• Tartalom

KÜ BH 2022/274

KÜ BH 2022/274

2022.10.01.
A kereshetőségi jog alapjául szolgáló státusz megszűnése – a szomszédos ingatlan eladása – esetén a perbeli jogutódlásra irányadó szabályok alkalmazandók [1952. évi III. törvény (régi Pp.) 275. § (5) bek., 327. § (1) bek., 335/A. §].
A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás
[1] Az elsőfokú építési hatóság a 2017. március 17-én hozott határozatában az építtetők kérelmének helyt adva a Budapest, XI. kerület 15. szám alatti ingatlanon az építészeti–műszaki tervdokumentáció szerint létesítendő pince + földszint + háromszintes – 15 lakást, 1 irodát és 16 állásos teremgarázst magában foglaló – lakóépületre és gépkocsilehajtó melletti támfalakra, valamint 1 db személyfelvonóra vonatkozóan az építési engedélyt – feltételekkel – megadta.
[2] Az indokolásban rögzítette, az ingatlan a Budapest, XI. kerület Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról szóló 34/2003. (X. 21.) XI. ÖK számú rendelet (a továbbiakban: KVSZ) szerint „kisvárosias, kistelkes, jellemzően zártsorú beépítési terület” az L3-XI/K1 építési övezetben helyezkedik el. Az építészeti–műszaki dokumentáció megfelel az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban. Eljr.) előírásainak.
[3] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2017. június 14-én kelt BP/1003/00170-9/2017. számú határozatában az elsőfokú határozatot helybehagyta. Az indokolás szerint a tervezett építési tevékenység a környezetére káros hatást nem gyakorol, a meglévő épületek állékonyságát, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot semmilyen módon nem veszélyezteti. Az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságához szükséges, a közlekedési hálózathoz való csatlakozás, valamint a közmű- és energiaellátás megoldott. A tervezett építési munkák kielégítik a vonatkozó biztonsági, környezetvédelmi, műszaki és egyéb követelményeket, azok az irányadó építési szabályoknak minden tekintetben megfelelnek.
A kereseti kérelem
[4] A felperes eljárási és anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozással keresetet nyújtott be az alperes határozatának bírósági felülvizsgálata iránt. Jogszabálysértéseket a keresetlevelében, továbbá a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 17.K.32.587/2017. számon indult ügy 20. és 25. alszámú iratában jelölt meg.
Az alapeljárásban hozott elsőfokú ítélet és a Kúria végzése
[5] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 17.K.32.587/2017/26. számú ítéletében a keresetet elutasította.
[6] A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét elbírálva a Kfv.II.37.954/2018/15. számú végzésében az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Az indokolásban kifejtette, a felperes keresetében több irányú hivatkozással tette vitássá az építkezést, keresetének jogalapját a szomszédos ingatlan – 9. számú – tulajdonjoga képezte. A kereshetőségi joghoz kapcsolódóan a felperes a szomszédos ingatlanon végzett társasház építés valamennyi mozzanatát nem teheti vitássá, csak olyan igényt érvényesíthet, amely a saját ingatlana használatára igazolható hatással van.
[7] A Kúria szerint az első fokon eljárt bíróság kellő mélységben nem vizsgálta meg a felperes hivatkozása közül azokat, amelyek a kereshetőségi jog fennállásával álltak összefüggésben. A felperesi hivatkozások közül a benapozás kérdése, illetve az építmény illeszkedése és a tömegéből adódó többletterhelés képezi elsősorban a kereshetőségi jogának alapját, ugyanakkor az elsőfokú bíróság ezeket a felperesi hivatkozásokat megfelelően nem különítette el, és a szükséges mélységben sem vizsgálta.
[8] A felülvizsgálati bíróság utalt arra is, hogy a felperesi előadások alapján az elsőfokú bíróságnak a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) 3. § (2) és (3) bekezdésének alkalmazását is meg kellett volna vizsgálnia, döntően arra tekintettel, hogy a felperesi előadások bizonyítást igényelhetnek, és amennyiben nem volt elegendő a felperes által előterjesztett bizonyíték, úgy ennek kérdésében a Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti felhívás és tájékoztatás nem volt mellőzhető.
[9] Szakkérdésnek minősül elsősorban a terület meglévő beépítésének kérdése, az ahhoz való illeszkedés, illetve az épület – tömegből adódó – estleges területi többletterhelése, a parkolási követelmények teljesítése. A felperes által becsatolt bizonyítékok elsősorban a felperes és az építtető polgári jogi jogviszonya alá tartoznak és döntően a kivitelezésből adódó hatásfokkal állnak összefüggésben. Az elsőfokú bíróság e bizonyítékokat megfelelően nem vizsgálta meg, és az egy érdemi tárgyaláson lefolytatott eljárás alapján nem volt abban a helyzetben, hogy az összetett építési hatósági ügyben érdemi döntést hozzon.
[10] A per tárgyalásán a felperes és képviselője, valamint az alperesi beavatkozó nem jelentek meg, és a tárgyaláson elhangzott alperesi nyilatkozatok mindenképpen indokolták volna, hogy azokat az érintettek megismerhessék, arra érdemi nyilatkozatot terjesszenek elő.
[11] A perbeli jogvitától el kell különíteni a felperes és az építtetők közötti polgári jogi jogviszonyt, az ott érvényesített igényeket. A beépítés módjára, az abból következő, a felperes által hivatkozott benapozásra, intimitásvesztésre vonatkozó felperesi igény elbírálása polgári ügyben eljáró bíróság hatáskörébe tartozik. Szintén e bíróságnak kell állást foglalnia a kivitelezésből származó károsodásra és értékvesztésre. A kivitelezéshez kapcsolódó kifogások az építési engedélyezési határozat bírósági felülvizsgálatának nem képezhetik részét.
[12] A Kúria az új eljárásra előírta, hogy az elsőfokú bíróságnak elsődlegesen a kereshetőségi jogot kell tisztáznia, és amennyiben azt állapítja meg, hogy az adott hivatkozás esetében a felperes nem vitathatja az építkezést, úgy ezen igényt a kereshetőségi jog hiányára tekintettel kell elutasítani.
[13] Ezt követően az elsőfokú bíróságnak tisztáznia kell, hogy a felperesi nyilatkozatok milyen bizonyítást tesznek szükségessé és ennek köréről, a bizonyítási eszközökről a felperest tájékoztatnia kell. Különösen indokolt ez az eljárás, ha az elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy valamely felperesi hivatkozás szakkérdést jelent, és ezért szakértő bevezetésének lehet helye. Szakkérdésnek minősülhet építési ügyben a terület beépítési módja (terjedelem, illeszkedés, illetve az Eljr. 18. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltak vizsgálata, valamint – ezek vitatása esetén – valamennyi szakhatósági álláspontot érintő hivatkozás.
Az új eljárás eredményeként hozott elsőfokú ítélet
[14] A Fővárosi Törvényszék a 28.K.701.331/2020/35. számú ítéletében a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 60 000 forint, míg az alperesi beavatkozóknak (a továbbiakban: beavatkozók) egyetemlegesen 481 000 forint perköltséget, továbbá az államnak 30 000 forint kereseti illetéket.
[15] Az elsőfokú bíróság ítéletének [3] pontjában a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértéseket rögzítette. A [4] pontban kifejtette, a felperes a keresetindítási határidőt követően, de részben az első tárgyalás előtt, részben a megismételt bírósági eljárásban, valamint a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmében keresetét több körben is kiegészítette. Ugyanakkor keresetlevelében a társasházi épület kialakítására vonatkozó szabályszerűségi kifogásokat tett és eljárásjogi jogsértéseket panaszolt. A felperes tehát a per során a keresetlevélben foglalt jogsérelmeit folyamatosan bővítette, azonban nem a keresetlevélben állított jogsérelmeket bontotta ki, hanem újabbakat emelt be, ezzel az alperesi határozat szélesebb körű felülvizsgálatát kérte a bíróságtól. A törvényszék azonban ezeket a régi Pp. 335/A. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nem vizsgálhatta, nem terjeszthette ki eljárását az utóbb megnevezett jogszabálysértések elbírálására. Ezért a törvényszék csak a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértésekről döntött.
[16] A fentiek megállapítása után a bíróság vizsgálta a felperes kereshetőségi jogának fennállását az általa állított jogszabálysértések tekintetében, vagyis azt, hogy a megjelölt jogsértések a saját ingatlana használatára igazolható hatással vannak-e avagy nem.
[17] A felperes a kerékpárok elhelyezésének tervezetlenségével, a személygépkocsi behajtás és tárolás, valamint az építménymagasság hibás számításával, továbbá egy társasházi lakás nem kellő benapozottságával az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szabályok megsértését kifogásolta, de azt semmilyen módon nem hozta összefüggésbe saját érdekeinek sérelmével. Azáltal a hivatkozott építési szabályok figyelmen kívül hagyása, pontatlan alkalmazása jelenthet objektív jogsértést, de önmagukban a felperessel való kapcsolatuk nélkül nem alapozzák meg a kereshetőségi jogát. Az Eljr. 18. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt követelmények betartásának hiánya lehet általában jogsértő, de ha ezzel összefüggésben a felperes nem igazol, vagy legalább nem valószínűsít saját jogsérelmet, kereshetőségi joga e körben sem állhat fenn.
[18] A törvényszék „megjegyezte”, a felperes által a tiltott keresetkiterjesztésben megfogalmazottak, így a társasház mérete miatti következmények, egyes részeinek közelsége a felperesi ingatlanhoz, mivel azokat már összefüggésbe hozta a saját házának használhatóságával – benapozottság, intimitásvesztés –, alkalmasak lehettek volna a kereshetőségi jog megalapozására. Ezek miatt, valamint az építkezés folyamán, illetve annak következményeként keletkezett károk miatti igények érvényesítésére a felperes más hatósági és bírósági eljárásokat kezdeményezhet.
[19] Mivel a felperes a kereshetőségi joga nem áll fenn, ezért a felperes előadások bizonyítása a perben nem volt szükséges, így az erre vonatkozó szakértő kirendelése iránti indítványt a bíróság elutasította.
[20] A törvényszék a beavatkozók által felszámított perköltséget a perben kifejtett jogi munkára tekintettel mérsékelte, továbbá a szakértő vélemény díját is csökkentette.
A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelmek
[21] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet elsődlegesen annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítása, másodlagosan annak hatályon kívül helyezése és a keresetnek való helytadás iránt.
[22] Előadta, a törvényszék megsértette a régi Pp. 2. §-át, a 3. § (3) bekezdését és az 54. §-t, amikor nem tisztázta megfelelően a beavatkozói személyi kört. Nem került igazolásra, hogy kik a beavatkozói minőséget megalapozó építőközösség tagjai. A beavatkozói képviselő a megismételt eljárás során bejelentette, hogy az V. rendű beavatkozó nem tagja az építőközösségnek és kérte a perből való elbocsátását, azonban ezt a nyilatkozatát 8 hónap múlva visszavonta. A törvényszéknek vizsgálnia kellett volna, hogy az V. rendű beavatkozó tagja-e az építtető közösségnek, és ha nem, akkor mi a beavatkozói státuszának alapja.
[23] A felperes szerint az I. rendű beavatkozó tekintetében a beavatkozói jogi képviselő nem rendelkezett szabályszerű meghatalmazással a törvényszék előtt folyó megismételt eljárásra vonatkozóan. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta hivatalból vizsgálni az I. rendű beavatkozó által adott meghatalmazás szabályszerűségét. Emellett a felperesnek nem volt lehetősége az ítélet meghozatala előtt megismerni a beavatkozói képviselőnek a 2021. szeptember 2-án megtartott tárgyaláson e körben tett nyilatkozatát. A fentiek miatt sérült a régi Pp. 30. § (3) és (6) bekezdése, 72. §-a, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló, 1950. november 4-én Rómában kelt Egyezményben (a továbbiakban: Egyezmény) foglalt tisztességes eljáráshoz való jog.
[24] A felperes sérelmezte, hogy a megismételt eljárásban nem kapott kioktatást a bizonyítandó tényekről és a bizonyítási teherről. Ezzel a törvényszék megsértette a régi Pp. 3. § (3), a 141. § (2) és a 164. § (1) bekezdését, és nem vette figyelembe a Kúria a Kfv.II.37.954/2018/15. számú végzésének [15], [16] és [21] pontjában írtakat. A kereshetőségi jog körében a felperes hangsúlyozta, keresete B. pontjában hivatkozott a környezeti káros hatás, a környezeti többletterhelés és az illeszkedés kérdéseiről.
[25] A Kúria végzésének [14] pontjában a felperesi hivatkozások között megjelölte a többletterhelés kérdését. A törvényszék a fentiekkel ítéletében nem foglalkozott, ezzel megsértette a régi Pp. 3. § (2) és (3) bekezdését. Ebben a körben a kereshetőségi jog fennáll.
[26] A felperes rámutatott, a törvényszék abban is jogszabálysértően járt el, hogy az időközben előterjesztett keresetmódosítások vonatkozásában sem vizsgálta a kereshetőségi jogot. Az ítéletben írtakkal szemben ezek nem minősülnek tiltott keresetmódosításnak. A kúriai végzés is tartalmazza a benapozás, az illeszkedés és a többletterhelés körét. Ezeket a felperes az alapeljárásban az első tárgyalást megelőzően, a 25. alszámú beadványban már előadta.
[27] A törvényszék eljárása ebben a körben sérti a régi Pp. 3. § (1), (2) bekezdését és 355/A. §-át.
[28] A törvényszék eljárása és ítélete sérti a régi Pp. 3. § (1) és (2) bekezdésében megjelölt kereseti kérelemhez kötöttség elvét, mert az elsőfokú bíróság nem hozott döntést több olyan kérdésben, amelyek tárgyát képezték a határidőben előterjesztett keresetnek (nagy épülettömeg, illeszkedés, intimitásvesztés, benapozás).
[29] A felperes szerint a megismételt eljárásban az ügy elölről újra kezdődik. A megismételt eljárás első tárgyalására 2020. november 17-én került sor, így addig lehetett jogszerűen új jogszabálysértést megjelölnie. Az ezen időpontot megelőzően előterjesztett jogszabálysértések jogszerű keresetkiterjesztésnek minősülnek, amelyekhez kapcsolódóan a törvényszéknek a tényállást fel kellett volna derítenie és döntést kellett volna hoznia. Ennek elmulasztása jogszabálysértő.
[30] A felperesi bizonyításindítvány mellőzése ellentétes a régi Pp. 3. § (2) bekezdésével.
[31] Az alperes eljárás során jogszerűtlenül nem vette figyelembe a régi Pp. 1. § (2), a 2. § (3), a 104. § (3), a 105. § (2) bekezdésében és az 50. § (1) bekezdésében írtakat.
[32] Az ítélet meghozatalának napján érkezett a bíróságra a beavatkozók irata, amely egyfelől érdemi nyilatkozatot tartalmazott, másfelől a perköltségre vonatkozó számlákat. Ezt az iratot a törvényszék a felperesnek később küldte meg, azt a felperesi képviselő 2021. szeptember 27-én vette át, így erre nem nyilatkozhatott. A bíróság eljárásával sérült a régi Pp. 2. §-a, a 3. § (6) bekezdése, a 79. § és az Egyezményben foglalt tisztességes eljáráshoz való jog elve.
[33] Az alperes és az alperesi beavatkozók felülvizsgálati ellenkérelmükben az ítélet hatályában fenntartását indítványozták annak helyes indokai folytán. Részletesen nyilatkoztak a felülvizsgálati kérelemben foglaltakra.
A Kúria döntése és jogi indokai
[34] A törvényszék ítélete érdemi felülbírálatra alkalmatlan.
[35] A régi Pp. 275. § (1) és (2) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A jogerős ítélet csak a felülvizsgálati kérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálható felül.
[36] A Kúria elsődlegesen rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást hiányosan állapította meg. Az alperes képviselője a 2021. szeptember 2-án megtartott tárgyaláson – a beavatkozók képviselőjével egyezően – előadta, hogy a felperes a Budapest, XI. kerület 9. szám alatti, az építési engedéllyel érintett ingatlannal szomszédos ingatlanát eladta. A nyilatkozatot a törvényszék ítéletének tényállása nem tartalmazza, a tényállítás körében az elsőfokú bíróság bizonyítási eljárást nem folytatott le.
[37] A felülvizsgálati bíróság az ingatlan-nyilvántartás adataiból megállapította, hogy a Budapest, XI. kerület 9. szám alatti ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát a megismételt eljárás során meghozott elsőfokú ítéletet megelőzően a felperes eladta a Kft.-nek (a továbbiakban: Kft.). A Kft. az ingatlan ¼ tulajdoni hányadát ezt követően adta el K. G.-nak, így tulajdoni hányada ¾-re csökkent.
[38] A régi Pp. 275. § (5) bekezdése értelmében, ha a Kúria az első- vagy a másodfokú bíróságot új eljárásra és határozat hozatalára utasítja, a hatályon kívül helyező végzésben az új eljárás lefolytatására vonatkozóan kötelező utasításokat ad. Ebben az esetben csak a felülvizsgálati eljárásban felmerült költség összegét állapítja meg, annak viseléséről az új határozatot hozó bíróság dönt.
[39] A törvényszék ítéletét megismételt eljárás eredményeként hozta meg, ennek során a régi Pp. 275. § (5) bekezdésében írtaknak megfelelően köteles volt a Kúria a Kfv.II.37.954/2018/15. számú végzésében foglalt iránymutatások alapulvételével és betartásával eljárni.
[40] Az alapügyben eljárt Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság ítéletében a felperes keresetét a keresetlevélben írtak szerint ismertette, abban a körben döntött és indokolta ítéletét, a keresetváltoztatás tekintetében döntése nem tartalmaz indokolást. A Kúria – a sérelmezett ítélet és a felülvizsgálati kérelem alapján eljárva – a végzésében szintén nem tette vizsgálat tárgyává a keresetváltoztatás kérdését.
[41] A régi Pp. 335/A. § (1) bekezdése szerint a felperes a keresetét legkésőbb az első tárgyaláson változtathatja meg. A keresetet azonban a közigazgatási határozatnak a keresetlevéllel nem támadott önálló – a határozat egyéb rendelkezéseitől egyértelműen elkülöníthető – rendelkezésére csak perindításra nyitva álló határidőn belül lehet kiterjeszteni.
[42] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a régi Pp. 335/A. § (1) bekezdésében megjelölt „első tárgyalásnak” a perben megtartott első érdemi tárgyalás minősül. Ha a felülvizsgálati eljárás eredményeként a Kúria az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja, akkor is az alapeljárás első érdemi tárgyalását kell olyannak tekinteni, ahol a kereset még megváltoztatható. Az ezzel ellentétes felperesi okfejtés nem foghat helyt.
[43] A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az alapügyben az első érdemi tárgyalást 2018. június 20-án tartotta, amelyről 26. alszám alatt készült jegyzőkönyv. A felperes a 20. alszámú – 2018. május 12-én kelt – és a 25. alszámú – 2018. június 20-án kelt – iratában jogszabálysértéseket jelölt meg.
[44] A törvényszék döntésében úgy ítélte meg, hogy a felperes a közigazgatási per során a keresetlevélben foglalt jogszabálysértéseket folyamatosan bővítette, azonban nem a keresetlevélben állított jogsérelmeket bontotta ki, hanem újabbakat emelt be, így azok tiltott keresetváltoztatásnak minősülnek. Ezzel az érvelésével az alperes és a beavatkozók egyetértettek, míg a felperes felülvizsgálati kérelmében vitatta azt.
[45] A Kúriának döntenie kellett abban, hogy a felperesnek a keresetlevél benyújtását követően, de még az első tárgyalást megelőzően előterjesztett jogszabálysértéseit tiltott keresetváltoztatásnak minősülnek-e.
[46] A keresetlevél A) pontjában a felperes az OTÉK több irányú megsértését állította. A keresetlevél B) pontjában az Eljr. 18. § (1) bekezdés d) pontjának megsértésére hivatkozott a felperes, mert véleménye szerint az építmény megépítése a környezetében káros hatásokat okoz. Ebben a körben a felperes egy tervtanácsi véleményre alapítottan állította, hogy a tervezett építménynek túlzottan nagy az épület tömege, az nem illeszkedik a környékbeli beépítési módhoz és léptékhez. A keresetlevél C) pontjában a felperes kifejtette, hogy az alperes eljárása több ponton sérti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit, így – egyebek mellett – a hatóság nem tett eleget tényállásfeltárási kötelezettségének.
[47] A 20. alszámú iratban a felperes az építési tevékenységgel kapcsolatos sérelmeit sorolja fel elsődlegesen, így az ingatlanát érintő beázást, repedéseket, süllyedést és betonozási problémákat. Emellett a benapozás csökkenést már a saját ingatlanára vonatkozóan állítja és sérelmezi az ingatlana intimitásvesztését, továbbá részletezi a negatív környezeti hatásokat. A 25. alszámú iratban – amelyet a felperes maga nevez kereset-kiegészítésnek, illetve keresetmódosításnak – a felperes a KVSZ megsértését állítja a beépített terület, az illeszkedés, a zavaró hatású nagy tömb és az intimitásvesztés tekintetében.
[48] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a régi Pp. 335/A. § (1) bekezdés második mondatából következően tiltott keresetkiterjesztésnek minősül az, ha a felperes a keresetindítási határidőn túl előterjesztett iratában olyan előadást tesz, amelyben nem a keresetlevelében megjelölt jogszabálysértést bontja ki, hanem újabbat (újabbakat) ad elő. Egyértelműen ilyennek minősül a 20. alszámú iratban a folyó építési tevékenységhez kapcsolódó problémakör, vagyis a felperes állítása szerint az ingatlanában jelentkező beázás, süllyedés, repedések és betonozási problémák. A benapozás csökkenést a felperes keresetlevelében az engedéllyel érintett ingatlan egyik lakására vonatkoztatta, a 20. alszámú iratban már a saját ingatlanára, így az utóbbi szintén tiltott keresetkiterjesztésnek tekintendő. Az intimitásvesztést a felperes keresetlevelében nem vitatta, azt először a 20. alszámú iratában sérelmezte, erre figyelemmel ez az utóbb megjelölt jogszabálysértés sem bírálható el érdemben.
[49] A felülvizsgálati bíróság rámutat, a törvényszék helytállóan rögzítette, hogy a keresetlevélben szereplő jogszabálysértések vizsgálhatók érdemben, azonban azok körét – a keresetlevélben írtakat indokolatlanul szűken értelmezve – részben helytelenül állapította meg. Az érdemben vizsgálható és vizsgálandó jogszabálysértések köre kiterjed az építménymagasság, az illeszkedés, valamint az épülettömeg kérdésére és a kapcsolódó környezeti hatásokra is.
[50] A Kúria Kfv.III.37.698/2021/5. számú ítéletében is megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint a régi Pp. 327. § (1) bekezdése azt a személyi kört határozza meg, akik felperesként közigazgatási pert kezdeményezhetnek. Ők rendelkeznek perindítási, más néven keresetindítási joggal. Az ügyféli jogállás azonban még nem jelenti automatikusan a kereset érdemi elbírálásának lehetőségét is. A régi Pp. 3. § (3) bekezdésére figyelemmel ugyanis bírósági eljárás megindítása iránti kérelmet csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. Ezt az érdekeltséget fejezi ki a kereshetőségi jog. Az ügyfélnek tehát arra van joga, hogy felperesként közigazgatási pert indítson, azaz, hogy a jogszabálysértésből eredő érdeksérelmével szemben jogorvoslattal éljen. A keresettel támadott közigazgatási döntés esetleges jogsértő jellege azonban nem mindig érinti a felperes jogát vagy jogos érdekét, vagyis nem minden jogszabálysértés okoz érdeksérelmet a számára. Ez utóbbi esetben a perindítás joga nem eredményez egyben kereshetőségi jogot is a felperesnek, a jogi érdekén kívül eső jogsérelem elbírálására nem lehet igénye.
[51] Az ügyféli minőség fennállása – főszabály szerint – megalapozza a keresetindítási jogot, azonban nem jelenti egyben azt is, hogy a közigazgatási határozat valamennyi rendelkezését feltétel nélkül vitathatja az ügyfél a perben. A felperesnek mint a hatósági eljárásban ügyfélként résztvevő személynek fennáll a keresetindítási joga, de ebből nem következik, hogy egyben kereshetőségi joggal is rendelkezik, mert annak feltétele az adott jogsértéshez kapcsolódó közvetlen jogi érintettség, amelyet neki kell igazolnia.
[52] A felülvizsgálati bíróság hangsúlyozza, a felperes a kerékpárok elhelyezése, a gépkocsik elhelyezése, az építéssel érintett egyik lakás nem kellő benapozottsága és a személygépkocsi rámpa vonatkozásában az adott jogsértéshez kapcsolódó közvetlen jogi érintettséget nem igazolt, nem mutatta be, hogy ezek az általa állított problémák mennyiben okoznak neki érdeksérelmet.
[53] Ugyanakkor a Kúria szerint az építménymagasság, az illeszkedés, az épülettömeg kérdése és az ezzel kapcsolatos környezeti hatások vonatkozásában a felperes igazolta, hogy azok közvetlenül érintik a jogi érdekét, így ezekben fennáll az anyagi igényérvényesítési, vagyis kereshetőségi joga. Ezt bizonyítják a felperes által előadottak, a csatolt fényképfelvételek és az eljárás egyéb iratai. A fentiekkel ellentétes ítéleti megállapítás nem tény- és jogszerű.
[54] A Kúria a Kfv.II.37.954/2018/15. számú végzésének [16] bekezdésében kiemelte, hogy szakkérdésnek minősül elsősorban a terület meglévő beépítésének kérdése, az ahhoz való illeszkedés, illetve az épülettömegből adódó esetleges többletterhelés, a parkolási követelmények teljesülése.
[55] A törvényszék – a kereshetőségi jog körében elfoglalt álláspontjára figyelemmel – nem döntött arról, hogy mely kérdések minősülnek szakkérdésnek és ehhez kapcsolódóan milyen bizonyítási cselekmények lefolytatása szükséges.
[56] A fent kifejtettekre figyelemmel a felperes a közigazgatási per megindulásakor a keresetindítási jog mellett – a jelen végzésben meghatározott körben – rendelkezett kereshetőségi joggal, amely a szomszéd – 9. szám alatti – ingatlanban fennálló tulajdonosi státuszán alapul. A korábban rögzítettek szerint a felperes a 9. szám alatt fekvő ingatlanát az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőzően eladta a Kft.-nek.
[57] A Kúria kiemeli, a keresetet indító személy kereshetőségi jogának az elsőfokú közigazgatási peres eljárás folyamán végig fenn kell állnia, a kereshetőségi jog mint anyagi igényérvényesítési jogosultság az annak alapjául szolgáló státusz elvesztésével – főszabály szerint – megszűnik, elenyészik, Azonban ebben az esetben érvényesülnie kell a perbeli jogutódlás régi Pp.-ben szabályozott rendelkezéseinek.
[58] A törvényszék eljárása során csatolta az I. rendű beavatkozó a 2021. március 3-án kelt meghatalmazását, amelyben megbízta az Ügyvédi Irodát a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt folyamatban lévő eljárás – valamint az azt követő esetleges perorvoslati, illetve megismételt eljárás – során való képviseletre. A felülvizsgálati bíróság szerint ezen meghatalmazás alapján az I. rendű beavatkozót jogszerűen képviselte a törvényszék előtt az Ügyvédi Iroda.
[59] A régi Pp. 54. § (1) bekezdése kimondja, akinek jogi érdeke fűződik ahhoz, hogy a más személyek között folyamatban lévő per miként dőljön el, a perbe – az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig – az azonos érdekű fél pernyertességének előmozdítása végett beavatkozhat.
[60] A felülvizsgálati bíróság álláspontja szerint jelen közigazgatási perben az alperes pernyertességének előmozdítására beavatkozhat az építőközösség tagja mellett az a személy is, aki tulajdonjoggal rendelkezik az építési engedéllyel érintett ingatlanban. Önmagában az a tény, hogy a beavatkozók jogi képviselője több beavatkozó vonatkozásában kérte azok perből való elbocsátását, majd kérelmét visszavonta, így erről a bíróságnak döntenie nem kellett, nem jogszabálysértő.
[61] A Kúria a régi Pp. 275. § (4) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.
[62] A megismételt eljárás során az elsőfokú bíróság először a kereshetőségi jog fennállásának alapjául szolgáló felperesi tulajdonosi státusz megszűnéséből és a perbeli jogutódlás lehetőségéből következő eljárási cselekményeket kell foganatosítania.
[63] Ennek során fel kell hívnia a felperest az arra vonatkozó nyilatkozattételre, hogy a 9. szám alatti ingatlanban korábban fennálló tulajdonjogának megszűnésére figyelemmel a jelen kúriai végzésben meghatározott kereshetőségi jog körében – építménymagasság, illeszkedés, épülettömeg és ebből fakadó környezeti hatások – mire alapozza a közvetlen jogi érdekeltségét, vagyis a rá vonatkozó kereshetőségi jogot. Igenlő válasz esetén a kereshetőségi jog ilyen feltételek melletti fennállását a felperesnek igazolnia szükséges.
[64] Mivel a kereshetőségi jogot megalapozó státuszban polgári jogi jogutódlás történt, ezért a régi Pp. 61. § (1) bekezdésére alapítottan a perbe felperesként beléphet a 9. szám alatti ingatlan új tulajdonosa (tulajdonosai). Az új tulajdonosnak (tulajdonosoknak) kereshetőségi joga kizárólag a jelen kúriai végzésben meghatározott körre vonatkozhat, azon túl nem terjedhet.
[65] Ezért az elsőfokú bíróságnak fel kell hívnia a 9. szám alatti ingatlan új tulajdonosát (tulajdonosait) arra, hogy a perbe felperesként beléphet (beléphetnek). A felperesi jogutód önkéntes perbelépéséhez a régi Pp. 61. § (2) bekezdése szerint a felperes hozzájárulása szükséges.
[66] A felperesi jogutód perbelépése esetén az elsőfokú bíróság köteles a megismételt eljárást a kúriai végzésben foglaltaknak megfelelő körben lefolytatni. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha a felperesi jogutód – új tulajdonos (tulajdonosok) – nem lépnek perbe, de a felperes igazolni tudta, hogy a jelen végzésben megjelölt körben – vagy annak egy részében – a kereshetőségi joga az ingatlana eladása mellett is fennáll.
[67] Ha a felperes jogutódja (jogutódjai) nem lépnek perbe és a felperes nem igazolja az ingatlana eladását követően is fennálló – általa esetlegesen állított – kereshetőségi jogát, akkor kereshetőségi jog hiányában a keresetet el kell utasítani.
[68] Ellenkező esetben az elsőfokú bíróságnak a jelen kúriai végzésben meghatározott körben érdemben kell elbírálnia a keresetet. Elsődlegesen rögzítenie szükséges az építési engedéllyel érintett ingatlan építési övezetét, ehhez kapcsolódóan meghatározni, hogy a vonatkozó építési szabályok szerint az ingatlanon milyen építmény helyezhető el, ehhez képest az engedélyezett építési terv mit tartalmaz és ez hogyan hat ki a kereshetőségi jog jogosultjára.
[69] A törvényszéknek döntenie kell arról, hogy a kereshetőségi joggal érintett, a felperes vagy jogutódja által állított jogszabálysértések elbírálása szakkérdésnek minősül, avagy nem. Ha szakkérdésnek tekintendők, akkor a régi Pp. vonatkozó szabályainak megfelelően kell a bizonyítási eljárást lefolytatni, azzal, hogy a bizonyítási teher a felperesi oldalt terheli. Az elsőfokú bíróságnak eleget kell tennie a régi Pp. 3. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének.
(Kúria Kfv.III.38.198/2021/7.)
  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére