BÜ BH 2022/38
BÜ BH 2022/38
2022.02.01.
Amennyiben a sértett már az elkövetés napján tudomást szerzett a magánlaksértés bűncselekményének elkövetőjéről, és e cselekményről nem új adatok feltárása vagy a cselekmény átminősítése folytán derült ki, hogy az magánindítványra büntethető vagy üldözendő, és az már a cselekmény elkövetésekor is nyilvánvaló volt, eljárás pedig hivatalból nem indult, a Be. 378. § (4) bekezdésének alkalmazására nincs mód [Be. 378. § (3) és (4) bek.].
[1] A terhelttel szemben a járásbíróság a 2019. november 27. napján meghozott – és 2019. december 16. napján jogerőre emelkedett – büntetővégzésével testi sértés bűntette [Btk. 164. § (1) bek., (6) bek. c) pont] és 2 rendbeli magánlaksértés vétsége [Btk. 221. § (1) bek.] miatt halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztés-büntetést szabott ki. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtását 2 évi próbaidőre felfüggesztette azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén annak fokozata börtön, amelyből a terhelt a büntetés kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Kötelezte a terheltet a felmerült bűnügyi költség megfizetésére.
[2] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a megyei főügyészség nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 649. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt okból – magánindítvány hiánya miatt – a 2 rendbeli magánlaksértés vétsége esetében a büntetőjogi felelősséget megállapító rendelkezés hatályon kívül helyezése, e bűncselekmények tekintetében a büntetőeljárás megszüntetése céljából.
[3] Indokai szerint a magánindítvány előterjesztésének időpontja, illetve joghatályosságának megítélése nem történeti tény, ezért ez nem a történeti tényállás részét képezi, hanem a bíróság jogi állásfoglalása a büntetőeljárás lefolytatása eljárásjogi feltételének meglétére vonatkozóan. Az ügyben Sz. K.-né sértett a sérelmére megvalósított cselekmény miatt mintegy két hónappal később, 2018. november 20. napján tett feljelentést, a hatóság ezirányú tájékoztatását követően ekkor terjesztette elő magánindítványát a magánlaksértés miatt. A.-né Sz. E. folytatólagos tanúkihallgatása során, a hatóság általi kioktatást követőn, annak felhívására terjesztette elő magánindítványát 2019. július 17-én.
[4] Az ügyészi álláspont szerint, mivel mind Sz. K.-né feljelentő, mind pedig az utóbb kihallgatott A.-né Sz. E. már az elkövetés napján tudomást szerzett a magánlaksértés bűncselekményéről (és annak elkövetőjéről), és a cselekményről nem átminősítés vagy új adatok, tények feltárása miatt derült ki, hogy az magánindítványra büntetendő, üldözendő, a Be. 378. § (4) bekezdésének alkalmazására nincs mód. Erre tekintettel a Be. 378. § (3) bekezdése alapján a magánindítvány elkésett.
[5] Mindezek alapján a megtámadott határozat esetében a 2 rendbeli magánlaksértés vétsége vonatkozásában annak hatályon kívül helyezését és e bűncselekmények tekintetében a büntetőeljárás megszüntetését indítványozta.
[6] A Legfőbb Ügyészség átiratában a felülvizsgálati indítványt változatlan tartalommal fenntartotta.
[7] A felülvizsgálati indítvány alapos.
[8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozatával szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 648. § a)-d) pontjaiban megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.
[9] A Be. 649. § (2) bekezdése taxatíve felsorolja azokat az eljárási szabálysértéseket, melyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak.
[10] E szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen – egyebek mellett – a (2) bekezdés b) pontja szerint akkor van helye, ha a bíróság határozatát a magánindítvány, a feljelentés vagy a legfőbb ügyésznek a 4. § (9) bekezdésében vagy a Btk. 3. § (3) bekezdésében meghatározott rendelkezése hiányában hozta meg.
[11] A Be. 378. § (3) bekezdése értelmében a magánindítványt attól a naptól számított egy hónapon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindítványra jogosult a bűncselekményről tudomást szerzett.
[12] A (4) bekezdés szerint, ha a nyomozás megindítását követően derül ki, hogy a cselekmény magánindítványra üldözendő, a magánindítvány előterjesztésére jogosult nyilatkozatát be kell szerezni. Ebben az esetben a (3) bekezdésben meghatározott határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen a magánindítványra jogosult a felhívásról tudomást szerzett.
[13] Az irányadó tényállás lényege szerint a terhelt és A.-né Sz. E. sértett válófélben lévő házastársak voltak, akik 2018. július 30. napján M.-en, a Cs. u. 32. szám alatti családi házban éltek együtt. Házastársi kapcsolatuk megromlása miatt a terhelt 2018. július 30-án végleg elköltözött a családi házból és külön élt a sértettől. A terhelt a Cs. utcai házba csak az ott lakó A.-né Sz. E., illetve Sz. K.-né sértettek engedélyével volt jogosult bemenni. A terhelt 2018. szeptember 21. napján 17 óra körüli időben a házhoz ment azzal, hogy beszéljen a válófélben lévő feleségével. A terhelt és A.-né Sz. E. között az ingatlan kapujánál szóváltás alakult ki, melynek során a terhelt a kapun kívül, az utcán, A.-né Sz. E. sértett pedig a kapun belül, az udvaron állt. A vita hevében a terhelt két kézzel megragadta és a helyéről leemelte a lánccal, lakattal lezárt utcai kiskaput, majd azt félretette, és az ingatlanban lakó A.-né Sz. E. és Sz. K.-né sértettek beleegyezése nélkül, jogtalanul bement a családi ház udvarába. Az ítéleti tényállás rögzítette azt is, hogy Sz. K.-né sértett 2018. november 20. napján, A.-né Sz. E. sértett pedig 2019. július 17. napján a sérelmükre elkövetett magánlaksértés vétsége miatt magánindítványt terjesztett elő a terhelttel szemben.
[14] Az iratokból kitűnően Sz. K.-né sértett kétségtelen, hogy 2018. november 20. napján feljelentést tett, a hatóság ezirányú tájékoztatását követően terjesztette elő magánindítványát magánlaksértés miatt. A.-né Sz. E. pedig későbbi tanúkihallgatása során, a hatóság általi kioktatást követően, annak felhívására terjesztette elő magánindítványát 2019. július 17-én.
[15] A Btk. 31. § (2) bekezdése alapján a magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult, továbbá a Be. 378. § (2) bekezdése alapján magánindítványnak kell tekinteni a magánindítvány előterjesztésére jogosult feljelentését és bármely olyan nyilatkozatát, amely szerint az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását kívánja.
[16] Kétségtelen, hogy a magánindítvány jogi természete kettős, a magánindítvány határideje azonban egyértelműen eljárásjogi határidő.
[17] Az anyagi jogi és az eljárásjogi határidő közötti különbség lényege, hogy a kezdőnap az anyagi jogi határidőbe beleszámít, viszont az eljárásjogi határidőbe nem számít be. Ennek indoka, hogy míg az anyagi jogi határidő a tudomásszerzéstől függetlenül magához a történéshez (lásd elévülés), addig az eljárásjogi határidő valójában a tudomásszerzéshez kötődik. Eljárásjogi határidő esetében ugyanis a határidő kezdetére okot adó körülmény valójában nem más, mint a tudomásszerzés, ezért annak a napja (a kezdőnap) a határidőbe nem számít bele.
[18] A magánindítvány előterjesztésének határideje egy hónap, ami nem a cselekményhez, hanem kifejezetten az elkövető kilétéhez való tudomásszerzéshez kötött [Be. 378. § (3) bek.]. Ez lehet a cselekménnyel egyidejű, és lehet attól későbbi is.
[19] Jelen ügyben Sz. K.-né és A.-né Sz. E. már az elkövetés napján tudomást szerzett a magánlaksértés bűncselekményének elkövetőjéről; és e cselekményről nem új adatok feltárása vagy a cselekmény átminősítése folytán derült ki, hogy az magánindítványra büntethető vagy üldözendő; az már a cselekmény elkövetésekor is nyilvánvaló volt.
[20] Ebből következően a Be. 378. § (4) bekezdésének alkalmazására jelen esetben nincs mód.
[21] Erre tekintettel az elkövető kilétének tudomásszerzésétől (2018. szeptember 21. napjától) számított magánindítvány előterjesztésére nyitva álló egy hónapos határidő 2018. november 20. napján megtett feljelentéskor, illetve a 2019. július 17-i tanúkihallgatás alkalmával már eltelt, ezért mindkét magánindítvány elkésett.
[22] Mindezek alapján megállapítható, hogy a Be. 649. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósult.
[23] A bűnösségi kör szűkülése ellenére a terhelttel szemben megállapított testi sértés bűntette miatt kiszabott 1 év 6 hónap, végrehajtásában 2 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés-büntetés nem törvénysértő, ezért annak megváltoztatása nem indokolt.
[24] Ekként a Kúria a Be. 649. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti okból a Be. 660. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva a járásbíróság büntetővégzését a 2 rendbeli magánlaksértés vétsége tekintetében a Be. 607. § (1) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és e cselekmények miatt az eljárást megszüntette figyelemmel a Be. 567. § (1) bekezdés g) pontjában írtakra, míg a végzés egyéb rendelkezéseit a Be. 662. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.
(Kúria Bfv. III. 1.184/2020.)
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás