339/2022. (IX. 7.) Korm. rendelet indokolás

A Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja alapján a kormányrendelet indokolása a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása révén alapvetően bővül a felsőoktatási intézmények döntési szabadsága, a jelentkezőknek adott garanciák mellett, olyan módon, hogy az új rendszer fenntartófüggetlen, tehát minden felsőoktatási intézményre érvényes, egységes felvételi keretrendszer lesz az alap-, osztatlan és felsőoktatási szakképzések esetében.

Az egységes minimumponthatárok eltörlésre kerülnek (mesterképzés esetében is). A felsőoktatási intézmény határozhatja meg a felvehető szakos minimumponthatárt, eltérhet a jelenlegi általános, a felsőoktatási szakképzés esetében 240 ponttól, az alapképzések és az osztatlan mesterképzések esetében 280 ponttól, a kiemelt szakok esetében meghatározott minimumpontszámtól.

A változások fokozatosan kerülnek bevezetésre, így a jelentkezők számára előnyös módosítások már 2023-tól, míg az új felvételi rendszer egésze a 2024. évi általános felvételi eljárásban lesz alkalmazandó.

Az alap-, osztatlan képzésekre előírt emelt szintű érettségi vizsga felvételi követelmény megszűnik.

A többletpontok korábbi rendszere megszűnik.

A korábbi 500 pontos felvételi rendszer megmarad, így 100 pont a középiskolai tanulmányi eredmények, 300 pont az érettségi eredmények (100 pont a tanulmányi pont érettségi átlaga, 200 pont az érettségi pont) és 100 pont az egyetem által meghatározott felvételi követelmények alapján adható.

A felsőoktatási intézmény 500 ponton belül maga dönt 100 pont jelentkezők közötti allokálásáról. A felsőoktatási intézmény többek között felvételi vizsgát vagy kompetenciamérést is szervezhet a 100 pont keretein belül.

Képzési területenként a felsőoktatásért felelős miniszter által meghatározott, mátrixszerűen rögzített, hogy mely tantárgyak tanulmányi és érettségi eredményeiből választhatnak az egyes intézmények saját maguk képzésére előírt követelményeket. A felsőoktatási intézmény dönthet

– az ötödik középiskolai tantárgy figyelembevételéről a tanulmányi pontszámítás során,

– az ötödik érettségi vizsgatárgy figyelembevételéről az érettségi átlag számításához,

– az érettségi pont során figyelembe vehető érettségi tárgyakról és ezek szintjéről.

Az átjárhatóság fenntartása érdekében a középszintű érettségi vizsga százalékos eredményének 2/3-a számít felvételi pontként, az emelt szintű érettségi esetében ez továbbra is „névértéken” kerül figyelembevételre.

A jó gyakorlatok – így többek között a szakképzésből való egyetemi bejutás, a több pontszámítási mód közül a legjobb érvényesítése, az oklevél alapján történő pontszámítás lehetősége – a jövőben is megmaradnának. Az önkéntes tartalékos katonai szolgálat többletpontjai, legfeljebb 64 pont, továbbra is megmaradnak.

A jogszabály-módosítás révén a többszintű külföldi érettségi vizsga legmagasabb szintjén tett vizsga automatikusan emelt szintű hazai érettségi vizsgának minősül. A felsőoktatási felvételi szakmai vizsga a külföldi vagy a régebben szerzett hazai érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők számára váltja ki az emelt szintű érettségi vizsgát, a jogszabály-módosítás eredményeként ezt idegen nyelven, jellemzően angolul és németül is megszervezhetik a felsőoktatási intézmények.