316/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelet indokolás
316/2022. (VIII. 16.) Korm rendelet indokolás
az egyes kormányrendeletek agrárágazattal összefüggő módosításáról szóló 316/2022. (VIII. 16.) Korm. rendelethez
2022.08.19.
Az uniós termésnövelő anyagok forgalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról, az 1069/2009/EK és az 1107/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 2003/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/1009 rendelet] uniós szinten egységes követelményrendszert hoz létre a termésnövelő anyagok tekintetében, amelynek való megfelelés esetén az adott termésnövelő anyag az Európai Unió valamennyi tagállamában forgalomba hozható lesz, a tagállamok külön engedélyezési eljárásai nélkül.
A műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez képest lényeges változást jelent, hogy az (EU) 2019/1009 rendelet 37. cikke az uniós piacra belépő termésnövelő anyagok ellenőrzési eljárása részeként bevezeti az uniós piacfelügyelet szabályainak alkalmazását, amelyet a piacfelügyeletről és a termékek megfelelőségéről, valamint a 2004/42/EK irányelv, továbbá a 765/2008/EK és a 305/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1020 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2019/1020 rendelet] tartalmaz.
Az (EU) 2019/1020 rendelet 26. cikke felsorolja azokat az eseteket, amikor a szabad forgalomba bocsátás vámeljárást fel kell függeszteni, és a vámhatóság munkatársának meg kell keresnie a hazai, kijelölt illetékes piacfelügyeleti hatóságot annak érdekében, hogy kerüljön megvizsgálásra az (EU) 2019/1009 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti uniós követelményeknek való megfelelés, illetve a meg nem felelés állapota, és a vizsgálat eredménye alapján kerüljön sor döntéshozatalra a szabad forgalomba bocsátás elvégezhetősége kérdésében. Erre figyelemmel a piacfelügyeleti tevékenység részletes szabályairól szóló 6/2013. (I. 18.) Korm. rendelet kiegészítése vált szükségessé az uniós termésnövelő anyagokkal kapcsolatos piacfelügyeleti hatóságok kijelölése érdekében.
A közösségi agrármarketing tevékenységről szóló 118/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 118/2016. (VI. 6.) Korm. rendelet] alapján az agrárpolitikáért felelős miniszter a közösségi agrármarketing és közösségi bormarketing tevékenységhez kapcsolódó állami feladatokat az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. útján látta el. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútum rendelet) 32. § (2) bekezdés a) pontjára figyelemmel a közösségi bormarketing feladatok kikerültek az agrárpolitikáért felelős miniszter feladat- és hatásköréből. A Statútum rendelettel való összhang megteremtése céljából a 118/2016. (VI. 6.) Korm. rendeletet módosítani kell.
A földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet] módosítása megteremti a jogi megalapozottságot a vadászvizsga, valamint a vadászíjjal, ragadozó madárral, magyar agárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgák jogszerű és szakszerű lefolytatásának érdekében szükséges hatósági ellenőrzéshez, amelyet az agrárminiszter végez. A rendelkezés ezenfelül biztosítja, hogy az agrárminiszter vadászati hatóságként, cselekvési jogkörrel rendelkezzen mindazokban az esetekben is, ha a vadászvizsga, illetve valamely kiegészítő vizsga jogellenesen lett volna megszervezve, illetve a bizonyítvány jogellenesen került volna kiállításra. A kijelölés értelmében a tanfolyam oktatója végzettségének és szakmai gyakorlatának meglétét a tanfolyamszervező az agrárminiszter felé igazolja.
A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 9. § (6)–(7) bekezdése szerint a borászati hatóság nyilvántartást vezet a borbíráló szakvizsgával rendelkező személyekről, és a hatóság honlapján közzéteszi a borbíráló szakvizsgával rendelkező személy nevét és a borbíráló szakvizsga azonosító számát. A törvény e rendelkezéseit az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi LX. törvény állapította meg, amelyre figyelemmel a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendeletnek a Bkr.-rel megállapított kijelölései közé ez a kijelölés még nem kerülhetett be. A Kormány a borbíráló szakvizsgával rendelkező személyek nyilvántartását vezető szervként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt jelöli ki.
Kiemelt közérdek, hogy a vadásztársadalom fokozott biztonsággal igazodhasson el a vadászat mint veszélyes üzemi felelősséggel járó tevékenység gyakorlásával kapcsolatos valamennyi jogszabályi rendelkezés között. Ennek érdekében a jogalkotó a vadászvizsgára vonatkozó rendelkezések egységesítése mellett döntött, amelyre figyelemmel az egyes vadgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról szóló 412/2017. (XII. 15.) Korm. rendeletből hatályon kívül helyezésre kerülnek azon rendelkezések, amelyek jogi szabályozásban meglévő duplikációját meg kell szüntetni. Az érintett rendelkezések törvényi szintre emelése a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvényben megtörtént.
Az erdészeti szakszemélyzet és az erdészeti szakirányító vállalkozás tevékenységének és nyilvántartásának, valamint az erdészeti szakszemélyzet továbbképzésének szabályairól szóló 244/2020. (V. 28.) Korm. rendelet hatálybalépése óta az a határozott igény merült fel az ágazati szakmai szervezetek felől, hogy azok a vállalkozások is megszerezhessék az erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozás kiemelt besorolást, amelyek nem rendelkeznek felsőfokú szakmai képesítésű erdészeti szakszeméllyel 300 hektárt meg nem haladó üzemnagyság esetén.
A hatályos szabályozás a jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolásának megőrzéséhez szakmai továbbképzési kötelezettséget ír elő. Amennyiben az érintett a továbbképzési kötelezettségének nem tesz eleget ötéves időtartam alatt, illetve a jogszabály hatálybalépését követő lépcsőzetesen meghatározott átmeneti időszakban, az erdészeti hatóság törli a kiemelt besorolást a nyilvántartásból.
Mivel a hatályos szabályozás nem tér ki rá, a kiemelt besorolás törlését követően akár azonnal is újra beadható kérelem a jogosult erdészeti szakszemélyzet kiemelt besorolás bejegyzésére, ami visszaélésszerű joggyakorlást tesz lehetővé, ha ezzel az ötéves továbbképzési időszak újrakezdődik. A képzési kötelezettség elmulasztásához fűződő törlési jogkövetkezmény csak akkor éri el a célját, ha a törlés jogkövetkezményéhez határozott időtartamú újrabejegyzési tilalom is párosul. Ellenkező esetben a törlési jogkövetkezmény önmagában nem ösztönöz a továbbképzéseken való részvételre, amelyek legtöbb esetben időráfordítással és anyagiáldozat-vállalással járnak.
A 2020–2021. években fennállt pandémiás időszakra tekintettel indokolt a jogosult erdészeti szakszemélyek kiemelt besorolásának lejárati határidejét meghosszabbítani, hogy az előírt, időben ütemezett képzési kötelezettségüket teljesíteni tudják.
A szőlő-bor ágazatban folytatott hatósági eljárásokról és teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet] 31. § (1) bekezdésének módosuló rendelkezése vonatkozásában a jogszabály megjelenését követően jelzett szakmai észrevételek alapján nem indokolt minden esetben, hogy a szüretet követő 7. napig történjen meg a szüret adminisztrációja felvásárlás esetén. Ez a határidő aránytalan terhet ró a felvásárlókra, ezért a határidők a saját feldolgozás bejelentésének határidejével azonosan kerülnek megállapításra.
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 37. § (1) bekezdés b) pontjának módosítását a Btv. módosult rendelkezése indokolja, amely gyakorlati lehetőséget biztosít a szőlőmust exportjára oly módon, hogy a nyomonkövethetőség szempontjából nélkülözhetetlen származási bizonyítvány követelménye továbbra is fennmaradjon. A származási bizonyítvány iránti kérelmet az adott borpiaci év november 30-ig lesz lehetőség benyújtani a hegybíróhoz.
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 75. §-a kiegészül az ePincekönyv rendszer üzemszünete esetére vonatkozó ügyintézési szabályokkal. Az adatszolgáltató ágazati adminisztrációs kötelezettségeit üzemszünet esetén a hegybírónál eljárva teljesíti. Ezen előírásnak nincs akadálya, mert ez esetben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 27. § (3) bekezdése alapján az elektronikus ügyintézés egy munkanapot meghaladó szünetelése esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ügyfelek beadványainak elektronikus utat nem igénylő módon történő fogadását és feldolgozását, abban az esetben is, ha az adott eljárástípusban a vonatkozó jogszabály alapján kizárólag elektronikus ügyintézésre van lehetőség. Meghatározott esetekben azonban szükséges üzemszünet esetére másik szerv kijelölése az eljárásra, ugyanis az elektronikus rendszer automatizálása leáll, a hatóságok egymás között nem tudják olyan gyorsan és hatékonyan közvetíteni döntéseiket (például azért, mert a döntés véglegessé válásának időpontjáról később kapnak visszajelzést), mint ahogy azt az ügyfél érdeke megkívánja. Ez történik a forgalombahozatali azonosító igénylése esetében is.
A hatósági eljárásokon túl az ágazati adminisztrációs kötelezettség keretében történő online bortermelői regiszter vezetése esetén, ha a szakmai jövedéki nyilvántartásba történő bejegyzésre előírt határidő üzemszünet ideje alatt jár le, a teljesítés határideje az üzemszünet elhárítását követő naptól számítva meghosszabbodik az üzemszünet miatt a teljesítésre kiesett idővel.
Tekintettel arra, hogy az ePincekönyv rendszerben rögzített adatok, dokumentumok egészen a borászati terméktétel értékesítéséig a hatósági ellenőrzések alapjául szolgálnak, az üzemszünet alatt a hatóságoknál keletkezett adatokat, döntéseket a hatóságok a rendszer újraindulását követően haladéktalanul feltöltik az ePincekönyv rendszerbe.
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 88. § (1a) bekezdése szerint a hegybíró az ültetvény használóját nem kötelezi az ültetvény kivágására, ha az ültetvény használója igazolja, hogy az ültetvény telepítésekor rendelkezett a telepítéshez szükséges újratelepítési jogosultsággal, és a mulasztási bírság megfizetésével egyidejűleg az újratelepítési engedély iránti kérelmet benyújtja a hegybíróhoz. E rendelkezés szükségessé teszi a Korm. rendelet 88. § (1)–(2) bekezdésében a termés megsemmisítése és a termésből származó borászati termék lepárlásra történő átadása alól kiemelni azokat a termékeket, amelyek olyan szőlőültetvényről származnak, amely vonatkozásában az ültetvény használó utólag újratelepítési engedélyt szerzett be.
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 23. § (3) bekezdése alapján támogatás felhasználásával történt telepítés esetén a támogatás igénybevételével kapcsolatban eljáró hatóság az általa végzett helyszíni ellenőrzések telepítésre vonatkozó adatait tartalmazó összesített kimutatást megküldi a hegybíró részére, akinek így a helyszíni szemlét nem szükséges lefolytatni, ha a helyszíni ellenőrzésre vonatkozó adatszolgáltatás alapján a tényállás tisztázásához szükséges minden adat rendelkezésre áll. Tekintettel arra, hogy a szőlőültetvény kivágása is történhet támogatás felhasználásával, indokolt a telepítéshez hasonlóan ezekre az esetekre is alkalmazni az ellenőrzés szabályainak előírását, mely a hegybírói ellenőrzés indokolt elhagyásával az ültetvényhasználó adminisztrációs terhét csökkenti.
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdésének módosítását az indokolja, hogy a szőlőfelvásárlási szerződések előzetes bejelentésével összefüggő eljárásban csak a szőlőterület adott évi első szürete vonatkozásában szükséges szabályt megállapítani. A szőlőültetvény további szüretét, függetlenül attól, hogy másik felvásárlási szerződéssel vagy akár anélkül valósul meg, a bejelentő lapok segítségével kell adminisztrálni, amelyhez nem szükséges a szőlőfelvásárlási szerződés előzetes bejelentése. Ezzel a kiegészítéssel felesleges adminisztrációs teher kerül le a termelők válláról. A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 75. § (1) bekezdés a) és b) pontja és (2) bekezdése az ágazati adminisztrációs kötelezettség alanyait határozza meg. A visszajelzések alapján a 75. § (1) bekezdés a) és b) pontja az adatszolgáltatásra kötelezett személy meghatározása tekintetében helytelenül akár konjunktív feltételként is értelmezhető lehet, ezért a további jogviták megelőzése érdekében a rendelkezés pontosításra kerül.
A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 95–96. §-ában a szakmai jövedéki nyilvántartások vezetésére és a kísérőokmányok hegybíró részére történő átadásának kötelezettségére vonatkozó átmeneti szabályok időpontját szükséges módosítani az ePincekönyv rendszer indulásának, valamint a kötelező elektronikus ügyintézés bevezetésének időpontjához igazítva. A 435/2021. (VII. 16.) Korm. rendelet 100. §-ában az ágazati adminisztráció elektronikus vezetésére vonatkozó kötelezettek részére biztosított átmeneti szabályok alkalmazását indokolt az ePincekönyv rendszer indulásának időpontjáig meghosszabbítani.
Az indokolás a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel közzétételre kerül.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás