32/2022. (X. 25.) ORFK utasítás

1. Az utasítás hatálya az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre (a továbbiakban: Rendőrség) terjed ki.

2. Jelen utasítás alkalmazásában

3. A büntetőeljárást folytató nyomozó hatóságnak a vagyont generáló bűncselekménnyel kapcsolatban indult nyomozás során – a vagyonvisszaszerzés, illetve az elkobzás vagy a vagyonelkobzás végrehajthatósága érdekében – vizsgálni kell a bűncselekményből származó vagyon elvonásának lehetőségét.

4. A kárt okozó bűncselekmények esetén a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóság – a kármegtérülés érdekében – tájékoztatja a sértettet a polgári jogi igény büntetőeljárásban történő érvényesítésének, továbbá a közvetítői eljárás feltételeinek fennállása esetén a közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről, valamint a kapcsolódó büntetőeljárási szabályokról. A tájékoztatást, illetve a sértett arra vonatkozóan tett nyilatkozatát jegyzőkönyvben kell rögzíteni, vagy az eljárás iratai között kell elhelyezni. A nyomozó hatósághoz benyújtott polgári jogi igényről szóló nyilatkozattal kapcsolatos intézkedéseket dokumentált módon kell elvégezni.

5. A Melléklet határozza meg azon bűncselekményeket, melyek vonatkozásában a vagyonvisszaszerzés lehetőségét vizsgálni kell.

6. A vagyont generáló bűncselekménnyel összefüggésben indult előkészítő eljárás és nyomozás során intézkedni kell a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy, a bűncselekményből származó vagyonnal gazdagodó más természetes vagy jogi személyek, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek vagyoni helyzetére és jövedelmére vonatkozó adatok beszerzésére és feldolgozására.

7. Ha az előkészítő eljárás lefolytatására a rendelkezésre álló adatok, tények, körülmények alapján vagyont generáló bűncselekmény gyanúja fennállásának megállapítása érdekében kerül sor, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 341. §-ában foglalt leplezett eszközök, valamint a Be. 342. §-ában felsorolt adatszerző tevékenységek alkalmazásának lehetőségeit vizsgálni kell. A tényállás lehető legteljesebb körű tisztázása érdekében törekedni kell arra, hogy az elkövetési érték, illetve a bűncselekményből származó vagyon meghatározása, azonosítása, a legális és illegális forrásból származó vagyonelemek elhatárolásához szükséges adatok beszerzése, továbbá a nyomozás elrendelését követően szükségessé váló vagyoni kényszerintézkedések sikeres bevezetéséhez szükséges információk beszerzése már az előkészítő eljárás során megtörténjen.

8. A büntetőeljárás során azonosítani kell valamennyi, a bűncselekményből származó vagyon átvételével, tárolásával, elrejtésével, átalakításával, átruházásával, elidegenítésével vagy abban történő részvétellel, felhasználásával, azzal összefüggésben végzett pénzügyi vagy gazdasági tevékenységgel, ilyen igénybevételével, vagy arra irányuló rendelkezéssel bármilyen módon összefüggésbe hozható természetes vagy jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet.

9. A kármegtérülés, a bűncselekményből származó jövedelem elvonásának biztosítása, valamint a vagyonkutatás során a felderített vagyon vonatkozásában annak megszerzésével, átruházásával kapcsolatos tárgyi, okirati és személyi bizonyítékokat egyaránt be kell szerezni.

10. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 74/A. §-ában meghatározott bűncselekmények gyanúja miatt elrendelt büntetőeljárások során az ellenkező bizonyításáig vagyonelkobzás alá eső vagyon felderítése érdekében a vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatos intézkedésekről nyomozási tervet kell készíteni.

11. A 10. pontba nem tartozó büntetőeljárásokban nyomozási terv készítése esetén szerepeltetni kell a vagyonvisszaszerzés érdekében tervezett intézkedéseket, eljárási cselekményeket. A nyomozás befejezésekor összefoglaló jelentésben kell rögzíteni, hogy milyen eredménnyel történt intézkedés a vagyonbiztosításra, illetve egyértelműen meg kell jelölni a vagyonvisszaszerzési tevékenység hiányának vagy eredménytelenségének az okát.

12. Ha gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a bűncselekményt bűnszervezetben követték el, a vagyoni kényszerintézkedések meghozatala céljából a vagyonvisszaszerzést ki kell terjeszteni a bűnszervezet fennállásának teljes időtartamára, illetve a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy vonatkozásában arra az időszakra, amíg a bűnszervezet tagja volt.

13. A 12. pontban foglalt esetben a terhelthez vagy a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személyhez és közvetlen környezetéhez köthető vagyonon kívül az érintett személyek jövedelmi viszonyait, életmódját, költekezését, üzleti érdekeltségét, pénzügyi befektetéseit és megtakarításait is figyelembe kell venni. A nyomozó hatóságnak fel kell térképeznie az érintett személy kapcsolatrendszerét, bűnügyi előéletét is annak érdekében, hogy a vagyona elrejtésében, kezelésében esetlegesen közreműködő személy kiléte, együttműködésük módja, továbbá a leplezett vagyonelem megismerhető, és annak bűnös eredete, a leplezés ténye és eredete bizonyítható legyen. Vizsgálni kell továbbá a bűncselekmény elkövetésével kapcsolatba hozható gazdasági társaság vagyoni viszonyait is.

14. A tényállás tisztázása vagy a vagyonvisszaszerzés keretében vizsgálni kell, hogy a bűncselekménnyel összefüggésben bárkinek keletkezett-e reparációs igénye, jelentett-e be polgári jogi igényt, továbbá a büntetőeljárás alapjául szolgáló tényállás tekintetében fennáll-e az elkobzás, vagyonelkobzás törvényi feltétele. Az elkobzás vagy a vagyonelkobzás törvényi feltételeinek fennállásakor, valamint a polgári jogi igény kielégítése céljából – a hatékony vagyonbiztosítás érdekében – soron kívül intézkedni kell a vagyoni kényszerintézkedések végrehajtására, szem előtt tartva a polgári jogi igényt.

15. A sértett kárának megtérítéséhez, a polgári jogi igény érvényesítésének, az elkobzás vagy vagyonelkobzás feltételeinek fennállásakor annak biztosításához szükséges vagyon felderítését úgy kell elvégezni, hogy a megszerzett információk birtokában megalapozottan lehessen dönteni a vagyoni kényszerintézkedések alkalmazása vagy mellőzése tárgyában.

16. A Be. 353. § (2) bekezdésében meghatározott esetben akkor indokolt a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervének az igénybevétele, ha a feladatot a nyomozó hatóság saját feladatkörében nem tudja elvégezni. A nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzésért felelős szervének közreműködése különösen akkor lehet indokolt, ha a feladat ellátása speciális szaktudást, módszert, kapcsolatrendszert vagy többletkapacitást igényel.

17. A területi nyomozó hatóság a Be. 353. § (1) bekezdése alapján egyéb feladataira tekintettel támogatja az alárendeltségébe tartozó nyomozó hatóságok vagyonvisszaszerzési tevékenységét.

18. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Vagyon-visszaszerzési Hivatal (a továbbiakban: KR NNI VVH) a nyomozó hatóság vagyonvisszaszerzéssel összefüggő tevékenységét valamennyi, bűnszervezettel összefüggésben folytatott nyomozás során támogatja, ideértve a Be. 354. §-ában foglalt intézkedések végrehajtását is.

19. A KR NNI VVH a 18. pont szerinti körbe nem tartozó nyomozásokat a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes által meghatározott feltételek fennállása esetén támogatja.

20. A Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet 9. § q) pontja alapján a KR NNI VVH igénybevételét a KR NNI VVH által erre a célra rendszeresített nyomtatvány megküldésével kell igényelni.

21. A Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről szóló 25/2013. (VI. 24.) BM rendelet 10/B. § (2) bekezdése szerinti hatáskörbe utalás megalapozottságáról – ha a feladat ellátása speciális szaktudást, módszert, kapcsolatrendszert, vagy többlet kapacitást igényel – a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésben egyeztetést kezdeményez a KR NNI VVH-val, amely szakmai véleményéről írásban tájékoztatja a megkereső szervet.

22. A területi nyomozó hatóságnál – a KR NNI VVH kivételével – vagyonvisszaszerzési szakvonalvezetőt (a továbbiakban: szakvonalvezető), a helyi nyomozó hatóságnál vagyonvisszaszerzési koordinátort (a továbbiakban: koordinátor) kell kijelölni, szükség esetén gondoskodni kell a helyettesítésükről.

23. Az Országos Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Főosztály Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztály (a továbbiakban: ORFK KGBEO) a KR NNI VVH közreműködésével látja el a vagyon-visszaszerzési szakvonal irányítását.

24. A vagyonvisszaszerzési szakvonal működését a szakvonalvezetők biztosítják, akik közvetlen kapcsolatot tartanak az ORFK KGBEO-val és a KR NNI VVH-val, valamint a koordinátorokkal. A szakvonalvezetők a bevált gyakorlatra vonatkozó, valamint a konkrét feladatok végrehajtására kapott információkat kötelesek megosztani az illetékességi területükön működő nyomozó hatóságokkal, azok vagyonvisszaszerzési gyakorlatának támogatása céljából.

25. A koordinátorok tartják a kapcsolatot a szakvonalvezetőkkel és részükre rendszeresen tájékoztatást adnak a vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatosan felmerült tapasztalatokról.

26. Az ORFK KGBEO a KR NNI VVH-val együttműködve a Rendőrség intranetes honlapján megosztja a vagyonvisszaszerzéssel összefüggő szakmai munkaanyagokat, tanulmányokat, szakirányítási és ügyészségi iránymutatásokat.

27. A vagyonvisszaszerzéssel összefüggő tevékenységet végző nyomozó hatóság, mint adatszolgáltató az adatszolgáltatási kötelezettségének a Központi Bűnjelnyilvántartó Rendszer útján rögzített adatok vagyonvisszaszerzés szempontjából releváns tételeinek feltöltésével és karbantartásával, valamint a NOVA Kajtár rendszer szakmoduljába történő továbbításával tesz eleget. A NOVA Kajtár adatbázisból a vagyonvisszaszerzés hatékonyságának mérésére szolgáló aktuális adatokat és mutatókat – vezetői utasítás alapján meghatározható szempontrendszer szerint – az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Elemző-Értékelő Főosztály gyűjti le.

28. A 27. pontban meghatározott folyamatos adatszolgáltatáson túl a területi nyomozó hatóságnak minden olyan ügyben külön szöveges jelentést kell készítenie, amelyben a vagyonvisszaszerzés tekintetében releváns új tendencia, vagyonrejtési technika vagy a gyakorlattól eltérő jelenség került látókörbe. A jelentést meg kell küldeni az ORFK KGBEO részére. Az ORFK KGBEO a részére megküldött, a vagyonvisszaszerzés tekintetében releváns új tendenciát, vagyonelrejtési technikát vagy a gyakorlattól eltérő jelenséget a KR NNI VVH bevonásával elemzi, majd ezt követően a kialakított szakirányítói álláspontot megküldi a területi nyomozó hatóságok részére.

29. A területi nyomozó hatóságok minden év január 20. napjáig elkészítik és az ORFK KGBEO-nak megküldik az előző évre vonatkozó, vagyonvisszaszerzéssel kapcsolatos tevékenységüket bemutató jelentést. A jelentésnek tartalmaznia kell a NOVA Kajtár és az ENyÜBS adatok elemzését, a vagyonvisszaszerzés keretében tudomására jutott hazai és nemzetközi adatokat, tényeket, körülményeket, az aktuális gyakorlat elemzését, az észlelt problémákat és a megoldási javaslatokat, illetve a szakirányítási, valamint a szakterületen végzett támogató tevékenységet is.

30. Az ORFK KGBEO minden év január 31. napjáig a területi nyomozó hatóságok, valamint a KR NNI VVH jelentései, a NOVA Kajtár ügyforgalmi adatok, illetve az ENyÜBS statisztikai adatok alapján elkészíti a rendőrségi vagyonvisszaszerzésről szóló – az aktuális gyakorlatot elemző, az észlelt problémákat és a megoldási javaslatokat tartalmazó – értékelő jelentést, amelyet a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes részére felterjeszt.

31. Ez az utasítás a közzétételét követő hónap 1. napján lép hatályba.

32. A bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes intézkedik a 19. pont szerinti feltételek meghatározására és a Rendőrség intranetes honlapján történő közzétételére, továbbá annak a szükség szerinti felülvizsgálatára és módosítására.

33.¹