264/2022. (VII. 27.) Korm. rendelet indokolás
264/2022. (VII. 27.) Korm. rendelet indokolás
a történelmi emlékhelyekről szóló 303/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 264/2022. (VII. 27.) Korm. rendelethez
2022.07.28.
Ezen indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.
A rendelet az alábbi emlékhelyekkel egészül ki:
Budapest V. kerület, egykori Landerer-nyomda
A Landerer-nyomda az úgynevezett pesti Horváth-ház földszintjén helyezkedett el, a régi Hatvani kapu közelében. A bérház Pollack Mihály, a reformkor legkiválóbb építészének tervei alapján épült. A XVIII. század eleje óta a Pesten és Budán nyomdát működtető Landerer család az 1840-es évekre hazánk legkorszerűbb nyomdáját létesítette a klasszicista stílusú bérház alsó részében. A nyomda sajtógépei alól kerültek ki a Kossuth Lajos által szerkesztett Pesti Hírlap, – a Petőfi Sándor és a márciusi ifjak vezette ötezer fős tömeg nyomására – a Nemzeti dal és a 12 pont cenzúra nélküli változata, számtalan, a forradalom ügyét szolgáló kiadvány, a kor újságainak jó része, a híres „Kossuth-bankó”, később pedig Jókai regényei. Maga az épület is jelentős történelmi szerepet játszott a korszakban. 1848-ban néhány hónapig itt ülésezett a Batthyány-kormány, és hosszabb-rövidebb ideig otthont adott Kossuth Lajos, Arany János, Bajza József, Garay János, Vörösmarty Mihály és Jókai Mór számára is. A nyomda megszűnése után a Vasárnapi Újság szerkesztősége működött az épületben. A ház a többszöri átépítés, háborús pusztulás ellenére őrzi a nagy idők eseményeinek hangulatát, itt található Budapest egyik legszebb, dór és korinthoszi oszlopfőkkel ékesített lépcsőháza. A Landerer-nyomda a XIX. században, de különösen az 1848. március 15-ei események fényében és a szabad sajtó létrejöttében betöltött szerepe alapján méltó a történelmi emlékhelyeink sorába.
Isaszegi és tápióbicskei csatatér
Az 1849-es dicsőséges tavaszi hadjárat legjelentősebb állomásai között tartjuk számon a tápióbicskei és az isaszegi csatát is. A helyszínek a magyar hadtörténelem egyik legsikeresebb hadjáratának fontos állomásai, amelyek mind a mai napig hozzájárulnak nemzeti identitástudatunk erősítéséhez. Méltán illenek a történelmi emlékhelyek sorába. A helyi emlékezés legfontosabb terei: a tápióbicskei Honvédemlékmű, az isaszegi Öregtemplom, a Honvédszobor, a Katonapallag-Honvédsírok és a Szentgyörgypusztai Kőkereszt.
Siklósi vár
A siklósi vár a XIII. század második felében épült. Az 1401. évi bárói lázadás alkalmával Luxemburgi Zsigmond magyar királyt, majd később német-római császárt az ifjú Garai Miklós Siklós várában tartotta tisztes fogságban öt hónapon keresztül. A vár a XVI. század elején a Perényi család tulajdonába került. 1526-ban Kanizsai Dorottya, Perényi Imre nádor özvegye a siklósi várból indult a nemzetünk számára oly tragikus kimenetelű mohácsi csata helyszínére, és eltemettette a csata áldozatainak jelentős részét, megadva a végtisztességet a hősi halottaknak. Mostohafia, Perényi Péter, későbbi erdélyi vajda és koronaőr a Szent Koronát egy ideig a siklósi várban is őriztette. A török vész elmúltával a vár a Batthyány család tulajdonába került. A vár 1939-ben helyet biztosított lengyel menekült tiszteknek is. A helyszínen forgatták A Tenkes kapitánya című filmklasszikust. Művészettörténetileg is egyedülálló a 2011-es felújítás során felfedezett imafülke, amelyet a szakértők Kanizsai Dorottya nevéhez kötnek. Késő gótikus várkápolnája a korszak egyik legszebb fennmaradt alkotása. Mindezek tudatában a siklósi vár a magyar történelem egyik jelentős helyszíne, méltán illik a történelmi emlékhelyek sorába.
Szabolcsi földvár és templom
Szabolcs községben található Közép-Európa egyik legjobb állapotban fennmaradt X. századi földvára, amely a vármegyerendszerben területi központ volt, támadások esetén pedig a környék lakosságának védelméül szolgált. A földvár a tatárjárás idején megrongálódott, és elveszítette korábbi jelentőségét. Az erőd tövében lévő templom a XI. században épülhetett. 1092. május 20-án Szent László király bizonyíthatóan itt tartotta azt az egyházi zsinatot és törvényhozó gyűlést, amelyen elsőként alkottak világi vonatkozású szabályokat. Mindezek alapján a szabolcsi földvár és református templom méltán illik a történelmi emlékhelyek sorába.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás