• Tartalom

3/2022. (II. 17.) BM utasítás

egyes, a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek közalkalmazottai és munkavállalói szociális és kegyeleti ellátásáról

2022.03.02.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott hatáskörömben eljárva az alábbi utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) Ezen utasítás hatálya

a) a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek munkavállalóira,

b) a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ munkavállalóira,

c) a rendvédelmi technikumok munkavállalóira, valamint

d) az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a vízügyi igazgatóságok közalkalmazottaira, valamint munkavállalóira

[az a)–d) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: személyi állomány tagja] terjed ki.

(2) Az 5. alcím tekintetében ezen utasítás hatálya kiterjed

a) a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szervek nyugállományba helyezett munkavállalóira,

b) a belügyminiszter irányítása alatt álló szervek nyugállományba helyezett közalkalmazottaira,

c) a belügyminiszter vezetése vagy irányítása alatt álló szervek, valamint ezek jogelőd szerveinek nyugállományba helyezett

ca) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó köztisztviselőkre és ügykezelőkre, valamint

cb) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre, köztisztviselőkre és közszolgálati ügykezelőkre.

2. § Ezen utasítás alkalmazásában belügyi szerv a belügyminiszter vezetése vagy irányítása alatt álló szerv.

2. Szociális gondoskodás

3. § (1) A belügyi szerv éves költségvetésében az ezen utasításban meghatározott szociális és kegyeleti gondoskodás feladatainak pénzügyi fedezetére külön keretet köteles képezni, amely más célra nem használható fel. A keret felhasználását időarányosan, legalább féléves bontásban ütemezni kell.

(2) A belügyminiszter által nyújtott pénzbeli támogatások és a belügyminiszter hatáskörébe tartozó kegyeleti támogatások fedezetére a központi költségvetés Belügyminisztérium fejezetében kell fedezetet biztosítani.

4. § A személyi állomány tagja – szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján – a költségvetési források által biztosított keret erejéig pénzbeli támogatásban részesíthető. A rászorultság egyedileg, a tényleges szociális helyzet figyelembevételével állapítható meg.

5. § A 3. § (1) bekezdése szerinti keret terhére nyújtható pénzbeli támogatások:

a) szociális segély,

b) születési segély,

c) beiskolázási segély, valamint

d) temetési segély.

3. Pénzbeli támogatások

6. § (1) Szociális segélyben – súlyos anyagi megterheléssel járó családi vagy egyéb ok miatt – a személyi állomány azon kedvezőtlen szociális helyzetbe került tagját lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan nagy összegű kiadás miatt megélhetése, illetve életkörülményeinek fenntartása átmenetileg veszélybe került.

(2) A szociális segély egyszeri nettó összege nem haladhatja meg a központi költségvetésről szóló törvény által megállapított köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) kétszeresét. Az ugyanazon személynek juttatott szociális segély éves nettó összege nem lehet több, mint az illetményalap hatszorosának megfelelő összeg.

7. § (1) Születési segélyben kell részesíteni a személyi állomány azon tagját, akinek gyermeke született és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(2) A születési segély nettó összege – a szociális helyzettől függően – gyermekenként legalább az illetményalap 50%-a, de nem haladhatja meg az illetményalap kétszeresének megfelelő összeget.

8. § (1) A személyi állomány tagja a tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő, illetve középfokú oktatási intézmény nappali munkarend szerint tanuló, vele egy háztartásban élő gyermeke – ideértve a nevelt gyermeket is – után beiskolázási segélyben részesíthető.

(2) Beiskolázási segélyben kell részesíteni, ha az (1) bekezdésben írt feltételeknek megfelel

a) a személyi állomány három vagy több gyermeket nevelő tagját,

b) a személyi állomány fogyatékkal élő gyermeket, emelt összegű családi pótlékra jogosult, továbbá tartósan beteg gyermeket nevelő tagját, valamint

c) a személyi állomány gyermekét egyedül nevelő tagját.

(3) A beiskolázási segély legkisebb nettó összege gyermekenként az illetményalap 30%-a, legnagyobb nettó összege pedig gyermekenként az illetményalap 50%-a.

9. § (1) A személyi állomány tagja a közeli hozzátartozója vagy más olyan hozzátartozója halála esetén, akinek eltartására kötelezett volt, szociális helyzetének figyelembevételével temetési segélyben részesíthető, feltéve, ha nem részesült más szervtől temetés jogcímén segélyben.

(2) Temetési segélyben részesíthető a személyi állomány elhunyt tagjának házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, ezek hiányában más hozzátartozója is, ha a temetéssel járó kiadások elsődlegesen rá hárulnak, és az elhunyt nem került ezen utasítás szerint minősítésre.

(3) Csak különösen indokolt esetben folyósítható temetési segély akkor, ha a belügyi szerv a temetés költségeit legalább 50%-ban átvállalta.

(4) A temetési segély legkisebb nettó összege az illetményalap mértékének megfelelő összeg, de legfeljebb az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg lehet.

10. § (1) A pénzbeli támogatások elbírálásánál és folyósításánál a hasonló szociális helyzetben lévők esetén előnyben kell részesíteni

a) a személyi állomány három vagy több gyermeket, illetve gyermekét egyedül nevelő tagját,

b) a személyi állomány fogyatékkal élő, emelt összegű családi pótlékra jogosult, továbbá tartósan beteg gyermeket nevelő tagját,

c) azt, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását foglalkozási megbetegedés vagy munkabaleset miatt állapították meg,

d) a foglalkozási megbetegedésben vagy munkabalesetben elhunytak hozzátartozóit, valamint

e) a közszolgálat halottjának özvegyét és árváit.

(2) A pénzbeli támogatások legmagasabb összegétől a belügyminiszter a részére biztosított keret terhére – indokolt esetben – eltérhet.

11. § A pénzbeli támogatásokat terhelő közterheket a belügyi szerv 3. § (1) bekezdése szerinti keretéből kell fedezni.

12. § Pénzbeli támogatásban csak az a személy részesíthető, aki szociális helyzetének megítéléséhez, a belügyi szervet terhelő befizetések elszámolásához szükséges személyes adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja, igazolja és azok kezeléséhez hozzájárul.

4. A szociális bizottság

13. § (1) Az önálló költségvetéssel rendelkező belügyi szervnél – a személyi állománnyal kapcsolatos szociális és kegyeleti feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére – véleményező és javaslattevő jogkörrel a belügyi szerv vezetője mellett működő szociális bizottságot kell létrehozni.

(2) A szociális bizottság ügyrendjét – a belügyi szerv sajátosságainak megfelelően – a bizottság alakítja ki, amelyet a belügyi szerv vezetője hagy jóvá.

14. § (1) A szociális bizottságot a belügyi szerv létszámától és működési sajátosságaitól függően 5–15 fővel kell létrehozni és működtetni. A szociális bizottság tagjainak kétharmadát az érdekképviseleti szervek jelölése alapján, a szociális bizottság tagjainak további egyharmadát pedig saját hatáskörében a belügyi szerv vezetője nevezi ki.

(2) A szociális bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A titkári teendőket a belügyi szerv által delegált egyik tag látja el. A bizottság tagjai visszahívhatók. A megüresedett helyek betöltésére a bizottság elnöke – az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően – intézkedik.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerv esetében ezen utasítás vonatkozásában szociális bizottságként a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos és közalkalmazotti állománya részére adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról szóló 6/2013. (III. 27.) BM rendelet 4. § (2) bekezdése szerint megalakított szociális bizottság jár el.

15. § (1) A belügyi szerv vezetője a személyi állományt érintő szociális és kegyeleti intézkedést csak a szociális bizottság véleményének kikérése után hozhat. A szociális bizottság javaslatától, véleményétől eltérő pénzbeli támogatásról szóló döntést a szerv vezetőjének indokolnia kell.

(2) A belügyminiszter hatáskörébe tartozó szociális és kegyeleti ügyekben az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérőn a szociális bizottság javaslatától való eltérést nem kell indokolni.

5. Kegyeleti gondoskodás

16. § A kegyelet méltó kifejezéseként az elhunytat érdemei, életútja alapján lehet minősíteni.

17. § (1) A Belügyminisztérium halottjává lehet nyilvánítani azt az elhunyt

a) nyugállományba helyezett köztisztviselőt vagy

b) nyugállományba helyezett közalkalmazottat

aki huzamosabb időn át nagy felelősséggel járó beosztásban kimagasló érdemeket szerzett.

(2) Az elhunyt (1) bekezdés szerinti minősítésére a belügyminiszter jogosult.

(3) A Belügyminisztérium halottja részére – a közeli hozzátartozó beleegyezésével – síremlék állítható.

18. § (1) A közszolgálat halottjává lehet nyilvánítani azt az elhunyt nyugállományba helyezett köztisztviselőt, aki hosszabb időn át feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, és jelentősen hozzájárult a belügyi szerv eredményes működéséhez.

(2) Az elhunyt (1) bekezdés szerinti minősítésére a Belügyminisztérium esetében a közigazgatási államtitkár, a belügyminiszter irányítása alá tartozó belügyi szerv tekintetében a belügyi szerv vezetője jogosult.

19. § (1) A belügyi szervezeti egység halottjává lehet nyilvánítani azt az elhunyt

a) közalkalmazottat,

b) nyugállományba helyezett közalkalmazottat,

c) nyugállományba helyezett köztisztviselőt,

d) munkavállalót vagy

e) nyugállományba helyezett munkavállalót

aki a 17. vagy a 18. § szerint nem minősíthető.

(2) Az elhunyt (1) bekezdés szerinti minősítésére a belügyi szerv szervezeti egységének vezetője jogosult.

20. § A kegyeleti gondoskodással kapcsolatos kiadásokra vonatkozó normákat és az elszámolás rendjét az 1. melléklet tartalmazza.

6. Záró rendelkezések

21. § Ez az utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.

22. § (1) Ezen utasítás rendelkezéseit az utasítás hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

(2) Ezen utasítás nyugállományba helyezettekre vonatkozó rendelkezését a belügyminiszter által irányított szervek köztisztviselői, közalkalmazottai és munkavállalói szociális és kegyeleti ellátásáról szóló 47/2001. (BK 24.) BM utasítás hatálybalépését megelőzően a belügyi szervektől nyugdíjazott kinevezett és szerződéses polgári alkalmazottakra is alkalmazni kell.

23. §1

1. melléklet a 3/2022. (II. 17.) BM utasításhoz

I. KEGYELETI KIADÁSKÉNT ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉGNORMÁK

1. Halottszállítás költsége

A temetőn kívüli helyi és helyközi szállítás számlával igazolt összege. E szállítási költség – a temetőn belüli szállítást kivéve – nem terheli a 3. pont szerinti szolgáltatási költségeket.

2. Sírhelyköltség

2.1. A sírhely (urnasírhely, urnafülke) költségeit a ténylegesen felmerült, számlával igazolt, legfeljebb azonban az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg képezi.

2.2. Templomban vagy kápolnában elhelyezett urnasírhely (urnakripta) esetén a számla szerinti összeg, legfeljebb azonban az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg.

2.3. Kettős sírhely (többes urnasírhely) váltása esetén az egy sírhelyre eső, de legfeljebb a 2.1. alpont szerint maximált összeg.

3. Szolgáltatási költségek és kellékek

Számlával igazolt, legfeljebb azonban az illetményalap négyszeresének megfelelő összeg.

4. Síremlékállítás költsége

Számlával igazolt, legfeljebb azonban az illetményalap tízszeresének megfelelő összeg.

II. A KEGYELETI KÖLTSÉGNORMÁT NEM TERHELŐ KIADÁSOK

1. Koszorúköltségek

a) a Belügyminisztérium és a közszolgálat halottja temetésén legfeljebb 2 db koszorú,

b) szervezeti egység halottja és nem minősített elhunyt temetésén 1 db koszorú,

c) síremlékavatáskor, megemlékezésekkor 1 db koszorú.

2. Gyászközlemény költsége a Belügyminisztérium és a közszolgálat halottja temetése esetén a sajtóban történő közzétételének számla szerinti összege.

III. A KEGYELETI KÖLTSÉGEK ELSZÁMOLÁSÁNAK RENDJE

1. A kegyeleti költségeket a szolgáltató által kiállított, eredeti számla alapján teljes összegben kell téríteni a 17. és a 18. § szerint minősített elhunyt esetében.

2. A kegyeleti költségeket a szolgáltató által kiállított, eredeti számla alapján 50%-ban kell téríteni – a 19. § szerint minősített és a nem minősített elhunytak esetében – a halottszállításra, a sírhelyköltségre, valamint a szolgáltatási költségekre és a kellékekre írt korlátozások figyelembevételével.

1

A 23. § a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére