PÜ BH 2022/265
PÜ BH 2022 265
2022.10.01.
A közterület-használati jogviszony közjogi jogviszony. A közterület-használati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita elbírálása a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 22. § (2) bek., 129. § (1) bek., 130. § (1) bek. b) pont, 157. § a) pont, 275. § (2) és (4) bek.; 2017. évi I. törvény (Kp.) 5. § (1) bek., 7. § (1) bek. a) pont, 12. § (1) bek., 13. § (1) bek. a) pont, 13. § (5) bek.].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felperes mint használatba vevő és a korábbi I. rendű alperes (jelenleg és a továbbiakban: alperes) mint használatba adó nevében eljárt korábbi II. rendű alperes 2008. november 6-án közterület-használati megállapodást kötöttek, amelyet 2009. július 31-én módosítottak. A felperes a megállapodásban foglalt célokra és feltételek mellett használhatta az alperes kizárólagos tulajdonát képező, közterület besorolású ingatlant.
[2] Az alperes képviselő-testülete a 2016. március 10-én hozott 58/2016. (III. 10.) B-L-Ö. számú határozatával a felperes szerződésszegésére hivatkozva visszavonta a közterület-használati megállapodással érintett ingatlan használatához adott tulajdonosi hozzájárulást, és felhívta a korábbi II. rendű alperest a megállapodás felmondására.
[3] A korábbi II. rendű alperes a közterület-használati megállapodást a 2016. március 17-én kelt levelében 2016. március 29. napjával felmondta. A felperes a felmondást nem fogadta el.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[4] A felperes módosított keresetében elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a perbeli felmondás hatályát vesztette, a közterület-használati megállapodás fennáll. Másodlagosan a felmondás jogellenességének és a közterület-használati megállapodás fennálltának megállapítását kérte.
[5] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Egyebek mellett vitatta az eljáró bíróságok hatáskörét, állítva, hogy a kereset elbírálása közigazgatási bírósági hatáskörbe tartozik.
Az első- és a másodfokú ítélet
[6] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította a perbeli felmondás jogellenességét és a felperes, valamint az alperes közötti közterület-használati megállapodás fennállását. Határozata indokolásában a felek közötti jogviszonyt polgári jogi jogviszonynak minősítette.
[7] Az alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat meghozatalára utasította, tekintettel arra, hogy az elsőfokú bíróság nem foglalt állást valamennyi kereseti jogcím vonatkozásában, illetve az alperesi védekezés körében nem tett eleget eljárásjogi kötelezettségének, így az elsőfokú ítélet érdemben nem volt felülbírálható. A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint a perbeli közterület-használati jogviszony polgári jogi jogviszony, ekként a kereset elbírálására a rendes bíróságnak, és nem a közigazgatási bíróságnak van hatásköre.
[8] A megismételt eljárásban hozott ítéletével az elsőfokú bíróság a felperes elsődleges keresetét elutasította, megállapította, hogy a közterület-használati megállapodás 2016. március 17-én kelt felmondása jogellenes, és a megállapodás fennáll. A perbeli jogviszonyt továbbra is polgári jogi jogviszonynak minősítette, és ebből adódóan a rendes bíróság hatáskörébe tartozónak tekintette.
[9] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság kiegészített ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 253. § (2) bekezdése alapján – túlnyomórészt helyes indokaira utalva – helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróság álláspontjával, miszerint a perbeli megállapodás polgári jogi jogviszonyt keletkeztetett a felek között, amire tekintettel a perre az eljárt rendes bíróságnak és nem közigazgatási bíróságnak van hatásköre. Helytállónak ítélte továbbá az elsőfokú bíróság érdemi döntését is.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem
[10] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak – az elsőfokú ítéletre is kiterjedő – hatályon kívül helyezése és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatala érdekében, melynek keretében a régi Pp. 157. § a) pontja alapján, a régi Pp. 130. § (1) bekezdés b) pontjára tekintettel az eljárás megszüntetését kérte arra figyelemmel, hogy az ügy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (időközbeni jogszabályváltozásra tekintettel pontosított kérelme szerint a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma) hatáskörébe tartozik.
[11] Az alperes másodlagos felülvizsgálati kérelme tartalmilag a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset teljes egészében történő elutasítására irányult, míg harmadlagos kérelme a jogerős ítélet – elsőfokú ítéletre kiterjedő – hatályon kívül helyezését, és az eljárt elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását célozta. Elsődleges felülvizsgálati kérelme körében változatlanul a perbeli jogviszony közjogi (közigazgatási) minősülése, erre tekintettel az ügy közigazgatási bírósági hatáskörbe tartozása mellett érvelt.
[12] Az alperes felülvizsgálati kérelmeivel kapcsolatban megsértett jogszabályhelyként – egyebek mellett – a régi Pp. 22. § (2) bekezdését, 28. §-át, 324. § (2) bekezdését és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 12. § (2) bekezdés a) pontját jelölte meg. Utalt a Kúria Kfv.IV.37.940/2015/3. számú és a Kúria Önkormányzati Tanácsa KÖF5.033/2017/4. számú határozatára, amelyek alapján kifejtette, hogy ha az önkormányzat közterület-használat kérdésében dönt, akkor nem az eljárt bíróságok által megjelölt mellérendelt jogviszonyról van szó, hanem közigazgatási hatósági ügyről, ami a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik.
[13] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte.
[14] Az eredetileg Pfv.V.20.092/2021. számon folyamatban volt felülvizsgálati eljárásban – tekintettel arra, hogy annak elsődleges kérdése a per tárgyát képező közterület-használati jogviszony közjogi (közigazgatási) vagy magánjogi (polgári jogi) minősülése, ehhez képest az ügyben hatáskörrel rendelkező általános (polgári) illetve közigazgatási bíróság, továbbá ennek folyományaként az alkalmazandó perrend (Pp., illetve Kp.) meghatározása, és miután ezen elvi jelentőségű jogkérdés tárgyában a Kúria előtt 2021.El.II.JE.P.7. számon jogegységi eljárás volt folyamatban – a Kúria Pfv.V.20.092/2021/7. számú végzésével a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) 32. § (1)–(2) bekezdésére tekintettel, a régi Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 152. § (2) bekezdésének megfelelően a felülvizsgálati eljárást a hivatkozott jogegységi eljárás befejezéséig felfüggesztette.
[15] A Kúria jogegységi tanácsa 2022. január 18-án 1/2022. KPJE határozatot (a továbbiakban: KPJE határozat) hozott a közterület-használati jogviszony közjogi vagy magánjogi jellegének megítéléséről és az ilyen tárgyú perben eljáró bíróság meghatározásáról, melyre tekintettel a Kúria elrendelte az eljárás folytatását.
[16] A folytatódó felülvizsgálati eljárásban a felperes Pfv.3. számú beadványában elsődlegesen fenntartotta álláspontját a perbeli jogviszony magánjogi jogviszonykénti minősülése mellett. Kiemelte, hogy a felek jogviszonya a KPJE határozat tükrében sem minősíthető közjogi jellegűnek, tekintettel annak sajátos többlettényállási elemeire: egyrészről a szerződés 50 év határozott időre történt létrejöttére; másrészről arra, hogy nem kizárólag a közterület-használatára kapott feljogosítást díj ellenében, hanem annak felújítására, azzal kapcsolatos beruházás megvalósítására, azaz autonóm szerződő félként az alperesi akarattól független, önálló kötelezettségvállalásokat is tett. Hangsúlyozta: a jogviszony időtartama, valamint a feleket megillető jogok és őket terhelő kötelezettségek az alperes által másokkal kötött közterület-hasznosítási szerződésekhez képest is egyedileg kerültek meghatározásra. A felperes a KPJE határozat kapcsán felvetette annak alaptörvény-ellenességét, utalva a jogállamiság és a jogbiztonság alapelvére. Másodlagos álláspontjaként permegszüntetés esetére kérte a keresetlevél áttételét a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumához.
A Kúria döntése és jogi indokai
[17] Az alperes elsődleges felülvizsgálati kérelme alapos.
[18] A Kúria a felülvizsgálat eredményeként azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a meghozatalát követően a Kúria összevont Polgári–Gazdasági–Munkaügyi és Közigazgatási Jogegységi Tanácsa által hozott, a Magyar Közlöny 2022. évi 45. számában 2022. március 8. napján közzétett, a bíróságokra a Bszi. 42. § (1) bekezdésének második mondata alapján a közzététel időpontjától kötelező KPJE határozatra tekintettel jogszabálysértő.
[19] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmére és a folytatódott eljárásban előterjesztett Pfv.3. sorszámú beadványában írtakra tekintettel a Kúria rámutat: az összevont jogegységi tanács jogegységi határozata rendelkező részében két egyértelmű rendelkezést fogalmazott meg:
1. A közterület-használati jogviszony közjogi jogviszony.
2. A közterület-használati jogviszonnyal kapcsolatos jogvita elbírálása a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik.
[20] Nem volt vitatott, hogy a felek jogviszonya közterület-használat tárgyában jött létre. A felperes által hivatkozott, többlettényállási elemként felvetett körülmények (a jogviszony időtartama, a hasznosításon felül felújítási célú beruházásra kapott felhatalmazás) – a felperes álláspontjával szemben – nem tekinthetők „az alperesi akarattól független, önálló kötelezettségvállalásnak”. Ezek a szerződési tartalmak egységesen és együttesen a felek alapvetően közterület-használatra épülő, annak tárgyában létrejött jogviszonyától el nem választható, annak létrejötte nélkül – kvázi önálló kötelmi jogi kötelezettségvállalásként – nem értelmezhető, hanem annak talaján álló szerződési elemek, ebbéli minősülésükön nem változtat egyedileg meghatározott (megtárgyalt) jellegük sem.
[21] A Kúria hangsúlyozza továbbá, hogy a felperes perbeli keresete elsődlegesen a közterület-használati megállapodás alperes általi felmondása hatályának megszűnése, másodlagosan a felmondás jogellenessége és – mindkét kereseti kérelem tekintetében – a közterület-használati megállapodás fennálltának megállapítására irányult, amelyre tekintettel a perbeli jogkérdés a KPJE határozat indokolása [56]–[57] és [61] pontjainak megfelelően közigazgatási jogvitának minősül [a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. §], amelynek elbírálása közigazgatási bírói útra tartozik [Kp. 5. § (1) bekezdés].
[22] Miután az adott ügyben eljárt (polgári) bíróságok hatáskörükbe nem tartozó ügyben, ezáltal a régi Pp. 22. § (2) bekezdését megsértve hozták meg határozataikat, a Kúria végzésével a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, a pert a régi Pp. 275. § (2) bekezdése alapján – figyelemmel a régi Pp. 270. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó 157. § a) pontjára, a 130. § (1) bekezdés b) pontjának első fordulatára – megszüntette, és a régi Pp. 129. § (1) bekezdés alapján elrendelte a Kp. 5. § (1) bekezdése alapján közigazgatási bírói útra tartozó, a Kp. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint első fokon a közigazgatási kollégiummal rendelkező törvényszék által elbírálandó kereseteket tartalmazó keresetlevél áttételét a Kp. 12. § (1) bekezdése alapján hatáskörrel és a Kp. 13. § (1) bekezdés a) pontjára és (5) bekezdésére figyelemmel illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszék Közigazgatási Kollégiumához.
(Kúria Pfv.V.20.352/2022/4.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás