KÜ BH 2022/312

[1] Budapest IX. kerületében található a kivett lakóház, udvar megnevezésű 1903 m² területű ingatlan (a továbbiakban: perbeli ingatlan), ahol társasházként az I. rendű alperesi érdekelt működik.

[2] A felperes jogelődje (a továbbiakban együtt: felperes) az ingatlanon tetőtérbeépítéssel 12 darab lakást kívánt kialakítani, valamint felújítani tervezte az udvari homlokzatot, melyre Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzat Jegyzőjétől (a továbbiakban: jegyző) Kp/4176/6/2013/VIII. számon kapott építési engedélyt, az építési engedély jogosultja tekintetében bekövetkezett jogutódlást a jegyző a 2014. október 29-én kelt, Kp/7995/4/2014/VIII. számú végzésével állapította meg. A felperes az építési munkák kivitelezésével a II. rendű alperesi érdekeltet bízta meg, aki az építési munkálatokat 2015. szeptember 9-én megkezdte.

[3] Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatala (a továbbiakban: elsőfokú építésfelügyeleti hatóság) 2019. július 17-én helyszíni szemlét tartott a perbeli ingatlannál. A felperes részére a helyszíni szemléről szóló értesítést a hatóság a 2018. április 23-ig hatályos székhelycímre kísérelte meg kézbesíteni, ahonnan a küldemény nem kereste jelzéssel érkezett vissza.

[4] A helyszíni szemle megállapításai szerint a tetőtéri szinten lakásokat alakítottak ki, a kialakítás tartószerkezetkész állapotban van, a tetőtérben kialakított rendeltetési egységek használatra nem alkalmasak. Az építési munkálatok nincsenek teljeskörűen befejezve, a tető fedése több helyen hiányos, a tetőtér alatti 3. emeleti szinten beázás nyomai, illetve repedések láthatóak, mely utóbbiak a szerkezeti elemek között is folytatódnak. A párkánytagozat omlásveszélyes.

[5] Az elsőfokú építésfelügyeleti hatóság a 2019. augusztus 2. napján kelt, BP-05/107/1475-10/2019. számú határozatával (a továbbiakban: elsőfokú határozat) kötelezte a felperest és a II. rendű alperesi érdekeltet, hogy az ingatlanon végezzék el a párkánytagozat veszélytelenítését, valamint szüntessék meg a meglévő szerkezetek károsodását okozó állapotot, az építési munkákkal összefüggésében kialakult szerkezeti hiányosságokat. A határozat fenti címre történő kézbesítése a felperes részére szintén sikertelen volt.

[6] A II. rendű alperesi érdekelt fellebbezése alapján eljárt alperes a 2019. december 12. napján kelt, BP/1004/00040-9/2019. számú határozatával (a továbbiakban: másodfokú határozat) az elsőfokú hatóság döntését úgy változtatta meg, hogy kizárólag a felperest kötelezte az elsőfokú határozatban foglaltak teljesítésére. Kifejtette, hogy a II. rendű alperesi érdekelt felperessel kötött szerződésének megszűnése és a munkaterületről való levonulása miatt nem volt a továbbiakban kivitelezőnek tekinthető. A II. rendű alperesi érdekelt 2018. augusztus 1. napján rögzítette az építési naplóban első alkalommal, hogy az elektromos szolgáltatás hiánya miatt a perbeli ingatlanon munkavégzés nem történik, az utolsó – szintén az elektromos szolgáltatás és a munkavégzés hiányáról szóló – naplóbejegyzés pedig 2018. október 4-én kelt. A határozat „Erről értesülnek” rovata szerint a felperes kézbesítési címe változatlanul a 2018. április 23. napjáig hatályos címe volt.

[7] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) a másodfokú határozatban foglaltak végrehajtását 2020. május 4. napján ellenőrizte, és tekintettel a teljesítés elmaradására, a NAV maga végezte el az ingatlan párkánytagozatának azonnali veszélytelenítését, majd a munkaterületet közreműködő szervezetnek adta át. A NAV a felperest 1 798 321 forint közreműködői díj és végrehajtási költség megfizetésére kötelezte, mely összeget a felperes ideiglenes biztosítási intézkedés keretében megfizette.

[8] A felperes a másodfokú határozat ellen keresettel élt, melyben az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú építésfelügyeleti hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésekre is hivatkozott, így elsődlegesen arra, hogy a helyszíni szemléről történő értesítés és a döntések (melyeket az eljárt hatóságok a 2018. április 23. napja előtti székhelycímére kíséreltek meg kézbesíteni) joghatályos közlésének elmaradása miatt az eljárásban az ügyféli jogait nem tudta gyakorolni, ezzel sérültek a tisztességes eljáráshoz, a jogorvoslati joghoz fűződő jogai, valamint a jogállamiság és a jogbiztonság követelménye is.

[9] A felperes keresete alapján az alperes a 2020. május 20. napján kelt, BP/1003/00238-4/2020. számú határozatával (a továbbiakban: módosító határozat) akként módosította a másodfokú határozatát, hogy változatlanul hagyta a párkánytagozat veszélytelenítésére vonatkozó azonnali kötelezést. Módosító határozatba foglalt végzésével pedig a másodfokú határozat meglévő szerkezetek károsodását okozó állapot, valamint az építési munkákkal összefüggésében kialakult szerkezeti hiányosságok megszüntetésére kötelező részét visszavonta, és az elsőfokú hatóság döntésének erre vonatkozó részét megsemmisítette, valamint felhívta a jogutód hatóságot, hogy a meglévő épületszerkezetek – közte a párkányok végleges veszélytelenítése – továbbá a lakások állagvédelme és használhatóságának biztosítása érdekében az építésfelügyeleti eljárást folytassa le a felperes ügyfélkénti bevonásával. A módosító határozatát azzal indokolta, hogy a székhelyváltozás, illetve a küldemények „nem kereste” jelzéssel való visszaérkezése miatt a felperessel sem a helyszíni szemléről szóló értesítést, sem az elsőfokú határozatot, sem a másodfokú határozatot nem közölték, a kézbesítés elmaradása pedig az ügy érdemére kiható jogszabálysértést eredményezett. Arra hivatkozott, hogy a párkányokról lehulló vakolat, illetve egyéb épületrész miatt az életet, az egészséget, a közbiztonságot veszélyeztető állapot áll fenn, ezért az azonnali hatállyal történő veszélyelhárítás tekintetében a keresettel támadott döntését „hatályában fenntartotta”. A veszélyelhárítási intézkedésre a közbiztonság biztosítása miatt volt és van szükség, így annak megléte a párkányrész végleges helyreállításáig megalapozott, még akkor is, ha ezen munkálatokat a NAV végeztette el.

[10] A jogutód hatóság időközben lefolytatta a módosító határozattal elrendelt megismételt eljárást, a BP/2607/00171-15/2020. és BP/2607/00171-31/2020. számú határozatok elleni keresetek elbírálása a Fővárosi Törvényszéken külön perszámon volt folyamatban.

[11] Az elsőfokú bíróság a 15. sorszámú végzésével tájékoztatta a feleket arról, hogy a jelen per tárgyát képző határozatot – a NAV által végrehajtott rész (párkánytagozat azonnali veszélytelenítése) kivételével – az alperes visszavonta, továbbá időközben a megismételt eljárásban is döntés született, azaz összességében a keresetlevélben foglalt jogsérelmet orvosolta. Nyilatkozattételre hívta fel ezért a felperest arra vonatkozóan, hogy az alperesi cselekmények egyenként, illetve összességükben a kereseti kérelemnek eleget tettek-e. Felhívása szerint, amennyiben a felperes nem nyilatkozik – mivel az alperes a közigazgatási cselekményeivel orvosolta a felperesi jogsérelmet – a bíróság a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 83. § (6) bekezdése alapján az eljárást megszünteti, és határoz a perköltségről. Ha a felperes nyilatkozata szerint a cselekmények a kereseti kérelemnek nem tesznek eleget, a keresetét a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményre (jelen esetben kizárólag a BP/1003/0238-4/2020. számú határozatra; mert a BP/2607/00171-15/2020. számú döntés tárgyában már másik bírósági eljárás folyik) is kiterjesztheti, a Kp. 83. § (5) bekezdése alapján.

[12] A felperes nyilatkozata szerint az alperesnek a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekménye a kereseti kérelemnek nem tett eleget, ezért a keresetét a jogsérelem orvoslására tett cselekményre is kiterjesztette. Kérte a jogsértés megállapítását és az elsőfokú határozat, a másodfokú határozat, valamint a módosító határozat hatályon kívül helyezését a Kp. 89. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 92. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján. Előadta, hogy a módosító határozatban megállapított jogsértésre tekintettel az alperesnek a teljes másodfokú határozatát vissza kellett volna vonni, és az elsőfokú határozatot teljes terjedelemben megsemmisíteni és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezni. Az alperes nem adta indokát annak, hogy a párkánytagozat azonnali veszélytelenítésére vonatkozó határozatrészt miért hagyta változatlanul. A megállapított jogsértések a határozat egészére kihatottak, ezért a döntés nem felel meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 115. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Állította, hogy az új eljárás keretében meghozott határozatok is jogszabálysértőek, mert a hatóság ismételten elmulasztotta ügyfélként bevonni, melynek folytán benyújtott keresetei alapján indult egyesített per a Fővárosi Törvényszéken 28.K.707.544/2020. számon van folyamatban. Arra is hivatkozott, hogy az alperes nem továbbította a keresetlevelet a jogszabályi határidőn belül a bíróság részére, nem értesítette a bíróságot haladéktalanul a jogsérelem orvoslására tett cselekményéről, az azonnali jogvédelem iránti kérelemről nem értesítette a végrehajtó szervet, mindezek vezettek ahhoz, hogy a NAV azelőtt végrehajtotta a határozat párkánytagozat veszélytelenítésére vonatkozó részét, mielőtt a bíróság a keresetet érdemben vizsgálhatta volna.

[13] A fentieket követően az elsőfokú bíróság két tárgyalást tartott, amelyeken az alperes, az I. és a II. rendű alperesi érdekelt a kereset elutasítását, a felperes a másodfokú határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését kérte.

[14] Az elsőfokú bíróság a felülvizsgálni kért ítéletével a felperes keresetét elutasította. Rögzítette, hogy bár a per tárgyát képző három (elsőfokú, másodfokú és módosító) határozat jogszerűségéről kellett döntenie, de tekintettel arra, hogy a későbbi határozatok mindig felülírták, módosították a korábbiakat, így végső soron a módosító határozat eljárási és anyagi jogi szabályoknak való megfelelését kellett megítélnie.

[15] Utalt arra, hogy a perben nem volt vitatott, hogy az eljárás megindulásáról és a szemléről a felperes nem kapott értesítést, sőt az első- és a másodfokú határozatot sem közölték vele. E két határozat tekintetében az eljárási jogok megsértését az alperes megállapította, módosító határozatában az eljárási jogszabálysértés elismerése mellett további eljárásra és döntésre adott utasítást, mely a felek által nem vitatottan (viszont kifogásolt jogszerűséggel) meg is történt. Mivel a módosító határozat meghozatalának időpontjában „a felperes már tudott az eljárásról, a hozott döntésekről, nyilatkozattételi (akár az alperes által akceptált keresetlevélben foglaltakat tekintve), jogorvoslati jogát gyakorolhatta, sőt az alperes nagyobb részben megsemmisítette a döntését, nem maradt olyan eljárási jogait sértő alperesi mulasztás, amely az ügy érdemére lényeges kihatással lett volna”.

[16] Az anyagi jogi jogszabálysértésben való döntést, így a kötelezett végleges megállapítását az alperes szintén a további eljárásra utalta. Jelentősége van annak is a Kp. 85. § (2) bekezdése alapján, hogy az egyetlen megmaradt alperesi döntést (a párkánytagozat veszélytelenítését) végrehajtották. A módosító határozat lényegében egy kiürült és kisebb részben az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabálysértéssel hozott köztes döntés. Az eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére már nem volt lényeges kihatással, a jogsértés önálló deklarálását a felperes pedig egyértelműen nem kérte. A felperes kifejezetten a Kp. 89. § (1) bekezdés a) pontja alapján kérte a határozatok megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, az ennek alapjául szolgáló, a Kp. 92. §-ában nevesített feltételek azonban nem voltak megállapíthatóak.

[17] Az ügyben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte úgy, hogy a Kúria az alperes másodfokú határozatát a módosító határozatra kiterjedően semmisítse meg, és kötelezze új eljárás lefolytatására.

[18] Arra hivatkozott, hogy az elsőfokon eljárt bíróság tévesen jutott arra a megállapításra, miszerint az alperes a módosító határozatával orvosolta a jogsérelmeket. Ez a határozat ugyanis fenntartotta a garanciális eljárási szabályok figyelmen kívül hagyásával született másodfokú határozatnak a párkánytagozat azonnali veszélytelenítésére vonatkozó kötelezését. Az eljárási szabályok megsértése az ügy érdemére is lényeges hatással volt, ugyanis a megsértett jogok biztosították volna számára a nyilatkozattétel jogát, illetve bizonyítási indítványainak előterjesztését. Az alperes csak ezek ismeretében kerülhetett volna olyan helyzetbe, hogy megalapozott döntést hozzon a szóban forgó munkálatok elvégzésére kötelezés tárgyában. Önmagában az a tény, hogy a bírósági döntés meghozatalának időpontjában a NAV a hivatkozott részt már végrehajtotta, a döntést nem teszi jogszerűvé, figyelemmel arra, hogy a végrehajtás költségét rajta behajtották. Megismételte az alperes késedelmes felterjesztésével és az azonnali jogvédelem iránti kérelemről való értesítés elmulasztásával kapcsolatos kereseti érveit.

[19] Az ügy érdemében előadta, hogy álláspontja szerint az építési munkák elvégzésére az építtetőn kívül a kivitelezőt is kötelezni kellett volna. A kivitelező személyét pedig nem befolyásolja, hogy időközben az építtetővel kötött szerződést felmondta.

[20] Az alperes és a II. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmet nem terjesztett elő.

[21] Az I. rendű alperesi érdekelt a felülvizsgálati ellenkérelmében az elsőfokú ítélet hatályában fenntartását kérte. Arra hivatkozott, hogy az ítélet nem tartalmaz az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, ami annak megváltoztatását indokolná. Utalt arra is, hogy a felperes nem terjesztett elő a jogsértés megállapítására vonatkozóan önálló megállapítási keresetet.

[22] A Kúria megállapította, hogy a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítélet érdemi felülvizsgálatra nem alkalmas az alábbiak miatt.

[23] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy az alperes által hozott módosító határozat alapján indult eljárásban született döntések nem képezték a jelen per tárgyát, ahogyan erre az elsőfokú bíróság is helytállóan utalt.

[24] A felek között nem volt vitatott, hogy a szóban forgó építésügyi eljárásban a felperes a helyszíni szemléről értesítést nem kapott, vele az első- és másodfokú eljárásban született határozatokat szabályszerűen nem közölték, az eljárásban ügyféli jogait nem tudta gyakorolni. Ezt az alperes a módosító határozatában maga is elismerte, és megállapította, hogy az eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére kihatott, ezért az építésügyi eljárás megismétlését rendelte el a felperes ügyfélkénti bevonásával, és a kötelezett személyének ezen megismételt eljárásban történő megállapításával. Ezen, az elsőfokú határozatot megsemmisítő és a megismételt eljárás lefolytatására a jogutód hatóságot felhívó – módosító határozatba foglalt – végzésben az alperes az ügy érdemében nem határozott, az építésügyi eljárás megismétlését írta elő e kötelezések tekintetében.

[25] Az alperes a módosító határozatában ugyanakkor egy kötelezést (a párkánytagozat azonnali veszélytelenítését) a többi, ugyanazon eljárásban született kötelezéstől eltérően kezelte, másképpen megfogalmazva e kötelezés tekintetében nem állapította meg az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértést, e határozatrészt „hatályában fenntartotta”, azaz érdemi döntést hozott.

[26] A Kp. 83. § (5)–(6) bekezdése alapján, a bíróság a közigazgatási szervnek a jogsérelem orvoslására tett cselekményére tekintettel nyilatkozattételre hívja fel a felperest. Ha a felperes nyilatkozata szerint a cselekmény a kereseti kérelemnek nem tesz eleget, a felperes a keresetét a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekményre is kiterjesztheti. Ha a felperes a bíróság által meghatározott határidőn belül nem nyilatkozik, és a jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekmény a kereseti kérelemnek eleget tett, a bíróság az eljárást megszünteti, és az alperest a felperes, valamint a felperest támogató érdekelt perköltségének megfizetésére kötelezi. Az eljárás részben való megszüntetése folytán a közigazgatási szervet terhelő költségek megfizetéséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.

[27] Az elsőfokú bírság az alperes jogsérelem orvoslása érdekében hozott módosító határozatára figyelemmel helyesen ismerte fel, hogy a Kp. 83. §-a szerinti eljárásrendet kell követnie, ugyanakkor a megfelelő jogkövetkeztetést a felperes 15. sorszámú felhívó végzésre tett nyilatkozatából, illetve a rendelkezésre álló iratokból nem vonta le.

[28] Az alperes a módosító határozatába foglalt végzésével a keresettel támadott döntésének egy részét visszavonta, e részben az elsőfokú határozatot megsemmisítette és megismételt eljárás lefolytatására adott iránymutatást. Ezzel a felperes erre vonatkozó kereseti kérelmének eleget tett, hiszen a felperest a megismételt eljárásba ügyfélként be kell vonni, érdemi megállapítás e körben nem maradt fenn, a kötelezett személyének tisztázása, az eljárási jogszabálysértés kiküszöbölése a megismételt közigazgatási eljárás tárgya lehet. A meglévő szerkezetek károsodását okozó állapot, valamint az építési munkákkal összefüggésében kialakult szerkezeti hiányosságok megszüntetésére kötelező határozati rész megsemmisítése és a megismételt eljárásra felhívás következtében tehát az eljárás részbeni megszüntetésének [Kp. 83. § (6) bekezdés] lett volna helye azzal, hogy e részben a felperes pernyertesnek tekintendő, perköltségét a fennmaradó határozatrész elleni kereset elbírálásáról szóló döntésben kell meghatározni. Ennek elmulasztása a per érdemére kiható lényeges eljárási jogszabálysértés, amely a felülvizsgálati eljárásban nem orvosolható.

[29] Arra az elsőfokú bíróság helytállóan hivatkozott, hogy az alperes jogsérelem orvoslása érdekében tett cselekménye (módosító határozat) folytán egyetlen kötelezés maradt fenn, méghozzá a párkánytagozat azonnali veszélytelenítésére vonatkozó rendelkezés. Az eljárás részbeni megszüntetését követően az erre vonatkozó keresetkiterjesztésről kellett volna az elsőfokú bíróságnak érdemben, ítélettel döntenie.

[30] A Kúria vizsgálta az elsőfokú ítélet fentiekre vonatkozó indokolását és megállapította, hogy az elsőfokú ítéletből nem tűnik ki, hogy az azonnali kötelezés tekintetében az elsőfokú bíróság milyen indokoknál fogva állapította meg a kereset megalapozatlanságát. Az elsőfokú bíróság e körben egyrészt arra utalt, hogy a határozatot már végrehajtották. Ez ugyanakkor sem a jogszerűségi felülvizsgálatnak, sem a döntés esetleges megsemmisítésének (hatályon kívül helyezésének) nem képezi akadályát, legfeljebb a megismételt eljárás kereteit szűkíti (pl. a kötelezett személyének megállapítására korlátozódóan a konkrét kötelezés nélkül).

[31] Másrészt az elsőfokú bíróság szerint mivel a felperes a módosító határozat meghozatalakor már „tudott a hozott döntésekről”, gyakorolhatta a nyilatkozattételi jogát, ezért az ügy érdemére kiható jogszabálysértés nem történt. A Kúria ezzel kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az a tény, mely szerint a felperes utóbb tudomást szerez a döntésekről, és a perben, avagy a jogsérelem orvoslása érdekében hozott döntés kapcsán nyilatkozatot tehet, a közigazgatási eljárásban biztosított nyilatkozati és jogorvoslati jogait nem pótolja. Önmagában az, hogy az ugyanazon eljárásban hozott kötelezések valamelyikét időközben végrehajtották, az eljárási jogok biztosítása szempontjából közömbös, már csak azért is, mert utóbb ezen határozatrész folytán a felperesen a végrehajtás költsége behajtható (mint ahogyan az meg is történt), továbbá az így véglegessé vált kötelezésre további döntések is épülhetnek. Mindezek folytán az egyes kötelezésrészek nem választhatók szét aszerint, hogy azokat végrehajtották-e, és ennél fogva az eljárási jogok gyakorlásának teljes hiánya az ügy érdemére kihatott-e vagy sem.

[32] A fentiek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletet a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az ügyben eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak elsőként a Kp. 83. §-a szerint kell döntenie az eljárás részbeni megszüntetéséről a visszavont és megsemmisített (új eljárással érintett) kötelezések tekintetében, ítélettel pedig a fennmaradó érdemi döntést (párkánytagozat azonnali veszélytelenítése) kell – a fentiek figyelembevételével – felülvizsgálnia a felperes keresetkiterjesztése alapján azzal, hogy az alaphatározat és a módosító határozat a következetes bírósági gyakorlat szerint egy egységet képez. Figyelemmel kell lennie arra, hogy a felperes a kereseti kérelmét (és a keresetkiterjesztését) a Kp. 92. § (1) bekezdés a) és b) pontjára alapította.