KÜ BH 2022/279
KÜ BH 2022/279
2022.10.01.
1. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény szerint a helyi földbizottság csak abban foglalhat állást, hogy a szerződés megkötését az elővásárlásra jogosulttal, vagy a vevővel támogatja-e, közöttük nem rangsorolhat, és állásfoglalásával nem ronthatja el a törvényi elővásárlási sorrendet.
2. A helyi földbizottság a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdése alapján állásfoglalását a köztudomású tények és legjobb ismeretei, valamint az adatszolgáltatás során beszerzett információk együttes mérlegelése alapján alakítja ki [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 23/A. §, 24. §, 25. §; 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 103. §].
2. A helyi földbizottság a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 24. § (2) bekezdése alapján állásfoglalását a köztudomású tények és legjobb ismeretei, valamint az adatszolgáltatás során beszerzett információk együttes mérlegelése alapján alakítja ki [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi tv.) 23/A. §, 24. §, 25. §; 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 103. §].
A felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló tényállás
[1] A III. rendű alperesi érdekelt és a II. rendű alperesi érdekelt 2020. február 12. napján adásvételi szerződést kötöttek a III. rendű alperesi érdekelt tulajdonát képező külterületi szántó tulajdoni hányadáról. A II. r. alperesi érdekelt a szerződésben úgy nyilatkozott, hogy a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) alapján elővásárlási jog nem illeti meg. A felperes elfogadó nyilatkozata szerint elővásárlási joga a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdésének e) pontja alapján áll fenn, mint olyan földműves, akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van. E jogosultsági csoporton belül továbbá fiatal földműves is, mivel az elővásárlási jog gyakorlása időpontjában elmúlt 16 éves, de a 40. életévét nem töltötte be. A IV. rendű alperesi érdekelt elfogadó nyilatkozata szerint helyben lakó földműves, ezért elővásárlási joga a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés d) pontja alapján áll fenn.
[2] Az alperes jegyzéket készített, melyben első helyen a IV. rendű alperesi érdekeltet, második helyen pedig a felperest szerepeltette, és megkereste az I. rendű alperesi érdekelt helyi földbizottsági feladatkörben eljáró területi szervét az állásfoglalás kialakítása iránt. A helyi földbizottságnak írt levelében a felperes előadta, hogy a birtokviszonyok átláthatóságára, a spekulatív földszerzések megelőzésére, az üzemszerű művelés alatt álló élet- és versenyképes, egységes birtoktagot képező földbirtokok kialakítására és megőrzésére, a helyi gazdálkodói közösség érdekeinek érvényesítésére, az életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földművesek segítésére, a mezőgazdaságban a generációváltás elősegítésére vonatkozó általános agrárpolitikai és földbirtokpolitikai érdekeknek az felel meg, ha a szerződés vele jön létre, mert szüleinek a perbeli ingatlannal azonos településen mintegy 40 ha föld van a tulajdonában, illetve a használatában, családjában a birtokszerkezet stabil és átlátható, ténylegesen és észszerűen gazdálkodnak, és mint fiatal gazda a szüleivel azonos településen a gazdálkodás bővítése érdekében kívánja a földet megszerezni. Kifejtette, hogy ő maga ugyan nem helyben lakó, mint a IV. rendű alperesi érdekelt, de hozzá hasonlóan földműves. Azt is kifejtette, hogy a IV. rendű alperesi érdekelt több jogcímen is szerzett már földeket, amelyek közül azokat, amelyeket adásvétel útján szerzett, turisztikai célokra hasznosította.
[3] A helyi földbizottság 2020. április 14. napján kelt állásfoglalásaiban a szerződés megkötését a II. rendű alperesi érdekelttel, a IV. rendű alperesi érdekelttel és a felperessel is támogatta. Nem állapított meg olyan körülményt és tényt, amely ellentétes lenne a Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdésében foglaltakkal.
[4] Az alperes a 2020. május 22. napján kelt, 572744/6/2020 ügyiratszámú határozatával az adásvételi szerződést a IV. rendű alperesi érdekelt és a III. rendű alperesi érdekelt között hagyta jóvá. Határozatát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (Fétv.) 13. § (3) bekezdésére, a felperes, a II. rendű és a IV. rendű alperesi érdekeltek jognyilatkozatukban hivatkozott elővásárlási jogcímére, a földműves minőségükre, az át nem lépett szerzési maximumra, a IV. rendű alperes helyben lakó minőségére és arra alapította, hogy a felperes fiatal földműves. Határozatában felhívta a helyi földbizottság eljárására vonatkozó szabályokat, a Földforgalmi tv. 30. § (1) bekezdését, továbbá arra hivatkozott, hogy a Földforgalmi tv. 23. § (1)–(2) bekezdéseiben és 27. §-ában meghatározott megtagadási okok nem álltak fenn.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes kereseti kérelmében a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését, valamint az alperes perköltségben marasztalását kérte.
[6] Álláspontja szerint a hatósági eljárást lefolytató alperesnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 9. §-a szerinti hatóságként, észlelnie kellett volna azt, hogy a helyi földbizottsági állásfoglalás nem felel meg a Fétv. 103. §-ában foglaltaknak, mert az csak a Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat sorolja, de abból nem tűnik ki, hogy a következtetésére milyen tények és információk alapján és miként jutott, ezért az alperes sem tudta teljesíteni a tényállástisztázási kötelezettségét.
[7] Felhívta az Alkotmánybíróság 2019. október 29. napján kelt, III/1455/2019. ügyszámú határozatát, amely szerint a földbizottságnak az értékelést olyan részletességgel kell elvégeznie, hogy az a hatóság határozatának alapjául szolgálhasson és tényállástisztázási kötelezettségének is eleget tudjon tenni, a hatóságot ugyanis csak egy alakilag és ténybelileg megalapozott állásfoglalás köti.
[8] Álláspontja szerint, ha a helyi földbizottság eleget tett volna értékelési feladatának, a IV. rendű alperesi érdekelt és a felperes vonatkozásában teljesen más következtetésre kellett volna jutnia, mert állítása szerint maga ténylegesen mezőgazdasági termelést folytat, szülei a helyi gazdálkodó közösség meghatározó tagjai, ezért a felperes földszerzése beleillik a hivatkozott célok megvalósulását segítő szempontok sorába.
[9] Az első tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy azt nem állítja, hogy az adott területen vagy körzetben a IV. rendű alperesi érdekelt nem végez mezőgazdasági tevékenységet, csak azt próbálta sejtetni, hogy a helyi földbizottságnak kellett volna tisztáznia, hogy az adott településen ki gazdálkodik és ki nem. Úgy sejti, hogy a perbeli ingatlant a IV. rendű alperesi érdekelt a mezőgazdasági termelésből ki kívánja vonni és azt pályázati célra kívánja hasznosítani, de a helyi földbizottság e körben sem folytatott vizsgálódást.
[10] 10. sorszám alatt előterjesztett beadványában előadta, hogy a perbeli föld gazos, a IV. rendű alperesi érdekelt nem tesz eleget a földhasznosítási kötelezettségének.
[11] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte.
[12] Kifejtette, hogy nem zárja ki jogszabály, hogy a helyi földbizottság mindhárom személlyel szemben azonos indokokra hivatkozzon. Előadta, hogy az állásfoglalás a Fétv. 103. §-ában meghatározott elemeket tartalmazza, nem állapítható meg olyan tény és körülmény, amely ellentétes volna a Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdésével. Hivatkozott arra, hogy az I. r. alperesi érdekelt mint helyi földbizottság nem minősül hatóságnak, nem vonatkozik rá az Ákr. A helyi földbizottság működését nem ismeri, de annak vizsgálata nem tartozik az alperes eljárásának szempontjai közé. Kifejtette, hogy döntését a helyi földbizottság állásfoglalását figyelembe véve kellett meghoznia, az adásvételi szerződést pedig az elővásárlásra jogosultak között első helyen álló személlyel kellett jóváhagynia, ezért véleménye szerint határozata jogszerű volt.
[13] Az alperesi érdekeltek nem tettek nyilatkozatot.
Az elsőfokú felülvizsgálni kért jogerős határozat
[14] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.
[15] A jogerős ítélet szerint a Földforgalmi tv. 25. § (1) és (2) bekezdése szerint a helyi földbizottság a 24. § (2) bekezdés szerinti értékelést köteles azonos szempontok szerint, a jegyzékben szereplő összes elővásárlásra jogosult és az adásvételi szerződés szerinti vevő vonatkozásában elvégezni, melynek során egyszerre több elővásárlásra jogosultat is támogathat, vagyis nincs akadálya annak, hogy az azonos szempontok szerinti értékelés alapján arra jusson, hogy valamennyi elővásárlásra jogosulttal és a vevővel is támogatja az ügylet létrejöttét. Nem kell a szempontoknak megfelelő és még inkább vagy leginkább megfelelő jogosultak közül választania. A jogerős ítélet szerint a helyi földbizottság nem hatóság vagy szakhatóság a mezőgazdasági igazgatási szerv eljárásában, a Földforgalmi tv. 23/A. § (4) bekezdése szerint az ügyféli jogállás illeti meg. Mindebből az elsőfokú bíróság arra következtetett, hogy nem terheli olyan bizonyítási kötelezettség sem, ami egy hatóságot és alakszerű határozatot sem kell hoznia.
[16] A Fétv. alperes eljárásakor hatályos 103. § nem csak arról rendelkezik, hogy a földbizottságnak az értékelt szempontokat, az értékelés (vég)eredményét, a megállapított tényállást kell rögzítenie, nem rendelkezik a bizonyítékok felsorolásáról, ütköztetéséről, az érdekelt ügyfél által bemutatott bizonyítékok vagy előadott hivatkozások mellőzése okának bemutatásáról.
[17] A helyi földbizottság által értékelendő szempontokat a Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdése, azt, hogy az ügyfelektől miről kérhet adatszolgáltatást értékelési szempontoknak való megfelelés értékelése során, a 24. § (3) bekezdése határozza meg.
[18] A Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdése szerint a helyi földbizottság az adás-vételi szerződést és a jegyzékben szereplő valamennyi elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatát a köztudomású tények és legjobb ismeretei, valamint a 24. § (3) bekezdésében foglaltak szerint beszerzett információk együttes – kormányrendeletben meghatározott módon történő – mérlegelése alapján, a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelés vonatkozásában értékeli, és az ügylet érintettel létrejöttét támogatja vagy nem támogatja.
[19] A helyi földbizottság perbeli állásfoglalása az indokolásában tartalmazta, hogy mely szempontokat értékelte, és azt is, hogy ezeknek a felperes, a II. rendű és IV. rendű alperesi érdekeltek egyaránt megfeleltek, mert nem merült fel olyan tény, ismeret vagy adat, amely azt mutatta volna, hogy az értékelt személy ne felelne meg 23/A. § (1) bekezdésében maghatározott szempontoknak.
[20] A felperes a kereseti kérelmében nem állította, hogy ő, a II. rendű vagy IV. rendű alperesi érdekelt ne felelt volna meg az általános agrárpolitikai és földbirtokpolitikai érdekeknek, és lett volna olyan, a helyi földbizottság által is ismert, köztudomású tény, egyéb információ, vagy az adatszolgáltatás során tudomására jutott adat, amely erre mutatott volna.
[21] A felperes a megelőző eljárásban is csak azt a kritikát fogalmazta meg a IV. rendű alperesi érdekelttel szemben, hogy tudomása szerint vannak olyan földek, amelyeket turisztikai célra hasznosított. Ugyanakkor nem állította, hogy átláthatatlanok lennének az ő birtokviszonyai, spekulációs továbbértékesítési célból szerez földeket, egyáltalán nem az adott településen gazdálkodik, nem tagja a helyi gazdálkodói közösségnek, nem életvitelszerűen helyben lakó és gazdálkodó földműves, esetlegesen idős kora miatt a generációváltás kérdése is ellene szól, vagy a perbeli föld megszerzése nem jelentene – önmagában vagy a birtokában lévő további földekkel – élet- és versenyképes birtokot, vagyis még a helyi földbizottságnak írt levelében sem hozott annak tudomására olyan konkrét tényt, amely az agrárpolitikai és földbirtokpolitikai érdekekkel ellentétben állna.
[22] Abból, hogy a IV. rendű alperesi érdekeltnek vannak olyan földjei, amelyeket turisztikai célra hasznosított, nem következik, hogy a perbeli földet is turisztikai célra kívánná hasznosítani. Elfogadó jognyilatkozatában is úgy nyilatkozott, hogy a föld használatát másnak nem engedi át, azt saját maga kívánja használni és ennek során eleget tesz a földhasznosítási kötelezettségének, vállalja továbbá, hogy a földet a tulajdonszerzés időpontjától számított 5 évig a Földforgalmi tv. 13. § (3) bekezdésében meghatározott esetek kivételével más célra nem hasznosítja.
[23] A felperes 10. sorszám alatti beadványában, a perbeli földterület művelésének hiányára vonatkozó előadását azért nem vette figyelembe az elsőfokú bíróság, mert a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 84. § (2) bekezdése szerint a határozathozatalkor fennállt tények alapján ítélte meg a jogvitát. Megjegyezte, hogy az, hogy a szerző fél nem tesz eleget a földhasznosítási kötelezettségének, nem a perbeli, hanem a Földforgalmi tv. szerzési korlátozások hatósági ellenőrzéséről és a kényszerhasznosításról szóló fejezete szerinti eljárás tárgya lehet.
A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem
[24] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kérte továbbá az alperest az elsőfokú és a felülvizsgálati eljárásban felmerült költségének megtérítésére kötelezni.
[25] Álláspontja szerint a jogerős ítélet azért jogszabálysértő, mert az alperes nem tisztázott tényállás alapján meghozott határozata jogszabálysértő, és ezt az elsőfokú bíróság érdemben jogszabály- és iratellenesen értékelte. Arra hivatkozott, hogy a földbizottság állásfoglalása nem tartalmaz megállapított tényállást, nem találhatóak meg benne az állásfoglalást alátámasztó szempontok, és nem felel meg a Földforgalmi törvény és a Fétv. rendelkezéseinek, az tartalmi szempontból hiányos, alakilag hibás és sablonos, ezt azonban az elsőfokú bíróság mégis elfogadta. Kifejtette, hogy nem a felperest terhelte volna az adatszolgáltatás vagy másik félre vonatkozó tényállítás, hanem azt a földbizottságnak kellett volna tisztáznia. Álláspontja szerint az alperesnek tényállástisztázási kötelezettségének eleget téve meg kellett volna keresnie az I. rendű alperesi érdekeltet alaki és tartalmi szempontból megfelelő állásfoglalás kiadása érdekében.
[26] Hivatkozott az Alkotmánybíróság III/01455/2019. ügyszámú határozatára, amely szerint „a földbizottságnak a döntése meghozatalakor az értékelését olyan részletességgel kell elvégeznie, hogy az a hatóság határozatának alapjául szolgálhasson, és tényállás tisztázási kötelezettségének is eleget tegyen”.
[27] Az I. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.
[28] Kifejtette, hogy a helyi földbizottság a felperes vonatkozásában támogatta az adásvételi szerződés jóváhagyását. A helyi földbizottság egyenként megvizsgálta a Földforgalmi tv. 23/A. § (1) bekezdésnek valamennyi pontját, és egyik érdekelt esetében sem tárt fel olyan körülményt, amely az általános földbirtokpolitikai érdekbe ütközne.
[29] Felhívta a Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdését, miszerint a helyi földbizottság az adásvételi szerződést és a jegyzékben szereplő valamennyi elővásárlásra jogosult elfogadó jognyilatkozatát a köztudomású tények és legjobb ismeretei, valamint a (3) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett információk együttes – Kormányrendeletben meghatározott módon történő – mérlegelése alapján a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelés vonatkozásában értékeli és támogatja vagy nem támogatja. Álláspontja szerint ebből az következik, hogy nem támogató állásfoglalásra csak akkor van lehetőség, ha a helyi földbizottság a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján az értékelt fél személyében rejlő ilyen okot észlel. Hivatkozott arra, hogy a joggyakorlat egységes abban a tekintetben, hogy valamely fél támogatása a másik fél nem támogatásának nem szolgálhat alapjául, ha a Földforgalmi törvény 23/A. § szerinti földbirtokpolitikai érdekeknek egyebekben megfelel.
[30] Előadta, hogy az állásfoglalás tartalmi és formai szempontból egyaránt megfelel a Fétv. 103. §-ában foglaltaknak, az részletes, jogszabályi hivatkozással alátámasztott és okszerű.
[31] Kifejtette, hogy a helyi földbizottság az adásvételi szerződést a köztudomású tények és legjobb ismeretei alapján értékeli, az állásfoglalás kiadása során nem minősül hatóságnak, ezért azzal szemben nem támaszthatóak olyan követelmények, mint egy hatósági döntéssel szemben.
[32] Az alperes, és a II–IV. rendű alperesi beavatkozók nem terjesztettek elő nyilatkozatot.
A Kúria döntése és jogi indokai
[33] A felülvizsgálati kérelem az alábbiak szerint nem megalapozott.
[34] A Kúria a Kp. 115. § (2) bekezdése alapján alkalmazandó 108. § (1) bekezdése szerint a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálati ellenkérelem keretei között vizsgálta felül.
[35] A Kp. 120. § (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.
[36] A Kúria az elsőfokú bíróság döntésével egyetért, az első fokon eljárt bíróság határozatát jogszabálysértés nélkül hozta meg. A Kúria az ítéleti indokolásában foglaltakat megfelelőnek ítéli, azokat az alábbiakkal egészíti ki.
[37] Jelen per központi kérdése a helyi földbizottságnak és állásfoglalásának szerepe a termőföldszerzéssel kapcsolatos mezőgazdasági igazgatási eljárások során. A földbizottsági állásfoglalás jogintézményét, először már 2015. évben, a hatályostól több lényeges ponton eltérő szabályozással összefüggésben vizsgálta az Alkotmánybíróság. 17/2015. (VI. 5.) AB határozat szerint az Alaptörvény P) cikkének (2) bekezdése sarkalatos törvény megalkotását írta elő a törvényhozó Országgyűlés számára, amely sarkalatos törvénynek rendelkeznie kell a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzéséről, hasznosításáról, az integrált mezőgazdasági termelésszervezésről, a családi gazdaságokról és más mezőgazdasági üzemekről. A sarkalatos törvénynek továbbá rendelkeznie kell a P) cikk (1) bekezdésében írt célok, így a termőföld és az erdők védelmének, fenntartásának és a jövő nemzedékek számára való megőrzésének állami és általános kötelességének eléréséhez szükséges korlátokról és feltételekről is. Az Alaptörvény e célok és a megalkotandó sarkalatos törvény kötelező szabályozási tárgyain kívül nagy szabadságot biztosított az Országgyűlés számára annak mérlegelésére, hogy milyen intézményi keretet, eljárási szabályokat, döntési hatalmat talál a leginkább megfelelőnek a termőföld megszerzésének és hasznosításának szabályozására, miként arra is, hogy milyen hasznosítási, gazdálkodási formákat tekint elsősorban támogatandónak.
[38] A Földforgalmi törvény tv. preambuluma és a törvényjavaslat előterjesztői indokolása szerint a törvényhozó a kis- és közepes méretű agrárüzemek megerősítésére törekedett.
[39] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Földforgalmi tv. a P) cikknek a termőföld megszerzésére vonatkozó rendelkezései gyakorlati megvalósítására több jogalany, köztük több intézmény együttműködését írta elő. A termőföldre vonatkozó adásvétel közvetlen magánjogi érdekeltjei, az eladó és a vevő mellett rendelkezett az elővásárlási jogosultakról; a szerződésre vonatkozó további anyagi jogi szabályokról, a jogosultságok gyakorlásában közreműködő jegyzőről és a szerződés jóváhagyása tekintetében az állami akarat érvényesülését biztosító, hatósági hatáskörben eljáró mezőgazdasági igazgatási szervről, annak eljárásáról, valamint különleges eljárásokról. Ebben a szabályozási környezetben rendelkezett a törvényhozó a földbizottságokról és eljárásukról. Ezeket a rendelkezéseket egészítik ki a Fétv. szabályai.
[40] Az Alkotmánybíróság szerint a földbizottság jogosultságának gyakorlása a tulajdonhoz való jog lényeges tartalmához tartozó rendelkezési jog gyakorlását képes meghiúsítani. A földbizottság jogosultságának a gyakorlása kihat a hatóság jóváhagyására váró valamennyire szerződő félre, így az eladó(k)ra és a vevő(k)re is, jóllehet ennek a hatásnak az alkotmányjogi megítélése a tulajdonjog védelme szempontjából más lehet az eladónál és más a vevőnél.
[41] Ha a földbizottság teljesen önkényesen, minden jogszabályban meghatározott szempont nélkül vonhatná el a tulajdonos, mint eladó rendelkezési jogát, a tulajdonhoz való jog korlátozásának arányossága fel sem merülhetne. A Földforgalmi tv. azonban egyrészt meghatározza a tulajdonszerzés korlátait (az eladó rendelkezési jogának korlátait a másik fél kiválasztását illetően), másrészt a földbizottságnak ezeket a szempontokat, illetve más általa meghatározott szempontokat kell figyelembe vennie állásfoglalása kialakításakor. A tulajdonhoz való jog korlátozása tehát a földbizottságok számára biztosított jogosultság által a P) cikk (1) bekezdésében írt alkotmányos érték védelme érdekében történik.
[42] Az Alkotmánybíróság arra is rámutatott, hogy mivel a tulajdonhoz való jog a tulajdon megszerzését nem védi, a tulajdonnal való rendelkezés pedig nem eleve kizárt, a Földforgalmi tv.-ben a földbizottságok számára biztosított vétójogot in abstracto az elérni kívánt célhoz szükségesnek és arányosnak, közérdek által igazoltnak lehet tekinteni. A XIII. cikkben biztosított tulajdonhoz való jog P) cikkre tekintettel történő korlátozásának az I. cikkben írtakkal való összhangját biztosítják a Földforgalmi törvénynek a földbizottság értékelési kötelezettségére, a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásra és döntésének bírósági felülvizsgálatára vonatkozó szabályai.
[43] Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Földforgalmi tv.-ben a földbizottságok számára biztosított jogosultság nem ellentétes az Alaptörvény XIII. cikkében biztosított, a termőföld tekintetében a P) cikkel korlátozott tulajdonhoz való joggal.
[44] A Földforgalmi törvény 27. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a mezőgazdasági igazgatási szervnek meg kell tagadnia az adásvételi szerződés jóváhagyását, ha a helyi földbizottság állásfoglalása alapján egyik elővásárlásra jogosulttal és az adásvételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja azt. Ezzel összefüggésben fogalmazta meg alkotmányos követelményként az Alkotmánybíróság, hogy a földbizottságnak a törvény szerinti értékelést olyan részletességgel kell elvégeznie, hogy az a mezőgazdasági szakigazgatási szerv határozatának alapjául szolgálhasson, alkalmas legyen a tényállás tisztázása körében a tények valóságáról és az állásfoglalás okszerűségéről való meggyőződés kialakítására. A mezőgazdasági igazgatási szervre is irányadó a 25. § (1) bekezdésében foglalt előírás az adásvételi szerződés értékeléséről (28. §). Pusztán az a körülmény, hogy a földbizottság állásfoglalása köti a mezőgazdasági igazgatási szervet, nem mentesíti az utóbbit a tényállás tisztázásának kötelezettsége alól. A földbizottság állásfoglalása ténybeli alapjának, okszerűségének, az értékelés törvényességének ezért érdemben elbírálhatónak kell lennie a hatósági eljárásban. Csak ilyen állásfoglalás érvényesíthető a Hatóság döntése folytán állami akaratként.
[45] Lényegében ezt erősítette meg az Alkotmánybíróság a felperes által is felhívott, III/01455/2019. ügyszámú, 3297/2019. (XI. 18.) AB határozatában.
[46] Indokolt ezzel kapcsolatban rámutatni arra, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányos követelményét a tulajdonnal való rendelkezésből kiindulva, a földbizottság vétójával kapcsolatban fogalmazta meg, vagyis, ha a bizottság állásfoglalásában a szerződés megkötését egyik elővásárlásra jogosulttal és az adásvételi szerződés szerinti vevővel sem támogatja, ami a hatósági eljárásban kötelező megtagadási okként érvényesül. A perbeli esetben ez nem merült fel, hiszen a földbizottság állásfoglalásában a felperessel, a II. rendű és IV. rendű alperesi érdekelttel is támogatta a szerződés megkötését.
[47] A földbizottság számára a jogalkotó a Földforgalmi tv. 23/A–25. §-aiban meghatározta, hogy milyen szempontokat kell figyelembe vennie, és a Fétv. 103. §-a azt is, hogy az állásfoglalásának mit kell tartalmaznia. Amint arra az elsőfokú bíróság rámutatott, a földbizottság állásfoglalása kialakítása során – még a felperes levele sem tartalmazott a feltételezésen túlmutatóan ilyet – nem bírt tudomással olyan tényről, információról, adatról, amelyek a IV. rendű alperesi érdekelt tekintetében kétséget ébresztett volna abban, hogy támogatható a szerződés megkötése. A felperes helyi földbizottságának írt levelében, keresetlevelében, az elsőfokú eljárás során megtett nyilatkozataiban, de még a felülvizsgálati kérelmében sem állította azt, hogy a IV. rendű alperes ne volna helyben lakó, ne lenne birtoka élet- és versenyképes, nem tagja a helyi gazdálkodói közösségnek, vagy érdekeinek érvényesítésével ellentétes lenne a tulajdonszerzése. Azt sem állította, hogy a IV. rendű alperes földtulajdon szerzése sértené a birtokviszonyok átláthatóságát, vagy spekulatív földszerzés volna.
[48] Önmagában az ugyanis, hogy a IV. rendű alperesi érdekelt korábban adásvétel jogcímén megszerzett földjét turisztikai célra hasznosította, nem alkalmas annak valószínűsítésére sem (nemhogy bizonyítására), hogy a perbeli földdel is ez volna a szándéka. Különösen annak fényében nem értékelhette a felperes feltételezését tényként a helyi földbizottság, mert a IV. rendű alperes nyilatkozatában termőföld hasznosítását vállalta. Arra is helyesen mutatott rá jogerős ítéletében az elsőfokú bíróság, hogy ha a IV. rendű alperes vonakodna törvényből fakadó és nyilatkozatban vállalt hasznosítási kötelezettségének eleget tenni, akkor az alperes arra a Földforgalmi tv. alapján tudja rászorítani, de az a jelen perben nem értékelhető, hogy a perbeli föld gazos állapotúnak tűnik.
[49] A helyi földbizottság kétféle módon foglalhat állást arról, hogy a jegyzékben szereplőkkel támogatja-e a szerződés megkötését. A Földforgalmi tv. 24. § (2) bekezdése alapján vagy támogatja vagy nem támogatja. Tertium non datur, vagyis nincs törvényes lehetősége más tartalmú állásfoglalás meghozatalára. Így nincs tehát törvényes lehetősége arra, hogy az elővásárlásra jogosultak és a vevők között rangsort állapítson meg aszerint, hogy melyikükkel támogatja leginkább és melyikükkel legkevésbé a szerződés megkötését. Ez – amellett, hogy törvénysértő volna – nem lenne alkalmas arra, hogy a legkisebb mértékben befolyásolja azt, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv kivel hagyja jóvá a szerződés megkötését, mert nem kerülhető meg ily módon a Földforgalmi tv. elővásárlási jogra vonatkozó 18. §-a. A jogalkotó ebben egyértelműen meghatározza az elővásárlási jog sorrendjét.
[50] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Kúria a Kp. 121. § (2) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Kfv.IV.37.992/2021/6.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás