírt legalapvetőbb szabályait sértette.
[22] Ráadásul, az indítványtól való eltérésen túl – éppen abból fakadóan – a saját alapítéletével kiszabott szabadságvesztés összbüntetésbe foglalását mellőző összbüntetési ítélet meghozatalával az S.-i Járásbíróság a Be. 839. § (1) bekezdésében írt illetékességi szabályt is megszegte, hiszen az összbüntetési ítéletet nem az összbüntetéssel érintett alapítéletek közül a legutóbb befejezett ügyben első fokon eljárt bíróság hozta meg.
[23] A törvénnyel nyílt ellentétben áll továbbá a törvényszék végzésében kifejtett – és az S.-i Járásbíróság végzésében is átvett – érvelése, amely szerint az összbüntetési indítvánnyal érintett, de összbüntetésbe nem foglalható szabadságvesztést kiszabó alapítéletet figyelmen kívül kell hagyni az összbüntetési ítélet meghozatala során. Az idézett okfejtés ugyanis jelentése szerint valójában az indítvány figyelmen kívül hagyásának indokoltságát rögzíti, amellyel szemben a Kúria ismételten hangsúlyozza, hogy az összbüntetési eljárás a Be. 839. § (3) bekezdésével összhangban főszabályként – és jelen ügyben is – az elítélt indítványán alapul. Az elítélt indítványáról pedig teljes körű és egységes döntést kell hozni.
[24] A Kúriára felterjesztett iratokból kitűnően a terhelt – annak ellenére, hogy a Kúriának címzett beadványában az E.-i Járásbíróság kijelölésére tett indítványt – a 2020. június 21-én kelt beadványát nem vonta vissza és nem is módosította. Mivel az S.-i Járásbíróság végzésével a korábban meghozott összbüntetési ítéletét a Be. 840. §-a alapján hatályon kívül helyezte, az összbüntetési eljárást megalapozó indítvány jelenleg elbírálatlan. Az 1–5. számú alapítéletekkel kiszabott szabadságvesztések összbüntetésbe foglalását célzó, elbírálatlan indítvány tárgyában történő határozathozatalra pedig – mint az indítványban felsorolt alapítéleteket meghozó bíróságok közül legutóbb eljárt elsőfokú bíróság – továbbra is az S.-i Járásbíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
[25] Tekintettel arra, hogy az indítványban felsorolt alapítéletek meghozatala során nem az E.-i Járásbíróság járt el utolsóként, ezért e bíróság Legfőbb Ügyészség és a terhelt által indítványozott kijelölése fel sem merülhet.
[26] Ha az indítványról való döntés során az S.-i Járásbíróság az indítványtól eltérően látja lehetségesnek az indítványozott szabadságvesztések összbüntetésbe foglalását, ezt kizárólag az elítélt hozzájárulásával teheti meg. Különösképpen szükséges az elítélt hozzájárulásának beszerzése, ha az indítványtól eltérő összbüntetésbe foglalásra a bíróság megítélése szerint több lehetőség is adódik. Az egyes verziók közötti választás ugyanis a bíróság döntési jogkörén kívül esik, e jog kizárólag a terheltet illeti meg. Az esetleges terhelti hozzájárulással érintett alapítéletekkel kiszabott szabadságvesztések ismeretében – vagy az indítvány módosítása esetén – vizsgálni szükséges, hogy e szabadságvesztések összbüntetésbe foglalása tárgyában történő döntéshozatalra a Be. 839. § (1) bekezdése alapján mely bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.
[27] Az indítvány módosításának hiányában, illetve az indítványtól eltérő összbüntetésbe foglaláshoz szükséges terhelti hozzájárulás nélkül azonban az indítvány ismételt elbírálása során az S.-i Járásbíróságnak egységes döntést kell hoznia, azaz valamennyi, az indítványban megjelölt szabadságvesztést hiánytalanul összbüntetésbe kell foglalnia, vagy az összbüntetési indítvány valamennyi szabadságvesztésre kiterjedő elutasítása felől kell határoznia. A törvényes döntés meghozatala kizárólag így biztosított.
[28] A kifejtett érvek mentén a Kúria – a Be. 24. § (1) és (3) bekezdése alapján eljárva – az eljárás lefolytatására az S.-i Járásbíróságot jelölte ki.
(Kúria Bkk.III.60/2022/5.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás