266/2022. (VII. 27.) Korm. rendelet indokolás
266/2022. (VII. 27.) Korm. rendelet indokolás
a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 266/2022. (VII. 27.) Korm. rendelethez
2022.08.12.
Az indokolást a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése és a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján közzé kell tenni.
A jogszabály-módosítás célja a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 14/2015. Korm. rendelet) kis terjedelmű módosítása révén annak lehetővé tétele, hogy hazai szinten is valós alternatívaként jelenjen meg a regenerált hűtőközegek kereskedelme.
A fluortartalmú üvegházhatású gázok (a továbbiakban: F-ÜHG) gyártására, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó szabályokat uniós szinten a fluortartalmú üvegházhatású gázokról és a 842/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 517/2014/EU európai parlamenti és a tanácsi rendelet (a továbbiakban: 517/2014/EU Rendelet) tartalmazza. Az F-ÜHG-ra vonatkozó szigorú szabályozás indoka a klímagázként nagy mennyiségben felhasznált F-ÜHG mennyisége, illetve ezeknek a környezetre és az éghajlatra gyakorolt káros hatása. A hűtéstechnikában jelenleg leggyakrabban használt hűtőközegek ugyanis igen magas globális felmelegedési potenciállal (global warming potential – GWP) rendelkeznek, így intenzív felhasználásuk nagymértékben hozzájárul az üvegházhatás fokozásához.
Az Európai Unió e kedvezőtlen hatás csökkentése érdekében szigorúan szabályozza a hűtőközegekkel kapcsolatos tevékenységeket, mely rendelkezések egyrészt a forgalomban lévő, magasabb GWP-vel bíró hűtőközegek mennyiségének csökkentését, másrészt a jelenleg használatban lévő hűtőközegek újrafelhasználását célozzák.
Ezt a célt igyekszik beteljesíteni az 517/2014/EU Rendelet 13. cikk (3) bekezdése is, amely 2020. január 1. napjától kezdődően tiltja a legalább 40 tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő hűtőközeget tartalmazó hűtőberendezések szervizelése vagy karbantartása vonatkozásában a 2500-as vagy annál nagyobb GWP-vel rendelkező F-ÜHG felhasználását. Ez a tilalom azonban 2030. január 1. napjáig nem vonatkozik a regenerált, illetve újrahasznosított hűtőközegekre – utóbbi esetben feltéve, hogy azokat ilyen berendezésekből nyerték vissza. Az ilyen újrahasznosított gázokat csak az a vállalkozás használhatja fel, amely karbantartás vagy szervizelés részeként azokat visszanyerte, vagy amely részére a visszanyerést karbantartás vagy szervizelés részeként elvégezték.
A regenerált hűtőközegek tehát bármely hűtőberendezésbe betölthetők, azok komoly piaci értéket képviselnek. A regenerálás, illetve a regenerált hűtőközegek vásárlásának ösztönzése mind a körforgásos gazdaság, mind az illegális hűtőközeg-kereskedelem elleni küzdelem szempontjából kiemelten fontos. A környezetvédelmi szempontok mellett a piac és az államháztartás szempontjából is előnyös, ha a keresletet nem illegális forrásból származó, hanem már legyártott, meglévő hűtőközegekből fedezik.
Annak érdekében, hogy Magyarországon valós alternatívaként jelenjen meg a regenerált hűtőközegek kereskedelme, a 14/2015. Korm. rendelet módosítása vált szükségessé. Törvényi szintű módosítás nem indokolt, a 14/2015. Korm. rendelet módosítása illeszkedik a már meglévő szabályozási rendszerbe.
A módosítás indoka, hogy a jelenlegi szabályozási környezet nem rendelkezik egyértelműen a visszanyert hűtőközegek kezeléséről. A jogalkalmazók, az F-ÜHG-val kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások számára gyakorlati problémát jelent, hogy a visszanyert hűtőközegek tekintetében milyen módon kell eljárniuk azok kezelése, értékesítése kapcsán. A 14/2015. Korm. rendelet módosításával a jogalkotó ezt a gyakorlati jogalkalmazási problémát kívánja megoldani úgy, hogy egyértelműen rendelkezik a visszanyert hűtőközeggel való tevékenységek végzéséről és az azokhoz kapcsolódó jogosultságokról. A jogszabály-módosítás rendezi a visszanyert hűtőközegek sorsát és jogi helyzetét, attól függően, hogy azok regenerálására vagy ártalmatlanítására kerül sor.
A jogszabály-módosítás szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy amennyiben a visszanyert hűtőközegekkel kapcsolatos tevékenységek során gázkezelés történik, azt továbbra is csak megfelelő képesítéssel rendelkező vállalkozás végezhesse. Az 517/2014/EU Rendelet 11. cikk (4) bekezdése azonban lehetőséget teremt azokra az esetekre, amennyiben a vállalkozások gázkezelés nélkül, kizárólag gyűjtési vagy szállítási tevékenységet végeznek, azokban az esetekben ne legyen szükséges képesítéssel rendelkezniük. A jogszabály-módosítás ennek megfelelően megteremti azt a regisztrációs kategóriát („gyűjtő”), amellyel képesítés nélkül lehetőség nyílik gyűjtésre vagy szállításra.
A jogszabály-módosítás célja összességében olyan szabályozási környezet létrehozása, amely minél nagyobb mértékben biztosítja annak a lehetőségét, hogy a visszanyert hűtőközeg körforgásban tartással eredeti céljára felhasználható maradjon, és csak a legszükségesebb esetben váljon hulladékká, és kerüljön ártalmatlanításra.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás