338/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet indokolás

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kormányrendelet indokolása a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A kormányrendelet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 2022. január 1-jén hatályba lépett módosításával bevezetett, az országos és helyi közutakkal és műtárgyaikkal kapcsolatos kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésével összefüggő jogviszonyban, a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet a törvény erejénél fogva megillető, a tevékenység végzése céljából részére átadott, valamint a jogviszony alapján általa létrehozott, az állam tulajdonába kerülő vagyontárgyon fennálló működtetési jogra vonatkozó részletes szabályokat határozza meg.

A rendelkezés meghatározza a rendelet tárgyi és személyi hatályát. Az értelmező rendelkezések a rendeletben gyakrabban előforduló fogalmak meghatározását tartalmazzák, azzal, hogy a rendelet tárgyi hatálya alá tartozó, az Nvtv. fogalomrendszere szerinti kizárólagos állami vagyonnak minősülő országos közutak és műtárgyai tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1998. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) szerinti fogalmak az irányadók, így az átadásra kerülő állami vagyontárgyak körébe tartoznak az országos közutak esetében különösen a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti út, illetve annak hordozó ingatlanai, a mérnökségek, az út műtárgyai, az alagutak, valamint az út tartozékai.

Az Nvtv. 12. § (3b) bekezdése szerint a kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog létrejöttének időpontja a vagyontárgy kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult részére történő átadásának napja.

A rendelkezések meghatározzák az átadás során az állam képviseletében eljáró személyek körét az átadásra kerülő vagyon jogi helyzetére, az ingatlan-nyilvántartásban rögzített állapotára, a Kkt. szerinti kezelői, fejlesztői feladatok végrehajtására, valamint az ingatlan tulajdoni helyzetére, illetve annak változására is figyelemmel. Az átadás során főszabály szerint az állami vagyon vagyonkezelője jár el, amennyiben a vagyonkezelő nem a Kkt. közútkezelő vagy közútfejlesztési gazdasági társaság, akkor az átadóként eljáró vagyonkezelő a tulajdonosi joggyakorló felhívására köteles gondoskodni az érintett vagyontárgyak átadásáról. A további rendelkezések azt szabályozzák, hogy milyen esetben jár el átadóként a közútkezelő gazdasági társaság, illetve, hogy milyen esetben a közútfejlesztési gazdasági társaság. Ha nincs az átadásra kerülő állami vagyontárgynak vagyonkezelője, és átadóként sem a közútkezelő gazdasági társaság, sem a közútfejlesztési gazdasági társaság nem jár el, akkor a tulajdonosi joggyakorló képviseli az államot az átadás során.

Az átadás során eljáró személyt meghatározó további rendelkezések az átadásra kerülő vagyon specialitására figyelemmel kerültek meghatározásra, így különösen arra tekintettel, hogy az átadás kiterjed a Kkt. szerinti műtárgyakra is (pl. hidak, alagutak). Ezen vagyontárgyak – habár nem kerülnek önálló helyrajzi számmal az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre – ingatlannak tekinthetők, átadásuk a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlása céljából szükséges. Az átadás során eljáró személy meghatározása a következők szerint történik: ha a hordozó ingatlan a közútkezelő gazdasági társaságtól eltérő szervezet vagyonkezelésében áll és a hordozó ingatlan működtetetési jog jogosultja részére történő átadása nem szükséges, a vagyontárgy átadása során az államot a közútkezelő gazdasági társaság képviseli.

Példaként említhető a fentiekre a folyókon átívelő közúti hidak, amelyek esetében az ún. hordozó ingatlan a vízügyi igazgatóságok vagyonkezelésében áll, de a folyamágy, parti ingatlan mint hordozó ingatlan átadása nem szükséges, ugyanakkor az országos közút részét képező hidak átadásáról gondoskodni kell. A rendelkezés szerint ebben az esetben a közútkezelő gazdasági társaság lesz az átadás során eljáró állami szerv, annak ellenére, hogy vagyonkezelőként nem jegyezhető be híd tekintetében az ingatlan-nyilvántartásba, mégis az ingatlan vagyonkezelőjének tekinthető.

A rendelkezés az állami vagyon átadásának adminisztratív lépéseit rögzíti. A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlása céljából szükséges vagyon átadására az Nvtv.-ben meghatározott adattartalmú jegyzőkönyv felvételével kerül sor. Az 5. §-ban foglalt jogutódlásra vonatkozó rendelkezésekkel összhangban az átadó azokról az átadott vagyonnal összefüggő jogviszonyokról, szerződésekről, eljárásokról, amelyekbe a működtetési jog jogosultja jogutódként belép, a jegyzőkönyv elkészítésével egy időben jegyzéket készít, továbbá gondoskodik a vonatkozó dokumentumok átadásáról. Ha nem az átadó, hanem a tulajdonosi joggyakorló jár el az átadásra kerülő állami vagyonnal kapcsolatos peres és nemperes eljárásokban és ezen eljárásokba jogutódként belép a működtetési jog jogosultja, akkor a jogutódláshoz kapcsolódó iratátadás a tulajdonosi joggyakorló feladata lesz.

Speciális rendelkezés kerül előírásra az Nvtv. szerinti átadás-átvételi jegyzőkönyv kapcsán a Kkt. 32/B. § (1) bekezdése szerinti esetre. A Kkt. 32/B. § (1) bekezdése szerint az Nvtv. szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog gyakorlásához szükséges állami tulajdonú ingatlanok és egyéb eszközök, amelyek tekintetében az építtetői feladatok ellátására közútfejlesztési gazdasági társaságként állami tulajdonú gazdasági társaság került kijelölésre, a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezés napján ingyenesen, e törvény erejénél fogva a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személy vagy szervezet működtetésébe kerülnek, és ettől az időponttól a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlására jogosult személyt vagy szervezetet az Nvtv. szerinti kizárólagos gazdasági tevékenységhez kapcsolódó működtetési jog illeti meg, eltérően az Nvtv. működtetési jog keletkezésére vonatkozó szabályától, mely szerint a működetési jog létrejöttének napja a vagyontárgy kizárólagos gazdasági tevékenység végzésére jogosult részére történő átadásának a napja. Az állami vagyon átadása során az államot képviselő vagyonkezelő a forgalomba helyezési engedély iránti kérelemmel egy időben készíti el az átadási-átvételi jegyzőkönyvet, melyet a végleges vagy ennek hiányában az ideiglenes forgalomba helyezési engedély jogerőre emelkedésének napját követően nyújt be a földhivatalhoz a működtetési joggal érintett vagyontárgy ingatlan-nyilvántartási bejegyzése érdekében.

A rendelkezés az átadásra kerülő állami vagyon átadás-átvételéhez kapcsolódóan az átadásra kerülő vagyon értékadatainak meghatározására vonatkozó előírásokat tartalmazza. Egyrészt az átadó által nyilvántartott előzetes tájékoztató érték adatok egyidejű átadásáról rendelkezik a szabályozás azzal, hogy az átadónak a jegyzőkönyv felvételét követő 60 napon belül, illetve bizonyos esetekben hat hónapon belül teljesítenie kell a tulajdonosi joggyakorló által meghatározott tartalmú adatszolgáltatást. Az átadott vagyon értékadatainak meghatározása annak érdekében történik, hogy az átadó szervezet a saját nyilvántartásából kivezethesse a rábízott vagyont, ugyanakkor a tulajdonosi joggyakorló, valamint a működtetési jog jogosultja az átvett vagyon nyilvántartásához szükséges értékadatokat megismerje, és az átvett vagyont nyilvántartásba vegye. Másrészt rögzítésre kerül, hogy a fenti adatszolgáltatásokat követően a tulajdonosi joggyakorló az átadó által készített kimutatás kézhezvételét követő 30 napon belül átadja a működtetési jog jogosultja által vezetett nyilvántartáshoz szükséges érték adatokat tartalmazó kimutatását a működtetési jog jogosultja részére.

A rendelet rögzíti a működtetési jog jogosultjának jogutódlására, valamint az ezzel kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó szabályokat. A működtetési jog jogosultja az átengedett állami vagyon tekintetében az átadás napján fennálló jogviszonyokba – a tulajdonjog állam javára történő megszerzésével kapcsolatos, az átadás időpontjában fennálló jogviszonyok kivételével – és szerződésekbe, valamint a folyamatban levő peres és nemperes eljárásokba jogutódként belép. A működtetési jog jogosultjának kötelessége, hogy a jogutódlásról annak beálltát követő tizenöt napon belül értesítse a jogviszonyban érintett harmadik személyt, valamint a folyamatban levő peres és nemperes eljárásban érintett szereplőket. A rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy az érintett harmadik személy a jogutódlásról szóló értesítés kézhezvételét követő hatvan napon belül a felmondási jogával éljen.

A rendelkezés a működtetési jog jogosultjának az átengedett állami vagyonnal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit, az átengedett állami vagyon használatával kapcsolatos jogosítványait, korlátait rögzíti, azzal, hogy a működtetési jog jogosultja az átengedett állami vagyont a rendelkezésben rögzített elvárások mellett az állami vagyonra vonatkozó és egyéb jogszabályok, valamint a kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésének alapjául szolgáló szerződés rendelkezéseit is betartva használhatja.

A működtetési jog jogosultja a tulajdonjog részjogosítványait gyakorolhatja az átengedett állami vagyon tekintetében a vagyonkezelői joghoz hasonló korlátok mellett, azaz az átengedett állami vagyont nem idegenítheti el, bizonyos szűk esetkör kivételével nem terhelheti meg, polgári jogi igényt megalapozó tulajdonosi hozzájárulást nem adhat. Továbbá a működtetési jogot sem terhelheti meg, nem ruházhatja át és nem is apportálhatja.

A rendelet rögzíti, hogy a működtetési jog jogosultja az átengedett állami vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet. Az osztott tulajdon olyan tulajdon, amely esetében az épület tulajdonjoga az építkezőt és nem a föld tulajdonosát illeti meg; az osztott tulajdon létesítésére az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerinti értékesítési eljárási szabályokat kell alkalmazni a földtulajdonos és az építkező között kötött megállapodás létrehozása, valamint a hozzá kapcsolódó földhasználati jog alapítása tekintetében. Figyelemmel arra, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok szerint állami vagyon értékesítésére kizárólag a tulajdonosi joggyakorló jogosult, a működtetési jog jogosultja kizárólag a tulajdonosi joggyakorlóval együttműködve köthet szerződést az állami tulajdonú föld osztott tulajdont eredményező használatára.

A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlása érdekében ugyanakkor a működtetési jog jogosultja felhatalmazást kap arra, hogy tulajdonjogi igényt megalapozó jognyilatkozat kivételével tulajdonosi hozzájárulást adjon ki harmadik személy részére, valamint arra, hogy az átengedett állami vagyon tekintetében végzett beruházásokhoz teljesítési segédet vonjon be, emellett előírásra kerül, hogy a működtetési jog jogosultja állami beruházás esetén a hozzájárulás kiadását nem tagadhatja meg.

Fentieken túl a működtetési jog jogosultja a kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlása során – azzal összefüggésben – az állam képviseletében eljárva megteheti az érintett vagyontárgy állami tulajdonba kerüléséhez szükséges jognyilatkozatokat, a jogalkotásról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel a rendelet hatálybalépését követően keletkező jogviszonyok tekintetében.

A működtetési jog jogosultja a kiadott tulajdonosi hozzájárulásokról, valamint az azok alapján végzett beruházásokról köteles meghatározott időközönként adatot szolgáltatni a tulajdonosi joggyakorló részére.

A rendelkezés rögzíti a működtetési jog jogosultjának az átengedett állami vagyon vonatkozásában fennálló számviteli, nyilvántartási és beszámolási kötelezettségeit, valamint megállapítja a tulajdonosi joggyakorlóval való együttműködés, a tulajdonosi joggyakorló felé történő adatszolgáltatás szabályait.

A működtetési jog jogosultja a kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésének alapjául szolgáló szerződéssel országos közutak és műtárgyaik létrehozására és működtetésére szerez jogosultságot. E tevékenység keretében a meglévő országos közúthálózat működtetése mellett új utak építését is feladatául kapja. Így indokolt, hogy a szabályozás rögzítse, hogy a működtetési jog jogosultja az útfejlesztés során az átengedett állami vagyonon bontással járó tevékenységet is végezhet, emellett a rendelkezés a selejtezés és hulladékkezelés kapcsán is rögzíti az alapvető szabályokat. A kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlása során az átengedett vagyonból kitermelt, értékkel bíró állami tulajdonban álló vissznyereményi anyagok kezelésével kapcsolatban a rendelet rögzíti, hogy azt a működtetési jog jogosultja felhasználhatja, beépítheti, illetve ha erre nem kerül sor, akkor a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megállapodás alapján a tulajdonosi joggyakorló részére átadhatja. A működtetési jog jogosultja köteles a keletkező vissznyereményi anyagokról nyilvántartást vezetni, illetve a tulajdonosi joggyakorló részére adatot szolgáltatni. A fel nem használt vissznyereményi anyagok átadására a tulajdonosi joggyakorlóval – a felmerülés ütemében kötött – az egyes vissznyereményi anyagtípusok tekintetében eseti, egyedi megállapodások alapján kerül sor.

A szakasz rendelkezik az állam képviseletéről a működtetési jog megszűnése esetére az átengedett állami vagyon átadás-átvételi, valamint a működtetési jog ingatlan-nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos eljárásban.

E szakasz azt is előírja, hogy a működtetési jog megszűnése esetén a működtetési jog jogosultja köteles migrációs tábla kitöltésére, valamint kimutatás készítésére a rendeletben megállapított határidőn belül. A működtetési jog jogosultja a kizárólagos gazdasági tevékenység átengedésének alapjául szolgáló szerződés megszűnésekor köteles elszámolási a működtetési jog fennállása alatt keletkezett vissznyereményi, de fel nem használt és eseti megállapodással korábban át nem adott anyagokra is azzal, hogy a működtetési jog jogosultja a fel nem használt vissznyereményi anyagokat a tulajdonosi joggyakorló részére köteles átadni.

A működtetési jog jogosultja – a koncesszióba adó előzetes hozzájárulása mellett – kezdeményezheti azon vagyontárgyak tulajdonosi joggyakorló részére történő átadását, amelyek a kizárólagos gazdasági tevékenység ellátásához nem szükségesek. A vagyontárgyak átadásának előfeltétele továbbá a tulajdonosi joggyakorló részére benyújtott tételes adatszolgáltatás. Ugyanakkor a tulajdonosi joggyakorló – ingó vagyontárgy esetén –, amennyiben nem rendelkezik annak tárolásához szükséges megfelelő kapacitással, az átvételt legfeljebb hat hónapig megtagadhatja.

A rendelet meghatározza azokat az eseteket is, amikor a működtetési jog jogosultja nem jogosult az érintett vagyontárgy tulajdonosi joggyakorló részére történő átadására.

A vagyontárgyak átadás-átvételére a tulajdonosi joggyakorló és a működtetési jog jogosultja által felvett átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírását követően kerülhet sor. Az átadás-átvétellel érintett vagyontárgyak vonatkozásában a működtetési jog az átadás-átvétel napjával szűnik meg, azzal, hogy a működtetési jog jogosultját a működtetési jogból fakadó kötelezettségek a vagyontárgyak tulajdonosi joggyakorló részére történő birtokba adásáig terhelik.

A rendelet a működtetési jogra vonatkozóan kimondja, hogy arra nem kell alkalmazni az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet VI. Fejezetét, ugyanakkor az állami vagyonnal való gazdálkodás tulajdonosi ellenőrzése tekintetében a működtetési jogra vonatkozóan egyedi szabályok megalkotása indokolt.

A tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos ellenőrzési eljárásrendjének megfelelően – az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás biztosítása és elősegítése érdekében – a tulajdonosi joggyakorló a koncesszióba adó bevonásával a működtetési jog jogosultját rendszeresen ellenőrzi.

A szakasz részletesen felsorolja és rögzíti a tulajdonosi ellenőrzést végző személy, valamint az ellenőrzött szervezet vezetője, illetve alkalmazottja a vagyontárgyak ellenőrzéséhez kapcsolódó jogait és kötelezettségeit.

A tulajdonosi joggyakorló jogosult kezdeményezni a tulajdonosi ellenőrzés megállapításaira figyelemmel az ingatlan-nyilvántartási állapot rendezését, illetve más intézkedés megtételét.

Hatályba léptető rendelkezés.