KÜ BH 2022/314

[1] A …/30. és …/6. helyrajzi számú (ez utóbbi később – megosztással – …/76. és …/78. helyrajzi számú) ingatlanokra vonatkozóan 2015. május 8-án az akkori tulajdonos a felperessel feles bérleti szerződéseket kötött a 2020. május 8-ig, majd – a szerződések módosításával – a 2020. december 31-ig terjedő időtartamra. A mezőgazdasági igazgatási szerv a szerződéseket és azok módosításait is jóváhagyta.

[2] A felperes mindhárom perbeli ingatlan vonatkozásában kérte a földhasználati nyilvántartásba történő bejegyzését, ám amíg a .../76. és a .../78. helyrajzi számú ingatlanok vonatkozásában a bejegyzésére 2020. december 31-i lejárattal került sor, addig a ...3/30. helyrajzi számú ingatlan tekintetében a szerződésmódosításban foglaltaktól eltérően a lejárat napjaként 2020. május 8-át tüntették fel.

[3] Az akkori tulajdonos halálát követően – jogutódlással – a gyermekei, dr. S. K. és S. Sz. lettek a perbeli ingatlanok tulajdonosai. 2020. december 30-án ők mint haszonbérbe adók és a felperes mint haszonbérlő haszonbérleti szerződést kötöttek az ingatlanokra vonatkozóan azzal, hogy a használat 2020. december 30-án kezdődik és 2025. december 31-ig tart. A felperes a szerződésben úgy nyilatkozott, hogy volt haszonbérlőként előhaszonbérleti joga áll fenn a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (továbbiakban: Földforgalmi tv.) 46. § (1) bekezdés a) pontja és a (4) bekezdés a) pontja alapján.

[4] A szerződés és annak hirdetményi úton történő közlésére irányuló közzétételi kérelem postai úton 2021. január 4-én érkezett meg a Község Önkormányzatának Jegyzőjéhez, aki azt a kormányzati portálon 2021. január 5-én tette közzé, így a közlés napja 2021. január 6. volt.

[5] Az alperesi érdekelt törvényes határidőben elfogadó jognyilatkozatot tett, amelyben előhaszonbérleti jogát a Földforgalmi tv. 46. § (1) bekezdés d) pontjára és a (4) bekezdés a)–b) pontjaira alapította.

[6] Az alperes a 2021. február 1-jén kelt 572108/2/2021. számú határozatával a haszonbérleti szerződést a perbeli ingatlanok vonatkozásában a felperes helyébe lépő alperesi érdekelttel hagyta jóvá. Határozatának indokolása szerint a felperes földhasználata a haszonbérleti szerződés közlését közvetlenül megelőzően nem állt fenn, így mint volt haszonbérlő előhaszonbérleti jogával nem élhet. Hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.328/2016/7. (BH 2017.37.) számú határozatára.

[7] A felperes keresetében az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte. Álláspontja szerint – egyebek mellett – a Földforgalmi tv. 46. § (1) bekezdés a) pontja és 47. § (1) bekezdése sérült. Az előhaszonbérleti jog megilleti, mert a módosított feles bérleti szerződések lejárta előtt kötötte meg a haszonbérleti szerződést, amelyet S. Sz. haszonbérbeadó ugyanekkor postára is adott, kérve a jegyzőtől annak közzétételét. A munkaszüneti napokra is figyelemmel történt átvételt követő másnapi közzététel nem tekinthető hosszú időtartamnak, a közzététel közjogi aktusa a magánjogi jogviszony folyamatosságát nem szakíthatta meg. A .../30. helyrajzi számú ingatlan kapcsán a jóváhagyott feles bérleti szerződésre és szerződésmódosításra tekintettel ugyancsak érvényes földhasználati jogcíme volt annak ellenére, hogy azt – tisztázatlan körülmények között – a nyilvántartásba nem jegyezték be. Hozzátette, hogy a földhasználati nyilvántartás nem konstitutív, hanem deklaratív. Ténylegesen földet használó földműves volt, támogatásban is részesült. Felhívta az Alkotmánybíróság 3353/2021. (VII. 28.) AB határozatát (a továbbiakban: AB határozat), valamint a Kúria Kfv.IV.37.563/2018/9. számú határozatát.

[8] Az alperes védekezése a kereset elutasítására irányult. Kiemelte, hogy a törvényben írt közvetlenül megelőző időszak azt jelenti, hogy a korábbi bérleti jogviszonynak az újabb haszonbérleti szerződés közlésének időpontjában még fenn kellett volna állnia, vagy a szerződés közlését megelőző napon kellett volna megszűnnie. Rámutatott, hogy a .../30. helyrajzi számú ingatlan vonatkozásban egyáltalán nem áll fenn jogfolytonosság, de az a .../76. és a .../78. helyrajzi számú ingatlanok esetében sem állapítható meg, függetlenül attól, hogy utóbbi ingatlanoknak a haszonbérleti szerződés megkötésekor a felperes volt a bejegyzett földhasználója. A .../30. helyrajzi számú ingatlan kapcsán irreleváns, hogy a felperes a jóváhagyott, módosított feles bérleti szerződéssel kívánja igazolni a fennálló földhasználatát. Továbbra is hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.328/2016/7. (BH 2017.37.) számú, valamint a Kfv.III.37.202/2017/4. számú és a Kfv.III.37.301/2017/4. (KGD 2019.24.) számú határozataira. Álláspontja szerint a felperes által felhívott AB határozat és a Kúria Kfv.IV.37.563/2018/9. számú határozata ugyanakkor eltérő tényállású ügyben születtek, azok a keresetet nem támasztják alá.

[9] Az alperesi érdekelt – az alpereshez csatlakozva – szintén a kereset elutasítását kérte. Hangoztatta, hogy a felperes nem minősül volt haszonbérlőnek, mert jogviszonya nem tekinthető megszakítatlannak. A .../30. helyrajzi számú ingatlanra vonatkozó földhasználói minősége jóval korábban megszűnt.

[10] Az elsőfokú bíróság a 2021. október 14-én kelt és jogerős ítéletével a keresetet elutasította a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

[11] Ítéletének indokolásában rámutatott: abban kellett állást foglalnia, hogy a felperesnek a Földforgalmi tv. 47. § (1) bekezdése szerinti volt haszonbérlői jogosultsága fennáll-e, teljesül-e esetében az a feltétel, hogy a haszonbérleti szerződés közlését közvetlenül megelőző három éven keresztül haszonbérli, illetve haszonbérelte a haszonbérleti ajánlat tárgyát képező földet. A Kúria határozataira [Kfv.III.37.328/2016/7. (BH 2017.37.), Kfv.II.37.700/2016/4. (EBH 2018.K.4.), Kfv.III.37.301/2017/4. (KGD 2019.24.)] is hivatkozva kiemelte: nem a haszonbérleti szerződés megkötésének, hanem annak közlésének időpontját (a kormányzati portálon való közzétételt követő napot) közvetlenül megelőző három éven belüli bérlés tényét kell figyelembe venni, és a korábbi szerződés lejárta és az újabb szerződés közlése között a megszakítatlanság követelményének kell teljesülnie. A jogalkotó ugyanis annak kíván többletjogot biztosítani, aki az újabb szerződés közlésekor is bérlő. Az újabb szerződés közlésének időpontja tehát a meghatározó, ehhez az időponthoz képest határozza meg a törvény a közvetlenül megelőző kifejezéssel, hogy legkorábban az ezt megelőző napon járhat le a korábbi szerződés. Irreleváns, hogy a felperes a haszonbérleti szerződést a feles bérleti szerződés lejártát megelőzően megkötötte, mert haszonbérleti szerződés közlésének időpontjában a bérleti jogviszonya már megszűnt, ami nem a megelőző napra tehető, így pedig azt nem lehet folyamatosnak, megszakítatlannak tekinteni. A volt haszonbérlő a haszonbérleti szerződés közlését megelőző napon még élő szerződéssel, fennálló jogviszonnyal kell, hogy rendelkezzen; ha a folyamatosság akár rövidebb időre is megszakad, nem állapítható meg a volt haszonbérlői minőség, mint többletjogosultság a Földforgalmi tv. 47. § (1) bekezdése alapján. A felperes csak akkor minősülhetne volt haszonbérlőnek, ha a perbeli ingatlanokkal kapcsolatos korábbi jogviszonya 2021. január 6-án is fennállt volna, vagy az azt megelőző napon, 2021. január 5-én járt volna le. Az AB határozat kapcsán az volt az álláspontja, hogy az arra az esetre vonatkozik, amikor a volt haszonbérlő a rangsor-elsőbbségét rajta kívül álló, neki fel nem róható körülmények miatt veszítette el; a haszonbérbeadó és harmadik személy mulasztása vagy visszaélésszerű magatartása nem zárhatja el a volt haszonbérlőt az előhaszonbérleti jogosultsága gyakorlásától, a perbeli esetben azonban ilyen körülményre a felperes nem hivatkozott. A felperestől mint mezőgazdasági termeléssel évtizedek óta foglalkozó gazdálkodótól elvárható lett volna, hogy a földforgalmi szabályozás ismeretében megfelelő időben, előrelátóan gondoskodjon a földhasználatát biztosító szerződés megkötéséről. Rámutatott, hogy a felperes kizárólag a .../76. és a .../78. helyrajzi számú ingatlanok tekintetében minősülhetett a szerződéskötés időpontjában volt haszonbérlőnek. A .../30. helyrajzi számú ingatlan esetében e hivatkozása földhasználati nyilvántartási bejegyzés hiányában alaptalan volt, figyelemmel a Földforgalmi tv. 47. § (2b) bekezdésére, amit az általa megjelölt Kfv.IV.37.563/2018/9. számú kúriai határozat is alátámaszt. A felperes által e körben felhozottak nem pótolják a bejegyzett földhasználatot, nem alapozzák meg a volt haszonbérlői minőséget.

[12] A felperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatásával a közigazgatási cselekmény megsemmisítését, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését, harmadlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. Perköltséget számított fel.

[13] Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti a Földforgalmi tv. 46. § (1) bekezdés a) pontját és 47. § (1) bekezdését, továbbá nem felel meg az AB határozatban, valamint a Kúria Kfv.III.37.328/2016/7. (BH 2017.37.) számú és Kfv.IV.37.563/2018/9. számú határozataiban foglaltaknak sem. Az elsőfokú bíróság a volt haszonbérlő fogalmát tévesen, az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányos követelménynek nem megfelelően értelmezte, az általa előadottakat – a rajta kívül álló, neki fel nem róható okok szempontjából – helytelenül értékelte. Mindhárom perbeli ingatlanra 2020. december 31-én lejáró feles bérleti szerződéssel rendelkezett. A tulajdonosokkal 2020 nyarán megegyezett, hogy továbbra is bérelni szeretné az ingatlanokat, és ők hozzájárultak ahhoz, hogy továbbra is mezőgazdasági termelést folytasson. A felek a földhasználat folytonosságát nem kívánták megszakítani. A haszonbérleti szerződést 2020. december 30-án írták alá, S. Sz. haszonbérbeadó pedig a közzétételi kérelemmel együtt aznap postára is adta. Az, hogy a jegyző a szerződést mikor veszi át, mikor teszi közzé, neki fel nem róható, ez az eljárás közjogi kereteihez tartozik, jóváhagyás esetén a földhasználati nyilvántartási bejegyzés is visszamenőleg a jogfolytonos szerződési időponthoz igazodik. A szerződés aláírásának napján bérlő volt, a köztes, rövid időtartam (öt nap) alatt pedig nem volt rajta kívül más, aki a perbeli ingatlanokat akár egy napra is bérelte volna, így nem veszíthette el az előhaszonbérleti jogosultságát. A .../30. helyrajzi számú ingatlanon is jóváhagyott, módosított feles bérleti szerződés alapján tényleges földhasználati tevékenységet végzett, támogatásban részesült, ami előhaszonbérleti jogát alátámasztja, függetlenül a földhasználati nyilvántartási bejelentéstől, bejegyzéstől.

[14] Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.

[15] Nézete szerint a jogerős ítélet jogszerű, annak meghozatalára az Alkotmánybíróság és a Kúria határozataival összhangban álló jogértelmezés alapján került sor. A felperes azért nem tudta eredményesen gyakorolni az előhaszonbérleti jogát, mert a volt haszonbérlői minősége nem volt megállapítható. A .../76. és a .../78. helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó feles bérleti szerződés lejárta és a haszonbérleti szerződés közlése között eltelt időre tekintettel kizárólag akkor minősülhetett volna volt haszonbérlőnek az alkotmányos követelményt is figyelembe véve, ha megállapítható lett volna, hogy az időmúlást neki fel nem róható, tőle független körülmény okozta. Azonban a mulasztást a szerződést kötő felek, így a felperes követték el azzal, hogy az új szerződést a korábbi szerződés lejárta előtt mindössze egy nappal írták alá. A felperesnek számolnia kellett azzal, hogy a haszonbérleti szerződés és a közzétételi kérelem leghamarabb 2021 első munkanapján, január 4-én érkezhet meg a jegyzőhöz, akinek 15 napos határidő áll rendelkezésére a szükséges intézkedések megtételére. A …/30. helyrajzi számú ingatlanra vonatkozóan a felperes a földhasználati nyilvántartásban csak 2020. május 8-ig volt bejegyezve földhasználóként. A földhasználat más módon történő igazolása kizárólag akkor lenne elfogadható, ha annak nyilvántartásban történő feltüntetése nem lett volna lehetséges.

[16] Az alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. Perköltséget számított fel.

[17] Meglátása szerint a jogerős ítélet jogszerű, a vonatkozó jogszabályoknak és gyakorlatnak megfelel. A .../76. és a .../78. helyrajzi számú ingatlanok tekintetében a felperes feles bérleti szerződése a haszonbérleti szerződés közlésének időpontjában már öt napja lejárt, a bérleti jogviszonyát nem lehet folyamatosnak tekinteni. Az AB határozat olyan esetre vonatkozik, amikor a volt haszonbérló rangsorbeli elsőbbségét rajta kívülálló okból, neki fel nem róható körülmények miatt veszítette el, azonban a felperes ilyen körülményre nem hivatkozott. A …/30. helyrajzi számú ingatlan kapcsán földhasználati nyilvántartási bejegyzés hiányában a korábbi szerződésre való hivatkozása alaptalan.

[18] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. § (1) bekezdésének alkalmazásával befogadta, majd az érdemi elbírálás eredményeként megállapította, hogy az – az alábbiak szerint – alapos.

[19] A Kúria az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 115. § (2) bekezdése folytán alkalmazandó 108. § (1) bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem keretei között – a megjelölt jogszabálysértések mentén – vizsgálta felül. A Kp. 120. § (5) bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúriának a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján kellett döntenie.

[20] A perbeli esetben a Kúria azt az elsőfokú bírósággal egyezően állapította meg, hogy a haszonbérleti szerződés közlésének időpontját alapul véve a felperes bérleti jogviszonya időben megszakadt. A Kúria más ítélkező tanácsai ugyanakkor a közelmúltban közzétett határozataikban (Kfv.III.38.178/2021/8., Kfv.VI.38.179/2021/8., Kfv.I.38.181/2021/10., Kfv.III.38.183/2021/8.) a volt haszonbérlő Földforgalmi tv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott fogalma, a Földforgalmi tv. 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti előhaszonbérleti jog fennállása, a bérleti jogviszony folyamatosságának megítélése körében – az AB határozatban foglaltakat szem előtt tartva – elvi éllel rámutattak, hogy az időbeli megszakadást nem önmagában, hanem a volt haszonbérlő fogalmának az AB határozat szerinti meghatározásával összhangban kell értékelni. A Kúria eddigi gyakorlatában megjelenő, az elsőfokú bíróság által is irányadónak tekintett nyelvtani értelmezést az Alkotmánybíróság az alkotmányos követelményben újabb, korábban a bíróságok által nem vizsgált szempontokkal árnyalta.

[21] A volt haszonbérlő fogalmát az Alkotmánybíróság nem az időbeliség felől, hanem alanyi oldalról közelítette meg, amelynek eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a volt haszonbérlő fogalmának „az a kategorikus értelmezése, amely szerint volt haszonbérlőt kizárólag akkor illeti meg előhaszonbérleti jog, ha a haszonbérbeadó még a szerződés tartalma alatt az annak lejártát követően hatályba lépő újabb szerződést köt, ugyan a nyelvtani értelmezés módszere alapján elfogadható, de bizonyos körülmények között nyilvánvaló ellentétbe kerül a jogintézmény céljával” (AB határozat Indokolás [63]). Az Alkotmánybíróság „az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből eredő alkotmányos követelményt állapított meg annak érdekében, hogy a Földforgalmi tv. 46. § (1) bekezdés a) pontjának és 47. § (1) bekezdésének alkalmazása során kizárja a jogszabály céljával ellentétes, önkényes jogalkalmazás lehetőségét. Ennek értelmében a volt haszonbérlőt a haszonbérleti jogviszonya jogszerű megszűnését követően is megilleti az előhaszonbérleti jog akkor, ha azt már a megelőző haszonbérleti jogviszonya idején is jogszerűen gyakorolta, de a joggyakorlása rajta kívül álló, neki fel nem róható okból nem vezetett eredményre. Ellentétes lenne ugyanis a jogi szabályozás céljának megfelelő, kiszámítható jogalkalmazás követelményével, ha a volt haszonbérlő rangsorbéli elsősége neki fel nem róható, tőle független körülmények kialakulása esetén elveszhetne, amely fel nem róható körülményt a haszonbérbeadó és harmadik személy mulasztása vagy akár visszaélésszerű magatartása is okozhatja. A Földforgalmi tv. kérdéses rendelkezésének az alkotmányos követelménynek megfelelő értelmezése alapján a haszonbérlő tehát rajta kívül álló okok, tőle független körülmények következtében nem veszítheti el volt haszonbérlői státuszát.” (AB határozat Indokolás [67]).

[22] Hangsúlyozza a Kúria, hogy az AB határozat nyomán a korábbi kúriai határozatokat továbbra is követhetőnek tartja azzal, hogy ha a volt haszonbérlő rajta kívül álló, neki fel nem róható ok(ok)ra hivatkozik az előhaszonbérleti joga fennállása körében, akkor ez(eke)t az ok(oka)t vizsgálni kell. Ilyenkor a Földforgalmi tv. 46. § (1) bekezdés a) pontja és 47. § (1) bekezdése körében a nyelvtani értelmezés az AB határozatban megjelenő szempontokkal együtt vezet helyes következtetésre. A bérleti jogviszony folyamatosságát az időbeliség és a volt haszonbérlő védendő joga alapján egyaránt vizsgálni kell, ennek során pedig fennállhatnak olyan, a haszonbérlőnek fel nem róható körülmények, amelyek az időbeliség szempontjából ugyan megszakítják a folyamatosságot, de alanyi oldalról a volt haszonbérlői minőséget, azaz a bérleti jogviszony tartalmi folyamatosságát nem érintik. Ugyanakkor a „közvetlenül megelőző” időbeli kapcsolat megszakadása esetén az AB határozat értelmében sem automatikusan áll fenn a volt haszonbérlő előhaszonbérleti joga (Kfv.III.38.193/2021/6.).

[23] A perbeli ügy szempontjából kiemelést érdemel, hogy az AB határozat a volt haszonbérlői minőség értékelése során nem csak a haszonbérbeadó vagy harmadik személy mulasztásának, illetve visszaélésszerű magatartásának tulajdonít jelentőséget, hanem a haszonbérlőn kívül álló okok, tőle független körülmények kapcsán rámutat arra is, hogy „különösen nem vezethet ilyen eredményre szerződésének adminisztratív okból történő ideiglenes megszűnése, tekintet nélkül arra, hogy volt-e egyáltalán rajta kívül olyan személy, aki a köztes időszakban a földet haszonbérelte” (AB határozat Indokolás [67]). A bérleti jogviszony folyamatosságának vizsgálata során ezért az adminisztratív okokat is szem előtt kell tartani.

[24] A felperes már az elsőfokú eljárás során, majd a felülvizsgálati kérelmében is hivatkozott a haszonbérleti szerződés megkötésének, a közzétételi kérelem benyújtásának, a közzététel „közjogi aktusának” egymást követő lépéseire, ezáltal a közlésre, mint adminisztratív eljárásra. Mindennek a felperes volt haszonbérlői minőségére való kihatását az elsőfokú bíróság nem értékelte. Az AB határozat fényében – amely a szerződés adminisztratív okból történő ideiglenes megszűnésének, illetve ennek a volt haszonbérlői minőségre való kihatása vizsgálatát követeli meg –, a Kúria úgy ítélte meg, hogy a haszonbérleti szerződés közlése kapcsán a felperes által hivatkozott, a szerződés jegyzőhöz történő benyújtásnak, majd a szerződés jegyző általi közzétételének időtartama olyan adminisztratív körülmény lehet, amelyet az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna. Enélkül nem lehet megalapozott a volt haszonbérlői minőség fennállásának, a bérleti jogviszony folyamatosságának a megítélése. Ha ugyanis a bérleti jogviszony közlést közvetlenül megelőző folyamatossága időbeli megszakadását kizárólag a közlési folyamatra vonatkozó jogszabályi határidők alatt, a közlés teljesítése érdekében előírt ügyintézés, illetve eljárás eredményezi, az olyan adminisztratív ok, amely nem vezethet a volt haszonbérlői minőség megszűnéséhez (Kfv.III.38.178/2021/8., Kfv.VI.38.179/2021/8., Kfv.I.38.181/2021/10., Kfv.III.38.183/2021/8.).

[25] Emellett az elsőfokú eljárásban elmaradt annak vizsgálata és értékelése is, hogy a …/30. helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a földhasználati nyilvántartási bejegyzés elmaradása milyen okra vezethető vissza, illetve, hogy ez az ok – az AB határozatban foglaltak fentiek szerinti figyelembevételével – tekinthető-e olyan, a felperesen kívül álló, neki fel nem róható (adminisztratív) oknak, amelyre tekintettel őt az előhaszonbérleti jog mégis megilletheti.

[26] A Kúria ezeket a tényállási és indokolási hiányosságokat olyan súlyos eljárási hibáknak tekintette, amelyek az ügy érdemi eldöntésére kihatással voltak. Minderre tekintettel az elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. § (1) bekezdés a) pontja alapján hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.

[27] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak a felperes volt haszonbérlői minőségét az AB határozatban írtak mentén kell újból megvizsgálnia. Ennek során a haszonbérleti szerződés közlésére irányuló eljárás értékelése kötelező, ennek alapján vonható le helyes következtetés arra nézve, hogy a perbeli esetben fennállt-e olyan adminisztratív ok, amelynek kizárólag az időbeliség tekintetében van jelentősége, de a bérleti jogviszony folyamatosságát tartalmilag nem érinti. Továbbá, a …/30. helyrajzi számú ingatlan esetében az elsőfokú bíróságnak ugyancsak az AB határozatban kifejtettekre figyelemmel kell tisztáznia a földhasználati nyilvántartási bejegyzés elmaradásának okát, és állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy az tekinthető-e olyan, a felperesen kívül álló, neki fel nem róható (adminisztratív) oknak, amelyre tekintettel őt az előhaszonbérleti jog mégis megilletheti.