2022. évi XXXI. törvény
2022. évi XXXI. törvény
az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról1
1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása
1. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 95/L. §-sal egészül ki:
„95/L. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának, továbbá gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
(2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
2. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása
2. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény „A Hatóságra és eljárására vonatkozó átmeneti szabályok” alcíme a következő 218/E. §-sal egészül ki:
„218/E. § (1) A Médiatanács tagja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának, továbbá gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
(2) A Médiatanács tagja 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
3. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 229. §-ában a „206–209. § és 211–218/D. §-a” szövegrész helyébe a „206–209. § és 211–218/E. §-a” szöveg lép.
3. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
4. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 35/B. §-sal egészül ki:
„35/B. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házastársának, élettársának, továbbá gyermekének vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
4. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása
5. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„6. § (1) A köztársasági elnök a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.
(2) A köztársasági elnök a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a köztársasági elnök tisztségét nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának – egyben a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának – tényét az Országgyűlés állapítja meg.
(4) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője a Hivatal honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a Hivatal honlapjáról a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(5) A vagyonnyilatkozatot a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője kezeli.
(6) A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: alkotmányügyi bizottság) tagjai tekinthetnek be a köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(7) A köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az alkotmányügyi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az alkotmányügyi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az alkotmányügyi bizottság ellenőrzi.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az alkotmányügyi bizottság felhívására a köztársasági elnök köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak az alkotmányügyi bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az alkotmányügyi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az alkotmányügyi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(9) A köztársasági elnök által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője a volt köztársasági elnök és családtagja vagyonnyilatkozatát a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.”
6. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A volt köztársasági elnök az ebben az alcímben meghatározott juttatásokra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően az e törvény szerinti vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget.”
7. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 28. §-sal egészül ki:
„28. § (1) A köztársasági elnök az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát is.
(2) A köztársasági elnök 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
8. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 24. §-ában a „26. és 27. §” szövegrész helyébe a „26–28. §” szöveg lép.
5. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása
9. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az alapvető jogok biztosa és helyettese a megválasztását követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az alapvető jogok biztosa és helyettese a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az alapvető jogok biztosa és helyettese vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – az alapvető jogok biztosa és helyettese megbízatását nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül.
(4) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) főtitkára a Hivatal honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az alapvető jogok biztosa, illetve helyettese megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(5) A vagyonnyilatkozatokat a Hivatal főtitkára kezeli.
(6) A családtag vagyonnyilatkozatába csak az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságának (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) tagjai tekinthetnek be az alapvető jogok biztosa vagy helyettese vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.
(7) Az alapvető jogok biztosa vagy helyettese vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az összeférhetetlenségi bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az összeférhetetlenségi bizottság ellenőrzi.
(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenségi bizottság felhívására az alapvető jogok biztosa, illetve helyettese köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az igazoló adatokba csak az összeférhetetlenségi bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről az összeférhetetlenségi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az összeférhetetlenségi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.
(9) Az alapvető jogok biztosa és helyettese által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A Hivatal főtitkára a volt alapvető jogok biztosa és helyettese, valamint családtagja vagyonnyilatkozatát az alapvető jogok biztosa, illetve helyettese megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi.”
10. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 15. alcíme a következő 45/G. §-sal egészül ki:
„45/G. § (1) Az alapvető jogok biztosa és helyettese az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az alapvető jogok biztosa és helyettese 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
6. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása
11. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 75/C. §-sal egészül ki:
„75/C. § (1) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.
(2) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
12. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 76. §-ában a „75/B. §-a” szövegrész helyébe a „75/B–75/C. §-a” szöveg lép.
13. § Hatályát veszti az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 42. § (3a) bekezdése.
7. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
14. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.
(2) Az Alkotmánybíróság tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az Alkotmánybíróság tagja vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a főtitkár az Alkotmánybíróság Hivatalának honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(4) A vagyonnyilatkozatokat a főtitkár kezeli. A főtitkár az Alkotmánybíróság volt tagjának, valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi.”
15. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 20. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az Alkotmánybíróság volt elnöke az ebben a §-ban meghatározott juttatásokra mindaddig nem jogosult, amíg a megbízatásának megszűnését követően vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem tesz eleget.”
16. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 74/C. §-sal egészül ki:
„74/C. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az Alkotmánybíróság tagja 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
8. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása
17. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 165/U. §-sal egészül ki:
„165/U. § (1) A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.
(2) A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
18. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 159. § (1) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe a „165/U. §-a, valamint” szöveg lép.
9. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása
19. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. alcíme a következő 51. §-sal egészül ki:
„51. § (1) A Tanács elnöke az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.
(2) A Tanács elnöke 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
10. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása
20. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A háznagy a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatot (a továbbiakban: vagyonnyilatkozatot) tesz. A háznagy vagyonnyilatkozatára a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.”
21. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő az eskütételét követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig az előző év december 31. napján fennálló állapot szerint, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti tartalommal és formában.”
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekének (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.”
22. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Mentelmi Bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el. A családtag vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság őrzi.”
(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Mentelmi Bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi, amelyhez bárki ingyenesen és korlátozás nélkül hozzáférhet. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el. A családtag vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság őrzi. A 2022. augusztus 1-jén vagy azt követően tett vagyonnyilatkozatok esetében a hozzáférést kereshető módon is biztosítani kell.”
(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A családtag vagyonnyilatkozatába csak a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.”
(4) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.”
23. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 119. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti ellátásra a volt képviselő,
a) ha a megbízatása megszűnését közvetlenül megelőző általános országgyűlési választáson mandátumot szerzett vagy
b) amíg a megbízatása megszűnését követően törvényben meghatározottak szerint nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.”
24. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. alcíme a következő 145/D. §-sal egészül ki:
„145/D. § (1) A képviselő és a nemzetiségi szószóló az e törvénynek az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított 1. melléklete szerinti tartalommal és formában először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a családtagja vagyonnyilatkozatát is.
(2) A képviselő és a nemzetiségi szószóló 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az e törvény 2022. október 31-én hatályos rendelkezései szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
25. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
26. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
a) 16. § (2) bekezdésében a „Mentelmi Bizottságot” szövegrész helyébe a „Mentelmi, Összeférhetetlenségi, Fegyelmi és Mandátumvizsgáló Bizottságot (a továbbiakban: Mentelmi Bizottság)” szöveg,
b) 94. § (5) bekezdésében a „köteles a” szövegrész helyébe a „köteles a saját, illetve családtagja” szöveg és a „jövedelem-” szövegrész helyébe a „vagyoni, jövedelmi” szöveg,
c) 146. § (2) bekezdésében a „145/C. §, a” szövegrész helyébe a „145/C. §, a 145/D. §, a” szöveg
lép.
11. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása
27. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 171. alcíme a következő 353/E. §-sal egészül ki:
„353/E. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.
(2) A Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
28. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 354. § (1) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe az „a 353/E. §, valamint” szöveg lép.
29. § Hatályát veszti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 57. § (3a) bekezdése.
12. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
30. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 157. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai a kinevezésüket, illetve megválasztásukat követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A nyilatkozattételre kötelezett saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.”
31. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 54. alcíme a következő 183/M. §-sal egészül ki:
„183/M. § (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesznek vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolják a velük közös háztartásban élő családtagjuk vagyonnyilatkozatát is.
(2) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségüknek a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesznek eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
13. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása
32. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) A Bizottság tagja a megválasztását, megbízatását követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.
(2) A Bizottság tagja a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a Bizottság tagja vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.
(3) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a főigazgató a Bizottság munkaszervezeteként működő Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Bizottság tagja megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.
(4) A vagyonnyilatkozatokat a Hivatalt vezető főigazgató kezeli. A főigazgató a Bizottság volt tagjának, valamint családtagjának vagyonnyilatkozatát a Bizottság tagja megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi.”
33. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény a következő 40/B. §-sal egészül ki:
„40/B. § (1) A Bizottság tagja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő családtagjának vagyonnyilatkozatát is.
(2) A Bizottság tagja 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
14. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása
34. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 197/C. §-sal egészül ki:
„197/C. § (1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagja az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát is.
(2) A Tanács elnöke, alelnöke és tagja 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
15. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
35. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 182. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi okokat közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, illetve közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának vagy felügyelőbizottságának tagjaira, illetve a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betöltőkre nem kell alkalmazni, azzal hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.”
36. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete szerinti tartalommal és formában, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, továbbá gyermekének (a továbbiakban együtt: családtag) vagyonnyilatkozatát. Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető és a családtag vagyonnyilatkozatára az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – kell megfelelően alkalmazni.”
37. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 293. §-sal egészül ki:
„293. § [Átmeneti rendelkezés az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvényhez]
(1) A politikai felsővezető az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően először – 2022. december 31. napján fennálló állapot szerint − 2023. január 31-ig tesz vagyonnyilatkozatot, amelyhez csatolja a családtagja vagyonnyilatkozatát is.
(2) A politikai felsővezető 2022. december 31-ig vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének a 2022. október 31-én hatályos rendelkezések szerint tesz eleget.
(3) Az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2022. évi XXXI. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni.”
38. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 183. § (4) bekezdésében az „Az országgyűlési” szövegrész helyébe az „A családtag vagyonnyilatkozata kivételével az országgyűlési” szöveg,
b) 183. § (6) bekezdésében a „köteles a vagyonnyilatkozatában” szövegrész helyébe a „köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában” szöveg, a „feltüntetett jövedelem-” szövegrész helyébe a „feltüntetett vagyon-, jövedelem-” szöveg,
c) 183. § (7) bekezdésében a „politikai felsővezető vagyonnyilatkozatát” szövegrész helyébe a „politikai felsővezető, valamint családtagja vagyonnyilatkozatát” szöveg,
d) 332. § (5) bekezdésében a „bekezdése és” szövegrész helyébe a „bekezdése, 182. § (3a) bekezdése, valamint” szöveg
lép.
39. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. § (3) bekezdése.
16. Záró rendelkezések
40. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2022. november 1-jén lép hatályba.
(2) A 22. § (2) bekezdése 2023. március 31-én lép hatályba.
41. § (1) A 2. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdés és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 4. § az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) Az 5–7. § az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 11. § és a 13. § az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(5) A 14–16. § az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(6) A 17. § az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(7) A 20. § és a 26. § a) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.
(8) A 21. §, a 22. §, a 24. §, a 25. § és a 26. § b) pontja, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(9) A 27. § és a 29. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és a 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(10) A 35. § az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Novák Katalin s. k., |
Kövér László s. k., |
1. melléklet a 2022. évi XXXI. törvényhez
A törvényt az Országgyűlés a 2022. október 24-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 2022. október 26.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás