26/2022. (XII. 30.) GFM rendelet

1. § E rendelet hatálya a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe sorolt központi kezelésű kiadási előirányzatokra (a továbbiakban: előirányzatok) terjed ki.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

(2) Az (1) bekezdés 9. pontja szerinti ellenszolgáltatást úgy kell megállapítani, hogy az ellenszolgáltatás meghaladja a részvételi költségeket, és elérje a sportoló jövedelmének legalább 50%-át, függetlenül attól, hogy a sportoló és az érintett sportvállalkozás kötött-e munka- vagy más, munkavégzésre irányuló szerződést. Nem minősül ellenszolgáltatásnak a sportrendezvényen való részvételhez kapcsolódó utazási és szállásköltségek megtérítése.

3. § Az előirányzatok felhasználásának részletes szabályait az 1. melléklet tartalmazza.

4. § A Kvtv. 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 1. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos bevételek és kiadások cím, 2. Az MNV Zrt. rábízott vagyonával kapcsolatos kiadások alcím, 2. Társaságokkal kapcsolatos kiadások jogcímcsoport, 1. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába tartozó társaságok forrásjuttatásai jogcím és a Kvtv. 1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. A GFM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos bevételek és kiadások cím, 2. A GFM tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások alcím, 3. A GFM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó egyéb társaságok forrásjuttatásai jogcímcsoport terhére csekély összegű támogatás, képzési támogatás, válságtámogatás valamint létesítménytámogatás nyújtható.

5. § (1) Nem ítélhető meg létesítménytámogatás és képzési támogatás

(2) Nem ítélhető meg

6. § (1) A képzési támogatás és a létesítménytámogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségekre csekély összegű támogatás nyújtható.

(3) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti állami támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás túllépéséhez.

(4) Az e rendelet szerinti állami támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(5) Az egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(6) Azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(7) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni.

(8) A több részletben kifizetett létesítménytámogatást, képzési támogatást és csekély összegű támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell a diszkont kamatláb alkalmazásával diszkontálni.

7. § (1) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha az állami támogatás összege

(2) A támogatást nyújtó adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a létesítménytámogatás esetén az 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról.

(3) A támogatást nyújtó adatot szolgáltat a Támogatásokat Vizsgáló Iroda részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából, amennyiben a képzési támogatás

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás módjára, az adatszolgáltatással érintett adatok körére és azok közzétételére az Atr. 18/A–18/D. §-át kell alkalmazni.

(5) E rendelet alapján a képzési támogatás, a létesítménytámogatás és a csekély összegű támogatás esetén 2024. június 30-ig, válságtámogatás esetén 2023. december 31-ig lehet támogatási döntést hozni.

8. § (1) A képzési támogatás esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(2) A támogatási intenzitás

(3) A támogatási intenzitás legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető.

(4) A képzési támogatás keretében elszámolható

(5) Nem nyújtható képzési támogatás a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez.

9. § (1) A létesítménytámogatás működési támogatásként sportlétesítmény működéséhez nyújtható.

(2) A támogatott sportlétesítmény építésével, bővítésével, korszerűsítésével, működtetésével, üzemeltetésével történő megbízás odaítélése során átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell eljárni.

(3) A támogatott sportlétesítményhez a felhasználók számára átlátható és megkülönböztetés-mentes módon kell hozzáférést biztosítani. A beruházási költséget legalább 30%-ban finanszírozó vállalkozás a támogatott létesítményt kedvezőbb feltételek mellett használhatja, ha e feltételeket nyilvánossá teszik.

(4) A támogatott sportlétesítmény nem állhat egyetlen hivatásos sportoló vagy hivatásos csapat kizárólagos használatában. A sportlétesítményt az éves időbeli kapacitás legalább 20%-ában más hivatásos vagy amatőr sportolónak vagy csapatnak kell használnia.

(5) Ha a támogatott sportlétesítményt hivatásos csapat használja, a hivatásos csapat esetén alkalmazott díjszámítási feltételeket nyilvánossá kell tenni.

10. § (1) A létesítménytámogatás nem haladhatja meg a keletkező működési veszteséget.

(2) A működési veszteség összegét előzetesen, megalapozott előrejelzések alapján kell megállapítani.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottak teljesítése – a (2) bekezdéstől eltérően – visszafizetési mechanizmus alkalmazásával utólag is biztosítható.

(4) A 2 millió eurónak megfelelő forintösszeget meg nem haladó létesítménytámogatás esetén a támogatás összege az (1)–(3) bekezdésben meghatározott módszerek alkalmazásától eltérően is meghatározható, azzal, hogy a támogatási intenzitás nem haladja meg az elszámolható költségek 80%-át.

11. § (1) A létesítménytámogatás keretében a sportlétesítmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerülő működési költség – így különösen az igénybe vett szolgáltatások és a karbantartás költsége, a bérleti díj, a személyi, az anyag-, a kommunikációs, az energia- és az adminisztrációs költség – számolható el.

(2) A létesítménytámogatás esetén az értékcsökkenés és a finanszírozási költségek olyan mértékben nem számolhatóak el, amilyen mértékben az értékcsökkenés, finanszírozás vagy az értékcsökkenéssel, finanszírozással érintett tárgyi eszközök, immateriális javak tekintetében a kedvezményezett beruházási támogatásban részesült.

12. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző, egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások esetén a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A csekély összegű támogatás odaítélése során az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) Hitel vagy kezességvállalás formájában nyújtott támogatás esetén – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 4. cikk (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben – nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amelyet kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá vontak, vagy hitelezői kérelemre kollektív fizetésképtelenségi eljárás alá lenne vonható, valamint az a nagyvállalkozás, amely B hitelminősítésnek megfelelő helyzetnél rosszabb helyzetben van.

(5) Nem nyújtható csekély összegű támogatás a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására.

(6) A csekély összegű támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az EUMSZ 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(7) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(8) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikk (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

13. § (1) A válságtámogatás az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és a válságközlemény 2.1. szakaszának szabályaival összhangban, a 13–16. § szerinti támogatási jogcímet jóváhagyó európai bizottsági határozat elfogadását követően nyújtható olyan vállalkozásoknak, amelyek működését a háború gazdasági hatásai hátrányosan érintik. Az érintettségről a vállalkozás a támogatás odaítélését megelőzően nyilatkozni köteles.

(2) A válságtámogatás vissza nem térítendő támogatás, hitel és tőke formájában nyújtható, azzal, hogy a hitel és tőke formájában nyújtott támogatás esetén a hitel teljes névértékét vagy a tőke teljes összegét kell figyelembe venni a 14. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatároknak való megfelelés ellenőrzésekor.

(3) A hitel formájában nyújtott válságtámogatás más, a (2) bekezdésben meghatározott támogatási formává alakítható 2024. június 30-ig úgy, hogy az átalakított támogatás összegét az átalakításkor nem kell újból figyelembe venni a 14. § (1)–(3) bekezdése szerinti értékhatárok vizsgálatakor, de a kedvezményezettnek a 14–16. § egyéb feltételeinek az átalakításkor is meg kell felelnie.

(4) Nem részesülhet válságtámogatásban a válságközlemény 8–18. pontjában felsorolt jogi aktusokban meghatározott szankciók, valamint a válságközlemény elfogadását követően az Európai Unió szervei által Oroszország Ukrajna elleni agressziójára tekintettel bevezetett egyéb szankciók hatálya alá tartozó vállalkozás, így különösen nem részesülhet válságtámogatásban a szankciókat bevezető jogi aktusokban kifejezetten megnevezett jogalany, valamint az ilyen jogalany meghatározó befolyása alatt lévő vállalkozás.

(5) Nem nyújtható válságtámogatás a (4) bekezdés szerinti szankciókkal érintett ágazatokban folytatott tevékenységhez, ha a válságtámogatás aláásná a szankciók célkitűzéseit.

(6) A válságtámogatás nyújtásának nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett a gazdasági tevékenységét áthelyezze az EGT-n belül egy másik országból Magyarország területére.

(7) Nem nyújtható válságtámogatás az elsődleges mezőgazdasági termeléssel foglalkozó vállalkozások számára, ha a válságtámogatás mértékét a forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(8) Nem nyújtható válságtámogatás a halászati és az akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozásnak, ha a támogatás a 717/2014/EU rendelet 1. cikk (1) bekezdés a)–k) pontjában említett támogatási kategóriák közé tartozik.

14. § (1) A válságtámogatás támogatástartalma a válságközlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve, a (2)–(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem haladhatja meg a 2 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott válságtámogatás támogatástartalma a válságközlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) A halászati és akvakultúra-ágazathoz tartozó vállalkozások esetén az e tevékenységekhez összesen nyújtott válságtámogatás támogatástartalma a közlemény 2.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Ha egy vállalkozás több ágazatban is folytat tevékenységet, és ezekre az (1)–(3) bekezdés szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, a vállalkozás a támogatásokról olyan elkülönített nyilvántartást vezet, amely biztosítja az érintett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – ne haladja meg a 2 000 000 eurónak megfelelő forintösszeget. A (2) és (3) bekezdés szerinti ágazatokban folytatott tevékenységekre eső teljes maximális támogatástartalom vállalkozásonként – a vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve – nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(5) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára az (1) bekezdés szerinti maximális támogatástartalommal nyújtható válságtámogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(6) A mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy forgalmazásával foglalkozó vállalkozások számára nyújtott válságtámogatás mértéke az (5) bekezdéstől eltérően meghatározható az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az elsődleges termelők által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján, ha a kérdéses termékeket az elsődleges termelő nem élelmiszeripari célokra, vagy egyáltalán nem hozta volna forgalomba.

15. § (1) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a válságtámogatás abban az esetben halmozható más állami támogatással, ha az nem vezet az Atr. 2. § 2a. pontja szerinti csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy összeg túllépéséhez.

(2) Ha a válságtámogatás mellett a kedvezményezett az Atr. 2. § 1. pontja szerinti rendeletekben meghatározott csekély összegű támogatásban is részesül, az igénybe veendő vagy igénybe vett csekély összegű támogatás nem csökkenti a válságtámogatás 14. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékét. Ha a válságtámogatás mellett a kedvezményezett azonos vagy részben azonos elszámolható költségek vonatkozásában csekély összegű támogatást is igénybe vesz, a támogatáshalmozás nem vezethet a válságtámogatás 14. § (1)–(3) bekezdése szerinti legmagasabb mértékének túllépéséhez.

(3) A válságtámogatás akkor halmozható az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatással, ha az nem vezet a kedvezményezett által elszenvedett kár túlkompenzációjához.

(4) Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetén a válságtámogatás nem halmozható az „A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosítása” című, 2022. november 7-i, 2022/C 423/04 számú európai bizottsági közleménnyel módosított, az „A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosítása, és az EUMSZ 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosítása” című, 2021. november 24-i, 2021/C 473/01 számú európai bizottsági közlemény 3.13. szakasza szerinti támogatással.

16. § (1) A támogatást nyújtó az Atr. 18/C. § (3) bekezdésében meghatározott határidők szerint továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a válságtámogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait az Atr. 18/D. § (1) bekezdés e) pontja szerinti közzététel céljából.

(2) A támogatást nyújtó az Atr. 34. § (1) bekezdésére figyelemmel minden év április 30-áig beszámolót készít a megelőző évben nyújtott válságtámogatásokról az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére.

(3) A támogatást nyújtó és a kedvezményezett a válságtámogatással kapcsolatos iratokat a támogatás odaítélésétől számított tíz évig megőrzi.

(4) A válságközlemény 81. pontjára figyelemmel a támogatást nyújtó átadja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az Európai Bizottság megkeresésének megválaszolásához szükséges összesített adatokat.

17. § Az előirányzatok vonatkozásában e rendelet hatálybalépését megelőzően tett kötelezettségvállalások az adott előirányzat tekintetében e rendeletben kijelölt kezelő szerv által tett kötelezettségvállalásnak minősülnek.

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

19. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

20. § E rendelet