BK ÍH 2022/3.
BK ÍH 2022/3.
2022.03.01.
A bíróságnak vizsgálnia kell a hatékony védelem elvének érvényesülését [Be. 3. § (1) bekezdés, 42. § (4) bekezdés, 43. § (1) bekezdés c) pont; Emberi Jogok Európai Egyezménye].
A törvényszék ítéletében O. P. I. r. vádlottat garázdaság vétsége, súlyos testi sértés bűntette, életveszélyt okozó testi sértés bűntettének a kísérlete, társtettesként elkövetett magánlaksértés vétsége, személyi szabadság megsértésének bűntette, zaklatás vétsége és bűnsegédként elkövetett kétrendbeli kapcsolati erőszak bűntette miatt – halmazati büntetésül – 6 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.
Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség az I. r. vádlott terhére súlyosításért, az I. r. vádlott és védője részfelmentésért és enyhítésért jelentettek be fellebbezést.
A fellebbviteli főügyészség az átiratában, illetve a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője útján az ügyészség fellebbezését módosítva – a Be. által meg nem engedett módon –, eltérő minősítésért és súlyosításért tartotta fenn. Indítványozta, hogy a másodfokú bíróság az I. r. vádlott életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérleteként értékelt cselekményét emberölés bűntette kísérletének minősítse, és az I. r. vádlott büntetését akként súlyosítsa, hogy azt a súlyosabb minősítés folytán irányadó középmértékhez közelítő tartamban határozza meg, ehhez mérten hosszabb tartamban állapítsa meg a közügyek gyakorlásától eltiltás mellékbüntetést is, továbbá a Btk. 37. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontja alapján a szabadságvesztés-büntetést fegyházban rendelje végrehajtani.
Az ítélőtábla a korábbi védő felmentése miatt a másodfokú eljárás során 2020. december 8. napján az I. r. vádlott részére védőt rendelt ki. Az ügyvédi kamara számítástechnikai rendszere a kirendelt védői feladatok ellátására dr. Sz. P. ügyvédet jelölte ki. A védő feladatai ellátásához szükséges iratokat 2020. december 9-én elektronikus úton megkapta. Az I. r. vádlott kirendelt védője a kirendelését követően a nyilvános ülés időpontjáig a bv. intézetben fogvatartott I. r. vádlottal a kapcsolatot nem vette fel, a korábban bejelentett fellebbezés írásbeli indokolását elmulasztotta, így nem tett eleget a Be. 584. § (6) bekezdésében meghatározott kötelezettségének.
Az ítélőtábla a járványügyi szabályokra figyelemmel a 2021. március 9. napjára kitűzött nyilvános ülést elhalasztotta, új határnapként 2021. június 15. napját tűzte ki.
A nyilvános ülésen a védő perbeszédének megkezdése előtt a védence és a korábbi védő jogorvoslati kérelmének irányát kérte ismertetni. Ezt követően egy mondatban a fellebbezés célját megjelölve, jogos védelmi helyzetre hivatkozva védence felmentését, illetve enyhe büntetés kiszabását kérte. Nem adta indokát annak, hogy a jogos védelmi helyzetet miért látta megállapíthatónak, a bűnösségi körülmények értékelésére egyáltalán nem tért ki.
Ezt a magatartást a másodfokú bíróság a Be. 3. § (1) bekezdésében meghatározott hatékony védelem jogának megsértéseként értékelte, ezért Sz. P. ügyvédet a nyilvános ülésen kihirdetett és véglegessé vált végzésével a kirendelés alól felmentette, és az I. r. vádlott részére új védőt rendelt ki.
Határozatában az ítélőtábla kifejtette, hogy a büntetőeljárás során a védő szakszerű és hatékony működése általában nem vizsgálható, mivel a terhelt és védőjének kapcsolata, az ügyvédi tevékenység közte, és védence közötti speciális viszonyon alapul. Így a védekezési taktika, a jogorvoslat és annak iránya az ügyvédi titok részét képezi, ennek részletei más számára meg sem ismerhetők.
Ugyanakkor a Be. 42. § (4) bekezdése értelmében a védő köteles a terhelttel a kapcsolatot késedelem nélkül felvenni, a terhelt érdekében minden törvényes védekezési eszközt és módot kellő időben felhasználni, a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, a jogairól tájékoztatni, a kötelezettségeire figyelmeztetni, a terheltet mentő, illetve a felelősségét enyhítő tények felderítését szorgalmazni.
Az idézett eljárási szabályok tehát nem csupán a védő formális jelenlétét írják elő az egyes eljárási cselekményeken. Az ítélőtábla álláspontja szerint a Be. 42. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítése a Be. 3. § (1) bekezdésében megfogalmazott hatékony védelem minimumát jelentik. Ezeknek a követelményeknek pedig az I. r. vádlott kirendelt védője minimális szinten sem tett eleget.
Erre tekintettel vizsgálta a bíróság, hogy a védő ilyen mértékű passzivitása, formális közreműködése, eljárási kötelezettségeit – a jelenlét kivételével – a legkisebb mértékben sem teljesítő, a hatékony védelem elvét nyilvánvalóan sértő magatartása járhat-e eljárásjogi következményekkel, köteles-e a bíróság a hatékony védelem érvényesülése érdekében bármilyen intézkedést tenni.
A vizsgálat körében a másodfokú bíróság megállapította, hogy a kirendelt védő felmentésének körében sem a Be., sem az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. nem említi meg a hatékony védelem hiányát.
A kérdés eldöntésénél nem lehet figyelmen hagyni a vádlotti alapjogok körében a bírói jogalkalmazást is alapvetően érintő Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) gyakorlatát.
Az EJEB elsőként az Artico kontra Olaszország 6694/74. számú, 1980. május 13-án született ítéletében foglalkozott először e kérdéssel. Ebben az ügyben határozta meg, hogy a nemzeti hatóságoknak a védelemhez fűződő jog érvényesítése körében milyen szerepet szükséges játszaniuk. Döntésében kiemelte, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. Cikk (3) bekezdés c) pontjában foglaltak a megfelelő védelemhez való jogot mind a személyes, mind a védő igénybevételével történő védekezéssel kapcsolatban garantálják. A védő igénybevételéhez fűződő jogot erősíti az egyezménybeli cikkely azon része is, amely előírja, hogy bizonyos esetekben a terhelteknek ingyenes jogi segítség igénybevételére van joguk. Az EJEB kiemelte, hogy az Egyezmény célja nem az, hogy az emberi jogokat elméletben, vagy csak látszat kedvéért biztosítsa, hanem az, hogy garanciaként szolgáljon e jogok gyakorlati és hatékony érvényesülése tekintetében. Másként a tisztességes eljáráshoz fűződő jog érvényesítésülése nem valósulhat meg.
Az EJEB álláspontja értelmében az egyezménybeli szövegben megjelenő „jogi segítség” (legal assistance) semmiképpen sem azonos tartalmú a „kirendelés” (nomination) kifejezéssel. Ezért a bűnügyi hatóságok önmagában a védő kirendelésével még nem tekinthetik teljesítettnek az Egyezményben biztosított jog érvényesítését.
A hatóságoknak szükséges arról is meggyőződniük, hogy a kirendelt védőnek lehetősége van-e arra, hogy tényleges jogi segítséget nyújtson annak, akinek érdekében kirendelték. Kétségtelen, hogy a bűnügyi igazságszolgáltatásban eljáró hatóságok nem tehetők felelőssé a kirendelt ügyvéd hanyag magatartásáért vagy mulasztásaiért. Ugyanakkor a hatóságok felelősek azért, hogy lépéseket tegyenek a panaszos számára biztosított jogok tényleges és hatékony érvényesítése érdekében.
Az ítélőtábla megítélése szerint az alkotmányos szempontok és a nemzetközi elvárások is azt indokolják, hogy az elégtelen védelem következményei már magában a büntetőeljárásban orvoslásra kerüljenek, ami a Be. 3. § (1) bekezdésében meghatározott hatékony védelemhez fűződő jogból is következik.
A másodfokú bíróság előtt folyamatban lévő ügyben a védő felkészületlensége, kizárólag a jelenlét szintjét elérő formális működése miatt, az elégtelen védelem vizsgálata nem a védelem alkotmányos jogába történő beavatkozás, hanem kifejezetten az Alaptörvény XXVIII. cikkének (3) bekezdésében meghatározott – védelemhez való – jog érvényesítését jelenti az I. r. terhelt alapjogainak védelme érdekében, amire a büntetőeljárás ezen szakaszában kizárólag a másodfokú bíróságnak van lehetősége, de a kifejtettekre figyelemmel ez nemcsak joga, hanem kötelessége is. A másodfokú bíróság úgy látta, hogy a védő a terhelt érdekeivel ellentétes magatartást tanúsított, ezért az eljárásban nem járhat el a továbbiakban védőként.
A fentiek alapján a másodfokú bíróság az Alaptörvényből levezethető alapjogok, továbbá a Be. 3. § (1) és 42. § (4) bekezdésében megfogalmazott jogok biztosítása érdekében, a Be. 43. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel dr. S. P. ügyvédet a kirendelt védői feladatok ellátása alól felmentette, egyben az I. r. vádlott részére új védőt rendelt ki.
(Pécsi Ítélőtábla Bf.III.44/2020/28/I.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás