KÜ BH 2022/338

[1] A II. rendű alperesi érdekelt mint eladó és az I. rendű alperesi érdekelt mint vevő 2021. március 11-én adásvételi szerződést kötöttek a …/19 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlan 1/1 tulajdoni hányadára. Az I. rendű alperesi érdekelt a szerződés 6. pontjában kijelentette, hogy elővásárlásra jogosult a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. tv. (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 18. § (1) bekezdés e) és 18. § (4) bekezdés a) pontjára alapítottan.

[2] A kifüggesztett szerződésre a felperes elfogadó nyilatkozatot tett, amelyben rögzítésre került, hogy elővásárlási joga a Földforgalmi tv. 18. § (1) bekezdés d) pontja szerint áll fent, mert helyben lakó földműves, akinek a lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amely település közigazgatási határán belül fekszik az adásvétel tárgyát képező ingatlan.

[3] Az alperes az elfogadó nyilatkozatot nem vette figyelembe, mivel az a jogszabályban előírt alaki feltételeknek nem felel meg, mert az abban feltüntetett felperesi személyi azonosító hibás. Erre figyelemmel az alperes jegyzék nélkül kereste meg az illetékes Agrárkamarát, amely állásfoglalásában a tulajdonszerzést a szerződés szerinti vevővel, az I. rendű alperesi érdekelttel támogatta.

[4] Az alperes a 2021. július 6-án hozott 590631/2/2021. számú határozatában a perbeli adásvételi szerződést az azt megkötő felek között hagyta jóvá. Az indokolásban kiemelte, hogy a felperes által benyújtott elfogadó nyilatkozat a személyi azonosítót hibásan tartalmazza, így az az irányadó jogszabályokban előírt feltételeknek nem felel meg.

[5] A felperes keresetet nyújtott be az alperes határozatával szemben. Előadta, hogy az elfogadó nyilatkozata alakilag és tartalmilag is megfelel a jogszabályok előírásainak, joghatás kiváltására alkalmas, így akkor járt volna el helyesen az alperes, ha az elírás észlelését követően a tényállást bizonyítási eljárás lefolytatásával tisztázza.

[6] Az alperes jogsértése az ügy érdemére kihatott, mivel a felperes elővásárlási jogcíme megelőzi az I. rendű érdekelt által érvényesített jogcímet.

[7] A törvényszék jogerős ítéletével a keresetet elutasította.

[8] Az indokolásban felhívta a Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdés d) pontját, 23. § (4) bekezdés b) pontját, a Földforgalmi tv.-nyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. tv. (a továbbiakban: Fétv.) 13. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontját, 18. §-át, 34. § (1) bekezdését, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. §-át.

[9] Elsődlegesen hangsúlyozta, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. tv. (a továbbiakban: Ákr.) általános szabályaihoz képest a Földforgalmi tv. speciális rendelkezéseket határoz meg a földforgalmi ügyekre.

[10] A Földforgalmi tv. hiánypótlási eljárást nem ír elő a hatóság részére, ugyanakkor a mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít az elővásárlásra jogosultak rangsoráról szóló jegyzéket, ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt adásvételi szerződésre benyújtott elfogadó jognyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmú.

[11] Az Fétv. 13. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja előírja a természetes személy személyi azonosítóját mint kötelezően feltüntetendő adatot. A felperes által benyújtott elfogadó jognyilatkozat tartalmazott személyi azonosító adatot, azonban az hibás volt, miután elírás folytán nem a felperes személyi azonosítóját rögzítette. Hiánypótlás kibocsátására a kötelező adat hibája okán az alperes nem volt jogosult, így helyesen járt el, amikor jegyzéket nem továbbított és a felperes elővásárlási nyilatkozatát figyelmen kívül hagyta.

[12] A törvényszék szerint az alperes helytállóan foglalt állást arról, hogy a felperes személyi azonosítóját hibásan tartalmazó elfogadó nyilatkozat az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, ezért azt a jóváhagyási eljárás során nem lehetett figyelembe venni.

[13] Az elsőfokú bíróság a felperes által felhívott kúriai döntéseket nem találta a perbeli esetben alkalmazhatónak.

[14] A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítása iránt.

[15] Álláspontja szerint az ítélet sérti a Földforgalmi tv. 21. § (5) bekezdését, a 23. § (4) bekezdését; az Fétv. 2/A. §-át, a 13. § (1)–(2) bekezdéseit, a 17. § (2) bekezdését; az Ákr. 1. és 2. §-át, a 6. § (1) bekezdését, a Kp. 106. §-át, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (a továbbiakban: Pp.) 352. §-át.

[16] Rámutatott, az elfogadó nyilatkozata az alakszerűségi előírásoknak megfelel, az tartalmazza a személyi azonosítóját, azonban abban nyilvánvaló elírás miatt a második számban 1543 helyett 1143 került feltüntetésre. A nyilatkozat joghatás kiváltására alkalmas, valamennyi kötelező tartalmi elemet rögzít, tartalma valós. A nyilatkozat nem szenved olyan hibában, amely miatt nyilvánvalóan érvénytelennek kell tekinteni, ezért eljárási szabályt sértett az alperes, amikor a nyilatkozatot mellőzte.

[17] A törvényszék ítélete [28] bekezdésében az alperesi hatóság fentiekkel ellentétes téves megállapítását annak ellenőrzése nélkül tényként elfogadta. Tévesen értelmezte a Földforgalmi tv. 23. §-át és figyelmen kívül hagyta az Fétv. 17. § (2) bekezdését. Ezzel sérült a Kp. 2. § (4) bekezdése, továbbá az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében szereplő, a felperest megillető tisztességes eljáráshoz való jog.

[18] A személyi azonosító egy számának elírása nem teszi sem hiányossá, sem valótlan tartalmúvá a jognyilatkozatot. Annak megtagadásának csak akkor van helye, ha az semmis vagy nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, ezek az esetkörök azonban az ügyben nem valósultak meg. A téves, elírt adat javítható, az nem jelenti az okirat tartalmának módosítását vagy pótlását. Az alperesnek a felperesi nyilatkozatot figyelembe kellett volna venni, az jogszerűen nem mellőzhető. Ebben a körben a felperes felhívta a Kúria Kfv.III.37.296/2020/4. számú ítéletét.

[19] Az Fétv. 17. § (2) bekezdésére figyelemmel az alperesnek le kellett volna kérnie a személy- és lakcímnyilvántartás adatait, ez alapján a felperest beazonosíthatta volna. Ezen kötelezettségének az alperes jogszabálysértően nem tett eleget.

[20] A személyi azonosító hiányossága nem eredményezi a jognyilatkozat érvénytelenségét, ezt az Fétv. 2/A. §-a is alátámasztja. Az alperes és a törvényszék indokolatlanul, jogszabálysértően korlátozta a felperes tulajdonjogát.

[21] A Kúria Kfv.II.37.992/2020/12. számú döntésére alapítottan a mezőgazdasági igazgatási szerv földforgalmi ügyekben nem regisztratív hatóságként jár el, eljárása során érdemben kell vizsgálódnia.

[22] Az alperes és az elsőfokú bíróság a Földforgalmi tv. 23. § (4) bekezdését nem megfelelően alkalmazta, mivel a személyi azonosító nyilvánvaló elírásának kijavítása nem eredményezi a nyilatkozat tartalmának módosítását vagy megváltoztatását, így a fenti jogszabályhely szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható. E vonatkozásban érvelése alátámasztására a felperes hivatkozott a Kúria Kfv.III.37.296/2020/4. számú, Kfv.IV.37.224/2016/6. számú és Kfv.III.37.681/2016/10. számú döntéseiben foglaltakra

[23] A felperes utalt arra is, hogy egyrészt a jogalkotó valamennyi eljárás tekintetében lehetővé teszi a hatóságok, bíróságok és az okiratszerkesztő részére a szabályszerű javítás lehetőségét szankció alkalmazása nélkül, másrészt az okiratokat tartalmuk szerint kell elbírálni, harmadrészt a nyilvánvaló elírás alperes által alkalmazott szankcionálása joggal való visszaéléshez vezet.

[24] Az alperes és az I. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati ellenkérelmükben az ítélet hatályában fenntartását indítványozták.

[25] Az alperes kiemelte, az Fétv. 2/A. § (1) bekezdése tagállami állampolgárokra vonatkozik. A felperes által hivatkozott Fétv. 17. § (2) bekezdésének szövege 2022. január 1-jétől hatályos, de ez a jogszabályhely sem igazolja a felperesi okfejtést.

[26] Az I. rendű alperesi érdekelt szerint az Fétv. irányadó rendelkezései a felperes jogi érvelését maradéktalanul cáfolják, mivel a személyes adatok közül kiemelt fontosságú a személyi azonosító jel. A termőföld adásvételére és az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó speciális szabályokat a Földforgalmi tv. és az Fétv. tartalmazzák, azok a földforgalmi ügyekben elsődlegesen alkalmazandók, szemben az Ákr. általános szabályaival.

[28] A felülvizsgálati kérelem alaptalan.

[29] A Kp. 120. § (5) bekezdésére figyelemmel a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt.

[30] A Kúria szerint az elsőfokú bíróság a pontosan és törvényesen megállapított tényállásból helytálló jogi következtetést vont le.

[31] A Földforgalmi tv. 23. § (1) bekezdése értelmében a mezőgazdasági igazgatási szerv a részére jóváhagyás céljából megküldött okiratok közül az adásvételi szerződést és az elfogadó jognyilatkozatokat először – kizárólag azok tartalma és alaki kellékei alapján – az érvényességi és hatályosulási feltételeknek való megfelelőség szempontjából vizsgálja meg, illetve ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 15 napon belül döntést hoz az adásvételi szerződés jóváhagyásának megtagadásáról, ha az a)–e) pontban meghatározott feltételek közül valamelyik fennáll. A 23. § (3) bekezdése alapján ha az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott előzetes vizsgálat eredményeként a mezőgazdasági igazgatási szerv nem tagadja meg az adásvételi szerződés jóváhagyását, és az elővásárlásra jogosult nyújtott be elfogadó jognyilatkozatot, a mezőgazdasági igazgatási szerv – a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével – az elővásárlásra jogosultat vagy jogosultakat, valamint az adásvételi szerződés szerinti vevőt a törvény által meghatározott sorrend alapján rangsorolja, és arról jegyzéket készít.

[32] A Földforgalmi tv. 23. § (4) bekezdése szerint a mezőgazdasági igazgatási szerv nem készít az elővásárlásra jogosultak rangsoráról szóló jegyzéket (a továbbiakban: jegyzék), ha megállapítja, hogy a hirdetményi úton közölt adásvételi szerződésre a) kizárólag határidőn túl érkezett a jegyzőhöz elfogadó jognyilatkozat, vagy b) a határidőn belül beérkezett valamennyi elfogadó jognyilatkozat hiányos vagy valótlan tartalmú, és ezáltal egyik sem felel meg az (1) bekezdés c) pontjában foglaltaknak.

[33] Az Fétv. 13. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja kimondja, a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződésnek – a Földforgalmi törvény 13–16. §-ában meghatározottakon túl – tartalmaznia kell a szerződő felek, illetve a szerző fél következő személyi adatait: természetes személy szerződő fél személyi azonosítóját a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében. A 18. § rögzíti, az elővásárlásra jogosulttól származó elfogadó jognyilatkozatnak a jogosult adatai tekintetében a 13. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakat kell tartalmaznia.

[34] A felek és az érdekeltek által nem vitatottan a felperes elfogadó jognyilatkozatában az Fétv. 13. § (1) bekezdés a) pont ab) pontjában megjelölt személyi azonosítója helytelenül került feltüntetésre, abban egy szám elírásra került, így az nem felel meg a felperes tényleges személyi azonosítójának.

[35] A felülvizsgálati bíróságnak abban kellett döntenie, hogy az elfogadó nyilatkozatban tévesen megadott személyi azonosító miatt az elfogadó nyilatkozat valótlan tartalmú, avagy nem és az alperes helyesen alkalmazta-e a Földforgalmi tv. 23. § (4) bekezdésében alkalmazott jogkövetkezményt.

[36] Az Fétv. 34. § (1) bekezdése értelmében a mezőgazdasági igazgatási szerv a Földforgalmi törvény 23. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott előzetes vizsgálat alatt csak a (2) bekezdésben foglalt esetekben bocsáthat ki hiánypótlást. A 34. § (2) bekezdése alapján ha a jogügylet érvényességi feltétele a Földforgalmi törvény szerinti közeli hozzátartozói viszony fennállása, a mezőgazdasági igazgatási szerv a 32. § (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozat becsatolására hívja fel a szerző felet. A hiánypótlásra csak egy alkalommal, 8 napos határidő kitűzésével kerülhet sor. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye.

[37] Az Fétv. 34. § (1) és (2) bekezdésére tekintettel az alperes nem bocsáthatott ki a felperes felé hiánypótlási felhívást annak érdekében, hogy a felperes a tévesen megadott személyi azonosítóját helyesbítse.

[38] Az Fétv. 2/A. §-a személyi azonosítóval nem rendelkező természetes személyekre vonatkozik, a perbeli jogviszonyra nem irányadó, mert a felperes rendelkezik személyi azonosítóval. Az ezen jogszabályhelyre történő felperesi hivatkozás ezért alaptalan.

[39] A felperes érvelése alátámasztására felhívta az Fétv. 17. § (2) bekezdését, ami szerint az adásvételi szerződéshez csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat, kivéve, amelyet közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

[40] Az Fétv. fenti 17. § (2) bekezdését a 2021. évi CL. tv. 101. § (3) bekezdése állapította meg 2022. január 1-jei hatállyal és miután nincs olyan rendelkezés, amely ezt a jogszabályhelyet alkalmazni rendeli a folyamatban lévő ügyekben is, így ez a bekezdés jelen perben nem irányadó.

[41] A Kúria a Kfv.II.37.992/2020/12. számú ítéletében is megtestesülő egységes bírói gyakorlat szerint a mezőgazdasági földhaszonbérleti (adásvételi) szerződés jóváhagyása iránt indult eljárásban a mezőgazdasági igazgatási szerv nem regisztratív hatóságként jár el, szükség esetén érdemi vizsgálatot kell lefolytatnia, ebben a körben a tényállást a bizonyítási eljárás lefolytatásával szükséges tisztáznia.

[42] A Kúria hangsúlyozza, a mezőgazdasági igazgatási szerv tényállástisztázási és bizonyítási kötelezettségének terjedelmét mindig a konkrét ügy és a földforgalmi jogszabályok arra irányadó rendelkezései határozzák meg.

[43] A korábban írtaknak megfelelően az alperes a felperesi személyi azonosító helyesbítése céljából hiánypótlást nem bocsáthatott ki, a tényállás bizonyítási cselekmények nélkül tisztázott volt, az alperesnek jogkérdésben kellett döntenie, a hatósági eljárás bizonyítási cselekményt nem igényelt.

[44] A törvényszék jogszabálysértéstől mentesen rögzítette, hogy az Ákr. általános szabályaihoz képest a földforgalmi jogszabályok speciális rendelkezéseket határoznak meg a földre vonatkozó adásvételi szerződés hatósági jóváírásával kapcsolatos eljárásra.

[45] A Kúria rámutat, az egy szám elírása következményeként az elfogadó jognyilatkozatban nem a felperes valós személyi azonosítója szerepel, vagyis a személyi azonosító valótlan, ennek következtében az elfogadó felperesi jognyilatkozat valótlan tartalmú. A felülvizsgálati bíróság megítélése szerint a fentiekre tekintettel az alperes a Földforgalmi tv. 23. § (4) bekezdés b) pont második fordulatát alkalmazva jogszerűen hagyta figyelmen kívül a felperes elfogadó jognyilatkozatát és döntött arról, hogy nem készít az elővásárlásra jogosultak rangsoráról jegyzéket.

[46] A felülvizsgálati bíróság rögzíti, a Kúria a Kfv.II.37.377/2018/8. számú ítéletében a Földforgalmi tv. 23. § (4) bekezdés b) pontja értelmezése és alkalmazása körében kifejtette, hogy az állampolgárság megjelölését nem tartalmazó elfogadó nyilatkozat hiányos, ezért az az alakszerűségi előírásoknak nem felel meg, emiatt azt nem lehetett figyelembe venni a jóváhagyási eljárás során a hatóságnak. Miután az állampolgárság kötelező tartalmi elem, hivatalból nem szerezhető be, hiánypótlással nem pótolható a hiánya, ezért az eljárt bíróságok jogértelmezése az egyedüli, helyes, a vevő és az elővásárlási jogosult tekintetében egységes, azonos eljárást biztosító eljárás (ítélet [25] bekezdés).

[47] A Kúria szerint az elfogadó jognyilatkozat hiányos voltán mint tényállási elemen alapuló fenti kúriai ítéletnek megfelelő döntés meghozatala volt szükséges jelen ügyben is, mert a hiányos elfogadó jognyilatkozat és a valótlan tartalmú jognyilatkozat jogi megítélése nem térhet el egymástól a Földforgalmi tv. 23. § (4) bekezdés b) pontjának alkalmazásában.

[48] A felperes által a felülvizsgálati kérelmében felhívott további kúriai döntések a jelen perbelihez képest más tényálláson alapulnak, így a jogi értelmezés szempontjából releváns tények lényegi hasonlósága nem valósul meg. Ezen túlmenően az azokban eldöntendő jogkérdések is eltérnek a perbelitől, így az ügyek azonossága nem állapítható meg.

[49] Elfogadó jognyilatkozatának valótlan tartalma miatt a felperes a perbeli ingatlanon tulajdonjogot nem szerzett, erre figyelemmel nem sérülhetett a tulajdonhoz való joga. A törvényszék eljárását a vonatkozó eljárásjogi és anyagi jogi rendelkezések betartásával folytatta le és hozta meg jogszerű döntését, az Alaptörvény XXVIII. cikkében írt tisztességes bírósági eljárás nem szenvedett csorbát.

[50] A Kúria a Kp. 121. § (2) bekezdését alkalmazva a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.